Magyarhertelend Község Önkormányzat

Magyarhertelend Községi Önkormányzata Képviselő-testületének 2/2014. (IV. 15.) önkormányzati rendelete Magyarhertelend Községi Önkormányzat szervezeti és működési szabályzatáról

Hatályos: 2014. 04. 15- 2014. 11. 27

Magyarhertelend Községi Önkormányzata Képviselő-testületének

2/2014. (IV. 15.) önkormányzati rendelete

Magyarhertelend Községi Önkormányzat

szervezeti és működési szabályzatáról


Magyarhertelend Község Önkormányzatának Képviselő-testülete Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 53. § (1) bekezdésében, valamint a 143. § (4) bekezdés a) pontjában foglalt felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés a) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva Magyarhertelend Község Önkormányzata Képviselő-testületének Szervezeti és Működési Szabályzatáról a következőket rendeli el:

I. fejezet

Általános rendelkezések


1. §


A Képviselő-testület és szervei számára a jogszabályban foglalt feladat- és hatásköri, szervezeti és működési előírásokat a jelen SZMSZ figyelembevételével kell alkalmazni.


Az Önkormányzat megnevezése, székhelye, jelképei

2. §


(1)     Az önkormányzat hivatalos megnevezése: Magyarhertelend Község Önkormányzata (továbbiakban: Önkormányzat)


(2)     Az Önkormányzat székhelye: 7394 Magyarhertelend, Kossuth u. 46.


(3)     Hivatalának megnevezése: Magyarszéki Közös Önkormányzati Hivatal (továbbiakban: Hivatal)


  1. Az önkormányzat jelképe: címer.

Az Önkormányzat feladatai, hatáskörei

3. §


(1)     Az Önkormányzat feladat- és hatáskörei a Képviselő-testületet illetik. Az önkormányzati feladatokat a képviselő-testület és szervei (bizottságok, polgármester, jegyző, hivatal) látják el.

(2)     A képviselő-testület által átruházott hatáskörök tovább nem ruházhatók.


4. §


(1)     Az Önkormányzat ellátja a törvényben meghatározott kötelező és az általa önként vállalt feladatokat.


  1. Az önkormányzat kötelezően ellátandó feladatait költségvetési szervein keresztül látja el.
  2. Az Önkormányzat kötelező feladatain túl, önként is vállalhatja más feladat ellátását Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (a továbbiakban: Mötv.) 10. § (2) bekezdésében meghatározottak fennállása esetén, amennyiben

a)   az átvállalt feladat olyan közfeladat, amelyet jogszabály nem utal más szerv kizárólagos hatáskörébe, vagy azt a feladat címzettjétől átvállalja,

b)   rendelkezésére állnak a feladat ellátásához szükséges anyagi, személyi és tárgyi feltételek, valamint alaptevékenységéhez kapcsolódó eszközök gazdaságos működtetése indokolttá teszi.

(4) A képviselő-testület kizárólagos hatáskörébe tartozik:

- az önkormányzati rendeletalkotás,

- az önkormányzat szervezetének és működésének meghatározása,

- a törvény által hatáskörébe utalt választás, kinevezés, megbízás és felmentés,

- a helyi népszavazás kiírása,

- az önkormányzati jelképek, kitüntetések és elismerő címek meghatározása, használatuk szabályozása,

  a díszpolgári cím adományozása

- százezer forintot meghaladó pénzügyi vonzattal járó kifizetés, kivéve a szerződésen alapuló  

  kifizetéseket

- szerződés megkötése, szerződés módosítása, szerződés felbontása, amelyben az önkormányzat

  szerződő fél és 100.000,-Ft-ot meghaladó kötelezettségvállalással jár

- kezességvállalás, mely a 100.000,-Ft-ot meghaladja

- a gazdasági program megállapítása és végrehajtásáról szóló beszámoló elfogadása,

- megállapodás külföldi önkormányzattal való együttműködésről, nemzetközi önkormányzati szervhez

  való csatlakozás,

- a településrendezési terv jóváhagyása,

- hitel felvétele,

- kötvénykibocsátás, továbbá a közösségi célú alapítvány és alapítványi forrás átvétele és átadása,

- önkormányzati társulás létrehozása, társuláshoz, érdekképviseleti szervezethez való csatlakozás,

- intézmény, vállalkozás, gazdasági társaság alapítása,

- közterület elnevezése, emlékmű és köztéri szobor állítása,

- eljárás kezdeményezése az Alkotmánybíróságnál,

- munkaszerződések megkötésének és módosításának előzetes jóváhagyása, kivéve a 2 hónapon belüli,

  valamint a támogatott foglalkoztatásokat,

- civil szervezeteknek nyújtott támogatás,

- felterjesztési jog gyakorlása,

-állásfoglalás megyei önkormányzati intézmény átszervezéséről, megszüntetéséről, ellátási, szolgáltatási

  körzeteiről, ha az általa nyújtott szolgáltatás a települést is érinti.

- a 20.000.- Ft-ot meghaladó szociális segélyek és hitel folyósítása magánszemély vagy szervezet részére, a 20.000.- Ft-ot meg nem haladó szociális segélyek és hitel folyósításáról a polgármesternek tájékoztatási kötelezettsége van a képviselő-testület felé.



II. fejezet

A Képviselő-testület működése


A Képviselő-testület tagjai

5. §


(1)     A Képviselő-testület tagjai a települési képviselők, valamint a megválasztott polgármester.


(2)     A Képviselő-testület tagjainak száma 5 fő.

A Képviselő-testület ülése

6. §


(1)     A Képviselő-testület évente legalább 6 ülést tart. A képviselő-testületi rendes ülések időpontja mindig az adott testületi ülést megelőző testületi ülésen előzetesen megbeszélt és jegyzőkönyvben rögzített időpont.


(2)     A Képviselő-testület az ülését a meghívóban megjelölt helyen tartja. A Képviselő-testület ettől eltérhet.

A Képviselő-testület ülésének nyilvánossága

7. §


(1)     A Képviselő-testület ülése nyilvános.


(2)     A Képviselő-testület a Mötv. 46. § (2) bekezdésében meghatározott esetekben zárt ülést tart illetőleg tarthat.[1]

A Képviselő-testületi ülés összehívása

8. §


(1)     A Képviselő-testület üléseit a polgármester, távollétében az alpolgármester írásbeli meghívóval hívja össze, e rendeletben meghatározott helyettesítési rend szerint.


(2)     A polgármesteri és az alpolgármesteri tisztségek egyidejű betöltetlensége, illetőleg akadályoztatásuk esetén a Képviselő-testület összehívásával és vezetésével kapcsolatos feladatokat a korelnöke látja el.


  1. A Képviselő-testületi ülés meghívójának tartalmaznia kell az ülés helyének és napjának, kezdési időpontjának, a tervezett napirend tárgyának és előadójának megjelölését.


(4)       A képviselő-testületi ülés meghívóját, illetve az egyes napirendi pontok előterjesztéseit a képviselőknek, a tanácskozási joggal meghívottaknak és a részvételi joggal jelenlévőknek olyan időpontban kell megküldeni, hogy azok azt az ülés előtt legalább 5 nappal megkapják.

(5)       A képviselő-testületi ülések időpontjáról a lakosságot hirdetmény útján kell tájékoztatni.,a testületi ülés előtt 5 nappal. A tájékoztatásnak tartalmazni kell a testületi ülések időpontját, helyét és napirendjét.


(6)     A közmeghallgatást igénylő napirendeket tárgyaló ülések időpontját, helyét legalább 5 nappal az ülés előtt - hirdetmény útján - nyilvánosságra kell hozni.


A Képviselő-testületi ülésre meghívottak köre

9. §


A Képviselő-testület ülésére az alábbi személyeket kell meghívni:

a)       a képviselőket,

b)      a tisztségviselőket (polgármester, alpolgármester, jegyző),

Rendkívüli testületi ülés

10. §


(1)     A polgármesternek össze kell hívnia a Képviselő-testület ülését:

a)      a települési képviselők legalább egynegyedének írásbeli indítványára, az indítvány átvételétől számított 15. napon belüli időpontra

b)      a Képviselő-testület bizottságának határozatba foglalt indítványra, az indítvány átvételétől számított 15 napon belüli időpontra

c)      Kormányhivatala vezetőjének indítványára, annak beérkezésétől számított 15 napon belüli időpontra


(3)     Rendkívüli ülést a polgármester saját döntése szerint is összehívhat.


(4)     A rendkívüli ülés összehívására és levezetésére az e rendeletben foglalt eltérésekkel a rendes ülés szabályait kell alkalmazni.


(5)     A rendkívüli ülés napját és az ülés kezdetének időpontját a polgármester határozza meg.


(6)     A rendkívüli Képviselő-testületi ülésen csak a meghívóban szereplő napirendek tárgyalhatók.


(7)     Halasztást nem tűrő esetben az ülés előtt 12 órával is kiküldhető a meghívó. Erre bármilyen értesítési mód igénybe vehető, a sürgősség okát azonban mindenképpen közölni kell.

Az ülés vezetése

11. §


(1)     A Képviselő-testület ülését a polgármester (levezető elnök) vezeti, távollétében az alpolgármester, az alpolgármester akadályoztatása esetén a korelnöke (levezető elnök) vezeti.


(2)     Az ülés megnyitásakor a levezető elnök megállapítja a megjelentek számát, az ülés határozatképességét, majd

  1. javaslatot tesz a napirendi pontokra, azok sorrendjére,
  2. beszámol az elmúlt Képviselő-testületi ülés óta történt fontosabb eseményekről,

d)      napirendi pontonként megnyitja, vezeti, lezárja és összefoglalja a vitát,

e)      napirendi pontonként szavazásra bocsátja a határozati javaslatot, berekeszti az ülést.

Napirendek meghatározása

12. §


  1. A polgármester az adott ülés napirendi pontjainak tervezésénél figyelembe veszi az ülésre meghatározott napirendeket, a korábbi üléseken tett napirendi javaslatokat, továbbá a Hivatal javaslatait.
  2. A levezető elnök a javasolt napirend ismertetésével nyitja meg a tanácskozást. A napirendekről a Képviselő-testület egyszerű többséggel határoz.
  3. Minősített többséggel vehető napirendre a meghívóban nem szereplő.
  4. A Képviselő-testület a napirendek sorrendjének meghatározásáról történt döntést követően azon egyszerű többséggel változtathat.
  5. A szavazás során a napirendről levett előterjesztéseket a Képviselő-testület egyszerű többséggel hozott döntése alapján a meghatározott időpontban tartandó ülés elé kell terjeszteni. Ha időpontról a Képviselő-testület külön nem döntött, azt a polgármester határozza meg.
  6. Azon napirendi pont javaslatokat, melyeket legalább a képviselők egynegyede aláírásával támogat, az általuk meghatározott ülésre be kell terjeszteni.

Sürgősségi indítvány

13. §


(1)     Sürgősségi indítványt a polgármester, illetőleg a képviselők terjeszthetnek elő.


(2)     A sürgősség tárgyában a Képviselő-testület minősített többséggel határoz.


(3)     A sürgősség elfogadása azt jelenti, hogy az indítványt a Képviselő-testület első napirendként tárgyalja.

Vita vezetése

14. §


(1)     A levezető elnök minden napirendet külön-külön nyit meg. Az előterjesztő kiegészítése után először a véleményeket kéri. Ezt követően a levezető elnök megnyitja a vitát.


(2)     A vita során – a jelentkezések sorrendjének figyelembevételével – a képviselők szólhatnak a tárgyhoz.


(3)     Egy képviselő, egy adott napirendhez két alkalommal szólhat hozzá, hozzászólásonként maximum 3 perc időtartamban. A levezető elnök mérlegelést követően további egyszeri maximum 3 perc hozzászólási lehetőséget biztosíthat. További hozzászólásra csak a Képviselő-testület döntése alapján van lehetőség.


(4)     A hozzászólás során a képviselői kérdésre a kérdezett választ köteles adni. A választ követően a képviselő folytathatja hozzászólását.


(5)     A Hivatal szakemberei a szakterületüket érintő napirendi pontoknál tanácskozási joggal rendelkeznek.



A Képviselő-testületi ülés rendjének fenntartása

15. §


(1)     A Képviselő-testületi ülésen jelenlévő személyek kötelesek a tanácskozás méltóságát tiszteletben tartani, – olyan jellegű tetszést, vagy nem tetszést, amely zavarhatja mások hozzászólását, nem nyilváníthatnak ki – kötelesek a részükre kijelölt székeken helyet foglalni.


(2)     A levezető elnök köteles gondoskodni a Képviselő-testület ülése rendjének fenntartásáról. A rend fenntartása érdekében a levezető elnök:

a)   Képviselő általi rendzavarás esetén:

aa)    figyelmezteti, majd ismétlődő esetben megvonja a szót attól a képviselőtől, aki a tárgytól eltér, már elhangzottakat indokolatlanul ismétel.

ab)    figyelmezteti, majd ismétlődő esetben megvonja a szót attól a képviselőtől, aki nem helyi érdekű ügyekben szól hozzá.

ac)    rendre utasítja, majd ismétlődő esetben megvonja a szót attól a képviselőtől, aki a Képviselő-testület tekintélyéhez méltatlan kifejezést vagy, másokat sértő fogalmazást használ,

ad)    figyelmezteti, majd ismétlődő esetben rendreutasítja azt a képviselőt, aki olyan magatartást tanúsít, mellyel zavarja a Képviselő-testület munkáját;

b)   Egyéb rendzavarás esetén a levezető elnök:

A képviselő-testületi ülésén jelenlévő meghívottakat vagy más megjelenteket a tanácskozás rendjének bármilyen módon történő megzavarása esetén rendreutasíthatja. Amennyiben a rendzavarás folytatódik, vagy újra megismétlődik, a rendbontókat az ülésterem elhagyására kötelezheti.


(3)     A levezető elnök tanácskozás folytatását lehetetlenné tevő rendzavarás esetén az ülést határozott időre félbeszakíthatja.


(4)     A levezető elnöknek az (2)-(3) bekezdésekben foglalt, a rend fenntartása érdekében tett, indokolt intézkedéseiről a Képviselő-testület nem nyit vitát, azokkal kapcsolatban felszólalásnak helye nincs.


(5)     Ha a levezető elnök, ugyanazon képviselőtől a (2) bekezdés aa)-ac) pontjaiban foglalt rendzavarás miatt, ugyanazon ülésen egy alkalommal már megvonta a szót, vagy a képviselőt az (2) bekezdés ad) pontjában foglaltak miatt, ugyanazon ülésen egy alkalommal már rendreutasította, a képviselő ismételt rendzavarása esetén, indítványozhatja az érintett tárgyhavi bruttó alapdíjának 10%-os csökkentését. Az indítványról a Képviselő-testület vita nélkül minősített többséggel dönt.


Tanácskozási jog

16. §


(1)     A Képviselő-testületi ülésen tanácskozási joga van – mely jelenti szavazati jog nélkül a vitában való részvétel jogát (hozzászólás)

a)      jegyzőnek,

b)      a hivatal szakembereinek, a szakterületüket érintő napirendi pontoknál,

c)      nemzetiségi önkormányzatok elnökeinek,

d)      pályázóknak,

e)      adott napirendi pontnál a napirend előadójának, az ahhoz meghívott személynek.

(2)     A tanácskozási jog nem érinti a költségvetés tárgyalását, mert annak során a Képviselő-testület egyedi döntéssel határozza meg, hogy kinek biztosít tanácskozási jogot.

Személyes megszólíttatás

17. §


(1)     A vitában elhangzó személyes tartalmú megjegyzésre az érintett képviselőnek joga van a napirendi pont lezárása után legfeljebb 1 perc időtartamban észrevételt tenni.

(2)     Ha a levezető elnök ezt nem veszi figyelembe, az érintett képviselő kívánságára e tárgyban a Képviselő-testület vita nélkül egyszerű többséggel határoz.

(3)     Viszontválasznak helye nincs.

Ügyrendi javaslat

18. §


(1)     Az ügyrendi javaslat: a Képviselő-testületi ülés vezetésével, rendjével összefüggő, a tárgyalt napirendi pontot érdemben nem érintő, eljárási kérdésekre vonatkozó javaslat.

(2)     A képviselők az ülés során bármikor tehetnek ügyrendi javaslatot, és részükre soron kívül szót kell adni.

(3)     Az Ügyrendi javaslat két részből áll. Az első rész, melynek időtartama 30 másodperc a javaslat ismertetése, második rész annak indokolása 30 másodperc időtartamban Ha az első részből nem válik nyilvánvalóvá a felszólaló javaslata, a levezető elnök megvonja a szót.

(4)     Az ügyrendi javaslatról a Képviselő-testület vita nélkül dönt.


Előterjesztések

19. §


(1)     Az előterjesztés lehet:

a)      javaslat (rendelet-tervezet, vagy határozati javaslat),

b)      beszámoló,

c)      jogszabályban kötelezően meghatározott formátum.

  1. Az előterjesztéseket írásban, indokolt esetben (időhiány miatt) szóban kell előterjeszteni.
  2. Az előterjesztést – papíralapú és elektronikus formában – a Hivatal készíti el.

Előterjesztők

20. §


(1)     Előterjesztés megtételére jogosult

a)      települési képviselő,

b)      tisztségviselő,

c)      Képviselő-testület bizottsága,

d)      nemzetiségi önkormányzatok elnökei,

  1. intézményvezetők,

i)       jegyző által megbízott közszolgálati tisztviselők.

(2)     Amennyiben az előterjesztő tisztségviselő, a Hivatal közszolgálati tisztviselői közül az előterjesztés előadójaként más személy is megnevezhető. Ebben az esetben a megnevezett személy gyakorolja az előterjesztő jogait, és kötelezettségeit, de a módosító, kiegészítő indítványokról csak az eredeti előterjesztő dönthet.

Módosító indítvány

21.§


(1)     Módosító indítvánnyal az adott napirendnél a szavazás megkezdéséig lehet élni a levezető elnökhöz.

(2)     Módosító indítvány esetében a testület minősített többséggel eltérhet a javaslattól.

Vita lezárása

22. §


(1)     Ha a napirendhez több hozzászóló nincs, a levezető elnök a vitát lezárja.

(2)     Bármelyik képviselő javasolhatja a vita lezárását, melyről a Képviselő-testület - vita nélkül - egyszerű többséggel határoz.

(3)     A vita lezárása után szót kell adni:

a)      legfeljebb 3 percben, akik a felszólalási szándékukat a vitazárás előtt jelezték és hozzászólási lehetőségüket még nem használták fel,

b)      zárszóként legfeljebb 2 percben az előterjesztőnek.

c)      A vitában elhangzó személyes tartalmú megjegyzésre az érintett képviselőnek joga van a napirendi pont lezárása után legfeljebb 1 perc időtartamban észrevételt tenni.

A Képviselő-testületi döntés meghozatalának módjai

Nyílt szavazás

23. §


(1)     A Képviselő-testület a döntéseit (határozat, rendelet) általában nyílt szavazással hozza.


(2)     A nyílt szavazás kézfelemeléssel történik.


(3)     A szavazatok megszámlálásáról a jegyző gondoskodik.


(4)     A szavazatok összeszámlálása után a levezető elnök megállapítja a javaslat mellett, majd ellene szavazók, végül a szavazástól tartózkodók számát.


Névszerinti szavazás

24. §


(1)     Bármely képviselő javasolhat névszerinti szavazást, erről a Képviselő-testület vita nélkül egyszerű többséggel dönt. Ugyanazon döntési javaslat esetében egy alkalommal lehet névszerinti szavazást elrendelni.


(2)     Név szerinti szavazást tartani ügyrendi kérdésben nem lehet.


(4)     Név szerinti szavazásnál a jegyző ABC - sorrendben felolvassa a képviselők név-sorát, a képviselők "igen"-nel, vagy "nem"-mel szavazhatnak.


(5)     A jegyző a szavazatokat összeszámolja és közli a levezető elnökkel, aki kihirdeti az eredményt.

Titkos szavazás

25. §


(1)     A Képviselő-testület jogszabályban kötelezően előírt esetben titkos szavazást tart.


(2)     Bármely képviselő javaslatára minősített szótöbbséggel hozott határozata szerint a Képviselő-testület titkos szavazást tarthat azokban az ügyekben is, amelyekben zárt ülést tarthat, vagy köteles tartani.


(3)     A titkos szavazás szavazólapon történik. A szavazás lebonyolításának technikai feltételeit a jegyző biztosítja.


(5)     A szavazás eredményéről a jegyző beszámol a Képviselő-testület részére.


(7)     A titkos szavazással hozott határozatot már a nyilvános ülésen kell ismertetni.

Határozathozatal

26. §


(1)     A Képviselő-testület a vita lezárása után szavaz a határozati javaslatról.


(2)     A Képviselő-testület akkor határozatképes, ha az ülésen a megválasztott képviselők több mint fele jelen van.


(3)     A határozatképtelen testületi ülést 8 napon belül ugyanazon napirendek megtárgyalására újra össze kell hívni.


  1. Képviselő-testület a határozatait általában egyszerű szótöbbséggel (a jelenlévő települési képviselők több mint felének "igen" szavazatával) hozza.
  2. A levezető elnök az előterjesztésben szereplő és a módosító indítványokat egyenként bocsátja szavazásra.
  3. A levezető elnök elsőként a módosító indítványokat, majd az előterjesztésben szereplő határozati javaslatokat, végül a módosításokkal teljes határozati javaslatot teszi fel szavazásra.
  4. A szavazás számszerű eredményének megállapítása után a levezető elnök kihirdeti a döntést.


Határozathozatal személyi kérdésben

27. §


(1)     A Képviselő-testület valamennyi személyi kérdés esetében (választás, kinevezés, vezetői megbízás) minősített többséggel dönt.


(2)     Több jelölt esetén – ha közülük többen is megkapták a minősített többséget – a legtöbb szavazattal támogatott jelölt személyét fogadja el.

Minősített többség

28. §


Minősített többség (a megválasztott képviselők több mint felének igen szavazata) szükséges a Mötv. 50. §-ában kötelezően előírtakon kívül:

  1. azon ügyekben való döntéshez, amit törvény a Képviselő-testület át nem ruházható hatáskörébe utal

b)   az éves költségvetés 5%-át meghaladó hitelfelvételhez, a kötvénykibocsátáshoz, továbbá a közösségi célú alapítvány és alapítványi forrás átvételéhez, és átadásához;

c)   véleménynyilvánításhoz olyan ügyben, amelyben törvény az érdekelt önkormányzat álláspontjának a kikérését írja elő;

d)   az éves költségvetés 1%-át meghaladó forgalmi értékű tulajdon elidegenítéséhez vagy beruházásához;

e)   tisztségviselő fegyelmi és anyagi felelősségének megállapításához;

f)    sürgősségi indítvány elfogadásához;

  1. a meghívóban nem szereplő előterjesztés napirendre tűzéséhez;
  2. a napirendben történt határozathozatalt követően, a napirendek megváltoztatásához;
  3. az előterjesztés visszavonása után, annak napirenden tartásához;
  4. az Önkormányzati vagyon tulajdonjogának, használati jogának ingyenes vagy kedvezményes átengedéséhez, illetve vagyon tulajdonjogának ingyenes vagy kedvezményes megszerzéséhez, vagyontárgy felajánlásának elfogadásához.

Személyes érintettség

29. §


(1)     A polgármester, illetőleg a képviselő köteles bejelenteni a személyes érintettséget.


(2)     A Képviselő-testületi döntés hozatalából kizárható az, akit, vagy akinek közeli hozzátartozóját az ügy személyesen érinti.


(3)     A kizárásról az érintett képviselő kezdeményezésére vagy bármely képviselő javaslatára a Képviselő-testület minősített többséggel dönt.


(4)     A kizárt képviselőt a határozatképesség szempontjából jelenlévőnek kell tekinteni.


Határozat-nyilvántartás

30. §


(1)     A Képviselő-testület határozatait külön-külön – a naptári év elejétől kezdődően – folyamatos sorszámmal és évszámmal kell ellátni.


(2)     A Képviselő-testület határozatainak nyilvántartását a Hivatal vezeti.


(3)     A határozatokat a Képviselő-testületi ülésről készült jegyzőkönyv elkészítését követő 15 munkanapon belül el kell küldeni a végrehajtásért felelős személynek, vagy szervnek.


(4)     Azokban az esetekben, amikor az előterjesztés (beszámoló) elfogadása mellett további feladat nincs meghatározva, nem kell sem a végrehajtásért felelős személyt, sem a végrehajtási határidőt feltüntetni.


(5)     Amennyiben a testületi határozatot a polgármester az előírt határidőre nem tudja végrehajtani, a határidő lejártát megelőzően, vagy a határidő lejártát követő első rendes ülésen köteles kérni a Képviselő-testülettől a határidő módosítását.

Társadalmi egyeztetés

31. §


(1)     Az előterjesztők által előkészített önkormányzati rendelet-tervezeteket és azok indoklását (továbbiakban: rendelet-tervezet), természetes személyek, nem állami és nem önkormányzati szervek, szervezetek véleményezhetik (továbbiakban: társadalmi egyezetés).


(2)     Nem kell társadalmi egyeztetésre bocsátani:

a)   A költségvetésről és a költségvetés módosításáról, valamint a költségvetés végrehajtásáról, az önkormányzat irányítása alá tartozó költségvetési szerv adatszolgáltatásáról, az általa elismert tartozásállományról, valamint az önkormányzati biztos kirendeléséről, az önkormányzat követeléseinek lemondásáról, mérsékléséről, elengedéséről, átütemezéséről, részletfizetés engedélyezéséről, részletfizetés felfüggesztéséről, részletfizetés átütemezéséről, továbbá az önkormányzat által államháztartáson kívülre nyújtott támogatásokról szóló rendeletek tervezeteit.

b)   A helyi adóról, más fizetési kötelezettségekről és az önkormányzati támogatásokról szóló rendeletek tervezeteit,

c)   A képviselő-testület szervezeti és működési szabályzatáról szóló rendelet tervezeteit,

d)   Polgármester döntése szerint, azt a rendelet-tervezetet, melynek sürgős elfogadásához, kiemelkedő közérdek fűződik


(3)     A társadalmi egyeztetésre bocsátott rendelet-tervezetet legkésőbb, az azt tárgyaló képviselő-testületi ülés összehívásával egyidejűleg közzé lehet tenni a helyben szokásos módon.


(4)     A társadalmi egyeztetésre bocsátott rendelet-tervezetről az (1) bekezdésben meghatározott személyek és szervezetek nyilváníthatnak véleményt.


Rendeletalkotás

32. §


(1)     Önkormányzati rendelet alkotását kezdeményezhetik:

a)   Képviselő-testület tagjai,

b)   a Képviselő-testület bizottságai,

c)   nemzetiségi önkormányzat,

d)   a jegyző.


(2)     A javaslatot a jegyzőhöz kell írásban benyújtani.


(3)     Az elfogadott önkormányzati rendeletet a polgármester és a jegyző írja alá.


(4)     A rendeleteket külön-külön a naptári év elejétől kezdődően folyamatos sorszámmal és évszámmal kell ellátni.


(5)     Az elfogadott rendeletek hiteles szövegét, a jegyző kihirdeti.


Közmeghallgatás

33. §


(1)     A Képviselő-testület évente egy közmeghallgatást tart, amelyen a választópolgárok, a helyben érdekelt társadalmi szervezetek képviselői közérdekű kérdést, javaslatot tehetnek.


  1. A közmeghallgatás időpontjáról és helyéről legalább 5 nappal korábban, tájékoztatót kell megjelentetni.
  2. A közmeghallgatásról 15 napon belül jegyzőkönyvet kell készíteni, mely tartalmazza a hozzászólásokat, feltett kérdéseket valamint az azokra adott válaszok lényegét. A jegyzőkönyv elkészítéséről a jegyző gondoskodik.
  1. A közmeghallgatás összehívására és lefolytatására egyebekben a Képviselő-testületi ülésekre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.


A jegyzőkönyv

34. §


(1)     A Képviselő-testület üléséről jegyzőkönyvet kell készíteni, melynek tartalmaznia kell Mötv 52. § (1) bekezdésében meghatározottakat. Erről a jegyző gondoskodik.


  1. A jegyzőkönyvet a polgármester és a jegyző írja alá.
  2. A választópolgárok - a zárt ülés kivételével - betekinthetnek a képviselő-testület előterjesztésébe és ülésének a jegyzőkönyvébe. A zárt ülésről külön jegyzőkönyvet kell készíteni, ahol a választópolgár csak a hozott döntést ismerheti meg.



(5)     A testületi ülésről legalább 1 példányban kell jegyzőkönyvet készíteni, melyet a jegyző kezel.


(6)     A zárt ülésről külön jegyzőkönyvet kell készíteni.


(7)     A Képviselő-testület nyilvános üléseiről készült jegyzőkönyvekbe a választópolgárok betekinthetnek.


(8)     A jegyzőkönyv eredeti példányát a Hivatal irattározza.


(9)     A Képviselő-testület nyilvános üléseiről és zárt ülésről hangfelvételt készíthet a Hivatal.


(10)   A Képviselő-testület tagjának írásbeli kérésére, a hangfelvétel alapján szó szerinti jegyzőkönyvet, jegyzőkönyvrészletet kell készíteni.


Helyben szokásos kihirdetés

35. §


(1)     A Képviselő-testület rendeletét a jegyző a Hivatal hirdetőtábláján – 15 napra történő kifüggesztéssel – hirdeti ki. A rendelet kihirdetésének tényét a rendeletre záradékként rá kell vezetni. Ugyanez az eljárás az egyéb önkormányzati hivatalos hirdetmények közzétételénél is.


(2)     Az SzMSz szempontjából egyéb önkormányzati hivatalos hirdetmény: a Képviselő-testület és bizottságainak határozatai, tájékoztatói, nyilvános üléseinek előterjesztései, valamint ezen ülések jegyzőkönyvei, továbbá a polgármester és a Hivatal tájékoztatója.

III. fejezet

Települési képviselő


Települési képviselők jogállása

36. §


  1. A képviselők jogait és kötelezettségeit a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. (továbbiakban: Ötv) 19. § - 21. §, valamint a helyi önkormányzati képviselők jogállásáról szóló 2000. évi XCVI. törvény határozza meg.
  2. A képviselő jogai:

a) Részt vehet a képviselő-testület döntéseinek előkészítésében, végrehajtásuk megszervezésében és ellenőrzésében.

(b) Kezdeményezheti, hogy a képviselő-testület vizsgálja felül bizottságának, a polgármesternek - a képviselő-testület által átruházott - önkormányzati ügyben hozott döntését.

c) A képviselő-testület hivatalától igényelheti a képviselői munkájához szükséges tájékoztatást, illetőleg ügyviteli közreműködést.

d) Sürgős, azonnali intézkedést igénylő közérdekű ügyekben kezdeményezheti a polgármesteri hivatal intézkedését, a hivatal érintett dolgozója erre 3 munkanapon belül köteles érdemi választ adni.

e) Bizottsági ülésen tanácskozási joggal részt vehet.

f) A települési képviselő az 5.számú mellékletben meghatározott mértékű tiszteletdíjra jogosult.

  1. A képviselő kötelezettségei:

a) tevékenyen részt venni a képviselő-testület munkájában.

b)olyan magatartás tanúsítani, amely méltóvá teszi a közéleti tevékenységre, a választók bizalmára.

c) felkérés alapján részt venni a testületi ülések előkészítésében, valamint a különböző vizsgálatokban.

d)a tudomására jutott állami, szolgálati, üzleti titkot megőrizni. Titoktartási kötelezettsége a megbízatásának lejárta után is fennáll.

e)kapcsolatot tartani a választópolgárokkal,

f) a személyes érintettségét bejelenteni.



(4)     A képviselő a Képviselő-testület ülésén az Ötv. 19.§ (2) bekezdés a) pontjában meghatározott személyektől önkormányzati ügyekben felvilágosítást kérhet, amely lehet képviselői kérdés.


(5)     A képviselő Képviselő-testületi ülésen kívül is, írásbeli tájékoztatást kérhet a jegyzőtől, amely hozzásegíti a helyes döntés kialakításához.


(6)  A képviselő munkájának ellátásához szükséges ügyviteli segítséget, adminisztrációt,    gépelést a Hivatal biztosítja.


(7)     A képviselő írásban vagy szóban köteles előre a polgármester részére bejelenteni, hogy a Képviselő-testület ülésén való részvételben akadályoztatva lesz. Ha mindezt utólag jelenti be, ezt igazolnia kell.


(8)     A képviselők díjazását külön önkormányzati rendelet szabályozza.


(9)     A polgármester, az alpolgármester és a képviselők esküjének szövegét a Mötv. törvény tartalmazza.

Képviselői kérdés

37. §


(1)     Bármely képviselő a testületi ülésen a polgármestertől, az alpolgármestertől, az állandó bizottságok elnökeitől, valamint a jegyzőtől a hatáskörükbe tartozó ügyekben felvilágosítást kérhet.


(2)     Erről a kérdezett az ülésen, vagy legkésőbb 15 napon belül írásban érdemi választ köteles adni.


(3)     A képviselői kérdéseket két munkanappal a testületi ülés előtt a polgármesternél kell írásban benyújtani, a Képviselő-testület a válasz elfogadásáról nem szavaz.

Önálló képviselői indítvány

38. §


(1)     Bármely képviselőnek joga van önálló képviselői indítvány előterjesztésére, az előterjesztésre vonatkozó előírások szabályainak figyelembe vételével.


(2)     Az indítványnak az indoklást is tartalmaznia kell.


(3)     Az indítványt a benyújtástól számított 30 napon belül, de legkésőbb a benyújtástól számított 2. képviselő-testületi ülésen napirendre kell tűzni.


IV. fejezet

KÉPVISELŐ-TESTÜLET BIZOTTSÁGAI ÉS A TANÁCSNOKOK


Állandó bizottságok

39.§


(1)     A Képviselő-testület a következő állandó bizottságot hozza létre:

Ügyrendi bizottság, 3 fő,

Gazdasági bizottság, 3 fő.


 (2)    Az állandó bizottság tagjainak nevét a függelék tartalmazza, a változást a Hivatal átvezeti.

Ideiglenes bizottság

40.§


(1)     A Képviselő-testület egy konkrét feladat ellátására ideiglenes bizottságot hozhat létre.


(2)     Az ideiglenes bizottság tagjainak megválasztására ugyanazok a szabályok vonatkoznak, mint az állandó bizottságra.


(3)     Az ideiglenes bizottság megszűnik, amennyiben a létrehozásának alapjául szolgáló ok, vagy feladat megszűnik, az időpont, vagy esemény bekövetkezik.


(4)     A megszűnésről a Képviselő-testület a következő ülésén, egyszerű többséget igénylő határozattal dönt.

Bizottsági működés főbb szabályai

41. §


(1)     A bizottság nem képviselő tagjának eskütételét lehetőleg a megválasztó, vagy az azt követő első Képviselő-testületi ülés keretében kell megtartani. A bizottság munkájában a nem képviselő bizottsági tag csak eskütétel után vehet részt.


(4)     A bizottság szervezeti és működési rendjére a jelen SzMSz szabályai a szükséges eltérésekkel alkalmazandó.


(5)     A bizottság az ülései időpontját a Képviselő-testület üléseihez igazodva határozza meg.


(6)     A bizottság elnöke felelős azért, hogy a bizottság üléseiről készített jegyzőkönyvek, illetve a bizottság működése során hozott határozatok szövege a Hivatal részére a bizottság ülésétől számított 15 munkanapon belül le legyen adva.


(7)     A bizottság a bizottsági elnök állandó helyettesítésére, az elnök munkájának segítése céljából alelnököt választ.


V. fejezet

A tisztségviselők


Polgármester

42. §


(1)     Ellátja a Képviselő-testület, és a települési önkormányzat, valamint a község működtetésével kapcsolatos feladatokat.


  1. Együttműködik a különböző társadalmi és civil szervezetekkel, egyházakkal, a lakosság önszerveződő közösségeivel, valamint a kerületi vállalatokkal, vállalkozásokkal, intézményekkel. Ezek vezetőitől jogszabályban előírt körben tájékoztatást kérhet, illetve tájékoztatja őket az önkormányzat fejlesztésének jelentősebb kérdéseiről, velük együttműködési megállapodásokat kezdeményezhet.
  2. A polgármester havonta egy alkalommal meghatározott napon és időben, fogadóórát köteles tartani.

Alpolgármester

43. §


(1)     A Képviselő-testület a polgármester helyettesítésére, illetőleg munkájának segítésére, a polgármester javaslatára saját tagjai közül egy alpolgármestert választ.


(2)     A megválasztott alpolgármester társadalmi megbízatásban látja el feladatát.


(3)     A polgármester határozza meg az alpolgármester feladatait, ezekről a Képviselő-testületet tájékoztatja.

Jegyző

44. §


(1)     Ellátja a Képviselő-testület, a bizottságok, valamint a Hivatal működésével kapcsolatos feladatait.


(2)     A képviselő-testület vagy szerveinek jogszabálysértő döntését, működését észleli, kötelest azt részükre jelezni.


(3)     Felügyel az Önkormányzat és a Hivatal tevékenységének törvényességére, ennek körében ellenőrzi a Hivatal hatósági tevékenységét.

VI. fejezet

A Hivatal


45. §


(1)     Magyarhertelend Község Önkormányzata igazgatási feladatainak ellátására a Magyarszéki Közös Önkormányzati Hivatalt tartja fenn a Hivatal létrehozására kötött megállapodás szerint.

(2)     A Hivatal működésének szabályait, eljárási rendjét, és működésének szabályait a Hivatal Szervezeti és Működési Szabályzata tartalmazza.


VII. FEJEZET

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK


Hatályba léptető rendelkezés

46. §


E rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba.



Hatályon kívül helyező rendelkezés

47. §


Hatályát veszti A Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló Magyarhertelend Község Önkormányzatának 6/2007. (VI. 20.) sz. rendelete.











Ifj. Kovács Gyula                                                                                           Dr. Sitkei Lukács

polgármester                                                                                                              jegyző


2. melléklet a Magyarhertelend Községi Önkormányzata Képviselő-testületének

2/2014. (IV. 15.) önkormányzati rendeletéhez






A képviselő-testület névsora


  • Ifj. Kovács Gyula polgármester,
  • Gráber Zoltán települési képviselő, alpolgármester,                                                         
  • Dr. Oberling János települési képviselő,
  • Pető Gábor települési képviselő,
  • Dr. Szeitz Boglárka települési képviselő.



3. melléklet a Magyarhertelend Községi Önkormányzata Képviselő-testületének

2/2014. (IV. 15.) önkormányzati rendeletéhez



Rendelkezés A képviselők tiszteletdíjáról




A települési képviselők tiszteletdíja                  havonta bruttó 20.000.- Ft.


Az alpolgármester tiszteletdíja              havonta bruttó 40.000.- Ft.



4. melléklet a Magyarhertelend Községi Önkormányzata Képviselő-testületének

2/2014. (IV. 15.) önkormányzati rendeletéhez



Bizottsági feladatok jegyzéke

(1) Az Ügyrendi Bizottság

A bizottság tagjai: dr. Oberling János                  

                                         Pető Gábor

                                         dr. Szeitz Boglárka


Az Ügyrendi Bizottság feladatai:

1./ A Bizottság 3 tagú, a Képviselő-testület saját tagjai körül választja.

2./ A bizottság szükség szerint, évente legalább egy alkalommal ülésezik.

3./ Tagjai közül elnököt választ.

4./ Belső működési rendjét maga állapítja meg.

5./Átveszi, ellenőrzi, megőrzi a Képviselő-testületi tagok és a polgármester vagyonnyilatkozatait.

6./ Folyamatosan vizsgálja a képviselők összeférhetetlenségével kapcsolatos szabályok érvényesülését, 

    szükség esetén kivizsgálja az összeférhetetlenségi ügyet.


(2) A Gazdasági Bizottság


A Szervezeti működési szabályzat a bizottsági feladatok jegyzéke /6.sz.melléklet/ a gazdasági bizottság/továbbiakban bizottság/ alcíme az alábbiak szerint változik:

a) A létszám(3fő) tag,és plusz szakértő(1fő), feladatok változatlanul hagyása mellett.

b) A nem képviselőbizottsági tag,illetve a szakértő féléves rotációban váltják egymást a

    bizottságban.  


Tagok :                                                                                     Szakértő :

Pető Gábor/képviselő/                                                              Kun János  

dr.Szeitz Boglárka/képviselő/

Szeledi Katalin

           




A Gazdasági Bizottság feladatai:

(1)       Véleményezi

  1.  a község költségvetési koncepcióját,
  2.  a költségvetési rendelet tervezetét, és módosítását, valamint
  3.  a végrehajtásáról szóló féléves tájékoztató, illetve éves beszámoló tervezeteit (zárszámadási rendelet)

(2)       Figyelemmel kíséri

  1.  a község költségvetési rendeletének végrehajtását.
  2.  a költségvetési bevételek alakulását, különös tekintettel a saját bevételekre,
  3. a vagyonváltozás (vagyonnövekedés, csökkenés) alakulását, értékeli az azokat előidéző okokat.

(3)       Vizsgálja a hitelfelvétel indokait, és gazdasági megalapozottságát, ellenőrizi a pénzkezelési szabályzat rendelkezéseinek megtartását, a bizonylati rend és fegyelem érvényesülését.

(4)       Javaslatot tesz

  1. a Képviselő-testületnek a gazdálkodást érintő kérdésekben, és
  2. mindazon vagyongazdálkodási kérdésben, amely a költségvetés bevételeire, kiadásaira kihatással van.

(5)       Javaslattételi, ellenőrzési feladatot lát el a település gazdasági-pénzügyi tevékenységével, a számviteli rend betartásával kapcsolatban; illetőleg a polgármester, a jegyző, vagy a Képviselő-testület külön felkérése alapján e témakörökben vizsgálatot végez.

(6)       Folyamatosan figyelemmel kíséri az önkormányzat adott évi ütemtervében foglalt pénzügyi-gazdasági ellenőrzések, illetőleg az elrendelt cél, vagy utóvizsgálatok megállapításait.

Javaslatot tesz a feltárt hiányosságok megszüntetésére, indokolt esetben az illetékes tisztségviselőnél intézkedést kezdeményez.

(7)       Véleményt nyilvánít a kisebbségi önkormányzatok tárgyévi, illetőleg a választási ciklus végén a 4

            éves gazdálkodásáról; a kapott és nyújtott támogatásokról szóló tájékoztatójáról.

(8)     Véleményt nyilvánít az önkormányzat által működtetett gazdasági társaságok, intézmények  gazdálkodásáról, az önkormányzattól kapott támogatások, valamint a civil szervezeteknek nyújtott  támogatások felhasználásáról.


[1]

        A Mötv 46 (2)A képviselő-testület

           a) zárt ülést tart önkormányzati hatósági, összeférhetetlenségi, méltatlansági, kitüntetési ügy tárgyalásakor, fegyelmi büntetés kiszabása, valamint vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárás esetén;

           b) zárt ülést tart az érintett kérésére választás, kinevezés, felmentés, vezetői megbízás adása, annak visszavonása, fegyelmi eljárás megindítása és állásfoglalást igénylő személyi ügy tárgyalásakor;

           c) zárt ülést rendelhet el a vagyonával való rendelkezés esetén, továbbá az általa kiírt pályázat feltételeinek meghatározásakor, a pályázat tárgyalásakor, ha a nyilvános tárgyalás az önkormányzat vagy más érintett üzleti érdekét sértené.