Nagytótfalu Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 8/2015 (XI.23.) önkormányzati rendelete
a helyi adókról
Hatályos: 2015. 11. 23- 2016. 12. 30Nagytótfalu község képviselő testületének 8/2015 (XI.23.) önkormányzati rendelete
Nagytótfalu Község Önkormányzat Képviselő-testületének 8/2015. (XI.23.) önkormányzati rendelete a helyi adókról
2015-11-23-tól 2016-12-31-ig
Nagytótfalu Község
Önkormányzat Képviselő-testületének
8/2015. (XI.23.)
önkormányzati rendelete
a helyi adókról
Nagytótfalu
Község Önkormányzatának Képviselő-testülete a Magyarország Alaptörvénye 32.
cikk (1) bekezdés h) pontjában és a helyi adókról szóló 1990. évi C.
törvény 1. § (1) bekezdésében 5. § b), c) pontjában, 6. § -ában kapott
felhatalmazás alapján Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi
CLXXXIX. törvény 13. § (1) bekezdés 13. pontjában meghatározott feladatkörében
eljárva a következőt rendeli el:
I. FEJEZET
Általános rendelkezések
1. A rendelet hatálya
1. § A rendelet hatálya Nagytótfalu Község közigazgatási területére terjed ki.
2. Adónemek
2. § Nagytótfalu Község
Önkormányzatának Képviselő-testülete határozatlan időtartamra:
a) magánszemély kommunális adóját
b) helyi iparűzési adót
c) építményadót
vezet be.
II. FEJEZET
Magánszemély kommunális adója
Az adó alanya
3. § (1) Az adó alanya a helyi
adókról szóló 1990. évi C. törvény (a továbbiakban: Htv.) 24. §-ában1 meghatározott
adóalany.
(2) Az adó
tárgya a Htv. 11. és 17. §-ában2foglalt adótárgy.
Az adó mértéke
4. § (1) Az adó éves mértéke
adótárgyanként 3 000 - Ft/év .
Az adókötelezettség keletkezése és megszűnése
5. § Az adókötelezettség
keletkezésére és megszűnésére a Htv. 25. §-ában3 foglaltak az
irányadók.
Adómentesség
6. § Mentes az adó alól a nem lakás
céljára szolgáló építmény.
Az adófelfüggesztés
7. § Az adófelfüggesztésre a Htv.
26/A. §-ában4foglaltak az irányadók.
III. FEJEZET
Helyi iparűzési adó
Adókötelezettség, az adó alanya
8. § (1)
Az adó alanya a Htv. 35. § (2)6 bekezdésében meghatározott adóalany.
(2) Adóköteles a Htv. 35. § (1) 7bekezdésében
meghatározott tevékenység.
Az adókötelezettség keletkezése és megszűnése
9. § Az adókötelezettség keletkezésére
és megszűnésére a Htv. 38. §-ában8foglaltak az irányadók.
Az adó alapja
10. § Az adó alapját a Htv.
39-39/B. §-ában9rögzítettek szerint kell megállapítani.
Az adó mértéke
11. § (1) Az állandó jelleggel végzett
iparűzési tevékenység esetén az adó évi mértéke a Htv. szerinti adóalap 1 % -a.
(2) Ideiglenes
jelleggel végzett iparűzési tevékenység esetén az adó mértéke naptári
naponként 5 000 forint.
Az adó csökkentése
12. § Az adó csökkentésére a Htv. 40/A.
§-ában10 foglaltak az irányadók.
IV. FEJEZET
Építményadó
Adókötelezettség, az adó alanya
13. § (1) Az adó alanya a Htv. 12. §-ban11 meghatározott adóalany.
(2) Adóköteles a Htv. 11. §-ban12
meghatározott tevékenység.
Adómentesség
14. § (1) Mentes az adó alól a belterületen
lévő építmények közül a lakás céljára szolgáló épület, épületrész.
(2) Mentes
az adó alól a Htv. 13. §-ban13 meghatározott ingatlan.
Az adókötelezettség keletkezése, változása és
megszűnése
15. § Az adókötelezettség
keletkezésére, változására és megszűnésére a Htv. 14. §-ban14
meghatározottak az irányadók.
Az adófelfüggesztés
16. § Az adófelfüggesztésre a Htv. 14/A.
§-ában15 foglaltak az irányadók.
Az adó alapja
17. § Az adó
alapja az építmény m2-ben számított hasznos alapterülete.
Az adó mértéke
18.§ (1) Az adó évi
mértéke: 500
Ft/m2.
(2) Magánszemély tulajdonában lévő
külterületi ingatlan esetén 300 Ft/m2.
VI. FEJEZET
Vegyes és záró rendelkezések
19. §(1) Ez a rendelet 2016. január 1-én
lép hatályba.
(2) Ezen rendelet hatályba lépésével
egyidejűleg hatályát veszti Nagytótfalu Község önkormányzatának 9/2012(XI.27.) helyi adóról szóló
önkormányzati rendelete.
(3) A
rendelet kihirdetéséről a jegyző gondoskodik.
Nagytótfalu,
2015.november 11.
Raposa Attila polgármester |
Dr. Szarkándi Zita jegyző |
A
rendelet kihirdetve: 2015. november 23.
Dr. Szarkándi Zita
jegyző
1.sz függelék
1a Htv.
24.
§Kommunális
adókötelezettség terheli a 12. §-ban, valamint a 18. §-ban meghatározott
magánszemélyt, továbbá azt a magánszemélyt is, aki az önkormányzat
illetékességi területén nem magánszemély tulajdonában álló lakás bérleti
jogával rendelkezik. Amennyiben a lakásbérleti jogviszony alanyai bérlőtársak,
akkor valamennyi bérlőtárs által írásban megkötött és az adóhatósághoz
benyújtott megállapodásban megjelölt magánszemély tekintendő az adó alanyának.
Ilyen megállapodás hiányában a bérlőtársak egyenlő arányban adóalanyok.
2a Htv.11. § (1)
Adóköteles az önkormányzat illetékességi területén lévő építmények közül a
lakás és a nem lakás céljára szolgáló épület, épületrész (a továbbiakban
együtt: építmény).
(3) Az adókötelezettség az építmény valamennyi
helyiségére kiterjed, annak rendeltetésétől, illetőleg hasznosításától
függetlenül.
aHtv.17. §Adóköteles az önkormányzat illetékességi területén
lévő telek.
3a Htv. 25. § (1) Az adókötelezettség
keletkezésére és megszűnésére a 14. §-ban, illetőleg a 20. §-ban foglaltak az
irányadók.
(2)
A 24. §-ban foglalt lakásbérleti jog esetén az adókötelezettség a lakásbérleti
jogviszony létrejöttét követő év első napján keletkezik és a jogviszony
megszűnése évének utolsó napján szűnik meg.
(3)
A lakásbérleti jogviszonynak az év első felében történő megszűnése esetén a
második félévre vonatkozó adókötelezettség megszűnik.
4a Htv.26/A. § Az
adóalany a 14/A. §-ban meghatározott feltételek teljesülése esetén az ott
meghatározottak szerint jogosult az adó felfüggesztésére
5a Htv. 3. §(1)
Adókötelezettség terheli azt a magánszemélyta)4aki nem
állandó lakosként az önkormányzat illetékességi területén legalább egy
vendégéjszakát eltölt
6a Htv. 35.§ (2) Az adó alanya a vállalkozó, továbbá a Polgári
Törvénykönyvről szóló törvény szerinti bizalmi vagyonkezelési szerződés alapján
kezelt vagyon.
7a
Htv. 35.§ (1)
Adóköteles az önkormányzat illetékességi területén állandó vagy ideiglenes
jelleggel végzett vállalkozási tevékenység (a továbbiakban: iparűzési
tevékenység).
8a Htv. 38. § (1) Az
adókötelezettség az iparűzési tevékenység megkezdésének napjával keletkezik és
a tevékenység megszüntetésének napjával szűnik meg.
(2)
A 37. § (2) bekezdés a) pontja szerinti tevékenység-végzés esetén az
adókötelezettség időtartama a tevékenység megkezdésének napjától a felek közti
szerződés alapján a megrendelő teljesítés-elfogadásának napjáig terjedő időszak
valamennyi naptári napja.
9a Htv.39. § (1)
Állandó jelleggel végzett iparűzési tevékenység esetén – a (6) bekezdésben
foglaltakra is figyelemmel – az adó alapja a nettó árbevétel, csökkentve
a) az eladott áruk beszerzési
értéke és a közvetített szolgáltatások értéke, együttes – a (4)–(8) bekezdésben
meghatározottak szerint számított – összegével,
b) az alvállalkozói
teljesítések értékével,
c) az anyagköltséggel,
d) az alapkutatás,
alkalmazott kutatás, kísérleti fejlesztés adóévben elszámolt közvetlen
költségével.
(2)
Ha a vállalkozó több önkormányzat illetékességi területén vagy külföldön végez
állandó jellegű iparűzési tevékenységet, akkor az adó alapját – a tevékenység
sajátosságaira leginkább jellemzően – a vállalkozónak kell a 3. számú
mellékletben meghatározottak szerint megosztania.
(3)
Ideiglenes jelleggel végzett iparűzési tevékenység esetében az adót a
tevékenység végzésének naptári napjai alapján kell megállapítani. Minden
megkezdett nap egy napnak számít.
(4)
Az (1) bekezdés a) pontja szerinti nettó árbevétel csökkentő összeggel
(eladott áruk beszerzési értéke és közvetített szolgáltatások értéke) a
vállalkozó – nettó árbevétele összegétől függően, sávosan – az alábbiak szerint
csökkentheti nettó árbevételét. A nettó árbevétel
–
500 millió forintot meg nem haladó összegéből az e sávba jutó nettó árbevétel
csökkentő összeg egésze,
–
500 millió forintot meghaladó, de 20 milliárd forintot meg nem haladó
összegéből az e sávba jutó nettó árbevétel csökkentő összeg, de legfeljebb az e
sávba jutó nettó árbevétel 85%-a,
–
20 milliárd forintot meghaladó, de 80 milliárd forintot meg nem haladó
összegéből az e sávba jutó nettó árbevétel csökkentő összeg, de legfeljebb az e
sávba jutó nettó árbevétel 75%-a,
–
80 milliárd forintot meghaladó összegéből az e sávba jutó nettó árbevétel
csökkentő összeg, de legfeljebb az e sávba jutó nettó árbevétel 70%-avonható
le.
(5) A (4) bekezdésben említett, a sávba
jutó nettó árbevétel csökkentő összeg az összes nettó árbevétel csökkentő
összegnek és az adott sávba jutó nettó árbevétel összes nettó árbevételben
képviselt arányának szorzata.
(6)
A társasági adóról és az osztalékadóról szóló törvény szerint kapcsolt
vállalkozásnak minősülő adóalanyok az adó alapját az adóalany kapcsolt
vállalkozások összes nettó árbevétele és összes nettó árbevétel-csökkentő
ráfordítása [(1) a)–d) pontok] pozitív előjelű különbözeteként –
figyelemmel a (4) és (5) bekezdésben foglaltakra – állapítják meg, azzal, hogy
az egyes adóalanyok adóalapja ezen különbözetnek és az adóalany nettó
árbevételének a kapcsolt vállalkozások összes nettó árbevételében képviselt
arányának szorzata. Az e bekezdésben foglaltakat csak azon adóalanynak kell
alkalmaznia, amely esetében az eladott áruk beszerzési értékének és a
közvetített szolgáltatás értékének együttes összege az adóalany nettó
árbevételének 50%-át meghaladja, kizárólag az ezen feltételeknek megfelelő
kapcsolt vállalkozásai vonatkozásában .
(7)
A (4) és (5) bekezdéstől eltérően az adóalap megállapításánál azon áruk,
anyagok, szolgáltatások értékesítésével összefüggésben elszámolt eladott áruk
beszerzési értékének és közvetített szolgáltatások értékének teljes összege
csökkenti a nettó árbevétel összegét, amely áruk, anyagok, szolgáltatások
értékesítése után az adóalany a számvitelről szóló törvény szerinti
exportértékesítés nettó árbevételét vagy a közfinanszírozásban részesülő
gyógyszerek, mint áruk értékesítése után belföldi értékesítés nettó árbevételét
számol el. Az elszámolóházi tevékenységet végző szervezetnél, az általa – a
földgázpiaci és villamosenergia piaci ügyletek elszámolása érdekében – vásárolt
és továbbértékesített, a számvitelről szóló törvény szerinti eladott áruk
beszerzési értékeként elszámolt földgáz és villamosenergia beszerzési értéke
teljes összege csökkenti a nettó árbevétel összegét.
(8)
Az e § szerinti számításokat – a kerekítés általános szabályai alapulvételével
– tizedestörtben kifejezve, hat tizedesjegy pontossággal kell elvégezni.
(9)
Ha a társasági adóról és az osztalékadóról szóló törvény szerinti kapcsolt
vállalkozási viszony nem áll fenn az adóév egészében, a (6) bekezdés
alkalmazása során csak a kapcsolt vállalkozási viszony fennállásának
időtartamára jutó – napi időarányosítással számított – nettó árbevételt és
nettó árbevétel-csökkentő költségeket, ráfordításokat kell figyelembe venni.
39/A.
§ (1) A
39. § (1) bekezdésétől eltérően
a)a személyi jövedelemadóról
szóló törvény szerint az adóévben átalány szerinti jövedelem-megállapítást (a
továbbiakban: átalányadózás) alkalmazó magánszemély (egyéni vállalkozó,
mezőgazdasági kistermelő) vállalkozó,
b) az a) pont alá nem
tartozó más vállalkozó, feltéve, hogy nettó árbevétele adóévben – 12 hónapnál
rövidebb adóév esetén napi arányosítással számítva időarányosan – nem haladta
meg a 8 millió forintot,
az
adó alapját a (2), illetőleg a (3) bekezdésben foglaltak szerint – figyelemmel
a (4) és (5) bekezdésre – is megállapíthatja.
(2)
Az (1) bekezdés a) pontja szerinti vállalkozó esetében az adó alapja a
személyi jövedelemadóról szóló törvény szerinti átalányban megállapított
jövedelem 20%-kal növelt összege, azzal, hogy az adó alapja nem lehet több,
mint a személyi jövedelemadóról szóló törvény szerinti – e tevékenységből
származó – bevételének 80 százaléka.
(3)
Az (1) bekezdés b) pontja szerinti vállalkozó esetében az adó alapja a
nettó árbevételének 80 százaléka.
(4)
Ha az adóévben a személyi jövedelemadóról szóló törvény szerinti
átalányadózásra való jogosultság nem munkaviszony létesítése miatt szűnik meg,
akkor az adó alapját – az adóév egészére – a 39. § (1) bekezdése szerint kell
megállapítani. Ha az (1) bekezdés a) pontjában említett magánszemély
vállalkozó a személyi jövedelemadóról szóló törvény szerinti átalányadózásra
való jogosultságát munkaviszony létesítése miatt úgy veszíti el, hogy az
adóévben elért árbevétele a 8 millió forintot nem haladja meg, az iparűzési
adójának alapját ebben az adóévben a (3) bekezdés alkalmazásával is
megállapíthatja.
(5)
Az adó alapjának (2) vagy (3) bekezdés szerinti megállapítása adóévre
választható, az erről szóló bejelentést legkésőbb az adóévről szóló bevallás
benyújtására előírt határidőig kell megtenni az adóhatóságnál.
39/B.
§ (1) Az egyszerűsített
vállalkozói adó hatálya alá tartozó vállalkozó az adó alapját – a 39. § (1)
bekezdésében, vagy a 39/A. §-ban foglalt előírásoktól eltérően – az
egyszerűsített vállalkozói adó alapjának 50%-ában is megállapíthatja.
(2)
A kisvállalati adó hatálya alá tartozó vállalkozó az adó alapját – a 39. § (1)
bekezdésében, vagy a 39/A. §-ban foglalt előírásoktól eltérően – a kisvállalati
adója alapjának 20%-kal növelt összegében is megállapíthatja.
(3)
A kisadózó vállalkozások tételes adója hatálya alá tartozó vállalkozó (a
továbbiakban e § alkalmazásában: kisadózó vállalkozás) (9) bekezdés szerint
bejelentett döntése esetén, az adó adóévi alapja – a 39. § (1) bekezdésében,
vagy a 39/A. §-ban foglalt előírásoktól eltérően – székhelye és telephelye
szerinti önkormányzatonként 2,5-2,5 millió forint. Ha a kisadózó vállalkozás e
minősége szerinti adókötelezettsége valamely településen az adóév egészében nem
áll fenn, vagy a kisadózó vállalkozások tételes adójában az adófizetési
kötelezettsége szünetel, akkor az adó önkormányzatonkénti alapja a 2,5 millió
forintnak az adókötelezettség időtartama naptári napjai alapján arányosított
része.
(4)
Ha a kisadózó vállalkozás a (3) bekezdés szerinti adóalap-megállapítást
választja és a kisadózó vállalkozás adókötelezettségének időtartama az adóévben
a) 12 hónap, akkor adóját
évente két egyenlő részletben, az adóév harmadik hónapjának 15. és kilencedik
hónapjának 15. napjáig,
b) 12 hónapnál rövidebb,
akkor adóját két egyenlő részletben a kisadózó vállalkozás e minőségében fennálló
adókötelezettsége adóéven belüli első és utolsó hónapját követő hónap 15.
napjáig
fizeti
meg.
(5)
A (3) bekezdés szerinti adóalap-megállapítást választó kisadózó vállalkozást e
minőségére tekintettel – a 41. §-ban és az adózás rendjéről szóló törvényben
foglaltaktól eltérően, a (6)–(7) bekezdésekben foglaltak kivételével –
adóelőleg-bejelentési, -bevallási, és -fizetési kötelezettség, valamint
adóbevallás-benyújtási kötelezettség, továbbá a 39. § (2) bekezdése szerinti
adóalap-megosztási kötelezettség nem terheli.
(6)
A (3) bekezdés szerinti adóalap-megállapítást alkalmazó kisadózó vállalkozás
adóbevallást nyújt be,
a)a megszűnés hónapjának vagy
a szünetelés kezdő hónapjának utolsó napját követő 15 napon belül, ha kisadózó
vállalkozásként adóalanyisága bármely ok miatt megszűnt (szünetel),
b) az adóévet követő év
január 15-ig, ha
ba) a (3) bekezdés szerint az
adóévre fizetendő adó a (4) bekezdés alapján az adóévre ténylegesen megfizetett
adóösszegnél azért kevesebb, mert a kisadózó vállalkozások tételes adójában az
adófizetési kötelezettség szünetelésének volt helye,
bb) az önkormányzat rendelete
alapján az adóévben adóalap-mentességre, adókedvezményre, a 39/D. § alapján az
adóalap vagy a 40/A. § alapján az adó csökkentésére jogosult és az adót
csökkenteni kívánja.
(7)
A vállalkozó a (6) bekezdés a) pontja szerinti bevallás-benyújtással
egyidejűleg:
a)a kisadózó vállalkozások
tételes adójában fennálló adóalanyiság időtartamára járó és a ténylegesen
megfizetett adó különbözetét megfizeti (ha a különbözet előjele pozitív),
illetve visszaigényelheti (ha a különbözet előjele negatív),
b) a 41. § (3) és (6)
bekezdések alkalmazásával adóelőleget is bevall, feltéve, hogy az adóelőleg
bevallásának – a 41. § (4) bekezdésének figyelembevételével – helye van.
(8)
Ha a kisadózó vállalkozás a (3) bekezdés szerinti adóalap-megállapítást adóév
közben választja, akkor az adóév első napjától a kisadózó vállalkozások tételes
adójában fennálló adóalanyisága kezdő napját megelőző napig terjedő adóköteles
időtartamról adóbevallást nyújt be az önkormányzati adóhatósághoz.
(9)
A (3) bekezdés szerinti adóalap-megállapítás választását a vállalkozó – az
önkormányzati adóhatóság által rendszeresített – bejelentkezési, bejelentési,
bevallási nyomtatványon, a kisadózó vállalkozások tételes adójának hatálya alá
tartozás kezdő napjától számított 15 napon belül vagy január 15-ig jelenti be
az önkormányzati adóhatóság számára. A vállalkozó e döntése a teljes adóévre
vonatkozik, s utoljára abban az adóévben érvényes, amelyben bejelenti, hogy az
adó alapját nem a (3) bekezdésben foglaltak szerint kívánja megállapítani. A
bejelentkezési, bejelentési, bevallási nyomtatvány végrehajtható okiratnak
minősül.
(10)
Az adó alapjának az (1)–(2) bekezdés szerinti megállapítása adóévre
választható, az erről szóló bejelentést a 39/A. § (5) bekezdése szerint kell
megtenni.
(11)
Ha a vállalkozó az egyszerűsített vállalkozói adóról szóló törvény hatálya alól
kikerül, akkor az adó alapját az egyszerűsített vállalkozói adóról szóló
törvény szerinti adóévére az (1) bekezdés szerint, a naptári év hátralévő
részére a 39. § (1) bekezdése, vagy a 39/A. § előírásai szerint kell
megállapítani, utóbbi esetén feltéve, hogy a 39/A. §-ban foglalt feltételek
egyébként fennállnak.
(12)
Ha a vállalkozó a kisvállalati adó hatálya alól kikerül, akkor az adó alapját a
kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról szóló törvény
szerinti adóévére a (2) bekezdés szerint, a naptári év hátralévő részére a 39.
§ (1) bekezdése, vagy a 39/A. § előírásai szerint kell megállapítani, utóbbi
esetén feltéve, hogy a 39/A. §-ban foglalt feltételek egyébként fennállnak.
(13)
Ha a vállalkozó az egyszerűsített vállalkozói adóról szóló törvény hatálya alól
kikerül, akkor
a) köteles az egyszerűsített
vállalkozói adókötelezettségéről szóló bevallás-benyújtással egyidejűleg az
egyszerűsített vállalkozói adóalanyiság megszűnését követő naptól az azt követő
adóév első félévének utolsó napjáig terjedő időszakra (e pont alkalmazásában:
előlegfizetési időszak) a bevallásban szereplő, a bevallással lefedett időszak
naptári napjai alapján 12 hónapra számított összegű adóelőleget az
előlegfizetési időszakra eső egyes előlegfizetési időpontokra, egyenlő arányban
bevallani, azzal, hogy nem kell adóelőleget bevallani arra az előlegfizetési
időpontra, amelyre a vállalkozó márvallott be adóelőleget.
b) az egyszerűsített
vállalkozói adóról szóló törvény szerinti adóévéről szóló bevallást az
egyszerűsített vállalkozói adóról szóló törvényben meghatározott időpontig
köteles benyújtani, s ezzel egyidejűleg az adóévre már megfizetett előleg és a
tényleges fizetendő adó összegének különbözetét megfizeti, illetve igényelheti
vissza.
(14)
Ha a vállalkozó a kisvállalati adó hatálya alól kikerül, akkor
a) köteles a kisvállalati
adókötelezettségéről szóló bevallás-benyújtással egyidejűleg a kisvállalati
adóalanyiság megszűnését követő naptól az azt követő adóév első félévének
utolsó napjáig terjedő időszakra (e pont alkalmazásában: előlegfizetési
időszak) a bevallásban szereplő, a bevallással lefedett időszak naptári napjai
alapján 12 hónapra számított összegű adóelőleget az előlegfizetési időszakra
eső egyes előlegfizetési időpontokra, egyenlő arányban bevallani azzal, hogy
nem kell adóelőleget bevallani arra az előlegfizetési időpontra, amelyre a
vállalkozó már vallott be adóelőleget.
b) a kisadózó vállalkozások
tételes adójáról és a kisvállalati adóról szóló törvény szerinti adóévéről
szóló bevallást a kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati
adóról szóló törvényben
viszony
fennállásának időtartamára jutó – napi időarányosítással számított – nettó
árbevételt és nettó árbevétel-csökkentő költségeket, ráfordításokat kell
figyelembe venni.
10a Htv.40/A. § (1) A székhely, illetőleg
a telephely szerinti önkormányzathoz az adóévre fizetendő adóból, legfeljebb
azonban annak összegéig terjedően – a (2) bekezdésben meghatározott módon –
levonható az adóalany által
a) az ideiglenes jellegű
tevékenység után az adóévben megfizetett adó,
b) a ráfordításként,
költségként az adóévben elszámolt, az autópályák, autóutak és főutak
használatáért fizetendő, megtett úttal arányos díj (a továbbiakban: útdíj)
7,5%-a.
(2)
Az adóévben megfizetett ideiglenes jellegű tevékenység utáni adó és az útdíj
(1) bekezdés szerinti része a székhely, illetve telephely(ek) szerinti
önkormányzatokhoz fizetendő adóból a vállalkozás szintjén képződő teljes
törvényi adóalap és az egyes (székhely, illetve telephely(ek) szerinti)
önkormányzatokhoz kimutatott települési adóalapok arányában vonható le.
11 Htv. 12.
§ (1)[1]
Az adó alanya (3. §) az, aki a naptári év (a továbbiakban: év) első napján az
építmény tulajdonosa. Több tulajdonos esetén a tulajdonosok tulajdoni hányadaik
arányában adóalanyok. Amennyiben az építményt az ingatlan-nyilvántartásba
bejegyzett vagyoni értékű jog terheli, az annak gyakorlására jogosult az adó
alanya. (A tulajdonos, a vagyoni értékű jog jogosítottja a továbbiakban együtt:
tulajdonos).
(2)[2]
Valamennyi tulajdonos által írásban megkötött és az adóhatósághoz benyújtott
megállapodásban a tulajdonosok az adóalanyisággal kapcsolatos jogokkal és
kötelezettségekkel egy tulajdonost is felruházhatnak.
(3)
Társasház, -garázs és -üdülő esetén a tulajdonosok önálló adóalanyok, a közös
használatú helyiségek után az adó alanya az említett közösség.
12 Htv.11. § (1)[3]
Adóköteles az önkormányzat illetékességi területén lévő építmények közül a
lakás és a nem lakás céljára szolgáló épület, épületrész (a továbbiakban
együtt: építmény).
(2)[4]
(3)[5]
Az adókötelezettség az építmény valamennyi helyiségére kiterjed, annak
rendeltetésétől, illetőleg hasznosításától függetlenül.
13 Htv.
13. § Mentes az adó alól:
a)
a
szükséglakás,
b
a
kizárólag az önálló orvosi tevékenységről szóló törvény szerinti háziorvos
által nyújtott egészségügyi ellátás céljára szolgáló helyiség,
h
az
ingatlan-nyilvántartási állapot szerint állattartásra vagy növénytermesztésre
szolgáló építmény vagy az állattartáshoz, növénytermesztéshez kapcsolódó tároló
építmény (pl. istálló, üvegház, terménytároló, magtár, műtrágyatároló),
feltéve, hogy az építményt az adóalany rendeltetésszerűen állattartási,
növénytermesztési tevékenységéhez kapcsolódóan használja.
14
Htv. 14. § (1)
Az adókötelezettség a használatbavételi, illetőleg a fennmaradási engedély
jogerőre emelkedését követő év első napján keletkezik. Az engedély nélkül épült
vagy anélkül használatba vett építmény esetén az adókötelezettség a tényleges
használatbavételt követő év első napján keletkezik.
(2)
Az adókötelezettséget érintő változást (így különösen a hasznos alapterület
módosulását, az építmény átminősítését) a következő év első napjától kell
figyelembe venni.
(3)
Az adókötelezettség megszűnik az építmény megszűnése évének utolsó napján. Az
építménynek az év első felében történő megszűnése esetén a második félévre
vonatkozó adókötelezettség megszűnik.
(4)Az
építmény használatának szünetelése az adókötelezettséget nem érinti.
15 Htv. 14/A. § (1)
Az a 65. életévét betöltött, vagy életkorától függetlenül a megváltozott
munkaképességű személyek ellátásaiban részesülő magánszemély, aki egyedül vagy
kizárólag ugyanezen feltételeknek megfelelő hozzátartozójával él, a
lakcímnyilvántartás szerint és ténylegesen (életvitelszerűen) is lakóhelyéül
szolgáló lakása utáni építményadó-fizetési kötelezettségét illetően adófelfüggesztés
iránti kérelemmel élhet az adóhatóság felé. Az adófelfüggesztés időszaka alatt
az adót nem kell megfizetni, az egyébként esedékessé váló adó után azonban az
adóhatóság az esedékesség napjától az adófelfüggesztés megszűnése napjáig
terjedően a mindenkori jegybanki alapkamat mértékével egyező mértékű kamatot
számít fel. A kamatot a késedelmipótlék-számítással azonos módon kell
számítani. Az adófelfüggesztés az adóév első napjától, annak (3) bekezdés
szerinti megszűnése napjáig tart. Az arra jogosult adózó az adófelfüggesztés
iránti kérelmét legkésőbb az adófelfüggesztés időszaka első adóévének január
15. napjáig nyújthatja be az adóhatóságnál. Az ezen időpontot követően
beérkezett kérelmeket az adóhatóság az adóévet követő év első napjától veszi
figyelembe.
(2)
Az adóhatóság az adófelfüggesztésre jogosultnak az adófelfüggesztés iránti
kérelmét nyilvántartásba veszi. Az adóhatóság az adófelfüggesztés időtartama
alatt évente az éves adóról határozatot hoz, amely tartalmazza az
adófelfüggesztéssel kapcsolatos jogokat és kötelezettségeket.
(3)
Az adófelfüggesztés megszűnik a lakás elidegenítése, az
ingatlan-nyilvántartásban bejegyzéssel létrejövő vagyoni értékű jog alapítása
esetén az átruházásról (alapításról) szóló szerződés ingatlanügyi hatósághoz
való benyújtásának napjával, az adózó halálával a hagyatékátadó végzés jogerőre
emelkedése napjával, az adófelfüggesztés iránti kérelem írásban történő
visszavonása esetén a visszavonás bejelentésének napjával. A megszűnés tényét a
kötelezett a megszűnés napjától számított 8 napon belül bejelenti az
adóhatóságnak. Az adóhatóság az adófelfüggesztés időtartamára eső, esedékessé
vált adó és annak kamatai megfizetéséről az adófelfüggesztés megszűnését
követően határozatot hoz.
(4)
A (3) bekezdés alkalmazásában kötelezettnek minősül a lakástulajdon, illetőleg
a tulajdoni hányad elidegenítése, a vagyoni értékű jog alapítása esetén a
jelzálogjoggal biztosított követelés erejéig a tulajdonjogot (vagyoni értékű
jogot) szerző fél, a megszerzett tulajdoni hányada, illetőleg vagyoni értékű
jog értékének arányában, az azon felüli követelést illetően az
adófelfüggesztési jog jogosultja; az adófelfüggesztési jog jogosultjának halála
esetén a lakás örököse, a megszerzett tulajdoni hányada arányában; az
adófelfüggesztés iránti igény visszavonása esetén az adófelfüggesztési jog
jogosultja. Amennyiben a lakás örököse az (1) bekezdés szerinti feltételeknek
megfelel - legkésőbb a (3) bekezdés szerinti határozat jogerőre emelkedéséig -
kérheti az adófelfüggesztést az örökhagyó halála előtti időszakra jutó,
korábban felfüggesztett adóra is, feltéve, ha az arra a lakásra vonatkozott,
amelyben az örökös a lakcímbejelentés szabályai szerint és ténylegesen
(életvitelszerűen) is él.
(5)
Az (1) bekezdésben foglalt feltételeknek való megfelelés esetén az adóhatóság
minden adóév február 15-éig az adóévre előírt adóról szóló határozattal
megkeresi az ingatlanügyi hatóságot a tárgyévi adóösszeg és annak e törvény
szerinti kamatai jelzálogjog keretén belül történő feljegyzése iránt. Az
ingatlanügyi hatóság a megkeresés alapján soron kívül bejegyzi a jelzálogot az
ingatlan-nyilvántartásba. Ha a kötelezett a felfüggesztett adót és annak
kamatát megfizette, az adóhatóság haladéktalanul intézkedik a jelzálogjog
törlése iránt.
(6)
E § alkalmazásában a vagyoni értékű jog értékét az illetékekről szóló 1990. évi
XCIII. törvény 72. §-ának figyelembevételével kell megállapítani.