Olaszfalu Község Önkormányzata Képviselő-testületének 4/2006. (IV. 28.) önkormányzati rendelete
Olaszfalu Helyi Építési Szabályzatáról
Hatályos: 2013. 11. 14- 2018. 09. 15Olaszfalu Község Önkormányzata Képviselő-testületének 4/2006. (IV. 28.) önkormányzati rendelete
Olaszfalu Helyi Építési Szabályzatáról
2013.11.14.
Olaszfalu Község Képviselő-testülete az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. Évi LXXVIII. Törvény 7. §-ában, valamint a helyi önkormányzatokról szóló módosított 1990. Évi LXV. Törvény 8. §. (1) bekezdésében adott felhatalmazása alapján az alábbi rendeletet alkotja:
Olaszfalu Községek Képviselő-testülete az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. Törvény 15. §-ában, valamint a helyi önkormányzatokról szóló módosított 1990. évi LXV. törvény 8. §. (1) bekezdésében adott felhatalmazás alapján az alábbi rendeletet alkotja. (A vonatkozó magasabb szintű jogszabályokat a lábjegyzetek jelölik.)
I. Fejezet
Általános előírások
Az előírások hatálya
1. §
.
Jelen rendelet hatálya Olaszfalu község teljes közigazgatási területére terjed ki.
Az előírások alkalmazása
2. §
.
(1) A 1. §-ban meghatározott területen területet felhasználni, továbbá telket alakítani, építményt, építményrészt, épületegyüttest építeni, átalakítani, bővíteni, felújítani, helyreállítani, korszerűsíteni és lebontani, elmozdítani, a rendeltetését megváltoztatni és ezekre hatósági engedélyt adni - az országos érvényű rendelkezések mellett - kizárólag jelen rendelet előírásainak megfelelően szabad.
(2) Jelen rendelet kötelezően alkalmazandó mellékletei a Szabályozási terv - Belterület M 1:2000 (1.sz. melléklet) és Szabályozási terv – Külterület M 1:10.000 (2.sz. melléklet). Az Építési Szabályzat csak a szabályozási tervlapokkal együtt alkalmazható.
A szabályozás elemei
3. §
.
(1) Az alkalmazott kötelező szabályozási elemek:1
a) Szabályozási vonal
b) Beépített és beépítésre szánt, ill. beépítésre nem szánt területek határa,
c) Területfelhasználási egységek határa
d) Telekre vonatkozó: építési övezet határa, építési övezet jele, építési hely, építési vonal, kialakítható legkisebb telekméret, beépíthető legkisebb teleknagyság, minimális telekszélesség, legnagyobb építménymagasság, maximális beépítettség, beépítési mód, zöldfelületek legkisebb mértéke és a zöldfelületek kialakítására vonatkozó előírások, és a beépítettség környezeti feltételei.
(2) Irányadó szabályozási elemek: irányadó telekhatár, megszüntető jel, épület kontúrok, út, gyalogút és közmű-vezeték nyomvonala.
(3) Az irányadó szabályozási elemek előírásaitól az engedélyhatározat az egyéb előírások betartása mellett eltérhet.
(4) A kötelező szabályozási elemek csak a Szabályozási terv módosításával változtathatók meg.
Külterület és belterület
4. §
.
A belterületi határ tervezett változását a szabályozási tervek tartalmazzák, mely több részletben is végrehajtható.
Területfelhasználás
5. §
.
(1) A települések közigazgatási területe építési szempontból
a) beépítésre szánt területekre és
b) beépítésre nem szánt területekre tagozódik.
(2) A települések területe építési használatuk általános jellege, valamint sajátos építési használatuk szerint az alábbi terület felhasználási egységekre és övezetekre tagozódik:
a.) beépítésre szánt területek építési használatuk általános jellege, valamint sajátos építési használatuk szerint
Lakóterület:
Falusias Lf
Vegyes terület:
Településközpont vegyes terület Vt
Gazdasági terület:
Kereskedelmi-szolgáltató Gksz
Mezőgazdasági major Gm
Különleges terület:
temető területe Kte
sportolási és rekreációs célú terület Ksp
b.) beépítésre nem szánt területek építési használatuk általános jellege, valamint sajátos építési használatuk szerint
Közlekedési és közmű terület:
közúti KÖu
kötöttpályás KÖk
Zöldterület:
zöldterület Z
Erdőterület:
védelmi Ev
gazdasági Eg
Mezőgazdasági terület:
általános Má
Vízgazdálkodási terület:
vízgazdálkodási terület V
Beépítésre szánt területek |
||||
területfelhasználási egységek |
területfelhasználási egységek |
területfelhasználási egység jele |
Olaszfalu |
|
Lakóterület |
falusias |
Lf |
X |
|
Vegyes terület |
településközpont |
Vt |
X |
|
Gazdasági terület |
kereskedelmi, szolgáltató |
Gksz |
X |
|
mezőgazdasági major |
Gm |
X |
||
Különleges terület |
temető |
Kte |
X |
|
sportolási és rekreációs célú terület |
Ksp |
X |
||
Beépítésre nem szánt területek |
||||
területfelhasználási egységek |
területfelhasználási egységek |
övezetek jele |
Olaszfalu |
|
Közlekedési terület |
közúti |
KÖu |
X |
|
kötöttpályás |
KÖk |
X |
||
Zöldterület |
Z-1 |
X |
||
Z-2 |
- |
|||
Z-3 |
- |
|||
Erdőterület |
védelmi |
Ev-1: védett |
X |
|
Ev-2: védő |
X |
|||
Ev-h: honvédelmi érdekeket szolgáló |
X |
|||
gazdasági |
Eg |
X |
||
Mezőgazdasági terület |
általános |
Má-1: védendő tájhasználatú |
X |
|
Má-2: árutermelő |
X |
|||
Má-3: belterületi kertek |
X |
|||
Vízgazdálkodási terület |
V |
X |
||
Épületek, építmények rendeltetése
6. §
.
A terület-felhasználási egységekben a mindenkori építési törvény és OTÉK szerinti feltételekkel az egyes terület-felhasználási egységeknél felsorolt létesítmények, ennek hiányában, az OTÉK-ban meghatározott funkciójú épületek és építmények helyezhetők el.
II. Fejezet
BEÉPÍTÉSRE SZÁNT TERÜLETEK
Általános építési előírások
7. § (1) Az egyéb (nem országos) külterületi utak, mező- és erdőgazdasági utak mentén kerítést, ill. bármilyen építményt a tengelytől számított minimum 6- 6 méter távolságra lehet elhelyezni.
(2) Lakókocsi, lakókonténer, egyéb mobil jellegű építmény a teljes közigazgatási területen még átmenetileg sem helyezhető el.
(3) A telken belül tervezett gáznyomásszabályozók az épületek utcai homlokzatára nem helyezhetőek el. A berendezés a telkek előkertjében, udvarán, vagy az épület alárendeltebb homlokzatára szerelhetőek.
(4) A földgázvezetéket közterületen és telken belül is csak föld alatti elhelyezéssel szabad kivitelezni (épület homlokfalára földgázvezeték nem szerelhető).
(5) Közszolgálati hírközlési antennák, illetve azok tartószerkezete csak építési engedéllyel helyezhetők el. Hírközlési antennák telepítéséhez az engedély kiadásának feltétele, hogy előzetesen az önkormányzattal egyeztetett helykijelölés történjen.
(6) Az épületek színezése a környezethez és a hagyományokhoz illeszkedő fehér, tört-fehér, nyers ill. tojáshéj színű. ill. ahhoz közelálló pasztell színű lehet.
(7) Szerelt fémkémény nem épülhet.
(8) Föld feletti kialakítású gáztartály nem építhető.
A lakóterületek általános előírásai
8. §
.
(1) A lakóterületeken elhelyezhető legfeljebb kétlakásos lakóépület, valamint az OTÉK-ban felsorolt egyéb funkciójú épületek, kivéve az üzemanyagtöltőt és a mező és erdőgazdasági (üzemi) építményt.
(2) A fő funkciójú épület csak egy épülettömegben helyezhető el. A telken elhelyezésre kerülő mellékfunkciók maximálisan további két épülettömegben helyezhetők el. A főfunkciójú épület terve vagy megléte nélkül nem engedélyezhető mellék funkciójú épület. A mellék funkciójú épület, vagy építmény használatbavételi engedélye nem előzheti meg a fő funkciójú épület használatbavételi engedélyét.
(3) Az egyes telkek területének legalább 50%-át zöldfelületként kell kialakítani.
(4) A szükséges parkolási igényt telken belül kell biztosítani, de amennyiben a kialakult állapot miatt ez nem lehetséges az építési/használati mód változási engedély csak abban az esetben adható ki, ha a hiányzó parkoló az önkormányzat parkolási rendeletében valamint az OTÉK előírásainak megfelelő területen biztosított és az erre vonatkozó szerződés az önkormányzattal megkötésre került.
(1) Az épületek csak magas tetővel (nyeregtetővel) létesíthetők. A fő tömeget meghatározó tető hajlásszöge 40-nál alacsonyabb és 45-nál meredekebb nem lehet. Égetett agyagcserép ill. ahhoz színben és formában alkalmazkodó egyéb héjalás alkalmazható. Nem alkalmazható a fémlemez és táblás lemezfedés. A hagyományos szürke palafedés csak a meglévők pótlására és annak folytatásaként alkalmazható. Alkalmazható viszont a hagyományos régi betoncserép.
(5)
(6) A lakóterületen lakással egybeépített más funkciójú épület(rész) (kereskedelem, vendéglátás, szolgáltatás) egy építészeti egységben helyezhető el, úgy, hogy külső megjelenésében lakóépület összhatását keltse, az övezetre előírt beépítési %-ok betartásával. A működéshez szükséges parkolási lehetőséget az eddigi telken belül kell biztosítani.
(7) Állattartás céljára szolgáló épületek, építmények csak a helyi állattartási rendelet figyelembevételével létesíthetők.
(8) A lakóövezetek telkeit általában a helyben kialakult anyag és formavilágú kerítéssel lehet bekeríteni. Tömör kerítés csak max. 1450 cm magas lehet és a helyben szokásos mészkőből soros rakással anyagokból készülhet. Natúr deszka kerítés csak natúr fa megjelenésű lehet és max. 160 cm magas, valamint legalább 35 % áttörtségű. Egyéb kerítés max. 160 cm magas lehet max. 60 cm magas tömör lábazattal és fölötte min. 50% áttörtséggel. Élő sövény estében sövénybe húzott sima dróthuzal is alkalmazható. Belső kerítésnek drótfonat vagy léckerítés alkalmazható. Látszó beton, zsalukő nem alkalmazható.
(9) Meglévő épület a telek méretétől függetlenül helyben felújítható, épület elbontása esetén annak helyén és azzal megegyező méretű új épület építhető az övezet sajátos előírásainak betartásával.
(10) A beépíthető minimális teleknagyságot többszörösen meghaladó telken a többszörösség számának megfelelő számú épület építhető, de csak a minimális beépíthető teleknagyság és a max. beépítés mérték szorzatának megfelelő nagyságú épültekkel, valamint az építési hely illeszkedés alapján meghatározott folytatásában.
(11) Oldalhatárra előírt beépítésnél az épületek elhelyezése az oldalhatártól 100 cm-re lehet, kivéve a kialakult állapotot és az Lfkm övezetet, ahol 0 cm is lehet.
(12) A hátsókert általában min. 6 méter , de a kialakult állapot miatt az Lfkm övezetben kivételesen engedélyezhető a 0 méter is. Az oldalkert egyik övezetben sem lehet kisebb mint 5 méter .
(13) A lakóövezetekben az utcafronti épületszélesség a 9 métert nem haladhatja meg az épület utcafronti homlokzatától számított 3 méterig.
(14) Az újonnan kialakított lakótömbben kialakítandó lakótelkek megvalósítási ütemét külön Önkormányzati határozatban kell meghatározni. Építési engedély ezen ütemezés szerint adható ki.
(15) A kialakítható teleknagyságok út és közműlétesítmények kialakítása, módosítása során eltérhetnek az övezetre előírt minimális értéktől. Telekalakításnál a fenti esetekben a visszamaradó teleknek továbbra is beépíthetőnek kell maradnia legalább az eseti előírásokkal, melyet a telekalakítással egy időben elvi építési engedélyezési eljárással kell igazolni.
Központi falusias lakóterületek (Lfk)
9. § (1) Az Lfk övezetben az alábbi táblázatban meghatározott előírások alapján helyezhetők el az építmények:
Övezet |
Beépíthető telek |
Beépítés módja |
Max. beépítettség mértéke (%) |
Max. építmény magasság (m) |
Beépíthető min. telekszélesség (m) |
|---|---|---|---|---|---|
Lfk-O |
800 |
O |
30 |
3,5 |
12 |
(2) Tetőtér beépítésekor a tetőablakok a tetősíkra vetített felület legfeljebb 10%-án lehetnek.
(3) Lfk-L övezetben ahol a telek szélessége 20 méter feletti, ott a hagyományokhoz illeszkedően a melléképület elhelyezhető a másik oldalhatárra.
(4) Az övezetben a hagyományokhoz és a környező hagyományos megjelenésű épületekhez illeszkedő homlokzati megjelenés kialakítása szükséges, (a macskalépcsős oromfalak vagy kontyolt tető,, vakolt, vakolatkerettel kihúzott homlokzatok és az utcai homlokzaton a hagyományos 2/3 osztású ablakok alkalmazása értelem szerűen alkalmazandóelőírás legyen.
(5) Az övezetben a villamos energia valamint a távközlési vezetékek lehelyezését lehetőség szerint föld alatt kell megoldani. A közművek és kapcsolódó létesítményeik (tájesztétikai szemléletű) takart elhelyezéssel kerüljenek kialakításra.
(6) Az övezetben az előkert a kialakulthoz illeszkedő kell, hogy legyen.
(7) Építési telken egy épülettömegben meglévő több helyrajzi számon szereplő lakóegységek csak az egész épülettömeget is ábrázoló egységes terven tervezhetők egy-egy épületrész felújításakor is.
Falusias lakóterületek (Lf)
10. §
.
(1) Az Lf övezet építési telkeinek kialakítása és beépítése során alkalmazandó paramétereket a következő táblázat szerint kell meghatározni:
Övezeti |
Beépíthető/Kialakítható telek min. nagyság (m2) |
Beépíthető/Kialakítható telek legkisebb telek szélesség (m) |
Beépítés módja |
Max. beépítettség mértéke (%) |
Max. építmény magasság (m) |
|---|---|---|---|---|---|
Lf-1 |
600 |
14 |
O |
30 |
3,54,0 |
Lf-2 |
700 |
18 |
O |
30 |
4,0 |
Lf-3 |
1200 |
24 |
SZ |
30 |
4,5 |
(2) Az Lf-1 övezetben amennyiben a kialakult telkek paraméterei az előírtaktól eltérnek (kisebbek) az építési hatóság dönt – az eltérés nagyságának mérlegelésével – a telek beépíthetőségéről.
(3) A szabályozási tervlapon feltüntetett építési vonalakat kötelező jelleggel kell figyelembe venni. Ahol nem került feltüntetésre építési vonal, ott kialakult környezet esetén az illeszkedés szabályai alapján kell eljárni. Az Lf-3-as övezetben az előkert mérete 7 méter . A többi övezetben a kialakult helyzethez igazodó.
Településközpont vegyes terület (Vt)
11. §
.
(1) A településközpont vegyes terület több önálló rendeltetési egységet magába foglaló elsősorban központi igazgatási, egészségügyi, oktatási, szórakoztató, kulturális, kereskedelmi, szolgáltató gazdasági, sportépületek elhelyezésére szolgál.
(2) A településközpont vegyes területen az OTÉK 16. §-ban felsorolt épület ill. építmény helyezhető el a parkolóház, üzemanyagtöltő kivételével.nem helyezhető el.
(3) Az Vt övezet építési telkeinek kialakítása és beépítése során alkalmazandó paramétereket a következő táblázat szerint kell meghatározni:
Övezeti |
Beépíthető/ |
Beépíthető/ Kialakítható |
Beépítés módja |
Max. beépítettség mértéke (%) |
Max. építmény magasság (m) |
|---|---|---|---|---|---|
Vt-1 |
1200 |
20 |
SZ |
30 |
4,5 |
Vt-2 |
2000 |
20 |
SZ |
30 |
6,0 |
Vt-3 |
1400 |
24 |
0O |
30 |
4,5 |
Vt-4 |
1400 |
20 |
O |
40 |
4,5 |
K-kialakult állapot szerint
(4) A Vt-1 jellel ellátott településközpont vegyes területen épületek szabadon álló beépítési móddal is kialakíthatók ki az épület funkciójának figyelembe vételével, a kialakult állapothoz igazodóan. Elhelyezésük meglévő vagy kialakítandó, egyedi építési telkeken történhet.
(5) Az új intézmények létesítésével egyidejűleg az érvényes normatívák alapján számítható parkoló mennyiséget kell megépíteni.
(6) A Vt övezetben állattartás céljára szolgáló épületek, építmények ezen övezetben nem építhetők.
(7) Az épületek csak magastetővel létesíthetők. A fő tömeget meghatározó tető hajlásszöge 40-nál alacsonyabb, 45-nál meredekebb nem lehet, kivéve ahol az épület (pl. templom, vagy tornacsarnok) szerkezete és építészeti hagyománya mást kíván meg.. Égetett agyagcserép ill. ahhoz színben és formában alkalmazkodó egyéb héjalás alkalmazható. Nem alkalmazható táblás lemezfedés. A hagyományos szürke palafedés csak a meglévők pótlására és annak folytatásaként alkalmazható.
(8) Az övezet telkeit a helyben kialakult anyag és formavilágú kerítéssel lehet bekeríteni. Az optikai zártsor biztosítása esetén a kialakult állapothoz kell illeszteni a tömör kerítést.
(9) Az épület magasságának illeszkednie kell a két szomszédos épület magasságához. Kivéve a templom épülete, ahol a kialakult szerinti lehet.
(10) A településközpont vegyes övezetben a zöldfelületek kialakítására az alábbi előírások vonatkoznak:
a) az egyes telkek területének legalább 40%-át zöldfelületként kell kialakítani.
b) a telkek zöldfelülettel borított részének legalább felét háromszintű (gyep- cserje- és lombkoronaszint együttesen), vagy kétszintű (gyep- és cserjeszint együttesen) növényzet alkalmazásával kell kialakítani.
c) a parkolók telken belül is fásítva alakítandók ki: 4 parkolóhelyenként legalább 1, legalább kétszer iskolázott fa telepítendő.
d) új közintézmény (pl. óvoda, iskola, szociális otthon) kialakítása, ill. meglévő közintézmény átalakítása esetén az engedélyezési tervnek az intézménykert kialakítására vonatkozóan kertészeti tervet kell tartalmaznia. A kertészeti tervnek legalább kertrendezési tervet (léptéke M 1: 500 vagy M 1:200), növénykiültetési tervet, tereprendezési tervet, a tervezett kerti létesítmények részletrajzait és műleírást kell tartalmaznia. Kertészeti tervet kizárólag tervezési jogosultsággal rendelkező táj- és kertépítészmérnök készíthet.2
e) intézményi létesítmények használatbavételi engedélye kizárólag abban az esetben adható ki, ha a kertészeti terv szerinti növénytelepítés megtörtént.
Gazdasági terület
12. §
.
(1) A gazdasági területek funkciójuk, valamint az elhelyezhető épületek, építmények szempontjából az alábbi területfelhasználási egységekre tagolódnak:
a) Gksz: kereskedelmi, szolgáltató gazdasági terület
b) Gm: mezőgazdasági major területe
(2) A gazdasági területeken a zöldfelületek kialakítására az alábbi előírások vonatkoznak:
a) az egyes telkek területének minimális zöldfelületi borítottságát az egyes gazdasági övezetek részletes előírásai tartalmazzák.
b) az egyes telkek zöldfelülettel borított részének legalább felét háromszintű (gyep- cserje- és lombkoronaszint együttesen) növényzet alkalmazásával kell kialakítani. Kizárólag egyszintű növényzet (gyep) a telkek zöldfelülettel fedett részének legfeljebb 1/4-ét boríthatja.
c) a gazdasági övezetben az egyes telkeken a kötelező zöldfelület egy részét a telekhatárok mentén egybefüggően kell kialakítani. Az oldal és a hátsókertben legalább 5m széles, többszintű növényzetből (fasor alatta cserjesávval) álló zöldfelületi sáv, az előkertben legalább kétszintű növényzetből (gyep- és cserjeszint együttesen) álló növényzet létesítendő.
d) telken belül a parkolók fásítva alakítandók ki: 4 parkolóhelyenként legalább 1, legalább kétszer iskolázott lombos fa telepítendő.
e) a növényfajok kiválasztásakor a honos fajok előtérbe helyezése javasolt.
f) gazdasági területeken a zöldfelületek kialakítására vonatkozóan az engedélyezési terv részeként kertészeti tervet kell készíteni. A Kertészeti tervnek legalább kertrendezési tervet (léptéke M 1: 500 vagy M 1: 200), növénykiültetési tervet, tereprendezési tervet, kitűzési tervet, a tervezett kerti létesítmények részletrajzait és műleírást kell tartalmaznia. Kertészeti tervet kizárólag tervezési jogosultsággal rendelkező táj- és kertépítészmérnök készíthet.3
g) a létesítmények használatbavételi engedélye kizárólag abban az esetben adható ki, ha a kertészeti terv szerinti növénytelepítés megtörtént.
Kereskedelmi, szolgáltató terület (Gksz)
13. §
.
(1) A kereskedelmi, szolgáltató gazdasági területen belül az OTÉK 19. §. (2) bekezdésében felsorolt épületek, építmények helyezhetők el.
(2) Az épületek tetőszerkezetének hajlása 15-45º közötti lehet alkalmazkodva a kialakult környezetéhez és figyelembe véve az épület szélességét. A héjazat színe csak a természetes anyag színéhez közel álló lehet. Kék, zöld és a környezettől erősen elütő színű és fénylő nem lehet.
(3) A kereskedelmi, szolgáltató gazdasági terület övezeteiben az építési telkek kialakítása és beépítése során alkalmazandó paramétereket a következő táblázat szerint kell meghatározni:
építési övezet jele |
kialakítható/ |
kialakítható/ |
beépítés módja |
beépítettség max. mértéke |
min. zöldfelületi borítottság |
építmény- |
|---|---|---|---|---|---|---|
Gksz-1 |
3000 |
40 |
SZ |
35 |
30 |
6,0 |
Gksz-2 |
1400 |
20 |
SZ |
30 |
30 |
4,5 |
(4) A Gksz építési övezetben az építési hely határvonalai:
a) építési határvonal az előkertben: a telek szélétől min. 7 m-re,
b) építési határvonal az oldalkertben: a telek szélétől min. 5 m-re,
c) építési határvonal a hátsókertben: a telek szélétől min. 10 m-re húzódik.
Mezőgazdasági major terület (Gm)
14. §
.
(1) A mezőgazdasági major terület az üzemi méretű árutermelő mezőgazdasági tevékenység: állattenyésztéssel és növénytermesztéssel kapcsolatos termékfeldolgozás, tárolás céljára szolgáló terület
(2) A mezőgazdasági major övezet területén:
a) a mezőgazdasági termeléshez, továbbá az ott tartózkodók alapfokú ellátásához szükséges építmények,
b) állattartó épületek,
c) terménytárolók,
d) szerszám- és géptárolók,
e) vegyszertároló,
f) terményfeldolgozó,
g) mezőgazdasági gépjavító,
h) biztonsági okokból szükséges őrházak,
i) termékvezetékek és műtárgyaik,
j) komposztáló telepek építményei,
k) a mezőgazdasági tevékenység során keletkező veszélyes hulladékok átmeneti tárolására szolgáló építmények
helyezhetők el.
(3) A mezőgazdasági major terület övezeteiben az építési telkek kialakítása és beépítése során alkalmazandó paramétereket a következő táblázat szerint kell meghatározni:
építési övezet jele |
kialakítható/ |
kialakítható/ |
beépítés módja |
beépítettség max. mértéke |
min. zöldfelületi borítottság |
építmény- |
|---|---|---|---|---|---|---|
Gm-1 |
K |
K |
SZ |
20 |
35 |
6,0* |
Gm-2 |
2500 |
30 |
SZ |
30 |
35 |
6,0 |
K: kialakult, tovább nem osztható
*terményszárító, silótorony, takarmánykeverő és víztorony magassági korlátozás nélkül elhelyezhető
(4) A Gm építési övezetben az építési hely határvonalai:
a) építési határvonal az előkertben: a telek szélétől min. 10 m-re,
b) építési határvonal az oldalkertben: a telek szélétől min. 10 m-re,
c) építési határvonal a hátsókertben: a telek szélétől min. 10 m-re húzódik.
(5) A mezőgazdasági major övezet területén az épületek, építmények kizárólag tájbaillő, hagyományos szerkezetűek, magastetős, 35°-45° tető hajlásszögűek lehetnek.
(6) A mezőgazdasági major gépjárművek közlekedésére szolgáló területét portalanított szilárd burkolattal kell ellátni.
(7) A mezőgazdasági major övezetben létesítmények a Rendelet környezetvédelmi előírásai és az alábbi környezeti feltételek együttes biztosítása esetén engedélyezhetők, ill. üzemeltethetők:
a) az övezetben a kellemetlen szagok és a bűzhatás csökkentése érdekében:
i) az állattartó köteles a felgyülemlett trágyát rendszeresen elszállítani és a trágyatárolót legalább évente kétszer (tavasszal és ősszel) fertőtleníteni,
ii) a szagártalom csökkentése érdekében a trágyába és az alomanyagba az állattartó épületeken belül és kívül is ammóniaképződést csökkentő szereket (pl.: 5dkg/nap szuperfoszfát, zeolit vagy klórmészpor) kell keverni.
b) a trágya tárolása földbe, vagy föld fölé épített - más hulladéktól elkülönítetten - zárt rendszerű (szivárgásmentes) trágyakezelési módszerrel történhet.
c) nagy létszámú állattartás az övezetben nem engedélyezhető.
Különleges területek
15. § .
A különleges területek a célzott felhasználás, valamint az elhelyezhető épületek, építmények szempontjából az alábbi területekre tagolódnak:
a) Kte: temető területe
b) Ksp: sportolási és rekreációs célú terület
Temető övezete (Kte)
16. §
.
(1) A Szabályozási terven temetőként (Kte) lehatárolt területen ravatalozó, kápolna, sírépítmények, továbbá a terület fenntartásához szükséges épület helyezhetők el.
(2) Az övezet részletes előírásai az alábbiak:
övezeti jel |
beépíthető |
beépíthető |
beépítés módja |
beépítettség max. mértéke |
minimális zöldfelületi borítottság (%) |
max. |
|---|---|---|---|---|---|---|
Kte |
K |
K |
SZ |
10 |
40 |
5,5 |
K: kialakult telek, tovább nem osztható
SZ: szabadon álló
(3) Az övezetben az építési hely határvonalai:
a) építési határvonal az előkertben: a telek szélétől min. 20 m-re,
b) építési határvonal az oldalkertben: a telek szélétől min. 20 m-re,
c) építési határvonal a hátsókertben: a telek szélétől min. 20 m-re húzódik.
(4) A temető területén a zöldfelületek kialakítására az alábbi előírások vonatkoznak:
a) a temető területének minden 150 m2-e után legalább 1 db fát kell telepíteni.
b) a temető növényegyedeinek védelmét biztosítani kell. Fa kizárólag abban az esetben vágható ki, ha azt a fa egészségi állapota, vagy balesetveszély elhárítása vagy közegészségügyi szempontok teszik szükségessé.
c) a temető átépítése, bővítése kizárólag tervezési jogosultsággal rendelkező táj- és kertépítész mérnök által készített kertépítészeti terv alapján történhet.
(5) A temető bővítése esetén a bővítési terület más építési övezetek, övezetekkel határos telekhatára(i) mentén legalább 30m széles fásított (fák alattuk cserjékkel) védőterület alakítandó ki.
Sportolási és rekreációs célú terület (Ksp)
17. §
.
(1) A Szabályozási terven sportolási és rekreációs célú területként (Ksp) lehatárolt területen az alábbi létesítmények helyezhetők el:
a) sportpályák,
b) sportpályák kiszolgáló létesítményei pl.: öltözők, lelátók stb.
c) pihenést és testedzést szolgáló építmények,
d) vendéglátó épület,
e) a terület fenntartásához szükséges épület,
f) nyilvános illemhelyek,
g) parkolók.
(2) Az övezet részletes előírásai az alábbiak:
övezeti jel |
Beépíthető/kialakítható telek min. nagysága |
Beépíthető/kialakítható telek legkisebb szélessége (m) |
beépítés módja |
beépítettség max. mértéke |
minimális zöldfelületi borítottság (%) |
max. |
|---|---|---|---|---|---|---|
Ksp |
1ha |
100 |
SZ |
5 |
75 |
5,5 |
K: kialakult telek, tovább nem osztható
SZ: szabadon álló
(3) Az övezetben az építési hely határvonalai:
a) építési határvonal az előkertben: a telek szélétől min. 15 m-re,
b) építési határvonal az oldalkertben: a telek szélétől min. 15 m-re,
c) építési határvonal a hátsókertben: a telek szélétől min. 15 m-re húzódik.
(4) Az övezetben a kerítések kizárólag áttört kialakításúak, vagy sövényből ültetettek lehetnek.
III. Fejezet
BEÉPÍTÉSRE NEM SZÁNT TERÜLETEK
Közlekedési területek és létesítmények (KÖ)
18.§.
.
(1) A közlekedési területeket és létesítményeket, azok szabályozási szélességét és védőtávolságát a szabályozási és jellemző keresztszelvények tervlapok tartalmazzák.
(2) A közlekedési területen és a közlekedési védőtávolságon belül bármit elhelyezni, bármilyen építési tevékenységet folytatni csak az illetékes közlekedési hatóság, és a közútkezelő hozzájárulásával és előírásai szerint lehet.
Olaszfalu közigazgatási területét érintő országos közutak:
82 sz. Veszprém-Zirc-Győr II. rendű főút
Tervezési osztály jele külterületen: K.IV.B
82109 sz. Olaszfalu bekötőút
Tervezési osztály jele külterületen: K.VI.C
belterületen: B.V.c D
(3) A 8216 sz. összekötőút (NA), valamint a 83103 (L) és a 83109 (OL) számú bekötőutak jelenlegi nyomvonala és szabályozási szélessége a kialakult marad. A külterületen az út mentén a tengelytől számított 50-50 méteres védőtávolság van érvényben.
(4) A 82 sz. II. rendű főút tervezett, Zircet elkerülő, Nagyesztergár települést érintő szakaszának nyomvonalán a „Területrendezési tanulmány”-ban jelölt terület-sávot útépítés céljára kell fenntartani.
(5) Az egyéb (nem országos) külterületi utak, mező- és erdőgazdasági utak mentén kerítést, ill. bármilyen építményt a tengelytől számított minimum 6- 6 méter távolságra lehet elhelyezni.
(6) A kiszolgáló-lakóutcák (B. VI. d D) szabályozási szélessége a szabályozási tervlap szerint változó, a meglevő, kialakult beépítésekre tekintettel. Az új kialakítású területeken Olaszfalun jellemzően 16 ill. 20 méter .
(7) A különleges burkolat-kiképzésű közterületek (közös jármű-gyalogos burkolat, vagy díszburkolat, térkialakítás) kialakítását részleteiben kidolgozott terv alapján kell megépíteni.
(8) Meglévő létesítmények, ill. meglévő épületben funkcióváltással létrejövő új létesítmények esetében, amennyiben a telken belüli parkolás fizikailag megoldhatatlan, vagy aránytalanul nagy nehézségekkel járna, a közterületi parkolás helyi parkolási rendelet alapján engedélyezhető.
(9) Új létesítmények parkolását, rakodását az OTÉK előírásainak megfelelően telken belül kell megoldani.
Zöldterületek (Z)
19. §.
(1) Zöldterület a Belterületi szabályozási terveken „Z” szabályozási jellel jelölt területfelhasználási egység.
(2) A zöldterületek funkciójuk, kialakításuk, valamint az elhelyezhető létesítmények alapján az alábbi övezetekre tagolódnak, melyek részletes előírásai az alábbiak:
övezeti jel |
kialakítható/ |
kialakítható/ |
beépítés módja |
beépítettség max. mértéke % |
max. |
|---|---|---|---|---|---|
Z-1 |
K/- |
K/- |
- |
- |
- |
SZ: szabadon álló
K: kialakult (tovább nem osztható, csak összevonható), ill. a Szabályozási terven kijelölt
(3) A Z-1 övezetben:
- pihenést és testedzést szolgáló építmények (pihenőhely, sétaút, játszótér, kisebb sportpályák stb.),
- köztárgyak, műtárgyak (szobor, emlékmű, díszkút, szökőkút stb.), valamint
- kerti építmények (pl. pergola), helyezhetők el.
(4) A zöldterületeken épületek a vízfolyások partvonalától mért 50 m-en belül nem helyezhetők el.
(5) A zöldterületeken elhelyezésre kerülő épületek, építmények kizárólag tájba illő építészeti kialakításúak (hagyományos anyaghasználatúak és felületi kiképzésűek, színezésűek) lehetnek.
(6) A Z-1 övezetekben az egyes telkek zöldfelülettel borított részének legalább 1/3-át háromszintű növényzet (gyep- cserje- és lombkoronaszint együttesen) alkalmazásával kell kialakítani, ill. megtartani. Kizárólag egyszintű növényzet (gyep) a telkek zöldfelülettel fedett részének legfeljebb felét boríthatja.
(7) A vízfolyások mellett legalább 20 m-es sávban a természetes, természetközeli állapotú növénytársulások megőrzendők, növénytelepítés során kizárólag a termőhelyi adottságoknak megfelelő honos növényfajok alkalmazhatók.
(8) Új zöldterületek kialakítása, ill. meglévő zöldterületek átépítése kizárólag tervezési jogosultsággal rendelkező táj- és kertépítész mérnök által készített kertépítészeti terv alapján történhet. A Kertépítészeti tervnek legalább kertrendezési tervet (léptéke legalább M 1:500 vagy M1:200), növénykiültetési tervet, tereprendezési tervet, kitűzési tervet, a tervezett kerti létesítmények részletrajzait és műleírást kell tartalmaznia. Kertépítészeti tervet kizárólag tervezési jogosultsággal rendelkező táj- és kertépítész mérnök készíthet.
(9) A település közterületi zöldfelületeinek védelme érdekében:
a) A kivágott, elhalt, továbbá engedély nélkül eltávolított növényzet pótlásáról jellegüknek és értéküknek megfelelően, legalább az 1 m magasságban mért törzsátmérő mértékéig kell a növényzet kivágójának gondoskodnia. Ha a fa kivágására építéssel összefüggésben került sor, akkor a visszapótlás helyét, módját, a kiültetendő növény fajtáját az építési engedélyezési terv részeként meg kell határozni.
b) A visszapótlásra kerülő növényállomány fajtáját (pl.: a térségben honos fajok alkalmazásának előnyben részesítése), a telepítés helyét és idejét az építési hatóság meghatározhatja.
Erdőterületek (E)
20.§.
.
(1) A közigazgatási területen található erdőterületek funkciójuk és az elhelyezhető építmények szerint az alábbi övezetekre tagolódnak:
a) Ev-1: védett erdő
b) Ev-2: védő erdő
c) Ev-h: honvédelmi érdekeket szolgáló erdő
d) Eg: gazdasági erdő
(2) Védett erdőterületbe (Ev-1) tartoznak a természeti területként4, Natura 2000 területként nyilvántartott, valamint a tervezett Kelet-Bakony tájvédelmi körzet területén található erdőterületek közül azok, amelyek a honvédelmi miniszter által kijelölt honvédelmi érdekeket szolgáló erdőterületek közé nem kerültek besorolásra.
(3) Védett erdőterületen a táji, természeti értékek megőrzése, a természetes, ill. természetközeli ökoszisztémák megóvása biztosítandó. Ezen erdőterületeken a természetvédelmi hatóság által meghatározott feltételekkel kizárólag lehetőség szerint természetközeli erdőművelés (szálaló vágás, őshonos fafajokkal történő erdőtelepítés, erdőfelújítás), ill. a természetvédelmi érdekekkel összhangban lévő vadállomány-kezelés folytatandóható.
(4) A védő erdőterületen (Ev-2) kizárólag olyan nem épület jellegű építmények, létesítmények (pl. nyomvonal jellegű közmű és távközlési létesítmények, feltáró utak) helyezhetők el, amelyek az erdőt védelmi rendeltetésének betöltésében nem akadályozzák.
(5) A honvédelmi érdekeket szolgáló erdőterületek (Ev-h) övezetbe a Magyar Honvédség kezelésében lévő védelmi célú erdők tartoznak. Honvédelmi érdekeket szolgáló erdőterületeken a (4) bekezdésben meghatározott nem épület jellegű építmények, létesítmények helyezhetők el.
(6) Olaszfalu közigazgatási területén Alsó-Pere településrészen a honvédelmi érdekeket szolgáló erdőterületen belül található arborétum területén a növényzet védelme biztosítandó. Ennek érdekében fás növényzet kizárólag abban az esetben vágható ki, ha azt a növény egészségi állapota, vagy balesetveszély elhárítása teszi szükségessé. A terület közjóléti szerepe, a látogatás feltételeinek megteremtése biztosítandó.
(7) Védelmi célú (védett, védő és honvédelmi érdekeket szolgáló) erdőterületeken épületek nem helyezhetők el.
(8) Azon honvédelmi érdekeket szolgáló erdőterületeken, amelyek a Balaton-felvidéki Nemzeti Park Igazgatóság nyilvántartása szerint természeti területnek, Natura 2000 területnek minősülnek, vagy a tervezett Kelet-Bakony tájvédelmi körzet területén találhatók, a természetes és természetközeli állapotok megőrzése és érvényre juttatása érdekében az erdészeti üzemterv a természetvédelmi hatóság (a Balaton-felvidéki Nemzeti Park Igazgatóság) és a Honvédelmi Minisztérium előzetes szakhatósági hozzájárulásával hagyható jóvá.
(9) Természeti területnek minősülő erdőterületeken építmények elhelyezése a természetvédelmi hatóság (a Balaton-felvidéki Nemzeti Park Igazgatóság) és a honvédelmi érdekeket szolgáló erdőterületek (Ev-h) övezetbe tartozó erdőterületeken a Honvédelmi Minisztérium előzetes szakhatósági hozzájárulásával engedélyezhető.
(10) Gazdasági rendeltetésű erdőterületen (Eg) legalább 20 ha nagyságú telken, legfeljebb 0,3 %-os beépítettséggel, kizárólag az erdő rendeltetésének megfelelő épületek, építmények (pl: erdészház, közösségi vadászház) helyezhetők el, ha azt az erdőhasználat, az erdőművelés indokolja és az elhelyezéshez az ÁESZ hozzájárul.
(11) A gazdasági erdőterületeken kialakítható épületek legfeljebb 4,5m építménymagasságúak, magastetős, 35°-45° tető hajlásszögűek lehetnek. Az épületek maximális szélessége 12m lehet.
(12) A gazdasági erdő övezetben az építési hely határvonalai:
a) építési határvonal az előkertben: a telek szélétől 20 m-re,
b) építési határvonal az oldalkertben: a telek szélétől 20 m-re,
c) építési határvonal a hátsókertben: a telek szélétől 20 m-re húzódik.
(13) Az egyes övezetekben elhelyezhető épületek, építmények kizárólag tájba illő, hagyományos szerkezetűek, anyaghasználatúak és színezésűek lehetnek.
(1) Lakókocsi, lakókonténer, egyéb mobil jellegű építmény az erdőterületeken még átmenetileg sem helyezhető el.
(14) Vízfolyások mentén 50-50 m-es sávban épületek, építmények nem helyezhetők el.
(15) A tájkarakter erősítése érdekében eErdőtelepítés, erdőfelújítás során valamennyiaz erdőterületeken lehetőség szerint a termőhelyi adottságoknak megfelelő honos fafajok telepítendők, ill. természet- és környezetkímélő gazdálkodási módszerek alkalmazandók.
(16) Amennyiben a jelenlegi elsődleges rendeltetésű erdőterületen más ajánlott elsődleges rendeltetés szerepel, akkor az erdészeti tevékenységet lehetőség szerint az ajánlásban foglaltakra figyelemmel kell folytatni.
(17) Erdőterületen erdőgazdálkodás kizárólag az erdőtörvény, az erdőterv, ill. a különböző tulajdonú erdők kezelésére létrehozott szervezetek (pl.: erdőbirtokossági társulás) belső előírásai szerint történhet.
(18) Az erdőterületek létesítéséhez (fásításhoz és erdőtelepítéshez), fakitermelési munkák végzéséhez, az erdőterületek igénybevételének minősülő tevékenységekhez (kivonás, időleges kivonás, rendeltetésszerű használatot akadályozó létesítmény elhelyezése), erdőterületek megosztásához az erdészeti hatóság engedélye, továbbá természeti területen, Natura 2000 területen és a tervezett Kelet-Bakony tájvédelmi körzet területén a természetvédelmi, a honvédelmi érdekeket szolgáló erdőterületek övezetbe tartozó erdőterületeken honvédelmi szakhatósági hozzájárulás szükséges.
Mezőgazdasági rendeltetésű területek
21.§.
.
(1) A mezőgazdasági területek sajátos használatuk szerint általános mezőgazdasági területek.
(2) A mezőgazdasági övezetekre az alábbi általános előírások vonatkoznak:
a) lakókocsi, lakókonténer, egyéb mobil jellegű építmény a mezőgazdasági területeken még átmenetileg sem helyezhető el.
a) önálló reklámhordozók, hirdető berendezések nem helyezhetők el.
b) vízfolyások mentén 50-50m-es sávban épületek, építmények nem helyezhetők el, a gyep művelésű területhasználat megőrizendő.
c) az egyes övezetekben elhelyezhető épületek kizárólag a helyi építési hagyományoknak megfelelő, tájba illő építészeti kialakítással, magastetővel létesíthetők.
d) a 100m2-nél nagyobb homlokzati felületek tagoltan alakíthatók ki.
e) állatok tartása az önkormányzat állattartási rendeletében előírt környezetvédelmi, közegészségügyi előírások betartásával történhet.
(3) A kialakult jellegzetes településszerkezet megtartása, a hagyományos tájhasználat és a táji, természeti értékek megőrzése érdekében az általános mezőgazdasági terület az épületek, építmények elhelyezése szempontjából a következő övezetekre tagolódik:
a) Má-1: védendő tájhasználatú mezőgazdasági övezet
b) Má-2: árutermelő mezőgazdasági övezet
c) Má-3: belterületi mezőgazdasági övezet
(4) Az általános mezőgazdasági terület övezeteiben kialakítható legkisebb telek nagysága 3000m2, szélessége min. 30m.
(5) Az általános mezőgazdasági terület övezeteinek részletes előírásai az alábbiak:
övezeti jel |
épület típus |
beépíthető min. teleknagyság |
beépíthető min. telekszélesség |
beépítés módja |
max. beépítési |
max. építmény magasság (m) |
|---|---|---|---|---|---|---|
Má-1 |
G, T |
1 000 000 ( 100 ha ) |
100 |
SZ |
0,1 |
4,5 |
Má-2 |
G, T |
20 000 ( 2 ha ) |
30 |
SZ |
0,2 |
4,5 |
Má-3 |
- |
- |
- |
- |
- |
- |
SZ: szabadon álló
G: gazdasági épület
T: tanyagazdaság lakóépülettel: lakóépületet is magába foglaló egyéni gazdaság területe
(6) Az Má-1 és Má-2 övezetekben a növénytermesztés és az állattenyésztés, továbbá az ezekkel kapcsolatos terményfeldolgozás és tárolás épületei, építményei, továbbá amennyiben a gazdálkodás szükségessé teszi, lakófunkciót (max. 10% alapterületben) tartalmazó épület. Az épületek növénytermesztéshez és állattartáshoz kapcsolódó épület esetén egyenkénti mérete nem haladhatja meg az 1000 m2 beépített földszinti alapterületet.
(7) Az Má-1 és Má-2 övezetekben az építési hely határvonalai:
a) építési határvonal az előkertben: a telek szélétől 10 m-re,
b) építési határvonal az oldalkertben: a telek szélétől 10 m-re,
c) építési határvonal a hátsókertben: a telek szélétől 10 m-re húzódik.
(8) Az Má-1 és Má-2 övezetekben több telekből álló birtoktest alakítható ki. Birtoktest kialakításába kizárólag olyan telkek vonhatók be, amelyek egymással határosak. Birtoktest esetén az adott övezetben előírt legnagyobb beépíthetőség a birtoktesthez tartozó összes telek területe után számítva csak az egyik telken is kihasználható (birtokközpont), ha a telek területe legalább a 10 000 m2-t eléri és a beépítés a szomszéd telek rendeltetésszerű használatát nem veszélyezteti, továbbá a természeti érték megőrzését nem korlátozza, ill. veszélyezteti. A birtokközpont telkén a beépítettség a 15%-ot nem haladhatja meg.
(9) Tanyagazdaság és birtokközpont lakóépületének alapterülete — a tájkarakter megőrzése érdekében — legfeljebb 200 m 2 lehet. Tanyagazdaság és birtokközpont lakóépülete csak akkor helyezhető el, ha az OTÉK 33. §-ában felsorolt feltételek biztosíthatók. A szükséges feltételek biztosításának módját az építési engedélynek tartalmaznia kell. A használatba vételi engedély kizárólag az előírt feltételek teljesülését követően adható ki.
(10) A birtokközpont kialakítására vonatkozó építési engedélynek a vonatkozó jogszabályok előírásain túlmenően kertészeti tervet5 is tartalmaznia kell.A Kertészeti tervnek legalább kertrendezési tervet (léptéke M 1: 500 vagy M1: 200), növénykiültetési tervet, tereprendezési tervet, kitűzési tervet, a tervezett kerti létesítmények részletrajzait és műleírást kell tartalmaznia. Kertészeti tervet kizárólag tervezési jogosultsággal rendelkező táj- és kertépítész mérnök készíthet.
(6) A mezőgazdasági területen belül szélerőműpark elhelyezésére újonnan kizárólag az árutermelő mezőgazdasági övezet területei vonhatók vizsgálat alá.
(11) A mezőgazdasági területeken z árutermelő mezőgazdasági övezetben szélerőmű-park kizárólag környezeti hatásvizsgálat alapján, környezetvédelmi engedély birtokában alakítható ki.
(12) A szélturbinák kizárólag abban az esetben helyezhetők el, ha működésük során a települési környezetvédelem (pl. környezeti zaj elleni védelem), továbbá a természet védelme (pl. madárvédelem), az ökológiai kapcsolatok zavartalan fennmaradása biztosítható.
(13) A környezetvédelmi engedéllyel rendelkező szélerőmű-park szélturbináinak helyeit a szabályozási terv tartalmazza. Az újonnan kialakításra kerülő szélerőművek által érintett területet (szélturbinák és védőterületei) a Szabályozási terven fel kell tüntetni.
(14) A (14) bekezdésben foglaltak biztosítása érdekében az alábbi védőtávolságok tartandók be, melyeken belül szélturbinák nem alakíthatók ki: Új szélerőmű elhelyezésére kizárólag a közigazgatási terület Olaszfalu-Felsőpere-Nagyesztergár belterülete közötti árutermelő mezőgazdasági övezetbe sorolt területei vonhatók vizsgálat alá. A szélturbinák helyeinek meghatározásakor az emberi egészség és a természet védelme érdekében az alábbi védőtávolságok veendők figyelembe, melyen belül szélturbinák nem alakíthatók ki:
a) összefüggő települési területtől (lakó-, vegyes és rekreációs célú terület szélétől) való védőtávolságot a zajterhelési határértékekről szóló jogszabályban6 meghatározott határértékek teljesülése határozza meg, de nem lehet kevesebb, mint 600 m ,
b) közutak, vasutak mentén 50 m ,
c) vízfolyások mentén 100 m ,
d) összefüggő (5 ha-nál nagyobb) erdőterület szélétől számított 100 m ,
e) a természetvédelmi értékekben gazdag területek (védett természeti területek, természeti területek, Natura 2000 területek) környezetében az illetékes természetvédelmi hatóság (Balaton-felvidéki Nemzeti Park Igazgatóság) által meghatározott védőtávolságot kell figyelembe venni.
(15) A szélerőmű-park létesítményeinek (szélerőművek és járulékos létesítményei) elhelyezéséhez telket kell elkülöníteni, melynek területe az 1000 … m2-t nem haladhatja meg.
(16) A szélturbinák teljes magassága (torony + lapát) legfeljebb 150 m lehet.
(17) A szélerőmű-park hatásterületén a mezőgazdasági területen elhelyezhető épületek, építmények közül tanyagazdaság és birtokközpont nem alakítható ki. Gazdasági épület kialakítása kizárólag abban az esetben engedélyezhető, ha az üzemi létesítménytől származó környezeti zajszint a jogszabályban meghatározott határértékeket (nappal 60 dB, éjjel 50 dB) nem haladja meg, és legalább a szélturbina alaptestétől 100 150 m-re kerül elhelyezésre.
(6) A szélerőműpark kialakításával érintett területet a Szabályozási terven fel kell tüntetni.
Védendő tájhasználatú mezőgazdasági övezet (Má-1)
22.§.
.
(1) Az övezetbe a „Szabályozási terv — külterület” c. tervlapon (2. sz. melléklet) „Má- 1” jellel jelölt, a Balaton-felvidéki Nemzeti Park Igazgatóság által természeti területként, ill. Natura 2000 területként nyilvántartott, továbbá a tervezett Kelet-Bakony tájvédelmi körzet területén található tájképi, természetvédelmi szempontból értékes mezőgazdasági területek tartoznak.
(2) Az övezetben nem folytatható olyan tevékenység, ill. nem helyezhető el olyan létesítmény, amely a jelenlegi állapotot rontja, a meglévő növényállományt, ökoszisztémákat és egyéb természeti képződményeket veszélyezteti, a tájkép jellegét megváltoztatja. A kialakult tájhasználatot megváltoztatni kizárólag a természeti állapothoz közelítés érdekében szabad.
(1) A szélturbinák szabályozási terven jelölt 150 m-es védőtávolságán belül gazdasági épület, 600 m-en belül tanyagazdaság és birtokközpont nem alakítható ki.
(3) Az övezet teljes területén átjátszó állomás nem helyezhető el, energia és hírközlő vezetékek terepszint alatt helyezhetők el.
(4) Az övezetben kizárólag a Rendelet hatálybalépésekor már környezetvédelmi engedéllyel rendelkező szélerőművek alakíthatók ki, az övezet területe új szélerőmű elhelyezésére nem vonható vizsgálat alá.
(5) Az övezetben kerítések – kivéve a szélerőmű körüli kerítést - nem létesíthetők.
(6) Az övezetben a gyep művelési ág megváltoztatása, ill. közmű és közút építése a természetvédelmi hatóság által meghatározott feltételekkel engedélyezhető.
(7) Az övezetben az OTÉK 32. §-ában felsorolt építmények közül nyilvános illemhely nem helyezhető el.
(8) Az övezet területén ösztönözni kell az extenzív jellegű, természet-, ill. környezetkímélő gazdálkodást.
Árutermelő mezőgazdasági övezet (Má-2)
23.§.
.
(1) Árutermelő mezőgazdasági övezetbe tartoznak az Má-1 övezeten kívüli külterületi mezőgazdasági területek.
(2) Kerítés a szélerőmű körül, a tanyagazdaság központi része, ill. birtokközpont körül, valamint az erdővel határos mezőgazdasági területeken alakítható ki. A tanyaudvar ill. birtokközpont körül kerítés csak fából, vagy cserjesávval takart drótfonatból, az erdővel határos mezőgazdasági területeken legfeljebb 1,8 m magas, áttört kialakítású, vadvédelmi célú kerítés építhető. Tömör kerítés az övezetben nem létesíthető. Állattartás esetén az ingatlan (teljes áttörtségű) max. 2,0 m magas”vadháló” kerítéssel bekeríthető.
Belterületi mezőgazdasági területek övezete (Má-3)
24.§.
.
(1) Az övezetben a kialakult telkek tovább nem oszthatók, a kialakult telekstruktúra megőrizendő.
(2) Az övezetben építési tevékenység nem engedélyezhető.
Vízgazdálkodási Terület (V)
25.§.
.
(1) Vízgazdálkodási területbe a vízfolyások medre és parti sávja, valamint a vízműterületek tartoznak.
(2) A vízfolyások parti sávja a part élektől számítva 6- 6 m , melyet a fenntartás érdekében szabadon kell hagyni. A parti sávban épületek nem alakíthatók ki.
(3) A parti sávban kizárólag gyep művelési ágú terület alakítható ki.
(4) A vízfolyások mentén partrendezési munkálatok a vízkezelő létesítési engedélye alapján létesíthetők.
(5) A vízgazdálkodási terület övezeteiben kizárólag a vízügyi jogszabályoknak megfelelő és a vízügyi hatóság által jóváhagyott létesítmények helyezhetők el.
(6) Az övezetben nem folytathatók olyan tevékenységek, melyek veszélyeztetik a vízfolyások, továbbá a talaj- és a felszín alatti vizek állapotát, és talaj vagy talajvízszennyezést okozhatnak.
(7) A területen tilos kommunális, vagy veszélyes hulladék, vegyszer vagy környezetszennyező anyag tárolása.
Közművesítés, közműlétesítmények
26.§.
.
(1) Közműlétesítmények és közműhálózatok elhelyezésénél az OTÉK előírásait, valamint a megfelelő ágazati szabványokat és előírásokat be kell tartani. Az előírások szerinti védőtávolságokat biztosítani kell. A védőtávolságon belül mindennemű tevékenység csak az illetékes üzemeltető, az érintett szakhatóság hozzájárulása esetén engedélyezhető.
(2) A meglévő és a tervezett közcélú vízellátás, vízelvezetés (szenny- és csapadékvíz), energiaellátás (villamosenergia ellátás, földgázellátás), valamint a hírközlés hálózatai és létesítményei, továbbá azok ágazati előírások szerinti biztonsági övezeteik számára közműterületen, vagy közterületen kell helyet biztosítani. Ettől eltérő esetben -ha azt egyéb ágazati előírás nem tiltja- a közművek és biztonsági övezetük helyigényét szolgalmi jogi bejegyzéssel kell fenntartani.
(3) Felhagyott, feleslegessé vált közművet fel kell bontani, felhagyott vezeték nem maradhat sem föld felett, sem föld alatt.
(4) A település beépített, illetve beépítésre szánt területén építési engedély csak akkor adható, funkcióváltás csak akkor engedélyezhető, ha az OTÉK 8. §-ban, illetve annak 2002-es módosító kiegészítésében rögzített közművesítettség mértéke szerint: a beépítésre szánt területek valamennyi (lakó-, vegyes-, gazdasági- és különleges-) építési övezetében a teljes közműellátás rendelkezésre áll. Ettől eltérni csak szennyvízelvezetés megoldásában a (8) bekezdésben, a csapadékvíz elvezetésének megoldásában pedig a (13) bekezdésben rögzítettek betartásával lehet.
(5) A település beépítésre nem szánt területén, bel- és külterületen lakás céljául szolgáló, vagy kereskedelmi, vendéglátási célú, vagy szállásférőhelyet nyújtó, vagy gazdasági célú tevékenységre szolgáló új épület elhelyezése, ill. meglevő épület felsorolt célra történő funkció váltása csak akkor engedélyezhető, ha a (6) bekezdésnek megfelelő ivóvízellátás és a villamosenergia ellátás, valamint a szennyvízelvezetés a (8), a felszíni vízrendezés a (13) bekezdésben a beépítésre nem szánt területre vonatkozóan rögzítetteknek megfelelően biztosítható.
(6) A beépítésre nem szánt bel- és külterületen lakás céljául szolgáló, vagy kereskedelmi, vendéglátási célú, vagy szállásférőhelyet nyújtó új épület elhelyezése, ill. meglevő épület felsorolt célra történő funkció váltása csak akkor engedélyezhető, ha az ÁNTSZ által is elfogadott egészséges ivóvízellátás biztosítható.
(7) A szennyvizekkel a környezetet, a sérülékeny vízbázist szennyezni nem szabad, ezért:
a) A vízbázisok védelme, a talaj és a talajvíz védelme érdekében a szennyvizek közvetlen talajba szikkasztása a település teljes közigazgatási területén tilos, az még átmenetileg –rövid időre- sem engedélyezhető.
b) Az esetleg előforduló nyílt árkokra, patakra, egyéb időszakos, vagy állandó vízfolyásba való szennyvízrákötéseket, valamint a felhagyott kutakba történő szennyvíz bevezetéseket meg kell szüntetni.
c) A csatornahálózat kiépítéséig a szennyvizeket igazoltan vízzáró medencékben kell gyűjteni és ellenőrizni kell a szennyvíz rendszeres szippantással történő elszállíttatásának tényét a kijelölt ürítőhelyre.
d) A csatornázásra kerülő utcákban, a csatorna kiépítését követően az érintett telkek tulajdonosait a közcsatornára való rákötésre (egy éven belüli határidővel) kötelezni kell.
e) A település belterületén, illetve beépítésre szánt területen használatbavételi engedély a település közcsatorna hálózatának kiépítéséig a c.) bekezdésnek megfelelően, azt követően csak a település szennyvíz közhálózatára történő rácsatlakozásának megoldása esetén adható.
f) A település beépítésre nem szánt területén elhelyezhető építményben keletkező szennyvizeket ha :
a napi keletkező szennyvíz mennyisége nem haladja meg a 3 m3-t, a közcsatorna hálózathoz csatlakozni 100 m-en belül nem tud, akkor a térség közcsatorna hálózatának kiépítéséig, a szennyvizeket szigorúan -ellenőrzötten- zárt szennyvízgyűjtő medencébe kell összegyűjteni és szippantó kocsival a kijelölt ürítőhelyre szállítani. Ha a közcsatorna kiépítése a beépítésre nem szánt területet 100 m távolságra megközelíti, akkor az érintett ingatlanokat kötelezni kell a közcsatornára való rákötésre.
a napi keletkező szennyvíz mennyisége meghaladja a 3 m3-t, a közcsatorna hálózathoz csatlakozni 200 m-en belül nem tud, a befogadó rendelkezésre áll, és egyéb előírások nem tiltják, az illetékes hatóságok hozzájárulásával a keletkező szennyvizek tisztítására engedélyezhető helyi szennyvíztisztító kisberendezés. A kisberendezés védőtávolsága nem nyúlhat túl az engedélyes ingatlanán. (amennyiben a keletkező szennyvíz mennyisége meghaladja a napi 3 m3-t, de a szennyvíztisztító kisberendezés létesítése nem engedélyezhető, ki kell építtetni a közcsatorna csatlakozást, különben építési engedély nem adható!)
(8) Vállalkozási, gazdasági, ipari területről (lakótelkeken engedélyezett vállalkozások esetén is!) a kibocsátott szennyvíz szennyezettségének a közcsatornába való bevezetés előírásainak meg kell felelnie, a nagyobb szennyezettségű vizet a telken belül létesítendő szennyvízkezeléssel –az előírt szennyezettség mértékéig- elő kell tisztítani.
(9) A tisztított szennyvizet az élővízbe bevezetni csak vízjogi létesítési engedéllyel, a hatóságok által előírt megfelelő kezelés után szabad.
(10) Az önkormányzati kezelésében lévő vízfolyás partéleitől 6- 6 m , a nyílt árkok karbantartására legalább 2- 2 m szélességü sáv karbantartás számára szabadon hagyandó. A karbantartó számára szolgalmi jog biztosítandó.
(11) Vízgazdálkodási területként lejegyzett területet (árok, vízfolyás, vízmosás, stb.) egyéb célra hasznosítani csak vízjogi létesítési engedély alapján a VIZIG engedélyével szabad.
(12) A település hosszútávú arculatformálása, az urbanizációs igény és a kedvezőbb területgazdálkodás érdekében a csapadékvíz elvezetésére:
a) zárt csapadékvíz elvezető (közcsatornás, vagy burkolt-fedett árkos) rendszert kell építeni a burkolt utakkal feltárt beépített, illetve beépítésre javasolt területen. A beépített, illetve a beépítésre szánt területen a meglevő nyílt árkos felszíni vízelvezetés az útburkolat kiépítéséig, illetve a már burkolt utak soron következő rekonstrukciójáig fennmaradhat. A szilárd burkolat építésével egyidejűleg kell a zárt csapadékvíz elvezetést kiépíteni. Kivételt csak falusias lakóövezeti besorolású területen belül lehet tenni, ha az út szabályozási szélessége ezt utcafásítással együtt is lehetővé teszi (a szabályozási szélesség meghaladja a min 16 m-t).
b) nyílt árkos csapadékvíz elvezetési rendszer tartható fenn, illetve létesíthető beépítésre nem szánt területen illetve beépítésre szánt területen hosszabb távon is, de csak szilárd burkolat nélküli utcák esetén, illetve ahol azt az a) bekezdés megengedi.
(13) A csapadékvíz elvezetését biztosító rendszer szállítóképességét egész a végbefogadóig ellenőrizni kell minden nagyobb (fél ha-t meghaladó telekterületű) beruházás engedélyezése esetén. A beruházásra építési engedély csak akkor adható, ha a többlet felszíni víz megfelelő biztonsággal továbbvezethető a befogadóig.
(14) 20, illetve annál több gépkocsit befogadó parkolókat kiemelt szegéllyel kell kivitelezni, hogy a felületén összegyűjthető legyen a csapadékvíz, az ne folyhasson közvetlen a zöldfelületre. Ezekről a nagyobb parkoló felületekről és a szennyezéssel veszélyeztetett gazdasági területek belső útjairól összegyűlő csapadékvíz csak hordalék és olajfogó műtárgyon keresztül vezethető a csatorna hálózatba. "Zöld" parkoló létesítése tilos!
(15) A magas talajvízállású településrészeken a terepszint alatti építkezéseknél a víz áramlás útját nem szabad elzárni, a talaj- illetve rétegvizek továbbvezetési lehetőségét meg kell oldani.
(16) Településesztétikai és területgazdálkodási szempontból a burkolt utakkal rendelkező területeken, illetve utak szilárd burkolatának kiépítésekor beépített és beépítésre szánt területen új (nagy-, közép-, kisfeszültségű, valamint közvilágítási) villamosenergia ellátási hálózatot építeni, meglevő hálózat átépítésével járó rekonstrukcióját engedélyezni csak földkábeles elhelyezéssel szabad.
(17) Burkolat nélküli utakkal feltárt területeken, valamint beépítésre nem szánt területeken a villamosenergia ellátás hálózatainak földfeletti vezetése fennmaradhat, területgazdálkodási okokból, valamint az utca fásitási lehetőségének a biztosítására a villamosenergia elosztási, a közvilágitási és a távközlési szabadvezetéket közös egyoldali oszlopsorra kell fektetni, amelyre egyben a közvilágítást szolgáló lámpafejek is elhelyezhetőek.
(18) Új közvilágítási hálózat létesítésekor, meglevő közvilágítási hálózat rekonstrukciója során csak energiatakarékos lámpatestek elhelyezése engedélyezhető.
(19) Reklám- és térvilágítással kápráztatást, vakítást, vagy ártó fényhatást okozni, egyéb ingatlan használatát zavarni, korlátozni nem szabad.
(20) A telken belül tervezett gáznyomásszabályozók az épületek utcai homlokzatára nem helyezhetőek el. A berendezés a telkek előkertjében, udvarán, vagy az épület alárendeltebb homlokzatára szerelhetőek.
(21) A földgázvezetéket közterületen és telken belül is csak föld alatti elhelyezéssel szabad kivitelezni (épület homlokfalára földgázvezeték nem szerelhető).
(22) Településesztétikai és területgazdálkodási szempontból beépített és beépítésre szánt területen, a burkolt utakkal rendelkező területen, illetve utak szilárd burkolatának kiépítésekor új vezetékes hírközlési hálózatot létesíteni ill. meglevő rekonstrukcióját engedélyezni csak föld alatti (földkábel, alépítmény) elhelyezéssel szabad. A földfeletti vezetés a szilárd burkolattal nem rendelkező utcákban egyelőre fennmarad, ezért területgazdálkodási okokból, valamint az utca fásítási és utca-bútorozási lehetőségének a biztosítására a 0,4 kV-os, a közvilágítási és a távközlési szabadvezetéket közös oszlopsoron kell vezetni.
(23) Beépítésre nem szánt területeken a vezetékes távközlési hálózatok földfeletti vezetése fennmaradhat, területgazdálkodási okokból, valamint az utca fásítási és utca-bútorozási lehetőségének a biztosítására a távközlési szabadvezetéket, légkábelt és a villamosenergia elosztási, a közvilágítási szabadvezetékeket, légkábelokat közös egyoldali oszlopsorra kell fektetni, amelyre egyben a közvilágítást szolgáló lámpafejek is elhelyezhetőek.
(24) Közszolgálati hírközlési antennák, illetve azok tartószerkezete csak építési engedéllyel helyezhetők el. Hírközlési antennák telepítéséhez az engedély kiadásának feltétele, hogy előzetesen az önkormányzattal egyeztetett helykijelölés történjen.
IV. Fejezet
AZ ÉPÍTETT KÖRNYEZET VÉDELME
Régészeti, történeti településszerkezet és műemlékvédelem, település arculatának védelme, alakítása
27.§.
.
(1) A műemléki környezet (az Országos Műemlékjegyzékben megfogalmazott lehatárolás pontosítása) a szabályozási terv szerint – MK – lehatárolással jelölt terület.
(2) A Belterületi és Külterületi szabályozási terveken lehatárolt műemléki környezeti területen a kulturális örökség védelméről szóló 2001. évi LXIV. Tv –ben (végrehajtási rendelete: 16/2001. (X.18.) NKÖM rendelet) foglaltak szerint kell gondoskodni.
(3) A Belterületi és Külterületi szabályozási terveken lehatárolt műemléki környezet területén területet felhasználni, építési telket, építési területet kialakítani és beépíteni, bármely létesítményt elhelyezni, mindennemű építési és bontási munkát végezni csak a műemléki hatóság által előírt módon és előzetes hozzájárulásával, továbbá – a vonatkozó jogszabályokban foglaltak betartásával – a szabályozási terv alapján szabad.
(4) A szabályozási előírásban felsorolt településképi jelentőségű épület - az önkormányzati rendelet elfogadása után - önkormányzati védelem alatt áll, melynek alapján a létesítmények és helyreállításuk terveit településszerkezet megtartási, településképi megjelenési és műemléki szempontokból is bírálni kell. Az elbírálásnál a területi főépítész és a műemléki hatóság véleményét figyelembe kell venni.
(5) A műemléki környezetben lévő ill. településképi jelentőségű területen bármilyen építmény, fő- vagy melléképület bontását az építési hatóság, a területi főépítész és műemléki hatóság véleményének figyelembevételével bírálhatja el.
(6) Az M 1:2.000-es léptékű Belterületi szabályozási terven jelölt műemléki, településképi, illetve helyi védettségű, és az Országos Műemlékjegyzékben nem nyilvántartott épületek védelméről megfelelő módon – Országos Jegyzékbe való felvétellel, illetve helyi védelem rögzítésének formájában – gondoskodni kell. A helyi védelem részletes szabályainak megállapításáról, és a továbbiakban helyi védelem elrendeléséről a képviselő testület külön rendelkezik.
(7) A közterületeken a Helyi Önkormányzat (tulajdonosi) hozzájárulásával, a helyi hagyományok szerint az építési hatóság engedélyezi ill. szabályozza:
— Utcabútorok, berendezések elhelyezését.
(8) A magas építmények, tornyok, oszlopok csak az Önkormányzat hozzájárulásával, táj- és utcaképet nem rontó módon helyezhetők el az egyéb jogszabályok betartása mellett.
(9) A terek, teresedések, zöldterületek tudatosan úgy alakítandók ki, hogy minden területrésznek legyen funkciója: pihenés, idegenforgalom, tájékoztatás, a közlekedési területek és közműsávokon túlmenően.
(10) A fentieken túl értelemszerűen alkalmazni kell a Kulturális Örökségvédelmi Hatástanulmány javaslatait.
(11) A műemlék védelem alatt álló és a szabályozási terveken védelemre javasolt épületek állagmegőrzése, felújítása, korszerűsítése csak oly módon lehetséges, hogy homlokzat és tömegkialakításuk ne változzon. Párkány és gerincmagasságuk, tetőhajlásszögük nem változtatható. Nyílászáróik befogadó mérete, aránya megtartandó.
(12) A műemlék épületeknek az átalakítása, felújítása, állagmegőrzése csak a KuÖM jóváhagyásával történhet. Bontásuk életveszély esetén engedélyezhető.
(13) Olaszfalu teljes közigazgatási területén a régészeti értékek védelméről gondoskodni kell. Ennek megfelelően az TRT szabályozási tervlapján jelölésre kerültek az ismert régészeti területek. Ezen területeken az építési tevékenység során minden esetben értesíteni kell a régészeti hatóságot a szükséges előzetes feltárás ill. leletmentés érdekében. Az építési tevékenységet csak ez után szabad megkezdeni és bármilyen újabb lelet előkerülésekor az építkezés szüneteltetésével ismét értesíteni az illetékes hatóságot.
(14) A nyilvántartott régészeti lelőhelyeken az építési engedélyezési eljárások során a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal a kulturális örökség védelméről szóló 2001. évi LXIV.tv. (Kövt.) 63. §-a alapján szakhatóságként jár el.
(15) Ha a földmunkák során váratlan régészeti emlék, lelet kerül elő, a Kövt.7 24. §-a alapján kell eljárni.
(16) A régészeti lelőhelyek határát a szabályozási tervek jelölik.
- A régészeti lelőhelyek határát a szabályozási tervek jelölik.
Épületek, létesítmények elhelyezésekor betartandó környezeti feltételek
A levegő védelme
28.§.
.
(1) Levegőterhelést okozó légszennyező forrásokra az elérhető legjobb technika alapján jogszabályban, ill. a Közép-dunántúli Környezetvédelmi Felügyelőség egyedi eljárásának keretében kerülnek megállapításra a kibocsátási határértékekÚj légszennyező létesítmény, technológia kizárólag abban az esetben engedélyezhető, ha az elérhető legjobb technika alapján jogszabályban, ill. a területileg illetékes környezetvédelmi hatóság egyedi eljárásának keretében megállapításra kerülő kibocsátási határértékeket teljesíteni tudja8.
(2) A közigazgatási területek az egyes légszennyező anyagok tekintetében az alábbi légszennyezettségi zónacsoportokba tartozinak:
a) kéndioxid: F,
b) nitrogéndioxid: F,
c) szénmonoxid: F,
d) szilárd (PM10): E,
e) benzol: F
f) talajközeli ózon: B9.
Azokban a zónákban, ahol a légszennyezettég mértéke a megengedett határértéknél kisebb, a fenntartható fejlődéssel összhangban meg kell őrizni a meglévő jó állapotot10.
(3) Levegőtisztaság-védelmi szempontból védelmi övezetet igénylő tevékenység11 kizárólag abban az esetben folytatható, ha védő övezete lakóterületet, vegyes területet, rekreációs célú területet (sportterület, zöldterület) vagy természeti területet nem érint. Védelmi övezeten belül állandó, időszakos, vagy átmeneti emberi tartózkodásra szolgáló létesítmény (pl. oktatási, egészségügyi, üdülési stb. célt szolgáló létesítmény) nem helyezhető el. A védőövezet területén levegőterhelésre érzékeny, élelmezési célt szolgáló növényi kultúra nem termeszthető.Védelmi övezeten belül lakó-, üdülőépület, oktatási, egészségügyi, szociális és igazgatási célú épület nem helyezhetők el.
(4) Diffúz légszennyezést, kellemetlen szagot, bűzt okozó tevékenységek belterületen nem folytathatók. E tevékenységek folytatása külterületi gazdasági területeken, mezőgazdasági területeken is kizárólag abban az esetben engedélyezhető, ha megfelelő technológiával (pl. elszívási technológia, felületnedvesítés stb.) a légszennyező anyagok terjedése megakadályozható.
A felszíni- és felszín alatti vizek védelme
29. §.
(1) Olaszfalu a felszín alatti vizek és a földtani közeg érzékenysége szempontjából fokozottan érzékeny, illetve kiemelten érzékeny terület besorolású. A felszín alatti vizek és a földtani közeg védelme érdekében a vonatkozó jogszabályok [13] előírásait figyelembe kell venni. 12A települések a felszín alatti vizek minőségét érintő tevékenységekkel összefüggő egyes feladatokról szóló 33/2000. (III.17.) Korm. rendelet szerinti „A” fokozottan érzékeny besorolású területek. A közigazgatási területen kizárólag olyan tevékenységek folytathatók, ill. technológiák alkalmazhatók, amelyek során jogszabályban [14] 10/2000. (VI.2.) KöM-EüM-FVM-KHVM együttes rendelet előírt, a felszín alatti víz és a földtani közeg minőségi védelméhez szükséges, az “A” fokozottan érzékeny besorolású területre vonatkozó határértékek teljesíthetők.
(1) A felszín alatti vizek minőségéről szóló 33/2000. (III. 17.) Korm. rendelet 3.sz. mellékletében felsorolt tevékenységek kizárólag a Korm. rendeletben előírt hatósági engedéllyel folytathatók.
(2) A közcsatorna-hálózattal rendelkező településrészek beépítésre szánt területein új épület építésére építésügyi hatósági engedélyt adni kizárólag abban az esetben lehet, ha a szennyvizek csatornahálózatra való rákötése biztosítható.
(3) A csatornahálózatba be nem kapcsolható beépítésre nem szánt területeken, valamint a közcsatorna-hálózattal nem rendelkező településeken, ill. településrészeken (Lókút, Felső Pere, Alsó Pere) a közcsatorna-hálózat kiépítéséig új épület építésére építésügyi hatósági engedélyt adni csak a környezetvédelmi és vízügyi hatóság által elfogadott vízzáró szennyvíztároló, ill. egyedi szennyvízelhelyezési kisberendezés (korszerű csatorna-közműpótló) létesítése esetén lehet. A szennyvizek szikkasztása még átmenetileg sem engedélyezhető.
(5) A felszíni vizek. bármilyen jellegű szennyezése tilos. A vízfolyások környezetében nem folytathatók olyan tevékenységek, melyek veszélyeztetik a felszíni vizek., továbbá a talaj- és a talajvizek állapotát, és talaj vagy talajvízszennyezést okozhatnak, így különösen
a) állattartás a vízfolyások legalább 200 m-es körzetén belül nem folytatható,
b) növényvédelmi tevékenység a vízfolyások környezetében a növényvédőszer veszélyességétől függően 20-500 m-en belül korlátozottannem folytatható13.
(6) A felszíni vizek. öntisztulásának elősegítése miatt a vízparti sávban a természetközeli gyep és ligetes fás társulások, természetközeli ökoszisztémák védelmét biztosítani kell.
(7) Az összegyűjtött csapadékvizek élővízfolyásba, ill. befogadóba abban az esetben vezethetők, ha minőségük a 28/2004. (XII. 25.) KvVM rendeletben a 4. vízminőség-védelmi területi kategóriára (általánosan védett befogadók) vonatkozó előírásoknak megfelel9/2002. (III.22.) Köm-KöViM együttes rendeletben a 3., ún. általánosan védett felszíni vízminőség-védelmi területre vonatkozó határértékeket teljesíti.
(8) Mezőgazdasági övezetek területén a felszín alatti vízkészlet használata (pl.: öntözési célra) kizárólag vízjogi engedély és a talajvédelmi hatóság engedélye alapján történhet.
(9) Olaszfalu nitrátérzékeny területen lévő település, A települések a 49/2001. (IV.3.) Korm. rendelet 2. számú mellékletében foglaltak alapján a nitrát szennyezéssel szembenérzékeny települések közé tartoznak. eEbből következően a települések teljes területén be kell tartani a rendeletben a trágya tárolásra, trágyakezelésre és a mezőgazdasági területek trágyázására, továbbá az eurozió erózió elleni védelemre és az öntözésekre vonatkozó előírásokat [18] .
A termőföld védelme
30.§.
.
(1) Talajszennyezés veszélyével járó tevékenységek kizárólag a szennyezést kizáró (a tevékenységtől függően víz-, szénhidrogén-, stb. záró) aljzaton végezhetők. Mezőgazdasági területen trágya, trágyalé kizárólag zárt tárolóban gyűjthető.
(2) Épületek, létesítmények elhelyezésekor a terület előkészítése során a beruházónak a humuszos termőréteg termőföld védelméről, összegyűjtéséről, megfelelő kezeléséről és újrahasznosításáról gondoskodnia kell.
(3) Feltöltések kialakítására kizárólag talajvédelmi szempontból minősített, vagy szabványosított termék és anyag használható. Környezetet károsító anyag, ill. veszélyes hulladék alkalmazásának gyanúja esetén az I. fokú építésügyi hatóság az engedélyezési eljárás keretében elrendelheti a feltöltésre szánt anyagok vizsgálatát.
(4) A telkeken rézsűk kizárólag oly módon alakíthatók ki, hogy a rézsű állékonysága a telek területén belül biztosítható legyen.
(5) A tájkarakter védelme miatt a közigazgatási területeken egy tagban 1,5 m-nél nagyobb feltöltések, ill. bevágások, valamint 25º-nál nagyobb hajlásszögű rézsűk nem alakíthatók ki.
Hulladékelhelyezés
31. §.
(1) A keletkező kommunális szilárd hulladékok rendezett gyűjtését és a szükséges időközönkénti elszállítását biztosítani kell. A keletkező hulladékok kizárólag kijelölt hulladéklerakó helyre szállíthatók.
(2) Veszélyes hulladékokat14 eredményező tevékenységek a lakóterületen és a vegyes területeken kizárólag a lakosság alapfokú ellátásához kapcsolódó tevékenységek (pl. fogászat, fotólabor, kozmetika, gyógyszertár, javítószolgáltatások stb.) folytatása esetén engedélyezhetők.
(3) A veszélyes hulladékokat az ártalmatlanításig, ill. az elszállításig a vonatkozó jogszabályokban15 előírt módon, hulladék fajtánként elkülönítetten kell gyűjteni és környezetszennyezés nélkül tárolni.
(4) A z övezeten településen kívül keletkezett veszélyes hulladékok a közigazgatási területeken nem tárolhatók és nem dolgozhatók fel.
Környezeti zaj elleni védelem
32.§.
.
(1) Zajt kibocsátó, rezgést okozó létesítmény kizárólag abban az esetben üzemeltethető, ill. engedélyezhető, ill. környezeti zajt okozó tevékenység abban az esetben folytatható, ha az általa okozott környezeti zaj, rezgés a jogszabályban16 és a területileg illetékes környezetvédelmi hatóságKözép-dunántúli Környezetvédelmi Felügyelőség által a létesítményre megállapított zaj- és rezgésterhelési határértékeket nem haladja meg.
(2) Az üzemi létesítményektől származó környezeti zajszint
a) lakóterületen nappal (600-2200) az 50 dB, éjjel (2200-600) a 40 dB
b) vegyes területen nappal az 55 dB, éjjel a 45 dB
c) gazdasági területen nappal a 60 dB, éjjel az 50 dB
zajterhelési határértékeket nem haladhatja meg.
(3) Új épület építése, meglévő épület átépítése, valamint új közlekedési zajforrás létesítése esetén a közlekedéstől származó környezeti zajszint a zaj ellen védendő létesítmények környezetében
a) lakóterületen:
— főutak, gyűjtőutak mentén nappal (600-2200) a 60 dB, éjjel (2200-600) az 50 dB,
— átmenő forgalom nélküli utak mentén nappal az 55 dB, éjjel a 45 dB;
b) vegyes területen:
— nappal a 65 dB, éjjel az 55 dB;
c) gazdasági területen:
— nappal a 65 dB, éjjel az 55 dB
zajterhelési határértékeket nem haladhatja meg.
Településképi és egyéb környezetvédelmi előírások
33.§.
.
(1) A kedvezőtlen településképi látványt nyújtó tevékenységeket a telkeken belül oly módon kell elhelyezni, vagy takarásukról gondoskodni (pl. többszintű növényzettel vagy kerítéssel), hogy azok közterületről ne okozzanak rendezetlen, kedvezőtlen látványt.
(2) A települések lakó- és vegyes területein nem engedélyezhetők a telepengedély alapján gyakorolható ipari és szolgáltató tevékenységek17.
(3) A gazdasági és mezőgazdasági területeken robbanás és tűzveszélyes, továbbá veszélyes anyagok felhasználása és tárolása csak a környezet veszélyeztetése, szennyezése nélkül a vonatkozó biztonsági és egyéb előírások betartásával folytatható.
Reklámhordozók, parabolaantennák elhelyezése az épületeken.
34.§.
.
(1) A település teljes közigazgatási területén a 1,0 m2-nél nagyobb reklámhordozó cég- és címtábla elhelyezése építési engedélyköteles:
a) A reklámhordozó engedélyezési tervét csak a magántervezői névjegyzékben szereplő építész, illetve ipar-, vagy képzőművész készítheti.
b) A beadványnak tartalmaznia kell:
i) az épület, és zártsorú beépítés esetén közvetlen szomszédai, érintett homlokzati tervét (a már engedélyezett reklámok feltüntetésével),
ii) a reklám színezett ábrázolását, vagy fotóját,
iii) a reklám hordozószerkezetét bemutató műszaki tervet,
iv) további, az építési hatóság által esetenként előírt munkarészeket, okmányokat.
c) A reklámhordozók összterülete nem haladhatja meg a nyílás nélküli homlokzatfelület
10 %-át.
10 %-át.
d) Az épületeken csak az épületben tevékenységet folytatók számára engedélyezhető cég- és címtábla, vagy reklámhordozó.
(2) A település teljes igazgatási területén óriásplakát (multireklám) nem helyezhető el, a meglévők megszüntetendők.
(3) Az Lfkm övezetben az utcai homlokzaton tervezett parabolaantenna létesítése engedélyköteles. A beadványnak tartalmaznia kell a parabolaantenna elhelyezését az épülethomlokzaton alaptérképi megjelöléssel, esetleg fotóval bizonyítva, hogy az antenna az utcáról a védendő rálátási, kilátási pontokról nem látszik.
(4) A város teljes igazgatási területén pavilonok elhelyezése csak közterület-szabályozási, vagy tömbre kiterjedő szabályozási terv alapján lehetséges.
(5) A műemléki környezetben és a helyi utcakép védelem alatt álló területeken valamennyi utcai homlokzati árnyékoló szerkezet létesítése építési engedélyköteles.
V. Fejezet
EGYES SAJÁTOS JOGINTÉZMÉNYEK
Építési tilalmak, korlátozások
35.§.
.
(1) Építési hatósági engedélyt csak az elfogadott szabályozási terv és helyi építési szabályzat alapján olyan területre szabad kiadni, ahol az úthálózat és közműellátás biztosított.
(2) A településen a 10 méternél keskenyebb földrészleteken - tekintet nélkül a nagyságra - épület nem helyezhető el.
(3) Közintézmények és közösségi zöldterületek céljára fenntartott területeket más célra felhasználni nem szabad.
(4) Felvonulási épület építési engedély alapján kizárólag az építkezés időtartamára létesíthető és a használatba vétel időpontjáig tartható fenn.
(5) Törmeléket lerakni csak az arra kijelölt területen szabad.
VI. Fejezet
Záró rendelkezések
36.§.
.
1. a) Jelen rendelet kihirdetése napján lép hatályba..
b) E rendelet rendelkezéseit a rendelet hatálybalépése után indult ügyekben és a megismételt eljárásban kell alkalmazni.
2. Kihirdetéséről a helyben szokásos módon, az SZMSZ –be meghatározottak szerint a körjegyző gondoskodik.
3. Jelen rendelet hatályba lépésével egyidejűleg hatályát veszti a 9/2005./VI.02./ rendelet.
4. A vonatkozó magasabb szintű jogszabályokat a rendeletben a lábjegyzetek jelölik.
5. A Településszerkezeti Tervet legalább 10 évenként felül kell vizsgálni, és szükség esetén módosítani.
BSZA-1
BSZA-2
BSZA-3
2. melléklet
1. függelék a 2. melléklethez
Függelék:
Nyilvántartott régészeti lelőhelyjel érintett helyrajzi számok:
535, 536, 537, 538, 539, 540, 541, 542, 543/2, 363/3, 364, 320. (Tarkarét u. vége) 03/4, 06/17, 06/21, 08/8, 08/13-15, 08/21, 074, 075, 076, 079/7, 081, 082, 0102/3, 0105, 0106, 0152/4, 0153/1, 0154, 0227/2, 0232, 0233, 0241/1-2, 0249, 0256, 0252/2-4, 0266/17-30.
Műemlékek:
R.k. templom (Váci Mihály u.) hrsz:61 tsz:5642
Templomrom (Alsópere) hrsz:0108 tsz:5641
Műemlékek műemléki környezetének helyrajzi számos felsorolása:
58, 59, 60, 62/1, 62/2. (teleknyúlvány), 122/1, 122/2, 220, 221, 222/1, 234/2, 234/3, 234/4.
Helyi védettségre javasolt épületek (hrsz. szerint):
47/3, 48, 49, 52, 54, 58, 67/3, 68/1, 68/2, 123, 127, 143, 147, 149, 186, 187, 188, 197/1, 215, 216, 225, 244, 418, 461, 464. és 534.
Alsópere: 0121, 801/2. és 803/2.
1
az OTÉK alapján
2
1996. évi LVIII. tv.
3
1996. évi LVIII. tv.
4
[4] „Természeti terület: valamennyi olyan földterület, amelyet elsősorban természetközeli állapotok jellemeznek.
5
45/1997. (XII.29.) KTM rend. 5.§. 9. pontja szerint
7
Kúlturális Kulturális örökségvédelmi törvény
8
a levegő védelmével kapcsolatos egyes szabályokról szóló 21/2001. (II.14.) Korm. rendelet előírásainak megfelelően (5.§. (2) bek.)
9
4/2002.(X.7.) KvVM rendelet szerint
10
21/2001. (II.14.) Korm. rendelet 7.§. (10) bek.
11
21/2001. (II.14.) Korm. rendelet 2. sz. melléklete
13
részletesen lásd: a növényvédelmi tevékenységről szóló 5/2001. (I.16.) FVM rendelet 5. sz. melléklete89/2004. (V.15.) FVM rendelet 29.§-a
15
2000. évi XLIII. tv. és 98/2001 (VI.15.) Korm. rend. és a 102/1996 (VII.12.) Korm. rend. hatályos előírásai