I. 1. a település bemutatása

            I./1. táblázat          A település jellemző 2002. évi statisztikai adatai (Forrás: KSH)

Kaszó Község Somogy megye nyugati részén, mintegy 10 km-re Nagyatádtól északnyugatra fekszik. A település a 61-es és 68-as főutakat Iharosberénynél és Nagyatádnál összekötő mellékúton keresztül közelíthető meg. A település vasútvonalon közvetlenül nem közelíthető meg. A legközelebbi vasútállomás a 4 km-re lévő Somogyszobon és a 6 km-re található Szentán van. Helyközi buszközlekedéssel ellátott.

A település Belső-Somogyban helyezkedi el. Dús erdeiről híres. Szomszédságában, tőle dél-nyugatra fekszik a védett Baláta-tó.

A környék éghajlata átmeneti jellegű, a nedves, kontinentális éghajlatot mediterrán és óceáni hatás befolyásolja. A csapadék mennyisége az országos átlagot valamivel meghaladja 700-800 mm, a napfénytartam ennek alatta marad 1900-2000 óra. Az évi középhőmérséklet 10-11 ⁰C, a januári átlag hőmérséklet -2 - -1 ⁰C, a júliusi középhőmérséklet 20-21 ⁰C. Az uralkodó szélirány É-i.

A település területe 22,48 km², a lakosság száma 2002-ben 148 fő volt. A lakónépesség száma stagnáló tendenciát mutat (0 fő), a mi a születéshez képest egyenlő mértékű halálozásnak köszönhető. Ezt a mutatót növeli a bevándorlás jelenléte. Az élveszületések száma (1), ami megegyezik a halálozások számával (1). A bevándorlás meghatározó (6 fő különbözet).

A községben 58 lakás található, vezetékes víz a lakások majdnem 100%-ában (55 lakásban) van. A vezetékes gáz még nem került bevezetésre, de a közüzemi szennyvízcsatorna hálózat már ki van építve a településen. A közüzemi vízvezeték-hálózat 1,9 km. A villamos energiát fogyasztó háztartások száma 38. 2002-ben nem épült új lakás és megszűnt lakás sem volt.

Gazdasági szempontból a község fejlődését alapvetően hatalmas erdei határozzák meg. A munkavállaló lakosság nagy része a helyi erdészetnél vállal munkát. A fakitermelés mellett a vadászat és az ahhoz kapcsolódó vendéglátás nyújt munkát az itt élő lakosságnak. A vállalkozások száma összesen 18. Ebből az összes 9 egyéni vállalkozás. A Bt-k száma 3, a Kft-k száma 5. Fontosabb vállalkozások a HM Kaszó Erdőgazdaság Rt. (145 fő, fafeldolgozás, erdőtelepítés), Mega-Logistic Rt. (34 fő, turizmus), Vad-gép Kft. (13 fő, erdőfenntartás), Erdőtrans Kft. (24 fő, szállítás).

A településnek nincs önálló óvodája és általános iskolája. A falu gyerekei Nagyatádra, Somogyszobra vagy Csurgóra járnak óvodába, illetve tanulni.

Idegenforgalmát szintén a nagy erdőinek köszönheti. A Baláta-tó különleges növény- és állatvilága vonzza a zöld turizmus híveit.

I. 2. A helyi tervezés szükségességének bemutatása

A hulladékgazdálkodásról szóló 2000. évi XLIII. törvény értelmében az ország hulladékgazdálkodási stratégiai célkitűzései, továbbá az alapvető hulladékgazdálkodási elvek érvényesítése érdekében (a hulladékkeletkezés megelőzése, a hulladékok minél nagyobb arányú hasznosítása, a hulladékok szakszerű ártalmatlanítása) Országos Hulladékgazdálkodási Terv (OHT) készült, melyet a 110/2002.(XII.12.) OGY határozatával hirdettek ki.

Az OHT kihirdetését követően – arra építve – Regionális Hulladékgazdálkodási Terveket kellett készíteni (15/2003. KvVM rendelete, (XI.17.)), majd ezzel összhangban, a területi tervek kihirdetését követően 270 nappal a településeknek helyi terveket kell kidolgozni.

A helyi hulladékgazdálkodási tervek elsősorban az önkormányzatok által szolgáltatott adatokon alapulnak. A hiányzó adatok kapcsán megkeresték a terv készítői az adott településen közszolgáltató vállalatot, a Dél-Dunántúli Környezetvédelmi Felügyelőséget, egyéb hulladékgazdálkodásban illetékes szolgáltatókat. A terv készítése során a Mecsek-Dráva Hulladékgazdálkodási Projekt legfrissebb változatát is felhasználták (megvalósíthatósági tanulmány, pénzügyi-gazdasági elemzés).

A helyi hulladékgazdálkodási tervek elkészítése érdekében, összhangban a hulladékgazdálkodásról szóló 2000. évi XLIII. törvénnyel, illetve a 126/2003. évi kormányrendelet – A hulladékgazdálkodási tervek részletes tartalmi követelményeiről – rendelkezéseivel, figyelembe véve a 15/2003. KvVM rendelet – A területi hulladékgazdálkodási tervekről – a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium által kiadott „Segedélet a helyi hulladékgazdálkodási tervek készítéséhez” elnevezésű dokumentumot, kérdőívek észültek. A települési jegyző részére eljuttatott, majd személyes megkeresés útján, kérdezőbiztosok segítéségével kitöltött kérdőívek képezik jelen terv alapját. Az adatok összegyűjtése után kezdődött meg a meglévő adatok kiértékelése, a célok, prioritások meghatározása, illetve a célok elérését szolgáló cselekvési programok ütemtervének kialakítása. Az így elkészült helyi hulladékgazdálkodási tervek további egyeztetések után a települési önkormányzat fogadja el, hagyja jóvá.

I. 3. Tervezésbe bevont hatóságok, önkormányzatok és egyéb szervezetek

A helyi hulladékgazdálkodási tervezés kapcsán, még a kérdőívek kiküldése előtt egyeztetésre került sor Dél-Dunántóli Környezetvédelmi Felügyelőséggel, majd az illetékes települési önkormányzattal. A helyi hulladékgazdálkodási terv szorosan illeszkedik a térség regionális hulladékgazdálkodási tervéhez.

Jelen tervek alapját képező Mecsek-Dráva Hulladékgazdálkodási Projekt elkészítése során a következő egyeztetések lefolytatására került sor:

• Fejlesztési koncepció kialakítása (2002-2003): egyeztetés a térség városainak, majd a kisebb településeinek bevonásával.
• Projekt előkészítő tanulmánynak véleményeztetése (2002. szept.), véleményező: Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium Hulladékgazdálkodási és Környezet-technológiai főosztálya.
• Önkormányzati Együttműködési Megállapodás megkötése (2003. aug.): Mecsek-Dráva Projekt által érintett települések kötelezettségvállalásával.
• Társulási Tanács megalakítása (2004. márc.): Mecsek-Dráva Hulladékgazdálkodási Projekt iránt elkötelezett önkormányzatok egyeztetésének intézményesült formája a program megvalósításával, későbbi működtetésével kapcsolatos kérdésekben.

A projekt elkészítése kapcsán számos kérdésben volt szükség hatósági egyeztetésre. Bevont hatóságok:

• a Dél-Dunántúli Környezetvédelmi Felügyelőséggel - környezetvédelmi engedélyeztetés, IPPC
• Miniszterelnöki Hivatal – finanszírozás, projektbeszámoló
• Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium Fejlesztési Igazgatóságával – finanszírozás, projektmenedzsment
• KvVM szakmai főosztályok – program tartalmának szakmai egyeztetése
• KvVM által megbízott tanácsadó cégek – tenderkiírás, regionális programok összehasonlító elemzése

II. fejezet A tervezési területen keletkező, hasznosítandó vagy ártalmatlanítandó hulladékok mennyisége és eredete

II.1. A keletkező hulladékok típusa és éves mennyisége

II.1.1 Nem veszélyes hulladékok

A településen 2002-ben 20 t/év települési szilárd hulladék és 5 732 m³/év folyékony hulladék és szennyvíz keletkezik.

A településen 3,6 t/év kommunális szennyvíziszap keletkezik.

Az építési-bontási hulladék mennyisége 1 t/év.

II./1. táblázat A keletkező nem veszélyes hulladékok és éves mennyiségük (tonna/év)

* a Dél-Dunántúli Regionális Tervben szereplő adatok alapján a településen keletkező csatornán el nem vezetett szennyvíz mennyisége

** a településről csatornán elvezetett szennyvíz mennyisége: 38 000 m³

II.1.2. Szelektíven gyűjtött, kiemelten kezelendő hulladékáramok

A településen a kiemelten kezelendő hulladékok gyűjtése közül az egészségügyi hulladék szelektív gyűjtés valósul meg, az elszállított mennyiség 1 kg/év.

II.1.3. Csomagolási hulladékok

A településen  csomagolási hulladékot szelektíven gyűjtik, két 1000 literes gyűjtőpont került kihelyezésre, ahol műanyag és üveg hulladék helyezhető el.

II.2. A felhalmozott hulladékok típusa és mennyisége

II.2.1. Nem veszélyes hulladékok

A község területén nem található nem veszélyes, felhalmozott hulladék.

II.2.2. A területen felhalmozott, kiemelten kezelendő hulladékáramok

A község területén nem található kiemelten kezelendő, felhalmozott hulladék.

II.2.3. Csomagolási hulladékok

A község területén nem található csomagolási felhalmozott hulladék.

II.3. A településre beszállított és onnan kiszállított hulladékok típusa és éves mennyisége

II.3.1. Nem veszélyes hulladékok

A településről a szilárd hulladék kiszállításra kerül, mert a településen nem található hulladékkezelő telep. A hulladék begyűjtését és elszállítását a Saubermacher-Pannónia Kft. végzi. A települési szilárd hulladék a nagyatádi hulladéklerakóba kerül.

A Dél-Dunántúli Regionális Terv adatai alapján a településen 2001-ben 5 732 m³/év folyékony hulladék keletkezett. Tengelyen 264 m³/év folyékony hulladékot Kovács Ferenc vállalkozó szállít Segesdre.

A szennyvíziszapot a DRV Rt. szállítja el Nagyatádra.

Az építési-bontási hulladék éves mennyisége 1 t/év, melyet az erdőgazdaság földutak javítására használ, így a településről nem kerül kiszállításra.

A településre hulladékbeszállítás nem történik.

II./2. táblázat A településre beszállított és onnan kiszállított nem veszélyes hulladékok és éves mennyiségük

II.3.2. A településre beszállított és onnan kiszállított, kiemelten kezelendő hulladékáramok

A kiemelten kezelendő hulladékáramok szelektív gyűjtése közül az egészségügyi hulladék szelektív gyűjtése valósul meg 1 kg/év mennyiséggel, ártalmatlanításáról a vállalkozó háziorvos gondoskodik.

II.3.3. Csomagolási hulladékok

A településen a műanyag és üveg csomagoló anyag szelektív gyűjtése valósul meg, az összegyűjtött mennyiségre vonatkozó adat nem ismert.

II.4. A tervezési terület éves hulladékmérlegének bemutatása

II.4.1. Nem veszélyes hulladékok

II./3. táblázat A nem veszélyes hulladékok kezelési arányainak bemutatása (hulladékmérleg)

* A kommunális szennyvíziszap kiszállításra kerül a településről

II.4.2. Kiemelten kezelendő hulladékáramok

A kiemelten kezelendő hulladékok közül az egészségügyi hulladék szelektív gyűjtése valósul meg, mennyisége 1 kg/év, a teljes mennyiség kiszállításra kerül a településről.

II.4.3. Csomagolási hulladékok

A településen a műanyag és üveg csomagoló anyag szelektív gyűjtése valósul meg, az összegyűjtött mennyiségre vonatkozó adat nem ismert.

III. fejezet A hulladékkezeléssel kapcsolatos alapvető műszaki követelmények

III.1. A jogszabályokban meghatározott műszaki követelmények és a területen folyó hulladékkezelésre előírt követelmények ismertetése

• Az önkormányzat területén telephelyengedéllyel, illetve hulladékkezelési engedéllyel rendelkező hulladékkezelési tevékenységet végző vállalkozás nem működik.

IV. fejezet Az egyes hulladéktípusokra vonatkozó speciális intézkedések

Kaszó Község Önkormányzata a hulladékkezeléssel kapcsolatban az alábbi rendeletet hozta:

• 10/2004.(VII.6.) számú rendelet a hulladékkezelési helyi közszolgáltatásról.

Az önkormányzat nem hozott speciális intézkedést hulladékkezeléssel kapcsolatban.

V. fejezet A hulladékok kezelése, a kezelőtelepek és létesítmények, a kezelésre felhatalmazott vállalkozások

V.1. Hulladékok gyűjtése és szállítása

A szilárd hulladék elszállítására a település a Saubermacher-Pannónia Kft végzi. A hetente egyszer összegyűjtött hulladékot a nagyatádi hulladéklerakóba szállítják.

A folyékony hulladék esetében. A település által szolgáltatott adatok alapján 264 m³ folyékony hulladékot pedig Kovács Ferenc vállalkozó szállít Segesdre.

A szennyvíziszapot a DRV Rt. kiszállítja a településről Nagyatádra.

Az építési törmelék mennyisége 1 t/év) az erdőgazdaság hasznosítja földutak karbantartására.

Az állati hulladékkal kapcsolatban adatok nem állnak rendelkezésre.

A csomagolási hulladékok szelektív gyűjtését a Saubermacher – Pannónia Kft. szervezi, az elszállított mennyiség nem ismert.

V./1. táblázat: A nem veszélyes hulladékokat begyűjtő szervezet

V./2. táblázat A területen működő, egyéb kiemelt hulladékot begyűjtő szervezetek a tervezés időpontjában

V.1.2. A területen folytatott hulladékkezelési (hasznosítási, ártalmatlanítási) tevékenység általános ismertetése, értékelése

A település területén szennyvíztisztító mű található, ahol baktériumos technológiával végzik a szennyvíz tisztítását. A beszállítás kizárólag Kaszó községből történik, a beszállított szennyvíz mennyisége 400 m³-re tehető. A keletkező szennyvíziszap elszállítását a DRV Rt. végzi.

V.1.3. A felhalmozott hulladékok tárolásának, helyzetének (problémakörének) ismertetése

A településen illegális, illetve felhagyott hulladéklerakó nem található.

V.2. A települési szilárd hulladékgazdálkodás helyzetelemzésénél előírtakon túl ismertetendő tényezők

V.2.1. A másodnyersanyag visszanyerés és a hasznosítás aránya a tervezési területen

A településen rendszeres szelektív hulladékgyűjtés valósul meg, 2 db 1000 literes gyűjtőpont került kihelyezésre, amelyekben műanyag és üveg hulladékot gyűjtenek. A szelekatíven gyűjtött hulladék elszállításáról és további hasznosításáról a Saubermacher – Pannónia Kft. gondoskodik.

V.2.2. A területen a települési hulladék részeként keletkező biológiailag lebomló szerves hulladék mennyisége, és ebből a lerakásra kerülő mennyiség, a jelenlegi komposztáló- és egyéb kezelőkapacitás és a későbbiekben le nem rakható mennyiség összevetése

A település területén sem a zöldhulladék, sem a biohulladék gyűjtése, illetve a házi komposztálás nem valósul meg.

V.3. A települési folyékony hulladékkal való gazdálkodás helyzetelemzése

A településen a Dél-Dunántúli Regionális Hulladékgazdálkodási Tervben szereplő adatok alapján összesen 5732 m³ folyékony hulladék keletkezik, ami 1 főre lebontva 29,72 m³-t jelent.

V.3.1. A településen keletkező települési folyékony hulladék mennyisége, lerakóhelyi gyűjtés – körzetenként

V./2. táblázat A településen keletkező települési folyékony hulladék mennyisége

VI. fejezet Az elérendő hulladékgazdálkodási célok meghatározása

VI.1. A hulladékkeletkezés csökkentési célkitűzései a tervezési területen, a tervidőszak végére várhatóan keletkező hulladékok mennyisége és összetétele

VI.1.1. A képződő hulladék mennyiségének várható alakulása

VI./1. táblázat A nem veszélyes hulladékok keletkezésének tervezett mennyisége (t/év)

VI./2. táblázat A képződő települési szilárd hulladékból szelektíven gyűjtött hulladékáramok tervezett mennyisége (t/év)

VI.1.2. Csökkentési célok

• Az elérendő hulladékgazdálkodási célok meghatározásánál alapul vettük a hulladékgazdálkodásról szóló 2000. évi XLIII. törvény, a 110/2002.(XII.12.) OGY határozatban kihirdetett, 2002. november 26-án elfogadott Országos Hulladékgazdálkodási Tervet (OHT) és a 15/2003. KvVM rendeletben kihirdetett Dél-Dunántúli Statisztikai Régió Hulladékgazdálkodási Tervét.
• A helyi hulladékgazdálkodási terv elfogadása után – ami a 2004-2008-as időszakra vonatkozik – a tervről kétévente beszámolót kell készíteni és hatévente meg kell újítani. A helyi hulladékgazdálkodási terv céljait figyelembe kell venni és be kell építeni az önkormányzat más ágazati intézkedéseibe is.
• Biztosítani és folyamatosan fejleszteni (képzés) kell a végrehajtáshoz az önkormányzatnak a megfelelő szakértői apparátust. Együtt kell működni a térségben kialakításra kerülő Mecsek-Dráva Hulladékgazdálkodási Program koordináló szervezeteivel.

A 2000. évi XLIII. hulladékgazdálkodási törvény 56. §-a alapján a hulladéklerakóban ártalmatlanításra kerülő hulladék biológiailag lebomló szervesanyag tartalmát a bázis évhez viszonyítva 2004. július 1-ig 75%-ra, 2007. július 1-ig 50%-ra (2014. július 1-ig pedig 35%-ra) kell csökkenteni.

A Mecsek-Dráva Hulladékgazdálkodási Projekt prognosztizálja a hulladékösszetétel alakulását 2001-2030 között. (lásd a VI/1. számú ábrát). Ez alapján a Programban részt vevő falvak települési szilárd hulladékában található biohulladék aránya folyamatosan csökken.

VI./1 ábra Hulladékösszetétel a falvakban

Ugyancsak a fent említett jogszabály szerint 2005. július 1-ig a hulladékká vált csomagolóanyagok legalább 50%-át hasznosítani kell és ezen belül legalább 25% anyagában kell, hogy hasznosításra kerüljön, úgy, hogy ez az arány minden anyagtípusnál legalább 15% legyen.

A település a 25/2002.(II.27.) kormányrendeletben meghatározott Nemzeti Települési Szennyvízelvezetési és –tisztítási Megvalósítási Program szerint csak az un. „B” program részese lesz, mert a település nem szerepel egyik – a fent említett kormányrendelet mellékletében található – tervezési alegységként használt szennyvíz-elvezetési agglomerációban sem. A település, mivel a jogszabály alapján közműves szennyvízelvezető és –tisztító művel gazdaságosan nem látható el, ezért a 174/2003.(X.28.) kormányrendelet szerint, az Egyedi Szennyvízkezelés Nemzeti Megvalósítási Programjában vesz részt. A településnek jogszabályi kötelezettsége a szennyvíz szakszerű egyedi kezeléséről és ártalommentes elhelyezéséről az utóbbi rendelet és a vonatkozó jogszabályi előírásoknak megfelelően gondoskodni. Az ezzel kapcsolatos intézkedések tervezésére a jelen helyi hulladékgazdálkodási terv felülvizsgálata során kell sort keríteni, mivel az intézkedések megvalósításának jogszabályban meghatározott határideje a tervezési időszakot meghaladja és jelenleg a település számára sem áll rendelkezésre olyan forrás, amelyből a szükséges intézkedéseket határidő előtt megvalósíthatnál.

Kaszó község az alábbi táblázatban található csökkentési célokat tűzte ki a tervidőszakra:

VI./3. táblázat A nem veszélyes hulladékokra vonatkozó csökkentési célok

VI./4. táblázat A kiemelten kezelendő hulladékáramokra vonatkozó csökkentési célok

VI./5. táblázat A csomagolási hulladékokra vonatkozó csökkentési célok

VI. 2. Hulladékhasznosítási, ártalmatlanítási célkitűzések tervezése

VI./6. táblázat A nem veszélyes hulladékokra vonatkozó hasznosítási, ártalmatlanítási célok

VI./7. táblázat A nem veszélyes hulladékokra vonatkozó helyi és regionális hasznosítási, ártalmatlanítási célok összehasonlítása

VI/8. táblázat A kiemelten kezelendő hulladékáramokra vonatkozó hasznosítási, ártalmatlanítási célok

VI./9. táblázat A kiemelten kezelendő hulladékáramokra vonatkozó helyi és regionális hasznosítási, ártalmatlanítási célok összehasonlítása

VI./10. táblázat A csomagolási hulladékokra vonatkozó hasznosítási, ártalmatlanítási célok

VI./11. táblázat A csomagolási hulladékokra vonatkozó helyi és regionális hasznosítási, ártalmatlanítási célok összehasonlítása

A hulladékok tervezési időszak végére (2008) várható mennyiségét, a Mecsek-Dráva Hulladékgazdálkodási Programban kialakított marcali hulladékközpontra vonatkozóan becsüljük meg. Ez azt jelenti, hogy a VI./12. és a VI./13. táblázatban szereplő adatok a hulladékközpontba beszállításra kerülő anyagokat foglalják magukban. Kaszó Község hulladéka is ide fog beérkezni.

VI./12. táblázat A Marcali Hulladékkezelő Központ tervezési időszak végére várható csomagolási hulladékmennyiségei, hasznosítási mennyiségei és hasznosítási arányuk

VI./13. táblázat A Marcali Hulladékkezelő Központ tervezési időszak végére várható csomagolási hulladékmennyiségei, hasznosítási mennyiségei és hasznosítási arányuk

VII. fejezet A kijelölt célok elérését, illetve megvalósítását szolgáló cselekvési programok

Kaszó község a települési szilárdhulladék-gazdálkodással kapcsolatos kötelezettséginek a megoldására csatlakozott a Mecsek-Dráva Hulladékgazdálkodási Programhoz, amely Pécs Megyei Jogú Város kezdeményezésére a Pécs, Marcali, Nagyatád, Barcs, Dombóvár, Sellye és Bóly vonzáskörzetében lévő települések között jött létre. A Program célkitűzései a következők:

1. A régió hulladékkezelésére műszaki és jogi követelményeknek megfelelő hulladékgyűjtő és kezelő rendszer létrehozása;
2. A csomagolóanyagok, zöldhulladékok (ezer fő feletti településeken) és a háztartásokban keletkezett veszélyes hulladékok szelektív gyűjtésének bevezetése a hulladékok újrahasznosítható részének visszaforgatása céljából;
3. A lerakóba kerülő biológiailag lebomló hulladékok mennyiségének csökkentése komposztáló berendezések beiktatásával, felhasználva a rendszeres belül szelektíven gyűjtött zöldhulladékokat, illetve a mechanikai szétválasztás után elkülönített bomló szerves hulladékokat. A bomló szerves hulladék sterilizálásának, a keletkező biogázok ellenőrzött körülmények közötti összegyűjtésének és energetikai, valamint hőhasznosításának biofermentálással történő biztosítása;
4. Az anyagában nem hasznosítható éghető hulladékok energetikai hasznosítása;
5. A végleges lerakásra kerülő hulladékmennyiség minimalizálása, a hulladéklerakásra meglévő lerakók, a jelenlegi műszaki és környezetvédelmi paramétereknek megfelelő bővítéssel;
6. Gondoskodás a háztartási hulladék veszélyes komponenseinek külön gyűjtéséről és megfelelő módon történő elhelyezéséről;
7. A hulladékok hasznosításából származó gazdasági és financiális előnyök kihasználása a lakossági díjak megfizethető szinten tartása érdekében;
8. A régi lerakók rekultiválásával a terület-felhasználás valamint a lerakók által okozott környezeti terhelés csökkentése;

9. Publicitási intézkedések bevezetésével a lakosság körében a helyes hulladékkezelés és a szelektív hulladékgyűjtés módszereinek megismertetése és elfogadtatása, a környezettudatos magatartás népszerűsítése.

A Mecsek-Dráva Hulladékgazdálkodási Program legfőbb előnye, hogy a hulladékgazdálkodási rendszert a környezetvédelmi, műszaki és gazdasági követelményeknek megfelelően korszerűsíti. A műszaki védelemmel nem rendelkező hulladéklerakók rekultiválásával és a korszerűtlen gyűjtőjárművek lecserélésével csökkenthető a talaj, víz és a levegő szennyezése; a lerakásra kerülő hulladékban az újrahasznosítható anyagok (csomagolóeszközök, szervesanyagok) mennyisége az EU követelményeknek megfelelően lecsökkenthető; valamint az egységes beruházások és az egységes üzemeltetés egységes díjrendszer bevezetését teszi lehetővé.

A komplex hulladékgazdálkodási program a nagytérségben élő 454 153 állandó lakost érint. Becslések szerint ez a népesség jelenleg mindegy 171 ezer tonna hulladékot termel, amely várhatóan évente folyamatosan növekszik és a projekt utolsó évében (2030) meghaladja a 234 ezer tonnát.

A program várt élettartama 25 év, amiből 3 évet vesz igénybe a javasolt fejlesztések megvalósítása. A kivitelezés 2007-ben kezdődhet, amennyiben a Kohéziós Alap pályázat sikeresen zárul. A teljes rendszer üzemeltetése a beruházási szakasz 2008. évi befejezését követően 2009-től indulhat. A rendszer működési ideje alatt a szelektíven gyűjtött, válogatott és újrahasznosított hulladékok mennyisége fokozatosan növekszik. Az évente elért visszagyűjtési és hasznosítási arányok teljesítik a magyar és EU jogszabályok követelményeit.

A program teljes beruházási költsége 21 638 millió Ft.

VII.1. Módszerfejlesztési, intézményfejlesztési, ismeretterjesztő, szemléletformáló, tájékoztató, oktatási és kutatási-fejlesztési programok

Kaszó település részét képezi a Mecsek-Dráva Szilárdhulladék Gazdálkodási Program Nagyatádi körzetének, amelynek keretein belül kommunikációs projekt végrehajtására is sor kerül. Ennek célja a Mecsek-Dráva Program működésével kapcsolatos információk továbbítása a lakosság felé, a környezettudatosság fejlesztése illetve a szelektív hulladékgyűjtés népszerűsítése.

VII.1. táblázat Módszerfejlesztéssel, intézményfejlesztéssel, ismeretterjesztéssel, szemléletformálással, tájékoztatással, oktatással, képzéssel és kutatás-fejlesztéssel foglalkozó programok

VII.2. Hulladékgazdálkodási cselekvési program

VII.2.1. A hulladékhasznosítási, ártalmatlanítási célkitűzések elérését szolgáló intézkedések meghatározása

VII.2.1.1. A hulladékgyűjtési rendszer tervezett fejlesztése a települési szilárd hulladékok tekintetében

Somogyszob területén a Mecsek-Dráva program keretében a hulladékgyűjtés három típusa valósul meg, biztosítva ezáltal, hogy a különböző hulladékfrakciókat a további hasznosítás, ártalmatlanítás szempontjából optimális módon gyűjtsük.

Mindez az alábbi hulladékfajtákra terjed ki:

• Műanyag
• Üveg
• Papír
• Fém
• Textil
• Biohulladék
  • Szerves lebomló
  • Zöldhulladék
    • Veszélyes

V.2.1.1.1. A hulladék gyűjtése

Ömlesztett hulladék:

Az ömlesztett hulladékgyűjtés a térség valamennyi településén jelenleg is működő gyűjtési forma, amely a Mecsek-Dráva Program elindulása után is tovább üzemel, azonban kizárólag az úgynevezett maradék hulladékra terjed ki. A lakosság tulajdonában lévő gyűjtőedényeket (70-1 100 liter) tömörítőlapos hulladékgyűjtő gépjárművek ürítik. Az összegyűjtött hulladékot a pormentes gyűjtést biztosító gépjárművek a Nagyatádon létrehozandó átrakóállomáson keresztül a Marcali Hulladékkezelő Központba szállítják.

Gyűjtőszigetes szelektív gyűjtés:

Kaszó községben gyűjtőszigeteket (1 db) helyeznek el, amelyekben a lakosság elkülönítetten gyűjtheti a papír-, műanyag, illetve üveg hulladékot. A gyűjtőpontok 1-2,5 m³ térfogatú, műanyagból vagy fémből készült edények, amelyek színei egyértelműen jelölik a gyűjtendő hulladék fajtáját (kék-papír, sárga-műanyag, zöld-üveg). A gyűjtőpontok ürítését speciális darus felépítménnyel rendelkező, görgős konténerszállító gépjármű végzi. A hulladékot a konténerszállító gépjárművek a Marcali válogatóműbe szállítják, ahol megtörténik a hulladék utóválogatása.

Zöldhulladék komposztálás:

A zöldhulladék elkülönített gyűjtése és hasznosítása az 1000 fő alatti településeken – így Kaszó esetében is – a házi komposztálás népszerűsítésével és az ehhez szükséges technológia megismertetésével lehetséges. Mindennek célja a szállítási távolságok és költségek minimalizálása.

Hulladékudvarok:

A hulladékudvarokban nagyméretű hulladékok (pl. homok, bútorok), elektromos készülékek, szelektíven gyűjtött háztartási hulladékok, építési törmelék és háztartásokban keletkező nehezen kezelhető anyagok (pl. festékes göngyöleg, akkumulátor, szárazelem) gyűjtésére kerül sor.

A hulladékudvarokban lévő konténerek cseréjét pótkocsis görgős konténeres, illetve láncos konténeres felépítményű járművek végzik.

A Mecsek-Dráva Hulladékgazdálkodási Program megvalósítás után a Nagyatádi körzet területén három hulladékudvar létestül. (Nagyatád, Csurgó és Lábod településeken) Ezeket Somogyszob lakossága is igénybe veheti.

Átrakóállomás:

Az átrakóállomásokba kizárólag az ömlesztve gyűjtött hulladékfrakció kerül. A körzet területén egy átrakóállomás (Nagyatád) létesül. Az átrakóállomásra érkeznek a térségből a hulladékszállító gépjárművek és a hulladékot az átrakóállomás garatába ürítik. Az átrakóállomáson üzemelő tömörítő berendezés a hulladékot 32 m³-es konténerekbe tölti, amely hulladékkezelő központba történő szállításáról pótkocsival rendelkező görgős konténerszállító gépjármű gondoskodik.

VII.2.1.1.2. A hulladék hasznosítása

A somogyszobi hulladékgyűjtési rendszer kiépítésének eredményeként három fajta hulladékáram érkezik három különböző kezelő létesítménybe:

• a szelektíven gyűjtött papír, műanyag üveg a válogatóműbe,
• az egyéb hasznosítható hulladék a mechanikai előkészítőbe,
• a zöldhulladék a komposztálókba.

A válogatómű és a mechanikai előkészítőmű a Marcali Hulladékkezelő központban kap helyet. A begyűjtött hulladék részét képző bomló szerves hulladékot elkülönítik, és a Barcsi Hulladékkezelő Központba szállítják, ahol sor kerül biofermentációs eljárással történő előkészítésére majd komposztálására.

A Nagyatád körzet területén keletkező zöldhulladékot a Nagyatádon felépítendő komposzttelepre szállítják.

Válogatómű:

A kaszói szelektív hulladékgyűjtésből, valamint a hulladékudvarokban összegyűjtött papír, műanyag és üveg hulladék a Marcali válogatóműbe érkezik. Az üveg hulladékot nem válogatják, azt kizárólag a válogatómű területén elhelyezett 32 m³-es konténerben gyűjtik, majd továbbszállítják hasznosításra.

A papír és műanyag hulladék a válogatóműben további válogatásra, majd bálázásra kerül.

A válogatómű végtermékei a másodnyersanyag bálák, amelyeket az elszállításig a válogatóművek fedett tárolóiban raktároznak, mozgatásukat targoncák végzik. Megfelelő mennyiségű hulladékbálák összegyűlése esetén a bálákat teherszállító gépjárművekre rakodják és elszállítják a hasznosító üzembe.

Mechanikai előkészítő üzem:

Az ömlesztve gyűjtött kaszói hulladék a Nagyatádon létesítendő átrakóállomáson keresztül a Marcali Mechanikai előkészítőműbe kerül, ahol aprítják, majd egy dobszita segítéségével külön választják a nagy, illetve kisméretű frakciókat. A kisméretű frakció biofermentációra, majd komposztálásra kerül, míg a nagyméretű frakcióból a fém alkotórészeket mágnesszeparátor segítéségével eltávolítják. A megmaradó anyagot egy fajsúly szerinti osztályozó berendezés könnyű, illetve nehéz frakcióra osztja. A könnyű frakciót bálázzák, illetve műanyag fóliába csomagolják, így az hosszú időn keresztül tárolható, és igény szerint felhasználható energetikai hasznosítóműben fűtőanyagként. A könnyű frakció energetikai hasznosítására a projekt keretein kívül kerülne sor, együttégetéses technológia alkalmazásával, vagy külső égetőműbe történő szállítással. A csomagolt hulladékbálák mozgatását targonca végzi, szállításuk tehergépjárművekkel történhet.

Biofermentáció és komposztálás:

A Marcali mechanikai előkészítőműből kikerülő bomló szerves hulladék a Barcsi Hulladékkezelő Központban biofermentálásra kerül. A fermentálóban az anaerob baktériumok a szerves anyagot lebontják és metán gázt (CH₄) állítanak elő.

A fermentált anyagot az utófermentáló után szeparátor segítségével a lehetőségeknek megfelelően víztelenítik és a fennmaradó anyagot a zöldhulladékkal – és szükség estén a víztelenített szennyvíziszappal – keverve, komposztálják.

A komposztálást szemipermeábilis membránnal takart, levegőztetett eljárással hajtják végre. A komposztálódási folyamat végén a komposztot tovább válogatják és tisztítják. A kész komposztot felhasználhatósága alapján három kategóriába sorolják.

VII.2.1.1.3. Ártalmatlanítás

Lerakás:

A Kaszó községben összegyűjtött hulladékból a mechanikai előkészítés után nem hasznosítható mennyiséget a Marcali Hulladékkezelő Központ részét képező lerakóba szállítják. A lerakóra csak regisztrált beszállítás történhet, a beérkező gépjárművek által beszállított hulladékot hídmérlegen megmérik, adatait számítógépen rögzítik. Ez a nyilvántartás lehetővé teszi, hogy akár évek múlva is visszakereshető, hogy egy adott gépjármű hulladéka a lerakó mely részére került, így a rendszer minimalizálja a környezeti kockázatot.

Energetikai hasznosítás:

A kaszói hulladékból a mechanikai előkészítés során keletkező könnyű frakció energetikai hasznosítása a projekt keretén kívül történik együttégetési technológia alkalmazásával, vagy regionális energetikai hasznosítóműbe történő szállítással.

Építési törmelék hasznosítása:

Az építési törmelék hasznosítására való előkészítésére a programban egy mobil hasznosító gépsor beszerzését tervezik. A gépsor fő állomáshelye Pécs, a Kaszó községből begyűjtött építési törmelék itt lesz hasznosítható.

VII.2.1.2. Intézkedések a folyékony hulladékok tekintetében

Fontos feladat, hogy a tervezési időszak alatt a csatornára való rákötések számának folyamatos növelése, ennek érdekében tájékoztatni kell a lakosságot és meg kell tenni a szükséges adminisztratív intézkedéseket.

VII.2.1.3. Intézkedések az egyéb hulladékok tekintetében

A településen az egyébhulladékokkal kapcsolatos fejlesztéseket, intézkedéseket jelenleg nem terveznek.

VII/2. táblázat A nem veszélyes hulladékáramok hasznosításához, ártalmatlanításához szükséges kapacitásigények bemutatása

VII./3. táblázat A nem veszélyes hulladékok hasznosításával, ártalmatlanításával kapcsolatos cselekvési program

A nem veszélyes hulladékok hasznosításával, ártalmatlanításával kapcsolatos cselekvési programok összesített költsége 6 656 eFt.

II./4. táblázat A kiemelten kezelendő hulladékáramok hasznosításához, ártalmatlanításához szükséges kapacitásigények bemutatása

VII./5. táblázat A kiemelten kezelendő hulladékáramok hasznosításával, ártalmatlanításával kapcsolatos cselekvési program

VII/6. táblázat A csomagolási hulladékok hasznosításához, ártalmatlanításához szükséges kapacitásigények bemutatása

VII.2.2. A környezetvédelmileg nem megfelelő és illegális kezelő, lerakó telepek rekultiválásának, felszámolásának feladatai

VII./7. táblázat Az illegális és környezetvédelmileg nem megfelelő tároló, kezelő és lerakó telepek rekultiválási, felszámolási feladatai

VII.3. A tervezett intézkedések végrehajtásának sorrendje és határideje

VII.3.1. A Mecsek-Dráva programmal kapcsolatos intézkedések tervezett sorrendjét az alábbi táblázat tartalmazza:

VII.3.2. Települési folyékony-hulladékkezeléssel kapcsolatos intézkedések:

Elsődleges feladat, hogy a tervezési időszak alatt a csatornára való rákötések számának folyamatos növelése, ennek érdekében tájékoztatni kell a lakosságot és meg kell tenni a szükséges adminisztratív intézkedéseket.

VII.3.3. Egyéb intézkedések:

Fontos cél főként a kiemelt hulladékáramok esetében területi és országos kezdeményezésekben való részvétel. Az ehhez kapcsolódó tevékenységeket és időpontokat jelen terv felülvizsgálata során a későbbiekben meghatározásra kerülő országos programok ütemezéséhez szükséges igazítani.

I. 1. a település bemutatása

            I./1. táblázat          A település jellemző 2002. évi statisztikai adatai (Forrás: KSH)

Kaszó Község Somogy megye nyugati részén, mintegy 10 km-re Nagyatádtól északnyugatra fekszik. A település a 61-es és 68-as főutakat Iharosberénynél és Nagyatádnál összekötő mellékúton keresztül közelíthető meg. A település vasútvonalon közvetlenül nem közelíthető meg. A legközelebbi vasútállomás a 4 km-re lévő Somogyszobon és a 6 km-re található Szentán van. Helyközi buszközlekedéssel ellátott.

A település Belső-Somogyban helyezkedi el. Dús erdeiről híres. Szomszédságában, tőle dél-nyugatra fekszik a védett Baláta-tó.

A környék éghajlata átmeneti jellegű, a nedves, kontinentális éghajlatot mediterrán és óceáni hatás befolyásolja. A csapadék mennyisége az országos átlagot valamivel meghaladja 700-800 mm, a napfénytartam ennek alatta marad 1900-2000 óra. Az évi középhőmérséklet 10-11 ⁰C, a januári átlag hőmérséklet -2 - -1 ⁰C, a júliusi középhőmérséklet 20-21 ⁰C. Az uralkodó szélirány É-i.

A település területe 22,48 km², a lakosság száma 2002-ben 148 fő volt. A lakónépesség száma stagnáló tendenciát mutat (0 fő), a mi a születéshez képest egyenlő mértékű halálozásnak köszönhető. Ezt a mutatót növeli a bevándorlás jelenléte. Az élveszületések száma (1), ami megegyezik a halálozások számával (1). A bevándorlás meghatározó (6 fő különbözet).

A községben 58 lakás található, vezetékes víz a lakások majdnem 100%-ában (55 lakásban) van. A vezetékes gáz még nem került bevezetésre, de a közüzemi szennyvízcsatorna hálózat már ki van építve a településen. A közüzemi vízvezeték-hálózat 1,9 km. A villamos energiát fogyasztó háztartások száma 38. 2002-ben nem épült új lakás és megszűnt lakás sem volt.

Gazdasági szempontból a község fejlődését alapvetően hatalmas erdei határozzák meg. A munkavállaló lakosság nagy része a helyi erdészetnél vállal munkát. A fakitermelés mellett a vadászat és az ahhoz kapcsolódó vendéglátás nyújt munkát az itt élő lakosságnak. A vállalkozások száma összesen 18. Ebből az összes 9 egyéni vállalkozás. A Bt-k száma 3, a Kft-k száma 5. Fontosabb vállalkozások a HM Kaszó Erdőgazdaság Rt. (145 fő, fafeldolgozás, erdőtelepítés), Mega-Logistic Rt. (34 fő, turizmus), Vad-gép Kft. (13 fő, erdőfenntartás), Erdőtrans Kft. (24 fő, szállítás).

A településnek nincs önálló óvodája és általános iskolája. A falu gyerekei Nagyatádra, Somogyszobra vagy Csurgóra járnak óvodába, illetve tanulni.

Idegenforgalmát szintén a nagy erdőinek köszönheti. A Baláta-tó különleges növény- és állatvilága vonzza a zöld turizmus híveit.

I. 2. A helyi tervezés szükségességének bemutatása

A hulladékgazdálkodásról szóló 2000. évi XLIII. törvény értelmében az ország hulladékgazdálkodási stratégiai célkitűzései, továbbá az alapvető hulladékgazdálkodási elvek érvényesítése érdekében (a hulladékkeletkezés megelőzése, a hulladékok minél nagyobb arányú hasznosítása, a hulladékok szakszerű ártalmatlanítása) Országos Hulladékgazdálkodási Terv (OHT) készült, melyet a 110/2002.(XII.12.) OGY határozatával hirdettek ki.

Az OHT kihirdetését követően – arra építve – Regionális Hulladékgazdálkodási Terveket kellett készíteni (15/2003. KvVM rendelete, (XI.17.)), majd ezzel összhangban, a területi tervek kihirdetését követően 270 nappal a településeknek helyi terveket kell kidolgozni.

A helyi hulladékgazdálkodási tervek elsősorban az önkormányzatok által szolgáltatott adatokon alapulnak. A hiányzó adatok kapcsán megkeresték a terv készítői az adott településen közszolgáltató vállalatot, a Dél-Dunántúli Környezetvédelmi Felügyelőséget, egyéb hulladékgazdálkodásban illetékes szolgáltatókat. A terv készítése során a Mecsek-Dráva Hulladékgazdálkodási Projekt legfrissebb változatát is felhasználták (megvalósíthatósági tanulmány, pénzügyi-gazdasági elemzés).

A helyi hulladékgazdálkodási tervek elkészítése érdekében, összhangban a hulladékgazdálkodásról szóló 2000. évi XLIII. törvénnyel, illetve a 126/2003. évi kormányrendelet – A hulladékgazdálkodási tervek részletes tartalmi követelményeiről – rendelkezéseivel, figyelembe véve a 15/2003. KvVM rendelet – A területi hulladékgazdálkodási tervekről – a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium által kiadott „Segedélet a helyi hulladékgazdálkodási tervek készítéséhez” elnevezésű dokumentumot, kérdőívek észültek. A települési jegyző részére eljuttatott, majd személyes megkeresés útján, kérdezőbiztosok segítéségével kitöltött kérdőívek képezik jelen terv alapját. Az adatok összegyűjtése után kezdődött meg a meglévő adatok kiértékelése, a célok, prioritások meghatározása, illetve a célok elérését szolgáló cselekvési programok ütemtervének kialakítása. Az így elkészült helyi hulladékgazdálkodási tervek további egyeztetések után a települési önkormányzat fogadja el, hagyja jóvá.

I. 3. Tervezésbe bevont hatóságok, önkormányzatok és egyéb szervezetek

A helyi hulladékgazdálkodási tervezés kapcsán, még a kérdőívek kiküldése előtt egyeztetésre került sor Dél-Dunántóli Környezetvédelmi Felügyelőséggel, majd az illetékes települési önkormányzattal. A helyi hulladékgazdálkodási terv szorosan illeszkedik a térség regionális hulladékgazdálkodási tervéhez.

Jelen tervek alapját képező Mecsek-Dráva Hulladékgazdálkodási Projekt elkészítése során a következő egyeztetések lefolytatására került sor:

• Fejlesztési koncepció kialakítása (2002-2003): egyeztetés a térség városainak, majd a kisebb településeinek bevonásával.
• Projekt előkészítő tanulmánynak véleményeztetése (2002. szept.), véleményező: Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium Hulladékgazdálkodási és Környezet-technológiai főosztálya.
• Önkormányzati Együttműködési Megállapodás megkötése (2003. aug.): Mecsek-Dráva Projekt által érintett települések kötelezettségvállalásával.
• Társulási Tanács megalakítása (2004. márc.): Mecsek-Dráva Hulladékgazdálkodási Projekt iránt elkötelezett önkormányzatok egyeztetésének intézményesült formája a program megvalósításával, későbbi működtetésével kapcsolatos kérdésekben.

A projekt elkészítése kapcsán számos kérdésben volt szükség hatósági egyeztetésre. Bevont hatóságok:

• a Dél-Dunántúli Környezetvédelmi Felügyelőséggel - környezetvédelmi engedélyeztetés, IPPC
• Miniszterelnöki Hivatal – finanszírozás, projektbeszámoló
• Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium Fejlesztési Igazgatóságával – finanszírozás, projektmenedzsment
• KvVM szakmai főosztályok – program tartalmának szakmai egyeztetése
• KvVM által megbízott tanácsadó cégek – tenderkiírás, regionális programok összehasonlító elemzése

II. fejezet A tervezési területen keletkező, hasznosítandó vagy ártalmatlanítandó hulladékok mennyisége és eredete

II.1. A keletkező hulladékok típusa és éves mennyisége

II.1.1 Nem veszélyes hulladékok

A településen 2002-ben 20 t/év települési szilárd hulladék és 5 732 m³/év folyékony hulladék és szennyvíz keletkezik.

A településen 3,6 t/év kommunális szennyvíziszap keletkezik.

Az építési-bontási hulladék mennyisége 1 t/év.

II./1. táblázat A keletkező nem veszélyes hulladékok és éves mennyiségük (tonna/év)

* a Dél-Dunántúli Regionális Tervben szereplő adatok alapján a településen keletkező csatornán el nem vezetett szennyvíz mennyisége

** a településről csatornán elvezetett szennyvíz mennyisége: 38 000 m³

II.1.2. Szelektíven gyűjtött, kiemelten kezelendő hulladékáramok

A településen a kiemelten kezelendő hulladékok gyűjtése közül az egészségügyi hulladék szelektív gyűjtés valósul meg, az elszállított mennyiség 1 kg/év.

II.1.3. Csomagolási hulladékok

A településen  csomagolási hulladékot szelektíven gyűjtik, két 1000 literes gyűjtőpont került kihelyezésre, ahol műanyag és üveg hulladék helyezhető el.

II.2. A felhalmozott hulladékok típusa és mennyisége

II.2.1. Nem veszélyes hulladékok

A község területén nem található nem veszélyes, felhalmozott hulladék.

II.2.2. A területen felhalmozott, kiemelten kezelendő hulladékáramok

A község területén nem található kiemelten kezelendő, felhalmozott hulladék.

II.2.3. Csomagolási hulladékok

A község területén nem található csomagolási felhalmozott hulladék.

II.3. A településre beszállított és onnan kiszállított hulladékok típusa és éves mennyisége

II.3.1. Nem veszélyes hulladékok

A településről a szilárd hulladék kiszállításra kerül, mert a településen nem található hulladékkezelő telep. A hulladék begyűjtését és elszállítását a Saubermacher-Pannónia Kft. végzi. A települési szilárd hulladék a nagyatádi hulladéklerakóba kerül.

A Dél-Dunántúli Regionális Terv adatai alapján a településen 2001-ben 5 732 m³/év folyékony hulladék keletkezett. Tengelyen 264 m³/év folyékony hulladékot Kovács Ferenc vállalkozó szállít Segesdre.

A szennyvíziszapot a DRV Rt. szállítja el Nagyatádra.

Az építési-bontási hulladék éves mennyisége 1 t/év, melyet az erdőgazdaság földutak javítására használ, így a településről nem kerül kiszállításra.

A településre hulladékbeszállítás nem történik.

II./2. táblázat A településre beszállított és onnan kiszállított nem veszélyes hulladékok és éves mennyiségük

II.3.2. A településre beszállított és onnan kiszállított, kiemelten kezelendő hulladékáramok

A kiemelten kezelendő hulladékáramok szelektív gyűjtése közül az egészségügyi hulladék szelektív gyűjtése valósul meg 1 kg/év mennyiséggel, ártalmatlanításáról a vállalkozó háziorvos gondoskodik.

II.3.3. Csomagolási hulladékok

A településen a műanyag és üveg csomagoló anyag szelektív gyűjtése valósul meg, az összegyűjtött mennyiségre vonatkozó adat nem ismert.

II.4. A tervezési terület éves hulladékmérlegének bemutatása

II.4.1. Nem veszélyes hulladékok

II./3. táblázat A nem veszélyes hulladékok kezelési arányainak bemutatása (hulladékmérleg)

* A kommunális szennyvíziszap kiszállításra kerül a településről

II.4.2. Kiemelten kezelendő hulladékáramok

A kiemelten kezelendő hulladékok közül az egészségügyi hulladék szelektív gyűjtése valósul meg, mennyisége 1 kg/év, a teljes mennyiség kiszállításra kerül a településről.

II.4.3. Csomagolási hulladékok

A településen a műanyag és üveg csomagoló anyag szelektív gyűjtése valósul meg, az összegyűjtött mennyiségre vonatkozó adat nem ismert.

III. fejezet A hulladékkezeléssel kapcsolatos alapvető műszaki követelmények

III.1. A jogszabályokban meghatározott műszaki követelmények és a területen folyó hulladékkezelésre előírt követelmények ismertetése

• Az önkormányzat területén telephelyengedéllyel, illetve hulladékkezelési engedéllyel rendelkező hulladékkezelési tevékenységet végző vállalkozás nem működik.

IV. fejezet Az egyes hulladéktípusokra vonatkozó speciális intézkedések

Kaszó Község Önkormányzata a hulladékkezeléssel kapcsolatban az alábbi rendeletet hozta:

• 10/2004.(VII.6.) számú rendelet a hulladékkezelési helyi közszolgáltatásról.

Az önkormányzat nem hozott speciális intézkedést hulladékkezeléssel kapcsolatban.

V. fejezet A hulladékok kezelése, a kezelőtelepek és létesítmények, a kezelésre felhatalmazott vállalkozások

V.1. Hulladékok gyűjtése és szállítása

A szilárd hulladék elszállítására a település a Saubermacher-Pannónia Kft végzi. A hetente egyszer összegyűjtött hulladékot a nagyatádi hulladéklerakóba szállítják.

A folyékony hulladék esetében. A település által szolgáltatott adatok alapján 264 m³ folyékony hulladékot pedig Kovács Ferenc vállalkozó szállít Segesdre.

A szennyvíziszapot a DRV Rt. kiszállítja a településről Nagyatádra.

Az építési törmelék mennyisége 1 t/év) az erdőgazdaság hasznosítja földutak karbantartására.

Az állati hulladékkal kapcsolatban adatok nem állnak rendelkezésre.

A csomagolási hulladékok szelektív gyűjtését a Saubermacher – Pannónia Kft. szervezi, az elszállított mennyiség nem ismert.

V./1. táblázat: A nem veszélyes hulladékokat begyűjtő szervezet

V./2. táblázat A területen működő, egyéb kiemelt hulladékot begyűjtő szervezetek a tervezés időpontjában

V.1.2. A területen folytatott hulladékkezelési (hasznosítási, ártalmatlanítási) tevékenység általános ismertetése, értékelése

A település területén szennyvíztisztító mű található, ahol baktériumos technológiával végzik a szennyvíz tisztítását. A beszállítás kizárólag Kaszó községből történik, a beszállított szennyvíz mennyisége 400 m³-re tehető. A keletkező szennyvíziszap elszállítását a DRV Rt. végzi.

V.1.3. A felhalmozott hulladékok tárolásának, helyzetének (problémakörének) ismertetése

A településen illegális, illetve felhagyott hulladéklerakó nem található.

V.2. A települési szilárd hulladékgazdálkodás helyzetelemzésénél előírtakon túl ismertetendő tényezők

V.2.1. A másodnyersanyag visszanyerés és a hasznosítás aránya a tervezési területen

A településen rendszeres szelektív hulladékgyűjtés valósul meg, 2 db 1000 literes gyűjtőpont került kihelyezésre, amelyekben műanyag és üveg hulladékot gyűjtenek. A szelekatíven gyűjtött hulladék elszállításáról és további hasznosításáról a Saubermacher – Pannónia Kft. gondoskodik.

V.2.2. A területen a települési hulladék részeként keletkező biológiailag lebomló szerves hulladék mennyisége, és ebből a lerakásra kerülő mennyiség, a jelenlegi komposztáló- és egyéb kezelőkapacitás és a későbbiekben le nem rakható mennyiség összevetése

A település területén sem a zöldhulladék, sem a biohulladék gyűjtése, illetve a házi komposztálás nem valósul meg.

V.3. A települési folyékony hulladékkal való gazdálkodás helyzetelemzése

A településen a Dél-Dunántúli Regionális Hulladékgazdálkodási Tervben szereplő adatok alapján összesen 5732 m³ folyékony hulladék keletkezik, ami 1 főre lebontva 29,72 m³-t jelent.

V.3.1. A településen keletkező települési folyékony hulladék mennyisége, lerakóhelyi gyűjtés – körzetenként

V./2. táblázat A településen keletkező települési folyékony hulladék mennyisége

VI. fejezet Az elérendő hulladékgazdálkodási célok meghatározása

VI.1. A hulladékkeletkezés csökkentési célkitűzései a tervezési területen, a tervidőszak végére várhatóan keletkező hulladékok mennyisége és összetétele

VI.1.1. A képződő hulladék mennyiségének várható alakulása

VI./1. táblázat A nem veszélyes hulladékok keletkezésének tervezett mennyisége (t/év)

VI./2. táblázat A képződő települési szilárd hulladékból szelektíven gyűjtött hulladékáramok tervezett mennyisége (t/év)

VI.1.2. Csökkentési célok

• Az elérendő hulladékgazdálkodási célok meghatározásánál alapul vettük a hulladékgazdálkodásról szóló 2000. évi XLIII. törvény, a 110/2002.(XII.12.) OGY határozatban kihirdetett, 2002. november 26-án elfogadott Országos Hulladékgazdálkodási Tervet (OHT) és a 15/2003. KvVM rendeletben kihirdetett Dél-Dunántúli Statisztikai Régió Hulladékgazdálkodási Tervét.
• A helyi hulladékgazdálkodási terv elfogadása után – ami a 2004-2008-as időszakra vonatkozik – a tervről kétévente beszámolót kell készíteni és hatévente meg kell újítani. A helyi hulladékgazdálkodási terv céljait figyelembe kell venni és be kell építeni az önkormányzat más ágazati intézkedéseibe is.
• Biztosítani és folyamatosan fejleszteni (képzés) kell a végrehajtáshoz az önkormányzatnak a megfelelő szakértői apparátust. Együtt kell működni a térségben kialakításra kerülő Mecsek-Dráva Hulladékgazdálkodási Program koordináló szervezeteivel.

A 2000. évi XLIII. hulladékgazdálkodási törvény 56. §-a alapján a hulladéklerakóban ártalmatlanításra kerülő hulladék biológiailag lebomló szervesanyag tartalmát a bázis évhez viszonyítva 2004. július 1-ig 75%-ra, 2007. július 1-ig 50%-ra (2014. július 1-ig pedig 35%-ra) kell csökkenteni.

A Mecsek-Dráva Hulladékgazdálkodási Projekt prognosztizálja a hulladékösszetétel alakulását 2001-2030 között. (lásd a VI/1. számú ábrát). Ez alapján a Programban részt vevő falvak települési szilárd hulladékában található biohulladék aránya folyamatosan csökken.

VI./1 ábra Hulladékösszetétel a falvakban

Ugyancsak a fent említett jogszabály szerint 2005. július 1-ig a hulladékká vált csomagolóanyagok legalább 50%-át hasznosítani kell és ezen belül legalább 25% anyagában kell, hogy hasznosításra kerüljön, úgy, hogy ez az arány minden anyagtípusnál legalább 15% legyen.

A település a 25/2002.(II.27.) kormányrendeletben meghatározott Nemzeti Települési Szennyvízelvezetési és –tisztítási Megvalósítási Program szerint csak az un. „B” program részese lesz, mert a település nem szerepel egyik – a fent említett kormányrendelet mellékletében található – tervezési alegységként használt szennyvíz-elvezetési agglomerációban sem. A település, mivel a jogszabály alapján közműves szennyvízelvezető és –tisztító művel gazdaságosan nem látható el, ezért a 174/2003.(X.28.) kormányrendelet szerint, az Egyedi Szennyvízkezelés Nemzeti Megvalósítási Programjában vesz részt. A településnek jogszabályi kötelezettsége a szennyvíz szakszerű egyedi kezeléséről és ártalommentes elhelyezéséről az utóbbi rendelet és a vonatkozó jogszabályi előírásoknak megfelelően gondoskodni. Az ezzel kapcsolatos intézkedések tervezésére a jelen helyi hulladékgazdálkodási terv felülvizsgálata során kell sort keríteni, mivel az intézkedések megvalósításának jogszabályban meghatározott határideje a tervezési időszakot meghaladja és jelenleg a település számára sem áll rendelkezésre olyan forrás, amelyből a szükséges intézkedéseket határidő előtt megvalósíthatnál.

Kaszó község az alábbi táblázatban található csökkentési célokat tűzte ki a tervidőszakra:

VI./3. táblázat A nem veszélyes hulladékokra vonatkozó csökkentési célok

VI./4. táblázat A kiemelten kezelendő hulladékáramokra vonatkozó csökkentési célok

VI./5. táblázat A csomagolási hulladékokra vonatkozó csökkentési célok

VI. 2. Hulladékhasznosítási, ártalmatlanítási célkitűzések tervezése

VI./6. táblázat A nem veszélyes hulladékokra vonatkozó hasznosítási, ártalmatlanítási célok

VI./7. táblázat A nem veszélyes hulladékokra vonatkozó helyi és regionális hasznosítási, ártalmatlanítási célok összehasonlítása

VI/8. táblázat A kiemelten kezelendő hulladékáramokra vonatkozó hasznosítási, ártalmatlanítási célok

VI./9. táblázat A kiemelten kezelendő hulladékáramokra vonatkozó helyi és regionális hasznosítási, ártalmatlanítási célok összehasonlítása

VI./10. táblázat A csomagolási hulladékokra vonatkozó hasznosítási, ártalmatlanítási célok

VI./11. táblázat A csomagolási hulladékokra vonatkozó helyi és regionális hasznosítási, ártalmatlanítási célok összehasonlítása

A hulladékok tervezési időszak végére (2008) várható mennyiségét, a Mecsek-Dráva Hulladékgazdálkodási Programban kialakított marcali hulladékközpontra vonatkozóan becsüljük meg. Ez azt jelenti, hogy a VI./12. és a VI./13. táblázatban szereplő adatok a hulladékközpontba beszállításra kerülő anyagokat foglalják magukban. Kaszó Község hulladéka is ide fog beérkezni.

VI./12. táblázat A Marcali Hulladékkezelő Központ tervezési időszak végére várható csomagolási hulladékmennyiségei, hasznosítási mennyiségei és hasznosítási arányuk

VI./13. táblázat A Marcali Hulladékkezelő Központ tervezési időszak végére várható csomagolási hulladékmennyiségei, hasznosítási mennyiségei és hasznosítási arányuk

VII. fejezet A kijelölt célok elérését, illetve megvalósítását szolgáló cselekvési programok

Kaszó község a települési szilárdhulladék-gazdálkodással kapcsolatos kötelezettséginek a megoldására csatlakozott a Mecsek-Dráva Hulladékgazdálkodási Programhoz, amely Pécs Megyei Jogú Város kezdeményezésére a Pécs, Marcali, Nagyatád, Barcs, Dombóvár, Sellye és Bóly vonzáskörzetében lévő települések között jött létre. A Program célkitűzései a következők:

1. A régió hulladékkezelésére műszaki és jogi követelményeknek megfelelő hulladékgyűjtő és kezelő rendszer létrehozása;
2. A csomagolóanyagok, zöldhulladékok (ezer fő feletti településeken) és a háztartásokban keletkezett veszélyes hulladékok szelektív gyűjtésének bevezetése a hulladékok újrahasznosítható részének visszaforgatása céljából;
3. A lerakóba kerülő biológiailag lebomló hulladékok mennyiségének csökkentése komposztáló berendezések beiktatásával, felhasználva a rendszeres belül szelektíven gyűjtött zöldhulladékokat, illetve a mechanikai szétválasztás után elkülönített bomló szerves hulladékokat. A bomló szerves hulladék sterilizálásának, a keletkező biogázok ellenőrzött körülmények közötti összegyűjtésének és energetikai, valamint hőhasznosításának biofermentálással történő biztosítása;
4. Az anyagában nem hasznosítható éghető hulladékok energetikai hasznosítása;
5. A végleges lerakásra kerülő hulladékmennyiség minimalizálása, a hulladéklerakásra meglévő lerakók, a jelenlegi műszaki és környezetvédelmi paramétereknek megfelelő bővítéssel;
6. Gondoskodás a háztartási hulladék veszélyes komponenseinek külön gyűjtéséről és megfelelő módon történő elhelyezéséről;
7. A hulladékok hasznosításából származó gazdasági és financiális előnyök kihasználása a lakossági díjak megfizethető szinten tartása érdekében;
8. A régi lerakók rekultiválásával a terület-felhasználás valamint a lerakók által okozott környezeti terhelés csökkentése;

9. Publicitási intézkedések bevezetésével a lakosság körében a helyes hulladékkezelés és a szelektív hulladékgyűjtés módszereinek megismertetése és elfogadtatása, a környezettudatos magatartás népszerűsítése.

A Mecsek-Dráva Hulladékgazdálkodási Program legfőbb előnye, hogy a hulladékgazdálkodási rendszert a környezetvédelmi, műszaki és gazdasági követelményeknek megfelelően korszerűsíti. A műszaki védelemmel nem rendelkező hulladéklerakók rekultiválásával és a korszerűtlen gyűjtőjárművek lecserélésével csökkenthető a talaj, víz és a levegő szennyezése; a lerakásra kerülő hulladékban az újrahasznosítható anyagok (csomagolóeszközök, szervesanyagok) mennyisége az EU követelményeknek megfelelően lecsökkenthető; valamint az egységes beruházások és az egységes üzemeltetés egységes díjrendszer bevezetését teszi lehetővé.

A komplex hulladékgazdálkodási program a nagytérségben élő 454 153 állandó lakost érint. Becslések szerint ez a népesség jelenleg mindegy 171 ezer tonna hulladékot termel, amely várhatóan évente folyamatosan növekszik és a projekt utolsó évében (2030) meghaladja a 234 ezer tonnát.

A program várt élettartama 25 év, amiből 3 évet vesz igénybe a javasolt fejlesztések megvalósítása. A kivitelezés 2007-ben kezdődhet, amennyiben a Kohéziós Alap pályázat sikeresen zárul. A teljes rendszer üzemeltetése a beruházási szakasz 2008. évi befejezését követően 2009-től indulhat. A rendszer működési ideje alatt a szelektíven gyűjtött, válogatott és újrahasznosított hulladékok mennyisége fokozatosan növekszik. Az évente elért visszagyűjtési és hasznosítási arányok teljesítik a magyar és EU jogszabályok követelményeit.

A program teljes beruházási költsége 21 638 millió Ft.

VII.1. Módszerfejlesztési, intézményfejlesztési, ismeretterjesztő, szemléletformáló, tájékoztató, oktatási és kutatási-fejlesztési programok

Kaszó település részét képezi a Mecsek-Dráva Szilárdhulladék Gazdálkodási Program Nagyatádi körzetének, amelynek keretein belül kommunikációs projekt végrehajtására is sor kerül. Ennek célja a Mecsek-Dráva Program működésével kapcsolatos információk továbbítása a lakosság felé, a környezettudatosság fejlesztése illetve a szelektív hulladékgyűjtés népszerűsítése.

VII.1. táblázat Módszerfejlesztéssel, intézményfejlesztéssel, ismeretterjesztéssel, szemléletformálással, tájékoztatással, oktatással, képzéssel és kutatás-fejlesztéssel foglalkozó programok

VII.2. Hulladékgazdálkodási cselekvési program

VII.2.1. A hulladékhasznosítási, ártalmatlanítási célkitűzések elérését szolgáló intézkedések meghatározása

VII.2.1.1. A hulladékgyűjtési rendszer tervezett fejlesztése a települési szilárd hulladékok tekintetében

Somogyszob területén a Mecsek-Dráva program keretében a hulladékgyűjtés három típusa valósul meg, biztosítva ezáltal, hogy a különböző hulladékfrakciókat a további hasznosítás, ártalmatlanítás szempontjából optimális módon gyűjtsük.

Mindez az alábbi hulladékfajtákra terjed ki:

• Műanyag
• Üveg
• Papír
• Fém
• Textil
• Biohulladék
  • Szerves lebomló
  • Zöldhulladék
    • Veszélyes

V.2.1.1.1. A hulladék gyűjtése

Ömlesztett hulladék:

Az ömlesztett hulladékgyűjtés a térség valamennyi településén jelenleg is működő gyűjtési forma, amely a Mecsek-Dráva Program elindulása után is tovább üzemel, azonban kizárólag az úgynevezett maradék hulladékra terjed ki. A lakosság tulajdonában lévő gyűjtőedényeket (70-1 100 liter) tömörítőlapos hulladékgyűjtő gépjárművek ürítik. Az összegyűjtött hulladékot a pormentes gyűjtést biztosító gépjárművek a Nagyatádon létrehozandó átrakóállomáson keresztül a Marcali Hulladékkezelő Központba szállítják.

Gyűjtőszigetes szelektív gyűjtés:

Kaszó községben gyűjtőszigeteket (1 db) helyeznek el, amelyekben a lakosság elkülönítetten gyűjtheti a papír-, műanyag, illetve üveg hulladékot. A gyűjtőpontok 1-2,5 m³ térfogatú, műanyagból vagy fémből készült edények, amelyek színei egyértelműen jelölik a gyűjtendő hulladék fajtáját (kék-papír, sárga-műanyag, zöld-üveg). A gyűjtőpontok ürítését speciális darus felépítménnyel rendelkező, görgős konténerszállító gépjármű végzi. A hulladékot a konténerszállító gépjárművek a Marcali válogatóműbe szállítják, ahol megtörténik a hulladék utóválogatása.

Zöldhulladék komposztálás:

A zöldhulladék elkülönített gyűjtése és hasznosítása az 1000 fő alatti településeken – így Kaszó esetében is – a házi komposztálás népszerűsítésével és az ehhez szükséges technológia megismertetésével lehetséges. Mindennek célja a szállítási távolságok és költségek minimalizálása.

Hulladékudvarok:

A hulladékudvarokban nagyméretű hulladékok (pl. homok, bútorok), elektromos készülékek, szelektíven gyűjtött háztartási hulladékok, építési törmelék és háztartásokban keletkező nehezen kezelhető anyagok (pl. festékes göngyöleg, akkumulátor, szárazelem) gyűjtésére kerül sor.

A hulladékudvarokban lévő konténerek cseréjét pótkocsis görgős konténeres, illetve láncos konténeres felépítményű járművek végzik.

A Mecsek-Dráva Hulladékgazdálkodási Program megvalósítás után a Nagyatádi körzet területén három hulladékudvar létestül. (Nagyatád, Csurgó és Lábod településeken) Ezeket Somogyszob lakossága is igénybe veheti.

Átrakóállomás:

Az átrakóállomásokba kizárólag az ömlesztve gyűjtött hulladékfrakció kerül. A körzet területén egy átrakóállomás (Nagyatád) létesül. Az átrakóállomásra érkeznek a térségből a hulladékszállító gépjárművek és a hulladékot az átrakóállomás garatába ürítik. Az átrakóállomáson üzemelő tömörítő berendezés a hulladékot 32 m³-es konténerekbe tölti, amely hulladékkezelő központba történő szállításáról pótkocsival rendelkező görgős konténerszállító gépjármű gondoskodik.

VII.2.1.1.2. A hulladék hasznosítása

A somogyszobi hulladékgyűjtési rendszer kiépítésének eredményeként három fajta hulladékáram érkezik három különböző kezelő létesítménybe:

• a szelektíven gyűjtött papír, műanyag üveg a válogatóműbe,
• az egyéb hasznosítható hulladék a mechanikai előkészítőbe,
• a zöldhulladék a komposztálókba.

A válogatómű és a mechanikai előkészítőmű a Marcali Hulladékkezelő központban kap helyet. A begyűjtött hulladék részét képző bomló szerves hulladékot elkülönítik, és a Barcsi Hulladékkezelő Központba szállítják, ahol sor kerül biofermentációs eljárással történő előkészítésére majd komposztálására.

A Nagyatád körzet területén keletkező zöldhulladékot a Nagyatádon felépítendő komposzttelepre szállítják.

Válogatómű:

A kaszói szelektív hulladékgyűjtésből, valamint a hulladékudvarokban összegyűjtött papír, műanyag és üveg hulladék a Marcali válogatóműbe érkezik. Az üveg hulladékot nem válogatják, azt kizárólag a válogatómű területén elhelyezett 32 m³-es konténerben gyűjtik, majd továbbszállítják hasznosításra.

A papír és műanyag hulladék a válogatóműben további válogatásra, majd bálázásra kerül.

A válogatómű végtermékei a másodnyersanyag bálák, amelyeket az elszállításig a válogatóművek fedett tárolóiban raktároznak, mozgatásukat targoncák végzik. Megfelelő mennyiségű hulladékbálák összegyűlése esetén a bálákat teherszállító gépjárművekre rakodják és elszállítják a hasznosító üzembe.

Mechanikai előkészítő üzem:

Az ömlesztve gyűjtött kaszói hulladék a Nagyatádon létesítendő átrakóállomáson keresztül a Marcali Mechanikai előkészítőműbe kerül, ahol aprítják, majd egy dobszita segítéségével külön választják a nagy, illetve kisméretű frakciókat. A kisméretű frakció biofermentációra, majd komposztálásra kerül, míg a nagyméretű frakcióból a fém alkotórészeket mágnesszeparátor segítéségével eltávolítják. A megmaradó anyagot egy fajsúly szerinti osztályozó berendezés könnyű, illetve nehéz frakcióra osztja. A könnyű frakciót bálázzák, illetve műanyag fóliába csomagolják, így az hosszú időn keresztül tárolható, és igény szerint felhasználható energetikai hasznosítóműben fűtőanyagként. A könnyű frakció energetikai hasznosítására a projekt keretein kívül kerülne sor, együttégetéses technológia alkalmazásával, vagy külső égetőműbe történő szállítással. A csomagolt hulladékbálák mozgatását targonca végzi, szállításuk tehergépjárművekkel történhet.

Biofermentáció és komposztálás:

A Marcali mechanikai előkészítőműből kikerülő bomló szerves hulladék a Barcsi Hulladékkezelő Központban biofermentálásra kerül. A fermentálóban az anaerob baktériumok a szerves anyagot lebontják és metán gázt (CH₄) állítanak elő.

A fermentált anyagot az utófermentáló után szeparátor segítségével a lehetőségeknek megfelelően víztelenítik és a fennmaradó anyagot a zöldhulladékkal – és szükség estén a víztelenített szennyvíziszappal – keverve, komposztálják.

A komposztálást szemipermeábilis membránnal takart, levegőztetett eljárással hajtják végre. A komposztálódási folyamat végén a komposztot tovább válogatják és tisztítják. A kész komposztot felhasználhatósága alapján három kategóriába sorolják.

VII.2.1.1.3. Ártalmatlanítás

Lerakás:

A Kaszó községben összegyűjtött hulladékból a mechanikai előkészítés után nem hasznosítható mennyiséget a Marcali Hulladékkezelő Központ részét képező lerakóba szállítják. A lerakóra csak regisztrált beszállítás történhet, a beérkező gépjárművek által beszállított hulladékot hídmérlegen megmérik, adatait számítógépen rögzítik. Ez a nyilvántartás lehetővé teszi, hogy akár évek múlva is visszakereshető, hogy egy adott gépjármű hulladéka a lerakó mely részére került, így a rendszer minimalizálja a környezeti kockázatot.

Energetikai hasznosítás:

A kaszói hulladékból a mechanikai előkészítés során keletkező könnyű frakció energetikai hasznosítása a projekt keretén kívül történik együttégetési technológia alkalmazásával, vagy regionális energetikai hasznosítóműbe történő szállítással.

Építési törmelék hasznosítása:

Az építési törmelék hasznosítására való előkészítésére a programban egy mobil hasznosító gépsor beszerzését tervezik. A gépsor fő állomáshelye Pécs, a Kaszó községből begyűjtött építési törmelék itt lesz hasznosítható.

VII.2.1.2. Intézkedések a folyékony hulladékok tekintetében

Fontos feladat, hogy a tervezési időszak alatt a csatornára való rákötések számának folyamatos növelése, ennek érdekében tájékoztatni kell a lakosságot és meg kell tenni a szükséges adminisztratív intézkedéseket.

VII.2.1.3. Intézkedések az egyéb hulladékok tekintetében

A településen az egyébhulladékokkal kapcsolatos fejlesztéseket, intézkedéseket jelenleg nem terveznek.

VII/2. táblázat A nem veszélyes hulladékáramok hasznosításához, ártalmatlanításához szükséges kapacitásigények bemutatása

VII./3. táblázat A nem veszélyes hulladékok hasznosításával, ártalmatlanításával kapcsolatos cselekvési program

A nem veszélyes hulladékok hasznosításával, ártalmatlanításával kapcsolatos cselekvési programok összesített költsége 6 656 eFt.

II./4. táblázat A kiemelten kezelendő hulladékáramok hasznosításához, ártalmatlanításához szükséges kapacitásigények bemutatása

VII./5. táblázat A kiemelten kezelendő hulladékáramok hasznosításával, ártalmatlanításával kapcsolatos cselekvési program

VII/6. táblázat A csomagolási hulladékok hasznosításához, ártalmatlanításához szükséges kapacitásigények bemutatása

VII.2.2. A környezetvédelmileg nem megfelelő és illegális kezelő, lerakó telepek rekultiválásának, felszámolásának feladatai

VII./7. táblázat Az illegális és környezetvédelmileg nem megfelelő tároló, kezelő és lerakó telepek rekultiválási, felszámolási feladatai

VII.3. A tervezett intézkedések végrehajtásának sorrendje és határideje

VII.3.1. A Mecsek-Dráva programmal kapcsolatos intézkedések tervezett sorrendjét az alábbi táblázat tartalmazza:

VII.3.2. Települési folyékony-hulladékkezeléssel kapcsolatos intézkedések:

Elsődleges feladat, hogy a tervezési időszak alatt a csatornára való rákötések számának folyamatos növelése, ennek érdekében tájékoztatni kell a lakosságot és meg kell tenni a szükséges adminisztratív intézkedéseket.

VII.3.3. Egyéb intézkedések:

Fontos cél főként a kiemelt hulladékáramok esetében területi és országos kezdeményezésekben való részvétel. Az ehhez kapcsolódó tevékenységeket és időpontokat jelen terv felülvizsgálata során a későbbiekben meghatározásra kerülő országos programok ütemezéséhez szükséges igazítani.