Olaszfalu Község Önkormányzata Képviselő-testületének 5/2015.(II.27.) önkormányzati rendelete

a szociális ellátásokról

Hatályos: 2018. 03. 14- 2021. 05. 30

Olaszfalu Község Önkormányzata Képviselő-testületének 5/2015.(II.27.) önkormányzati rendelete

a szociális ellátásokról[1]

Olaszfalu Község Önkormányzat Képviselő-testülete a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 10. § (1) bekezdésében, 26. §-ában, 32. § (1) bekezdés b) pontjában, 32. § (3) bekezdésében, 58/B. § (2) bekezdésében, 62. § (2) bekezdésében, 92. § (2) bekezdésében, 132. § (4) bekezdésében, 134/E. §-ában kapott felhatalmazás alapján az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés a) pontjában és Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX törvény 13. § (1) bekezdés 8. pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el.

I. FEJEZET Általános rendelkezések

1. § (1) A szociális ellátások iránti kérelmet a Bakonybéli Közös Önkormányzati Hivatal Olaszfalui Kirendeltségén kell benyújtani, vagy postai küldeményként feladni az erre a célra rendszeresített formanyomtatványon. A formanyomtatványok (1. melléklet rendkívüli települési támogatás, 2. melléklet települési lakhatási támogatás) a hivatalban rendelkezésre áll, valamint letölthetők a www.olaszfalu.hu honlapról.

(2) A szociális ellátásra való jogosultság elbírálásához a kérelmezőnek a saját és családja vagyoni, jövedelmi viszonyairól – az erre a célra rendszeresített nyomtatványon meghatározott tartalom szerint – nyilatkoznia kell.

(3) A pénzbeli ellátások iránti kérelemhez csatolni kell:

  • a) a támogatást kérő jövedelméről szóló igazolást,
  • b) a közös háztartásban élő közeli hozzátartozók jövedelmeiről szóló igazolást,
  • c) a család vagyoni helyzetéről szóló nyilatkozatot,
  • d) betegség vagy várandósság esetén orvosi igazolást,
  • e) a gyermek és családja kapcsolattartásához a gyámhivatali határozatot,
  • f) elemi kár esetén hatósági bizonyítványt,
  • g) települési lakhatási támogatás esetén a kérelmező nevére szóló közüzemi szolgáltatók által kibocsátott számlák másolatát,
  • h) a települési támogatás esetén a rendszeres jövedelemmel nem rendelkező aktív korú személynek álláskeresőként való nyilvántartásba vételéről a munkaügyi szakigazgatási szerv által kiadott, 30 napnál nem régebbi igazolást,
  • i) az elhunyt személy eltemettetésének költségeihez való hozzájárulás esetén a temetési költségek igazolására a kérelmező nevére a temetési szolgáltatást végző által kiállított számla eredeti példányát és a halotti anyakönyvi kivonat másolatát és
  • j) települési lakhatási támogatás igénylése esetén a kérelmező nyilatkozatát a lakókörnyezete rendezettségéről.

(4) Az ellátások igénylése esetén a kérelmező köteles az elbíráláshoz szükséges adatokat az eljáró szerv rendelkezésére bocsátani, amelyek valódisága környezettanulmány elkészítésével ellenőrizhető.

(5) Az ellátások folyósítása a kérelmező lakcímére, vagy lakossági bankszámlára való utalással kell folyósítani, az eseti pénzellátás kivételes esetben pénztári kifizetéssel is történhet.

(6) A lakhatási települési támogatást utólag minden hónap 5-éig, a rendkívüli települési támogatást a megállapítást követő 8 munkanapon belül kell folyósítani illetve kifizetni.

1/A. § A települési támogatás keretein belül adható ellátási formák:

  • a) rendkívüli települési támogatás és
  • b) települési lakhatási támogatás

2. Rendkívüli települési támogatás

1. § (1) Rendkívüli települési támogatást kell megállapítani annak a személynek, aki a létfenntartását veszélyeztető rendkívüli élethelyzetbe került, valamint annak, aki időszakosan vagy tartósan létfenntartási gonddal küzd feltéve, hogy a családjában az egy főre jutó havi nettó jövedelem - a (3) bekezdésben foglalt kivétellel – az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 130 %-át, egyedül élő esetén annak 150 %-át nem haladja meg.

(2) A létfenntartást veszélyeztető tartós, vagy rendkívüli élethelyzetnek kell tekinteni, ha a kérelmezőnek olyan többletkiadása keletkezik, amely létfenntartását veszélyezteti, így különösen:

  • a) betegséghez,
  • b) halálesethez,
  • c) elemi kár elhárításához,
  • d) a válsághelyzetben levő várandós anya gyermekének megtartásához,
  • e) iskoláztatáshoz,
  • f) a gyermek születéséhez,
  • g) a nevelésbe vett gyermek családjával való kapcsolattartáshoz,
  • h) a gyermek családba való visszakerüléséhez,
  • i) a gyermek hátrányos helyzete miatt felmerülő szükséghelyzethez, vagy
  • j) az alapvető létfenntartáshoz szükséges költségek viseléséhez szükséges kiadások.

(3) 6 Az elhunyt személy eltemettetésének költségeihez való hozzájárulásként települési támogatásban részesíthető az a személy, akinek a családjában az egy főre jutó havi nettó jövedelem az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 500 %-át nem haladja meg.”

(4) 1 A kérelmező és családja – az elhunyt személy eltemettetésének költségeihez való hozzájárulásként és a lakhatáshoz kapcsolódó rendszeres kiadások viseléséhez nyújtott támogatáson kívül – évente két alkalommal részesíthető rendkívüli települési támogatásban.

(5) 2 A rendkívüli települési támogatás tárgyévben nem haladhatja meg a 40.000 forintot.

(6) A rendkívüli települési támogatás összege – a 4. §-ban foglalt kivétellel – gyermeket nevelő kérelmező esetén meghaladhatja az (5) bekezdésben meghatározott mértéket, de nem lehet több esetenként és gyermekenként az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 25 %-ánál.

1. § (1) 3 Az elhunyt személy eltemettetésének költségeihez való hozzájárulásként nyújtott rendkívüli települési támogatás összege: 40.000.-Ft.

(2) A támogatás megállapítását a képviselő- testület a Polgármesterre ruházza.

1. § A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény ( továbbiakban Sztv.) 7. §-ában meghatározott esetben nyújtott települési támogatás összege alkalmanként legfeljebb 1.000.- Ft.

1. § (1) Az önkormányzat kérelemre szülési támogatást nyújt a jövedelmi viszonyaitól és rászorultságtól függetlenül az olaszfalui újszülöttek családjának.

(2) A támogatásra vonatkozó kérelmet a gyermek születésének napjától számított 60 napon belül lehet benyújtani az Önkormányzati Hivatalhoz. A kérelemhez be kell mutatni a gyermek születési anyakönyvi kivonatát.

(3) A születési támogatás összege gyermekenként 20.000.-Ft.

(4) A támogatás megállapítását a képviselő-testület a Polgármesterre ruházza.

6/A. § (1) Önkormányzati kamatmentes kölcsön (továbbiakban: kamatmentes kölcsön)adható egyedi, méltányolható és támogatást igénylő életkörülmény megoldására.

(2) Kamatmentes kölcsön annak nyújtható, aki jövedelemmel rendelkezik, de egy főre eső havi jövedelme nem haladja meg az öregségi nyugdíjminimum 250%-át.

(3) A kamatmentes kölcsön egy személynek, családnak legfeljebb 2 évre adható és felső határa 200 ezer forint.

(4) A kamatmentes kölcsön igénybevételének, visszafizetésének feltételeiről szerződést kell kötni. A kölcsönszerződésben biztosítékot kell kikötni, hogy amennyiben:

  • a) az adós vagy egyetemleges adóstársa kéthavi törlesztő részlet befizetését elmulasztja, azzal késedelembe esik,
  • b) nem rendeltetésszerűen használta fel,
  • c) elszámolás hiánya esetén

a hátralevő teljes kölcsön egy összegben válik esedékessé a Ptk.6:48. § (1) bekezdésében meghatározott kamattal együtt.

(5) A kamatmentes kölcsön célirányos felhasználásáról a jogosult a pénz folyósításától számított 3 hónapon belül számlákkal köteles elszámolni.

(6) Nem nyújtható kamatmentes kölcsön annak a jogosultnak, aki korábbi kölcsöntörlesztésének neki felróható okból nem, vagy nem a szerződésben foglaltak szerint tett eleget,, illetve a korábban folyósított kölcsön visszafizetésétől két év nem telt el.

(7) A kamatmentes kölcsön egyéb feltételeit a kölcsönszerződés tartalmazza.

(8) A kamatmentes kölcsön elbírálását és a szerződés megkötését a képviselő-testület a Polgármesterre ruházza.

(9) A kérelmet a Hivatalnál az erre rendszeresített nyomtatványon lehet benyújtani.

7. § Nem állapítható meg rendkívüli települési támogatás – az elhunyt személy eltemettetésének költségeihez való hozzájárulásként, valamint a születési támogatásban adott juttatás kivételével – ha a kérelem benyújtásának időpontjában a család

a) rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben és települési lakhatási támogatásban is részesül,

b) a család az életvitelszerűen lakott ingatlanon kívül hasznosítható ingatlannal rendelkezik,

c) a család – a mozgáskorlátozottságra tekintettel fenntartott gépjármű kivételével – személygépjármű tulajdonjogával vagy üzembentartói jogával rendelkezik, vagy

d) a család rendszeres jövedelemmel nem rendelkező aktív korú tagja nem működik együtt a munkaügyi szakigazgatási szervvel.

3. Települési lakhatási támogatás

8. § (1) Települési lakhatási támogatás nyújtható a szociálisan rászoruló család tagjai által lakott lakás fenntartásával kapcsolatos rendszeres kiadások viseléséhez való hozzájárulásként.

(2) Lakás fenntartásával kapcsolatban az alábbi költségeket kell figyelembe venni:

  • a) víz- szennyvízdíj
  • b) villamos energia díja
  • c) gázfogyasztás díja
  • d) hulladékszállítás díja
  • e) albérleti díj

(3) A települési lakhatási támogatásra jogosult az a személy, akinek a családjában az egy főre jutó havi nettó jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj legkisebb összegét, kiskorú gyermeket közös háztartásban nevelő igénylő esetén 50.000.- Ft-ot, egyedül élő kérelmező esetén az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 250 %-át, és a család nem rendelkezik vagyonnal.

(4) A települési lakhatási támogatást a kérelem benyújtása hónapjának első napjától számítva egy évre kell megállapítani.

(5) A települési lakhatási támogatás egy hónapra adható összege: 3.500 Ft

(6) A települési lakhatási támogatás ugyanazon lakásra csak egy jogosultnak állapítható meg.

(7) Nem állapítható meg a települési lakhatási támogatás a kérelmezőnek, ha

  • b) a kérelemmel együtt benyújtott közüzemi számlák alapján az állapítható meg, hogy a lakásfenntartási költségek 1 m2-re jutó összege meghaladja az 500 Ft/hó
  • c) a lakás hasznosításából jövedelme származik,
  • d) a család – a mozgáskorlátozottságra tekintettel fenntartott gépjármű kivételével – személygépjármű, tehergépjármű, autóbusz tulajdonjogával vagy üzembentartói jogával rendelkezik, vagy
  • e) a család rendszeres jövedelemmel nem rendelkező aktív korú tagja nem működik együtt a munkaügyi szakigazgatási szervvel.

9. § (1) A települési lakhatási támogatásra jogosult személy lakókörnyezetének rendezettsége érdekében köteles:

  • a) az általa életvitelszerűen lakott ingatlanán háztartásonként 1 db szeméttároló edényt elhelyezni és azt rendeltetésszerűen használni, a heti szemétszállítás alkalmával az ingatlana elé (az intézményes szemétszállítás hivatalos útvonalába) kihelyezni,
  • b) a használatában lévő lakáshoz tartozó udvart, kertet, földterületet, szántót, legelőt, stb. műveléssel, vagy gyepesítéssel rendezett állapotban tartani, a terület gyomtalanításával minden évszakban a növényvédelmi előírások betartása mellett gondoskodni, továbbá az érintett területet építési törmeléktől, lomtól, veszélyes vagy kommunális hulladéktól (pl: autóroncs, elhasznált bútor, háztartási szemét) mentesen tartani,
  • c) az állattartásból származó trágyát, trágyalét az engedélyezett, illetve az erre a célra épített, és a vonatkozó előírásoknak is megfelelő trágya, vagy trágyalé tárolóban tárolni,
  • d) az ingatlan előtti járdát – annak hiányában az ingatlan mentén 1,5 m széles sávot – tisztántartani, szeméttől, gyomtól, télen hótól, síkosságtól folyamatosan mentesíteni,
  • e) az ingatlan teljes hosszában, az ingatlannal érintkező közterületet és gyepes árkot az útpadkáig, de legfeljebb a telekhatártól számított 5 m-es szélességben gondozni, tisztán tartani és kaszálni,
  • f) gondoskodni az ingatlan rágcsálóktól, kártevőktől való mentesítéséről és
  • g) az ingatlanhoz tartozó kerítésének állagát megőrizni oly módon, hogy azon keresztül háziállat kijutni ne tudjon.

(2) A kérelmező köteles az (1) bekezdésben felsorolt állapotot a támogatás időtartama alatt fenntartani, amelynek ellenőrzését a jegyző, vagy az általa megbízott személy bevonásával végzi.

(3) Az (1)-(2) bekezdésben megállapított feltételek nem teljesülése esetén a kérelmezőt 5 napos határidő tűzésével fel kell szólítani az elvégzendő tevékenységek ellátására. Amennyiben a kérelmező a feltételeknek felszólítás ellenére sem tesz eleget, a kérelmet el kell utasítani, vagy a megállapított támogatást meg kell szüntetni.

III. FEJEZET

1. § A szociális szolgáltatások helyi formái:szociális étkeztetés,családsegítés,házi segítségnyújtás,támogató szolgálat,gyermekjóléti szolgálat.

1/A. § (1) A szociális étkeztetés keretében az önkormányzat tartósan vagy átmenetileg napi egyszeri meleg étkezést (ebéd) biztosít a szociálisan rászorulóknak.

(2) Szociálisan rászorultnak tekinthető az a személy, aki

  • a) a nyugdíjkorhatárt elérte, vagy meghaladta, illetve rokkantnyugdíjas
  • b) egészségi állapota miatt nem képes az (1) bekezdés szerinti étkezéséről gondoskodni, vagy
  • c) az Sztv. 62. § (1) bekezdés c)-e) pontja szerinti személy feltéve, hogy a kérelmező jövedelme nem haladja meg a mindenkori öregségi nyugdíjminimum 200 %-át

(3) A szociális helyzet miatti rászorultságot nyugdíjszelvénnyel jövedelemigazolással és környezettanulmánnyal, a b) és c) pont szerint rászorultságot háziorvosi vagy szakorvosi igazolással kell alátámasztani.

(4) Az étkeztetés történhet

  • a) falugondnok által történő házhoz szállítással
  • b) a jogosult általi elvitellel.

(5) Az étkeztetés iránti kérelmeket a polgármester bírálja el.

(6) A térítési díjat a képviselő-testület külön rendeletben állapítja meg az Sztv. 116. § (3) bekezdés figyelembevételével az igénybevevő jövedelmétől függő mértékben.

(7) Az étkezés bármely okból történő lemondását legkésőbb a tárgynapot megelőző nap 10 óráig a Polgármesteri Hivatalban lehet megtenni.

12. § (1) Az étkeztetés iránti kérelmeket a polgármester bírálja el

(2) A szociális étkeztetés igénybevételéről a polgármester és az ellátott megállapodást köt. A megállapodásban ki kell térni:

  • a) az étkeztetés módjára;
  • b) a személyi térítési díj összegére és a megfizetés időpontjára, módjára;
  • c) az ellátástól való távolmaradás esetén (pl. betegség, kórházi ápolás, elutazás) az előzetes bejelentési kötelezettség szabályaira;
  • d) az ellátás megkezdésének időpontjára;
  • e) az ellátás megszüntetésének eseteire vonatkozó figyelmeztetésre.

(3) A szociális étkezési ellátást meg kell szüntetni az alábbi esetekben:

  • a) a szolgáltatás megszűntetésével,
  • b) a jogosult halálával,
  • c) határozott idejű ellátás esetén a megjelölt időtartam lejártával,
  • d) a jogosult, vagy a törvényes képviselője kezdeményezésére,
  • e) amennyiben az étkezést az ellátott előzetes bejelentés nélkül tartósan (2 hónapot meghaladó időtartamban) nem veszi igénybe,
  • f) az ellátott a részére megállapított intézményi térítési díj megfizetését figyelmeztetés ellenére elmulasztotta, feltéve, hogy annak megfizetésére egyébként képes lenne,
  • g) az ellátott magatartásával az ellátást lehetetlenné teszi vagy akadályozza.

(4) Az ellátás megszüntetéséről a polgármester a (3) bekezdés d), e), f) és g) pontja esetében határozattal dönt, és döntéséről értesíti a kérelmezőt. A (3) bekezdés a)-c) bekezdése esetében az ellátás megszűnése automatikusan történik külön határozat nélkül.

(5) Az étkezés bármely okokból történő lemondását legkésőbb a tárgynapot megelőző nap 8 óráig az Önkormányzati Hivatalban lehet megtenni.

1. § A családsegítést – az életvezetési problémákkal, szociális gondokkal küzdő családok megsegítésére a Zirci Kistérségi Szociális Szolgáltató Központ útján látja el az Önkormányzat.

1. § Az Önkormányzat házi segítségnyújtásról a Zirc Kistérségi Szociális Szolgáltató Központ keretében gondoskodik.

1. § A támogató szolgáltatással kapcsolatos feladatokat megállapodás alapján az Önkormányzat a Zirc Kistérség Szociális Szolgáltató Központ ellátó útján biztosítja.

1. § (1) A gyermekjóléti szolgáltatást az önkormányzat a Zirc Kistérségi Szociális Szolgáltató Központ Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálata útján gondoskodik.

(2) A gyermekjóléti szolgáltatás térítésmentes. A szolgáltatást a szülő, más törvényes képviselő kérelmére, illetve a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény (továbbiakban: Gyvt.) 17. § (1) bekezdésében felsoroltak, valamint a jegyző, a gyámhivatal vagy bármely állampolgár - gyermek veszélyeztetettségére utaló - jelzése alapján végzi.

(3) A gyermekjóléti szolgálat feladatait a Gyvt. 39-40. §-ai határozzák meg.

IV. FEJEZET Záró rendelkezések

1. § (1) Ez a rendelet 2015. március 1. napján lép hatályba.

(2) Hatályát veszti a szociális ellátások szabályozásáról szóló 14/2013. (XII. 20.) önkormányzati rendelet.