Csöde Község Önkormányzatának Képviselő-testülete Magyarország Alaptörvénye 32. cikk (2) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében, valamint a 32. cikk (1) bekezdésének a) és d) pontjában, továbbá Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 53. § (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva, működésének részletes szabályait az alábbi Szervezeti és Működési Szabályzatban állapítja meg.

1. §

(1) Az önkormányzat hivatalos megnevezése: Csöde Község Önkormányzata (a továbbiakban: önkormányzat).

(2) Az önkormányzat székhelye: 8999 Csöde, Kossuth utca 21.

(3) Illetékességi területe: Csöde község közigazgatási területe.

(4) A képviselő-testület hivatalának elnevezése: Zalalövői Közös Önkormányzati Hivatal, székhelye: 8999 Zalalövő, Szabadság tér 1.

(5) Az önkormányzat hivatalos honlapja. www.csode.hu

2. §

(1) Csöde község címere: Kék színű domborpajzs alsó felében köpenyét kardjával ketté vágó lovon ülő Szent Márton ezüst alakja látható. Előtte koldus térdel. A pajzs felső részében ezüst kakasmandikó lebeg. A címerpajzs felett arany színű korona, a pajzs alatt zöld babérág, melyen arany színű szalagon fekete betűkkel „Csöde” felirat látható.

(2) Csöde község zászlaja: Csöde község zászlajának színe szürke. A zászló álló téglalap alakú, melynek felső közepén került elhelyezésre a község címere. A zászló alján ezüst színű rojt van.

(3) Az önkormányzat pecsétje körpecsét, középen Magyarország címerével, körben felirattal: Csöde Község Önkormányzata.

(4) A képviselő-testület pecsétje körpecsét, középen Magyarország címerével, körben az alábbi felirattal: Csöde Község Önkormányzata Képviselő-testülete.

3. §

(1) A képviselő-testület tagjainak száma a választási törvény alapján 3 fő (2 képviselő és a polgármester).

(2) A képviselő-testület tagjainak névsorát a rendelet 1. függeléke tartalmazza.

4. §

Az önkormányzat olyan vállalkozásban vehet részt, melyben felelőssége nem haladja meg a vagyoni hozzájárulás mértékét.

5. §

(1) A képviselő-testület véleményt nyilvánít és kezdeményez a feladat- és hatáskörébe nem tartozó, de a helyi közügyeket érintő ügyekben. E jogával különösen akkor él, ha az ügy a település fejlesztésével, üzemeltetésével, a lakosság széles körével kapcsolatos.

(2) A képviselő-testület együttműködhet más önkormányzatok képviselő-testületével társulás vagy külön megállapodás alapján.

II. Fejezet

A képviselő-testület feladata és hatásköre

6. §

(1) A képviselő-testület – a törvény által szabályozott keretek között – a feladat- és hatáskörébe tartozó ügyekben önállóan dönt. Törvény felhatalmazása alapján a képviselő-testület feladatai és hatáskörei tárgyában – szükség szerint – rendeletet alkot.

(2) Az önkormányzat köteles gondoskodni Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvényben meghatározott kötelezően ellátandó feladatokról. Csöde Község Önkormányzata alaptevékenységének kormányzati funkciói szerinti besorolását a rendelet 2. függeléke tartalmazza.

(3) Az önkormányzat törvényben meghatározott kötelező – alapellátási – feladatait az éves költségvetési rendeletében biztosított anyagi fedezet alapján önkormányzati társulások keretében, a Zalalövői Közös Önkormányzati Hivatal létrehozása céljából kötött megállapodás alapján, az önkormányzat alkalmazottaival, valamint – különösen a településüzemeltetési feladatok vonatkozásában – vállalkozókkal kötött szerződés alapján látja el.

7. §

(1) Az önkormányzat a törvényben meghatározott kötelező feladatain túlmenően önként vállalhatja minden olyan helyi közügy önálló megoldását, amelyet jogszabály nem utal más szerv hatáskörébe. Az önkormányzat az önként vállalt feladatokról a lakosság igényei alapján, anyagi lehetőségeitől függően dönt. A feladat ellátásának mértékét és módját a feladatvállalást tartalmazó döntésében, külön önkormányzati rendeletben vagy képviselő-testületi határozatban, esetenként határozza meg. A feladat elvégzéséhez szükséges anyagi fedezetet a mindenkori költségvetési rendelet tartalmazza. A képviselő-testület döntése során figyelembe veszi a lakosság közmeghallgatáson, egyéb beadványok útján, civil szervezetek közvetítésével közölt igényeit, javaslatait.

(2) Az önkormányzat önként vállalt feladatai különösen:

1. szociális és gyermekvédelmi ellátásokról szóló önkormányzati rendeletben meghatározott önkéntes feladatvállalás útján nyújtott ellátások biztosítása,
2. közreműködés a foglalkoztatás megoldásában,
3. közösségi civil központ, közösségi tér létrehozása, fenntartása, működtetése,
4. tárgyév pünkösdjén hagyományos falunap szervezése, megtartása,
5. az önkormányzat éves költségvetési rendelete, illetve képviselő-testületi határozatok alapján egyesületek, alapítványok, civil szervezetek támogatása,
6. településfejlesztés érdekében külön határozatok és a mindenkori költségvetési rendeletben meghatározottak szerint önkormányzati beruházások megvalósítása,
7. önkormányzati társulásokhoz csatlakozás, társulások működéséhez anyagi hozzájárulás biztosítása éves költségvetési rendelet, illetve külön testületi határozat alapján,
8. önkormányzati szabályzat, határozat alapján a felsőoktatásban tanulók támogatása.

8. §

(1) Az önkormányzat jogi személy. Az önkormányzati feladat- és hatáskörök a képviselő-testületet illetik meg. (A leggyakoribb képviselő-testületi feladat- és hatásköröket a 3. függelék, teljes katalógusát az Önkormányzati hatásköri jegyzék kiadvány tartalmazza.

(2) A képviselő-testületet a polgármester képviseli.

(3) Az önkormányzati feladatokat a képviselő-testület és szervei látják el (polgármester, közös önkormányzati hivatal, jegyző, társulás).

9. §

(1) A képviselő-testület a következő egyedi feladat- és hatásköröket ruházza át a polgármesterre:

1. sürgős, azonnali segítségnyújtás céljából települési támogatás,
2. köztemetés engedélyezése.

(2) A képviselő-testület az átruházott hatáskör gyakorlásához utasítást adhat, az (1) bekezdésben felsorolt hatásköröket bármikor visszavonhatja. Az átruházott hatáskörök tovább nem ruházhatók.

(3) A polgármester a képviselő-testület következő ülésén köteles beszámolni az átruházott hatáskörben hozott döntésekről.

(4) A képviselő-testület saját hatáskörben hozott elsőfokú vagy átruházott hatáskörben hozott másodfokú önkormányzati hatósági határozatával szemben jogszabálysértésre hivatkozással közigazgatási pert lehet indítani az önkormányzat ellen.

(5) A képviselő-testület az önkormányzat feladat- és hatáskörébe tartozó, települési szilárdhulladék-kezelési közszolgáltatás ellátására irányuló feladatkörét, valamint – a települési szilárd hulladékkezelési közszolgáltatás regionális szintű végzése céljából – gazdálkodó szervezet alapítására és vezetőjének kinevezésére irányuló hatáskörét – az Mötv. 41. § (4) bekezdésében foglalt felhatalmazás alapján – a Nyugat-Balaton és Zala folyó medence nagytérségi települési szilárd hulladékai kezelésének korszerű megoldására létrehozott Önkormányzati Társulásra (a továbbiakban: Társulás) – ruházza át. Az önkormányzati közfeladat átruházása, a települési szilárdhulladék-kezelési közszolgáltatás ellátására irányuló, már meglévő helyi közszolgáltatói szerződéseket, azok hatálya alatt nem érinti.

A Társulás, a települési szilárd hulladékkezelési közszolgáltatás regionális szintű végzése céljából kizárólag egyszemélyes gazdasági társaságot alapíthat.

A Társulás által a települési szilárd hulladékkezelési közszolgáltatás regionális szintű végzése céljából alapítandó egyszemélyes gazdasági társaság, további gazdálkodó szervezetet nem alapíthat és gazdálkodó szervezetben részesedést nem szerezhet.

A Társulás kizárólagos tulajdonában álló, egyszemélyes gazdasági társaság alapítására és működésére, a gazdasági társaságokra vonatkozó általános szabályok mellett, az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény rendelkezései az irányadók.

III. Fejezet

A képviselő-testület működése

A képviselő-testület ülései

10. §

(1) A képviselő-testület alakuló, rendes, rendkívüli és együttes ülést tart.

(2) Az alakuló ülést az Mötv. szerinti határidőben össze kell hívni. Az összehívásról a polgármester gondoskodik. Az ülést a polgármester nyitja meg és vezeti. Az alakuló ülésen a települési képviselők, majd a polgármester esküt tesznek. Az alakuló ülésen kell dönteni az alpolgármester megválasztásáról, a polgármester és az alpolgármester illetményéről vagy tiszteletdíjáról.

(3) A képviselő-testület saját munkaterve alapján havonként, illetve szükség szerint tart ülést. A nyári szabadságolások miatt – rendkívüli ülést kivéve – július hónapban ülésszünetet tart.

11. §

Munkaterv

(1) A képviselő-testület javaslatára évenként munkaterv készíthető, amely – ebben az esetben – a képviselő-testület működésének alapja.

(2) A munkaterv tervezetét – a polgármesterrel egyeztetve – a jegyző állítja össze, a polgármester terjeszti jóváhagyás végett a képviselő-testület elé.

(3) A munkatervnek tartalmaznia kell:

1. az ülések tervezett időpontját,
2. a napirendek címét, előadóját,
3. az előkészítésért felelős nevét,
4. közmeghallgatás tervezett időpontját, napirendjét.

12. §

A képviselő-testület üléseit a polgármester hívja össze – aki egyben az ülés elnöke is –, akadályoztatása esetén az alpolgármester.

13. §

(1) A képviselő-testület rendkívüli ülését össze kell hívni:

1. a települési képviselők egynegyedének indítványára (1 fő),
2. a Zala Megyei Kormányhivatal kormánymegbízottjának indítványára.

(2) A képviselő-testület összehívását indítványozhatja:

1. a települési képviselők egynegyede (1 fő),
2. a jegyző,
3. a Zala Megyei Kormányhivatal kormánymegbízottja.

14. §

(1) A rendkívüli képviselő-testületi ülés összehívására vonatkozó indítványban meg kell jelölni a rendkívüli ülés összehívásának napirendjét, helyét és idejét, valamint indokát.

(2) Az indítványt írásban, indoklással ellátva a polgármesterhez kell benyújtani.

15. §

(1) A képviselő-testület rendkívüli ülése rövid úton – az indítvány előterjesztésétől számított 8 napon belül – összehívható. Ez történhet írásbeli meghívóval, szóban telefon útján is, a sürgősség okát azonban mindenképp közölni kell.

(2) A rendkívüli ülésre szóló meghívó csak a soron kívüli ülésre okot adó tárgysorozatot tartalmazhatja, a képviselő-testület csak ezt a napirendet tárgyalhatja meg, kivéve, ha sürgősségi indítvány megvitatását is szükségesnek tartja.

(3) Rendkívüli ülés összehívása esetén az összehívásra vonatkozó formai követelmények mellőzhetők.

A képviselő-testület összehívásának rendje és ülése

16. §

(1) A rendes ülésre szólót meghívót az ülés napját megelőzően legalább 5 nappal, a rendkívüli ülésre szóló meghívót pedig legalább 24 órával előbb kézbesíteni kell.

(2) A képviselő-testület ülése nyilvános. A képviselő-testület akkor határozatképes, ha az ülésen a települési képviselőknek több, mint a fele jelen van (minimum 2 fő). Határozatképtelenség esetén az ülést ugyanazon napirendi pontokkal 8 napon belüli időpontra ismételten össze kell hívni.

(3) A képviselő-testület ülésére tanácskozási joggal meg kell hívni:

1. a jegyzőt,
2. a napirendi pontok előadóit,
3. akiket a polgármester és a képviselő-testület indokoltnak tart.

(4) A meghívóval együtt kézbesíteni kell az írásos előterjesztéseket is. A meghívó tartalmazza a közgyűlés helyét, idejét, a munkatervben szereplő és javasolt napirendeket, a napirendek előterjesztőit, a zárt ülés keretében tárgyalni javasolt napirendeket.

(5) A meghívón javasolt napirendi pontokat a következő sorrendben kell feltüntetni:

1. jelentés a lejárt határidejű képviselő-testületi határozatok végrehajtásáról,
2. önkormányzati rendeletek,
3. vagyoni ügyek,
4. képviselő-testület hatáskörbe tartozó egyedi ügyek,
5. egyebek,
6. zárt ülés tartását igénylő ügyek.

E sorrendtől a polgármester indokolt esetben eltérhet.

17. §

(1) A képviselő-testület ülésének időpontjáról, helyéről és tervezett napirendjéről a polgármester legalább 3 nappal az ülés előtt a meghívónak az önkormányzati hivatal hirdetőtábláján való kifüggesztésével értesíti a lakosságot.

(2) A képviselő-testület ülései – a zárt ülés kivételével – nyilvánosak. Az érdeklődőknek nincs tanácskozási, hozzászólási joguk, a kijelölt helyen foglalhatnak helyet és a tanácskozást nem zavarhatják. Érdekközösség megbízottja a képviselő-testület ülésen szót kérhet. A szó megadása felől ilyen esetben a képviselő-testület dönt.

(3) Ha a hallgatóság az ülést zavarja, a polgármester a rendzavarót, vagy ha annak személye nem állapítható meg, a teljes hallgatóságot az ülésről kiutasíthatja.

18. §

(1) A képviselő-testület

1. zárt ülést tart: választás, kinevezés, felmentés, vezetői megbízás adása, illetőleg visszavonása, fegyelmi eljárás megindítása, fegyelmi büntetés kiszabása és állásfoglalást igénylő személyi ügy tárgyalásakor, ha az érintett a nyilvános tárgyalásba nem egyezik bele, melyről szóban vagy írásban nyilatkoztatni kell, valamint önkormányzati hatósági, összeférhetetlenségi, méltatlansági, kitüntetési ügy, és vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárás tárgyalásakor;
2. zárt ülést rendelhet el az önkormányzat a vagyonával való rendelkezés és az általa kiírt pályázat tárgyalásakor, ha a nyilvános tárgyalás üzleti érdeket sértene. Ebben az esetben a zárt ülésről a képviselő vagy az előterjesztő javaslatára minősített többséggel dönt a testület.

(2) A zárt ülésen a képviselő-testület tagjai, a jegyző, továbbá meghívása esetén az érintett és a szakértő vesz részt. Törvény előírhatja, mely esetben kötelező az érintett meghívása. A zárt ülésen jelen lehetnek a jegyzőkönyv elkészítéséért felelős hivatali dolgozók, továbbá az, akit a törvény erre feljogosít.

(3) A zárt ülésről készült jegyzőkönyvbe csak az ülés résztvevői, a téma előadói, továbbá a tárgyban közvetlenül érdekelt vagy hivatalos megbízottja, valamint az önkormányzat törvényességi ellenőrzését végzők tekinthetnek be.

(4) Titkos szavazást tarthat a testület az (1) bekezdésben foglalt ügyekben.

(5) Az (1) bekezdés a) pontjában meghatározott esetekben a képviselő-testület ű szótöbbséggel határoz, az (1) bekezdés b) pontjában meghatározott esetében minősített többséggel dönt a zárt ülés tartásáról.

Az ülésvezetés szabályai

19. §

(1) A polgármester

1. a képviselő-testület ülését összehívja, megnyitja, vezeti (beleértve más önkormányzat képviselő-testületével tartott csödei együttes ülést is) berekeszti, szünetet rendel el,
2. figyelemmel kíséri az SZMSZ 24. § (2) bekezdése szerinti kizárási okot a képviselő-testület munkájából, ez ügyben intézkedést tehet.

(2) A polgármester a képviselő-testület ülés vezetése során:

1. megállapítja a képviselő-testület határozatképességét (csödei együttes ülés esetén valamennyi képviselő-testületre vonatkozóan külön-külön állapítja meg),
2. a határozatképességet az ülés teljes időszaka alatt figyeli. Ha a képviselők száma határozatképességhez szükséges szám alá csökken, a polgármester az ülést felfüggeszti és intézkedik a határozatképesség helyreállítására. Ha eredménytelen az intézkedés, akkor az ülést berekeszti. Az emiatt elmaradt ülést – formai követelmények mellőzésével – a polgármester 8 napon belüli időpontra újból összehívja;
3. tájékoztatást ad a lejárt határidejű önkormányzati határozatok végrehajtásáról,
4. tájékoztatást ad az előző képviselő-testületi ülést követően tett fontosabb intézkedésekről és közérdekű eseményekről,
5. beszámol az átruházott hatáskörben hozott döntésekről,
6. előterjeszti az ülés napirendjét.

(3) A képviselő-testület a napirendről vita nélkül határoz.

Az előterjesztés

20. §

(1) Előterjesztésnek minősül a rendelet- és határozattervezet, beszámoló, valamint tájékoztató.

(2) A képviselő-testület tárgyalási anyagai írásos vagy szóbeli előterjesztések lehetnek.

(3) Az írásos előterjesztésnek tartalmaznia kell:

1. a tárgyat és a tényállást, előzményeket, az előkészítésben résztvevők véleményét,
2. a lehetséges döntési alternatívákat és azok jogszabályi alapját,
3. az alternatívák indokait,
4. a határozati javaslatot,
5. szükség szerint a felelős és a határidő megjelölését,
6. a rendelet tervezetét, indoklását, előzetes hatásvizsgálatot.

(4) A polgármester – különleges szakértelmet igénylő ügyekben – szakértőt is felkérhet az előterjesztés vagy a döntési javaslatok összeállítására.

(5) Előterjesztés benyújtásra jogosultak:

1. polgármester
2. alpolgármester
3. képviselő-testület tagjai
4. jegyző
5. polgármester vagy a képviselő-testület által felkért személy vagy szervezet.

Sürgősségi indítvány

21. §

(1) A polgármester ismerteti a benyújtott sürgősségi indítványokat, felkéri az indítványozót a sürgősség rövid indoklására. A sürgősségi indítványok benyújtásának a feltételei:

1. a sürgősség tényének rövid indoklásával legkésőbb az ülés napján 12 óráig írásban nyújtandó be a polgármesternél,
2. benyújthatja: a polgármester, alpolgármester, képviselő.

(2) A képviselő-testület minősített szótöbbséggel soron kívül dönt a sürgősségi indítvány megtárgyalása ügyében.

22. §

(1) A polgármester a napirendek sorrendjében minden előterjesztés felett külön-külön nyit vitát. Az előadó a napirendhez – ha írásban történik az előterjesztés – szóban kiegészítést tehet. Az előadóhoz a képviselő-testület tagjai, a tanácskozási joggal résztvevők kérdéseket tehetnek fel, amelyre az előadó köteles rövid választ adni.

(2) Felszólalásokra a jelentkezés sorrendjében kerülhet sor.

(3) A hozzászólás időtartama általában 5 perc. A társadalmi szervezetek részéről történő felszólalás esetén – vélemények előzetes egyeztetésével – egy személy (vezető vagy tag) szólhat hozzá a napirendi ponthoz. A vita lezárására, a hozzászólások időtartamának korlátozására a képviselő-testület bármely tagja tehet javaslatot, amely felett a képviselő-testület vita nélkül határoz.

(4) A vitában mindenki kétszer kaphat szót. Ismételt felszólalásra az ülés elnöke adhat engedélyt, ha ezt megtagadja, a felszólaló a testülettől kérheti a szólás engedélyezését. A képviselő-testület vita nélkül, egyszerű szótöbbséggel dönt.

(5) A vita lezárása után – határozathozatal előtt – a jegyzőnek szót kell adni, ha a javaslatok törvényességét illetően észrevételt kíván tenni.

(6) A polgármester először a vitában elhangzott határozati javaslatokat külön-külön bocsátja szavazásra. A képviselő-testület végül szavaz a módosításokkal kiegészített eredeti határozati javaslatról.

23. §

(1) A tanácskozás rendjének fenntartása a polgármester feladata.

(2) Ennek érdekében a polgármester figyelmezteti azt a hozzászólót, aki:

1. a tanácskozás témájától eltér,
2. a tanácskozáshoz nem megfelelő magatartást tanúsít,
3. hozzászólásában más személyt, másokat megsért.

A polgármester rendre utasíthatja azt, aki az ülést zavarja.

(3) Ismétlődő rendzavarás esetén a terem elhagyására kötelezheti – a települési képviselő kivételével – a rendbontót.

(4) A polgármester rendfenntartás érdekében tett intézkedései ellen felszólalni, azokkal vitába szállni nem szabad.

Határozathozatal, szavazás

24. §

(1) A határozati javaslat elfogadásához a jelenlévő települési képviselők több, mint felének „igen” szavazata szükséges. (Együttes ülés esetén képviselő-testületenként értendő.)

(2) A képviselő-testület döntéshozatalából kizárható az, akit vagy akinek hozzátartozóját – Mötv. 49. § (1) bekezdés alapján – az ügy személyesen érinti. A települési képviselő köteles bejelenteni a személyes érintettségét. A kizárásról a képviselő-testület dönt. A kizárt települési képviselőt a határozatképesség szempontjából jelenlévőnek kell tekinteni.

(3) A képviselő-testület a döntéseit általában egyszerű szótöbbséggel hozza.

(4) Bejelentési kötelezettség elmulasztása esetén a képviselő-testület a mulasztó képviselő egy havi tiszteletdíjának 25 %-át megvonja. Ismételt kötelezettségszegés esetén a képviselő-testület a mulasztó képviselő tiszteletdíját 25 %-kal csökkenti 2 havi időtartamra.

25. §

(1) Minősített többség szükséges a törvényben meghatározott, valamint jelen rendeletben szabályozott esetekben.

(2) Minősített többséghez a megválasztott települési képviselők több mint a felének – min. 2 fő – igen szavazata szükséges.

26. §

(1) A képviselő-testület döntéseit (határozat, rendelet) nyílt szavazással hozza. Szavazni személyesen kell. A szavazás kézfeltartással történik, eredményét az ülés elnöke állapítja meg.

(2) Név szerinti szavazást kell elrendelni a törvényben meghatározott esetekben, továbbá, ha azt a képviselő-testület egynegyede indítványozza (1 fő), illetve azt a polgármester kéri.

(3) A név szerinti szavazás úgy történik, hogy a jegyző ABC sorrendben felolvassa a tagok nevét, s a jelenlévő tagok pedig a nevük felolvasásakor „igen” vagy „nem” válasszal szavaznak. A jegyző a szavazatot a névsoron feltünteti, a szavazatokat összeszámolja és a szavazás eredményét – a névsorral együtt – átadja az elnöknek. A szavazás eredményét a polgármester hirdeti ki. A külön hitelesített névsort a jegyzőkönyvhöz kell csatolni.

(4) A képviselő-testület titkos szavazást tarthat mindazokban az ügyekben, amelyekben zárt ülést köteles tartani, illetve zárt ülést tarthat.

(5) Titkos szavazás elrendelésére javaslatot tehet:

1. a polgármester,
2. bármely képviselő.

(6) A szavazás borítékba helyezett szavazólapon történik.

(8) A képviselő-testület összeszámolja a szavazatokat, megállapítja a szavazás eredményét és a szavazásról jegyzőkönyvet készít, mely az ülés jegyzőkönyvének mellékletét képezi. A titkos szavazásról készült jegyzőkönyvet a képviselő-testület tagjai hitelesítik.

27. §

(1) A képviselő-testületi határozat tartalmi elemei:

1. a döntés szöveges része,
2. a végrehajtás határideje,
3. a végrehajtásért felelős személy megjelölése.

(2) A képviselő-testület alakszerű határozat nélkül dönt (szavazati arány feltüntetésével):

1. a feladat meghatározást nem tartalmazó előterjesztések elfogadásáról,
2. interpellációra adott válasz elfogadásáról, ha az interpelláló képviselő nem fogadta el,
3. napirendek elfogadása.

IV. Fejezet

Önkormányzati rendeletalkotás

Képviselő-testület döntései

28. §

(1) A képviselő-testület döntései:

1. rendeletek,
2. határozatok.

(2) A rendeleteket a naptári év elejétől kezdődően folyamatos sorszámmal, évszámmal és a kihirdetés idejét jelző dátummal kell ellátni. A rendelet arab számmal jelölt sorszámát követően a rendelet elfogadásának évét, valamint a zárójelben hónapját és napját kell megjelölni. Az ülés évét és napját arab, hónapját római sorszámmal kell jelölni:

A rendelet jelzése:

Csöde Község Önkormányzata Képviselő-testülete

…./20… (…hó …nap) önkormányzati rendelete

A zárójelben a rendelet kihirdetésének napját kell érteni.

(3) A képviselő-testületi határozat arab számmal jelölt sorszámát követően a határozat elfogadásának évét, valamint a zárójelben hónapját és napját kell megjelölni. Az ülés évét és napját és hónapját arab sorszámmal kell jelölni.

A határozat jelölése:

Csöde Község Önkormányzata Képviselő-testülete

…./20… (…hó …nap) önkormányzati határozat

(4) A rendeletekről és határozatokról az önkormányzati hivatal nyilvántartást vezet, melyről a jegyző gondoskodik.

Rendeletalkotás

29. §

(1) A képviselő-testület a törvény által nem szabályozott helyi társadalmi viszonyok rendezésére, továbbá törvény felhatalmazása alapján – annak végrehajtására – önkormányzati rendeletet alkot.

(2) Önkormányzati rendelet alkotását kezdeményezhetik:

1. települési képviselők,
2. polgármester, alpolgármester, jegyző,
3. csödei társadalmi, érdekképviseleti szervezet vezetője.

(3) A rendeletalkotásra irányuló kezdeményezést a polgármesterhez kell benyújtani, aki a képviselő-testület elé terjeszti.

(4) Rendelettervezet szakmai előkészítésének feladatait a jegyző látja el. A jogalkotásról szóló törvény alapján el kell végezni a szabályozás előzetes hatásvizsgálatát és a törvény által meghatározott tartalommal kell a jogszabály tervezetéhez indokolást csatolni.

(5) A fontosabb, nagyobb előkészítést igénylő (pl. költségvetés) rendeleti javaslatokat a képviselő-testület két vagy több fordulóban (ülésen) is megtárgyalhatja.

30. §

(1) A képviselő-testület a szavazás során először a módosító javaslatokról, majd a rendelettervezet egészéről dönt.

(2) Az önkormányzati rendeletet a polgármester és a jegyző írja alá. A rendelet kihirdetéséről az önkormányzati hirdetőtábláján való kifüggesztéssel a jegyző gondoskodik.

(3) Közmeghallgatáson tájékoztatást adhat a lakosság széles körét érintő önkormányzati rendelet vagy rendelettervezet főbb szabályairól, pl.

- az önkormányzat költségvetéséről, végrehajtásáról,

- a köztisztaságról,

- a közszolgáltatásokról,

- a lakosságot érintő helyi adó bevezetéséről,

- a település szabályozási tervéről.

(4) Az önkormányzati rendelet kihirdetéséről és a hatályos önkormányzati rendeletek naprakészen tartásáról a jegyző gondoskodik. A rendelet nyilvántartásba történő elhelyezése előtt a rendeletre fel kell jegyezni a közszemlére tétel és levétel napját. A közszemlére tétel időtartama 8 nap.

Kérdés, interpelláció

31. §

(1) A képviselő a képviselő-testület ülésén – a napirendek lezárása után –

1. polgármestertől,
2. alpolgármestertől,
3. jegyzőtől

önkormányzati hatáskörének ellátásával, illetve irányítás alatt álló szervével kapcsolatban felvilágosítást kérhet, amelyre az ülésen – vagy legkésőbb 15 napon belül írásban – érdemi választ kell adni.

(2) A képviselő-testület az interpelláció alapján részletesebb vizsgálatot rendelhet el, melybe be kell vonni az interpelláló képviselőt is. A testület a vizsgálattal megbízhatja a polgármestert vagy az alpolgármestert.

(3) Az interpellációra adott válasz elfogadásáról a testületi ülésen először az előterjesztő nyilatkozik, majd a testület – vita nélkül – dönt az elfogadásról.

(4) A települési képviselők a testületi ülésen a polgármesterhez, alpolgármesterhez, a jegyzőhöz önkormányzati ügyekben, önkormányzat szervei feladatkörébe tartozó szervezeti, működési, döntés elkészítési jellegű ügyekben kérdést intézhetnek. A kérdésre az interpellációra vonatkozó szabályokat kell alkalmazni azzal az eltéréssel, hogy a válasz elfogadásáról a testületnek nem kell szavazni.

Lakosság tájékoztatása a képviselő-testületi ülésről és meghozott döntésekről

32. §

A képviselő-testületi üléséről készült hang- és képfelvételt a lakosság hiteles tájékoztatása érdekében a település önkormányzati honlapján a polgármester az ülést követő 10 napon belül közzé teheti.

A jegyzőkönyv

33. §

(1) A képviselő-testület üléséről jegyzőkönyv készül, amely a megjelent képviselők és meghívottak nevét, a tárgyalt napirendi pontokat, a tanácskozás lényegét, a szavazás számszerű eredményét, a hozott döntéseket tartalmazza. A jegyzőkönyv elkészítéséről a jegyző gondoskodik.

(2) A jegyzőkönyv tartalmazza továbbá:

1. az ülés helyét, időpontját,
2. a távolmaradó képviselők nevét,
3. a képviselő-testület határozatképességének a megállapítását,
4. a jegyzőkönyv hitelesítők nevét,
5. napirendenként az előadó és felszólaló nevét, kérdéseket, az érdemi hozzászólások, illetve a képviselő által kifejezetten rögzíteni kért hozzászólásának lényegét,
6. a határozathozatal módját,
7. a szavazás eredményét és a határozat szövegét,
8. szükség esetén az elnök intézkedéseit,
9. a képviselő-testület ülésén történt fontosabb eseményeket,
10. interpellációkat, azokra adott rövid válaszokat,
11. az ülés bezárásának az időpontját.

(3) A képviselő-testületi ülésről 2 példányban kell jegyzőkönyvet készíteni.

Ebből:

1. az eredeti példányt a jegyző kezeli
2. a második példányt az ülést követő 15 napon belül meg kell küldeni a Zala Megyei Kormányhivatal részére.

(4) A jegyzőkönyv mellékletei:

1. jelenléti ív,
2. meghívó,
3. írásos előterjesztések, önkormányzati rendeletek szövege, írásos interpellációk, indítványok,
4. név szerinti szavazásról készült névsor.

(5) A képviselő-testület ülésének jegyzőkönyvét a polgármester, a jegyző és két képviselő mint jegyzőkönyv-hitelesítő írja alá.

34. §

(1) Az érdeklődők – a zárt ülés kivételével – ügyfélfogadási időben betekinthetnek a képviselő-testület előterjesztésébe és üléseinek jegyzőkönyvébe a közös önkormányzati hivatalban.

(2) A zárt ülésről külön jegyzőkönyvet kell készíteni, melyet külön kell elhelyezni.

V. Fejezet

A települési képviselő

35. §

(1) A települési képviselő a település egészéért vállalt felelősséggel képviseli választóinak az érdekeit.

(2) A képviselőt megilletik a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvényben és e szabályzatban foglalt jogok és terhelik a kötelezettségek. A képviselők jogai és kötelezettségei azonosak.

(3) A képviselő tevékenysége során hivatalos személyként jár el.

36. §

(1) A képviselő főbb jogai:

1. Részt vehet a képviselő-testület döntéseinek előkészítésében, végrehajtásuk megszervezésében és ellenőrzésében.
2. Kezdeményezheti, hogy a képviselő-testület vizsgálja felül a polgármesternek a képviselő-testület által átruházott önkormányzati ügyben hozott döntését.
3. A közös önkormányzati hivataltól igényelheti a képviselői munkájához szükséges tájékoztatást, ügyviteli közreműködést.
4. Sürgős, azonnali intézkedést igénylő közérdekű ügyben kezdeményezheti a közös önkormányzati hivatal intézkedését.
5. Megbízás alapján képviselheti a képviselő-testületet, általa előlegezett, számlával igazolt költségeit meg kell téríteni, melyet a polgármester engedélyez.

(2) A képviselő főbb kötelezettségei:

1. A képviselő köteles részt venni a képviselő-testület munkájában, annak ülésén megjelenni, munkájában részt venni.

Igazolt távollétnek kell tekinteni, ha a képviselő

- a távollétét előzetesen bejelentette, vagy

- betegség miatt volt távol a testületi ülésről.

Az előzetes bejelentés történhet szóban – telefon útján is – a polgármesterhez.

2. Az önkormányzati képviselő megválasztásától, majd ezt követően minden év január 1-jétől számított 30 napon belül köteles az Mötv. szerint vagyonnyilatkozatot tenni. A képviselő a saját vagyonnyilatkozatához csatolni köteles a vele közös háztartásban élő házas- vagy élettársának, valamint gyermekének vagyonnyilatkozatát is.
3. A képviselőnek olyan magatartást kell tanúsítani, amely méltóvá teszi a közéleti tevékenységre, a választók bizalmára.
4. Felkérés alapján részt vesz a testületi ülések előkészítésében, valamint a különböző vizsgálatokban.
5. A tudomására jutott állami, szolgálati, üzleti és magántitkot köteles megőrizni. Titoktartási kötelezettsége a megbízatásainak lejárta után is fennáll.
6. Kapcsolattartás a választópolgárokkal, az önszerveződő lakossági közösségekkel.
7. Köteles a személyes érintettségét bejelenteni e szabályzat előírása alapján.
8. Köteles a közmeghallgatáson részt venni.
9. Köteles az Mötv. szerint a vele szemben fennálló összeférhetetlenségi okot bejelenteni és megszüntetni, valamint az Mötv. szerinti méltatlansági okot bejelenteni.

37. §

A képviselő-testület tagjai sorából tanácsnokot nem választ.

38. §

A települési képviselők külön rendelet alapján tiszteletdíjban részesülnek.

VI. Fejezet

A képviselő-testület bizottsága

39. §

Az Mötv. 57. § (1) bekezdése alapján a képviselő-testület bizottságot nem választ, a bizottsági feladatokat a képviselő-testület látja el.

VII. Fejezet

A polgármester, az alpolgármester, a jegyző

40. §

(1) A polgármester feladatait társadalmi megbízatásban látja el. A polgármesteri tisztség betöltésének módját a képviselő-testület a megbízatás időtartamán belül egy esetben a polgármester egyetértésével megváltoztathatja.

(2) A polgármester tagja a képviselő-testületnek. A képviselő-testület határozatképessége, döntéshozatala, működése szempontjából települési képviselőnek tekintendő. A polgármester a megválasztását követően – alakuló ülésen – esküt tesz a képviselő-testület előtt.

(3) A polgármester az alakuló ülésen programot terjeszt a képviselő-testület elé, amely a képviselő-testület megbízatásának időtartamára területfejlesztést, településfejlesztést, intézmények fejlesztését, a település működtetését, szolgáltatások biztosítását, stb. tartalmazza. Ez alapja lehet az önkormányzat gazdasági programjának, melyről a ciklus végén a polgármester beszámol a testület előtt.

(4) A polgármesternek a képviselő-testület működésével összefüggő feladatai különösen:

1. segíti a képviselők munkáját,
2. összehívja és vezeti a képviselő-testület üléseit,
3. képviseli az önkormányzatot,
4. szervezi a településfejlesztést és a közszolgáltatásokat,
5. biztosítja a demokratikus hatalomgyakorlás, a közakarat érvényesülését,
6. gondoskodik a testület működésének nyilvánosságáról, helyi fórumok szervezéséről.

(5) A polgármester a megválasztásától, majd azt követően minden év január 1-től számított 30 napon belül vagyonnyilatkozatot köteles tenni. A polgármester a saját vagyonnyilatkozatához köteles csatolni a vele közös háztartásban élő házas- vagy élettársának, valamint gyermekének vagyonnyilatkozatát is.

(6) A polgármester az önkormányzati, valamint államigazgatási feladatait, hatásköreit a közös önkormányzati hivatal közreműködésével látja el. (A leggyakoribb polgármesteri feladat és hatásköröket a 4. függelék, teljes katalógusát az Önkormányzati hatásköri jegyzék kiadvány tartalmazza.)

41. §

(1) A polgármester

1. a jegyző javaslatainak figyelembevételével meghatározza a hivatal feladatait az önkormányzatát érintő munka szervezésében, a döntések előkészítésében és végrehajtásában;
2. dönt a jogszabály által hatáskörébe utalt államigazgatási ügyekben, hatósági jogkörökben, egyes hatásköreinek gyakorlását átruházhatja;
3. hatáskörébe tartozó ügyekben szabályozza a kiadmányozás rendjét;
4. köteles részt venni a polgármesterek részére költségvetési vagy egyéb fontos önkormányzati ügyben szervezett értekezleteken, az együttes ülésen, önkormányzati társulási ülésen;
5. köteles a hatóságoknál, egyéb szerveknél eljárni az önkormányzat ügyeiben;
6. sürgős, halaszthatatlan ügyekben, esetekben köteles eljárni a hivatali munkaidején kívül is;
7. munkáltatói jogkört gyakorol a közfoglalkoztatott dolgozókkal kapcsolatosan és egyéb munkáltatói jogkört gyakorol a falugondnok tekintetében.

(2) A polgármester munkarendje:

1. hétfő:    15⁰⁰ - 16⁰⁰                     a közös önkormányzati hivatalban kiadmányoz (aláírás);
2. szerda: 15³⁰ - 17³⁰                           a csödei önkormányzati irodahelyiségében ügyfélfogadást tart;
3. kedd, csütörtök, péntek: 15⁰⁰ - 17⁰⁰ intézi az önkormányzatot és lakosságot érintő ügyeket.

42. §

(1) A képviselő-testület saját tagjai közül a polgármester javaslatára titkos szavazással alpolgármestert választhat, aki társadalmi megbízatásban látja el feladatait.

(2) Az alpolgármester általános és egyedi ügyekre kiterjedő feladatait a polgármester határozza meg. Az alpolgármester nem egyedi ügyekre kiterjedő feladatairól a polgármester tájékoztatja a képviselő-testületet.

43. §

(1) A jegyző és az aljegyző kinevezését és az Mötv. szerinti alapvető és egyéb munkáltatói jogokat, továbbá az Mötv. 81. § (4) bekezdése szerinti egyetértési jogot a közös önkormányzati hivatal székhelyének polgármestere gyakorolja.

(2) A jegyző

1. vezeti a Zalalövői Közös Önkormányzati Hivatalt;
2. gondoskodik az önkormányzat működésével kapcsolatos feladatok ellátásáról;
3. előkészíti a képviselő-testületi ülés elé kerülő előterjesztéseket;
4. ellátja a képviselő-testület, szervezési, ügyviteli tevékenységével kapcsolatos feladatokat;
5. tanácskozási joggal részt vesz a képviselő-testület ülésein;
6. ha jogszabálysértést észlel a képviselő-testület vagy a polgármester döntésénél, akkor ezt köteles jelezni a döntést hozó felé;
7. rendszeresen tájékoztatja a polgármestert, a képviselő-testületet az önkormányzat munkáját érintő jogszabályokról, a közös önkormányzati hivatal munkájáról és az ügyintézésről.

(3) A jegyző egyéb feladatai:

1. döntésre előkészíti a polgármester hatáskörébe tartozó államigazgatási ügyeket;
2. ellátja a jogszabályban előírt államigazgatási feladatokat és a hatósági hatásköröket;
3. dönt a hatáskörébe tartozó ügyekben;
4. hatáskörébe tartozó ügyekben szabályozza a kiadmányozás rendjét, gyakorolja a munkáltatói jogokat az önkormányzati hivatal köztisztviselői tekintetében.

(4) A jegyző ellátja a (2)-(3) bekezdésben foglalt feladatokat és hatásköröket Csöde, Keménfa községekre vonatkozóan is.

VIII. Fejezet

Zalalövői Közös Önkormányzati Hivatal

44. §

(1) Az önkormányzatok működésével, a polgármesterek, valamint a jegyző feladat- és hatáskörébe tartozó ügyek döntésre való előkészítésével és végrehajtásával kapcsolatos feladatok ellátására Zalalövő, Csöde, Keménfa önkormányzatok képviselő-testületei 2013. január 1-ével létrehozták a Zalalövői Közös Önkormányzati Hivatalt, melyhez 2013. március 1-gyel Salomvár, Zalacséb, Zalaháshágy önkormányzatok képviselő-testületei csatlakoztak. Salomvár 2014. december 31-i, Zalacséb és Zalaháshágy önkormányzatok képviselő-testületei 2019. december 31-i hatállyal kiváltak.

(2) A közös önkormányzati hivatal jogi személy, önállóan működő és gazdálkodó költségvetési szerv. Zalalövő Város Önkormányzatának költségvetése határozza meg a közös önkormányzati hivatal működéséhez szükséges előirányzatokat, működési, fenntartási költségeket. Az önkormányzati hivatal fenntartásának a költségeihez az önkormányzatok megállapodás alapján járulnak hozzá. Az önkormányzati hivatal működési területe az (1) bekezdésben foglaltakra nézve Zalalövő, Csöde és Keménfa közigazgatási területére terjed ki.

45. §

(1) A hivatal szervezeti tagozódását és munkarendjét, ügyfélfogadási rendjét, működésével összefüggő egyéb kérdéseket a Zalalövői Közös Önkormányzati Hivatal Szervezeti és Működési Szabályzata tartalmazza (1. melléklet).

(2) A közös önkormányzati hivatal a képviselő-testületnek igény és szükség szerint adatokat szolgáltat, illetve jelentést, tájékoztatást készít.

IX. Fejezet

A társulásokra és együttműködésekre vonatkozó általános szabályok

46. §

(1) Az önkormányzat feladatainak hatékonyabb, célszerűbb, gazdaságosabb ésszerűbb megoldása érdekében társulásokban vesz részt. A képviselő-testület elsősorban zalaegerszegi kistérségben lévő, azon belül elsősorban Zalalövő Város Önkormányzata Képviselő-testületével és a környékbeli települések képviselő-testületével keres társulási formát a térség gazdasági, turisztikai fejlesztése, közszolgáltatások ellátása, intézmények fenntartása érdekében.

(2) A képviselő-testület a rendelkezésre álló eszközökkel támogatja a választópolgárok olyan öntevékeny együttműködéseit is, amelyek céljuk és rendeltetésük szerint a helyi önkormányzati feladatok (közügyek) megoldására irányulnak.

(3) A lakossági önszerveződő szervezetekkel való együttműködés célja és rendeltetése:

1. tervek, fejlesztési koncepciók, programok egyeztetése,
2. lakosságot szolgáló beruházás és településfejlesztési tervek véleményeztetése,
3. lakosság közügyek intézésébe való bevonása, közös érdekképviselet.

(4) A képviselő-testület az 2. mellékletben felsorolt tárulásokban vesz részt.

X. Fejezet

Helyi népszavazás

47. §

(1) A helyi népszavazást a polgármesternél kezdeményezheti:

1. a települési képviselők legalább egynegyede (1 fő),
2. helyi társadalmi szervezet vezető testülete,
3. a választópolgárok 20 %-a.

(2) A helyi népszavazás kiírását tárgyaló képviselő-testületi ülésre a polgármester tanácskozási joggal meghívja a kezdeményezők képviselőit.

(3) A képviselő-testület köteles a helyi népszavazást kiírni, ha a választópolgárok 20 %-a kezdeményezi.

48. §

A népszavazás eredménye kötelező a képviselő-testületre. Eredménytelen helyi népszavazás esetén a népszavazásra bocsátott kérdésben a képviselő-testület dönthet. Ugyanabban a kérdésben helyi népszavazást egy éven belül nem lehet kitűzni, akkor sem, ha eredménytelen volt.

XI. Fejezet

Lakossági fórumok

49. §

(1) A képviselő-testület szükség szerint, de legalább évente egy alkalommal közmeghallgatást tart, amelyen az állampolgárok és a helyben érdekelt szervezetek képviselői közérdekű kérdést és javaslatot tehetnek.

(2) A közmeghallgatás helyéről, idejéről, a tervezett tárgykörökről a lakosságot, társadalmi szervezeteket a rendezvény előtt legalább 7 nappal előbb értesíteni kell hirdetmények, kifüggesztés, szórólapok útján.

(3) A közmeghallgatást a polgármester vezeti.

(4) A közmeghallgatásról jegyzőkönyv készül, amelyre értelemszerűen vonatkoznak a képviselő-testület jegyzőkönyvére irányadó szabályok. A jegyzőkönyv összeállításáról a jegyző gondoskodik.

(5) A lakosság számára lehetővé kell tenni, hogy kérdéseiket a közmeghallgatás előtt írásos vagy elektronikus úton, telefonon, illetve az ülésen szóban is feltehessék.

50. §

(1) A polgármester előre meghatározott közérdekű tárgykörben, illetőleg a jelentősebb döntések sokoldalú előkészítése érdekében falugyűlést hívhat össze.

(2) A falugyűlésről – helyéről, idejéről, tárgyáról – a lakosságot legalább 7 nappal korábban tájékoztatni kell hirdetmények, kifüggesztés, szórólapok útján.

(3) A falugyűlést a polgármester vezeti. A gyűlésről jegyzőkönyv készül, melynek elkészítéséről a jegyző gondoskodik.

XII. Fejezet

Az önkormányzat gazdasági alapjai

Az önkormányzat vagyona

51. §

Az önkormányzat vagyonáról és a vagyongazdálkodás legalapvetőbb szabályairól külön önkormányzati rendelet szól.

Az önkormányzat költségvetése

52. §

(1) A képviselő-testület meghatározza az önkormányzati ciklusra szóló programját, melynek értékelését elvégzi.

(2) A képviselő-testület a költségvetését önkormányzati rendeletben határozza meg. A költségvetés összeállításának részletes szabályait az államháztartásról szóló törvény, a finanszírozás rendjét és az állami hozzájárulás mértékét az állami költségvetési törvény határozza meg. A költségvetés készítésénél figyelemmel kell lenni az önkormányzat gazdasági programjára.

(3) A jegyző készíti elő az önkormányzat költségvetési-, valamint zárszámadásirendelet-tervezetét, melyeket a polgármester – a könyvvizsgáló írásos jelentésével együtt – terjeszt a képviselő-testület elé. A rendelettervezeteket az államháztartásról szóló törvényben meghatározottak szerinti szerkezetben kell elkészíteni.

(4) A költségvetési rendeletben megállapított előirányzatok évközi módosítására a polgármester – az éves költségvetési rendelet alapján – tesz javaslatot. Az előirányzatok módosításáról a képviselő-testület rendelettel dönt.

(5) A polgármester a költségvetés I. félévi végrehajtásáról minden év szeptember 15-ig tájékoztatja a képviselő-testületet.

(6) A képviselő-testület a költségvetési zárszámadását minden év április 30-ig rendelettel hagyja jóvá.

(7) Az önkormányzat gazdálkodási feladatait a közös önkormányzati hivatal látja el. E körben különösen:

1. a minisztérium által előírt módon és időben elkészíti a költségvetési tájékoztatót, beszámolót, valamint a negyedéves pénzforgalmi információt és mindezeket megküldi a Magyar Államkincstár részére;
2. beszedi az önkormányzat saját bevételeit;
3. jogszabályban előírt módon igényli a központi és egyéb támogatásokat;
4. gondoskodik az önkormányzat intézményeinek pénzellátásáról;
5. biztosítja az önkormányzat pénzforgalmi szemléletű könyvvitelének szabályszerű vezetését, kialakítja számlarendjét, gondoskodik az önkormányzat egységes számviteli rendjének kialakításáról;
6. elkészíti az önkormányzat éves vagyonkimutatását és azt csatolja az év végi költségvetési beszámolóhoz;
7. az önkormányzat számláját kezelő pénzintézeten keresztül gondoskodik az önkormányzat és intézményei kiadásainak teljesítéséről.

A közös önkormányzati hivatal a kisebb összegű készpénzkifizetéseket a házipénztárból – a házipénztárban meghatározott szabályok szerint – teljesíti. Az önkormányzat intézményei kisebb készpénzkifizetéseiket a közös önkormányzati hivatal útján biztosított ún. ellátmányból teljesíti.

53. §

(1) Az önkormányzat által nyújtott céljellegű – 200.000,- Ft-ot elérő – fejlesztési támogatások kedvezményezettjeinek nevére, a támogatás céljára, összegére, valamint a támogatási program megvalósítási helyére vonatkozó adatokat hirdetmény útján (önkormányzati hirdetőtáblán történő kifüggesztéssel) közzé kell tenni a döntés meghozatalát követő 60. napig. Nem kell közzétenni, ha a döntést követő 60. nap előtt a támogatást visszavonják, vagy arról a kedvezményezett lemond.

(2) Az önkormányzat pénzeszközei felhasználásával az önkormányzathoz tartozó vagyonnal történő gazdálkodással összefüggő – a nettó (Áfa nélkül számított) ötmillió forintot elérő vagy azt meghaladó értékű – árubeszerzésre, építési beruházásra, szolgáltatás megrendelésre, vagyonértékesítésre, vagyonhasznosításra, vagyon és vagyonértékű jog átadására, valamint koncesszióba adásra vonatkozó szerződések megnevezését (típusát), tárgyát, a szerződést kötő felek nevét, a szerződés értékét, határozott időre kötött szerződés esetében annak időtartamát, valamint az említett adatok változásait közzé kell tenni a szerződés létrejöttét követő hatvan napon belül hirdetmény útján.

(3) A szerződés értéke alatt a szerződés tárgyáért kikötött – Áfa nélküli – ellenszolgáltatást kell érteni, ingyenes ügylet esetén pedig a vagyon piaci vagy könyv szerinti értéke közül a magasabb összegeket kell figyelembe venni. Az időszakonként visszatérő – egy évnél hosszabb időtartamra kötött – szerződéseknél az érték kiszámításakor az ellenszolgáltatás egy évre számított összegét kell alapul venni. Az egy költségvetési évben ugyanazon szerződő féllel kötött azonos tárgyú szerződések értékét – az értékhatárra vonatkozóan – közzétételi kötelezettség szempontjából egybe kell számítani.

54. §

Az önkormányzat gazdálkodásának biztonságáért a képviselő-testület, a gazdálkodás szabályszerűségéért a polgármester felelős.

Az önkormányzat gazdálkodásának ellenőrzése

55. §

(1) Az önkormányzat gazdálkodását az Állami Számvevőszék ellenőrzi.

(2) A képviselő-testület gazdálkodásának belső ellenőrzéséről jogszabályban meghatározott képesítéssel rendelkező belső ellenőr megbízásával gondoskodik.

XIII. Fejezet

Záró rendelkezések

56. §

(1) A jelen szabályzat 2020. január 1-én lép hatályba.

(2) Kihirdetéséről a jegyző a hirdetőtáblán való kifüggesztés útján gondoskodik. Kihirdetésének napját és módját az SZMSZ eredeti példányán fel kell tüntetni.

(3) A szabályzat függelékeinek folyamatos vezetéséről a jegyző gondoskodik.

(4) E rendelet hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti Csöde Község Önkormányzatának többször módosított 4/2011. (III.29) önkormányzati rendelete.

                     Feketéné Fellner Marianna                                                          Vigh-Tardi Valéria

                             polgármester                                                                               jegyző