1. § (1) Olaszfalu Község Településkép védelméről szóló 14/2017. (XII. 19.) önkormányzati rendelet (a továbbiakban: R.) 1. § n) pont helyébe a következő rendelkezés lép:

(2) A R. 3. § (4) d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(3) A R. 14§ a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(4) A R. 14§ c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(4a) “Kizárólag magastetős épület építhető 25-45° tetőhajlásszöggel. A mellékfunkciójú épületek, melyek az utcafrontról nem láthatók 20-45 fok közötti tetőhajlással építhetők. A területen a tervezés során alkalmazni kell a hagyományokhoz és a környező hagyományos épületekhez illeszkedő homlokzati megjelenés kialakítását: oromfalas homlokzat, vagy kontyolt tető. Csarnokszerkezet esetében a nem fénylő, környezetéhez illeszkedő színű fémlemezfedés is megengedett.”

(5) A R. 14§ i) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(5a) “Az övezet telkeit a közterülettel határos telekhatáron a helyben kialakult anyag és formavilágú kerítéssel lehet bekeríteni. Tömör kerítés csak természetes kőből soros rakással, vagy fából építhető. (Lejtős terep esetén a magasság a támfalrész felett értendő.) Egyéb fa anyagú kerítés min. 30%-os áttörtségű lehet. Egyéb kerítés min. 50% áttörtségű lehet, tömör a térségben szokásos soros rakású kő vagy vakolt lábazattal. Az oldal és hátsó telekhatáron, valamint oldal és hátsókertben építendő kerítés min. 50% áttörtségű kell legyen.”

(6) A R. 15§ j) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(6a) „Az övezet telkeit a közterülettel határos telekhatáron a helyben kialakult anyag és formavilágú kerítéssel lehet bekeríteni. “

(7) A R. 19§ 3) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(7a) „Kerítés a szélerőmű körül, a tanyagazdaság központi része, ill. birtokközpont körül, valamint az erdővel határos mezőgazdasági területeken alakítható ki, illetve amennyiben pályázati támogatás feltételeként a kiírásban szerepel kerítés kötelező létesítése. A tanyaudvar ill. birtokközpont körül kerítés csak fából, vagy cserjesávval takart drótfonatból, az erdővel határos mezőgazdasági területeken és a pályázatban megkövetelt kerítések, kizárólag vadvédelmi célú kerítés építhető. Tömör kerítés az övezetben nem létesíthet ő. Állattartás esetén az ingatlan (teljes áttörtségű) ”vadháló” kerítéssel bekeríthető.”

(8) A R. 22§ helyébe a következő rendelkezés lép:

(8a) „A nem engedélyköteles építési tevékenység (pl. egyszerű bejelentés alá tartozó új lakóépületek építése, bővítése; kerítés, kerti építmény, járda építése, átalakítása) megkezdését megelőzően az építtető köteles a tervezett építési tevékenységgel kapcsolatosan településkép-védelmi tájékoztatást kérni és szakmai konzultációt kezdeményezni az önkormányzati főépítésznél.”

(9) A R. 23§ (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

(9a) “A szakmai konzultáció a település polgármesterének feladata, szükség esetén az önkormányzati főépítész bevonásával. Az emlékeztető csak azt követően adható ki a kérelmező részére, ha azt előzetesen a polgármester jóváhagyta.”

(10) A R. 25§ (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

(10a) „A településképi bejelentési eljárásban a polgármester önkormányzati főépítész szakmai közreműködését veheti igénybe.”

(11) A R. 27§ (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

(11a) “A polgármester a tényállás tisztázása során köteles beszerezni az önkormányzati főépítész szakmai állásfoglalását.”

(12) A R. VIII. Fejezet 11. alcímének helyébe a következő rendelkezés lép:

(12a) „A településkép-védelmi bírság kiszabásának esetkörei és mértéke”

(13) A R. 28§ helyébe a következő rendelkezés lép:

(13a) „(1) A polgármester településkép-védelmi bírságot szab ki azzal szemben, aki a lefolytatott településképi kötelezési eljárás során kiadott településképi kötelezést tartalmazó jogerős határozatban foglalt kötelezettségét nem teljesíti.

(2) A településkép-védelmi bírság 10 000 Ft és 1 000 000,-Ft közötti lehet. A településképi bírság a jogsértő állapot előírt határidőn belüli megszüntetésének elmulasztása miatt ismételten is kiszabható.

(3) A településkép-védelmi bírság kiszabásakor a polgármester mérlegeli a jogsértő magatartás súlyát, különösen a településkép védelméhez fűződő érdek sérelmének mértékét, a jogsértés ismételtségét, időtartamát. A polgármester a bírság kiszabása során köteles beszerezni az önkormányzati főépítész szakmai állásfoglalását a településkép védelméhez fűződő érdeksérelem mértékének megállapítása érdekében.

(4) A befolyt településkép-védelmi bírságot az önkormányzat költségvetésében elkülönítetten kezeli. A befolyt bírság összege kizárólag a közterületek, utak járdák felújítására, fejlesztésére, építésre, továbbá a helyi egyedi védelem alatt álló építmények megóvásának, fennmaradásának, megőrzésének támogatása érdekében a Környezetvédelmi Alap bevételének növelésére lehet felhasználni. A Képviselő-testület évente a költségvetési rendelet megalkotásával egyidejűleg dönt az előző évben befolyt településkép-védelmi bírság felhasználásáról.

(5) A polgármester településkép-védelmi bírságot szab ki azzal szemben, aki a lefolytatott településképi kötelezési eljárás során kiadott településképi kötelezést tartalmazó jogerős határozatban foglalt kötelezettségét nem teljesíti.”

2. § (1) Ezen rendelet hatályba lépésével hatályát veszti:

(2) Ez a rendelet kihirdetését követő napon lép hatályba.