Uzsa Község Önkormányzata Képviselő-testületének 5/2022. (VIII. 18.) önkormányzati rendelete
Uzsa Község Önkormányzata Szervezeti és Működési Szabályzatáról
Hatályos: 2024. 10. 11Uzsa Község Önkormányzata Képviselő-testületének 5/2022. (VIII. 18.) önkormányzati rendelete
Uzsa Község Önkormányzata Szervezeti és Működési Szabályzatáról
Uzsa Község Önkormányzata képviselő-testülete az Alaptörvény 32. cikk (2) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés d) pontjában, valamint a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 53. § (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:
Általános rendelkezések
1. § (1) Az önkormányzat hivatalos megnevezése: Uzsa Község Önkormányzata.
(2) Az önkormányzat székhelye, pontos címe: 8321 Uzsa , Lázhegy u. 21.
(3) Az önkormányzat illetékességi területe: Uzsa község közigazgatási területe.
(4) Az önkormányzat honlapjának címe: www.uzsa.hu
(5) Az önkormányzat hivatala: Lesenceistvándi Közös Önkormányzati Hivatal.
2. § (1) Az önkormányzat jelképeit és azok használatának rendjét a képviselő-testület külön rendeletben szabályozza.
(2) A képviselő-testület a helyi kitüntetések és elismerő címek alapításának és adományozásának rendjét külön rendeletben szabályozza.
Az önkormányzat feladata, hatásköre
3. § (1) Az önkormányzat kötelezően ellátandó feladatait a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (a továbbiakban: Mötv.) tartalmazza.
(2) Az önkormányzat alaptevékenységeinek kormányzati funkció szerinti besorolását a rendelet 1. melléklete tartalmazza.
(3) Az Mötv. 42. §-ában felsoroltakon kívül a képviselő-testület kizárólagos hatáskörébe tartozik:
a) helyi közügy megoldásának vállalása vagy az arról történő lemondás,
b) gazdasági társaságba való belépés, kilépés, gazdasági társaság alapítása, megszüntetése.
4. § (1) Az önkormányzat a következő önként vállalt feladatokat látja el:
a) falugondnoki szolgálat fenntartása, működtetése,
b) képviselői tiszteletdíj fizetése,
c) helyi civil szervezetek támogatása.
(2) A képviselő-testület hatásköre átruházásának lehetőségét és az átruházás alapvető szabályait az Mötv. 41. § (4)-(5) bekezdése tartalmazza.
(3) A képviselő-testület az alábbi hatásköröket ruházza át a polgármesterre:
a) döntés lakhatási költségekhez nyújtott települési támogatási ügyekben,
b) döntés rendkívüli települési támogatás ügyekben,
c) döntés az elhunyt személy eltemettetésének költségeihez nyújtott települési támogatás ügyekben,
d) döntés gyermekétkeztetés költségeihez, illetve tankönyvvásárláshoz nyújtott települési támogatás ügyekben,
e) döntés gyermek születésére tekintettel nyújtott települési támogatás ügyekben,
f) döntés házasságkötési települési támogatás ügyekben,
g) döntés első lakáshoz jutók települési támogatása ügyében
h) Uzsa község neve használatának engedélyezése, illetve az engedély visszavonása.
A képviselő-testület működése
1. A képviselő-testület ülései
5. § (1) A képviselő-testület tagjainak létszáma 5 fő.
(2) A képviselő-testület alakuló, rendes, rendkívüli, együttes ülést, valamint közmeghallgatást tart.
(3) Az alakuló ülésre vonatkozó szabályokat az Mötv. 43. §-a tartalmazza.
(4) A képviselő-testület üléseinek helye általában a Művelődési Ház könyvtár melletti tárgyalóterme (8321 Uzsa, Petőfi u. 3.)
6. § (1) Több önkormányzatot érintő, továbbá a közösen fenntartott önkormányzati hivatallal, intézménnyel kapcsolatos ügyek tárgyalása céljából a fenntartó Képviselő-testületek együttes ülést tarthatnak. Együttes ülés tartását bármely önkormányzat kezdeményezheti, a tárgyalandó napirend megjelölésével.
(2) A képviselő-testületek együttes ülésére szóló meghívót az érintett települések polgármesterei írják alá.
(3) Az együttes ülést az együttes ülés helyszíne szerinti település polgármestere vezeti.
(4) Az együttes ülésen a határozatképességet a résztvevő képviselő-testületek külön-külön megállapított határozat képessége figyelembevételével kell megállapítani.
(5) A napirend megvitatása után a határozati javaslatot a résztvevő Képviselő-testületeknek külön-külön kell szavazásra feltenni. Egybehangzó határozatok meghozatal esetén a javaslatot elfogadottnak kell tekinteni, és a jegyzőkönyvben a települések döntését külön határozatban kell rögzíteni. Érvényes döntéshez valamennyi települési önkormányzat településenként hozott egybehangzó döntése szükséges.
(6) Az együttes ülésről készült jegyzőkönyvet az érintett települések polgármesterei és a jegyző írja alá.
7. § (1) A képviselő-testület az Mötv. 54. §-a alapján szükség szerint, de évente legalább egy alkalommal, előre meghirdetett közmeghallgatást tart, amelyen a résztvevők a helyi közügyeket érintő kérdéseket intézhetnek a Képviselő-testület tagjaihoz, valamint javaslatokat tehetnek.
(2) Közmeghallgatást kell tartani az Mötv. 54. §-ában foglaltak szerint.
(3) A közmeghallgatáson köteles részt venni a képviselő-testület tagja, a jegyző, valamint a jegyző által kijelölt hivatali dolgozó.
(4) A meghirdetés során meg kell határozni a közmeghallgatás napirendjét.
(5) A közmeghallgatás meghirdetésére a képviselő-testület rendes ülésének összehívására vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.
(6) Az ülés vezetője az előre meghirdetett napirendi pontok ismertetését követően lehetőséget ad a megjelentek részére egyéb javaslatok és kérdések feltevésére.
(7) A közmeghallgatásról a jegyző a képviselő-testület jegyzőkönyvére vonatkozó szabályok betartásával jegyzőkönyvet készít.
8. § (1) A képviselő-testület a lakosság, a társadalmi szervezetek közvetlen tájékoztatása és a fontosabb döntések előkészítésébe való bevonása céljából eseti jelleggel lakossági fórumot ( a továbbiakban: fórum) tarthat.
(2) A fórum meghirdetésére és levezetésére a közmeghallgatás szabályait kell alkalmazni azzal az eltéréssel, hogy a fórum levezetésére a képviselő-testület által felkért - a képviselő-testület ülésén tanácskozási joggal rendelkező - személy jogosult.
(3) A fórumon csak a fórum levezetésére felkért képviselő köteles részt venni.
(4) A fórumon elhangzottakról a jegyző, vagy az általa kijelölt hivatali dolgozó jegyzőkönyvet készít a közmeghallgatás jegyzőkönyvére meghatározott szabályok szerint.
9. § (1) A képviselő-testület évente legalább 6 rendes ülés tart.
(2) A képviselő-testület adott évi rendes üléseinek konkrét számát és időpontját a képviselő-testület által határozattal elfogadott éves munkaterv tartalmazza. Az éves munkatervben az (1) bekezdésben meghatározott ülésszámtól több ülést is elő lehet írni.
(3) A munkatervet minden év január 31-éig a polgármester terjeszti elő, melyet a beérkezett javaslatok alapján a jegyző állít össze.
(4) A munkaterv tartalmazza
a) az ülések időpontját,
b) az adott ülésen tárgyalandó témákat,
c) az előterjesztő megnevezését,
d) az előterjesztésben közreműködőket,
e) szükség szerint az egyeztetési kötelezettséget,
f) szükség szerint az előterjesztéssel kapcsolatos tartalmi követelményeket.
10. § (1) A munkatervben foglaltakon túl rendkívüli ülést kell összehívni
a) az Mötv. 44 §-ban meghatározott esetben,
b) ha a képviselő-testület eseti határozattal rendkívüli ülés összehívásáról dönt,
c) a polgármester döntése alapján.
(2) A polgármester halaszthatatlan ügyben, ha a Képviselő-testület rendes ülését megvárni nem lehet, vagy ha a munkatervben nem ütemezett olyan napirendről van szó, amelyet jelentőségénél fogva külön ülésen indokolt tárgyalni, rendkívüli ülést hív össze.
(3) A rendkívüli ülésre szóló meghívót – a napirendek írásos anyagával együtt – lehetőség szerint kettő nappal, de legalább egy nappal az ülés előtt kell kézbesíteni.
(4) Rendkívül sürgős esetben a képviselő-testület ülése telefonon, az írásbeli előterjesztések előzetes kiadása nélkül, 24 órán belüli időpontra is összehívható.
(5) Ha a képviselő-testület határozatképtelensége miatt az ülést el kell napolni, a polgármester nyolc napon belül köteles azt újból, rövid úton összehívni.
2. A képviselő-testületi ülések összehívása
11. § (1) A képviselő-testület ülését a polgármester az elfogadott éves munkatervben meghatározottak szerint vagy rendkívüli ülés esetén hívja össze és vezeti. A polgármester akadályoztatása esetén az ülést az alpolgármester hívja össze.
(2) A polgármesteri és az alpolgármesteri tisztség egyidejű betöltetlensége, vagy a polgármester és az alpolgármester tartós akadályoztatása esetében az Ügyrendi Bizottság elnöke hívja össze a képviselő-testületet, és vezeti a képviselő-testület ülését.
(3) A képviselő-testület ülését – főszabályként – az önkormányzat székhelyére kell összehívni.
(4) Amennyiben a tárgyalandó napirend vagy más körülmény indokolja, a képviselő-testület ülését a székhelyen kívül máshová is össze lehet hívni.
12. § (1) A képviselő-testület rendes üléseit a munkatervnek megfelelő időpontra kell összehívni.
(2) A képviselő-testület rendkívüli üléseit a rendes ülés összehívására jogosult személy hívja össze.
13. § (1) A képviselő-testület rendes ülésének összehívása írásos meghívó kiküldésével történik.
(2) A meghívónak tartalmaznia kell
a) az ülés helyét,
b) az ülés időpontját,
c) a tervezett napirendeket,
d) a napirendek előadóit,
e) a képviselő-testület ülése összehívójának megnevezését.
(3) A meghívóhoz mellékelni kell a jegyző által jogszerűségi szempontból megvizsgált előterjesztéseket.
(4) Az írásos előterjesztés oldalterjedelmét indokolt esetben a polgármester legfeljebb 20 gépelt oldalra korlátozza.
(5) Az előterjesztésben szereplő rendelettervezet szakszerű elkészítéséről a jegyző gondoskodik, aki e tevékenységébe szükség szerint bevonja a hivatal tárgy szerinti illetékes személyeit, valamint külső szakértőt.
(6) A meghívót és az előterjesztéseket a képviselő-testületi ülés időpontja előtt legalább négy nappal ki kell küldeni. A jegyző a hivatal útján gondoskodik valamennyi anyag postázásáról, érintettekhez való eljuttatásáról.
(7) A meghívót az alábbi személyeknek kell megküldeni
a) a képviselőknek,
b) a jegyzőnek,
c) a tanácskozási joggal rendelkező önszerveződő közösségek képviselőinek,
d) akiket az ülés összehívója megjelöl.
(8) A meghívóban szereplő tárgysorozat sorrendje:
a) rendelet-tervezet, költségvetés, zárszámadási előterjesztés,
b) gazdasági, vagyoni ügy,
c) a polgármester, alpolgármester, jegyző, bizottsági elnök előterjesztése,
d) választási és kinevezési ügy,
e) testületi hatáskörbe tartozó egyedi ügy,
f) kérdés, közérdekű bejelentés, felvilágosítás-kérés.
14. § (1) A képviselő-testület rendkívüli ülésének összehívása a rendes ülésekhez hasonlóan írásos meghívóval és a vonatkozó előterjesztések csatolása mellett történik.
(2) Indokolt esetben lehetőség van a képviselő-testületi ülés összehívására
a) telefonon keresztül történő szóbeli meghívással,
b) elektronikus levélben (e-mailben),
c) egyéb szóbeli meghívással.
(3) A szóbeli meghívás esetében is biztosítani kell az előterjesztések meghívottakhoz történő eljuttatását. Ez esetben el lehet tekintetni a 10. § (3) bekezdése szerinti határidőtől.
15. § (1) A képviselő-testület ülésén a képviselők szavazati joggal vesznek részt.
(2) A képviselő-testület üléseire meg kell hívni a települési képviselőket.
(3) A képviselő-testületi üléseire tanácskozási joggal meg kell hívni:
a) a jegyzőt,
b) önszerveződő közösség képviselőjét,
c) az előterjesztőt,
d) akit a polgármester, vagy az előterjesztő indokoltnak tart.
16. § A képviselő-testület üléséről a lakosságot tájékoztatni kell. A tájékoztatás formái
a) a meghívó kifüggesztése az önkormányzat hirdetőtáblájára,
b) a meghívó honlapon történő közzététele.
3. A napirendi pontok előterjesztése
17. § (1) A képviselő-testület elé kerülő előterjesztésnek minősül a az ülésen ismertetésre kerülő, annak napirendjéhez kapcsolódó tájékoztató, beszámoló, rendelet-tervezet és indokolása, valamint határozati javaslat és indokolása. Az előterjesztés kidolgozásakor figyelembe kell venni a hatályos jogi szabályozást, és annak tartalmaznia kell a témakör tárgyilagos elemzését.
(2) Az írásbeli előterjesztésnek tartalmaznia kell:
a) a tárgyat és a tényállást,
b) a döntési lehetőségeket és azok jogszabályi alapját,
c) határozati javaslatot,
d) szükség szerint határidő és a végrehajtásért felelős megjelölését.
(3) Az előterjesztés munkaterv szerinti határidőre való benyújtásáért a napirend előterjesztője a felelős. Az előterjesztés készítője felelős az előterjesztés határidőre való elkészítéséért, az előterjesztésben szereplő adatok teljességéért és valódiságáért, valamint a határozati javaslat megalapozottságáért.
(4) Az írásos előterjesztéseket a jegyző jogszerűségi szempontból megvizsgálja, és gondoskodik az Önkormányzati Hivatal útján a meghívó és az előterjesztések kiküldéséről, postázásáról, érintetthez való eljuttatásáról.
(5) Írásos előterjesztés nélkül nem lehet tárgyalni a rendeletalkotással összefüggő napirendet
(6) A képviselő-testület az ülésen az előterjesztett napirendekhez az előterjesztésen túli, az előterjesztés tárgyához kapcsolódó kiegészítő határozati javaslatot is megfogalmazhat.
4. Sürgősségi indítvány
18. § (1) A rendes ülésre kiadott meghívót követően a polgármester, az alpolgármester, a jegyző, a képviselő-testület bizottsága, a képviselő az önkormányzat érdekében azonnali intézkedést igénylő ügyben sürgősségi indítvánnyal élhetnek. Rendkívüli ülésre sürgősségi indítványt benyújtani nem lehet.
(2) Sürgősségi indítványt a polgármester, az alpolgármester, a jegyző, a képviselő-testület bizottsága, a képviselő terjeszthet elő. A sürgősségi indítvány a sürgősség tényének rövid indokolásával legkésőbb az ülést megelőző napon 12:00 óráig nyújtható be a polgármesternél. A polgármester sürgősségi indítványát szóban is előterjesztheti.
(3) A polgármester a képviselő-testületi ülésen alkalmat ad az indítványozónak a sürgősség tényének rövid ismertetésére. A sürgősségi indítványt a képviselő-testület az írásban már kiadott napirendi pontok megtárgyalását követően, utolsónak tárgyalja meg.
5. A képviselő-testületi ülés vezetése
19. § (1) 1) A képviselő-testület ülését a polgármester vezeti, akadályoztatása esetén az alpolgármester, mindkettejük akadályoztatása esetén az ülés vezetését az Ügyrendi Bizottság elnöke végzi.
(2) A képviselő-testület ülésének vezetése során jelentkező feladatok:
a) a képviselő-testület határozatképességének megállapítása,
b) a napirend előterjesztése, elfogadtatása,
c) az ülés jellegének (nyílt/zárt) megítélése, a zárt ülés tényének bejelentése
d) napirendenként
da) a vita levezetése, ezen belül hozzászólásokra, kérdésekre, kiegészítésekre a szó megadása,
db) a vita összefoglalása,
dc) az indítványok szavazásra való feltevése,
dd) a határozati javaslatok szavaztatása,
de) a szavazás eredményének megállapítása pontosan, számszerűen,
df) a napirend tárgyában hozott döntés vagy döntések kihirdetése,
e) a rend fenntartása,
f) a szó megadása, megtagadása,
g) a szó megvonása, a tárgyra térésre felszólítás,
h) napirend előtti és ügyrendi kérdésben szó megadása és megtagadása,
i) az ülés félbeszakítása,
j) javaslat a napirendi pont tárgyalásának elnapolására,
k) tárgyalási szünet elrendelése,
l) napirendek összevont tárgyalására javaslattétel.
m) az ügyrendi kérdések szavazásra bocsátása és a szavazás eredményének kihirdetése,
n) az időszerű kérdésekről tájékoztatás,
o) tájékoztatás a lejárt határidejű határozatokról és egyéb önkormányzati döntésekről,
p) az ülés bezárása,
20. § (1) A képviselő-testület határozatképes, ha tagjai közül az ülésen legalább a képviselőknek több mint a fele, azaz 3 fő jelen van.
(2) Ha az (1) bekezdésben megjelölt számú képviselő nincs jelen, akkor az ülés határozatképtelen. A határozatképtelen ülést nyolc napon belül ugyanazon napirendek tárgyalására újra össze kell hívni. Ez esetben az előterjesztéseket nem kell mellékelni.
21. § (1) Az ülés vezetője előterjeszti a napirendi pontokat. A napirend elfogadásáról a képviselő-testület egyszerű szótöbbséggel dönt.
(2) A képviselő-testület ülése az ülésen tárgyalt napirendek alapján nyilvános vagy zárt.
(3) A képviselő-testület egyszerű szótöbbséggel, külön határozathozatal nélkül dönt az egyes napirendek tárgyalására fordítható időkeretről, egy-egy hozzászólás maximális időtartamáról, és az ismételt hozzászólás számáról akkor, ha azt valamely képviselő a napirend megtárgyalása során kezdeményezi.
(4) A zárt ülés elrendeléséről az Mötv. 46. § (2) bekezdés a) és b) pontja szerint meghatározott esetekben szavazni nem kell. A testületi ülést levezető személynek kell a napirend közlésével egyidejűleg hivatkozni a zárt ülésre vonatkozó törvényi előírásra.
(5) A képviselő-testület határozattal dönt a zárt ülés elrendeléséről a Mötv. 46. § (2) bekezdés c) pontja szerint meghatározott esetekben.
(6) A zárt ülésen az Mötv. 46. § (3) bekezdésben meghatározott személyek vehetnek rész.
22. § (1) A napirendi pont tárgyalását megelőzően szóbeli kiegészítésre van lehetőség. Ennek megtételére az előterjesztő jogosult.
(2) A szóbeli kiegészítés során nem lehet megismételni az írásbeli előterjesztést, annak az előterjesztéshez képest új információkat kell tartalmaznia.
(3) A napirendi ponttal kapcsolatban az előterjesztőhöz a képviselőnek és a meghívottnak joga van kérdést intézni.
(4) A napirendi pont vitáját az előterjesztő foglalja össze, egyúttal reagál az elhangzott észrevételekre.
23. § (1) Az ülésvezető a vita lezárása után elsőként a módosító, majd az eredeti határozati vagy rendelet javaslatot teszi fel szavazásra. A szavazás előtt ellenőrzi a testület határozatképességét.
(2) A szavazás előtt a jegyzőnek joga van törvényességi észrevételt tenni.
24. § (1) A határozati javaslat az írásos vagy a szóbeli előterjesztésben vagy a polgármester által a vita összefoglalása után megfogalmazott javaslat.
(2) A határozati javaslat részei
a) a határozat szövege,
b) a végrehajtást igénylő döntéseknél
ba) a határozat végrehajtásáért felelős személyek neve,
bb) a határozat végrehajtásának időpontja.
25. § (1) A képviselő-testület a döntéseit az ülésen az Mötv. 47. § (2) bekezdése szerinti egyszerű többséggel vagy minősített többséggel hozza.
(2) Minősített többség, azaz a megválasztott képviselők több mint felének (legalább négy képviselő) egybehangzó szavazata szükséges az Mötv. 50. §-ban meghatározott ügyekben hozott döntések esetében.
6. A képviselő - testület döntései
26. § (1) A képviselő-testület döntései
a) a határozat,
b) a rendelet.
(2)1
27. § (1) A képviselő-testület a 29. § (1) bekezdésben meghatározott döntéseit
a) nyílt szavazással, ezen belül:
aa) nem név szerinti nyílt szavazással
ab) név szerinti nyílt szavazással,
b) titkos szavazással
hozza.
(2) A polgármester először a vitában elhangzott módosító és kiegészítő javaslatokat külön-külön elhangzásuk sorrendjében, majd az előterjesztésben szereplő határozati javaslatot teszi fel szavazásra. Amennyiben az eredeti határozati javaslathoz képest a képviselő-testület módosító javaslatot fogad el, úgy a polgármester a szavazás előtt ismerteti a módosított határozat szövegét.
(3) A képviselők „igen”, vagy „nem” szavazattal vesznek részt a szavazáson, vagy tartózkodnak a szavazástól.
(4) Amennyiben a javaslat a jelenlevő képviselő-testületi tagok több mint felének „igen” szavazatát nem kapja meg, a javaslatot elutasították.
(5) A szavazás kézfelemeléssel történik, a szavazás közben a szavazást indokolni nem lehet.
(6) A szavazatok összeszámlálásáról az ülés vezetője gondoskodik. Ha a szavazás eredményét tekintve kétség merül fel, vagy valamelyik képviselő kéri, az ülés vezetője köteles a szavazást megismételtetni.
28. § (1) A jelenlévő képviselők egynegyedének indítványozására név szerinti szavazást kell tartani.
(2) Az önkormányzat nem él az Mötv. 48. § (3) bekezdésében rögzített azon lehetőséggel, hogy a jelen szervezeti és működési szabályzatban saját hatáskörben további, név szerinti szavazást igénylő ügyeket határozzon meg.
(3) Név szerinti szavazást a polgármester vagy az Mötv. 48. § (3) bekezdésében meghatározott számú képviselő indítványozhat. Név szerinti szavazás során a jegyző egyenként olvassa a képviselők nevét, akik „igen”-nel, vagy „nem”-mel szavaznak, vagy tartózkodnak a szavazástól. A jegyző a névsoron feltünteti a szavazatokat, azt összeszámolja és a szavazás eredményét a névsorral együtt átadja az ülés elnökének. A külön hitelesített névsort a jegyzőkönyvhöz kell csatolni. Ügyrendi kérdésben név szerinti szavazást nem lehet tartani.
29. § (1) Titkos szavazással dönt a képviselő-testület az Mötv. 46. § (2) bekezdés szerinti ügyekben akkor, ha azt a képviselők egynegyede indítványozza.
(2) A titkos szavazás lebonyolításáról az Ügyrendi Bizottság gondoskodik.
(3) A titkos szavazás során a képviselők a hivatal pecsétjével ellátott szavazólapon a számunkra megfelelő válasz (igen, nem, tartózkodom) előtti négyzetbe tett X jelöléssel jelölik meg az ülés vezetője által feltett javaslattal kapcsolatos döntésüket. Érvénytelen az a szavazócédula, amelyen a képviselő nem, vagy egynél több választ jelölt meg.
(4) A titkos szavazás eredményéről az Ügyrendi Bizottság külön jegyzőkönyvet készít, mely tartalmazza legalább az ülés napját, helyszínét, a napirendi pontot, azt, hogy a szavazás melyik javaslatra vonatkozott, és hogy mi lett a szavazás számszaki eredménye (mennyi az igen, a nem és tartózkodom szavazat). A szavazólapokat a szavazást követően az Ügyrendi Bizottság megsemmisíti. A szavazás eredményéről a Bizottság elnöke a képviselő-testületnek - a jegyzőkönyv ismertetésével - jelentést tesz. A titkos szavazással hozott döntést az ülésről készült jegyzőkönyvben alakszerű határozatba kell foglalni. Az Ügyrendi Bizottság tagjai által aláírt jegyzőkönyvet csatolni kell a képviselő-testületi ülés jegyzőkönyvéhez.
30. § Az ülés vezetője a 30-32. §-ban meghatározottak alapján megállapítja a szavazás eredményét, és ennek megfelelően megállapítja, hogy a testület a szavazásra feltett határozatot elfogadta vagy elutasította, illetve a rendeletet megalkotta-e.
31. § (1) A képviselő-testület az elfogadott határozatait a naptári év elejétől folyamatos, növekvő, egyedi sorszámmal kell ellátni. A határozatok sorszáma mellett, ahhoz törtvonallal kapcsolva fel kell tüntetni a határozathozatal pontos időpontját év, zárójelben hónap és nap megjelöléssel, továbbá a képviselő-testületi kifejezést.
(2) A képviselő-testület számozott határozata tartalmazza a képviselő-testület döntését szó szerinti megfogalmazásban, a végrehajtás határidejét és a végrehajtásért felelős személy megnevezését.
32. § (1) Önkormányzati rendeletalkotást kezdeményezhet
a) a polgármester
b) a képviselő,
c) a képviselő-testület bizottsága és
d) a jegyző.
(2) A kezdeményezést a polgármesterhez írásban kell benyújtani, melyet legfeljebb 30 napon belül a képviselő-testület napirendjére kell tűzni.
(3) A rendelet-tervezet előkészítése során a képviselő-testület - a lakosság szélesebb körét érintő rendelkezések előkészítésénél - elveket, szempontokat állapíthat meg, meghatározhatja, hogy a tervezetet mely szervekkel kell egyeztetni, milyen vitafórumon kell megvitatni. A képviselő-testület meghatározhatja egyes rendelet-tervezetek kétfordulós tárgyalását.
(4) A rendeletalkotás előkészítése a jegyző feladata.
(5) A rendelet-tervezetet indokolásával együtt a képviselő-testület elé kell terjeszteni. A polgármester és a jegyző a képviselő-testületet tájékoztatja az előkészítés során felvetett, de a tervezetben nem szereplő javaslatokról is. A polgármester a rendelet-tervezet előkészítéséhez szakértőt is felkérhet.
(6) A rendelet kihirdetéséről – az ülést követő 30 napon belül – a jegyző gondoskodik. A rendeletet az önkormányzat hirdetőtábláján történő közzététellel kell kihirdetni, de közzé kell tenni az Önkormányzat hivatalos honlapján is.
(7) A jegyző köteles gondoskodni:
a) a rendeletek folyamatos felülvizsgálatáról,
b) a rendeletek hatályosságáról,
c) szükség esetén a rendelet-módosítás kezdeményezéséről, és
d) a rendeletek nyilvántartásáról.
(8) Az önkormányzati rendelet megjelölése a 61/2009. (XII. 14.) IRM rendelet szerint történik.
33. § (1) A képviselőnek joga van az Mötv. 32. § (2) bekezdés b) pontjában meghatározott felvilágosítás-kérési joggal írásban élni.
(2) Felvilágosítás-kérésnek az a kérdés- és problémafelvetés minősül, amely szoros kapcsolatban áll az önkormányzat által ellátott feladatokkal, vagy valamely irányítása alatt álló szervezet tevékenységi körével.
(3) A felvilágosítás-kérést a polgármesternél az ülés előtt 3 nappal írásban kell benyújtani.
(4) Amennyiben a felvilágosítás-kérést a (3) bekezdésben előírt határidőn túl vagy a képviselő-testület ülésén nyújtják be, úgy az érintettnek csak abban az esetben kell az ülésen választ adnia, ha a válaszadás előzetes vizsgálatot nem igényel. Ellenkező esetben az ülést követő 15 napon belül, írásban kell válaszolni. A válasz elfogadásáról a képviselő-testület a soron következő ülésén dönt.
(5) Az ülésen az adott válasz elfogadásáról először a felvilágosítást kérő képviselő nyilatkozik. Ha a választ nem fogadja el, a válasz elfogadásáról a képviselő-testület vita nélkül dönt. Amennyiben a választ a képviselő-testület elutasítja, elrendeli a felvilágosítás-kérés tárgyának részletes kivizsgálását.
34. § (1) Amennyiben a képviselő az Mötv. 49. § (1) bekezdésében meghatározott, a személyes érintettségre vonatkozó bejelentési kötelezettségét elmulasztja a képviselő-testület a képviselő tiszteletdíját, illetve természetbeni juttatását egy hónapra 50 %- kal csökkenti.
(2) Az (1) bekezdés szerinti csökkentésről a képviselő-testület határozatot hoz.
35. § (1) Az ülés vezetője felel a képviselő-testületi ülés rendjének biztosításáért.
(2) Az ülés tanácskozási joggal résztvevő tagjai az ülésen a hozzászólási szándékukat kézfelemeléssel jelzik.
(3) A tanácskozási joggal rendelkezők részére a hozzászólási jogot az ülés vezetője adja meg, így egy időben csak egy személy rendelkezik hozzászólási joggal.
(4) Azt a felszólalót, aki eltér a tárgytól, az ülés vezetője felszólítja, hogy térjen a tárgyra.
(5) Az ülésvezető a (4) bekezdés szerinti ismételt felszólítás után megvonja a szót. Akitől a szót megvonták, ugyanabban az ügyben nem szólalhat fel újra.
(6) Ha a képviselő-testület ülésén olyan rendzavarás történik, amely a tanácskozás folytatását lehetetlenné teszi, az az ülés vezetője az ülést határozott időre félbeszakíthatja. Ha az ülés vezetőjének a rendelkezése ellenére a képviselő-testület folytatja ülését, az ülésvezető elhagyja a helyiséget, az ülés ezzel félbeszakad, és az ülésvezető összehívásra folytatódik.
(7) Amennyiben a képviselő nem tartja be a (2)-(6) bekezdés szerinti hozzászólási rendet, és hozzászólási jog nélkül szól hozzá, az ülés vezetője a képviselőt felhívja az érintett szabályok betartására. A hozzászólási jog ismételt megsértése esetén az ülés vezetője javasolja a képviselő-testületnek, hogy a képviselőnek - az ülés rendjének betartására való kötelezettségének megszegése miatt 1 hónapra 50 %-kal csökkentsék a tiszteletdíját, illetve a természetbeni juttatását. A képviselő -testület az ügyben képviselő-testületi határozatot hoz.
36. § (1) Amennyiben az ülésen résztvevő, tanácskozási joggal nem rendelkező személy az ülés rendjét hozzászólásával megzavarja, az ülés vezetője felhívja e magatartás megszüntetésére.
(2) Ismételt rendzavarás esetén az ülés vezetője javasolhatja a képviselő-testületnek, hogy határozat nélkül döntsön 15 perc ülésezési szünet elrendeléséről.
(3) Ha a (2) bekezdés szerinti szünetet egy testületi ülés alkalmával maximum 2 alkalommal lehet elrendelni. A harmadik rendzavarást követően az ülés vezetője javasolja a képviselő-testületnek, hogy a képviselő-testület az ülésen eddig tárgyalt napirendekre módosítsa az ülés napirendjét. Ha a testület a napirendi pontokra tett javaslatát elfogadta, az ülést az általános szabályok betartása szerint bezárja.
37. § Az ülés napirendjére tűzött napirendi pontok megtárgyalását követően, vagy az ülés annak levezetése közben határozatképtelenné vált, továbbá a jelenlévő, tanácskozási joggal rendelkező személyeknek további kérdése, hozzászólása nincs, az ülés vezetője az ülést bezárja.
7. A jegyzőkönyv
38. § (1) A képviselő-testület nyilvános és zárt üléséről ülésenként jegyzőkönyvet kell készíteni, melynek elkészítéséért a jegyző felelős.
(2) A jegyzőkönyv az Mötv-ben meghatározottakon túl tartalmazza:
a) az ülés jellegét (rendes, rendkívüli, zárt, nyilvános),
b) a távolmaradt képviselők névsorát, ezen belül az előre bejelentett távolmaradók nevét,
c) a rendeletalkotással és határozathozatallal kapcsolatos döntésekről szóló szavazást, és annak számszerű eredményét. A jegyzőkönyvben az Mötv. 52. § (1) bekezdés l) pontjaként a szavazás számszerű eredményét úgy kell rögzíteni, hogy szerepeljen a jegyzőkönyvben, hogy hányan szavaztak igennel, hányan nemmel, hányan tartózkodtak.
d) az elhangzott kérdéseket, valamint felvilágosítás kéréseket, az azokra adott válaszokat és hozott határozatokat.
(3) A jegyzőkönyvet egy eredeti példányban kell elkészíteni, valamint a jegyző gondoskodik annak elektronikus változatban történő archiválásáról is.
(4) A jegyzőkönyv eredeti példányához mellékelni kell:
a) a képviselő-testület ülésére szóló meghívót,
b) a tárgyalt napirendi pontok írásos anyagát,
c) az elfogadott rendeleteket,
d) a képviselő-testület hatáskörébe tartozó választások eredményéről szóló jegyzőkönyvet,
e) az írásban benyújtott kérdések, interpellációk szövegét,
f) sürgősségi indítványok szövegét és indokolását,
g) népszavazást kezdeményező dokumentumokat, és
h) a jelenléti ívet.
(5) Zárt ülés jegyzőkönyve esetében rögzíteni kell azt, hogy a meghívottak milyen minőségben vannak jelen.
8. A települési képviselő
39. § A települési képviselő eskütételének megszervezése a jegyző feladata.
40. § (1) A települési képviselő – az Mötv. 32. § (2) bekezdés i)-k) pontjában meghatározottakon túl – köteles
a) tájékoztatni a választópolgárokat a képviselő-testület működése során hozott közérdekű döntésekről,
b) lehetőség szerint előre bejelenteni, ha a testületi ülésen nem tud megjelenni,
c) képviselőhöz méltó magatartást tanúsítani, a képviselő-testület és szervei tekintélyét, hitelét óvni,
d) a tudomására jutott önkormányzati, szolgálati, üzleti, valamint magántitkot megőrizni.
(2) A képviselő-testület a képviselőkre vonatkozó magatartási szabályokat az Mötv. 53. § (1) bekezdés d) pontja alapján az alábbiak szerint határozza meg:
a) a képviselő köteles az ülésen pontosan megjelenni,
b) a képviselő köteles a részére előterjesztésként megküldött anyagot áttekinteni,
c) a képviselő-testületi ülésen hozzászólási jogát a képviselő-testület és a képviselők méltóságának, tekintélyének megóvását szem előtt tartva, a tárgyalt napirendi ponthoz kapcsolódóan gyakorolni.
41. § (1) A települési képviselők járandóságairól az önkormányzat képviselő-testülete az Mötv. 35. § (1) bekezdése szerint külön rendeletben dönt.
(2) A munkaterv szerinti rendes képviselő-testületi ülésen valamennyi képviselő köteles megjelenni. Igazoltnak számít a távolmaradás, ha a képviselő az ülés napján 12 óráig távolmaradását írásban vagy szóban bejelenti a polgármesternek. Rendkívüli ülésről az ülés kezdete előtt 1 órával szóban vagy írásban a polgármesternek történő bejelentéssel lehet igazoltan távol maradni.
(3) A rendes képviselő-testületi ülésről való előzetes bejelentés nélküli távolmaradás esetén a képviselő tárgyhavi tiszteletdíját meg kell vonni. A rendkívüli képviselő-testületi ülésről való előzetes bejelentés nélküli távolmaradás esetén a képviselő tárgyhavi tiszteletdíját 25% -val kell csökkenteni.
(4) A (2) és (3) bekezdésben foglaltak ismételt előfordulása esetén a megvonás vagy csökkentés ismételten megállapítható.
(5) A tiszteletdíj megvonásáról vagy csökkentéséről bármely képviselő, bizottsági elnök, vagy a polgármester javaslatára a képviselő-testület dönt.
(6) A települési képviselőnek képviselői munkájához a közös önkormányzati hivataltól igényelt ügyviteli közreműködést a hivatal bármely köztisztviselője soron kívül biztosítja, a szükséges tájékoztatást soron kívül, de legkésőbb 3 munkanapon belül a jegyző adja meg.
(7) A települési képviselő munkája során a közös önkormányzati hivatal helyiségeit használhatja, eszközeit díjmentesen igénybe veheti. A települési képviselőt a polgármester, az alpolgármester, a jegyző, az Önkormányzati Hivatal köztisztviselői kötelesek soron kívül fogadni.
A képviselő-testület szervei, azok jogállása, feladatai
42. § A képviselő-testület szervei:
a) a polgármester (alpolgármester),
b) a képviselő-testület bizottsága,
c) a jegyző,
d) a közös önkormányzati hivatal,
e) a társulás.
9. A polgármester és az alpolgármester
43. § (1) A polgármester főállású tisztségviselőként látja el feladatát.
(2) A polgármesteri tisztség összeférhetetlenségi szabályait az Mötv. 72-73. §-a, a vagyonnyilatkozat tételi kötelezettségét az Mötv. 39. §-a, a polgármesteri tisztség megszüntetésnek szabályait az Mötv. 69-70/A. §-a tartalmazza.
(3) A polgármester tisztsége megszűnése esetén munkakörét az új polgármesternek, ennek hiányában az alpolgármesternek adja át. Amennyiben valamennyi fenti tisztség betöltetlen, az Ügyrendi Bizottság elnökének adja át a munkakörét.
a) segíti a képviselő-testület tagjainak testületi és bizottsági munkáját,
b) meghatározza a jegyző képviselő-testületi tevékenységével kapcsolatos feladatait,
c) kapcsolatot tart a választópolgárokkal, valamint a helyi társadalmi és egyéb szervezetekkel,
d) fogadóórát tart,
e) nyilatkozik a sajtónak.
(2) A polgármester fogadóórája: Csütörtök : 13 – 15 óráig
(3) A polgármester az Mötv. 67. § e) pontja alapján külön utasításban szabályozza a hatáskörébe tartozó ügyekben a kiadmányozás rendjét.
45. § (1) Amennyiben a képviselő-testület - határozatképtelenség vagy határozathozatal hiánya miatt - két egymást követő alkalommal nem hozott döntést, a polgármester határozatot hozhat az alábbi ügyekben:
a) szociális ügyek,
b) gyermekvédelmi ügyek.
(2) A polgármester dönthet a képviselő-testület utólagos tájékoztatása mellett, a két ülés közötti időszakban felmerülő, halaszthatatlan, a képviselő-testület hatáskörébe tartozó következő önkormányzati ügyekben:
a) önkormányzati saját forrást nem igénylő pályázatok benyújtása esetén, ha a pályázati határidő a következő ülésig lejár,
b) saját forrást igénylő pályázatok benyújtása esetén, ha a kötelezettségvállalás mértéke a 3 millió forintot nem haladja meg,
c) az önkormányzat költségvetési rendelete alapján meghatározott eredeti előirányzati főösszeg 5 %-át elérő kiadás megtakarítást, vagy bevételszerzést eredményező új kötelezettségvállalás esetén,
d) az önkormányzati vagyon megóvása érdekében szükséges élet, és vagyonbiztonságot veszélyeztető helyzet esetében, ha az elhárítása miatti intézkedést kell hozni.
10. Alpolgármester
46. § (1)2 A képviselő-testület egy társadalmi megbízatású alpolgármestert választ.
(2)3 Az alpolgármester a feladatait a polgármester szóbeli és írásbeli irányításával, valamint a polgármester által meghatározott kiadmányozási rend szerint látja el.
(3)4 A polgármesteri által kijelölt alpolgármester a tisztség megüresedésekor, a polgármester távollétében a polgármester által meghatározott mértékben, tartós akadályoztatása esetén az alpolgármester helyettesítési jogkörében ellátja a polgármester valamennyi feladatát, gyakorolja hatásköreit. Tartós akadályoztatásnak minősül a polgármester 3 hét időtartamon túli távolléte. A polgármester külön irattal jelöli ki az alpolgármesterek közül az általános helyettesét
11. A képviselő-testület bizottságai
47. § (1) A képviselő-testület feladatainak eredményesebb ellátása érdekében állandó és ideiglenes bizottságokat hozhat létre. A bizottságok összetételére az Mötv. szabályai irányadóak.
(2) A bizottságok működésének szabályaira az Mötv. 60. §-át kell alkalmazni. A bizottságok működésének ügyviteli feladatait a Lesenceistvándi Közös Önkormányzati Hivatal látja.
(3) A képviselő-testület állandó bizottsága az Ügyrendi Bizottság.
(4) Az Ügyrendi Bizottság tagjainak száma 3 fő. A tagok közül két fő települési önkormányzati képviselő, egy fő nem települési önkormányzati képviselő.
(5) Az Ügyrendi Bizottság nem képviselő tagja az egyes vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségekről szóló 2007. évi CLII. törvény (a továbbiakban: Vnytv.) 3. § (3) bekezdés e) pontjában foglaltak alapján vagyonnyilatkozat-tételére kötelezett.
(6) A képviselő-testület elé az Ügyrendi Bizottság állásfoglalásával benyújtható előterjesztések:
a) a polgármester és az alpolgármester díjazására, jutalmazására vonatkozó előterjesztés,
b) a képviselők díjazásával összefüggő döntések.
(7) Az Ügyrendi Bizottság feladat- és hatásköre:
a) dönt a hatáskörébe átruházott ügyekben,
b) az Mötv. 37. §-ban meghatározott, a képviselő vagy a polgármester összeférhetetlenségre irányuló kezdeményezés kivizsgálása,
c) az Mötv. 39. § (3) bekezdésében és a Vnytv. 4. §-ában foglaltaknak megfelelően gondoskodik átveszi a vagyonnyilatkozatokat és gondoskodik azok őrzéséről,
d) az Mötv. 39. § (3)-(4) bekezdésében foglalt vagyonnyilatkozat ellenőrzése, ha az ellenőrzésre kezdeményezés érkezik,
e) a b) pontban leírt eljárás lefolytatását követően az Mötv. 39. § (4) bekezdése szerint az eredményről a képviselő-testület tájékoztatása.
f) a titkos szavazások lebonyolítása,
g) tevékenységéről évente beszámolót készít, és azt a képviselő-testület elé terjeszti.
(8) A bizottságok tagjaira vonatkozó szabályokat az Mötv. 57-61. §-a határozza meg.
48. § (1) A polgármesteri, a képviselői és a nem képviselői vagyonnyilatkozatot (a továbbiakban együtt: kötelezetti vagyonnyilatkozatot) nyitott borítékban, a hozzátartozói vagyonnyilatkozatot lezárt, az átvételkor lepecsételt és az Ügyrendi Bizottság elnöke által aláírt borítékban a bizottság részére kell leadni, illetve átvenni. A Bizottság elnöke az átvételről igazolást ad ki. A hozzátartozói vagyonnyilatkozatokat tartalmazó zárt borítékra rá kell vezeti a kötelezett nevét, továbbá a „Hozzátartozói vagyonnyilatkozat” megjegyzést. A zárt borítékot címkével és bélyegzővel kell lezárni.
(2) A Bizottság a tárgyévi vagyonnyilatkozat benyújtását követően a kötelezetti vagyonnyilatkozatokat és a hozzátartozói vagyonnyilatkozatokat visszaadja, melyről átvételi elismervényt kell készíteni.
(3) A (1) bekezdés szerint átvett vagyonnyilatkozatokat a Lesenceistvándi Közös Önkormányzati Hivatalban használt lemezszekrényben elkülönítetten kell elhelyezni.
(4) A vagyonnyilatkozatokról és a képviselői vagyonnyilatkozatokba való betekintésről külön nyilvántartást kell vezetni. A nyilvántartás vezetését az Ügyrendi Bizottság elnökének felügyelete és irányítása mellett jegyző látja el.
(5) A képviselői vagyonnyilatkozatokba való betekintést írásban, az Ügyrendi Bizottság elnökétől kell kérni a betekintés időpontjának naptári nap szerinti megjelölésével úgy, hogy az legalább ezen időpont előtt 5 nappal az Ügyrendi Bizottság elnökéhez megérkezzen. A betekintés a Lesenceistvándi Közös Önkormányzati Hivatal épületében, előre egyeztetett időpontban történik. A betekintés alkalmával a bizottság tagja, továbbá a jegyző vagy az általa megbízott köztisztviselő az igénylőnek átadja a kért vagyonnyilatkozatot, akik a betekintés során végig jelen vannak. A betekintés jogát gyakorló személy a kötelezetti vagyonnyilatkozatokba betekinthet, arról másolatot nem, de saját kezű feljegyzéseket készíthet.
(6) Az Ügyrendi Bizottság a 47. § (6) bekezdés d) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva nyilvántartja és ellenőrzi polgármesteri és képviselői vagyonnyilatkozatokat.
(7) A vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárást a Bizottságnál bárki kezdeményezheti. Az eljárás lefolytatására vonatkozó szabályokat a rendelet 2. melléklete tartalmazza.
12. A jegyző
49. § (1) A jegyző jogállására az Mötv. 81. § (1) bekezdését kell alkalmazni.
(2) A jegyző az Mötv. 81. § (3) bekezdésében felsoroltakon kívüli kiemelt feladatai:
a) a közös önkormányzati hivatal köztisztviselőinek közreműködésével előkészíti és törvényességi szempontból véleményezi a Képviselő-testület és a Bizottság elé kerülő előterjesztéseket,
b) tájékoztatást nyújt a képviselő-testületnek a képviselő-testület hatáskörét érintő jogszabályokról, azok változásairól,
c) tájékoztatást nyújt a bizottságnak a bizottság hatáskörét érintő jogszabályokról, azok változásairól,
d) gondoskodik a hivatali dolgozók továbbképzéséről a közös hivatal költségvetésében biztosított költségvetési előirányzat figyelembevételével,
e) biztosítja az önkormányzati rendeletek, határozatok érintettekkel való megismertetését.
f) a képviselő-testület döntéseiről nyilvántartást vezet határozat-nyilvántartás, illetve rendelet-nyilvántartás formájában,
g) a bizottság döntéseiről határozat-nyilvántartást vezet,
h) rendszeresen áttekinti az képviselő-testületi rendeletek magasabb rendű jogszabályokkal való harmonizálását, ha jogszabálysértést tapasztal, írásban tájékoztatja a polgármestert,
i) gondoskodik a módosított képviselő-testületi rendeletek egységes szerkezetbe történő foglalásáról.
50. § (1) A jegyző kinevezése az Mötv. 83. § b) pontja alapján történik. A jegyző felett az egyéb munkáltatói jogkört a Lesenceistvándi Közös Önkormányzati Hivatal székhelye szerinti település polgármestere gyakorolja a közös önkormányzati hivatal fenntartásában részt vevő önkormányzatok polgármestereinek egyetértésével.
(2) (2) A jegyzői tisztség betöltetlensége, illetve tartós akadályoztatása esetén a tisztség betöltetlensége, illetve a tartós akadályoztatás kezdő időpontjától számított legfeljebb hat hónap időtartamra a székhely település polgármestere a közös hivatalt alkotó önkormányzatok polgármesterei egyetértésével a Közös Önkormányzati Hivatal olyan köztisztviselőjét bízza meg , aki a képesítési és alkalmazási feltételeknek megfelel. Ha a Lesenceistvándi Közös Önkormányzati Hivatal alkalmazásában ilyen köztisztviselő nincs, a székhely település polgármestere kérelmére a főispán által kinevezett jegyző látja el a helyettesítési feladatokat.
13. A Közös Önkormányzati Hivatal
51. § (1) A képviselő-testület az Mötv. 84. § (1) bekezdése alapján közös önkormányzati hivatalt hoz létre.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott hivatal neve: Lesenceistvándi Közös Önkormányzati Hivatal.
(3) A Közös Önkormányzati Hivatal alapvető feladatait az Mötv. 84. § (1) bekezdése határozza meg, további feladatokat az Mötv. 67. § b) pontja alapján polgármester is meghatároz. A Közös Önkormányzati Hivatal által ellátott feladat- és hatásköröket a Hivatal szervezeti és működési szabályzata tartalmazza.
(4) A Közös Önkormányzati Hivatal belső szervezeti tagozódását, létszámát, munkarendjét, valamint ügyfélfogadási rendjét - az Mötv. 67. § d) pontja és a 85. § (6), (9) bekezdése figyelembe vételével - a Képviselő-testületek együttes ülésen meghozott határozataikkal fogadják el.
(5) A Lesenceistvándi Közös Önkormányzati Hivatal köztisztviselői számára a Közszolgálati Tisztviselők Napja, július 1-je, munkaszüneti nap. Az ezzel összefüggésben keletkező többletköltségek fedezetét az önkormányzat saját bevétele biztosítja.
14. Társulás
52. § (1) Az Önkormányzat a feladatainak hatékony, célszerű, gazdaságos és észszerű megoldása érdekében társulásokban vesz részt. A képviselő-testület más települések képviselő-testületeivel alakíthat társulásokat.
(2) A képviselő-testület az alábbi társulások tagja:
a) Lesenceistvánd, Uzsa Községek Önkormányzatainak Óvodafenntartó Társulása
b) „ Lesencéktől a Balatonig” Szociális és Gyermekjóléti Alapszolgáltató Társulás
c) Tapolca Környéki Önkormányzati Társulás.
(3) Az (1) bekezdés a) pontjában meghatározott társulás feladat- és hatásköre a „Százholdas Pagony” Napközi Otthonos Óvoda fenntartása, működtetése.
(4) Az (1) bekezdés b) pontjában meghatározott társulás feladat- és hatásköre az önkormányzat kötelezően ellátandó feladatkörébe tartozó szociális és gyermekvédelmi feladatok ellátása a társulás fenntartásában működő Együtt Egymásért Szociális és Gyermekjóléti Szolgálat útján.
(5) Az (1) bekezdés c) pontjában meghatározott Társulás Uzsa Község Önkormányzata vonatkozásában az alábbi feladatokat látja el:
a)5
b) Az Uzsa Község Önkormányzata 1/33–ad résztulajdonában álló, 8300 Tapolca, Nyárfa u. 3. szám alatti ingatlan fenntartása, hasznosítása.
(6) A Képviselő-testület a társulások által ellátásra kerülő feladatokat, valamint a társulások működésének részletes szabályait a társulási megállapodásokban határozza meg.
A képviselő-testület gazdasági programja
53. § (1) A képviselő-testület a megbízatásának időtartama alatt a gazdasági program alapján működik.
(2) A gazdasági program tervezetének elkészítéséről, valamint a képviselő-testület elé terjesztéséről a polgármester gondoskodik.
Záró rendelkezések
54. § Ez a rendelet a kihirdetését követő harmadik napon lép hatályba.
1. melléklet6
|
A |
B |
|
|---|---|---|
|
1 |
Száma |
Megnevezése |
|
2 |
011130 |
Önkormányzatok és önkormányzati hivatalok jogalkotó és általános igazgatási tevékenysége |
|
3 |
011220 |
Adó-, vám- és jövedéki igazgatás |
|
4 |
013350 |
Az önkormányzati vagyonnal való gazdálkodással kapcsolatos feladatok |
|
5 |
041232 |
Start-munka program - Téli közfoglalkoztatás |
|
6 |
041233 |
Hosszabb időtartamú közfoglalkoztatás |
|
7 |
041236 |
Országos közfoglalkoztatási program |
|
8 |
045160 |
Közutak, hidak, alagutak üzemeltetése, fenntartása |
|
9 |
051020 |
Nem veszélyes (települési) hulladék válogatása, elkülönített begyűjtése, szállítása, átrakása |
|
10 |
051030 |
Nem veszélyes (települési) hulladék vegyes (ömlesztett) begyűjtése, szállítása, átrakása |
|
11 |
052020 |
Szennyvíz gyűjtése, tisztítása, elhelyezése |
|
12 |
064010 |
Közvilágítás |
|
13 |
066020 |
Város-, községgazdálkodási egyéb szolgáltatások |
|
14 |
072111 |
Háziorvosi alapellátás |
|
15 |
074031 |
Család és nővédelmi egészségügyi gondozás |
|
16 |
082044 |
Könyvtári szolgáltatások |
|
17 |
082091 |
Közművelődés – közösségi és társadalmi részvétel fejlesztése |
|
18 |
104037 |
Intézményen kívüli gyermekétkeztetés |
|
19 |
104042 |
Család és gyermekjóléti szolgáltatások |
|
20 |
106010 |
Lakóingatlan szociális célú bérbeadása, üzemeltetése |
|
21 |
107051 |
Szociális étkeztetés |
|
22 |
107052 |
Házi segítségnyújtás |
|
23 |
107055 |
Falugondnoki, tanyagondnoki szolgáltatás |
|
24 |
062020 |
Településfejlesztési projektek és támogatásuk |
2. melléklet
1. A vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárást az Ügyrendi Bizottságnál (a továbbiakban: Bizottság) bárki kezdeményezheti. A vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárás célja a vagyonnyilatkozatban foglaltak valóságtartalmának ellenőrzése.
2. A vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárás lefolytatását kezdeményezőnek konkrétan meg kell jelölni a vagyonnyilatkozat kifogásolt részét. Ha az eljárásra irányuló kezdeményezés nem jelöli meg konkrétan a vagyonnyilatkozat kifogásolt részét és tartalmát, a Bizottság elnöke a kezdeményezőt hiánypótlásra hívja fel. Ha a hiánypótlásnak a kezdeményező 15 napon belül nem tesz eleget vagy ha a kezdeményezés alaptalan, a Bizottság elnöke eljárás lefolytatása nélkül elutasítja a kezdeményezést.
3. Az eljárás megismétlésének ugyanazon vagyonnyilatkozat esetében csak akkor van helye, ha az erre irányuló kezdeményezés új tényállítást tartalmaz. Az eljárásra irányuló – új tényállítás nélküli – ismételt kezdeményezést a bizottság az eljárás lefolytatása, ill. érdemi vizsgálat nélkül elutasítja.
4. A vagyonnyilatkozattal kapcsolatos befogadott kezdeményezés esetén a Bizottság elnöke felhívja az érintettet, hogy öt napon belül nyilatkozzon a kezdeményezéssel kapcsolatosan, illetve, amennyiben alaposnak tartja, javítsa ki a kezdeményezésben kifogásolt adatokat. Ha az érintett a kifogásban jelezett adatokat kijavítja, az elnök nem rendeli el az eljárás megindítását, mely tényről köteles tájékoztatni a Képviselő-testületet és a kezdeményezőt.
5. Ha az érintett a felhívásnak nem tesz eleget vagy a kezdeményezésben foglaltakat vitatja, a bizottság elrendeli az eljárás megindítását.
6. A vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárás során a bizottság felhívására a kötelezett köteles saját, illetve a hozzátartozója vagyonnyilatkozatában feltüntetett adatokra vonatkozó azonosító adatokat (tulajdoni lap, adásvételi szerződés, számla, gépjármú törzskönyv, stb.) haladéktalanul írásban bejelenteni. A bizottság mérlegelési jogkörében jogosult dönteni az azonosító adatok köréről, de csak a vagyonnyilatkozat megtételére szolgáló nyomtatványon szereplő adatkörrel kapcsolatosan kérhet azonosító adatokat.
7. Az eljárás során a bizottság tagjai a vizsgálat lefolytatása céljából, a vizsgálat időtartama alatt betekinthetnek az érintettel közös háztartásban élő házas- vagy élettársának, valamint gyermekének vagyonnyilatkozatába és megismerheti a közölt azonosító adatokat. A vizsgálat befejezésekor az érintett hozzátartozói vagyonnyilatkozatot ismét zárt borítékba kell helyezni.
8. A Bizottság a vagyonnyilatkozattal kapcsolatos ügyeket zárt ülésen tárgyalja. A Bizottság elnöke a vagyonnyilatkozatokkal kapcsolatos ellenőrzési ügy tárgyalásáról, annak idejéről és helyéről az érintettet köteles legalább 8 nappal korábban értesíteni. Ha az érintett megjelenik, kérésére őt meg kell hallgatni, de a Bizottság ülésén nem lehet jelen. A vagyonnyilatkozat-tételre kötelezett a meghallgatás során jogi képviselőt vehet igénybe. A meghallgatásról jegyzőkönyvet kell felvenni.
9. Az eljárás során a Bizottság a vagyonnyilatkozatban foglaltak valóságtartalmát ellenőrzi.
10. A bizottság az ellenőrzés kezdeményezésétől,. illetve a hiánypótlás teljesítésétől számított 30 napon belül az ellenőrzés eredményéről tájékoztatót készít.
11. Az eljárás eredményéről a bizottság soron következő ülésén tájékoztatja a képviselő-testületet és további intézkedések megtételére javaslatot tehet. A vagyonnyilatkozati eljárással kapcsolatos döntés a képviselő-testület át nem ruházható hatásköre.
12. Amennyiben az eljárás a bizottság elnökét vagy tagját érinti, úgy személyét az ügyből ki kell zárni
A 26. § (2) bekezdését az Uzsa Község Önkormányzata Képviselő-testületének 10/2024. (X. 10.) önkormányzati rendelete 3. §-a hatályon kívül helyezte.
A 46. § (1) bekezdése az Uzsa Község Önkormányzata Képviselő-testületének 10/2024. (X. 10.) önkormányzati rendelete 1. §-ával megállapított szöveg.
A 46. § (2) bekezdése az Uzsa Község Önkormányzata Képviselő-testületének 10/2024. (X. 10.) önkormányzati rendelete 1. §-ával megállapított szöveg.
A 46. § (3) bekezdése az Uzsa Község Önkormányzata Képviselő-testületének 10/2024. (X. 10.) önkormányzati rendelete 1. §-ával megállapított szöveg.
Az 52. § (5) bekezdés a) pontját az Uzsa Község Önkormányzata Képviselő-testületének 11/2023. (X. 31.) önkormányzati rendelete 2. §-a hatályon kívül helyezte.
Az 1. melléklet az Uzsa Község Önkormányzata Képviselő-testületének 11/2023. (X. 31.) önkormányzati rendelete 1. §-ával megállapított szöveg. Az 1. melléklet az Uzsa Község Önkormányzata Képviselő-testületének 3/2024. (II. 16.) önkormányzati rendelete 1. §-ával megállapított szöveg.
Az 1.sz. függeléket az Uzsa Község Önkormányzata Képviselő-testületének 10/2024. (X. 10.) önkormányzati rendelete 2. §-a iktatta be.