Nagytótfalu Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 9/2016 (XII.1.) önkormányzati rendelete

a szociális igazgatásról és a szociális ellátásokról

Hatályos: 2016. 12. 01- 2021. 10. 14

Nagytótfalu község képviselő testületének 9/2016 (XII.1.) önkormányzati rendelete

Nagytótfalu Községi Önkormányzat1

2016.12.01.

9/2016./XII.1./ önkormányzati rendelete

a szociális igazgatásról és a szociális ellátásokról

Nagytótfalu Községi Önkormányzat Képviselő-testülete a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 26. §-ában, 32. § (3) bekezdésében, 45. §-ában, 58/B. § (2) bekezdésében és 134/E. §-ában kapott felhatalmazás alapján, Magyarország Alaptörvénye 32. cikk () bekezdésének a) pontjában és Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény. 23. § (5) bekezdésének 11. pontjában meghatározott feladatkörében eljárva az alábbi rendeletet alkotja:
I. Fejezet

Általános rendelkezések

1. A rendelet célja

1. § (1) A rendelet célja a szociális biztonság megteremtése és megőrzése érdekében – kiemelten az időskorú lakosságra, a gyermeket nevelő családokra, ezen belül is a nagycsaládokra, figyelemmel az Önkormányzat teherbíró képességére – az egyes szociális ellátások formáinak, az ellátásokra való jogosultság feltételeinek, valamint érvényesítésének helyi szabályozása.

(2) A Képviselő-testület az ellátások biztosításával a szociális szempontokból rászorult családok életminőségén kíván javítani, ösztönözni kívánja a kérelmezőket arra, hogy maguk is tegyenek meg minden tőlük elvárhatót annak érdekében, hogy családjuk eltartásáról elsősorban kereső tevékenységből származó jövedelemből tudjanak gondoskodni, mivel az egyének, a családok és a helyi közösség aktivitása nélkülözhetetlen feltétel a szociális biztonság megteremtése szempontjából.

2. A rendelet hatálya

2. § Ha jogszabály vagy e rendelet másként nem rendelkezik, a rendelet hatálya kiterjed a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény (a továbbiakban: Szt.) 3. § (1)-(3) bekezdése szerint Nagytótfalu Községi Önkormányzat (a továbbiakban: Önkormányzat) közigazgatási területén lakcímmel rendelkezőkre.

3. Értelmező rendelkezések

3. § (1) E rendelet alkalmazásában:

a) lakcím: a bejelentett lakó- vagy tartózkodási hely, melyre a személyi adat- és lakcímnyilvántartás adatai irányadók;

b) lakóhely: a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló törvény szerint, annak a lakásnak a címe, amelyben a polgár él;

c) tartózkodási hely: a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI. törvény szerint, annak a lakásnak a címe, ahol a polgár – lakóhelye végleges elhagyásának szándéka nélkül – három hónapnál hosszabb ideig tartózkodik;

d) hozzátartozó: a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény 8:1. § (1) bekezdés 2. pont szerint, a közeli hozzátartozó, az élettárs, az egyeneságbeli rokon házastársa, a házastárs egyeneságbeli rokona és testvére, és a testvér házastársa;

e) közeli hozzátartozó: a házastárs, az egyeneságbeli rokon, az örökbefogadott, a mostoha- és a nevelt gyermek, az örökbefogadó-, a mostoha- és a nevelőszülő és a testvér.

(2) Az (1) bekezdésben nem szabályozott fogalmak tekintetében az Szt. 4. § rendelkezései az irányadók.

4. Hatásköri és eljárási rendelkezések

4. § (l) Az e rendeletben szabályozott önkormányzati szociális feladat-és hatásköröket a Képviselő-testület első fokon a polgármesterre vagy a jegyzőre ruházza.

(2) Az e rendeletben szabályozott méltányosság gyakorlására a polgármester, és a jegyző jogosult.

(3) A polgármester és a jegyző önkormányzati hatósági jogkörben hozott döntése ellen a Képviselő-testülethez címzett, de a Nagyharsányi Közös Önkormányzati Hivatalban benyújtandó illetékmentes fellebbezéssel lehet élni.

5. § (1) A szociális ellátás igénybevételének eljárása kérelemre indul, melyhez formanyomtatvány áll rendelkezésre. A kérelemhez az egyes ellátási formáknál felsorolt mellékleteket és nyilatkozatokat kell csatolni.

(2) Indokolt esetben a hatáskörrel rendelkező szerv a kötelező mellékleteken kívül egyéb, a kérelem elbírálásához szükséges mellékletek benyújtását is elrendelheti.

(3) Az e rendeletben szabályozott ellátások iránti kérelmek – ha e rendelet másként nem rendelkezik – személyesen a Nagyharsányi Közös Önkormányzati Hivatalban, vagy postai úton nyújthatók be.

(4) A szociális ellátás és támogatás iránti kérelmeket döntés meghozatalára a szociális ügyintéző készíti elő.

(5) A szociális ellátást igénylő család, illetve háztartás szociális helyzetéről – az érdemi döntést előkészítő szociális ügyintéző az e rendeletben előírtak szerint, továbbá indokolt esetben a tényállás tisztázása céljából – környezettanulmányt készíthet, szükség esetén az önkormányzati intézmények bevonásával.

(6) Az e rendeletben szabályozott szociális ellátásokra való jogosultság elbírálása során a jövedelemszámításnál az Szt. 10. § (2)-(5) bekezdéseiben foglaltak az irányadók.

6. § (1) A havi rendszerességgel folyósított pénzbeli ellátások a kérelmezőt a kérelem benyújtását követő hónap első napjától illetik meg. A jogosultság megszüntetése esetében a megszüntetés dátuma az okot adó körülmény bekövetkezte hónapjának utolsó napja.

(2) Az e rendeletben szabályozott pénzbeli ellátások folyósítása elsősorban folyószámlára történő utalással történik.

(3) Az e rendeletben nem szabályozott kérdésekben az Szt. rendelkezései az irányadóak.

5. Jogosulatlanul igénybe vett ellátás megtérítése

7. § (1) Az Szt. 17. §-ban szabályozottaknak megfelelően a jogosulatlanul és rosszhiszeműen igénybevett ellátást az igénybevevő köteles visszafizetni.

(2) Indokolt esetben, amennyiben a visszafizetés a kötelezett megélhetését súlyosan veszélyezteti a Polgármester, a jegyző a visszafizetésre kötelezett összeget kérelemre méltányosságból

a) elengedheti,

b) csökkentheti,

c) részletekben történő megfizetését engedélyezheti.

6. Adatkezelés

8. § (1) A jegyző a szociális ellátásra való jogosultság megállapítása, az ellátás biztosítása, fenntartása és megszüntetése céljából az Szt. 18-19. §-ban foglaltaknak megfelelően országos és helyi nyilvántartást vezet.

(2) A szociális ellátásban részesülő a jogosultság feltételeit érintő lényeges tények, körülmények megváltozását a változás bekövetkeztétől számított 15 napon belül köteles az Önkormányzatnak bejelenteni.

7. Ellátási formák

9. § Az Önkormányzat Képviselő-testülete szociális rászorultság esetén a jogosult számára

a) települési támogatást

aa) lakhatási támogatást

b) rendkívüli települési támogatást

ba) eseti támogatást

bb) temetési támogatást

bc) krízistámogatást

c) köztemetést

II. Fejezet

Települési támogatások

8. Lakhatási támogatás

10. § (1) A képviselő-testület lakhatási támogatás formájában települési támogatást állapít meg a szociálisan rászorult személyeknek az általuk lakott lakás vagy nem lakás céljára szolgáló helyiség rendszeres fenntartási költségeinek viseléséhez.

(2) Lakhatási támogatásra az a Nagytótfalu településen lakcímmel rendelkező személy jogosult, akinek

a) háztartásában az egy főre eső havi jövedelem nem haladja meg a 70.000.- Ft-ot,

b) az érintett ingatlanban – életvitelszerűen lakik.

(3) Lakásfenntartási költségként figyelembe vehető kiadások

a) gáz-, áram-, víz és csatornahasználati, szemétszállítási díj

b) fűtési díj

c) bérleti szerződéssel igazolt lakbér költsége.

(4) A költségként figyelembe vehető kiadásokat a (3) bekezdés szerinti számlákkal kell igazolni.

11. § (1) Az Önkormányzat a lakhatási támogatást természetbeni szociális ellátás formájában nyújtja. A lakhatási támogatás folyósítása a szolgáltató részére történik, annak összegét a szolgáltató írja jóvá.

(2) A lakhatási támogatás megállapítása iránti kérelemhez csatolni kell

a. a közös háztartásban élő személyek jövedelemigazolását,
b. annak a szolgáltatónak az utolsó havi teljes számlamásolatát, amelyre a kérelmező a lakhatási támogatás utalását kéri,
(3) A lakhatási támogatás mértéke havi 2.500.-Ft.
(4) A lakhatási támogatás ugyanazon lakás esetén csak egy jogosult részére állapítható meg, függetlenül a lakásban élő személyek és háztartások számától. Külön lakásnak kell tekintetni a társbérletet, az albérletet és a jogerős bírói határozattal megosztott lakás lakrészeit.
(5) A lakhatási támogatásra való jogosultság a kérelem benyújtása hónapjának első napjától 2015. december 31. napjáig kerül megállapításra.
(6) A lakhatási támogatás nem állapítható meg annak, akinek e rendelet hatályba lépését megelőzően normatív lakásfenntartási támogatás került megállapításra, a jogosultsága fennállásáig.
III. Fejezet

Rendkívüli települési támogatások

12. Rendkívüli települési támogatások – eseti támogatás

12. § (1) A Képviselő-testület önkormányzati segélyben részesíti azt a személyt, akinek családjában a kérelem benyújtását megelőző hónapban az egy főre jutó nettó jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 150 %-át, egyedül élő esetében a 200 %-át.

(2) Az eseti támogatás adható alkalmanként és havi rendszerességgel. Ugyanaz a személy egy naptári éven belül három alkalommal részesülhet eseti támogatásban, az összege esetenként a 2.000.- Ft-nál kevesebb és 10.000.- Ft-nál több nem lehet.

(3) A havi rendszerességgel folyósított eseti támogatás időtartama a 6 hónapot nem haladhatja meg, a havi összege 3.000.- Ft-nál kevesebb és az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 80%-ánál több nem lehet.

13. Temetési támogatás

13. § (1) A Képviselő-testület temetési támogatást állapít meg a temetési költségek viseléséhez annak, aki a meghalt személy eltemettetéséről gondoskodott.

(2) A kérelmet a haláleset bekövetkeztétől számított 30 napon belül kell előterjeszteni. Mellékelni kell az eredeti halotti anyakönyvi kivonatot, a temetés költségeiről szóló eredeti számlát.

(3) A temetési támogatás összege 20.000.- Ft.

(4) A temetési költség viselésére nyújtott önkormányzati segély kifizetésének tényét az anyakönyvi kivonatra és a számlára fel kell jegyezni.

14. Krízistámogatás

14. § (1) Krízistámogatás formájában települési támogatás állapítható meg

- a válsághelyzetben lévő várandós anyát gyermekének megtartásához,
- a gyermek fogadásának előkészítéséhez,
- a gyermek családba történő visszakerülése elősegítéséhez kapcsolódó kiadáshoz,
- a gyermek hátrányos helyzete miatti anyagi segítségnyújtás céljából,
- a gyermek betegsége miatt,
- elemi kárhoz.
(2) Az (1) bekezdésben támogatás évente egy alkalommal adható. Az egy alkalommal kifizetésre kerülő önkormányzati segély összege nem lehet kevesebb 5.000.- Ft-nál, és nem lehet több az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 80 %-ánál. A kérelemhez csatolni kell szakorvos vagy védőnő igazolását a várandósság és a terhes-gondozás tényéről.
(3) Elemi kár esetén a települési segély összege 5.000.- Ft-nál kevesebb és az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegénél több nem lehet. A kérelemhez csatolni kell az elemi kárt igazoló szakhatósági jegyzőkönyvet.
(4) Krízistámogatás megállapításához a család jövedelemigazolásait nem kell becsatolni.
IV. Fejezet

15. Köztemetés

15. § A polgármester a Szt. 48. §. rendelkezéseit változtatás nélkül alkalmazza.

V. Fejezet

16. Személyes gondoskodást nyújtó ellátások

16. § Az Önkormányzat a szociálisan rászoruló személyek részére biztosítja a személyes gondoskodást nyújtó következő alapellátási formákat az önkormányzati intézmények útján, illetve Beremendi Egészségügyi Gyermekjóléti Szociális és Területfejlesztési Társulás útján.

- étkeztetés
- házi segítségnyújtás
- családsegítés

17.Étkeztetés

17. § (1) Az étkeztetés keretében azoknak a szociálisan rászorultaknak a legalább napi egyszeri meleg étkeztetéséről kell gondoskodni, akik azt önmaguk, illetve eltartottjaik részére tartósan vagy átmeneti jelleggel nem képesek biztosítani, különösen

a) koruk,

b) egészségi állapotuk,

c) fogyatékosságuk, pszichiátriai betegségük,

d) szenvedélybetegségük, vagy

e) hajléktalanságuk miatt.

(2) A szociális étkeztetésre való rászorultság bizonyítására az alábbi dokumentumokat szükséges csatolni:

a) súlyos fogyatékosságról szóló szakvélemény,

b) pszichiátriai betegségről szóló szakorvosi igazolás,

c) szenvedélybetegségről szóló szakorvosi igazolás,

d) munkaképesség csökkentéséről szóló Bm. Kormányhivatal Rehabilitációs

Szakigazgatási Szerve orvosi véleménye,
e) egészségi állapotra vonatkozó háziorvosi igazolás.
(3) Az ellátás iránti kérelmet a kérelmező lakóhelye szerinti települési önkormányzathoz kell benyújtani.
(4) Az önkormányzat az étkezést az Óvoda konyhájáról biztosítja úgy, hogy a jogosult gondoskodik az étel elszállításáról.
(5) Ingyenes ellátásban részesül az, aki jövedelemmel nem rendelkezik.
(6) A térítési díj 50%-át kell fizetni azoknak, akiknek a családjában az egy főre jutó havi nettó jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegét.
(7) Megszűnik az étkeztetés, ha:
a) arról a gondozott lemond,
b) az igénybevétel feltételei már nem állnak fenn,
c) a jogosult elhalálozik,
d) ha a jogosult személyi térítési díj fizetési kötelezettségének felszólításra sem tesz eleget.

18.Házi segítségnyújtás

18. § A képviselő-testület a házi segítségnyújtásról a Beremendi Egészségügyi Gyermekjóléti Szociális és Területfejlesztési Társulás útján gondoskodik az Szt. 63. §-ában meghatározottak szerint.

19.Családsegítés

19. § Az Önkormányzat a családsegítés körébe tartozó feladatait Beremendi Gyermekjóléti és Szociális Társulás útján látja el.

VI. Fejezet

20.A fizetendő személyi térítési díj és csökkentésének, elengedésének esetei, módjai

20. § (1) Ha az Szt. másként nem rendelkezik, a személyes gondoskodást nyújtó ellátásokért személyi térítési díjat kell fizetni.

(2) A személyi térítési díjat

a) az ellátást igénybe vevő jogosult,

b) a szülői felügyeleti joggal rendelkező törvényes képviselő,

c) a jogosultnak az a házastársa, élettársa, egyeneságbeli rokona, örökbe fogadott gyermeke, örökbe fogadó szülője, akinek családjában az egy főre jutó jövedelem a tartási kötelezettség teljesítése mellett meghaladja az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének két és félszeresét,

d) a jogosult tartását szerződésben vállaló személy,

e) a jogosult tartására bíróság által kötelezett személy (a c)-e) pont alattiak a továbbiakban együtt: tartásra köteles és képes személy)

köteles megfizetni (az a)-e) pont alattiak a továbbiakban együtt: kötelezett).

(3) A fenntartó ingyenes ellátásban részesíti azt az ellátottat,

a) aki jövedelemmel nem rendelkezik,

(4) A személyi térítési díj összege évente két alkalommal vizsgálható felül és változtatható meg kivéve, ha az ellátott, illetve étkeztetés és házi segítségnyújtás esetében a családja jövedelme

a) olyan mértékben csökken, hogy az e törvényben meghatározott térítési díjfizetési kötelezettségének nem tud eleget tenni;

b) az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 25%-át meghaladó mértékben növekedett.

21. § (1) A szociális alapszolgáltatás személyi térítési díjának megállapításánál

a) a szolgáltatást igénybe vevő személy rendszeres havi jövedelmét,

b) étkeztetés és házi segítségnyújtás esetében az Szt. 119/C. § szerinti jövedelemigazolásban meghatározott jövedelmet,

c) kiskorú igénybe vevő esetén - a b) pont szerinti kivétellel - a vele közös háztartásban élő szülők egy főre jutó rendszeres havi jövedelmét kell figyelembe venni.

(2) A személyi térítési díj nem haladhatja meg az (1) bekezdés szerinti jövedelem

a) 30%-át étkeztetés,

b) 25%-át házi segítségnyújtás,

c) 30%-át, ha a házi segítségnyújtás mellett étkezést is biztosítanak, illetve támogató szolgáltatás,

d) 20%-át a kiskorú részére nyújtott támogató szolgáltatás,

e) 2%-át jelzőrendszeres házi segítségnyújtás esetében.

(3) Intézményi térítési díj: a személyes gondoskodás körébe tartozó szociális ellátások térítési díja a szolgáltatási önköltség és a tárgyévi normatív állami hozzájárulás különbözete.

Szolgáltatási önköltség: a szolgáltatás kapcsán felmerült ráfordítások egy szolgáltatási egységre számított értéke.
Személyi térítési díj: ellátási típustól függően az ellátott jövedelmének meghatározott része. Ezt kell ténylegesen fizetni az ellátásért. Összege nem lehet több, mint az intézményi térítési díj.
(4) A személyes gondoskodást nyújtó ellátások intézményi térítési díját a képviselő-testület, évenként kétszer állapíthatja meg. Az intézményi térítési díjakat e rendelet 1. sz. melléklete tartalmazza.
(5) A személyi térítési díj nem haladhatja meg az intézményi térítési díj összegét.
(6) Térítési díjkedvezményt, illetve mentességet az ellátást biztosító intézmény fenntartójától kell kérni.

21.A személyi térítési díjak megfizetése

22. § (1) A személyi térítési díjat

a) az átmenti elhelyezést biztosító intézmények szolgáltatásaiért legfeljebb egy hónapi időtartamra előre,

b) más személyes gondoskodási formáknál havonta utólag kell megfizetni.

(2) A befizetett és a ténylegesen fizetendő személyi térítési díj különbözetét a következő befizetés alkalmával a személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátások térítési díjáról szóló 29/1993. (II.27.) Korm. rendelet 5. § (4) bekezdése szerint korrigálni kell.

(3) A személyi térítési díjat a tárgyhónapot követő hónap 15. napjáig kell megfizetni.

(4) A szolgáltatások, illetve ellátások igénybe vételének szüneteltetését az alábbiak szerint kell bejelenteni a szolgáltatást biztosítónak:

a) alapszolgáltatás esetében a szüneteltetés első napját megelőző két munkanappal korábban írásban kell a bejelentést megtenni;

b) szakosított ellátás esetében a bejelentés részletes szabályait a házirend tartalmazza.

22.A szolgáltatást biztosító és az ellátást igénybevevő között kötendő megállapodás

23. § (1) A szolgáltatást biztosító az ellátás igénybevételekor írásban megállapodást köt a szolgáltatásban részesülő személlyel, illetve törvényes képviselőjével. A megállapodásban ki kell térni az Szt. 94/B. és 94/D. §-ában foglaltakon túl az alábbiakra is:

a) étkeztetés esetén az étkeztetés módjára;

b) házi segítségnyújtás esetén a segítségnyújtás tartamára, időpontjára;

c) a személyi térítési díj összegére és a megfizetés időpontjára, módjára;

d) az ellátástól való távolmaradás esetén (pl. betegség, kórházi ápolás, elutazás) az előzetes bejelentési kötelezettség szabályaira;

e) az ellátás megkezdésének időpontjára

f) az ellátás megszüntetésének eseteire vonatkozó figyelmeztetésre

g) a döntések elleni jogorvoslat módjára.

23.Az intézményi jogviszony megszűnése

24. § (1) Az intézményi ellátás megszűnik az Szt. 100. § és 101. §-ában foglalt esetekben és módon.

(2) Az alapellátás megszűnik, ha az igénylõ:

a.) a térítési díjat 2 hónapon keresztül nem fizeti ki, kivéve, ha ingyenes ellátásban kell részesíteni,
b.) a szolgáltatást 3 hónapon keresztül nem veszi igénybe,
c.) elhalálozik,
d.) kéri az ellátás megszüntetését.
(3) Az alapellátás megszüntetése a szolgáltatást biztosító hatásköre. Az ellátás megszűnéséről írásban kell értesíteni az ellátásban részesülőt.
(4) Az intézményi térítési díjat a képviselő-testület évente egy alkalommal állapítja meg.
(5) A térítési díj megállapítására, beszedésére vonatkozóan e rendeletben nem szabályozott kérdések tekintetében az Szt. 114-119. §-ában foglaltak az irányadók.
VII. Fejezet

Záró rendelkezések

25. § (1) E rendelet a belső piaci szolgáltatásokról szóló, az Európai Parlament és a Tanács 2006/123/EK irányelvnek való megfelelést szolgálja.

(2) Ez a rendelet 2016. december 1. napján lép hatályba.

(3) E rendelet rendelkezéseit a határozattal jogerősen el nem bírált, folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell, egyidejűleg hatályát veszti az 2/2015./II.27./ önkormányzati rendelet.

(4) Az e rendeletben nem szabályozott kérdésekben a szociális igazgatásról és a szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény, és e törvény végrehajtására hozott magasabb szintű jogszabályok rendelkezéseit kell alkalmazni.

Nagytótfalu, 2016. november 30.
Raposa Attila Dr. Szarkándi Zita
polgármester jegyzõ
Kihirdetve :2016. december 1.
Dr. Szarkándi Zita
jegyző
1.sz. függelék

A személyes gondoskodást nyújtó ellátások intézményi térítési díja

1. A szociális étkeztetés térítési díja:
Az Szt. -92/B § (1) a) pontja –szerint az intézményi térítési díj meghatározása a személyes gondoskodást nyújtó szociális intézmény fenntartójának feladata. Ennek értelmében az intézményi térítési díjat helyi önkormányzati intézmény esetén a képviselő-testület állapítja meg rendeletében.
A fenntartó által meghatározott térítési díj az intézményi térítési díj, amelynek alapján az intézmény vezetője az ellátások igénybevétele , illetve az adható kedvezmények alapján határozza meg a személyi térítési díjat.
Az intézményi térítési díjat ellátási napra vetítve kell megállapítani.
Az intézményi térítési díj a szolgáltatási önköltség és a normatív állami hozzájárulás különbözete.
A szolgáltatási önköltség = ráfordítások
szolgáltatási egység száma
Ráfordítás: a ráfordítások teljes körét figyelembe véve határozhatja meg a fenntartó az Szt. 115. § (2) bek. és (9) bek. értelmében.
Szolgáltatási egység: ételadag
A 2015. évi költségvetési beszámoló alapján 2016. évre:
Össz. ráfordítás: 19 607 000- Ft
Ételadag: 34 135 adag
Szolgáltatási önköltség: 19 607 000/ 34 135 = 575,- Ft
A szoc. étkeztetés normatíva egy napra jutó összege:
55 360/251 = 220,-Ft
2016. évre: 350,- Ft/ adag
2.sz. függelék
1./ Nagytótfalu Község Önkormányzat Képviselő-testülete az tv. 41. §.(4) bekezdés alapján a polgármesterre ruházza át az alábbi hatáskörét:
- krízis támogatás elemi kár elhárításához.
- temetési támogatás.
2./ Nagytótfalu Község Önkormányzat Képviselő-testülete a Mötv. 41. §. (4) bekezdés alapján a jegyzőre ruházza át az alábbi hatáskörét:
- lakhatási támogatás

1. számú függelék

1. A szociális étkeztetés térítési díja: 2017.

Az Szt. -92/B § (1) a) pontja –szerint az intézményi térítési díj meghatározása a személyes gondoskodást nyújtó szociális intézmény fenntartójának feladata. Ennek értelmében az intézményi térítési díjat helyi önkormányzati intézmény esetén a képviselő-testület állapítja meg rendeletében.

A fenntartó által meghatározott térítési díj az intézményi térítési díj, amelynek alapján az intézmény vezetője az ellátások igénybevétele , illetve az adható kedvezmények alapján határozza meg a személyi térítési díjat.

Az intézményi térítési díjat ellátási napra vetítve kell megállapítani.

Az intézményi térítési díj maximuma a szolgáltatási önköltség. A képviselő-testület döntése értelmében a szolgáltatási önköltség és a normatív állami hozzájárulás különbözete.

A szolgáltatási önköltség = ráfordítások

szolgáltatási egység száma

Szolgáltatási egység: ételadag

A 2016. évi költségvetési beszámoló alapján 2017. évre:

Össz. ráfordítás: 19.133.237,- Ft

Ételadag: 32.652 adag

Szolgáltatási önköltség: 19.133.237/32.652 = 585,- Ft

A szoc. étkeztetés normatíva egy napra jutó összege:

55 360/251 = 220,-Ft

Intézményi térítési díj: 585-220 = 365,- Ft,

A képviselő-testület az étkezés térítési díjat, 350,-Ft összegben állapítja meg.

2017. évre: 350,- Ft/ adag

1. számú függelék

1. A szociális étkeztetés térítési díja: 2018.

Az Szt. -92/B § (1) a) pontja –szerint az intézményi térítési díj meghatározása a személyes gondoskodást nyújtó szociális intézmény fenntartójának feladata. Ennek értelmében az intézményi térítési díjat helyi önkormányzati intézmény esetén a képviselő-testület állapítja meg rendeletében.

A fenntartó által meghatározott térítési díj az intézményi térítési díj, amelynek alapján az intézmény vezetője az ellátások igénybevétele , illetve az adható kedvezmények alapján határozza meg a személyi térítési díjat.

Az intézményi térítési díjat ellátási napra vetítve kell megállapítani.

Az intézményi térítési díj maximuma a szolgáltatási önköltség. A képviselő-testület döntése értelmében a szolgáltatási önköltség és a normatív állami hozzájárulás különbözete.

A szolgáltatási önköltség = ráfordítások

szolgáltatási egység száma

Szolgáltatási egység: ételadag

A 2017. évi költségvetési beszámoló alapján 2018. évre:

Össz. ráfordítás: 55.213.865/91.978,- Ft

Ételadag: 91.978 adag

Szolgáltatási önköltség: 55.213.865/91.978= 600,29 , kerekítve 600,- Ft

A szoc. étkeztetés normatíva egy napra jutó összege:

55 360/251 = 220,-Ft

Intézményi térítési díj: 600-220 = 380,- Ft,

A képviselő-testület az étkezés térítési díjat, 380,-Ft összegben állapítja meg.

2018. évre: 380,- Ft/ adag

1. számú függelék

1. A szociális étkeztetés térítési díja: 2020.

Az Szt. -92/B § (1) a) pontja –szerint az intézményi térítési díj meghatározása a személyes gondoskodást nyújtó szociális intézmény fenntartójának feladata. Ennek értelmében az intézményi térítési díjat helyi önkormányzati intézmény esetén a képviselő-testület állapítja meg rendeletében.

A fenntartó által meghatározott térítési díj az intézményi térítési díj, amelynek alapján az intézmény vezetője az ellátások igénybevétele , illetve az adható kedvezmények alapján határozza meg a személyi térítési díjat.

Az intézményi térítési díjat ellátási napra vetítve kell megállapítani.

Az intézményi térítési díj a szolgáltatási önköltség és a normatív állami hozzájárulás különbözete.

A szolgáltatási önköltség = ráfordítások

szolgáltatási egység száma

Ráfordítás: a ráfordítások teljes körét figyelembe véve határozhatja meg a fenntartó az Szt. 115. § (2) bek. és (9) bek. értelmében.

Szolgáltatási egység: ételadag

A 2019. évi költségvetési beszámoló alapján 2020. évre:

Össz. ráfordítás: 24.756.625- Ft

Ételadag: 30.753 adag

Szolgáltatási önköltség: 24.756.625/30.753 = 805,- Ft

A szoc. étkeztetés normatíva egy napra jutó összege:

55 360/251 = 220,-Ft

2020. évre: 460,- Ft/ ellátási nap

1

Az önkormányzati rendeletet a Nagytótfalu Község Önkormányzata Képviselő-testületének 6/2021. (X. 14.) önkormányzati rendelete 21. §-a hatályon kívül helyezte 2021. október 15. napjával.