(1) Az Önkormányzat az ingatlantulajdonosoknál keletkező települési szilárd hulladék kezelésére hulladékkezelési közszolgáltatást szervez és tart fenn.

(1) Az ingatlantulajdonos köteles a Szolgáltató által nyújtott közszolgáltatást igénybe venni.

(2) A helyi közszolgáltatás körében az ingatlantulajdonos és a Szolgáltató közötti jogviszonyt a települési szilárd hulladékra vonatkozó közszolgáltatás esetében az a tény hozza létre, hogy a Szolgáltató az ingatlantulajdonos számára a közszolgáltatást felajánlja, illetve a közszolgáltatás teljesítésére rendelkezésre áll.

(3) A közszolgáltatás teljesítésének feltételeiről a Szolgáltató az ingatlantulajdonost írásban köteles értesíteni. A hulladék begyűjtésének, elszállításának rendjét (gyakoriság, útvonal és időpont) – a keletkező hulladékmennyiségek figyelembevételével - a Szolgáltató köteles elkészíteni és arról az ingatlantulajdonosokat – változás esetén is -írásban értesíteni, emellett a közszolgáltató ügyfélszolgálatán és weblapján (www.nhsztapolca.hu) közzétenni. Az Önkormányzat a saját honlapján (www.uzsa.hu) és hirdetőtábláján teszi közzé ezen információkat.

(4) A hulladékszállítás rendjét az Önkormányzat a közszolgáltatóval egyeztetett módon hagyja jóvá. A szállítás időpontjáról, annak rendjének változásáról a Közszolgáltató köteles a lakosságot írásban értesíteni, emellett a közszolgáltató ügyfélszolgálatán és weblapján (www.nhsztapolca.hu) közzétenni. Az Önkormányzat a saját honlapján (www.uzsa.hu) és hirdetőtábláján teszi közzé ezen információkat.

(5) A települési szilárd hulladéknak nem minősülő hulladék keletkezésének tényét a szolgáltatást igénybevevő köteles az Önkormányzatnak bejelenteni. A köteles megjelölni azokat a körülményeket, amelyek miatt az adott hulladék nem minősül települési szilárd hulladéknak, továbbá azokat az intézkedéseket, amelyek útján a hulladék kezeléséről gondoskodik.

(6) Amennyiben a jelen rendelet 49. § (1) bekezdésében meghatározott települési szilárd hulladéknak nem minősülő hulladék - árusító, szolgáltató vagy egyéb gazdasági tevékenység folytán - közterületen keletkezik, a tevékenység végzésére kiadott közterület-használati hozzájárulás, illetve engedély birtokosa köteles az Önkormányzatnak bejelenteni, hogy hulladékának kezeléséről hogyan gondoskodik. A közterület-használati hozzájárulás, illetve engedély megadását az Önkormányzat az általa szervezett közszolgáltatás igénybevételéhez kötheti.

(7) A hulladékkezelési helyi közszolgáltatás feltételeiben bekövetkezett változásokról a Szolgáltató a szolgáltatást igénybevevőket - a változás bekövetkezte előtt - írásban értesíteni köteles.

(8) Az (1) bekezdésben meghatározott ingatlantulajdonosokra a Ht. 65. § (1) bekezdésében foglalt kötelezettség nem terjed ki; a náluk keletkező hulladékok nyilvántartásáról és bejelentéséről a Szolgáltató a külön jogszabályokban meghatározottak szerint gondoskodik.

(1) Az ingatlantulajdonos és a Szolgáltató közötti jogviszonyt vagy a közszolgáltatás igénybevételének ténye hozza létre vagy az a tény, hogy a Szolgáltató a közszolgáltatást az ingatlantulajdonos részére felajánlja, illetve a közszolgáltatás teljesítésére rendelkezésre áll, kivéve a (2) bekezdésben foglaltakat.

(2) Gazdálkodó szervezet vonatkozásában a szerződés megkötésével jön létre a szolgáltatási jogviszony, a közszolgáltatási díjat a Szolgáltató és az igénybevevő közötti egyedi megállapodás rögzíti.

(3)

(4)

(5) Az (1) bekezdés szerint létrejövő jogviszony esetén a Szolgáltató jelen rendelet szerint köteles szolgáltatni, az ingatlantulajdonos pedig a rendelet szerinti díjat fizetni.

(6) Jelen rendelet alkalmazása szerint a 6. § (2) bekezdésében meghatározott ingatlantulajdonos és a Szolgáltató közötti szerződés főbb tartalmi elemei a következők:

(7)

8. § (1) A szolgáltatást igénybevevő az átvett gyűjtőedényeket az ingatlan területén belül köteles elhelyezni, kivéve ha az edényzet elhelyezése csak közterületen lehetséges. Gyűjtőedényt közterületen tartósan elhelyezni kizárólag az Önkormányzat rendeletében szabályozott közterület-használati hozzájárulás, illetve a vonatkozó szabályok szerinti közterület-használati engedély alapján lehet.

(2) Az igénybevevő köteles az átvett gyűjtőedényeket a hulladék elszállítása céljából a Szolgáltató által megjelölt időpontban, a közterületen, a begyűjtést végző gépjárművel megközelíthető és ürítésre alkalmas helyen elhelyezni.

(3) A gyűjtőedényt legfeljebb a szállítási napot megelőző napon, 18 órától lehet kihelyezni a közterületre, és a szállítást követően még a szállítás napján köteles azt onnan visszavinni, kivéve a tartósan engedélyezett elhelyezést.

(4) A hulladék elszállítása céljából kihelyezett gyűjtőedény fedelének - a közterület szennyezésének elkerülése érdekében - lecsukott állapotban kell lennie. A hulladékot a gyűjtőedényben úgy kell elhelyezni, hogy az, az edény mozgatásakor és ürítésekor ne szóródjon, valamint a gépi ürítést ne akadályozza.

(5) A kihelyezett gyűjtőedényből guberálni tilos.

(6) A kihelyezett gyűjtőedény nem akadályozhatja a jármű és gyalogos forgalmat és elhelyezése egyébként sem járhat baleset vagy károkozás veszélyének előidézésével.

9. § (1) A szolgáltatást igénybevevő köteles gondoskodni a gyűjtőedények tisztántartásáról, fertőtlenítéséről, rendeltetésszerű használatáról, valamint környezetük tisztántartásáról. Kivételt képeznek ez alól a szelektív hulladékgyűjtő szgiet edényzetei.

(2) A szabályszerűen kihelyezett gyűjtőedények ürítése során esetlegesen keletkezett szennyeződés takarításáról a Szolgáltató köteles gondoskodni.

(3) Az Önkormányzat tulajdonát képező, a szolgáltatást igénybevevők rendelkezésére bocsátott és rendeltetésszerűen használt gyűjtőedények szükség szerinti javításáról, cseréjéről és esetleges pótlásáról a szolgáltatást igénybevevő köteles gondoskodni.

(4) A gyűjtőedény rendeltetéstől eltérő használata, valamint eltűnése, vagy megsemmisülése miatt keletkezett kárt az a szolgáltatást igénybevevő köteles megtéríteni, aki a gyűjtőedényt a 7. § (1) és (5) bekezdésében foglaltaknak megfelelően átvette.

(5) A gyűjtőedény eltűnése, megsemmisülése esetén új gyűjtőedény beszerzése a szolgáltatást igénybe vevő kötelezettsége a 7. § (5) bekezdésben meghatározott határidőn belül. Az új gyűjtőedény a szolgáltatást igénybevevő tulajdonába kerül.

(6) Az Önkormányzat tulajdonát képező gyűtjőedényzetben bekövetkezett kárt a szolgáltatást igénybevevő a kár bekövetkeztétől számított harminc napon belül köteles megtéríteni.

10. § (1) Ha a gyűjtőedényben olyan nedves hulladékot helyeztek el, amely az edényben összetömörödött vagy befagyott, illetve az edényben lévő hulladékot úgy összepréselték, hogy emiatt az edényt üríteni nem lehet, a szolgáltatást igénybevevő a Szolgáltató felhívására köteles az edényt üríthetővé, illetve használhatóvá tenni. Köteles továbbá az így okozott esetleges kárt megtéríteni.

(2) Tilos a gyűjtőedénybe folyékony, mérgező, tűz- és robbanásveszélyes anyagot, állati tetemet vagy egyéb olyan anyagot elhelyezni, amely veszélyeztetheti a begyűjtést, ürítést végző személyek vagy más személyek életét, testi épségét, egészségét.

10/A. §¹ (1) A képviselő-testület a települési polgárőrséggel együttműködve rendszeresen területbejárást végez a településen az elhagyott hulladék felderítése érdekében. A település területén elhagyott hulladék felszámolása érdekében a képviselő-testület megteszi a szükséges intézkedéseket, melynek költségeit az önkormányzat költségvetésében biztosítja.

(2) Az elhagyott vagy ellenőrizetlen körülmények között elhelyezett hulladékot az önkormányzat külön megrendelésére a közszolgáltató összegyűjti, elszállítja, gondoskodik az elhagyott vagy ellenőrizetlen körülmények között elhelyezett hulladék kezeléséről.

11. § A hulladék ártalmatlanításáról, illetve hasznosításáról a Szolgáltató köteles gondoskodni.

(1) A hulladék a Közszolgáltató és az Önkormányzat által létesített és a Közszolgáltató által üzemeltetett hulladékgyűjtő szigetekhez történő szállításáról az ingatlanhasználó gondoskodik.

(2) A gyűjtősziget használatáért a közszolgáltatást igénybe vevő ingatlanhasználó számára a közszolgáltatás díján felül külön díjazás nem számítható fel.

(3) A közszolgáltatás területén üzembe helyezett szelektív hulladékgyűjtő szigetek gyűjtőedényeibe a felirat szerinti, külön gyűjtött, szennyeződés mentes csomagolási hulladék helyezhető el.

(4) A gyűjtőszigeteken csak a települési hulladék hasznosítható összetevőinek begyűjtése történhet.

(5) Az elkülönítetten gyűjtött hulladékot a hulladékgyűjtő szigeten – a Közszolgáltató előírásaira is tekintettel – úgy kell elhelyezni, hogy azok ne keveredjenek, és a környezetet ne szennyezzék.

(6) A hulladékgyűjtő szigetekre az edényzet felirataitól eltérő hulladék nem helyezhető el.

(7) A gyűjtőedényeket a Közszolgáltató szükség szerinti gyakorisággal, rendszeresen üríti.

(8) A Közszolgáltató az elkülönítetten gyűjtött hulladékot a települési hulladéktól elkülönítve, külön erre alkalmas felépítménnyel rendelkező járművel szállítja el a kezelő, hasznosító telephelyre. Az elkülönítetten gyűjtött hulladék elhelyezésére szolgáló szabványos gyűjtőedények elhelyezéséről, az edények ürítéséről, karbantartásáról, a gyűjtőedények fertőtlenítéséről a Közszolgáltató gondoskodik.

(1) Az elkülönítetten gyűjtött hulladékot az ingatlanhasználó a közszolgáltató által biztosított, az elkülönített gyűjtésre utaló jelzéssel ellátott víztiszta gyűjtőzsákban vagy kötegelve adja át a közszolgáltatónak.

(2) Az ingatlanhasználó az ingatlanon képződött települési hulladékból a szelektív gyűjtőzsákba - a vegyes hulladéktól elkülönítetten - gyűjti a műanyaghulladékot és fém hulladékot, valamint a kartonpapírból készült nagyméretű doboz kivételével a papírhulladékot. Az elkülönítetten gyűjtendő hulladékokat a rendelet 1. számú melléklete határozza meg.

(3) Az üveg hulladék gyűjtése szigetes rendszerben történő elkülönített gyűjtéssel történik.

(4) A közszolgáltató az elkülönítetten gyűjtött hulladékot az általa biztosított szelektív gyűjtőzsákokból szállítja el.

(5) A közszolgáltató nem veszi át a balesetveszélyt okozó, vagy sérült gyűjtőzsákban, nem szelektív gyűjtőzsákban, nem a közszolgáltató által biztosított szelektív gyűjtőzsákban gyűjtött hulladékot. Amennyiben a szelektív gyűjtőzsákban az 1. számú mellékletben a papír és karton csomagolási hulladék kivételével felsorolt hulladékon kívül más anyag is található, a közszolgáltató a hulladék elszállítását megtagadja. A papír és karton csomagolási hulladék kizárólag a zsák mellett, összekötözve kerül elszállításra.

(6) A vegyes hulladék elhelyezésére szolgáló gyűjtőedénybe helyezhető települési hulladékfajtákra, és az elkülönítetten gyűjtött hulladék gyűjtésének módjára a hulladékgazdálkodási közszolgáltatás végzésének feltételeiről szóló kormányrendelet szabályai az irányadóak.

(7) A közszolgáltató az elkülönítetten gyűjtött hulladékot havonta egy alkalommal szállítja el. A szállítás időpontjáról, annak rendjének változásáról a Közszolgáltató köteles a lakosságot írásban értesíteni, emellett a közszolgáltató ügyfélszolgálatán és weblapján (www.nhsztapolca.hu) közzétenni. Az Önkormányzat a saját honlapján (www.uzsa.hu) és hirdetőtábláján teszi közzé ezen információkat

13. § (1) A jelen rendelet 49. § (8) bekezdésében meghatározott hulladékra nézve a lomtalanítás megszervezéséről és lebonyolításáról a Szolgáltató gondoskodik.

(2) Lomtalanítást a Szolgáltató évente egy alkalommal szervez, a Szolgálató által megadott útvonalbeosztás szerint. Abban az esetben, ha az adott hét bármely napjára állami ünnepnap esik, akkor a lomtalanításra az ünnepnapot követő egy hét múlva kerül sor.

(3) A hulladék elszállítását, ártalmatlanítását, illetve hasznosítását a Szolgáltató végzi.

(4) A hulladékot az ingatlantulajdonos a Szolgáltató által előzetesen megjelölt időpontban helyezheti ki elszállítás céljából arra a helyre, amelyet a Szolgáltató előzetesen megjelölt.

(5) Az elszállítandó hulladékot úgy kell elhelyezni a közterületen, hogy az a jármű és gyalogos forgalmat ne akadályozza, a zöldterületeket és a növényzetet ne károsítsa, illetve ne járjon baleset vagy károkozás veszélyének előidézésével.

(1) A közszolgáltatási díj megállapítása a Ht. 46. §-a valamint a 91. §-a alapján történik. A közszolgáltatási díj kéttényezős díj, mely rendelkezésre állási díjból és ürítési díjból áll.

(2) A közszolgáltatási díj tartalmazza a hulladékkezelés teljes folyamatának költségét és a lomtalanításkor keletkező hulladék évi egyszeri elszállításának, ártalmatlanításának költségét is.

(3) Az ingatlanhasználó köteles közszolgáltatási díjat fizetni, ha a Közszolgáltató igazolni tudja, hogy felajánlotta az ingatlanhasználónak a szolgáltatás nyújtását, valamint a szolgáltatás nyújtására rendelkezésre állt.

(4) Az ingatlanhasználó a teljesített közszolgáltatás alapján számított közszolgáltatási díjat a Koordináló szerv által megküldött számla alapján, a számlán szereplő fizetési határidőig egyenlíti ki.

(5) A közszolgáltatási díj késedelmes megfizetése esetén a Koordináló szerv késedelmi kamatot érvényesíthet.

(6) A közszolgáltatási díjat tartalmazó számla adataival és összegével kapcsolatban az ingatlanhasználó a Koordináló szervnél írásban kifogást emelhet. A kifogásnak a számla kiegyenlítésére vonatkozó kötelezettség teljesítésére halasztó hatálya nincs.

(7) Túlszámlázás esetén a többletösszeget és annak időarányos kamatait a Koordináló szerv visszafizeti vagy az ingatlanhasználó írásbeli kérelmére azt a soron következő, esedékes díjfizetési kötelezettségbe beszámítja.

16. § (1) Azok a gazdálkodó szervezetek, amelyek a kötelező közszolgáltatást nem veszik igénybe, a külön jogszabályokban meghatározott módon és tartalommal kötelesek a tevékenységük során keletkező hulladék mennyiségét és összetételét fajtánként nyilvántartani, az általuk végzett kezelésről, a kezelt és a kezelés eredményéből származó hulladékokról nyilvántartási, a kezelőlétesítmények működéséről üzemnaplót vezetni, és ezekről a hatóságoknak bejelentést tenni.

(2) A gazdálkodó szervezetek a közszolgáltatás alá nem tartozó hulladékuk mennyiségéről, összetételéről, keletkezésének forrásáról és kezelésének módjáról kötelesek az Önkormányzatot tájékoztatni.

(3) Ha a gazdálkodó szervezet e tájékoztatási kötelezettségét elmulasztja, a közszolgáltatást köteles igénybe venni.

17. § (1) A hulladékkezelési közszolgáltatás az ingatlanon folytatott ipari, kereskedelmi, szolgáltató és egyéb gazdasági tevékenység, valamint a közintézmények működése során keletkezett hulladékra nem terjed ki. Ezen hulladékfajták esetében az ingatlan-tulajdonosnak a Hgt. 13. § (1) bekezdésében megjelölt, a hulladék termelőjére és birtokosára vonatkozó szabályok szerint kell eljárnia.

(2) A hulladék termelője, birtokosa a tevékenysége gyakorlása során keletkező, vagy más módon a birtokába kerülő hulladékot köteles gyűjteni, továbbá az ártalmatlanításáról vagy a hasznosításáról gondoskodni.

(3) Az ártalmatlanításra vagy hasznosításra vonatkozó kötelezettségét a hulladék termelője, birtokosa

(4) A hulladék elszállításához egyebekben hulladékszállítási tevékenységre a Szolgáltatón kívüli, környezetvédelmi hatósági engedéllyel rendelkező gazdálkodó szervezetet is igénybe lehet venni.

(5) A hulladék elszállítása során olyan gondossággal kell eljárni, hogy a hulladék a szállítójárműbe történő ürítésekor, illetőleg a szállítás folyamán ne szóródjon és más környezetterhelést ne idézzen elő.

(6) Gazdálkodó szervezet igénybevétele mellett történő szállítás esetén a gazdálkodó szervezet, saját szállítás esetén pedig a hulladék termelője, birtokosa, illetőleg az ingatlantulajdonos az átvett, illetve átadott hulladék mennyiségét és összetételét - a külön jogszabályokban meghatározott módon és tartalommal - köteles fajtánként nyilvántartani és erről a hatóságoknak bejelentést tenni.

(7) A (6) bekezdésben előírt kötelezettségek - a külön jogszabályokban meghatározottak szerint - mind a kijelölt ártalmatlanítóhely üzemeltetőjét, mind pedig az egyéb ártalmatlanítóhely tulajdonosát (üzemeltetőjét, használóját) is terheli.

18. § (1) Ha az ingatlantulajdonos a közszolgáltatás alá nem tartozó hulladék elszállításával a Szolgáltatót bízza meg, a megrendelés és a szolgáltatás feltételeiben történő megállapodásuk alapján a Szolgáltató a megjelölt időpontra vagy időtartamra a megjelölt mennyiségű, és összetételű hulladéknak megfelelő gyűjtőedényt a megbízó rendelkezésére bocsátja, a hulladék elszállítását elvégzi és gondoskodik a kijelölt ártalmatlanítóhelyen történő elhelyezéséről.

(2) Építési törmelék – mint hulladék elszállítására – az ingatlan tulajdonosa, illetőleg azt köteles, akinek a tevékenysége révén a hulladék keletkezett.

(3) A szolgáltatást igénybevevő a Szolgáltató részére a megállapodásban kikötött díjat köteles megfizetni.

19. § (1) A közszolgáltatás alá nem tartozó hulladék szállítása esetében a hulladék termelője, birtokosa, illetőleg az általa szállításra igénybe vett gazdálkodó szervezet köteles a közterület tisztántartására vonatkozó III. fejezetben foglaltak szerint eljárni.

(2) A hulladék termelője, birtokosa köteles gondoskodni a közterület-használati hozzájárulás, illetve engedély megszerzéséről, ha a hulladék összegyűjtésére szolgáló konténer a közterületen 24 órát meghaladó időtartamra kerül kihelyezésre. Köteles gondoskodni továbbá a konténer környezetének folyamatos tisztántartásáról, a konténer telítődése esetén annak haladéktalan elszállíttatásáról.

(3) A szállítást végző gazdálkodó szervezet konténert közterületen a közúti és a gyalogos forgalom biztonságát nem veszélyeztető módon, az alábbi előírások megtartásával helyezhet ki:

(4) Közterületre kihelyezett konténeren el nem távolítható módon, jól láthatóan fel kell tüntetni a szállításra igénybe vett gazdálkodó szervezet nevét, cégnevét, címét, telefonszámát és a konténer azonosító számát.

21. § (1) A közterületek rendszeres tisztán tartásáról, a zöldterületek, parkok fenntartásáról az önkormányzat egyrészt közhasznú-, közcélú foglalkoztatás útján, másrészt az érintett ingatlantulajdonosok kötelezésével, harmadrészt az Önkormányzat gondoskodik.

(2) Az ingatlan tisztán tartásáról az ingatlan tulajdonosa, kezelője, tartós használója, illetőleg haszonélvezője, másnak a használatában lévő ingatlanok tisztán tartásáról pedig a használó, illetőleg a bérlő (továbbiakban együtt: ingatlantulajdonos) köteles gondoskodni.

(3) Az építési területek tisztaságáért és az építési tevékenységből adódó szennyeződés eltakarításáért (közterületek beszennyezésekor) a munkaterület átadásától a felvonulási létesítmények eltávolításáig az ingatlan tulajdonosa a felelős.

(4) Ha bármely jármű az üzemeltetése során a közterületet beszennyezi (szállított anyag lehullása, kifolyása, olajfolyás stb.) a jármű vezetője haladéktalanul köteles a szennyeződés eltávolításáról gondoskodni, annak költségeit viselni.

22. § (1) Közterületen hulladékot csak az erre a célra rendszeresített és felállított hulladéktárolóban lehet elhelyezni.

(2) A hulladéktárolók kihelyezése és rendszeres ürítése az önkormányzat feladata, a (3) bekezdés kivételével.

(3) Az üzletek, vendéglátóegységek, elárusítóhelyek előtt a hulladéktárolók elhelyezése és tisztántartása az üzemeltető feladata.

23. § (1) Az ingatlantulajdonosnak a közterület tisztántartásával, zöldterület, park ápolásával kapcsolatos feladatai:

(2) A közterületről önálló bejárattal rendlekező üzletek és egyéb elárusítóhelyek, vendéglátó egységek, intzmények és szolgáltató egsségek előtti járdaszakaszt, illetve ha a járda mellett zöldsáv is van, az úttestig terjedő teljes szakaszt a nyitva tartás ideje alatt a helyiségek használója kötles tisztántartani.

(3) Az ingatlan előtti járdát a tulajdonos naponta, téli és nyári időszakban egyarát kötles letakarítani, hótól és jégtől megtiszttítani és az összegyűjtött szemetet a rendszeres szemétszállítás keretében elszállíttatni.

24. § Az ingatlantulajdonosnak az épülete, telekingatlana tisztántartásával kapcsolatos feladatai:

25. § (1) Közterületen göngyöleget tárolni tilos!

(2) A szeméttároló edények tartalmát közterületre kiszórni tilos!

(3) Járdát, úttestet, parkterületet és egyéb közterületet vizelettel, emberi, állati ürülékkel. mosóvízzel beszennyezni, vagy ilyen anyagot a víznyelő aknába önteni tilos! Amennyiben a beszennyezés megtörtént, annak eltakarításáról az elkövető, illetve állat esetében az állattartó köteles gondoskodni.

(4) A közterületen gépjárművek mosása - erre alkalmas helyen - csak karosszéria felsőmosással és mosószer használata nélkül végezhető. Az alváz mosása közterületen tilos! A mosással okozott szennyeződést és a csúszásveszélyt haladéktalanul meg kell szüntetni. Tömegközlekedési útvonalakon, valamint főútvonalak mentén gépjárművet mosni tilos!

26. § (1) Az üzlet, egyéb elárusítóhely, vendéglátó- és szolgáltató egység előtti és melletti járdaszakaszt, illetőleg ha a járda mellett zöldsáv is van a zöldsávot, járda hiányában az úttestig terjedő teljes területet az ingatlantulajdonos köteles tisztántartani, a keletkezett települési szilárd hulladékot összegyűjteni és elszállításáról gondoskodni. Az ingatlantulajdonos köteles a burkolt területen a síkosságmentesítésről és a hó eltakarításáról gondoskodni.

(2) Az ingatlantulajdonos (1) bekezdés szerinti kötelezettsége fennáll, mind a téli, mind a nyári időszakban, naponta legkésőbb 7,00 óráig, a nyitva tartás teljes ideje alatt és zárás előtt.

(3) Az utcai árus köteles a részére kijelölt helyet és közvetlen környékét tisztán tartani, az árusításból keletkezett hulladékot összegyűjteni és eltávolításáról gondoskodni.

(4) A község területén működő kereskedelmi egységek, vendéglátó-ipari és szolgáltató létesítmények külső és belső nagytakarítását (a környezetük rendezését) az üzemeltetők kötelesek minden év április 30-áig elvégezni, rendbentartásukról pedig folyamatosan gondoskodni. Kötelesek továbbá a homlokzat, az épület szerkezeti egységeinek (előtető, porták, ernyőszerkezetek, cégtábla, stb.) karbantartásáról gondoskodni.

(5) A kereskedelmi-, vendéglátóipari- és szolgáltató létesítmények üzemeltetői a kirakatot kötelesek tisztán tartani és az üzlet profiljának, jellegének megfelelően áru bemutatására használni.

27. § (1) A közforgalmú közúti közlekedés céljára szolgáló létesítmények esetében:

(2) Közterületen rendezett vásár, rendezvény tartása idején a rendezvény szervezője köteles gondoskodni a rendezvény alatt és azt követően a területnek és közvetlen környezetének tisztántartásáról, továbbá a terület eredeti állapotban történő visszaadásáról.

(3) A közterület rendeltetéstől eltérő célra történő használata esetén a használattal érintett területet és közvetlen környezetét a használó köteles tisztántartani.

(4) Anyagszállításnál ügyelni kell arra, hogy a közterület ne szennyeződjön. A könnyen kihulló anyagokat (kavics, homok, salak, stb.) csak olyan járművön lehet szállítani, amelyik az anyag lehullását megakadályozza. Ha bármilyen anyag szállításánál, fel- vagy lerakásánál a közterület szennyeződik, a szennyeződés előidézője köteles haladéktalanul a közterületet megtisztítani, a szemetet eltávolítani.

(5) Szemetet, hulladékot, állati hullát közterületen elhelyezni, lerakni tilos.

(6) Tilos:

(7) Ebek által a közterületen okozott szennyezés eltávolításáról az eb sétáltatója köteles haladéktalanul gondoskodni.

28. § (1) Az ónos esőtől, jégtől, vagy hótól csúszóssá vált burkolatok síkosságát, a biztonságos települési közlekedés fenntartása érdekében, ha szükséges naponta többször is - a hó eltakarításával, síkosság-csökkentő szóróanyag kijuttatásával - csökkenteni kell.

(2) A járdákon, gyalogutakon - a tömegközlekedési járművek fel- és leszállóhelyeinek járdaszakaszai és a hidak járdái kivételével - tilos klorid tartalmú olvadáspont csökkentő anyagok használata.

(3) Síkosság elleni védekezéshez a környezetkímélő anyagokon kívül klorid tartalmú olvadáspont csökkentő szer csak úgy alkalmazható, hogy a vegyszer egyszeri kijuttatásának maximális mértéke 40 g/m2-nél több nem lehet. Az ilyen anyagot tárolóedényben, környezetszennyezést kizáró módon kell tárolni.

29. § (1) A járdákról letakarított havat 8 m-nél szélesebb közúton az úttest két szélén, a folyóka szabadon hagyásával, ennél keskenyebb közút esetén a járda szélén kell összegyűjteni, úgy, hogy a gyalogos közlekedés számára megfelelő terület szabadon maradjon.

(2) A gyalogos és a közúti forgalom zavartalansága érdekében a havat tilos felhalmozni:

(3) Az ingatlan előtti, a 23. § (1) bekezdés a) pontjában meghatározott járdaszakasz, lépcső, térburkolat síkosság-mentesítéséről, hóeltakarításáról az ingatlan tulajdonosa, illetve 23. § (2) bekezdésében meghatározott esetben a használó köteles gondoskodni.

(4) A hóeltakarítást a kötelezetteknek úgy kell elvégezniük, hogy a folyamatos gépjármű- és gyalogos forgalom részére megfelelő hely álljon rendelkezésre.

(5) A 23. § (1) bekezdés a) pontban és a (3) bekezdésben előírt kötelezettségek elmulasztása esetén a síkosság-mentesítést, a hóeltakarítást az önkormányzat a tulajdonos költségére elvégeztetheti.

30. § ^[60](1) Az egészséges, kórokozóktól és kártevőktől mentes avar és kerti hulladék (a továbbiakban együtt: kerti hulladék) ártalmatlanításáról elsősorban komposztálással kell gondoskodni. Az ártalmatlanítás történhet a szervezett szemétszállítás keretében történő elszállítással is. A közszolgáltatás keretében elszállított kerti hulladék csak engedéllyel rendelkező kezelőnek adható át.

31. § (1) Az egyedi fűtőberendezéseket úgy kell üzemeltetni, hogy a keletkező légszennyező anyagok (égéstermékek) ne haladják meg a fűtőberendezésre jellemző mértéket. Az egyedi fűtőberendezésekben kizárólag az adott berendezés használati utasításában előírt tüzelő anyagok égethetők.

(2) A fűtőberendezésen egészségre káros égésterméket kibocsátó anyagot (különösen ipari hulladékot, műanyagot, gumit, vegyszert, festéket stb.) égetni tilos.

(3) Új fűtőberendezés telepítése vagy a meglévő átalakítása során elsősorban a korszerűbb eszközöket kell alkalmazni.

(4) Panasz vagy közérdekű bejelentés alapján indult eljárás során, amennyiben az elvégzett vizsgálatok bizonyítják, hogy az egyedi fűtőberendezésben a (2) bekezdésben meghatározott anyagok kerültek égetésre, a vizsgálat költségeit a berendezés üzemeltetője köteles viselni.

32. § (1) Porképző vagy könnyen lesodródó anyagokat csak rögzített ponyvával, nedvesített állapotban szabad szállítani.

(2) Építésnél, tatarozásnál, bontásnál és az úttest felbontásánál keletkezett port, terjedésének megakadályozására vízzel kell nedvesíteni.

(3) Bűzös anyagot csak légmentesen lezárt tartályban lehet szállítani.

(4) A keletkező por képződésének megakadályozása érdekében törekedni kell, hogy a fedetlen talajterületek növényzettel borítottak legyenek. Az építési területek végleges rendezését és parkosítását az építkezés befejezésével együtt kell biztosítani.

33. § (1) Az egyes ingatlanterületek gyom, és allergiát okozó növényektől (főleg parlagfű) mentes gondozása a tulajdonos, illetve a használó kötelessége.

(2) A parlagfű irtásáról - júliustól szeptemberig – az időjárástól függő gyakorisággal kell gondoskodni.

(3) A területen található parlagfű gyomirtását a lehetséges eszközök (mechanikus, vegyszeres), illetve engedélyezett készítmények (peszticidek) felhasználásával kell elvégezni.

(4) A parlagfű vegyszeres gyomirtása tekintetében az illetékes növény egészségügyi hatóság szakvéleménye az irányadó.

(5) A parlagfű felismerésének elősegítéséről, előfordulási helyének, irtásának, továbbá a parlagfű okozta allergiás megbetegedésekkel kapcsolatos legfontosabb tudnivalóknak a lakosság körében történő tudatosításáról az önkormányzat köteles gondoskodni.

34. § (1) Zaj- és rezgés elleni védelemre vonatkozóan a környezet általános védelméről szóló 1995. évi LIII. tv. 31. §-ban foglaltak az irányadóak.

(2) Új üzemek telepítésének, illetve meglévő bővítésének, üzembe helyezésének feltétele a területre vonatkozó zajterhelési határérték betartása (illetve ezek igazolása).

(3) A vendéglátó ipari létesítmények zeneszolgáltatásával kapcsolatos hatósági feladatokat, a hangosító berendezések engedélyezését is beleértve, a körjegyző látja el.

(4) A kiadott engedélyekről a körjegyző nyilvántartást vezet.

(5) Az engedély iránti kérelmet a létesítmény tulajdonosának, üzemeltetőjének a tevékenység megkezdését megelőzően kell benyújtani. A kérelemben meg kell jelölni az adott tevékenység napi kezdetének és befejezésének időpontját, valamint a zeneszolgáltatás módját. Engedély hiányában a tevékenység nem folytatható.

35. § Utcai zenélést végezhetnek a település hangulatához igazodó rendezvényekhez, eseményekhez kötődő vagy spontán szerveződő zenész csoportok, zenészek, a jelen rendeletben rögzített engedélyek birtokában.

36. § (1) A Települési belterületén tilos:

(2) Közterületre irányuló hangszórás – hangosító berendezéssel – csak a körjegyző engedélyével folytatható.

37. § (1) Az egyes zajforrásokból származó zajterhelés megengedett értékét a zajterhelési határérték határozza meg, melyeket a Balaton Kiemelt Üdülőkörzet Területrendezési Tervének elfogadásáról és a Balatoni Területrendezési Szabályzat megállapításáról szóló 2000. évi CXII. törvény 15. §-ának b) pontja alapján a 8/2002. (III.22.) KoM-EüM a zaj- és rezgésterhelési határértékek határértékek megállapításáról szóló együttes rendelete alapján történik.

(2) A megállapított zajterhelési irányértékeknek a lakó vagy intézmény-épület zajtól védendő homlokzata előtt 2 méter távolságban, illetőleg – indokolt esetben – az emberi tartózkodásra, pihenésre, üdülésre szolgáló területeken kell teljesülnie.

(3) Az üzemeltető által vitatott lakossági bejelentés esetén – eredménytelen egyeztetések után – az üzemeltető köteles saját költségére ismételt szakértői véleményt kérni a zajszint megállapítására, a hatóság felhívását követő 15 napon belül. A szakértői vélemény megállapításáig az üzemeltetést szüneteltetni kell.

38. § (1) Az Önkormányzat Környezetvédelmi Alapot hoz létre (továbbiakban: Környezetvédelmi Alap).

(2) A Környezetvédelmi Alap működésére, felhasználására vonatkozó szabályokat Uzsa Települési Önkormányzata Képviselő-testületének Uzsa Települési Önkormányzatának „Környezetvédelmi Alap”-járól szóló 5/2002. (IV.23.) Kt. rendelete tartalmazza.

39. § (1) Uzsa településen:

(2) Az (1) bekezdésben megjelölt területeket a község lakossága díjmentesen, általában korlátozás nélkül használhatja.

(3) A játszótereken elhelyezett játszószereket csak rendeltetésének megfelelően szabad használni.

(4) Parkosított területen csak a kialakított úton szabad közlekedni.

(5) Tilos a zöldterületen:

40. § (1) Parkosított zöldterületek és játszóterek megóvása minden természetes és jogi személy kötelessége.

(2) A zöldterületek, játszóterek és parkok felügyeletére vállalatok, intézmények és társadalmi szervezetek védnökséget vállalhatnak.

42. § (1) Növényvédő szert tárolni kizárólag zárt, szivárgásmentes tárolóban lehet.

(2) Műtrágyát – az egyéni felhasználónak alkalmi készleteit kivéve – csak zárt, szivárgásmentes tároló helyiségben lehet tárolni.

43. § Ha a csapadékvíz árkokba történő akadálytalan lefolyását az árokba, vízfolyásokba került szemét vagy hordalék akadályozza, a csapadékvíz akadálytalan lefolyása érdekében az árok (vízfolyás) kitisztítását az ingatlan tulajdonosa (használója) köteles elvégezni.

45. § Uzsa Települési Önkormányzata jelen rendelet betartásának ellenőrzésével a körjegyzőt bízza meg.

47. § Aki tevékenységével vagy mulasztásával a hulladékgazdálkodási jogszabályokban vagy reá vonatkozó hatósági határozatban foglalt kötelezettségét megszegi és ezzel a környezetet veszélyezteti, szennyezi vagy károsítja, vagy tevékenységét a környezetvédelmi előírások megszegésével folytatja, a Hgt-ben, illetve a külön jogszabályokban foglaltak szerinti (büntetőjogi, polgári jogi, közigazgatási jogi, stb.) felelősséggel tartozik.

48. § (1) Aki tevékenységével vagy mulasztásával

(2) A hulladékgazdálkodási bírságot a környezetvédelmi hatóság szabja ki a rá vonatkozó külön jogszabályok szerint.

(3) A hulladékgazdálkodási bírság nem mentesít a büntetőjogi, a szabálysértési, továbbá a kártérítési felelősség, valamint a tevékenység korlátozására, felfüggesztésére, tiltására, illetőleg a megfelelő védekezés kialakítására, a természetes vagy korábbi környezet helyreállítására vonatkozó kötelezettség teljesítése alól.

(4) A jogerősen kivetett hulladékgazdálkodási bírság adók módjára behajtható köztartozás.

49. § (1) Települési szilárd hulladék: a háztartásokból származó- rendszeresen vagy alkalmilag képződő - szilárd hulladék, illetőleg a háztartási hulladékhoz hasonló jellegű és összetételű, azzal együtt kezelhető más hulladék, kivéve az egyéb jogszabályokban meghatározott veszélyes hulladékot és a radioaktív hulladékot;

(2) Települési folyékony hulladék: a szennyvízelvezető hálózaton, illetve szennyvíztisztító telepen keresztül el nem vezetett szennyvíz, amely

(3) Kommunális szennyvíz: a lakossági ivó és háztartási, valamint a gazdálkodó szervezetek szociális célú, (ivó, tisztálkodási, egészségügyi) vízhasználatából keletkező, más eredetű szennyvizekkel nem keveredett szennyvíz

(4) Ipari szennyvíz: a gazdálkodó szervezetek működése során keletkező, nem kommunális szennyvíz, valamint a lakosság nem háztartási célú vízhasználatából keletkező, technológiából származó ipari szennyvíz.

(5) Folyékony hulladékártalmatlanítás: a települési folyékony, valamint az ahhoz hasonló minőségű folyékony hulladék közegészségügyi, vízügyi és környezetvédelmi előírások szerint megszabott technológiával és védelemmel végzett kezelése;

(6) Közműpótló létesítmény: közcsatornával el nem látott területeken keletkező szennyvíz gyűjtésére, tárolására, kismértékű kezelésére szolgáló, az ingatlanon elhelyezett (vízzáróan kialakított) műtárgy vagy akna;

(7) Háztartás: a lakás, pihenés, üdülés céljait szolgáló ingatlan, függetlenül attól, hogy az adott ingatlan magán tulajdonban vagy közös tulajdonban van-e;

(8) Lomtalanítás alá tartozó települési szilárd hulladék: az az alkalmilag képződött vagy felhalmozódott települési szilárd hulladék, amely a közszolgáltatást végző Szolgáltató által rendszeresített gyűjtőedényzetben mérete vagy mennyisége miatt nem helyezhető el;

(9) Ingatlantulajdonos: az a természetes vagy jogi személy, illetve jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet, akinek/amelynek tulajdonában, birtokában, vagy használatában ingatlan található. A települési szilárd hulladékkal kapcsolatos kérdésekben az adott társasházi vagy szövetkezeti lakás egység (pl. tömbház, ikerház) külön lapon nyilvántartott tulajdonosa az ingatlantulajdonos.

(10) Gazdálkodó szervezet: az állami vállalat, az egyéb állami gazdálkodó szerv, a szövetkezet, a lakásszövetkezet, a gazdasági társaság, az európai részvénytársaság, az egyesülés, az európai gazdasági egyesülés, a közhasznú társaság, az egyes jogi személyek vállalata, a leányvállalat, a vízgazdálkodási társulat, az erdőbirtokossági társulat, a végrehajtói iroda, továbbá az egyéni vállalkozó. Az állam, a helyi önkormányzat, a költségvetési szerv, az egyesület, a köztestület, valamint az alapítvány gazdálkodó tevékenységével összefüggő polgári jogi kapcsolataira is a gazdálkodó szervezetre vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni, kivéve, ha a törvény e jogi személyekre eltérő rendelkezést tartalmaz

(11) Ártalmatlanítóhely: a települési szilárd hulladék ártalmatlanítását szolgáló, kizárólag erre a célra létesített és az Önkormányzat által kijelölt lerakóhely, létesítmény;

(12) Hasznosítóhely: a települési szilárd hulladéknak vagy valamely összetevőjének a termelésben vagy a szolgáltatásban történő felhasználására szolgáló, kizárólag erre a célra létesített és az Önkormányzat által erre kijelölt létesítmény;

(13) Hulladékkezelő: aki a települési szilárd hulladékot gazdasági tevékenysége körében az ingatlan tulajdonosától átveszi, begyűjti, elszállítja, tárolja, hasznosítja, illetve ártalmatlanítja;

(14) Hulladékkezelési tevékenység: a hulladék gyűjtése, begyűjtése, szállítása, előkezelése, tárolása, hasznosítása és ártalmatlanítása;

(15) Szelektív gyűjtés: hulladékok fajtánként elkülönített gyűjtése a hulladék hasznosításának, kezelhetőségének elősegítése érdekében;

(16) Hulladékgyűjtő sziget (gyűjtősziget): a háztartásokban keletkező, hasznosításra alkalmas, különböző fajtájú, elkülönítetten gyűjtött, háztartási hulladék begyűjtésére szolgáló, lakóövezetben, közterületen kialakított, felügyelet nélküli, folyamatosan rendelkezésre álló begyűjtőhely, szabványosított edényzettel;

(17) Hulladékgazdálkodás: a hulladékkal összefüggő tevékenységek rendszere, beleértve a hulladék keletkezésének megelőzését, mennyiségének és veszélyességének csökkentését, kezelését, ezek tervezését és ellenőrzését, a kezelő berendezések és létesítmények üzemeltetését, bezárását, utógondozását, a működés elhagyását követő vizsgálatokat, valamint az ezekhez kapcsolódó szaktanácsadást és oktatást;

(18) Szolgáltató: az OTTO Tapolca Kft. a település közigazgatási területén a települési szilárd hulladékkal kapcsolatos helyi közszolgáltatás ellátására az e rendelet szerint kizárólagosan feljogosított hulladékkezelő;

(19) Hulladékkezelési közszolgáltatás: a települési szilárd hulladéknak a feljogosított Szolgáltató által az ingatlantulajdonosoktól történő rendszeres begyűjtése, elszállítása, tárolása, ártalmatlanítása és hasznosítása (a hulladék kezelése), illetőleg kezelő létesítmény üzemeltetése, működtetése;

(20) Közszolgáltatási díj: az ingatlantulajdonos és gazdálkodó szervezet által a közszolgáltatás igénybevételéért a Szolgáltatónak fizetendő, az Önkormányzat rendeletében meghatározott díjfizetési időszakra vonatkozóan megállapított díj.

(21) Közigazgatási terület: a Település Önkormányzatának működési területe, mely belterületből (beépített és beépítésre szánt terület) és külterületből (belterületen kívüli terület) áll.

(22) Közterület: az ingatlan-nyilvántartásban közterületként nyilvántartott belterületi földrészlet (közút, járda, tér, park) továbbá az építmények közhasználatra átadott része (épület, árkád alatti járda, aluljáró) mely rendeltetés szerint használható.

(23) Köztisztasággal összefüggő tevékenység: az egyes ingatlanok – ezen belül különösen a lakóépületek és az emberi tartózkodásra (üdülés, pihenés, szállás, szórakozás, közellátás, szolgáltatás, stb. céljára) szolgáló más épületek, továbbá a nem lakás céljára szolgáló helyiségek, épületek, építmények és a hozzájuk tartozó területek- valamint a közterületek tisztántartása.

(24) Tisztántartás: az egyes ingatlanok és közterületek tisztítása, portalanítása, a hó eltakarítása és a síkosság elleni védekezés.

(25) Környezetszennyezés: a környezet valamely elemének a kibocsátási határértéket meghaladó terhelése;

(26) Környezetvédelem: olyan tevékenységek és intézkedések összessége, amelyeknek célja a környezet veszélyeztetésének, károsításának, szennyezésének megelõzése, a kialakult károk mérséklése vagy megszüntetése, a károsító tevékenységet megelõzõ állapot helyreállítása.

(27) Avar és kerti hulladék: falomb, kaszálék, nyesedék, egyéb növényi maradványok (a továbbiakban kerti hulladék)

(28) Hasznosítás: a kerti hulladék komposztálása

(29) Veszélyes mértékű zaj: amely meghaladja a jelenleg erre vonatkozó 4/1984. (I. 23.) EüM. Sz. rendeletben megállapított zajterhelési és rezgésterhelési határértéket, továbbá amelyre – jellegéből adódóan – határértéket nem lehet előírni, illetőleg a zajkeltés azonos körülmények között nem ismételhető, de érzékszervi észleléssel megállapíthatóan emberek nyugalmát jelentős mértékben zavarja.

(30) Indokolatlan zaj okozás: minden olyan nem szükségszerű zaj okozása, amely mértékénél és eredeténél fogva alkalmas mások nyugalmának zavarására.

(31) Tartós zaj: olyan zaj okozása, amely időtartamában és rendszerességében a lakosság nyugalmát zavarja.

(32) Hangosító berendezés: bármely hang- szóró vagy más műsorforrás.

(33) Közsolgáltatással összefüggő személyes adatok: közszolgáltatást igénybe vevő neve, lakcíme, születési helye és ideje, anyja neve.

(34) Háztartási tevékenység: minden olyan egyedi fűtőberendezés üzemeltetése, amely egy vagy több család, illetve egyedülálló ember mindennapi fűtési igényét szolgálja.

(35) Zöldfelület: a bel- és külterület lakó-, üdülő-, intézmény-, ipari- és raktár-, közlekedési- és egyéb rendeltetésű terület-felhasználási egységek, biológiailag aktív növényzettel borított területe.

(36) Zöldterület: a belterület állandó növényzettel fedett, más terület-felhasználási egységhez nem tartozó közhasználatú része (pl.: park, játszótér vagy egyéb fásított, illetőleg parkosított zöld terület).

51. § Ez a rendelet a Magyar Köztársaság és az Európai Közösségek és tagállamai között a társulás létesítéséről szóló, Brüsszelben, 1991. december 16-án aláírt Európai Megállapodás tárgykörében a megállapodást kihirdető 1994. évi I. törvény 3. §-ával összhangban van. Az Európai Közösségek legfontosabb alapelveivel összeegyeztethető szabályozást tartalmaz.