Csöde Község Önkormányzatának Képviselő-testülete a településkép védelméről szóló 2016. évi LXXIV. törvény 12. § (2) és az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 57. § (3) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés a) pontjában, Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13. § (1) bekezdés 1. és 7. pontjában és a településkép védelméről szóló 2016. évi LXXIV. törvény 2. § (2) bekezdésében, az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 6/A. §-ában foglalt feladatkörében eljárva, a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012. (XI.8.) Kormányrendelet (továbbiakban: Kormányrendelet) 22. §-a alapján a következőket rendeli el:

I.FEJEZET - ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

1. A RENDELET CÉLJA, TERÜLETI HATÁLYA ÉS ALKALMAZÁSA

1. §

(1) E rendelet célja Csöde jellegzetes és értékes, illetve hagyományt őrző építészeti arculatának, szerkezetének és településképének megóvása, kialakítása, az épített és természeti környezet egységes védelme.

(2) E rendelet hatálya Csöde község közigazgatási területére terjed ki.

(3) E rendeletet a Kormányrendelet előírásainak e rendeletben foglalt kiegészítéseivel, az Országos Településrendezési és Építési Követelményekről szóló 253/1997. (XII. 20.) Kormányrendelet (továbbiakban: OTÉK) előírásainak e rendeletben foglalt kiegészítéseivel és eltéréseivel, valamint a helyi építési szabályzatról szóló 12/2006. (IX.20.) önkormányzati rendelettel és annak mellékletét képező szabályozási tervvel együtt kell alkalmazni.

(4) A rendelet mellékletei a következők:

a)       1. melléklet: A település helyi védelem alatt álló építészeti örökségének jegyzéke

b)       2. melléklet: A településképi követelmények területi lehatárolása

2. ÉRTELMEZŐ RENDELKEZÉSEK

2. §

E rendelet alkalmazásában:

1. helyi védett érték: a helyi egyedi és területi védelem alatt álló építészeti és táji-, természeti értékek összessége.

2. másodlagos rendeletetésű épület: a helyi építési szabályzat szerinti övezetekben és építési övezetekben e rendelet szerint elhelyezhető rendeltetésű főépületet kiegészítő, attól különálló tároló vagy kiszolgáló épület.

3. áttört kerítés: olyan kerítés, melynek a kerítés síkjára merőleges átláthatósága 50 %-nál kisebb mértékben korlátozott.

4. főépület: a helyi építési szabályzat szerinti övezeti előírások megtartásával épített, elsősorban a területfelhasználási egység jellegének megfelelő, másodsorban a településrendezési eszközben meghatározott, a területhasználatot nem zavaró rendeltetésű épület.

5. értékvizsgálat: a Kormányrendeletben meghatározottak szerinti dokumentum.

6. pasztellszínek: kis telítettségű színek, melyek között kerülni kell a mesterséges árnyalatokat, leginkább a neonszíneket és előnyben kell részesíteni a meleg árnyalatokat, mint a bézs, narancs, sárga, barna, vörös árnyalatai.

7. cégtábla: kereskedelmi-, szolgáltató-, vagy vendéglátó létesítmény (helyiség, helyiség-együttes) nevét és az ott folytatott tevékenységet a bejáratnál feltüntető tábla, illetve felirat;

8. cégér: valamely mesterség vagy tevékenység jelvényeként használt, rendszerint üzlet, műhely, illetve vendéglátó létesítmény bejáratához, a homlokzati síkra merőlegesen kifüggesztett tárgy vagy címerszerű ábra; cégérnek minősül az a – nem az épület falsíkjára, valamint a kerítésre, kerítés-kapura kihelyezett – tábla is, mely csak a cégtáblán szereplő információkat tartalmazza. Nem minősül cégérnek az olyan hirdető-berendezés, amely nem közvetlenül a kereskedelmi-, szolgáltató-, illetve vendéglátó létesítmény jellegével, hanem az ott árusított vagy felhasznált termékkel kapcsolatos.

9. eredeti állapot: az építmény építésekor létrejött, vagy későbbi átépítés során egységes arculattal megváltoztatott állapot.

II. FEJEZET - A HELYI VÉDELEM

3. A HELYI VÉDELEM CÉLJA

3. §

(1) Az épített környezet fenntartása, a jelen és a jövő nemzedékek számára való megőrzése érdekében az önkormányzat a közigazgatási területén található kiemelkedő építészeti értékeket helyi védelem alá helyezi.

(2) A helyi értékvédelem feladata a különleges oltalmat igénylő településszerkezeti, utcaképi, építészeti és történeti szempontból védelemre érdemes területek, épületek, építmények megőrzése, ennek érdekében azok nyilvántartásba vétele és a védelem módjának és eszközének meghatározása.

4. A HELYI VÉDELEM FAJTÁI

4. §

A település építészeti öröksége helyi egyedi védelembe részesülnek az 1. mellékletben szereplő jegyzéknek és a 2. mellékletben szereplő lehatárolásnak megfelelően.

5. A HELYI VÉDELEM KELETKEZÉSE ÉS MEGSZÜNÉSE

5. §

(1) A helyi védettség alá helyezést vagy megszüntetést bármely természetes vagy jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet kezdeményezheti Csöde Község Önkormányzata Polgármesterénél. A védelemről, annak elrendeléséről, vagy megszüntetéséről az önkormányzat értékvizsgálat alapján rendelkezhet.

(2) A védelemre vonatkozó kezdeményezésnek tartalmaznia kell:

a) a védendő érték megnevezését, területi javaslat esetén egyértelmű körülhatárolását,

b) azonosító adatokat (területhatár, utca, házszám, helyrajzi szám, épület-, vagy telekrész),

c) a védelem indoklását,

d) fotódokumentációt a védendő értékről és környezetéről,

e) a Kormányrendelet által meghatározott értékvizsgálatot,

f) megszüntetésre vonatkozó kérelem esetén az a), b), d) munkarészeket, a helyi védett érték nyilvántartási számát, valamint részletes indoklást.

(3) A polgármester a védelemre vonatkozó kezdeményezést előkészíti döntésre a Képviselő-testület számára.

(4) A védelem megszűnik, ha

a) a helyi védett érték helyrehozhatatlanul megsemmisül,

b) a helyi védett érték műemléki védettséget kap, vagy

c) ha a Képviselő-testület a helyi védelmet megszünteti.

(5) A helyi védetté nyilvánításról, a védelem módosításáról, vagy megszüntetéséről értesíteni kell postai úton:

a) az érintett ingatlan tulajdonosát(ait),

b) a védetté nyilvánítás kezdeményezőjét.

(6) A helyi védettségre vonatkozó kérelmekről, módosításról vagy megszüntetésre irányuló javaslatokról a Képviselő-testület évente egy alkalommal dönt, kivéve rendkívüli esetben, ha a védendő érték műszaki állapota vagy egyéb, az érték megmaradását befolyásoló tényező ezt indokolja.

(7) A helyi védelem alá helyezés vagy megszüntetés tényének az ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyeztetéséről a település jegyzője gondoskodik. A bejegyzés elmaradása a védelem hatályát nem érinti.

6. A VÉDETTSÉGGEL ÖSSZEFÜGGŐ KORLÁTOZÁSOK, KÖTELEZETTSÉGEK

6. §

(1) A helyi védett építmények védelméről, jó karbantartásáról a tulajdonos köteles gondoskodni.

(2) Helyi védelem alatt álló építményt csak a helyi védettség megszüntetését követően lehet lebontani.

7. A HELYI VÉDELEM ALATT ÁLLÓ ÉRTÉKEK NYILVÁNTARTÁSA

7. §

(1) A helyi védett építményekről az önkormányzat nyilvántartást vezet, mely nyilvános, abba bárki betekinthet.

(2) A nyilvántartás része

a) a helyi védett értékeket tartalmazó lista, az értékek megnevezésével, főbb adataival,

b) a védelem típusa,

c) a védelem indoklása, valamint

d) a helyi védett értékeket ábrázoló térkép

e) a helyi védett értékek fotódokumentációja.

III. FEJEZET - A TELEPÜLÉSKÉPI SZEMPONTBÓL MEGHATÁROZÓ TERÜLETEK

8. A TELEPÜLÉSKÉPI SZEMPONTBÓL MEGHATÁROZÓ TERÜLETEK MEGÁLLAPÍTÁSA

8. §

(1) A településképi szempontból meghatározó területek Csödén a korai lakóterület, ófalu területe.

(2) A településképi szempontból meghatározó területek lehatárolását a 2. melléklet térképe ábrázolja.

IV. FEJEZET - A TELEPÜLÉSKÉPI KÖVETELMÉNYEK

9. ÁLTALÁNOS ÉPÍTÉSZETI KÖVETELMÉNYEK

9. §

(1) A település területén minden építményt a környezettel, a településképpel összhangban kell létesíteni és fenntartani. A már beépített területeken építési tevékenység során a helyszíni adottságokat figyelembe véve úgy kell eljárni, hogy a létesítmény ne zavarja a szomszédos telkek és építmények, önálló rendeltetési egységek rendeltetésszerű használhatóságát, illeszkedjen a környezet és a környező beépítés természeti és építészeti adottságaihoz. Az építészeti adottságokhoz és környezethez történő illeszkedés során figyelembe kell venni a környezetben kialakult épülettömeg nagyságát, arányait és az épület terepre illesztését.

10. A TELEPÜLÉSKÉPI SZEMPONTBÓL MEGHATÁROZÓ TERÜLETEKRE VONATKOZÓ TERÜLETI ÉS EGYEDI KÖVETELMÉNYEK

A korai lakóterület, ófalu építészeti követelményei

10. §

(1) Új épületet a közterület felől a helyi építési szabályzatban és a szabályozási tervben meghatározottak szerint kell elhelyezni. Ennek hiányában az épületek közterület felőli homlokzati vonalát a környezetéhez illeszkedően kell elhelyezni.

(2) A telek közterület felőli frontján másodlagos rendeltetésű épület, a főépülethez kapcsolódó, de annak tömegétől elkülönülő mellékfunkciójú épületrész, garázs nem helyezhető el.

(3) Utcafronti kerítést az épület stílusával összhangban, áttörten lehet csak építeni, a belátás gátlását növényzettel lehet kialakítani.

(4) Új épület építése, vagy meglévő épület építészeti arculatot megváltoztató átalakítása és bővítése esetén

a) a főépület tömegét meghatározó tetőzetet szimmetrikus magastetővel lehet csak kialakítani, melynek hajlásszöge 35-40^◦ közötti, héjazatának anyaga natúr, piros és árnyalatai színű agyagcserép.

b) a főépülettől különálló másodlagos rendeltetésű épületek lapos és magas tetővel egyaránt kialakíthatók. A magastetővel épülő másodlagos rendeltetésű épületet a főépülettel azonos hajlásszögű és héjazatú tetővel lehet csak kialakítani.

c) a főépület egyszerű, hagyományos építési mód szerinti tagolatlan, vagy hagyományos tagolású tömeggel alakítható ki, domináns tetőfelépítmény a közterület irányába nem helyezhető el.

d) a vakolt homlokzati felületeken az épület összképét meghatározóan pasztellszíneket lehet használni. Erősebb színek használata kisebb felületeken megengedett.

(5) A XX. század közepe előtti hagyományos építési móddal épült épületek korhű felújítása során

a) az épület közterület felőli jellemző nyílásrendjét az eredetitől eltérően megváltoztatni, vagy az eredetitől eltérően kialakítottat megtartani nem lehet. Közterület felőli új földszinti nyílás az épület eredeti homlokzati architektúrájához illeszkedően alakítható ki.

b) a korabeli homlokzati tagozatokat és díszítőelemeket megváltoztatni nem lehet. A vakolt homlokzati felületet festetten lehet csak felújítani, melynek során az épület összképét meghatározóan pasztellszíneket lehet használni. Erősebb színek használata kisebb felületeken megengedett.

c) a magastető héjazatának anyaga piros és árnyalatai színű agyagcserép lehet csak, rajta közterület felé nézően tetőfelépítmény nem helyezhető el.

11. A VÉDETT TÁJI- ÉS TERMÉSZETI TERÜLETEKRE VONATKOZÓ KÖVETELMÉNYEK

11. §

(1) A Natura2000 természeti védettségű területeket

a) az európai közösségi jelentőségű természetvédelmi rendeltetésű területekről szóló 275/2004. (X. 8.) kormányrendeletben,

b) a NATURA 2000 gyepterületek fenntartásának földhasználati szabályairól szóló 269/2007. (X. 18.) kormányrendeletben,

c) az európai közösségi jelentőségű természetvédelmi rendeltetésű területekkel érintett földrészletekről szóló 14/2010. (V. 11.) KvVM rendeletben és 

d) a területre készített - Balaton-felvidéki Nemzeti Park holnapján szereplő - fenntartási tervben meghatározottak szerint kell kezelni.

(2) Az országos ökológiai hálózat – magterület, ökológiai folyosó, pufferterület – területén területet felhasználni az országos területrendezési tervről szóló törvény előírásai szerint lehet úgy, hogy az az életközösségek természetes folyamatait és viszonyait, a biológiai sokféleséget ne károsítsa, illetve a természeti értékeket ne veszélyeztesse.  

(3) A tájképvédelmi szempontból kiemelten kezelendő terület övezetén az országos területrendezési tervről szóló törvény előírásait kell betartani. 

(4) A Natura2000 természeti védettségű területek, az országos ökológiai hálózat övezete, a magterület, ökológiai folyosó, pufferterület, a tájképvédelmi szempontból kiemelten kezelendő terület övezetének területén az idegenhonos inváziós fajok betelepítésének vagy behurcolásának és terjedésének megelőzéséről és kezeléséről szóló 1143/2014. EU rendelet értelmében az 1. függelék szerinti inváziós növények nem telepíthetők.

12. A HELYI VÉDELEMBEN RÉSZESÜLŐ ELEMEKRE VONATKOZÓ KÖVETELMÉNYEK

A helyi védelemben részesülő építészeti értékekre vonatkozó egyedi követelmények

12. §

A helyi védelem alatt álló, épületnek nem minősülő építmények – emlékművek, szakrális emlékek, stb. – felújítása és helyreállítása az eredeti állapot megtartásával vagy létrehozásával valósítható meg. Ezen építmények környezetét a védett építmény szellemiségével, korával összhangban kell kialakítani vagy fenntartani.

13. AZ EGYES SAJÁTOS ÉPÍTMÉNYEK, MŰTÁRGYAK ELHELYEZÉSE

13. §

(1) A 2. melléklet szerint jelölt védett közterület mentén nem helyezhető el felszín feletti 0,4 és 22 kV-os elektromos, valamint hírközlési hálózat. Meglévő hálózat felszín alatti elhelyezéssel korszerűsíthető, meglévő 22 kV-os légvezeték hálózatra új transzformátor csak földkábel csatlakozással létesíthető.

2. A 2. melléklet szerint jelölt védett közterület kivételével új hírközlési hálózat kiépítése, vagy meglévő korszerűsítése csak az elektromos hálózat oszloprendszerére helyezhető el.
   

(3) A település területén közvilágítási kandellábert egységesen kell kialakítani.

14. REKLÁMOKRA ÉS EGYÉB MŰSZAKI BERENDEZÉSEKRE VONATKOZÓ TELEPÜLÉSKÉPI KÖVETEMÉNYEK

Reklámokra vonatkozó településképi követelmények

14. §

(1) A reklámot közzétenni közterületen, köztulajdonban álló ingatlanon, valamint a magánterületen a településkép védelméről szóló törvény reklámok közzétételével kapcsolatos rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló kormány rendelet előírásai szerint lehet. Reklámok közutakon történő elhelyezésére a közúti közlekedésről szóló törvény és annak végrehajtási rendelete vonatkozik. 

(2) 2 m²-nél nagyobb reklámhordozó nem létesíthető.

(3) Reklámhordozó utcabútorok egymástól 50 méteren belül nem helyezhetők el.

(4) Reklámberendezés nem létesíthető káprázást okozó megoldással.

(5) Üzletfelirat, cégtábla, cégér csak akkor helyezhető el a homlokzaton, ha

a) az épületben, vagy az ott lévő rendeltetési egységben folytatott tevékenységre vonatkozik,

b) szervesen illeszkedik a homlokzatok meglévő vagy tervezett tagolásaihoz, a nyílászárók kiosztásához, azok ritmusához úgy, hogy együttesen összhangban legyen az épület építészeti részletképzéseivel, színezésével, építészeti hangsúlyaival.

(6) Cégtábla csak a falsíkkal párhuzamosan helyezhető el, mérete nem haladhatja meg a 0,5 m²-t.

(7) E rendelet hatálybalépése után újonnan megvalósított épület üzletportáljai és kirakatai esetében az üzletfelirat nem helyezhető el az eredeti homlokzati tervben e célból kijelölt helyen kívül.

(8) Nem létesíthető üzletfelirat, cégtábla, cégér

a) rikító színhasználattal,

b) kápráztató fényű világító táblaként,

c) digitális kijelzésű fényreklámként,

d) változó futófénnyel, változó szöveg-, vagy ábra animálással,

e) fény- és filmvetítéssel.

(9) A község szempontjából jelentős esemény (különösen: népszavazás, községi rendezvény) során évente összesen tizenkét naptári hétig a követelmények és tilalmak alól eltérés engedélyezhető.

(10) Pályázati forrásból megvalósuló építmény esetében az előírt tájékoztatási felületként

a) az építés ideje alatt a telken belül elhelyezett, a pályázati kiírás szerinti méretű tájékoztató tábla,

b) a létesítmény átadása után legfeljebb a pályázati kiírás szerinti méretű tájékoztató tábla a homlokzaton, vagy a létesítmény előkertjében elhelyezve – a pályázati kiírás szerinti időszakra – létesíthető.

Az egyéb műszaki berendezésekre vonatkozó településképi követelmények

15. §

(1) Az épület közterület felőli homlokzatát megváltoztató zavaró berendezést - gépészeti berendezéseket, szellőző- és klímaberendezést, szerelt égéstermék elvezetőt, közmű-csatlakozási berendezést, antennát, stb. - utcafronti homlokzatra nem lehet elhelyezni.

(2) A vezeték nélküli hírközlési adók, átjátszók műszaki berendezései a település belterületén meglévő épület felhasználásával és csak rejtetten helyezhetők el.  

V. FEJEZET - TELEPÜLÉSKÉP-ÉRVÉNYESÍTÉSI ESZKÖZÖK

15. TELEPÜLÉSKÉPI BEJELENTÉSI ELJÁRÁS

A településképi bejelentéshez kötött építési tevékenységek

16. §

Településképi bejelentési eljárás lefolytatása kötelező reklámok és reklámhordozók elhelyezésénél.

A településképi bejelentési eljárás lefolytatása

17. §

(1) A településképi bejelentés lefolytatásához a kérelmet papíron és 1 példány településképi követelményeknek való megfelelést igazoló dokumentációt papíron és digitálisan kell benyújtani. A polgármester írásban a véleményezésre nem megfelelően benyújtott dokumentáció kiegészítését kérheti.

(2) A polgármester a kérelem, valamint a véleményezésre alkalmas dokumentáció beérkezését követő 15 napon belül hatósági határozatban dönt.

(3) A bejelentés tartalmazza:

a) a bejelentő nevét,

b) a bejelentő lakcímét, szervezet esetén székhelyét,

c) a reklám, illetve reklámhordozó elhelyezésének megjelölését,

d) a tervezett reklámok, reklámhordozók helyét, a telek helyrajzi számát,

e) a reklámok, reklámhordozók elhelyezésének tervezett időtartamát.

(4) A polgármester a hatósági határozatban

a) a tervezett reklám, reklámhordozó elhelyezését – feltétel meghatározásával vagy anélkül – tudomásul veszi, ha a bejelentés

aa) megfelel az (1) és (3) bekezdésben meghatározott követelményeknek, és

ab)  a tervezett reklámhordozó elhelyezése illeszkedik a településképbe, megfelel a településképi követelményeknek, valamint a településkép védelméről szóló törvény reklámok közzétételével kapcsolatos rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló kormányrendeletben foglalt elhelyezési követelményeknek,

b) megtiltja a reklám, reklámhordozó elhelyezését, és – a megtiltás indokainak ismertetése mellett – figyelmezteti a bejelentőt a tevékenység bejelentés nélküli elkezdésének és folytatásának jogkövetkezményeire, ha a bejelentés

ba) nem felel meg az (1) és (3) bekezdésében meghatározott követelményeknek, vagy

bb) reklámhordozó elhelyezése esetén nem illeszkedik a településképbe, nem felel meg a településképi követelménynek, valamint a településkép védelméről szóló törvény reklámok közzétételével kapcsolatos rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló kormányrendeletben foglalt elhelyezési követelményeknek.

(5) A polgármester ellenőrzi a bejelentési kötelezettség teljesítését és a bejelentett tevékenység folytatását, és ha bejelentési eljárás lefolytatásának elmulasztását észleli, a tevékenység folytatását a bejelentési eljárás során megtiltotta vagy azt tudomásul vette, de attól eltérő végrehajtást tapasztal,

a) 18.§ szerinti településképi kötelezési eljárást folytat le, vagy

b) 15 napon belül értesíti a megyei kormányhivatalt.

16. A TELEPÜLÉSKÉPI KÖTELEZÉS, TELEPÜLÉSKÉP-VÉDELMI BÍRSÁG

18. §

(1) Ha az ingatlan tulajdonosa az e rendeletben foglalt településképi követelményeket megsértette, az önkormányzat polgármestere a településkép védelméről szóló törvény 11. §-ában foglaltaknak megfelelően településképi kötelezési eljárást folytathat le.

(2) A településképi kötelezési eljárás során az általános közigazgatási rendtartásról szóló törvény rendelkezéseit kell alkalmazni.

(3) A (1) bekezdésben meghatározott településképi kötelezés végre nem hajtása esetén a képviselő-testület 1.000.000 forintig terjedő bírságot szabhat ki.

VI. FEJEZET - A TELEPÜLÉSI ÖNKORMÁNYZATI TÁMOGATÁSI ÉS ÖSZTÖNZŐ RENDSZER

19. §

(1) Az Önkormányzat a jelen rendelet 1. mellékletének 1. fejezetében szereplő építmények, azok közvetlen környezetének felújítása, helyreállítása érdekében végzett munkák megvalósulását a „Csödei Értékvédelmi Támogatás”-ból (a továbbiakban: Támogatás) segítheti.

(2) A Támogatás előirányzatát az Önkormányzat éves költségvetésében biztosítja.

(3) A Támogatást pályázat útján lehet igénybe venni.

(4) A pályázatot évente egyszer, az éves költségvetés jóváhagyását követően a Képviselő-testület írja ki. A pályázat tartalmára vonatkozó részletes feltételeket a pályázati kiírás tartalmazza.

(5) A beérkezett pályázatokat a Képviselő-testület bírálja el.

(6) A pályázat alapján vissza nem térítendő és visszatérítendő támogatás nyerhető el.

(7) A támogatást elnyert pályázókkal a Képviselő-testülettől átruházott hatáskörben a polgármester megállapodást köt.

(8) A megállapodás tartalmazza a megítélt pénzösszeg felhasználásának módját, határidejét, feltételeit, az ellenőrzés szabályait.

VII. FEJEZET - ZÁRÓ ÉS ÁTMENETI RENDELKEZÉSEK

Hatálybalépés

20. §

E rendelet 2018. április 23. napján lép hatályba.

Átmeneti rendelkezések

21. §

E rendeletet a hatályba lépését követően indult eljárásokban kell alkalmazni.

Hatályon kívül helyező rendelkezések

22. §

E rendelet hatályba lépésével egyidejűleg hatályát veszti Csöde község Önkormányzata Képviselő-testületének a helyi építési szabályzatról szóló 12/2004. (XII. 23.) önkormányzati rendeletének

a) 16.§ (1) és (2) bekezdései,

b) 19.§ (3) bekezdése.