Nagytótfalu Községi Önkormányzat Képviselő-testületének

2/2019. (IV.25.) önkormányzati rendelete

 a településkép védelméről

Nagytótfalu Községi Önkormányzat Képviselő-testülete a településkép védelméről szóló 2016. évi LXXIV. törvény 12. § (2) bekezdés a) -h) pontjában kapott felhatalmazás alapján, a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 23. § (5) bekezdés 5. pontjában, a településkép védelméről szóló 2016. évi LXXIV. törvény 2.§ (2) bekezdésében és az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 57. § (2) - (3) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva az alábbi önkormányzati rendeletet alkotja:

I. FEJEZET

BEVEZETŐ RENDELKEZÉSEK

1. A rendelet célja, hatálya és értelmező rendelkezések

1. §     A rendelet célja

1. Nagytótfalu község településkép védelméről szóló rendeletének (továbbiakban: rendelet) célja a község sajátos településképének társadalmi bevonás és konszenzus által történő védelme és alakítása

1. a helyi építészeti örökség területi és egyedi védelem (a továbbiakban: helyi védelem) meghatározásával, a védetté nyilvánítás a védelem megszüntetés szabályozásával;
2. a településképi szempontból meghatározó területek meghatározásával;
3. a településképi követelmények meghatározásával;
4. a településképi szakmai konzultációval;
5. a településképi követelmények megvalósítását biztosító sajátos jogintézmények (településképi véleményezési eljárás, településképi bejelentési eljárás, településképi követelmények: területi és egyedi építészeti követelmények) rögzítésével;
6. a településkép-érvényesítési eszközök szabályozásával,
7. a településképi önkormányzati támogatási és ösztönző rendszer alkalmazásával.

2. §     A helyi védelem célja

1. A helyi védelem célja a község településképe és történelme szempontjából meghatározó építészeti örökség kiemelkedő értékű elemeinek védelme, a jellegzetes karakterének a jövő nemzedékek számára történő megóvása.

2. A helyi védelem alatt álló építészeti örökség a közös nemzeti kulturális kincs része, ezért fenntartása, védelmével összhangban lévő használata és bemutatása közérdek.

3. §     A településképi szempontból meghatározó területek megállapításának célja

1. A településképi szempontból meghatározó területek megállapításának célja a település sajátos, egyedi adottságokkal rendelkező, a múltját őrző valamely építészeti karakter, elem, terület megjelölése, és megóvása, valamint ezek fejlesztése során alkalmazandó szabályok megállapítása. Továbbá célja a település adottságaiból, szerkezetéből fakadóan a településkarakter, településkép jövőbeni alakítását befolyásoló elvárások megfogalmazása.

4. §     A rendelet területi hatálya

1. A rendelet területi hatálya Nagytótfalu község teljes közigazgatási területe.

2. A rendelet előírásait az Önkormányzat Képviselő-Testülete által elfogadott településrendezési eszközökkel együtt kell alkalmazni.

5. §     A rendelet alkalmazásában használt fogalmak jegyzéke és magyarázata

1. Illeszkedés elve: A környező meglévő építmények paramétereit, karakterét, elhelyezkedését figyelembe vevő, a település egészének arányrendszerét szem előtt tartó, anyaghasználatában és színezésében környezetéhez alkalmazkodó tervezői metódus.

2. Védett értékek: a helyi építészeti örökségnek a helyi egyedi vagy helyi területi védelem alatt álló, önkormányzati rendelettel védetté nyilvánított azon elemei, amelyek településkép és településtörténet szempontjából meghatározók, sajátos megjelenésüknél, jellegzetességüknél, várostörténeti, településképi vagy település-szerkezeti értéküknél fogva a település szempontjából kiemelkedő értékűek.

3. Műemléki jelentőségű terület: műemléki jelentőségű területként kell védeni a település azon részét, amelynek jellegzetes szerkezete, beépítésének módja, összképe, a tájjal való kapcsolata, terei és utcaképei, építményeinek együttese, összefüggő rendszert alkotva történelmi jelentőségű és ezért műemléki védelemre érdemes.

4. Értékvizsgálat: a települési érték helyi védelem alá helyezésének szakmai megalapozására szolgáló, a megfelelő szakképzettséggel rendelkező személy(ek), szervezet(ek) által készített, esztétikai, műszaki, történeti és természeti vizsgálatot tartalmazó munkarész, melynek minimális tartalma:

1. cím;
2. helyrajzi szám;
3. védelemre javasolt elem megnevezése, funkciója;
4. védelemre javasolt elem történeti, műszaki bemutatása;
5. védelem alá helyezés indoklása, védelmi kategória megnevezése;
6. fénykép(ek);
7. alaptérképi kivágat a védelemre javasolt elem elhelyezkedésének bejelölésével.

5. Áttört kerítés: olyan kerítés, amelynél a tömör felületek aránya a kerítés teljes felületének           70 %-t nem haladja meg, és az egybefüggő tömör felületek külön-külön nem érik el a kerítés teljes hosszának 10%-t, valamint a kerítés lábazatának magassága nem haladja meg a 60 cm-t.

6. Utcai épület: az építési telek előkerttel meghatározott utcafrontján álló, vagy oda tervezett, az adott területfelhasználási egységben az építési övezeti előírások szerinti fő funkciójú épület.

7. Udvari épület: az utcai épület mögött, esetenként mellett álló, vagy oda tervezett, az adott területhasználat fő funkcióját kiegészítő, kiszolgáló funkciójú (gazdasági épület, garázs) épület.

8. Megújuló energia hasznosítását szolgáló berendezés: abszorpciós hűtőberendezés (megújuló energia hasznosításával), biomasszát hasznosító tűzhelyek, biomassza tüzelésű egyedi készülékek, biomassza tüzelésű kazánok, hibrid napenergia hasznosítás berendezései, hőszivattyús rendszerek, légkollektorok, napelemek és tartozékok, napkollektorok (vizes), szélenergia-hasznosító berendezések, vízforgató.

9. Cégér: valamely mesterség jelvényeként használt, rendszerint műhely, üzlet bejárata fölé kifüggesztett tárgy vagy címerszerű ábra. Cégérnek minősül az üzlethelyiségnél nem a falsíkra kihelyezett tábla is, amely csak ugyanazokat az információkat tartalmazza, amely cégtáblán kerülhet elhelyezésre. Cégérnek minősül a kerítés síkjára merőlegesen kihelyezett, a cégér leírásának megfelelő tábla. Nem minősül cégérnek az olyan hirdető berendezés, amely nem közvetlenül az üzlet jellegével, hanem az ott árusított termékkel kapcsolatos.

10. Információs célú berendezés: olyan berendezés, mely a helyi közügyekkel, kulturális eseményekkel kapcsolatos információk közzétételére szolgál, azaz önkormányzati hirdetőtábla, önkormányzati faliújság, információs vitrin, útbaigazító hirdetmény, közérdekű molinó.

11. Reklám: a településkép védelméről szóló2016. évi LXXIV. törvény értelmező rendelkezései szerinti reklám.

12. Reklámhordozó: a településkép védelméről szóló2016. évi LXXIV. törvény értelmező rendelkezései szerinti reklámhordozó.

13. Építési reklámháló: a településkép védelméről szóló törvény reklámok közzétételével kapcsolatos rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló 104/2017. (IV.28.) Kormányrendelet értelmező rendelkezései szerinti építési reklámháló.

14. Önkormányzati hirdetőtábla: az önkormányzat által a lakosság tájékoztatása céljából létesített és fenntartott, elsődlegesen a település élete szempontjából jelentős információk, közlemények, tájékoztatások, így különösen a település életének jelentős eseményeivel kapcsolatos információk közzétételére szolgáló, közterületen elhelyezett tábla, mely a közérdekű tájékoztatási célt meghaladóan reklámok közzétételére is szolgálhat.

15. Önkormányzati faliújság: az önkormányzat által a lakosság tájékoztatása céljából létesített és fenntartott, elsődlegesen az önkormányzat testületei, szervei, tisztségviselői tevékenységéről a lakosságot tájékoztató berendezés, mely az önkormányzat működését szolgáló épületek homlokzatán kerül elhelyezésre és mely a közérdekű tájékoztatási célt meghaladóan reklámok közzétételére is szolgálhat.

16. Útbaigazító hirdetmény: közérdekű információt nyújtó olyan közterületi jelzés, amelynek funkciója idegenforgalmi eligazítás, közösségi közlekedési szolgáltatásról tájékoztatás, vagy egyéb közérdekű tájékoztatás.

17. Közérdekű molinó: olyan, elsődlegesen a település életének valamely jelentős eseményéről való közérdekű tájékoztatást tartalmazó, nem merev anyagból készült hordozófelületű hirdetmény, amely falra vagy más felületre, illetve két felület között van kifeszítve oly módon, hogy az nem képezi valamely építmény homlokzatának tervezett és engedélyezett részét.

II. FEJEZET

A HELYI VÉDELEM

2. A helyi védelem feladata, általános szabályai, önkormányzati kötelezettségek

6. §     A helyi védelem feladata

1. A helyi védelem feladatkörébe tartozik a védelmet igénylő építészeti örökség:

1. meghatározása, dokumentálása;
2. védetté nyilvánítása, nyilvántartása;
3. megőrzése, megőriztetése és
4. a lakossággal történő megismertetése.

7. §     A helyi védelem alá helyezés és a védelem megszűnésének szabályai

1. Védelem alá helyezést, illetve a védelem megszűntetését a Partnerségi Egyeztetési Szabályzatban nevesített partner, az Önkormányzat, valamint államigazgatási szerv kezdeményezhet.

2. Védelem alá helyezés iránti kezdeményezés minimális tartalma az alábbi:

1. az érintett elem beazonosításra alkalmas adatai (hrsz., cím, térképi feltűntetés),
2. a javasolt helyi védelem jellege (területi, egyedi),
3. a kezdeményezés rövid indoklása (pl.: eredete, története, hozzá kapcsolható esemény, …stb.),
4. a védendő elem értékvizsgálata és
5. a kezdeményező adatai.

3. Helyi védelem megszűntetésére kizárólag az alábbi előírások betartása mellett kerülhet sor:

1. a megszűntetés hatására a települési arculat nem változik kedvezőtlen irányba,
2. műszaki indokok alapján (a védelem tárgyának megszűnése, vagy állagának jelentős megromlása), vagy
3. életveszély-elhárítása miatt, vagy
4. a védett elem országos védelmi kategóriába történő beemelése miatt.

4. Helyi védelem megszűntetése iránti kezdeményezés minimális tartalma az alábbi:

1. az érintett elem értékleltár szerinti sorszáma,
2. az érintett elem beazonosításra alkalmas adatai (hrsz., cím, térképi feltűntetés),
3. a kezdeményezés rövid indoklása,
4. a helyi védett elem teljes körű műszaki felmérése (alaprajzok, metszetek, homlokzatok, minden irányú fényképes dokumentálás) és
5. a kezdeményező adatai.

5. A kezdeményezések beadásának módja:

a polgármesternek, vagy a települési főépítésznek címezve e-mailben, vagy postai úton, a kezdeményező elérhetőségével és azonosításához szükséges adataival.

6. Amennyiben a kezdeményezés nem tartalmazza a (3) bekezdésben meghatározottakat, a helyi védetté nyilvánítás vagy a helyi védelem megszüntetésének szakmai előkészítője a kezdeményezőt határidő megjelölésével hiánypótlásra hívja fel. A hiánypótlás elmulasztása esetén a védelem megszüntetésére, vagy megváltoztatására irányuló kezdeményezés eredménytelen.

8. §     Testületi döntéssel összefüggő feladatok

1. Helyi védelem alá helyezésről, vagy helyi védelem megszűntetéséről kizárólag az Önkormányzat Képviselő-testülete hozhat – e rendelet módosítása vagy felülvizsgálata keretében – döntést.

2. Jelen rendelet módosítására vagy felülvizsgálatára az eljárásrendi szabályoknak megfelelően, nyilvánosság biztosítása mellett kerülhet sor a kezdeményezés hiánytalan benyújtásának napjától számított 60 napon belül, vagy a soron következő képviselő-testületi ülés alkalmával.

3. A helyi védelem nyilvántartása – sorszám, cím, helyrajzi szám és a védelem tárgya megjelölésével, a védelem jellege szerinti megkülönböztetéssel – a településképi rendelet 1. sz. mellékletében szerepel. Az aktualizált nyilvántartás vezetéséről a települési főépítész szakmai iránymutatása mellett, az Önkormányzat jegyzője gondoskodik.

4. A helyi védelem alá helyezés vagy a helyi védettség megszüntetése iránti eljárás megindításáról a tárgyi érték tulajdonosát írásban értesíteni kell. Az értesítésről a jegyző gondoskodik.

5. Helyi védelem megállapításáról, vagy megszüntetéséről írásban értesíteni kell az érintett ingatlan tulajdonosát, az illetékes építési hatóságot. Az értesítésről a jegyző gondoskodik.

6. Helyi védettség alatt álló egyedi érték (a továbbiakban: helyi védettségű egyedi érték) műemléki védettség alá helyezése esetén, a helyi védettség megszüntetése iránt kell intézkedni.

7. Helyi építészeti örökség részét képező egyedi érték műemléki védettsége megszűnése esetén, az önkormányzat köteles megvizsgálni annak helyi védelem alá helyezésének lehetőségét.

8. A helyi védettségű egyedi érték részét képező építmények korszerűsíthetők, bővíthetők, átépíthetők, rendeltetésük megváltozhat, a teljes felújításuk lehetséges, azonban a helyi védettségre okot adó értékeik nem csökkenhetnek.

9. A helyi védettségű egyedi érték részét képező építményt, építményrészt csak a helyi védettség megszüntetését követően lehet elbontani.

10. Jelen rendelet 1. sz. mellékletében felsorolt egyedi helyi építészeti örökségi elemek védetté nyilvánítása (a továbbiakban: helyi védelem) e rendelet kihirdetésével történik.

3. A területi védelem meghatározása

9. §     A helyi területi védelem jegyzéke

1. A helyi területi védelem célja, a történetileg kialakult egyes településrészek szerkezetének és településképének védelme, amelyen belül esetenként meg kell őrizni a településrész kialakult jellegzetes területfelhasználását, az utca vonalvezetését, a telekrendszer jellegzetességeit, a kialakult építési vonalakat, a beépítés módját és karakterét, az építmények jellemző magasságát, színezését, kerítéseket, jellegzetes növényzetet.

2. A település helyi védett területeit az 1. számú melléklet (1) bekezdése tartalmazza.

4. Az egyedi védelem meghatározása

10. §  A helyi egyedi védelem jegyzéke

1. Nagytótfalu község egyedi védelem alatt álló helyi építészeti örökségének nyilvántartását, jelen rendelet 1. sz. melléklete tartalmazza.

2. Egyedi védelem az alábbi elem(ek)re terjedhet ki:

1. építmény egészére,
2. építmény részletére,
3. alkalmazott anyaghasználatra,
4. tömegformálásra,
5. homlokzati kialakításra,
6. táj- és kertépítészeti alkotásra,
7. egyedi tájértékre,
8. növényzetre,
9. szoborra, képzőművészeti alkotásra,
10. utcabútorra.

5. Az egyedi védelemhez kapcsolódó tulajdonosi kötelezettségek

11. §  Tulajdonosi kötelezettség

1. Az egyedi védelem alatt álló helyi építészeti örökség mindenkori tulajdonosát az alábbi kötelezettség terheli:

1. a védett elem/elemrészlet használata nem veszélyeztetheti az örökség fennmaradását;
2. a védett elem/elemrészlet jókarbantartásáról, állapotának megőrzéséről gondoskodni kell;
3. a védett elemen végzett építési tevékenység során a védett elem értékóvó átalakítására, karakterének megőrzésére, anyag- és színhasználatában a védett állapot megtartására kell törekedni,
4. a védett elem bontására kizárólag a védettség alóli kivételt követően kerülhet sor,
5. a védett elem részleges bontására csak műszaki indokoltság esetén, a visszaépítés kötelezettségével kerülhet sor,
6. a helyi védettségű egyedi érték károsodása esetén a tulajdonost helyrehozatali kötelezettség terheli, különös tekintettel a helyi védelem alá helyezést megalapozó építészeti értékekre vonatkozóan,
7. a karbantartási, helyrehozatali, állapot megóvási kötelezettség elmulasztása esetén a védett elem tulajdonosával szemben a jelen rendelet 32. § szerinti településképi kötelezési eljárás kezdeményezhető.

III. FEJEZET

A TELEPÜLÉSKÉPI SZEMPONTBÓL MEGHATÁROZÓ TERÜLETEK

6. A településképi szempontból meghatározó területek megállapítása

12. §  A településképi szempontból meghatározó területek jegyzéke

1. Nagytótfalu község településképi szempontból meghatározó területeinek lehatárolását jelen rendelet 2. melléklete tartalmazza.

2. Településképi szempontból meghatározó területek:

1. országos ökológiai hálózat övezetei,
2. tájképvédelmi szempontból kiemelten kezelendő területek övezete,
3. falusias lakóövezet.

3. Jelen rendelet 2. melléklete szerinti településképi szempontból meghatározó területek beépítésre szánt építési övezetekkel érintett részén:

1. a homlokzatkialakítások egymáshoz való illeszkedését,
2. az épületek összhangot mutató elhelyezését,
3. a minőségi anyaghasználatot,
4. a harmóniát tükröző színezést,
5. az előkertek rendezettségét,
6. a kerítések összhangját,
7. az utcai fásítások utcaszakaszonként való összehangolását,
8. az tájidegen, agresszíven gyomosító, invazív növények telepítésének elkerülését,
9. a rendezett, rendben tartott műszaki állapotot el kell érni.

4. Jelen rendelet 2. melléklete szerinti településképi szempontból meghatározó területek beépítésre nem szánt építési övezetekkel érintett részén:

1. a tájkarakter megőrzését,
2. a kilátás és rálátásvédelem szempontjainak figyelembevételét,
3. az építmények tájba-illeszkedését,
4. az építmények környezetükkel összhangot mutató elhelyezését,
5. a minőségi és természetes anyaghasználatot,
6. a visszafogott színezést,
7. a táji hagyományokat tükröző növényállomány ültetését,
8. az tájidegen, agresszíven gyomosító, invazív növények telepítésének elkerülését el kell érni.

IV. FEJEZET

A TELEPÜLÉSKÉPI KÖVETELMÉNYEK

7. Építmények anyaghasználatára vonatkozó általános építészeti követelmények

13. §  Építmények anyaghasználatára vonatkozó általános építészeti követelmények

1. Nyílászáróknál nem alkalmazható:

az építményhez, egymáshoz és környezetükhöz nem illeszkedő anyagok, színek, szerkezeti és dekorációs elemek.

2. Világításnál nem alkalmazható:

1. gyalogosok, járművezetők szemébe, az épületek ablakai felé, vagy éppen az égbolt irányába irányított fény,
2. felfelé irányuló, talajszintbe épített fényvetőket,
3. egyenetlen, magas intenzitású világítás,
4. vidéki utakon a 0,3 cd/m² fénysűrűség, azaz kb. 4 lux megvilágítás feletti világítás,
5. a tényleges használat idejéhez nem igazodó kültéri világítás, így az éjfél utáni fényerőcsökkentés hiánya, valamint a nem közcélú világítás bekapcsolva tartása.

8. A településképi szempontból meghatározó területekre vonatkozó területi és egyedi építészeti követelmények

14. §  A településképi szempontból meghatározó területekre vonatkozó területi építészeti követelmények

1. Az illeszkedés szabályait kell alkalmazni minden e rendelettel nem szabályozott esetben.

2. Illeszkedőnek tekinthető az épület, amennyiben az alábbi kritériumoknak együttesen eleget tesz:

1. környezetéhez igazodik,
2. a település építészeti karakterét megőrzi,
3. a meglévő formakultúrát megtartja,
4. arányos, környezeti léptékhez igazodó épülettömeget eredményez; továbbá
5. a környezetét figyelembe vevő építési anyagot és színezést alkalmaz.

3. A településképi szempontból meghatározó területekre (falusias lakóterület) vonatkozó területi építészeti követelmények az alábbiak:

1. a beépítés telepítési módjának tekintetében:

aa)   épületek elhelyezését a beépítési- és illeszkedési szabályok figyelembevételével kell meghatározni,

ab)  épületet úgy kell elhelyezni, hogy a szomszédos ingatlanok és az ingatlanokon álló építmények rendeltetésszerű használatát ne akadályozza, azok állagát ne veszélyeztesse, benapozásának, kilátásának és megközelítésének zavartalansága biztosított legyen, a környezetre káros hatást ne fejtsen ki,

ac)   amennyiben az előkert mérete az utcaképben egyértelműen meghatározható jellemző, és annak mérete az utcakép kialakításában meghatározó, az utcai épületet erre az építési határvonalra kell telepíteni,

ad)  észak-déli, vagy ahhoz közelítő irányú közterületre fűzött építési telkek és oldalhatáron álló építési hely esetén az északi telekhatárra telepített utcai épület elhelyezést kell alkalmazni,

ae)   kelet-nyugati, vagy ahhoz közelítő irányú közterületre fűzött építési telkek és oldalhatáron álló építési hely esetén az utcasoron kialakult állapothoz igazodva, ennek hiányában a nyugati telekhatárra telepített utcai épület elhelyezést kell alkalmazni,

af)   udvari épület oldalhatáron álló utcai épület esetén azzal összhangban, azonos telekhatáron helyezhető el, az utcai épülettel azonos építészeti egységet alkotva építendő,

ag)   újonnan épülő gazdasági épület és a lakóépülettől különálló garázs az utcafrontra nem építhető,

ah)  járműtároló, melléképítmény új építés esetén a fő rendeltetést tartalmazó épületben, vagy azzal szorosan összeépítve, azonos építészeti megjelenéssel kell kialakítani, melléképület utcafrontra nem helyezhető,

ai)    terepszint alatti építmény csak az építési helyen belül emelkedhet ki a terepszintből,

aj)    terepszint alatti építmény földalatti részei új építés és bővítmény esetén nem nyúlhatnak túl az építési helyen,

ak)  állattartásra szolgáló építményeket úgy kell elhelyezni és használni, hogy az ingatlanon és a szomszédos ingatlanon álló építmények rendeltetésszerű használatát ne akadályozzák, azok állagát ne veszélyeztessék, a környezetre káros hatást ne fejtsenek ki.

2. a beépítés jellemző szintszámának tekintetében legfeljebb:

ba)  tetőtér beépítéses,

bb)  pincét tartalmazó épület alakítható ki.

3. a kerti építmények, műtárgyak tekintetében:

ca)   a táji látványt nem zavaró,

cb)  a növényzettel harmonikus,

cc)   természetes anyagokból készülő,

cd)  az épületek, építmények összhangjára ügyelő kerti építmények, műtárgyak helyezhetők el,

ce)   helybeli állattartás esetén a trágyatároló az állattartó épülettel egységben épülhet, zárt, fedett, szivárgásmentes, szigetelt kivitelben.

4. kerítéskialakítás tekintetében alapelv:

da)  új beépítésű területek esetén áttört kerítést kell létesíteni,

db)  a kerítést az alábbi előírások együttes figyelembevételével kell kialakítani, illetve fenntartani:

1. legfeljebb 1,80 m magasság,
2. településen hagyományos építőanyagok, formák és díszítő elemek felhasználása,
3. az épülettel összhangot mutató anyag- és színhasználat alkalmazása,
4. időtálló, minőségi anyagok használata,
5. élénk színek kerülése, harmonikus, telítetlen földszínek, vagy fehér szín alkalmazása,
6. elsősorban természetes anyagok (pl. kő, tégla, fa) használata,
7. kerítés műszaki állapotának folyamatos karbantartása.

dc)  síktáblás napelemeket, napkollektorokat kerítésen, előkertben elhelyezni nem lehet,

dd)  kerítésen ingatlanonként egy cégtábla, üzletfelirat, cégér helyezhető el 0,20 m² maximális mérettel, 1:1 és 1:3 oldalarány közötti méretekkel,

de)  műemléki környezetben lévő telek utcai kerítésén reklám- és hirdetőtábla csak főépítészi hozzájárulással helyezhető el.

5. közterület alakítási terv tekintetében:

ea)   közterület-alakítási tervet a településkép szempontjából meghatározó terület legalább utcaszakaszonkénti, annak két oldalát magába foglaló lehatárolásával kell készíteni, a Képviselő-testület mindenkori döntésében szereplő területre, a szükséges forgalomtechnikai és műszaki szempontok tekintetében a településképi szempontból meghatározó teljes terület figyelembevételével,

eb)  a közterület-alakítási tervben, legalább utcaszakaszonként egységes megjelenést biztosító fajösszetételű fasorokat kell alkalmazni,

ec)   közterületeken a fasorok megőrzendők, megtartandók, szükség esetén a fasorok kiegészítendők, a közterületeken meglévő fa helyek, fasor helyek megtartandók, el nem építhetők, a lehetséges fásításokról a közterületet érintő építési, átépítési és felújítási, rekonstrukciós munkálatok során gondoskodni kell.

4. A település teljes közigazgatási területén, növényzet esetében a honos, tájegységre jellemző fajok alkalmazása szükséges. Különlegesen lényeges a külterületek és a természetes növénysávok esetében a honos növények alkalmazása és az invazív fajok elkerülése.

5. A növénytelepítés során javasolt, tájegységre jellemző, honos fajok, Duna-Dráva Nemzeti Park általi ajánlását és a kerülendő, invazív fajok listáját a 6. számú melléklet tartalmazza.

15. §  A településképi szempontból meghatározó területekre vonatkozó területi egyedi építészeti követelmények

1. A településképi szempontból meghatározó területekre (falusias lakóterület) vonatkozó egyedi építészeti követelmények az alábbiak:

1. az anyaghasználat tekintetében bármely, az alábbi szempontoknak együttesen eleget tevő anyag használható:

aa)   természetes (pl. kő, tégla, fa),

ab)  nem telített és környezetétől nem elütő színű,

ac)   terepszint alatti építmény, pince csak épített szerkezettel alakítható ki.

2. a tömegformálás tekintetében bármely:

ba)  utcai és udvari épület esetén 35^o-45^o közötti tetőhajlásszöggel,

bb)  udvari épület az utcai épület gerincmagasságát legfeljebb 1 m-el haladhatja meg,

bc)  a tető főgerincének iránya a környezetéhez illeszkedőnek kell lennie, új építés, vagy új tető létesítése esetén a gerincvonalnak a közvetlenül szomszédos tetővonalakhoz igazodnia kell, amennyiben a két szomszédos tető gerincvonala azonos irányú (utcára merőleges, vagy azzal párhuzamos), a közöttük lévőnek is ezekkel egyezőnek kell lennie,

bd)  ha az előző pontban részletezett módon nem meghatározható a tetőgerinc iránya akkor az oldalhatárral párhuzamos legyen,

be)  tetőfelépítmény csak a településképbe és az épület egészéhez illeszkedő kialakítással, formával létesíthető tetőfelépítmények, álló tetőablakok által elfoglalt felületi hossz, a tető hosszának 1/3-át nem haladhatja meg,

bf)   a tetőidom utcai lezárása oromfalas legyen, legfeljebb 1 cserépnyi tető túlnyúlással.

3. a homlokzatkialakítás tekintetében bármely, az alábbi szempontoknak együttesen eleget tevő homlokzat kialakítható:

ca)   a homlokzattagolást arányosan alkalmazó,

cb)  logikát tükröző, tagozatokat visszafogottan használó,

cc)   díszítésében egyszerűségre törekvő,

cd)  állattartásra szolgáló építménynek a telekhatáron, vagy attól számított 3 m-en belül álló homlokzatán nyílás nem létesíthető,

ce)   a megújuló energia hasznosítását szolgáló berendezést az ingatlanon álló épület utcai megjelenéséhez igazodóan kell elhelyezni, a 24. §-ban foglalt szabályok szerint,

cf)   a berendezések tartószerkezete, kapcsolódó szerelvényei, vezetékei az utcáról látszó homlokzatokon látható módon nem helyezhetők el,

cg)   az utcai homlokzaton nem helyezhető el parabolaantenna, egy épületen rendeltetési egységenként, egy parabolaantenna helyezhető el,

ch)  épületgépészeti és egyéb berendezések, tartozékaik, a légkondicionáló kültéri egységeinek településképi látványt zavaró elhelyezését, valamint közterület felőli homlokzatra és szomszédos, beépíthető ingatlanra néző tetőfelületre rögzítését el kell kerülni,

ci)    szerelt kémény utcai homlokzaton nem építhető,

cj)    gáznemű égéstermékek homlokzati kivezetése védett épületeken és környezetükben tilos,

ck)  cégtábla, üzletfelirat, cégér a tevékenységnek helyet adó épület tetőfelületén nem helyezhető el, egyéb felületein az épület megjelenésével, anyaghasználatával, színével összhangban helyezhető el,

cl)    az épületen tevékenységet folytató szervezetenként 1 db cégtábla, üzletfelirat, cégér helyezhető el, mindezek megjelenésüket tekintve egységet képezve,

cm) épületen üzletenként 1 db önálló kirakatszekrény helyezhető el a homlokzat kialakításával, a nyílásrenddel összhangban,

cn)  a szolgáltatást, kereskedelmi, vendéglátóipari szolgáltatást végző épület nyílászárója felületének legfeljebb 30%-án tartalmazhat üzletfeliratot, reklámot, hirdetést,

co)  fal síkjára merőlegesen elhelyezett cégjelzés, a gyalogos közlekedési űrszelvény rendeltetésszerű használatát nem akadályozhatja, a gyalogosok közlekedését nem zavarhatja, biztonságát nem veszélyeztetheti, elhelyezése - ha van - a földszinti osztópárkány alatt, de 2,50 méteres magasság alá nem érhet,

cp)  cégér még részben sem takarhatja az épület, épületegyüttes nyílászáró szerkezetét, párkányát és egyéb meghatározó építészeti elemét,

cq)  épületen, önálló szerkezeten – kivétel kerítés - elhelyezett cégtábla, üzletfelirat, cégér, egyéb reklámfelirat maximális mérete 2,00 m² lehet,

cr)   világítást tartalmazó felirat kizárólag a cégér, céglogó lehet, a villogó, futó szöveget tartalmazó felirat, cégér, logó nem helyezhető el.

4. a zöldfelületek kialakítása tekintetében bármely, az alábbi szempontoknak eleget tevő növényzet telepíthető:

da)  a fás szárú növényeket, elsősorban nagy lombkoronát növesztő fákat,

db)  az épületek, vagy tartózkodási helyek árnyékolására alkalmas,

dc)  a művi értékekkel egységben kezelt,

dd)  a táji jellegzetességet, termőhelyi adottságokat visszatükröző,

de)  nem allergén fajokat alkalmazó, valamint

df)   közterületen, utcaszakaszonként egységes megjelenésre törekvő.

5. a sajátos építményfajták elhelyezési módja tekintetében – honvédelmi és katonai, továbbá nemzetbiztonsági célú, illetve rendeltetésű építmények kivételével – az alábbi előírásokat kell betartani:

fa)   a meglévő vonalas infrastruktúra elemek elhelyezkedését figyelembe kell venni.

9. A helyi védelemben részesülő területekre és elemekre vonatkozó építészeti követelmények

16. §  A helyi védelemben részesülő területekre vonatkozó területi építészeti követelmények

1. Helyi védett területen az épületek, építmények alakításának elsődleges szabálya, a helyi építési szabályzat előírásainak keretein belül, az illeszkedés a meglévő, kialakult környezethez. A beavatkozások a védett terület értékében, utcaképben, karakterben negatív változást nem eredményezhetnek. Az illeszkedés során elsősorban a 3-3 szomszédos, és szemben lévő ingatlanokat kell vizsgálni. A megjelölt környezetben található helyi védett egyedi értékhez különösen kell illeszkedni.

2. A helyi területi védelemben részesülő építészeti értékekre vonatkozó területi építészeti követelmények:

1. védett épületet tartalmazó ingatlanon további épület, építmény elhelyezése csak a védett érték telepítéséhez illeszkedően, annak elsődlegességét tiszteletben tartóan helyezhető el. Előkertben építmény, valamint az épület megjelenését befolyásoló műtárgy nem helyezhető el.
2. előkert nélküli beépítés esetén, utcai oldalon tömör kerítés létesíthető. A tömör kerítés legmagasabb pontja az 1,80 métert nem haladhatja meg, térszín feletti része kizárólag az illeszkedés szabályának megfelelő anyaghasználattal készíthető. Szomszédos telekhatárok között csak áttört kerítés építhető. Sövénykerítés létesíthető, mely a védett értéket az utca felől nem takarhatja ki, az épület előtt 1,5 m-nél magasabb, a szomszédos telekhatárok között 2,0 m-nél magasabb nem lehet.

3. A helyi területi védelemben részesülő építészeti értékekre vonatkozó egyedi építészeti követelmények:

1. felújítás, bővítés, új építés esetén az épületrészek anyaghasználatának, a védett értékhez illeszkedőnek, annak megjelenését és értékét megtartónak, hangsúlyozónak kell lennie,
2. az ingatlanon álló, fő funkciójú épület egészének azonos színűnek, anyaghasználatának egymáshoz és az utcaképhez illeszkedőnek kell lennie,
3. védett területen elhelyezkedő, egyedileg nem védett épület tetőfelületén, homlokzatán megújuló energia hasznosításának berendezései, épületen kívüli fém kémény, illetve parabolaantenna, az utcai telekhatártól mért 10 méteren belül nem helyezhető el. Napelemek, napkollektorok a telken a védett érték tiszteletben tartása, érvényesülése mellett helyezhetők el, az utcáról nem látható telekrészen,
4. utcai homlokzaton terasz, erkély nem létesíthető.
5. utcai homlokzaton égéstermék kivezető, szellőző berendezés eleme nem helyezhető el.

4. Homlokzatképzésnél - amely magában foglalja a tetőfelület kialakítását is - nem alkalmazhatók:

1. erős, élénk, hivalkodó, környezetétől elütő, kontrasztos – kivéve a fehér és ettől elütő szín – színű anyagok használata,
2. a település történelmi anyaghasználatától idegen (pl. fém, műanyag) homlokzati anyag használata.

5. Tetőszerkezet héjalásánál nem alkalmazható:

1. hullámpala, pala,
2. rozsdásodó bádog,
3. bevonatos acél cserepes- és trapézlemez, acél fegyverzetű szendvicspanel,
4. bevonatos alumínium cserepes- és trapézlemez,
5. bitumenes zsindely,
6. műanyag hullámlemez.

17. §  A helyi védelemben részesülő értékekre vonatkozó egyedi építészeti követelmények

1. A helyi védett épületek tömegét, nyílásrendjét, nyílásméreteit, tetőhajlását megváltoztatni kizárólag az eredeti állapot visszaállítása okán lehet. Védett épület bővítése, a telken új épület építése esetén magastetőt kell kialakítani, melynek hajlásszöge a védett értéken lévő tetőhöz igazodjon, 35^o-45^o között kell lennie.

2. Az épület magassága kizárólag a felújítás során felmerülő szerkezeti, technológiai okból változhat.

3. Védett épület homlokzati anyagának és színének, tetőfedés anyagának, nyílászárói anyagának, utcai ablakok meglévő osztásának megváltoztatása csak az eredeti állapot visszaállítása érdekében megengedett. Bővítés, új építés esetén az új épületrészek anyaghasználatának, a védett értékhez illeszkedőnek, annak megjelenését és értékét megtartónak, hangsúlyozónak kell lennie.

4. Védett épület tetőfedésére natúr cserépszínű cserepet kell használni. A cserép formájának a védett értékhez és a környezethez illeszkednie kell.

5. Védelem alatt álló épületen a tetőtér hasznosítása esetén, a tetőn kizárólag tetősíkban fekvő ablak létesíthető.

6. Védett épületek telkein a zöldfelületeket az építészeti érték megjelenéséhez illeszkedően kell kialakítani. A telken az épület által elfoglalt terület, a burkolt felületek, valamint a kertként használt felületeken kívüli területeket zöldfelületként kell kialakítani. A telken a cserjék és a fák fajtájának és helyének megválasztásakor a helyi klimatikus és táji adottságokon túl az építészeti érték telken való elhelyezéséhez is illeszkedni kell.

7. Helyi egyedi védelem alá helyezett épületek védett értéket hordozó tetőfelületén – a csapadékvíz-elvezető rendszert is beleértve – az építéskorival egyező anyaghasználat és szerkezeti megoldás alkalmazható.

8. Helyi egyedi védelem alatt álló épület, valamint helyi védett területen álló épület
   1. utcai és telekhatártól 10 m-en belül lévő tetőfelületén:
   1. antenna felépítmény,

ab)  klíma-berendezés, valamint egyéb gépészeti berendezés kültéri egysége,

ac)   reklámhordozó, reklámhordozót tartó berendezés, cégtábla, üzletfelirat, vállalkozást népszerűsítő egyéb felirat és más grafikai megjelenítés,

ad)  háttérvilágítással ellátott, LED-kijelzőként vagy futófénnyel üzemelő tájékoztató, információs berendezés.

2. utcai és telekhatártól 10 m-en belül lévő homlokzatán:

ba)  reklámhordozó, reklámhordozót tartó berendezés,

28. üzletfelirat, a vállalkozás használatában álló ingatlanon elhelyezett, a vállalkozást népszerűsítő egyéb felirat és más grafikai megjelenítés kivételével,

bc)  napelem, napkollektor,

bd)  új parapet-konvektor, klíma-berendezés, valamint egyéb gépészeti berendezés kültéri egysége,

be)  háttérvilágítással ellátott, LED-kijelzőként vagy futófénnyel üzemelő tájékoztató, információs berendezés,

bf)   reklámmegjelenítést tartalmazó árnyékolószerkezet nem helyezhető el.

18. §  A helyi védelemben részesülő területen lévő sajátos építményre, műtárgyra, egyéb műszaki berendezésekre vonatkozó anyaghasználati követelmények

1. Helyi egyedi védett értéket érintő építési tevékenység során az építéskori vagy a védett érték által meghatározott karakterhez illeszkedő anyagok és színek alkalmazhatóak.

2. A sajátos építmények, műtárgyak, egyéb műszaki berendezések anyaghasználatánál az alábbi követelményeket kell alkalmazni:

1. időtálló,
2. minőséget képviselő,
3. környezetében alkalmazott anyagokhoz illeszkedő,
4. élénk színeket kerülő,
5. nem telített és környezetétől nem elütő színű,

10. Az egyes sajátos építmények, műtárgyak elhelyezése

19. §  Területek, amelyek alkalmasak a teljes település ellátását biztosító felszíni energiaellátási és elektronikus hírközlési sajátos építmények, műtárgyak elhelyezésére:

1. A település alábbi területei alkalmasak a teljes település ellátását biztosító felszíni energiaellátási és elektronikus hírközlési sajátos építmények, műtárgyak elhelyezésére:

1. beépítésre nem szánt területeken

aa)   erdőterületek,

ab)  mezőgazdasági területek,

ac)   vízgazdálkodási területek,

ad)  közlekedési területek,

ae)   közműterületek.

20. §  Területek, amelyek nem alkalmasak a teljes település ellátását biztosító felszíni energiaellátási és elektronikus hírközlési sajátos építmények, műtárgyak elhelyezésére:

1. A település alábbi területei nem alkalmasak a teljes település ellátását biztosító felszíni energiaellátási és elektronikus hírközlési sajátos építmények, műtárgyak elhelyezésére:

1. beépítésre szánt területek,
2. védett természeti területek,
3. tájképvédelmi területek.

21. §  A sajátos építményre, műtárgyra vonatkozó anyaghasználati követelmények

1. A sajátos építmények, műtárgyak, egyéb műszaki berendezések anyaghasználatánál az alábbi követelményeket kell alkalmazni:

1. időtálló,
2. minőséget képviselő,
3. környezetében alkalmazott anyagokhoz illeszkedő,
4. élénk színeket kerülő,
5. nem telített és környezetétől nem elütő színű,

kivéve, ha szakági, vagy magasabb rendű jogszabályok másképp rendelkeznek.

11. A reklámhordozókra vonatkozó településképi követelmények

22. §  A reklámhordozókra vonatkozó településképi követelmények

1. Reklámhordozó, illetve reklámhordozót tartó berendezés a település közigazgatási területén belül, kizárólag a meglévő környezethez illeszkedő, egységes kialakítású, azonos megjelenésű lehet.

2. A település területén a kihelyezés időtartama alatt az időjárásnak ellenálló technológiával készült egymást nem eltakaró reklám, reklámhordozó elhelyezés alkalmazható.

3. A település területén reklámhordozó 10 méteres körzetében újabb reklámhordozó nem helyezhető el az út azonos oldalán.

4. A település területén nem rozsdásodó, állékony, könnyen karbantartható, élénk színeket nem használó, a reklám megjelenését nem befolyásoló kialakítású reklámhordozók helyezhetők el.

5. Utcabútor a település közigazgatási területén belül, kizárólag a meglévő környezethez illeszkedő, egységes kialakítású, azonos megjelenésű lehet.

6. Utcabútor, reklámhordozó, épület előtt az épület utcai homlokzatához legjobban illeszkedő helyen helyezhető el úgy, hogy az épület megjelenését, megközelítését ne akadályozza, az épület bejáratáról a figyelmet ne vonja el.

7. Utasváró függőleges határoló felületein, annak szerkezetébe integráltan legfeljebb 4 db kétoldalas  1,2 x 1,8 m reklámfelületű hirdetőberendezés alakítható ki úgy, hogy az utasváró átláthatóságának fenntartása érdekében a hirdetőberendezések között legalább 1,2 m távolságot kell tartani. A hirdetőberendezések háttérvilágítással elláthatók, de villódzó fénytechnika, LED-kijelző, vagy futófénnyel üzemelő technológia nem alkalmazható.

8. Kioszk függőleges határoló felületein, annak szerkezetébe integráltan legfeljebb 1,2 x 1,8 m reklámfelületű hirdetőberendezések alakíthatók ki. A hirdetőberendezések háttérvilágítással elláthatók, de villódzó fénytechnika, LED-kijelző, vagy futófénnyel üzemelő technológia nem alkalmazható.

9. A közigazgatási területen a településen üzemelő közművelődési intézményekkel megegyező számú közművelődési célú hirdetőoszlop létesíthető. Közművelődési célú hirdetőoszlop reklám közzétételére igénybe vehető felülete a 12,00 m²-t nem haladhatja meg.

10. Információs célú berendezés az alábbi gazdasági reklámnak nem minősülő közérdekű információ közlésére létesíthető:

1. az önkormányzat működés körébe tartozó információk,
2. a település szempontjából jelentős eseményekkel kapcsolatos információk,
3. a településen elérhető szolgáltatásokkal, ügyintézési lehetőségekkel kapcsolatos tájékoztatás nyújtása,
4. idegenforgalmi és közlekedési információk,
5. a társadalom egészét vagy széles rétegeit érintő, elsősorban állami információk.

11. Az információs célú berendezés felületének legfeljebb 2/3-a vehető igénybe reklám közzétételére, felületének legalább 1/3-a a 10. bekezdés szerinti közérdekű információt kell, hogy tartalmazzon.
12. Reklám a közterületi reklámhordozón:

1. horganyozott és szinterezett acélból, vagy szinterezett alumíniumból készült eszközön,
2. plexi vagy biztonsági üveg mögött,
3. hátsó fényforrás által megvilágított eszközben,

helyezhető el.

13. Belterületen a gépjárművek közlekedésére szolgáló közút területének úttesten kívüli burkolatlan részén, járdán, gyalogúton és kerékpárúton található közvilágítási, villany- és telefonoszlopon elhelyezhető kétoldalas reklámhordozó legfeljebb 0,8 x 1,2 x 0,1 m befoglaló méretű lehet. Oszloponként legfeljebb 1 db hirdetőberendezés helyezhető el.

14. Legfeljebb évente 12 naptári hét időtartamában az Önkormányzat, az Önkormányzat intézménye vagy állami intézmény rendezvényeit népszerűsítő reklámhordozók a közterületen járdán vagy téren, egyéb közintézményen elhelyezhetők. Az alkalmazható hirdetőberendezések a következők lehetnek:

1. legfeljebb 1 m² alapterületű, 2 m magasságú, igényesen kivitelezett, nem borulásveszélyes reklámtotem, amelynek minden felülete felhasználható a reklám közlésére,
2. az Önkormányzat, az önkormányzati intézmény, önkormányzati tulajdonú gazdasági társaság vagy állami közintézmény épületének homlokzatán elhelyezett reklám vagy hirdetőberendezés méretkorlátozás nélkül.

23. §  Eltérési szabályok

1. A település területén a reklámok közzétételének, illetve reklámhordozók, reklámhordozótartó berendezések elhelyezésének közterületekre és magánterületekre irányadó-reklámrendeletben rögzített országos rendelkezésektől az alábbi estekben és időtartamra el lehet térni:

1. saját tevékenységet hirdető építési reklámháló kihelyezése, kizárólag építési tevékenység időtartamára, bármely települési területen megengedett, abban az esetben, ha az érintett építésinapló-bejegyzéssel igazolja a felújítás megkezdését, illetve, ha építési napló vezetésére nem áll fent kötelezettség, úgy vállalja ennek vezetését, és ezzel igazolja a felújítás megkezdését,
2. a nyilvánosság biztosítására szolgáló önkormányzati információs felület időkorlát nélkül, bármely települési területen megengedett.

12. Az egyéb műszaki berendezésekre vonatkozó településképi követelmények

24. §  Az elhelyezhető egyéb műszaki berendezések településképi követelményei

1. Az egyéb műszaki berendezések elhelyezésére vonatkozó formai követelmények tekintetében:

1. a technikailag szükséges legkisebb tömeget közelítő,
2. arányos,
3. a funkciót tükröző,
4. a településképet kedvezőtlenül nem érintő,
5. a közterületről nem látható elrendezést alkalmazó, például látványát növényzettel eltakaró kialakítás alkalmazható.

2. Az egyéb műszaki berendezésekre vonatkozó anyaghasználati követelmények az alábbiak:

1. nem rozsdásodó, UV-álló
2. minőséget képviselő,
3. könnyen karbantartható,
4. élénk színeket nem használó,
5. az épület/építmény állagát, megjelenését kedvezőtlenül nem befolyásoló kialakítás alkalmazható.

3. Közmű-létesítmények (nyomvonalas létesítmények, elektromos transzformátor, közvilágítási

kapcsolószekrény, távközlési elosztószekrény, gáznyomás-szabályozó) elhelyezésénél figyelemmel kell lenni a településképi megjelenésre;

1. az újonnan kiépítendő villamos energia – közép-, kisfeszültségű és közvilágítási – hálózatot a helyi védett területen földkábelbe kell fektetni,
2. gépészeti és közmű-csatlakozási berendezések az épületek utcai homlokzatára, előkert nélküli beépítés esetén nem helyezhetők el. A berendezés csak az előkertbe, az udvarra, vagy az épület alárendeltebb homlokzatára helyezhető,
3. vezetékes elektronikus hírközlési hálózat föld alatt, vagy meglévő oszlopsoron vezethető, új oszlop létesítése nem megengedett,
4. hírközléssel kapcsolatos műtárgyak elhelyezése során a földfeletti elosztószekrények elhelyezését helyi védett területen süllyesztve, a környezetbe illesztve, lehetőség szerint takartan kell megoldani,
5. azokon a területeken, ahol a hírközlési hálózatok föld felett vezethetők, a 0,4 kV-os, a közvilágítási és a távközlési szabadvezetékeket közös oszlopsoron kell vezetni,
6. a mikrohullámú összeköttetés biztosítása érdekében bázisállomások közötti összekötő sávokban az előírt magassági korlátozás betartandó,
7. a távközlés-ellátás fejlesztéséhez szükséges további antennatornyok létesítése csak tájképi hatásvizsgálat alapján engedélyezhető,
8. épület közterületről feltáruló homlokzatán a homlokzat síkjából kiemelkedő kábelcsatorna, vagy kábelrögzítő segítségével rögzített vezeték nem létesíthető,
9. az egyes elosztószekrények fedlapjait a homlokzat színével azonos módon kell színezni.

4. Antennák, kültéri egységek és tartószerkezeteik elhelyezése:

1. az utcai homlokzaton nem helyezhető el parabolaantenna, egy épületen rendeltetési egységenként, egy parabolaantenna helyezhető el,
2. a berendezések tartószerkezete, kapcsolódó szerelvényei, vezetékei az utcáról látszó homlokzatokon látható módon nem helyezhetők el,
3. épületgépészeti és egyéb berendezések (pl.: reklámhordozók tartószerkezetei) tartozékaik, a légkondicionáló kültéri egységeinek településképi látványt zavaró elhelyezését, valamint közterület felőli homlokzatra és szomszédos, beépíthető ingatlanra néző tetőfelületre rögzítését el kell kerülni.

5. Síktáblás napelemeket, napkollektorokat a tető síkjában (azzal megegyező dőlésszögben) kell elhelyezni úgy, hogy:

1. azok a tető szélein, gerincén ne lógjanak túl,
2. vápákat legfeljebb 50 cm-re közelítsék meg,
3. széleik igazodjanak egymáshoz, a tető-felépítményekhez és a tetősík ablakok osztásrendszeréhez,
4. napelemcserép a tető teljes felületén alkalmazható, a védett épületek kivételével,
5. a berendezés tartószerkezete a napelem, napkollektor felülete alól a rögzítéshez szükséges mértékben, de legfeljebb 5 cm-t lóghat ki,
6. egy tetőfelületen csak egy összefüggő felületen helyezhetők el, melyek lehatárolása (kontúrja) téglalap alakú,
7. utca felé eső, utcával párhuzamos tetősíkon, valamint utcára merőleges tetősík esetén, az utcai telekhatártól számított 10 méteren belül nem helyezhetők el,
8. előkert nélküli beépítés esetén utcai szárny udvari tetőfelületén helyezhető el, vagy udvari szárnyon a 10 méteres szabály betartásával,
9. amennyiben az épület méretei a 10 méteres szabály betartását nem teszik lehetővé, főépítészi hozzájárulással lehet eltérni,

6. Szerelt kémény (a tetősíkból kiállók kivételével) utcai homlokzaton és a beforduló homlokzatokon, a telekhatártól számított 10 méteren belül nem építhető.

7. Gáznemű égéstermékek homlokzati kivezetése a védett és a védett környezetben lévő épületek utcai homlokzatán tilos.

8. Amennyiben az épület, Magyarország címerének és zászlajának használatáról, valamint állami kitüntetéseiről szóló 2011. évi CCII. törvényben meghatározott középületnek minősül, a közterületről feltáruló homlokzatán zászlótartó rúd elhelyezhetőségét biztosítani kell.

V. FEJEZET

A TELEPÜLÉSKÉP-VÉDELEM ÉRVÉNYESÍTÉSI ESZKÖZEI

13. A településkép-érvényesítési eszközök

25. §A településkép védelem célját szolgálja

1. a településkép-védelmi tájékoztatás és szakmai konzultáció,
2. a településképi véleményezési eljárás,
3. a településképi bejelentési eljárás,
4. a településképi kötelezés.

14. A településkép-védelmi tájékoztatás és szakmai konzultáció

26. §Az önkormányzat kérelemre, a településképi követelményekről szakmai konzultációt biztosít

1. a helyi védelem alatt álló épületek,
2. településképi bejelentési kötelezettséggel terhelt építési tevékenység

esetén.

15. A településképi véleményezés

27. §(1)   A polgármester településképi véleményezési eljárást folytat le, a helyi védelem alatt álló épületek építési engedély alapján végezhető építési tevékenységei esetén.

2. A véleményezési eljárást a 3. melléklet szerinti kérelemmel kell kezdeményezni.
3. A polgármester a településképi véleményét a települési főépítész véleményére alapozza.

16. A településképi bejelentés

28. §(1) A polgármester településképi bejelentési eljárást folytat le,

1. a helyi védelem alatt álló  épületeken, az épület közterületről feltáruló homlokzata, annak színezése, tetőformája és tetőhéjalása megjelenésének megváltoztatása, továbbá előtető létesítése,
2. helyi egyedi védett épületen cégér elhelyezése,
3. a közterületi reklámok és reklámhordozók elhelyezése, valamint antennatorony létesítése

esetén.

2. A polgármester a településképi bejelentéssel kapcsolatos véleményét a települési főépítész szakmai álláspontjára alapozza.

17. A településképi kötelezés

29. §(1)   A polgármester a jelen rendeletben meghatározott településképi követelmények megszegőjével szemben településképi kötelezési eljárást folytat le, amely az építmény, építményrész átalakítására vagy elbontására vonatkozhat.

2. A településképi kötelezés elrendelésére akkor kerülhet sor, ha az építtető a Polgármester felszólítására a felszólításban megjelölt határidőn belül az építményének megjelenését nem tette a településkép-védelmi rendelet előírásai szerint szabályossá.
3. Építmény átalakítására vonatkozó településképi kötelezési eljárást kell lefolytatni olyan építmény esetében, amelynek megépítése vagy átalakítása során tetőidomának, építő-anyagainak vagy külső felületei színének megválasztása az építési tevékenység végzésekor hatályban lévő településkép védelmi rendelet előírásaival ellentétesen történt, azonban átalakítással az építmény szabályossá tehető.
4. Építmény elbontására vonatkozó településképi kötelezési eljárást kell lefolytatni olyan építmény esetében, amelynek megépítése vagy átalakítása során tetőidomának, építő-anyagainak vagy külső felületei színének megválasztása az építési tevékenység végzésekor hatályban lévő településkép védelmi rendelet előírásaival ellentétesen történt, és az építmény átalakítása gazdaságosan nem valósítható meg.

18. A településkép-védelmi bírság kiszabásának esetkörei és mértéke

30. §(1)   A településkép védelméről szóló 2016. évi LXXIV. törvény 11. §-ában nevesített településkép-védelmi bírság alkalmazásának esetei:

1. a településképi követelmények be nem tartása;
2. a településképi kötelezésben hozott döntés végre nem hajtása.
2. A településkép-védelmi bírság mértéke:
   3. kötelező településképi bejelentési eljárás kezdeményezésének elmulasztása esetén legfeljebb 30.000 forint;
   4. településképi követelmények be nem tartása, valamint a településképi bejelentési határozatban foglaltaktól eltérő építés esetén a szabálytalanul megvalósított építményérték 40 %-a, de legfeljebb 200.000 forint;
   5. településképi kötelezésben hozott döntés végre nem hajtása esetén a döntéssel érintett építési beavatkozás értékének 30 %-a, de legfeljebb 200.000 forint.
3. A (2) bekezdés b) és c) pontjaiban szereplő építményértéket az építésügyi bírság megállapításának részletes szabályairól szóló 245/2006. (XII. 5.) Korm. rendelet 1. mellékletében foglalt szabályok szerint kell kiszámítani.
4. A településkép-védelmi bírság befizetésének határideje 15 nap. A határidőre be nem fizetett településkép-védelmi bírság behajtására az általános közigazgatási rendtartásról szóló törvény előírásai az irányadók.

VI. FEJEZET

ÖNKORMÁNYZATI TÁMOGATÁSI ÉS ÖSZTÖNZŐ RENDSZER

21. A településképi követelmények alkalmazásának önkormányzati ösztönzése

31. §  A településképi követelmények alkalmazásának önkormányzati ösztönzése

1. A helyi védettséggel kapcsolatos szakmai segítséget, támogatást az önkormányzat a főépítésze útján látja el.

2. A helyi védettségből eredő, a rendeltetésszerű használathoz szükséges mértéket meghaladó vagy a kötelezettség teljesítéséhez szükséges költségek megtérítése érdekében nyújtandó támogatás eszközei lehetnek:

a)  pályázat útján elnyerhető központi vagy helyi költségvetési forrás,

1. a település éves költségvetésében külön erre elkülönített egyösszegű támogatás.

(3)      Támogatásban a helyi védett érték tulajdonosa részesülhet.

(4)      A támogatás mértékének megállapítása - az igazolt költségek Képviselő-testület elé terjesztése esetén - a Képviselő-testület egyedi döntése alapján történik, de nem haladhatja meg a helyi védelemmel összefüggő beruházás nettó bekerülési költségének 50%-át.

1. A támogatás a Képviselő-testület döntése alapján a kérelmező számára a költségek kifizetését igazoló iratok, az elkészült munkáról készült műszaki leírás és fotódokumentáció benyújtását követően, utófinanszírozással történik.

VII. FEJEZET

ZÁRÓ ÉS ÁTMENETI RENDELKEZÉSEK

22. Hatálybalépés

32. §  Hatálybalépés

1. Jelen rendelet 2019. április 26. napján lép hatályba és rendelkezéseit az ezt  követően  indult eljárásokban kell alkalmazni.

23. Átmeneti rendelkezések

33. §  Átmeneti rendelkezések

1. Jelen rendelet hatálybalépésekor már folyamatban lévő ügyekben, kizárólag az építtető, vagy a tulajdonos kérésére, alkalmazhatók e Rendelet előírásai.

24. Hatályon kívül helyező rendelkezések

34. §  Hatályon kívül helyező rendelkezések

1. Jelen rendelet hatálybalépésével egyidejűleg az alábbi rendeletek hatályukat vesztik:

• Nagytótfalu Község Önkormányzat Képviselő-testületének 3/2004. (V.26.) számú rendelete, a község Szabályozási Tervének jóváhagyásáról és Helyi Építési Szabályzatának (továbbiakban: HÉSZ) megállapításáról 13.§-14.§-a és 2. számú melléklete
• Nagytótfalu Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 6/2017.(XI.29.) önkormányzati rendelete a reklámok, reklámhordozók elhelyezéséről.

Nagytótfalu, 2019. április 25.

.......................................................................................                                                                                                                 

                            Raposa Attila                                                                                   dr. Szarkándi Zita

                            polgármester                                                                                            jegyző

Kihirdetve:

Nagytótfalu, 2019. április 25.

                                                                                                                                           dr. Szarkándi Zita

                                                                                                                                                    jegyző

1. melléklet a 2/2019. (IV.25.) önkormányzati rendelethez

Település helyi védelem alatt álló építészeti örökségeinek jegyzéke

1. A helyi területi védelem alatt álló területek helyrajzi száma:

2. A helyi területi védelem alatt álló területek lehatárolásának és a helyi egyedi védelem alatt álló „elemek” térképi bemutatása belterületen
3. A helyi egyedi védelem alatt álló „elemek”
4. 
   

A helyi egyedi védelem alatt álló „elemek”

4. A helyi egyedi védelem alatt álló „elemek” térképi bemutatása zártkerti területen

2. melléklet a 2/2019. (IV.25.) önkormányzati rendelethez

Településképi szempontból meghatározó területek jegyzéke

1. A településképi szempontból meghatározó területek elnevezése és lehatárolása

a) régészeti érdekű területtel érintett ingatlanok helyrajzi számai:

037/1                  048                        049/1                  049/2                   036/4                 

2. műemléki környezettel érintett ingatlanok helyrajzi számai:
3. 
   
4. 
   
16. 
    
17. 
    
3. Országos védelem alatt álló műemlék

2. A településképi szempontból meghatározó területek lehatárolásának térképi bemutatása
   1. műemléki és műemléki környezettel érintett területek

2. országos természetvédelmi oltalom alatt álló területek, Natura 2000 területek, országos ökológiai hálózat övezetei, magterülete és ökológiai folyosó területe, tájképvédelmi szempontból kiemelten kezelendő területek övezete

(adatok forrása: http://geo.kvvm.hu)

3. melléklet a 2/2019. (IV.25.) önkormányzati rendelethez

KÉRELEM

Nagyharsány Község Önkormányzat polgármestere szakmai konzultációjához, településképi véleményezési-, és bejelentési eljárásához

……..……………………………..

Kérelmező aláírása

4. melléklet a 2/2019. (IV.25.) önkormányzati rendelethez

Javasolt és invazív fajok

1. Nagytótfalu területén telepítésre javasolt (honos) fafajok:

2. Nagytótfalu területén telepítésre nem javasolt (inváziós) fajok: