Kaszó Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 5/2002. (VIII.27.) önkormányzati rendelete
a helyi építési szabályzatról
Hatályos: 2017. 04. 28- 2018. 04. 27Kaszó Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 5/2002. (VIII.27.) önkormányzati rendelete
a helyi építési szabályzatról
2017-04-28-tól 2018-04-27-ig
KASZÓ KÖZSÉG KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK
5/2002.(VIII.27.)
r e n d e l e t e
a helyi építési szabályzatáról.
(a módosításokkal egységes szerkezetben)
Kaszó Község Képviselő-testülete az 1990. évi LXV. törvény 16. §-ában, valamint az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvényben (a továbbiakban: Étv.) kapott felhatalmazás alapján az építés helyi rendjének biztosítása érdekében (a település önkormányzatának az országos szabályozásnak megfelelően, illetve az azokban megengedett eltérésekkel a település területének felhasználásával és beépítésével, továbbá a környezet természeti, táji és épített értékeinek védelmével kapcsolatos, a telkekhez fűződő sajátos helyi követelményeket, jogokat és kötelezettségeket magába foglalóan), az Országos Településrendezési és Építési Követelményekről szóló 253/1997.(XII.20.) sz. Kormányrendeletre (a továbbiakban: OTÉK) is figyelemmel az alábbi önkormányzati rendeletet alkotja meg:
I. FEJEZET
Általános előírások
1. §.
- A rendelet területi hatálya a község igazgatási területére terjed ki és a szabályozási tervvel együtt alkalmazható.
- A rendelet hatálya alá tartozó területen területet alakítani, épületet és más építményt (a műtárgyakat is ideértve) tervezni, kivitelezni, építeni, felújítani, átalakítani, korszerűsíteni, bővíteni, lebontani, használni, valamint mindezekre hatósági engedélyt adni az általános érvényű előírások mellett csak és kizárólag e rendelet (és a hozzátartozó szabályozási terv együttes) alkalmazásával szabad.
- A rendelet területi és tárgyi hatályát érintően minden természetes és jogi személyre nézve kötelező előírásokat tartalmaz.
- A szabályozási terven kötelező szabályozási elemek jelöltek. A kötelező erejű szabályozási elemek csak a szabályozási terv módosításával változtathatók, önkormányzati rendelettel. A helyi védelemre és a települési kötelezettségekre vonatkozó előírások a szabályozási terv módosítása nélkül, külön önkormányzati rendelettel is módosíthatók.
- A szabályozási tervben kötelezőnek kell tekinteni:
- a település igazgatási határát
- a meglévő és javasolt belterületi határt
- a szabályozási és védelmi vonalakat, területeket
- az egyes terület-felhasználási egységek és övezetek határait, és előírásait
- a környezetvédelmi, táj- és természetvédelmi, műemléki és helyi védelmi szabályokat és kikötéseket.
- A település tájvédelmi körzet kijelölésére javasolt területén – a hivatalos kijelölést követően – az ép. eng. ügyekben a Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatóság szakvéleményét be kell szerezni.
- A telekalakítási engedélyezési eljárás során rendelkezni kell az út- és közműépítés megvalósításának feltételeiről.
- [1]A község közigazgatási területén megvalósuló épületek parkoló szükségletét az OTÉK előírásai alapján kell meghatározni, és az építési telken belül kell elhelyezni.
- [3]Az építmények engedélyezésénél a tűzrendészeti szabályrendeleteket be kell tartani. A tűzi víz ellátást az előírásoknak megfelelően kell biztosítani.
- A kivitelezéshez szükséges ásványi nyersanyagokat (homok, kavics, agyag, stb.) érvényes hatósági engedéllyel rendelkező kitermelőhelyről (bányából) kell beszerezni.
- A növényzet telepítésére vonatkozó előírásokat a 2. számú melléklet tartalmazza.
- A szabályrendeletben és a szabályozási tervben előírt építmény magasságok nem vonatkoznak a technológia jellegű építményekre és műtárgyakra és a sajátos építmény fajtákra. Ezeket a rendeletetésük alapján a vonatkozó előírások figyelembe vételével esetenként kell megállapítani.
- A területen magas tetős, 36-45 fok közötti tető hajlásszögű építmények létesíthetők. Cserép vagy cserép színű héjalás vagy nádfedés alkalmazható.
- E rendeletben nem szabályozott kérdésekben az OTÉK előírásait kell figyelembe venni.
II. FEJEZET
Településszerkezet, terület-felhasználás
2. §.
A település igazgatási területe:
(1) Beépítésre szánt területekre, és
(2) Beépítésre nem szánt területekre tagozódik.
BEÉPÍTÉSRE SZÁNT TERÜLETEK
Lakóterületek
3. §.
- A lakóterület elsősorban lakóépületek elhelyezésére szolgál.
- A község területén az alábbi lakóterületek szabályozására kerül sor:
- Falusias lakóterület (FL)
- Kertvárosi lakóterület (KEL)
- A beépítési mód meghatározását, az építmény magasságot, a beépítettség mértékét, és a minimális teleknagyságot és méreteket a szabályozási terv tartalmazza. A külterületen lévő falusias lakóterületeken (FL) a beépítési mód szabadon-álló, építménymagasság 5,0 m, beépítettség 30%, legkisebb telekméret 1200 m2.
- A kialakult (K) beépítésnél a meglévő telekméretet és beépítettséget, építmény magasságot, beépítési módot adottságnak kell tekinteni, az előírások azonban bővítés esetén nem léphetők túl.
- A kialakult, keskeny oldalhatárosan beépített telkeknél az oldalkert mérete 4-0 m-ig csökkenthető a tűzrendészeti szakhatóság hozzájárulásával.
- A területeket részleges közművesítéssel kell ellátni, a szennyvíz gyűjtése zárt szennyvíztározókba történhet.
- [5]A lakótelkekhez közvetlenül kapcsolódó, azzal azonos helyrajzi szám alatt lévő belterületi kertek (KERTEK) a kertgazdálkodás körébe tartoznak és azokon csak növényházak és az OTÉK mellékletében meghatározott melléképítmények helyezhetők el.
Falusias lakóterület
4. §.
- [6]A falusias lakóterületen (FL) legfeljebb négylakásos lakóépület és az OTÉK-ban felsorolt, falusias lakóterületen megengedett egyéb rendeltetésű épületek helyezhetők el.
- A megengedett legnagyobb szintterület sűrűség 0,5, a legkisebb zöldfelület 40%.
Kertvárosias lakóterület
5. §.
- [7]A kertvárosias lakóterületen (KEL) az OTÉK-ban felsorolt, kertvárosias lakóterületen megengedett egyéb rendeltetésű épületek helyezhetők el.
- A megengedett legnagyobb szintterület sűrűség 0,6, a legkisebb zöldfelület 50%.
Vegyes terület
6. §.
- A vegyes terület lakó- és kereskedelmi, szolgáltató gazdasági épületek vegyesen történő elhelyezésére szolgál.
- A község területén az alábbi vegyes területek szabályozására kerül sor:
- Településközpont vegyes terület (TV)
- Központi vegyes (KV)
- A területeket legalább részleges közművel kell ellátni, a szennyvízhálózat kiépítéséig zárt szennyvíztározók alkalmazandók.
Településközpont vegyes terület
7. §.
- A településközpont vegyes terület (TV) igazgatási, oktatási, kereskedelmi és szolgáltató épületek elhelyezésére szolgál.
- [8]A településközpont vegyes területen (TV) az OTÉK-ban felsorolt építmények helyezhetők el.
- A beépítési mód meghatározását, az építmény magasságot, a beépítettség mértékét, és a minimális teleknagyságot a szabályozási terv tartalmazza. A meglévő állapotot adottságnak kell tekinteni.
- A szintterület sűrűség maximuma 0,8, a legkisebb zöldfelület 15%.
Központi vegyes terület
8. §.
- A központi vegyes terület (KV) több önálló rendeltetési egységet magába foglaló, elsősorban központi igazgatási, oktatási, kereskedelmi, szolgáltató, rekreációs, vendéglátó és sport létesítmények elhelyezésére szolgál.
- A központi vegyes területen (KV) az OTÉK-ban felsorolt, településközpont vegyes területen megengedett egyéb rendeltetésű épületek helyezhetők el. Ezen túl az építési előírások keretein belül üdülők és lakások helyezhetők el.
- A beépítési mód meghatározását, az építmény magasságot, a beépítettség mértékét, és a minimális teleknagyságot a szabályozási terv tartalmazza. A meglévő állapotot adottságnak kell tekinteni.
- A szintterület sűrűség maximuma 1,5, a legkisebb zöldfelület a be nem épített terület 50%-a.
Gazdasági terület
9. §.
- A gazdasági terület elsődlegesen gazdasági célú építmények elhelyezésére szolgál.
- A község területén:
- Kereskedelmi gazdasági terület (KG)
- Mezőgazdasági üzemi terület (MÜ) és állattartó telep (MA)
kialakítására került sor.
- A területeket legalább részleges közművel kell ellátni, a szennyvízhálózat kiépítéséig zárt szennyvíztározók alkalmazandók.
Kereskedelmi gazdasági terület
10. §.
- A területre vonatkozó előírásokat – beépítési mód, maximális építménymagasság, maximális beépítettség, minimális telekterület, (KG jelű területe) – a szabályozási terv tartalmazza.
- A területen kialakításra kerülő telkek minimális szélessége 25 m, mélysége 40 m.
- A területen megengedett legnagyobb szintterület sűrűség 1,5.
- A telken belüli zöldterület minimum 20%.
- [9]A területen történő beépítéseknél az OTÉK-ban felsorolt, kereskedelmi, szolgáltató területen megengedett egyéb rendeltetésű épületek helyezhetők el.
- Az utak mentén, a telken belül minimum 5,0 m-es előkertet kell kialakítani.
- A létesítmények parkoló szükségleteit az OTÉK 42. §-a alapján teljes egészében a telken belül kell kielégíteni.
Mezőgazdasági üzemi területek és állattartó telepek
11. §.
- A mezőgazdasági üzemi (MÜ) és állattartó telepeket (MA) a szabályozási terv tünteti fel.
- A területen új mezőgazdasági üzem vagy állattartó telep csak a rendezési terv módosításával jelölhető ki.
- A beépítési mód szabadon álló, a legnagyobb épület magasság 6,0 m – technológia jellegű építmények és műtárgyak (pl. víztornyok és silók) ezt meghaladóan is építhetők. A beépítettség mértéke 20%, az e mértéket meghaladó kialakult állapot esetén a beépítettség nem növelhető.
- A megengedett legnagyobb szintterület sűrűség 1,0, legkisebb zöldfelület 40%.
Különleges területek
12. §.
- A különleges területek közé a község területén a temető (KT) és a sportterület (KS) soroltak.
- A sportterületen a sportolással kapcsolatos építmények, a temető területén belül csak a temető üzemeltetéséhez szükséges építmények és egyházi építmények helyezhetők el.
- A parkolóhelyek az OTÉK 42. §-a alapján a telek területen belül, illetve a környezetükben lévő közterületen alakíthatók ki.
- A sportterület és a temető szabad területeit fásítani kell.
- A területen a beépítettség maximuma 10%, a zöldfelületi minimum 40%.
BEÉPÍTÉSRE NEM SZÁNT TERÜLETEK
Közlekedési és közmű területek
13. §.
- A közlekedési, közmű és hírközlési létesítményeket és azok területeit a szabályozási terv tünteti fel. (K- közutak, VA-vasút, KÖ-közmű)
- [10]A közutak elhelyezésére szükséges területeket a kialakult állapot figyelembe vétele mellett a szabályozási terv és az OTÉK-ban előírtak alapján kell biztosítani.
- A közutak, kisvasút és közművek védőtávolságait a vonatkozó szabvány előírások alapján kell figyelembe venni.
- [12]A közlekedési, kisvasúti és közmű területeken a közlekedési és közmű létesítményeken kívül az OTÉK-ban felsorolt építmények helyezhetők el.
- Az újonnan nyitott utcákban közvilágítás kiépítése és utcai fásítás telepítése kötelező.
- A szennyvízhálózat kiépítéséig a szennyvizek csak zárt tározókba vezethetők és kijelölt helyre szállítandók.
- A község belterületén és a tájvédelmi körzet területén adótorony nem létesíthető.
Zöldterületek
14. §.
- A község igazgatási területén a zöldterületek közé a közparkok (KP) soroltak.
- A közparkok (KP) a község állandóan növényzettel fedett közterületei, amelyeknek közútról, köztérről közvetlen megközelíthetőnek kell lennie.
- [13]A közparkokban az OTÉK-ban felsorolt építmények helyezhetők el annak legfeljebb 2%-os beépítettségéig.
Erdőterületek
15. §.
- A község igazgatási területén gazdasági redők € és véderdők (EV) területei kerültek kijelölésre.
- A véderdő területeken (EV) épület nem helyezhető el.
Mezőgazdasági területek
16. §.
- A mezőgazdasági területek a növénytermelés, állattenyésztés, a kert és szőlőgazdálkodás területei és az ezzel kapcsolatos építmények elhelyezésére szolgálnak.
- A község igazgatási területén az alábbi mezőgazdasági területek kialakítására került sor:
- Mezőgazdasági árutermelő területek (M)
- Be nem építhető mezőgazdasági területek (MO)
- [15]A területen építményeket elhelyezni az e rendeletben kikötötteken túl csak az OTÉK előírásai figyelembe vételével lehet, azzal, hogy a technológiai jellegű építményeknél, műtárgyaknál és a sajátos építményfajtáknál, műtárgyaknál az építmény magasság nem korlátozott, az a technológiai igények és építési előírások függvényében határozható meg.
- A területen közművel ellátott építmény szennyvíz elvezetésére zárt szennyvíztározóba történhet.
- A területen beépítése szánt terület kijelölése, vagy a szabályozási terven jelölttől eltérő terület-felhasználás programozása, megváltoztatása a rendezési terv módosításával lehetséges.
Mezőgazdasági árutermelő területek
17. §.
- A mezőgazdasági árutermelő területek a szabályozási terven jelöltek (M).
- A területeken kialakítható földrészlet minimális nagysága 3.000 m2, amelynek megközelítését közhasználatú, vagy magán úttal kell biztosítani.
- A minimális nagyságú, vagy azt meghaladó földrészleteken a terület 2%-os beépítettségéig, maximum 120 m2 nagyságú gazdasági épület és terepszint alatti pince építhető.
- A mezőgazdasági műveléshez, a terület rendeltetésszerű használatát szolgáló lakóépület és egyéb gazdasági és állattartó építmények (tanya) minimum 1,0 HA nagyságú területen épülhet melléképületeivel együtt 3%-os beépítettség mellett 7,5 m-es maximális épület magassággal. A technológia jellegű építmények, műtárgyak építmény magassága az építési előírások és igények alapján tervezhető.
- A területen egytömegű, magas tetős, 36-45 fok közötti tető hajlásszögű építmények létesíthetők. Szürke hullámpala, hullámlemez és palafedés nem alkalmazható.
Be nem építhető mezőgazdasági övezetek
18. §.
- A be nem építhető mezőgazdasági területek a természetvédelem és vízvédelem érdekeit szolgálják. A területek a szabályozási terven jelöltek (M0).
- A művelési ág elsősorban erdősítés céljára megváltoztatható.
- A területen kialakítható legkisebb földrészlet 3.000 m2.
- A területen csak köztárgyak, közutak, közterek, nyomvonal jellegű vezetékek, közmű és közműpótló berendezések (a szennyvíztisztító és komposztáló telepek kivételével), a vízgazdálkodás létesítményei, geodéziai jelek, vadász lesek és a természetvédelem kutató, bemutató építményei helyezhetők el.
Egyéb rendeletetésű területek
19. §.
- Az egyéb rendeltetésű területek a vízgazdálkodással kapcsolatos területek (VT).
- A VT területeken a közforgalmi vízi közlekedési építmények, a vízkár elhárítási, a vízi sport és a sporthorgászat közösségi építményei a halastavak mentén a halászattal, annak értékesítésével, feldolgozásával, tárolásával kapcsolatos építmények helyezhetők el.
- A vízfolyások partszélei mentén mindkét oldalon a karbantartás részére 6-6 m-es sávot szabadon kell hagyni.
- A vízfolyások, vízelvezető árkok rendszeres tisztításáról, karbantartásáról gondoskodni kell.
III. FEJEZET
Környezet-, táj-, természet-, műemléki és helyi védelem
20. §.
- A környezet-, táj-, természet-, műemlék és helyi védelemmel kapcsolatos szabályozást, lehatárolását a védőtávolságokat a szabályozási terv tünteti fel.
Környezetvédelem
21. §.
- A környezetvédelmi előírások a település igazgatási területére érvényesek.
- A környezetvédelem külön szabályozási rendeletében e rendezési terv előírásait is figyelembe kell venni.
- Levegőtisztaság-védelmi szempontból a területen csak olyan tevékenység folytatható és csak olyan létesítmény alakítható ki, amelynek levegőszennyezőanyag-kibocsátása a területre vonatkozó határértékeket nem lépi túl. A területre érvényes levegőminőségi és légszennyező anyagok kibocsátási határértékeit a 21/2001.(II.14.) Korm. rend. a 14/2001.(V.09.) KöM-EüM-KM és a 23/2001.(XI.13.) KöM rendeletek írják elő.
- Állati hullát más település területén kijelölt helyre kell elszállítani.
- A kommunális szemét a központilag kijelölt és kiépített hulladéktároló telepre szállítandó a település igazgatási határán kívülre.
- Belterületen veszélyes hulladék az üzemek és szolgáltató létesítmények területén átmeneti jelleggel a vonatkozó jogszabályok és hatósági előírások szerint gyűjthető.
- Külterületen bármely szennyvizet és trágyát termelő meglévő létesítmény csak akkor üzemeltethető, ha szivárgásmentes zárt tárolóban történik a szennyvíz, illetve trágya, trágyalé átmeneti gyűjtése.
- A szippantott szennyvizek csak a hatóságilag kijelölt szennyvízürítő helyre szállíthatók.
- A település szennyeződés érzékenységi besorolása „B” fokozatú, érzékeny területnek minősül. A településen belül M0-as minősítésű területeket „A” „Fokozottan érzékeny” területekként kell kezelni.
- A zaj és rezgésvédelmi előírásokat a szabályozási terv területi és övezeti kijelölésének alapján kell alkalmazni.
Kulturális örökség védelme
22. §.
- A település helyi védelemre javasolt építményeit a szabályozási terv tünteti fel, a község műemlék épülettel nem rendelkezik, régészeti területre adatszolgáltatás nem volt.
- A helyi védelemre javasolt építmények listáját az 1. számú melléklet tartalmazza az alátámasztó munkarész kivonataként.
- A helyi védelemre javasolt építményeknél a védelemre javasolt épület, épület részlet megóvására kell törekedni.
- A helyi védelemmel kapcsolatos részletes szabályozásra az önkormányzat külön rendeletet alkot.
- A védett épületek bontását csak a teljes műszaki és erkölcsi avultság beálltával szabad engedélyezni a felmérési terv és foto dokumentáció mellékletével.
IV. FEJEZET
Egyes sajátos jogintézmények követelmény rendszere
Építésjogi követelmények
23. §.
- A település beépítésre szánt területén épület csak építési telken helyezhető el. Kivételt képeznek ez alól a közterületen, zöldterületen történő építések.
- A település beépítésre nem szánt területén új építményt építeni, meglévőt átalakítani és bővíteni, rendeltetését vagy használatát megváltoztatni, az e rendeletben szabályozott keretek között csak akkor szabad, ha:
- a terület rendeltetésszerű használatát szolgálja,
- közérdeket nem sért,
- az építmény csak a hozzájuk tartozó terület jelentéktelen hányadát veszi igénybe és biztosított, hogy a telekterülete nélkül nem idegeníthetők el.
Helyi közút céljára történő lejegyzés
24. §.
- A szabályozási terv által javasolt helyi közút létesítése, bővítése, vagy szabályozása érdekében az ép. hatóság kisajátítási eljárás nélkül – a kártalanítás szabályai szerinti kártalanítás mellett – az érdekeltek hozzájárulás nélkül az önkormányzat javára lejegyeztetni.
- Ha a telek alakítási eljárásra, vagy a közút kialakítására az érdekeltek kérelme alapján kerül sor, a lejegyzésért nem jár kártalanítás.
- Amennyiben a lejegyzéssel érintett ingatlan a rendeltetésének megfelelő használatra alkalmatlanná válik, úgy a tulajdonos kérelmére az egész telket igénybe kell venni.
- Az ingatlan helyi közút céljára igénybe vett részért járó kártalanítás összegénél figyelembe kell venni a helyi közút megépítéséből, illetve az ezzel összefüggő közművesítésből eredő ingatlanérték-növekedés összegét.
Útépítési és közművesítési hozzájárulás
25. §.
- A helyi közutakat és közműveket legkésőbb az általuk kiszolgált építmények használatba vételéig meg kell valósítani.
- [17]A helyi közutat illetőleg közművet, amennyiben a település önkormányzata létesítette, úgy annak költségét részben vagy egészében az érintett ingatlanok tulajdonosaira háríthatja. A hozzájárulás mértékéről és a megfizetés módjáról a települési önkormányzat képviselő-testülete hatósági határozatban dönt.
Településrendezési kötelezések
26. §.
- A tervszerű telekgazdálkodás érdekében az önkormányzat beépítési kötelezettséget írhat elő. Amennyiben a tulajdonos a beépítési kötelezettségének nem tesz eleget, úgy az önkormányzat az ingatlant kisajátíthatja.
- Az önkormányzat a településkép javítása érdekében az azt rontó állapotú építményekre meghatározott időn belüli helyrehozatali kötelezettséget rendelhet el.
- Az önkormányzat a közérdekű környezetalakítás céljából az ingatlan meghatározott időn belüli és módon növényzettel történő beültetési kötelezettségét írhatja elő.
- Az előző bekezdésben írt kötelezettségeket az engedélyezési eljárás keretében kell érvényesíteni és az ingatlan nyilvántartásba be kell jegyeztetni.
V. FEJEZET
Záró rendelkezések
27. §.
- E rendelet kihirdetése napján lép hatályba, kihirdetéséről a helyben szokásos módon, hirdetőtáblán való közzététellel a körjegyző gondoskodik.
- A rendelet egy-egy példányát a körjegyzőség hivatalában hozzáférhető helyen kell elhelyezni.
- [20]E rendelet a belső piaci szolgáltatásokról szóló, az Európai Parlament és a Tanács 2006/123/EK irányelvnek való megfelelést szolgálja.
V é g v á r i Jenő sk. P i n t é r Rezső sk.
polgármester körjegyző
1. számú melléklet
Építészeti értékvédelem
Helyi építészeti értékek
1) Darvaspuszta rk. templom hrsz: 111
2) Kaszó, víztorony hrsz: 45
2. számú melléklet
A növényzet telepítésére vonatkozó előírások
- A legkisebb ültetési (telepítés) távolság az ingatlan határától:
- belterületen és külterületeknek a kertterületre (MK) és beépítése szánt területnek minősített területek belső részén:
- szőlő, valamint 3 m-nél magasabbra nem növő gyümölcs- és egyéb bokor (élő sövény) esetén 0,50 m,
- 3 m-nél magasabbra nem növő gyümölcs és egyéb fa esetén 1,0 m,
- 3 méternél magasabbra növő gyümölcs- és egyéb fa, valamint gyümölcs- és egyéb bokor (élő sövény) esetén 2,0 m,
- külterületen a kertterületen, és beépítésre szánt területen kívül eső részén:
- gyümölcsfa iskolai nevelés alatt álló növény, továbbá szőlő, köszméte, ribizke és málnabokor esetén 0,80 m,
- minden egyéb gyümölcsbokor (mogyoró, stb.) esetében 2,0 m,
- birs, naspolya, birsalanyra oltott körtefa esetén 2,5 m,
- törpealanyra oltott almafa, továbbá meggy-, szilva- és mandulafa esetén 3,5 m,
- vadalanyra oltott alma- és körtefa, továbbá kajszi fa esetén 4,0 m,
- cseresznyefa esetén 5,0 m,
- dió- és gesztenyefa, továbbá minden fel nem sorolt gyümölcsfa esetében 8,0 m,
- külterületnek kertterületen és beépítésre szánt területen kívüli részén, amennyiben a szomszédos földterület szőlő, gyümölcsös vagy kertterület, szőlőt és gyümölcsfát a b) pontban foglalt ültetési távolságok megtartásával, egyéb bokrot vagy fát az alábbi ültetési távolságok megtartásával lehet ültetni:
- 1 m-nél magasabbra nem növő bokor (élő sövény) esetén 0,80 m,
- 2 m-nél magasabbra nem növő bokor (élő sövény) estében 1,2 m,
- 2 m-nél magasabbra növő bokor (élő sövény) esetében 2,0 m,
- fa esetében 8,0 m.
- Közút és vasút területén – szőlőtől, gyümölcstől, kertterülettől és beépítésre szánt területtől – minden gyümölcs- és egyéb fát, valamint bokrot, legalább 1,5 m, 3 m-nél magasabbra növő gyümölcsfát legalább 2,5 m távolságra szabad ültetni (telepíteni).
KASZÓ KÖZSÉG KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK
5/2002.(VIII.27.)
r e n d e l e t e
a helyi építési szabályzatáról.
(a módosításokkal egységes szerkezetben)
Kaszó Község Képviselő-testülete az 1990. évi LXV. törvény 16. §-ában, valamint az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvényben (a továbbiakban: Étv.) kapott felhatalmazás alapján az építés helyi rendjének biztosítása érdekében (a település önkormányzatának az országos szabályozásnak megfelelően, illetve az azokban megengedett eltérésekkel a település területének felhasználásával és beépítésével, továbbá a környezet természeti, táji és épített értékeinek védelmével kapcsolatos, a telkekhez fűződő sajátos helyi követelményeket, jogokat és kötelezettségeket magába foglalóan), az Országos Településrendezési és Építési Követelményekről szóló 253/1997.(XII.20.) sz. Kormányrendeletre (a továbbiakban: OTÉK) is figyelemmel az alábbi önkormányzati rendeletet alkotja meg:
I. FEJEZET
Általános előírások
1. §.
- A rendelet területi hatálya a község igazgatási területére terjed ki és a szabályozási tervvel együtt alkalmazható.
- A rendelet hatálya alá tartozó területen területet alakítani, épületet és más építményt (a műtárgyakat is ideértve) tervezni, kivitelezni, építeni, felújítani, átalakítani, korszerűsíteni, bővíteni, lebontani, használni, valamint mindezekre hatósági engedélyt adni az általános érvényű előírások mellett csak és kizárólag e rendelet (és a hozzátartozó szabályozási terv együttes) alkalmazásával szabad.
- A rendelet területi és tárgyi hatályát érintően minden természetes és jogi személyre nézve kötelező előírásokat tartalmaz.
- A szabályozási terven kötelező szabályozási elemek jelöltek. A kötelező erejű szabályozási elemek csak a szabályozási terv módosításával változtathatók, önkormányzati rendelettel. A helyi védelemre és a települési kötelezettségekre vonatkozó előírások a szabályozási terv módosítása nélkül, külön önkormányzati rendelettel is módosíthatók.
- A szabályozási tervben kötelezőnek kell tekinteni:
- a település igazgatási határát
- a meglévő és javasolt belterületi határt
- a szabályozási és védelmi vonalakat, területeket
- az egyes terület-felhasználási egységek és övezetek határait, és előírásait
- a környezetvédelmi, táj- és természetvédelmi, műemléki és helyi védelmi szabályokat és kikötéseket.
- A település tájvédelmi körzet kijelölésére javasolt területén – a hivatalos kijelölést követően – az ép. eng. ügyekben a Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatóság szakvéleményét be kell szerezni.
- A telekalakítási engedélyezési eljárás során rendelkezni kell az út- és közműépítés megvalósításának feltételeiről.
- [21]A község közigazgatási területén megvalósuló épületek parkoló szükségletét az OTÉK előírásai alapján kell meghatározni, és az építési telken belül kell elhelyezni.
- [23]Az építmények engedélyezésénél a tűzrendészeti szabályrendeleteket be kell tartani. A tűzi víz ellátást az előírásoknak megfelelően kell biztosítani.
- A kivitelezéshez szükséges ásványi nyersanyagokat (homok, kavics, agyag, stb.) érvényes hatósági engedéllyel rendelkező kitermelőhelyről (bányából) kell beszerezni.
- A növényzet telepítésére vonatkozó előírásokat a 2. számú melléklet tartalmazza.
- A szabályrendeletben és a szabályozási tervben előírt építmény magasságok nem vonatkoznak a technológia jellegű építményekre és műtárgyakra és a sajátos építmény fajtákra. Ezeket a rendeletetésük alapján a vonatkozó előírások figyelembe vételével esetenként kell megállapítani.
- A területen magas tetős, 36-45 fok közötti tető hajlásszögű építmények létesíthetők. Cserép vagy cserép színű héjalás vagy nádfedés alkalmazható.
- E rendeletben nem szabályozott kérdésekben az OTÉK előírásait kell figyelembe venni.
II. FEJEZET
Településszerkezet, terület-felhasználás
2. §.
A település igazgatási területe:
(1) Beépítésre szánt területekre, és
(2) Beépítésre nem szánt területekre tagozódik.
BEÉPÍTÉSRE SZÁNT TERÜLETEK
Lakóterületek
3. §.
- A lakóterület elsősorban lakóépületek elhelyezésére szolgál.
- A község területén az alábbi lakóterületek szabályozására kerül sor:
- Falusias lakóterület (FL)
- Kertvárosi lakóterület (KEL)
- A beépítési mód meghatározását, az építmény magasságot, a beépítettség mértékét, és a minimális teleknagyságot és méreteket a szabályozási terv tartalmazza. A külterületen lévő falusias lakóterületeken (FL) a beépítési mód szabadon-álló, építménymagasság 5,0 m, beépítettség 30%, legkisebb telekméret 1200 m2.
- A kialakult (K) beépítésnél a meglévő telekméretet és beépítettséget, építmény magasságot, beépítési módot adottságnak kell tekinteni, az előírások azonban bővítés esetén nem léphetők túl.
- A kialakult, keskeny oldalhatárosan beépített telkeknél az oldalkert mérete 4-0 m-ig csökkenthető a tűzrendészeti szakhatóság hozzájárulásával.
- A területeket részleges közművesítéssel kell ellátni, a szennyvíz gyűjtése zárt szennyvíztározókba történhet.
Falusias lakóterület
4. §.
- A megengedett legnagyobb szintterület sűrűség 0,5, a legkisebb zöldfelület 40%.
Kertvárosias lakóterület
5. §.
- A megengedett legnagyobb szintterület sűrűség 0,6, a legkisebb zöldfelület 50%.
Vegyes terület
6. §.
- A vegyes terület lakó- és kereskedelmi, szolgáltató gazdasági épületek vegyesen történő elhelyezésére szolgál.
- A község területén az alábbi vegyes területek szabályozására kerül sor:
- Településközpont vegyes terület (TV)
- Központi vegyes (KV)
- A területeket legalább részleges közművel kell ellátni, a szennyvízhálózat kiépítéséig zárt szennyvíztározók alkalmazandók.
Településközpont vegyes terület
7. §.
- A településközpont vegyes terület (TV) igazgatási, oktatási, kereskedelmi és szolgáltató épületek elhelyezésére szolgál.
A beépítési mód meghatározását, az építmény magasságot, a beépítettség mértékét, és a minimális teleknagyságot a szabályozási terv tartalmazza. A meglévő állapotot adottságnak kell tekinteni.
- A szintterület sűrűség maximuma 0,8, a legkisebb zöldfelület 15%.
Központi vegyes terület
8. §.
- A központi vegyes terület (KV) több önálló rendeltetési egységet magába foglaló, elsősorban központi igazgatási, oktatási, kereskedelmi, szolgáltató, rekreációs, vendéglátó és sport létesítmények elhelyezésére szolgál.
- A beépítési mód meghatározását, az építmény magasságot, a beépítettség mértékét, és a minimális teleknagyságot a szabályozási terv tartalmazza. A meglévő állapotot adottságnak kell tekinteni.
- A szintterület sűrűség maximuma 1,5, a legkisebb zöldfelület a be nem épített terület 50%-a.
Gazdasági terület
9. §.
- A gazdasági terület elsődlegesen gazdasági célú építmények elhelyezésére szolgál.
- A község területén:
- Kereskedelmi gazdasági terület (KG)
- Mezőgazdasági üzemi terület (MÜ) és állattartó telep (MA)
kialakítására került sor.
- A területeket legalább részleges közművel kell ellátni, a szennyvízhálózat kiépítéséig zárt szennyvíztározók alkalmazandók.
Kereskedelmi gazdasági terület
10. §.
- A területre vonatkozó előírásokat – beépítési mód, maximális építménymagasság, maximális beépítettség, minimális telekterület, (KG jelű területe) – a szabályozási terv tartalmazza.
- A területen kialakításra kerülő telkek minimális szélessége 25 m, mélysége 40 m.
- A területen megengedett legnagyobb szintterület sűrűség 1,5.
- A telken belüli zöldterület minimum 20%.
- Az utak mentén, a telken belül minimum 5,0 m-es előkertet kell kialakítani.
- A létesítmények parkoló szükségleteit az OTÉK 42. §-a alapján teljes egészében a telken belül kell kielégíteni.
Mezőgazdasági üzemi területek és állattartó telepek
11. §.
- A mezőgazdasági üzemi (MÜ) és állattartó telepeket (MA) a szabályozási terv tünteti fel.
- A területen új mezőgazdasági üzem vagy állattartó telep csak a rendezési terv módosításával jelölhető ki.
- A beépítési mód szabadon álló, a legnagyobb épület magasság 6,0 m – technológia jellegű építmények és műtárgyak (pl. víztornyok és silók) ezt meghaladóan is építhetők. A beépítettség mértéke 20%, az e mértéket meghaladó kialakult állapot esetén a beépítettség nem növelhető.
- A megengedett legnagyobb szintterület sűrűség 1,0, legkisebb zöldfelület 40%.
Különleges területek
12. §.
- A különleges területek közé a község területén a temető (KT) és a sportterület (KS) soroltak.
- A sportterületen a sportolással kapcsolatos építmények, a temető területén belül csak a temető üzemeltetéséhez szükséges építmények és egyházi építmények helyezhetők el.
- A parkolóhelyek az OTÉK 42. §-a alapján a telek területen belül, illetve a környezetükben lévő közterületen alakíthatók ki.
- A sportterület és a temető szabad területeit fásítani kell.
- A területen a beépítettség maximuma 10%, a zöldfelületi minimum 40%.
BEÉPÍTÉSRE NEM SZÁNT TERÜLETEK
Közlekedési és közmű területek
13. §.
- A közlekedési, közmű és hírközlési létesítményeket és azok területeit a szabályozási terv tünteti fel. (K- közutak, VA-vasút, KÖ-közmű)
- A közutak, kisvasút és közművek védőtávolságait a vonatkozó szabvány előírások alapján kell figyelembe venni.
- Az újonnan nyitott utcákban közvilágítás kiépítése és utcai fásítás telepítése kötelező.
- A szennyvízhálózat kiépítéséig a szennyvizek csak zárt tározókba vezethetők és kijelölt helyre szállítandók.
- A község belterületén és a tájvédelmi körzet területén adótorony nem létesíthető.
Zöldterületek
14. §.
- A község igazgatási területén a zöldterületek közé a közparkok (KP) soroltak.
- A közparkok (KP) a község állandóan növényzettel fedett közterületei, amelyeknek közútról, köztérről közvetlen megközelíthetőnek kell lennie.
Erdőterületek
15. §.
- A község igazgatási területén gazdasági redők € és véderdők (EV) területei kerültek kijelölésre.
- A véderdő területeken (EV) épület nem helyezhető el.
Mezőgazdasági területek
16. §.
- A mezőgazdasági területek a növénytermelés, állattenyésztés, a kert és szőlőgazdálkodás területei és az ezzel kapcsolatos építmények elhelyezésére szolgálnak.
- A község igazgatási területén az alábbi mezőgazdasági területek kialakítására került sor:
- Mezőgazdasági árutermelő területek (M)
- Be nem építhető mezőgazdasági területek (MO)
- A területen közművel ellátott építmény szennyvíz elvezetésére zárt szennyvíztározóba történhet.
- A területen beépítése szánt terület kijelölése, vagy a szabályozási terven jelölttől eltérő terület-felhasználás programozása, megváltoztatása a rendezési terv módosításával lehetséges.
Mezőgazdasági árutermelő területek
17. §.
- A mezőgazdasági árutermelő területek a szabályozási terven jelöltek (M).
- A területeken kialakítható földrészlet minimális nagysága 3.000 m2, amelynek megközelítését közhasználatú, vagy magán úttal kell biztosítani.
- A minimális nagyságú, vagy azt meghaladó földrészleteken a terület 2%-os beépítettségéig, maximum 120 m2 nagyságú gazdasági épület és terepszint alatti pince építhető.
- A mezőgazdasági műveléshez, a terület rendeltetésszerű használatát szolgáló lakóépület és egyéb gazdasági és állattartó építmények (tanya) minimum 1,0 HA nagyságú területen épülhet melléképületeivel együtt 3%-os beépítettség mellett 7,5 m-es maximális épület magassággal. A technológia jellegű építmények, műtárgyak építmény magassága az építési előírások és igények alapján tervezhető.
- A területen egytömegű, magas tetős, 36-45 fok közötti tető hajlásszögű építmények létesíthetők. Szürke hullámpala, hullámlemez és palafedés nem alkalmazható.
Be nem építhető mezőgazdasági övezetek
18. §.
- A be nem építhető mezőgazdasági területek a természetvédelem és vízvédelem érdekeit szolgálják. A területek a szabályozási terven jelöltek (M0).
- A művelési ág elsősorban erdősítés céljára megváltoztatható.
- A területen kialakítható legkisebb földrészlet 3.000 m2.
- A területen csak köztárgyak, közutak, közterek, nyomvonal jellegű vezetékek, közmű és közműpótló berendezések (a szennyvíztisztító és komposztáló telepek kivételével), a vízgazdálkodás létesítményei, geodéziai jelek, vadász lesek és a természetvédelem kutató, bemutató építményei helyezhetők el.
Egyéb rendeletetésű területek
19. §.
- Az egyéb rendeltetésű területek a vízgazdálkodással kapcsolatos területek (VT).
- A VT területeken a közforgalmi vízi közlekedési építmények, a vízkár elhárítási, a vízi sport és a sporthorgászat közösségi építményei a halastavak mentén a halászattal, annak értékesítésével, feldolgozásával, tárolásával kapcsolatos építmények helyezhetők el.
- A vízfolyások partszélei mentén mindkét oldalon a karbantartás részére 6-6 m-es sávot szabadon kell hagyni.
- A vízfolyások, vízelvezető árkok rendszeres tisztításáról, karbantartásáról gondoskodni kell.
III. FEJEZET
Környezet-, táj-, természet-, műemléki és helyi védelem
20. §.
- A környezet-, táj-, természet-, műemlék és helyi védelemmel kapcsolatos szabályozást, lehatárolását a védőtávolságokat a szabályozási terv tünteti fel.
Környezetvédelem
21. §.
- A környezetvédelmi előírások a település igazgatási területére érvényesek.
- A környezetvédelem külön szabályozási rendeletében e rendezési terv előírásait is figyelembe kell venni.
- Állati hullát más település területén kijelölt helyre kell elszállítani.
- A kommunális szemét a központilag kijelölt és kiépített hulladéktároló telepre szállítandó a település igazgatási határán kívülre.
- Belterületen veszélyes hulladék az üzemek és szolgáltató létesítmények területén átmeneti jelleggel a vonatkozó jogszabályok és hatósági előírások szerint gyűjthető.
- Külterületen bármely szennyvizet és trágyát termelő meglévő létesítmény csak akkor üzemeltethető, ha szivárgásmentes zárt tárolóban történik a szennyvíz, illetve trágya, trágyalé átmeneti gyűjtése.
- A szippantott szennyvizek csak a hatóságilag kijelölt szennyvízürítő helyre szállíthatók.
- A település szennyeződés érzékenységi besorolása „B” fokozatú, érzékeny területnek minősül. A településen belül M0-as minősítésű területeket „A” „Fokozottan érzékeny” területekként kell kezelni.
- A zaj és rezgésvédelmi előírásokat a szabályozási terv területi és övezeti kijelölésének alapján kell alkalmazni.
Kulturális örökség védelme
22. §.
- A település helyi védelemre javasolt építményeit a szabályozási terv tünteti fel, a község műemlék épülettel nem rendelkezik, régészeti területre adatszolgáltatás nem volt.
- A helyi védelemre javasolt építmények listáját az 1. számú melléklet tartalmazza az alátámasztó munkarész kivonataként.
- A helyi védelemre javasolt építményeknél a védelemre javasolt épület, épület részlet megóvására kell törekedni.
- A helyi védelemmel kapcsolatos részletes szabályozásra az önkormányzat külön rendeletet alkot.
- A védett épületek bontását csak a teljes műszaki és erkölcsi avultság beálltával szabad engedélyezni a felmérési terv és foto dokumentáció mellékletével.
IV. FEJEZET
Egyes sajátos jogintézmények követelmény rendszere
Építésjogi követelmények
23. §.
- A település beépítésre szánt területén épület csak építési telken helyezhető el. Kivételt képeznek ez alól a közterületen, zöldterületen történő építések.
2. A település beépítésre nem szánt területén új építményt építeni, meglévőt átalakítani és bővíteni, rendeltetését vagy használatát megváltoztatni, az e rendeletben szabályozott keretek között csak akkor szabad, ha:
- a terület rendeltetésszerű használatát szolgálja,
- közérdeket nem sért,
- az építmény csak a hozzájuk tartozó terület jelentéktelen hányadát veszi igénybe és biztosított, hogy a telekterülete nélkül nem idegeníthetők el.
Helyi közút céljára történő lejegyzés
24. §.
- A szabályozási terv által javasolt helyi közút létesítése, bővítése, vagy szabályozása érdekében az ép. hatóság kisajátítási eljárás nélkül – a kártalanítás szabályai szerinti kártalanítás mellett – az érdekeltek hozzájárulás nélkül az önkormányzat javára lejegyeztetni.
- Ha a telek alakítási eljárásra, vagy a közút kialakítására az érdekeltek kérelme alapján kerül sor, a lejegyzésért nem jár kártalanítás.
- Amennyiben a lejegyzéssel érintett ingatlan a rendeltetésének megfelelő használatra alkalmatlanná válik, úgy a tulajdonos kérelmére az egész telket igénybe kell venni.
- Az ingatlan helyi közút céljára igénybe vett részért járó kártalanítás összegénél figyelembe kell venni a helyi közút megépítéséből, illetve az ezzel összefüggő közművesítésből eredő ingatlanérték-növekedés összegét.
Útépítési és közművesítési hozzájárulás
25. §.
- A helyi közutakat és közműveket legkésőbb az általuk kiszolgált építmények használatba vételéig meg kell valósítani.
Településrendezési kötelezések
26. §.
- A tervszerű telekgazdálkodás érdekében az önkormányzat beépítési kötelezettséget írhat elő. Amennyiben a tulajdonos a beépítési kötelezettségének nem tesz eleget, úgy az önkormányzat az ingatlant kisajátíthatja.
- Az önkormányzat a településkép javítása érdekében az azt rontó állapotú építményekre meghatározott időn belüli helyrehozatali kötelezettséget rendelhet el.
- Az önkormányzat a közérdekű környezetalakítás céljából az ingatlan meghatározott időn belüli és módon növényzettel történő beültetési kötelezettségét írhatja elő.
- Az előző bekezdésben írt kötelezettségeket az engedélyezési eljárás keretében kell érvényesíteni és az ingatlan nyilvántartásba be kell jegyeztetni.
V. FEJEZET
Záró rendelkezések
27. §.
- E rendelet kihirdetése napján lép hatályba, kihirdetéséről a helyben szokásos módon, hirdetőtáblán való közzététellel a körjegyző gondoskodik.
- A rendelet egy-egy példányát a körjegyzőség hivatalában hozzáférhető helyen kell elhelyezni.
- [42]E rendelet a belső piaci szolgáltatásokról szóló, az Európai Parlament és a Tanács 2006/123/EK irányelvnek való megfelelést szolgálja.
V é g v á r i Jenő sk. P i n t é r Rezső sk.
polgármester körjegyző
1. számú melléklet
Építészeti értékvédelem
Helyi építészeti értékek
1) Darvaspuszta rk. templom hrsz: 111
2) Kaszó, víztorony hrsz: 45
2. számú melléklet
A növényzet telepítésére vonatkozó előírások
- A legkisebb ültetési (telepítés) távolság az ingatlan határától:
- belterületen és külterületeknek a kertterületre (MK) és beépítése szánt területnek minősített területek belső részén:
- szőlő, valamint 3 m-nél magasabbra nem növő gyümölcs- és egyéb bokor (élő sövény) esetén 0,50 m,
- 3 m-nél magasabbra nem növő gyümölcs és egyéb fa esetén 1,0 m,
- 3 méternél magasabbra növő gyümölcs- és egyéb fa, valamint gyümölcs- és egyéb bokor (élő sövény) esetén 2,0 m,
- külterületen a kertterületen, és beépítésre szánt területen kívül eső részén:
- gyümölcsfa iskolai nevelés alatt álló növény, továbbá szőlő, köszméte, ribizke és málnabokor esetén 0,80 m,
- minden egyéb gyümölcsbokor (mogyoró, stb.) esetében 2,0 m,
- birs, naspolya, birsalanyra oltott körtefa esetén 2,5 m,
- törpealanyra oltott almafa, továbbá meggy-, szilva- és mandulafa esetén 3,5 m,
- vadalanyra oltott alma- és körtefa, továbbá kajszi fa esetén 4,0 m,
- cseresznyefa esetén 5,0 m,
- dió- és gesztenyefa, továbbá minden fel nem sorolt gyümölcsfa esetében 8,0 m,
- külterületnek kertterületen és beépítésre szánt területen kívüli részén, amennyiben a szomszédos földterület szőlő, gyümölcsös vagy kertterület, szőlőt és gyümölcsfát a b) pontban foglalt ültetési távolságok megtartásával, egyéb bokrot vagy fát az alábbi ültetési távolságok megtartásával lehet ültetni:
- 1 m-nél magasabbra nem növő bokor (élő sövény) esetén 0,80 m,
- 2 m-nél magasabbra nem növő bokor (élő sövény) estében 1,2 m,
- 2 m-nél magasabbra növő bokor (élő sövény) esetében 2,0 m,
- fa esetében 8,0 m.
- Közút és vasút területén – szőlőtől, gyümölcstől, kertterülettől és beépítésre szánt területtől – minden gyümölcs- és egyéb fát, valamint bokrot, legalább 1,5 m, 3 m-nél magasabbra növő gyümölcsfát legalább 2,5 m távolságra szabad ültetni (telepíteni).
Módosította: 8/2016. (VI. 30.) önkormányzati rendelet
Hatályon kívül helyezte: 8/2016. (VI. 30.) önkormányzati rendelet, hatálytalan: 2016. július 1-jétől
Módosította: 8/2016. (VI. 30.) önkormányzati rendelet
Hatályon kívül helyezte: 8/2016. (VI. 30.) önkormányzati rendelet, hatálytalan: 2016. július 1-jétől
Módosította: 8/2016. (VI. 30.) önkormányzati rendelet
Módosította: 8/2016. (VI. 30.) önkormányzati rendelet
Módosította: 8/2016. (VI. 30.) önkormányzati rendelet
Módosította: 8/2016. (VI. 30.) önkormányzati rendelet
Módosította: 8/2016. (VI. 30.) önkormányzati rendelet
Módosította: 8/2016. (VI. 30.) önkormányzati rendelet
Hatályon kívül helyezte: 8/2016. (VI. 30.) önkormányzati rendelet, hatálytalan: 2016. július 1-jétől
Módosította: 8/2016. (VI. 30.) önkormányzati rendelet
Módosította: 8/2016. (VI. 30.) önkormányzati rendelet
Hatályon kívül helyezte: 8/2016. (VI. 30.) önkormányzati rendelet, hatálytalan: 2016. július 1-jétől
Módosította: 8/2016. (VI. 30.) önkormányzati rendelet
Hatályon kívül helyezte: 8/2016. (VI. 30.) önkormányzati rendelet, hatálytalan: 2016. július 1-jétől
Módosította: 8/2016. (VI. 30.) önkormányzati rendelet
Hatályon kívül helyezte: 5/2012. (IV. 26.) önkormányzati rendelet, hatálytalan: 2012. április 27-től
Hatályon kívül helyezte: 8/2016. (VI. 30.) önkormányzati rendelet, hatálytalan: 2016. július 1-jétől
Beiktatta: 11/2009. (IX. 9.) önkormányzati rendelet, hatályos: 2009. szeptember 9-től
Módosította: 8/2016. (VI. 30.) önkormányzati rendelet
Hatályon kívül helyezte: 8/2016. (VI. 30.) önkormányzati rendelet, hatálytalan: 2016. július 1-jétől
Módosította: 8/2016. (VI. 30.) önkormányzati rendelet
Hatályon kívül helyezte: 8/2016. (VI. 30.) önkormányzati rendelet, hatálytalan: 2016. július 1-jétől
Módosította: 8/2016. (VI. 30.) önkormányzati rendelet; hatályon kívül helyezte: 9/2017. (IV. 27.) önkormányzati rendelet, hatálytalan: 2017. április 28-tól
Módosította: 8/2016. (VI. 30.) önkormányzati rendelet; hatályon kívül helyezte: 9/2017. (IV. 27.) önkormányzati rendelet, hatálytalan: 2017. április 28-tól
Módosította: 8/2016. (VI. 30.) önkormányzati rendelet; hatályon kívül helyezte: 9/2017. (IV. 27.) önkormányzati rendelet, hatálytalan: 2017. április 28-tól
Módosította: 8/2016. (VI. 30.) önkormányzati rendelet; hatályon kívül helyezte: 9/2017. (IV. 27.) önkormányzati rendelet, hatálytalan: 2017. április 28-tól
Hatályon kívül helyezte: 9/2017. (IV. 27.) önkormányzati rendelet, hatálytalan: 2017. április 28-tól
Módosította: 8/2016. (VI. 30.) önkormányzati rendelet; hatályon kívül helyezte: 9/2017. (IV. 27.) önkormányzati rendelet, hatálytalan: 2017. április 28-tól
Módosította: 8/2016. (VI. 30.) önkormányzati rendelet; hatályon kívül helyezte: 9/2017. (IV. 27.) önkormányzati rendelet, hatálytalan: 2017. április 28-tól
Hatályon kívül helyezte: 8/2016. (VI. 30.) önkormányzati rendelet, hatálytalan: 2016. július 1-jétől
Módosította: 8/2016. (VI. 30.) önkormányzati rendelet; hatályon kívül helyezte: 9/2017. (IV. 27.) önkormányzati rendelet, hatálytalan: 2017. április 28-tól
Módosította: 8/2016. (VI. 30.) önkormányzati rendelet; hatályon kívül helyezte: 9/2017. (IV. 27.) önkormányzati rendelet, hatálytalan: 2017. április 28-tól
Hatályon kívül helyezte: 8/2016. (VI. 30.) önkormányzati rendelet, hatálytalan: 2016. július 1-jétől
Módosította: 8/2016. (VI. 30.) önkormányzati rendelet; hatályon kívül helyezte: 9/2017. (IV. 27.) önkormányzati rendelet, hatálytalan: 2017. április 28-tól
Hatályon kívül helyezte: 9/2017. (IV. 27.) önkormányzati rendelet, hatálytalan: 2017. április 28-tól
Hatályon kívül helyezte: 8/2016. (VI. 30.) önkormányzati rendelet, hatálytalan: 2016. július 1-jétől
Módosította: 8/2016. (VI. 30.) önkormányzati rendelet; hatályon kívül helyezte: 9/2017. (IV. 27.) önkormányzati rendelet, hatálytalan: 2017. április 28-tól
Hatályon kívül helyezte: 5/2012. (IV. 26.) önkormányzati rendelet, hatálytalan: 2012. április 27-től
Hatályon kívül helyezte: 8/2016. (VI. 30.) önkormányzati rendelet, hatálytalan: 2016. július 1-jétől
Beiktatta: 11/2009. (IX. 9.) önkormányzati rendelet, hatályos: 2009. szeptember 9-től