Csöde Község Képviselőtestülete a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. tv. 16.§ (1), 79. § (2) a.) b.) és 80. § (1) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján figyelemmel az egyes állami tulajdonban lévő vagyontárgyak önkormányzati tulajdonba adásáról szóló 1991. évi XXXIII. törvényben és a helyi önkormányzatok és szerveik, a köztársasági megbízottak, valamint egyes centrális alárendeltségű szervek feladat és hatásköreiről szóló 1991.évi XX. törvényben foglaltakra, az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. tv. 108. §-ának végrehajtására az alábbi rendeletet alkotja.

I. Fejezet

A rendelet hatálya

1.§

(1) A rendelet hatálya kiterjed Csöde Község Önkormányzata (továbbiakban: Önkormányzat) tulajdonában lévő, illetve tulajdonába kerülő

a.) ingatlan és ingó vagyonra, valamint vagyoni értékű jogokra, követelésekre, immateriális javakra (továbbiakban: ingatlan és ingó vagyon),

b.) értékpapírokra, illetve közhasznú társaságban és gazdasági társaságokban az önkormányzatot megillető társasági részesedésekre. (továbbiakban portfolió vagyon)

(2) A rendelet hatálya kiterjed az (1) bekezdésben meghatározott önkormányzati vagyon elidegenítésére, megterhelésére, ingyenes átruházására, ingyenes vagyonkezelői jog átadására, cseréjére, használatba vagy bérbeadására és más módon történő hasznosítására, ideértve az önkormányzati vagyon vagyonkezelésbe adását és vagyontárgyak megszerzését is.

2. §

(1) Ezen rendelet szabályait kell alkalmazni, amennyiben más vonatkozó rendelet eltérően nem rendelkezik.

II. Fejezet

Az önkormányzat vagyona

3. §

(1) Az önkormányzat vagyona (továbbiakban: önkormányzati vagyon) az 1. §-ban meghatározott, az önkormányzat tulajdonában álló dolgok és az őt megillető jogok összessége.

(2)^[1] Az önkormányzati vagyon törzsvagyonból és önkormányzati vagyonból áll.

(3)^[2] Törzsvagyonnak az a vagyon, amely a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény értelmében törzsvagyonnak minősül.

(4) A törzsvagyonba tartozó vagyontárgyak körét törvény valamint önkormányzati rendelet állapítja meg.

4. §

(1)^[3] Forgalomképtelen törzsvagyon az, melyet a törvény vagy a helyi önkormányzat rendelete annak minősít.

(2)^[4] Korlátozottan forgalomképes az önkormányzat törzsvagyonának az a része, melyet törvény vagy a helyi önkormányzat rendelete korlátozottan forgalomképes vagyonelemként állapít meg.

(3)^[5] A helyi önkormányzat kizárólagos tulajdonában álló nemzeti vagyon a törvényben meghatározott kivételekkel nem idegeníthető el, vagyonkezelői jog, jogszabályon alapuló használati jog vagy szorgalom kivételével nem terhelhető meg, rajta osztott tulajdon nem létesíthető.

(4)^[6]

(5)^[7]

(6) A helyi önkormányzat kizárólagos gazdasági tevékenységei gyakorlásának időleges jogát koncesszió útján, jogszabályban meghatározott módon engedheti át törvényben megjelölt kivételékkel. A helyi önkormányzat kizárólagos tevékenységeit a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény állapítja meg.

5. §^[8]

(1) Üzleti vagyon a helyi önkormányzat vagyonának az a része, amely nem tartozik a törzsvagyon körébe.

(2) Az üzleti vagyon forgalomképes, hasznosítható, elidegeníthető, gazdasági társaságba apportként bevihető, megterhelhető, biztosítékul adható.

III. Fejezet

Az önkormányzati vagyon nyilvántartása

6.§

(1) Az önkormányzat tulajdonában lévő ingatlan vagyon és annak változásai a 147/1992.(XI. 6.) Korm. rendelet szerinti ingatlanvagyon - kataszterben kerül nyilvántartásra.

(2) A kataszter és a kataszternapló felfektetéséről, folyamatos vezetéséről, továbbá az önkormányzat tulajdonába kerülő ingatlanok tulajdonjogának az ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyeztetéséről, a kataszterben való átvezetéséről a jegyző gondoskodik.

(3) Ha az önkormányzat vagyona új vagyontárggyal gyarapszik, a szerzéssel egyidejűleg vagy a szerzést követő ülésén a képviselőtestület dönt a vagyontárgy minősítésére vonatkozóan, abban az esetben, ha a vagyontárgy besorolása jogszabályi rendelkezések alapján nem egyértelmű.

(4)^[9] A Zalalövői Közös Önkormányzati Hivatal az önkormányzat eszközeiről és az azok állományában bekövetkezett változásokról folyamatos részletező nyilvántartást – ingatlanvagyon kataszter – vezet. Az éves költségvetési beszámoló elkészítéséhez, a mérleg tételeinek alátámasztásához a leltározás végrehajtását az államháztartás számviteléről szóló 4/2013. (I.11.) Korm. rendelet 22. §-ára figyelemmel kell biztosítani.

(5)^[10] Az önkormányzati vagyon bármely típusú hasznosításáról naprakész nyilvántartást kell vezetni, mely a mezőgazdasági és ingatlanügyi ügyintéző feladata.

Vagyonkimutatás

7.§

(1)^[11] Az önkormányzat vagyonát jogszabályban meghatározott módon köteles nyilvántartani, értékelni és teljesíteni az előírt adatszolgáltatást. Az érték nyilvántartásától törvényben meghatározott esetekben el lehet tekinteni.

(2) ^[12]

(3) ^[13]

(4)^[14] A vagyonkimutatás az önkormányzat eszközeinek és kötelezettségeinek adatait tartalmazza.

(5)^[15] A vagyonkimutatásnak tartalmaznia kell az államháztartás számviteléről szóló 4/2013.(I.11.) Korm. rendelet 30.§. (2) bekezdésében előírtakat.

(6)^[16] A kimutatásnak tartalmaznia kell a mérlegben szereplő eszközökön és kötelezettségeken kívül az államháztartás számviteléről szóló 4/2013.(I.11.) Korm. rendelet 30.§. (3) bekezdésében felsoroltakat.

(7)^[17] A vagyonkimutatásban szereplő ingatlanvagyon számviteli nyilvántartásban szereplő bruttó értékének és a vagyonkataszteri nyilvántartásban szereplő ingatlanvagyon bruttó értékének egyezőségét biztosítani kell.

 (8) A vagyonkimutatást az éves költségvetési beszámolóhoz kell mellékelni.

IV. fejezet

Az önkormányzati vagyon feletti tulajdonosi jogok gyakorlásának közös szabályai

A tulajdonosi jogok gyakorlása

8.§^[18]

A helyi önkormányzat kizárólagos tulajdonában álló nemzeti vagyonnal kapcsolatos tulajdonosi jogokat a képviselő-testület gyakorolja.

Vagyongazdálkodás elvei

9.§

(1) Az önkormányzati tulajdonú vagyon értékesítését megelőzően célszerűségi és pénzügyi-gazdaságossági vizsgálatot kell tartani.

(2)^[19] A nemzeti vagyon rendeltetése, hogy biztosítsa a közfeladat ellátását. A nemzeti vagyonnal való gazdálkodás feladatait a 2011. évi CXCVI. törvény állapítja meg.

Vagyontárgy forgalomképességének megváltozása, átminősítése

10.§

(1) Ha a vagyontárgy 4. § szerinti rendeltetési célja megváltozik és a korlátozásnak a fenntartása az adott vagyontárgy vonatkozásában a továbbiakban nem indokolt, a Képviselőtestület a vagyontárgyat rendeltetési céljának módosításával a forgalomképtelen vagy korlátozottan forgalomképes vagyoni körből határozatával korlátozottan forgalomképesnek vagy forgalomképesnek nyilváníthatja (átminősítés). Az egyes vagyontárgyak más vagyoncsoportba történő átminősítése csak alapos indokkal, magasabb rendű jogszabály rendelkezéseivel összhangban hajtható végre döntéshozó Képviselőtestület jóváhagyásával.. A változást mind az ingatlanvagyon – kataszterben, mind pedig a számviteli nyilvántartásban rögzíteni kell.

(2)^[20]

11.§

(1) Az ingatlan vagyontárgy forgalomképességének besorolását a Képviselőtestület döntése megváltoztathatja, a jogerős telekalakítási vázrajz és a telekrendezés végrehajtásaként, az érintett tulajdonosok által kötendő megállapodás elfogadásával összefüggésben (telekrendezés). A változások eseteit minden egyes alkalommal a 10. §. /1/ bekezdésben foglalt eljárási rend szerint kell értékelni, s döntésként végrehajtani.

(2) Az ingatlan forgalomképtelensége megszűnik, amennyiben külön jogszabály alapján lefolytatott eljárásban forgalomképességét megváltoztatják.

Az önkormányzati vagyon forgalmi értékének meghatározása

12. §

(1) Az önkormányzati vagyon körébe tartozó vagyontárgy értékesítésére, megterhelésére irányuló döntést megelőzően az adott vagyontárgy forgalmi értékét meg kell határozni.

(2) A forgalmi érték megállapításának módja:

a) ingatlanok esetében független ingatlanforgalmi értékbecslő által meghatározott érték 6 hónapnál nem régebbi forgalmi értékbecslés alapján,

b) ingóság esetén a vagyontárggyal azonos, vagy paramétereiben hozzá legközelebb álló, kereskedelemben kapható dolog ára,

c) a tőzsdei forgalomban szereplő értékpapírok esetében az aktuális tőzsdei ár,

d) a tőzsdei forgalomban nem szereplő, hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok esetében a befektetési szolgáltatók által közzétett, a másodlagos piaci forgalomban kialakult ár,

e) egyéb társasági részesedés esetén 6 hónapnál nem régebbi üzleti értékelés alapján.

(3)^[21] Az önkormányzat tulajdonában álló nemzeti vagyon hasznosítására csak olyan természetes személlyel vagy átlátható szervezettel köthető szerződés, amely megfelel a nemzeti vagyonról szóló törvényben foglalt feltételeknek.

(4) Amennyiben az adott vagyontárgy vonatkozásában rendelkezésre áll az értékesítésnél, illetve hasznosításnál - a 12.§ (2) bekezdés a) és e)pontjában foglaltaknál - régebben készült forgalmi értékbecslés vagy üzleti értékelés, a döntést megelőzően ennek aktualizált változata is elfogadható.

(5)^[22] A képviselő-testület a tulajdonában álló nemzeti vagyonra az önkormányzati közfeladat ellátásához kapcsolódva vagyonkezelői jogot létesíthet a nemzeti vagyonról és a helyi önkormányzatokról szóló törvényben foglalt feltételek alapján.

13.§^[23]

A helyi önkormányzat tulajdonában álló nemzeti vagyont – a 14. §-ban foglalt kivétellel – csak versenyeztetés útján lehet hasznosítani az összességében legelőnyösebb ajánlatot tevő részére úgy, hogy a szolgáltatás és ellenszolgáltatás értékarányosságát biztosítani kell. E rendelkezés nem vonatkozik a nemzeti vagyonról szóló törvényben meghatározott szervezetek javára történő hasznosításra.

14.§

Nem kell versenyeztetési eljárást tartani az alábbi esetekben:

a) az önkormányzati vagyon elidegenítése esetén, ha a vagyon egyedi forgalmi értéke nem éri el az ingó vagyon esetében a nettó 200.000,- Ft-ot, az ingatlan vagyon esetében a nettó 5.000.000,- Ft-ot,

b) mezőgazdasági művelésre szánt területek haszonbérbe adása,

c) telek kiegészítések értékesítése,

d)^[24]

V. Fejezet

Az önkormányzati vagyon hasznosításának versenyeztetési eljárási rendje

A pályázat

15.§

(1) A versenyeztetési eljárás elsősorban nyilvános pályázat.

Amennyiben a teljesítésre csak meghatározott ajánlattevők alkalmasak tárgyalásos, illetve meghívásos eljárás vagy indokolt esetben, a Képviselőtestület határozata alapján - ha nyomós közérdeket sértene - zártkörű (meghívásos) pályázat lehet.

(2) Nagyértékű, illetve településpolitikailag fontosnak minősített vagyon hasznosítása esetén két vagy többfordulós pályázat írható ki.

A kiíró a pályázat első fordulójában a résztvevők teljesítőképességét, szakismeretét, alkalmasságát, pénzügyi stabilitását és megbízhatóságát méri fel. A kiíró az első forduló eredménye alapján meghatározza a második fordulóban résztvevő ajánlattevők körét. A második fordulóban zártkörben, részletes és tényleges ajánlatkérésre kerül sor.

(3) A versenyeztetési eljárás során, annak minden résztvevője köteles biztosítani a verseny tisztaságát, az esélyegyenlőséget és a nyilvánosságot.

(4) A hatáskör gyakorlója dönt a versenyeztetési eljárásról és a versenyeztetés további feltételeiről.

(5) A képviselőtestület dönt a hasznosításra kijelölt ingatlanok pályáztatásáról, úgy, hogy azokat versenytárgyalás megtartásával kell lebonyolítani.

Az eladásra szánt ingatlanoknál a versenytárgyalás kitűzése előtt el kell végeztetni az ingatlanforgalmi értékbecslést, amely a 14. §. a.) pontjában foglaltak egyértelmű eldöntését is szolgálja.

(6) A nyilvános versenytárgyalás kiírása a Polgármesteri Hivatal feladata, amely teendőt a Képviselőtestület által előzőleg jóváhagyott közbeszerzési, pályázati szakemberrel is elvégeztethet.

(7) A nyilvános versenytárgyalást meg kell hirdetni a megyei lapban. A hasznosítandó vagy értékesítendő vagyontárgy specifikus tulajdonságaira tekintettel ennél szélesebb körű meghirdetésről is dönthet a Képviselőtestület.

16. §

(1)^[25] Helyi önkormányzati tulajdonban lévő ingatlan értékesítésére csak a nemzeti vagyonról szóló törvényben meghatározottak szerint kerülhet sor.

(2) A Képviselőtestület határozata alapján zártkörű pályázatot kell tartani abban az esetben, ha a nyilvánosság nyomós közérdeket sértene. Elrendelhető akkor is, ha a teljesítésre csak meghatározott ajánlattevők alkalmasak.

(3) Ha a versenyeztetés nem nyilvános pályázat útján történik, a kiíró határozza meg a versenyeztetés feltételeit a pályázati eljárás rendjére jelen rendeletben meghatározott feltételek megtartásával összhangban.

(4) A nyilvános versenytárgyalási kiírásnak tartalmaznia kell az értékesítendő ingatlan, illetve ingóság főbb jellemzőit, a versenytárgyalás helyét, idejét, a kikiáltási árat és a vétel egyéb feltételeit /fizetés módját, pályázati biztosíték kikötését, stb./.

(5) A Pályázaton való részvétel biztosíték adásához, illetve vételár fedezet meglétének igazolásához köthető, amelyet az ajánlat megküldésével egyidejűleg kell az ajánlattevőnek a kiíró rendelkezésére bocsátani.

(6) A pályázati biztosíték (bánatpénz) a pályázatban meghirdetett vételár 10 % -a, de minimum 5.000,- Ft, amely összeg eredményes pályáztatás esetén a vételárba beszámít, míg a többi résztvevő részére a pályázati felhívás visszavonásától, ajánlatok érvénytelenségének megállapításától, illetve azok elbírálásától számított 15 napon belül visszajár.

(7) Nem jár vissza a biztosíték, ha a pályázati kiírás szerint az a megkötött szerződést biztosító mellékkötelezettséggé alakul át, valamint akkor sem, ha az ajánlatkötő az ajánlatát az ajánlati kötöttség időtartama alatt visszavonta, vagy a szerződés megkötése neki felróható okból hiúsult meg.

A pályázati tárgyalás

17. §

(1) A pályázati tárgyalást a pályázati ajánlatok benyújtására meghatározott határidő lejártát követő 15 napon belül meg kell tartani.

(2) A pályázati tárgyaláson csak az az ajánlattevő vehet részt, aki a pályázati ajánlatát az előírt időben és tartalommal benyújtotta és igazolta, hogy a pályázati biztosítékot a kiíró rendelkezésére bocsátotta.

(3) A pályázati tárgyalást, versenytárgyalást a jegyző, vagy az általa kijelölt személy vezeti. A tárgyalásról minden résztvevővel aláíratott jegyzőkönyvet kell készíteni. A tárgyalás szabályosságát a jegyző felügyeli.

(4) A versenytárgyaláson csak a Képviselőtestület tagjai, a Polgármesteri Hivatal jegyző által kijelölt dolgozói és a kiírt feltételeket teljesítő ajánlattevők vehetnek részt, melyen az ajánlattevőket maximum 2 fő képviselheti.

(5) A kikiáltási /induló/ ár minden esetben az ingatlanforgalmi szakértői értékbecslésben szereplő összeg. A tárgyalás a kikiáltási áron indul, az ajánlások emelésének mértékéről az eljárás vezetője dönt – az ingatlan értékének, ajánlattevők számának. stb. függvényében, de az emelés minimális mértéke 1.000,- Ft

(6) A pályázat tárgyát képező, a pályázati felhívásban szereplő, az önkormányzat tulajdonában lévő ingatlan, ingó vagy vagyoni értékű jog, portfólió vagyon eladási ára, havibérleti díja nem lehet kisebb a Képviselőtestület által meghatározott legalacsonyabb induló összegnél.

(7) A pályázatot az az ajánlattevő nyeri meg, amelyik az eladási ár, havi bérleti díj vagy, egyéb díj tekintetében a legmagasabb összeg megfizetését vállalja.

(8) Érvénytelen a pályázat, ha az ajánlatok nem felelnek meg a kiírás feltételeinek, különös tekintettel az induló ár elfogadására és a versenytárgyalási (pályázati) biztosíték hiányára, továbbá, ha az ajánlatot a benyújtásra meghatározott idő eltelte után nyújtották be, illetve ha olyan ajánlattevő nyújtotta be, amelyik nem jogosult részt venni a pályázaton. Az érvénytelen ajánlatot tevők a pályázat további szakaszában nem vehetnek részt.

(9) Eredménytelen a pályázat, ha egyetlen ajánlat sem éri el a meghirdetett összeget, vagy a pályázatot elnyert, illetve a 18. § (1) bekezdés szerinti pályázó 15 napon belül nem köt szerződést.

A szerződéskötés

18. §

(1) A pályázatot elnyert ajánlattevővel az ajánlat elfogadásától számított 15 napon belül a szerződést kell kötni.A szerződéskötési határidőnek a pályázatot elnyerő részéről történő elmulasztása esetén a szerződést a következő legjobbnak ítélt ajánlattevővel lehet megkötni, amennyiben ez az ajánlat is megfelel a pályázati kiírás feltételeinek. Ha a szerződés ebben az esetben sem jön létre, az adott vagyon tekintetében új pályázatot kell kiírni, egyéb esetben a harmadik legjobb ajánlattevővel lehet szerződést kötni

(2) A pályázót ki kell zárni az új pályázatból, amennyiben arra a hibájából meghiúsult szerződéskötés miatt kerül sor.

(3) Tulajdonjog átruházásakor ki kell kötni a tulajdonjog fenntartását a vételár teljes kiegyenlítéséig és a teljes vételár meghatározott időre történő meg nem fizetésére az elállási jogot.

A tulajdonjog ingyenes átruházása

18/A.§.^[26]

(1) A helyi önkormányzati vagyon tulajdonjogát ingyenesen átruházni csak a törvényben meghatározottak szerint lehet. Az állam kivételével a tulajdonjogot ingyenesen megszerző félnek meg kell felelnie a nemzeti vagyonról szóló törvényben foglalt rendelkezéseknek.

(2) Az ingyenesen átruházott ingatlan tekintetében a vagyont átruházó önkormányzatnak kell kérnie az elidegenítési jog bejegyzését az ingatlan-nyilvántartásba a törvényben foglaltak szerint.

Eljárás a tulajdonos képviseletében

19. §

(1) A tulajdonosi jogokat gyakorló, illetve a törvény rendelkezései alapján az önkormányzati vagyont kezelő szerv vagy személy, továbbá a képviselet jogát szerződéssel (a képviseleti jogra vonatkozó meghatalmazás kivételével) meghatalmazás alapján ellátó személy - a vonatkozó törvényi rendelkezésekkel összhangban, illetve a szerződés keretén belül meghatalmazás alapján - gyakorolhatja jogait, ideértve a vagyontárgyat érintő hatósági eljárásban a tulajdonost illető nyilatkozattételi jogot, a telekrendezési eljárások végrehajtására vonatkozó megállapodások megkötését, továbbá a közigazgatási eljárásban az ügyfél jogát is.

 (2) Az (1) bekezdésben meghatározott szerv vagy személy gyakorolja az osztatlan közös tulajdon esetében a tulajdonostársat illető jogokat, teljesíti a tulajdonos kötelezettségeit.

20.§

A vagyonkezelés

(1) Az önkormányzati vagyon megóvása, üzemképességének biztosítása, az érték állandóságának megőrzése mindenki számára kötelező.

(2) Tulajdonszerzés és elidegenítés esetén a jegyző feladata az ügyintézés koordinálása.

(3) A polgármester évente legalább egy alkalommal, a költségvetési beszámolóval egyidejűleg köteles beszámolni a képviselőtestületnek a község vagyoni helyzetéről, és a beszámolási időszakban bekövetkezett vagyoni változásokról, intézkedésekről.

(4) A polgármester figyelemmel kíséri a község vagyonának mindennemű hasznosítását. Feladata a vagyongazdálkodással kapcsolatos koncepciók, képviselőtestületi előterjesztések előkészítése, és az önkormányzati határozatok végrehajtása.

(5) Az önkormányzati vagyonnal gazdálkodó minden személy és megbízottja köteles az eljárása során tudomására jutott üzleti titkot megőrizni, az üzleti titok megsértéséért munkajogi és anyagi felelősséggel tartozik.

Mezőgazdasági rendeltetésű földterületek hasznosítása

21. §

 (1) A mezőgazdasági rendeltetésű földterületeket (külterületi mezőgazdasági ingatlanok, belterületi területek) az önkormányzat elsősorban haszonbérletbe adással hasznosítja. A haszonbérlet a vonatkozó jogszabályban meghatározott ideig terjedhet, mely időtartam általában 5 év.

(2)^[27] A fizetendő haszonbér mértékét a föld fekvésének, művelési ágának és kataszteri tiszta jövedelmének valamint termelő képességének figyelembe vételével a képviselő–testület határozza meg határozatában. Azonosnak tekinthető termőhelyi adottságokra tekintettel rendszerint egyező mértékű a bérleti díj. A művelt állapot fenntartása érdekében jelenleg ösztönző nagyságú a díj: 1 Ft + ÁFA/négyszögöl. A változtatás joga természetesen a képviselő–testületé.

(3) A haszonbérlő a bérelt föld művelési ágát csak a bérbeadó előzetes hozzájárulásával változtathatja meg, és csak ideiglenes jellegű, 30 m2-t meg nem haladó alapterületű gazdasági épületet létesíthet az építésre vonatkozó jogszabályok szerint, melyet a haszonbérlet megszűnésekor kártalanítási igény nélkül köteles elbontani.

(4) A haszonbérleti szerződést az önkormányzat nevében a jegyző köti meg. A megkötött szerződésekről nyilvántartást kell vezetni, amelynek felfektetéséről, folyamatos vezetéséről szintén a jegyző gondoskodik.

Behajthatatlan fizetési követelés mérséklése, illetve elengedése

22. §

Behajthatatlan fizetési követelés elengedésére, valamint a behajthatatlannak nem minősülő követelés mérséklésére vagy elengedésére az éves költségvetési rendeletben előírtak szerint kerülhet sor.

A vagyonhasznosítás bevételeinek felhasználása

23.§

(1) A község vagyonának elidegenítéséből származó bevételeket az önkormányzat vagyonának gyarapítására kell fordítani.

VI. Fejezet

Rendelkezés az egyes önkormányzati tulajdonú vagyontárgyakkal

Forgalomképtelen törzsvagyon feletti tulajdonosi jogok gyakorlása

24.§.

(1) A polgármester a forgalomképtelen vagyon hasznosítása során eljárva gondoskodik a vagyontárgyak hasznosítására irányuló megállapodások, szerződések megkötéséről, valamint a tulajdonosi pozícióból eredő jognyilatkozatok kiadásáról. A hatáskör gyakorlása különösen bérleti szerződések, használatra, illetve közérdekű használati jogra vonatkozó megállapodások és reklámjog biztosítására irányuló megállapodások megkötését foglalja magában.

(2) A helyi közút és műtárgy közművagyon hasznosítására vonatkozó koncessziós pályázat kiírásáról és elbírálásáról a Képviselőtestület dönt. A koncessziós szerződés aláírására a polgármester jogosult.

(3) ^[28]

A korlátozottan forgalomképes vagyon feletti tulajdonosi jog gyakorlása

25. §

(1)^[29] A korlátozottan forgalomképes törzsvagyon csak a jogszabályban meghatározott feltételek esetében, meghatározott módon hasznosítható.

(2) Az illetékes miniszter hozzájárulása szükséges

a) a műemlékek elidegenítéséhez, megterheléséhez, használati vagy bérleti joga gazdasági társaságba való beviteléhez,

b) a muzeális gyűjtemények és muzeális emlékek elidegenítéséhez,

c) védett természeti terület elidegenítéshez.

(3) A korlátozottan forgalomképes vagyontárgy hitelfelvétel és kötvénykibocsátás esetén fedezetül nem használható.

26. §^[30]

Az üzleti vagyon feletti tulajdonosi jog gyakorlása

(1) Az önkormányzat üzleti vagyonán belül a hasznosításra szánt elemeket a képviselő-testület jelöli ki és egyben dönt a versenyeztetésről és annak feltételeiről, vagy a versenyeztetés nélküli hasznosításról.

(2) Az üzleti vagyon hasznosítása során figyelemmel kell lenni a magasabb szintű jogszabályok előírásaira.

A képviselőtestület hatáskörébe tartozó tulajdonosi jogok

27. §

A képviselőtestület hatáskörébe tartozik:

a) önkormányzati intézmény és gazdasági társaság alapítása, vezetőjének megválasztása,

b) alapítvány létrehozása, ahhoz történő csatlakozás, alapítványi forrás átadása, átvétele,

c) önkormányzati vagyontárgy koncesszióba adása, vagyoni értékű jogokról való lemondás harmadik személy javára értékhatárra tekintet nélkül,

d) vagyontárgy biztosítékul nyújtása hitelfelvételhez és kötvénykibocsátáshoz,

e) ^[31]Az önkormányzati vagyon tulajdonjogának, illetve használatának – jogszabály eltérő rendelkezése hiányában és a rendelet 28. §-ban foglalt eseteit kivéve – ingyenesen vagy kedvezményesen bármely jogcímen (így különösen adásvétel, ajándékozás, közérdekű kötelezettség vállalás stb.) történő átruházása, megszerzése vagy megterhelése kérdésében a képviselő–testület határoz minősített szavazattöbbséggel.

f) A Képviselőtestület egyszerű szavazattöbbséggel dönt, az ingyenes vagy kedvezményes átruházásról, ha a megajándékozott vagy kedvezményezett az önkormányzattal kötött megállapodás alapján, az 1990. évi LXV. tv. 8 § (1) bekezdésében meghatározott helyi közszolgáltatás feladatát vállalja és részére kedvezményesen, ingyenesen juttatott vagyon ezt szolgálja.

g) A Képviselőtestület egyszerű szavazattöbbséggel dönt az ingyenes vagy kedvezményes átruházásról, a Csöde község közigazgatási területén bekövetkezett természeti katasztrófa kárenyhítése érdekében, a Csöde község közigazgatási területén krízishelyzetbe került természetes vagy jogi személy megsegítése érdekében.

h) Az önkormányzat tényleges vagy várományos vagyonát érintő perbeli vagy peren kívüli egyezség megkötésére 1.000.000,- Ft-ot meghaladó perérték, illetve egyedi értékhatár felett.

i) Mindazon hatáskör, amelyet jogszabály alapján a Képviselőtestületet illeti meg 

j) ^[32]A képviselő–testület hatáskörébe tartozik a követelésekről való lemondás, melyről a testület egyszerű szótöbbséggel dönt

k) ^[33]Egyszerű szótöbbséggel dönt a testület értékpapírok vételéről és eladásáról, valamint egyéb pénzügyi befektetésekről

l) ^[34]A befektetett pénzügyi eszközökkel, a forgatási célú értékpapírokkal való gazdálkodás.

A polgármester határkörébe tartozó tulajdonosi jogok

28. §

(1) A polgármester hatáskörébe tartozik

a) a vagyongazdálkodás körébe tartozó önkormányzati követelések behajtása,

b) meglévő építményekkel kapcsolatos építési (átalakítási, bővítési, korszerűsítési, felújítási) munkákhoz adható tulajdonosi hozzájárulás megadása, beleértve az építési engedélyhez tartozó hozzájárulást,

c) a már elidegenített, de részletfizetés miatt jelzáloggal terhelt ingatlanon a jelzálog jogosultját megillető jogok gyakorlása,

d) a 18. § (3) bekezdés szerinti elállási jog gyakorlása,

e) megbízási szerződések megkötése a költségvetés keretén belül,

f) a képviselőtestület hatáskörébe tartozó ügyekben - amennyiben halaszthatatlan a döntés, vagy üzleti titok megtartása igényli - tulajdonosi jognyilatkozatot tehet, amelynek érvényességéhez a soron következő képviselőtestületi ülés jóváhagyása kell

g) Törzsvagyonba tartozó vagyontárgyak fenntartására, gondozására vonatkozó megállapodás megkötése, és azzal kapcsolatos egyéb jogok gyakorlása.

h) A közérdekű használati jog alapítására vonatkozó megállapodás, szerződés aláírása.

i) ^[35]A polgármester az 50.000 forint értékhatárt el nem érő forgalomképes vagyon tekintetében önállóan rendelkezhet az önkormányzati vagyon felett. Amennyiben nem egyértelmű, hogy a vagyontárgy értéke meghaladja–e az 50.000 forintot, úgy a döntés joga a képviselő–testületet illeti.

29.§^[36]

Egyéb rendelkezések

30. §

(1) Ezen rendelet 2007. július 1-én lép hatályba.

(2) E rendelet hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti a 7/2000. /VII.03./sz. önkormányzati rendelet.

(3) A rendelet kihirdetéséről a jegyző - hirdetőtáblán való kifüggesztés útján – gondoskodik.