Kaszó Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 9/2013. (XII.10.) önkormányzati rendelete
a szociális ellátásokról
Hatályos: 2014. 01. 01- 2015. 02. 27Kaszó Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 9/2013. (XII.10.) önkormányzati rendelete
a szociális ellátásokról
2014-01-01-tól 2015-02-28-ig
A rendeletet hatályon kívül helyezte a szociális ellátásokról szóló 4/2015. (II. 26.) önkormányzati rendelet 29. §-a.
Hatálytalan: 2015. március 1-től
Kaszó Községi Önkormányzat Képviselő-testületének
9/2013. (XII. 10.) önkormányzati rendelete
a szociális ellátásokról
Kaszó Községi Önkormányzat Képviselő-testülete (továbbiakban: képviselő-testület) a szociális igazgatásról és a szociális ellátásról szóló 1993. évi III. törvény (továbbiakban: Szt.) 1. § (2) bekezdésében, 10. § (1) bekezdésében, 25. § (3) bekezdés b) pontja, 26. §-ában, 32. § (1) bekezdés b) pontjában, 32. § (3) bekezdésében, 37. § (1) bekezdés d) pontjában, 43/B. § (1), (3) bekezdésében, 45. § (1) bekezdésében, 47. § (2) bekezdésében, 48. § (4) bekezdésében, 50. § (3) bekezdésében, 60. § (2) bekezdésében, 62. § (2) bekezdésében és 132. § (4) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, Magyarország helyi önkormányzatokról szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13. § (1) bekezdés 8. pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:
I. Fejezet
A szociális igazgatás és a szociális ellátás általános szabályai
1. Általános rendelkezések
1. §
A rendelet célja, hogy megállapítsa az önkormányzat által a helyi sajátosságoknak megfelelő szociális rászorultságtól függő pénzben, valamint természetben biztosított szociális ellátások formáit, szervezeti keretei, az eljárási és jogosultsági szabályokat, továbbá azok igénybevételének és érvényesítésének módját, feltételeit és garanciáit.
2. A rendelet hatálya
2. §
(1) A rendelet hatályára vonatkozóan az Szt. 3. §-a az irányadó.
(2) E rendeletben foglaltakat kell alkalmazni Rinyamenti Kistérség Többcélú Önkormányzati Társulása (a továbbiakban: társulás) által fenntartott, Rinyamenti Szociális Szolgáltató Központ (a továbbiakban: RSZSZK) létrehozásáról és fenntartásáról szóló társulási megállapodás szerinti intézmény útján biztosított szociális és gyermekjóléti ellátások igénybevétele esetén.
(3) A rendeletben meghatározott szociális hatáskörök gyakorlását a képviselő-testület – a (4) bekezdésben foglalt kivétellel- a polgármesterre ruházza át.
(4) A rendelet 20. § a), c) pontjában meghatározott önkormányzati segéllyel, a 28. §-ban meghatározott köztemetéssel kapcsolatos hatáskört a Szociális Bizottság gyakorolja.
(5) A 30. § (1) bekezdésben felsorolt alapszolgáltatásokat –a falugondnoki szolgáltatás kivételével- az önkormányzat társulás keretében, a RSZSZK útján biztosítja.
3. Eljárási rendelkezések
3. §
(1) Az e rendeletben szabályozott pénzbeli és természetbeni szociális ellátások megállapítása és a szociális alapszolgáltatások igénybevétele iránti kérelmeket a Somogyszobi Közös Önkormányzati Hivatalban (a továbbiakban: Hivatal) lehet szóban, vagy írásban előterjeszteni.
(2) Civil szervezetek is kezdeményezhetik a hivatalból történő eljárást. Eljárás kezdeményezésük nem terjed ki intézményi ellátás igénybevételének kezdeményezésére.
4. §
(1) A kérelmező a kérelmében saját, valamint a vele egy háztartásban lakó személyek adatairól, jövedelmi viszonyairól köteles nyilatkozni, továbbá a jövedelmi adatokra vonatkozó bizonyítékokat a kérelem benyújtásával egyidejűleg kell becsatolnia.
(2) A pénzbeli és természetbeni szociális ellátások megállapítása iránti kérelem a pénzbeli és természetbeni szociális ellátások igénylésének és megállapításának, valamint folyósításának részletes szabályairól szóló 63/2006. (III. 27.) Korm. rendelet (továbbiakban: Pr.) 1. § (1) és 3. § (1) bekezdésén túl az Szt. 18. §-ának g) pontjában foglaltakat is tartalmazza.
(3) A jogosultság megállapításakor figyelembe vehető jövedelemre vonatkozóan az Szt. 10. § (2) - (3) bekezdése az irányadó.
(4) A jövedelem számításakor figyelmen kívül hagyandó jövedelemre vonatkozóan az Szt. 10. § (4) bekezdése az irányadó.
(5) A jogosultsági feltételek megállapításához e §-ban szabályozottakon túl szükséges egyes speciális igazolások és bizonyítékok köre a konkrét ellátási forma szabályozásánál kerül felsorolásra.
(6) Nincs szükség igazolásra azon adatok tekintetében, amelyek a Hivatal nyilvántartásában fellelhetők, valamint a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.) 36. § (2) - (3) bekezdésében foglaltak szerint az adat, illetve igazolás beszerezhető.
5. §
(1) A rendszeres ellátások folyósítására, kifizetésére vonatkozóan az Pr. 6. §-a az irányadó azzal, hogy elsősorban átutalással, külön kérelem esetén házipénztári kifizetéssel történik.
(2) Nem rendszeres ellátások folyósítását, kifizetését a határozat jogerőre emelkedését követő 15 napon belül házipénztárból, külön kérelem esetén átutalással kell teljesíteni.
6. §
(1) Amennyiben a pénzbeli és természetbeni ellátás iránti kérelemben előadott életkörülmények vizsgálata kapcsán a kérelem megalapozott elbírálása szükségessé teszi, az igénylőnél környezettanulmányt kell készíteni.
(2) Nem kell környezettanulmányt készíteni az igénylőről, ha életkörülményeit a Hivatal már bármely ügyben vizsgálta és azokban lényeges változás nem feltételezhető.
7. §
(1) A rendszeres szociális segély, az önkormányzati segély egészben, vagy részben természetbeni szociális ellátás formájában is nyújtható. A folyósítás módjáról az ellátást megállapító határozatban rendelkezni kell.
(2) A rendszeres szociális segély természetbeni szociális ellátás formájában akkor nyújtható, ha a családban a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény 68. §-a szerint védelembe vett gyermek él.
8. §
A szociális ellátásra való jogosultság elbírálásához, ha a kérelmező életvitele alapján vélelmezhető, hogy a jövedelemigazolásban feltüntetett összegen felül egyéb jövedelemmel is rendelkezik, a kérelmező kötelezhető arra, hogy családja vagyoni viszonyairól az Pr. 1. sz. melléklete szerinti formanyomtatványon nyilatkozzék.
9. §
A szociális ellátásra jogosultság, a jogosultat érintő jog és kötelezettség megállapítására, továbbá a hatósági ellenőrzésre Ket. rendelkezéseit kell alkalmazni.
4. Jogosulatlanul igénybe vett ellátás megtérítése
10. §
A jogosulatlanul igénybe vett ellátás megtérítésére az Szt. 17. § (1) – (3) bekezdéseiben foglaltakat kell alkalmazni.
II. Fejezet
Pénzbeli ellátások
11. §
Szociális rászorultság esetén a jogosult számára a képviselő-testület az Szt.-ben, illetve e rendeletében meghatározott feltételek szerint
- Szt. 43. § (1) bekezdésében foglalt ápolási díjat (a továbbiakban: méltányossági ápolási díj),
- önkormányzati segélyt és
- temetési kölcsönt
állapít meg (a továbbiakban együtt: szociális rászorultságtól függő pénzbeli ellátások).
6. Rendszeres szociális segély
12. §
(1) A rendszeres szociális segélyben részesülő aktív korúak ellátására jogosult személyek körének meghatározására, megszüntetésére, összegére, felülvizsgálatára és a hajléktalan személyek részére történő rendszeres szociális segély megállapítására az
Szt. 37-37/C. §-ban foglaltak irányadók.
(2) Az az aktív korúak ellátására jogosult személy is rendszeres szociális segélyre jogosult, aki
- legalább 40 %-os egészségkárosodást szenvedett,
- a közfoglalkoztatáshoz szükséges munkaköri alkalmassági vizsgálaton a munkavégzésre véglegesen alkalmatlannak nyilvánították,
- folyamatos pszichiátriai kezelés alatt áll,
- cselekvőképességet kizáró gondnokság alatt áll,
- várandós anya.
(3) A (2) bekezdésben meghatározott feltétel fennállása az alábbi iratokkal igazolható:
- egészségkárosodott személy vonatkozásában az Országos Rehabilitációs és Szociális Szakértői Intézetnek az egészségkárosodás minősítését tartalmazó érvényes és hatályos szakhatósági állásfoglalása vagy szakvéleménye,
- munkavégzésre véglegesen alkalmatlan személy esetén az üzemorvos igazolása,
- folyamatos pszichiátriai kezelés alatt álló személy vonatkozásában szakorvosi szakvélemény,
- cselekvőképességet kizáró gondnokság alatt álló személy esetén jogerős bírósági ítélet,
- várandós anya esetén a nőgyógyász szakorvos igazolása vagy a terhes-gondozási kiskönyv.
7. A rendszeres szociális segélyben részesülő aktív korúak ellátására jogosult személy együttműködési kötelezettsége
13. §
(1) A rendszeres szociális segélyben részesülő aktív korúak ellátására jogosult személy – a legalább 50 %-os mértékben egészségkárosodott személy kivételével - a rendszeres szociális segély folyósításának feltételeként az RSZSZK Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálatával (továbbiakban: családsegítő és gyermekjóléti szolgálat) köteles együttműködni.
(2) Az együttműködési kötelezettség előírásáról, valamint az együttműködési kötelezettség megszegésének következményeiről a rendszeres szociális segélyt megállapító határozatban rendelkezni kell.
8. Az együttműködés eljárási szabályai
14. §
(1) A rendszeres szociális segélyben részesülő aktív korúak ellátására jogosult személy kötelezettségei:
- a rendszeres szociális segélyt megállapító határozat jogerőre emelkedését követő 15 napon belül a családsegítő és gyermekjóléti szolgálatnál nyilvántartásba veteti magát,
- a beilleszkedést segítő programról a nyilvántartásba vételtől számított 60 napon belül írásban megállapodik a családsegítő és gyermekjóléti szolgálattal,
- teljesíti a beilleszkedést segítő programban foglaltakat.
(2) Az (1) bekezdésben megjelölt határidők be nem tartása, illetve a beilleszkedést segítő programban meghatározott kapcsolattartás vagy programokon, oktatásban, képzésben való részvétel elmulasztása esetén a rendszeres szociális segélyre jogosult személy az elmulasztott határidő utolsó napjától, illetve a határnaptól, megjelölt időponttól számított 5 munkanapon belül mulasztása okát egészségügyi ok esetén orvosi igazolással, egyéb ok esetén két tanú által aláírt nyilatkozatával igazolhatja. Az igazolást a családsegítő és gyermekjóléti szolgálathoz kell benyújtani.
(3) A beilleszkedést segítő program a rendszeres szociális segélyben részesülő személy szociális helyzetéhez és mentális állapotához igazodva a következőkre terjed ki:
- Kapcsolattartás a családsegítő és gyermekjóléti szolgálattal.
- Részvétel a számára a családsegítő és gyermekjóléti szolgálat által előírt alábbi programokon:
ba) tanácsadás (pl. munkaügyi, egészségügyi),
bb) csoportos önsegítő és képességfejlesztő foglalkozás,
bc) életmódot formáló foglalkozás,
bd) munkavégzésre felkészítő foglalkozás (munkahelykeresést segítő technikák elsajátítása).
- A felajánlott és az iskolai végzettségének megfelelő oktatásban, képzésben történő részvétel, különösen az általános iskolai végzettség és az első szakképesítés megszerzése.
(4) A családsegítő és gyermekjóléti szolgálat a rendszeres szociális segély folyósításának időtartama alatt az együttműködés keretében:
- A rendszeres szociális segélyre jogosult személyt a jogerős határozat alapján – a szervnél történő megjelenésekor – nyilvántartásba veszi.
- Írásban tájékoztatja a rendszeres szociális segélyre jogosult személyt az Szt. 37/A. § (2) bekezdése szerinti beilleszkedést segítő program elkészítésének menetéről, a beilleszkedést segítő programok típusairól, az együttműködés eljárási szabályairól.
- A nyilvántartásba vételtől számított 60 napon belül a rendszeres szociális segélyre jogosult személy bevonásával kidolgozza az egyéni élethelyzethez igazodó beilleszkedést segítő programot, és arról a segélyben részesülő személlyel írásban megállapodást köt.
- Folyamatosan kapcsolatot tart a rendszeres szociális segélyre jogosult személlyel és legalább 3 havonta személyes találkozás útján figyelemmel kíséri a beilleszkedést segítő programban foglaltak betartását.
- A (2) bekezdés szerinti igazolási kérelem benyújtásakor egyéb ok esetén vizsgálja a nyilatkozat valóságtartalmát. Igazolási kérelem hiányában, illetve annak elutasítása esetén a családsegítő és gyermekjóléti szolgálat az igazolás benyújtására nyitvaálló határidő utolsó napjától, illetve az igazolási kérelem elutasításától számított 5 munkanapon belül a mulasztásról írásban értesíti a jegyzőt.
- Az előírt képzés be nem fejezése, végzettség, szakképesítés meg nem szerzése esetén annak okáról beszerzi a rendszeres szociális segélyre jogosult személy, valamint az oktatást, képzést végző szerv vezetőjének írásos nyilatkozatát. A nyilatkozatok elbírálását követően megállapítja, történt-e önhiba.
Önhiba megállapítása esetén 5 munkanapon belül jelzi a jegyzőnek, hogy a rendszeres szociális segélyre jogosult személy nem tett eleget együttműködési kötelezettségének.
- A tárgyévet követő év január 31. napjáig írásos értékelést készít a beilleszkedést segítő program végrehajtásáról, és amennyiben szükséges – a rendszeres szociális segélyre jogosult személy bevonásával – módosítja a programot.
- A (4) bekezdés g) pontja szerinti éves értékelés megküldésével tájékoztatja a jegyzőt a beilleszkedést segítő program végrehajtásáról.
9. Az együttműködési kötelezettség megszegése
15. §
Az együttműködési kötelezettség megszegésének minősül, ha az érintett személy:
- a családsegítő és gyermekjóléti szolgálattal a rendszeres szociális segélyt megállapító határozat jogerőre emelkedését követő 15 napon belül nem veszi fel a kapcsolatot,
- a beilleszkedést segítő programról a nyilvántartásba vételtől számított 60 napon belül nem köt írásbeli megállapodást a családsegítő és gyermekjóléti szolgálattal,
- a beilleszkedést segítő programban meghatározott kapcsolattartást vagy programokon, oktatásban, képzésben való részvételt elmulasztja,
- a képzést önhibájából nem fejezi be vagy az előírt végzettséget, szakképesítést önhibájából nem szerzi meg.
10. Az együttműködési kötelezettség megszegésének következményei
16. §
(1) A családsegítő és gyermekjóléti szolgálat együttműködési kötelezettség nem teljesítéséről szóló értesítése, jelzése esetén a jegyző 15 napon belül írásban tájékoztatja a rendszeres szociális segélyre jogosult személyt a mulasztásról, melyben felhívja figyelmét az ismételt mulasztás jogkövetkezményeire.
(2) Ha a rendszeres szociális segélyben részesülő személy a segély folyósításának időtartama alatt a családsegítő és gyermekjóléti szolgálattal fennálló együttműködési kötelezettségét neki felróhatóan két éven belül ismételten megszegi, aktív korúak ellátására való jogosultságát meg kell szüntetni.
11. Méltányossági ápolási díj
17. §
(1) A képviselő-testület ápolási díjat állapít meg annak a hozzátartozónak, aki 18. életévét betöltött tartósan beteg személy ápolását, gondozását végzi és az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegét, egyedülálló esetén 150%-át.
(2) Az ápolási díj megállapítása iránti kérelmet a Pr. 4. számú melléklete szerinti formanyomtatványon kell benyújtani. Az ápolási díj megállapítása iránti kérelemhez csatolni kell az Szt. 43. §-ában és a Pr. 25. §-ában meghatározott igazolásokat és szakvéleményt.
(3) Az ápolási díj havi összege az éves központi költségvetési törvényben meghatározott alapösszeg 80 %-a.
12. Az ápolási kötelezettség teljesítésének ellenőrzése
18. §
(1) Az ápolást végző személy a kötelezettségét nem teljesíti, ha az ellátott:
- rendszeres étkeztetéséről,
- alapvető gondozási, ápolási igényének kielégítéséről,
- az ellátott és lakókörnyezete megfelelő higiéniás körülményeinek biztosításáról,
- az esetleges vészhelyzet kialakulásának megelőzéséről
több egymást követő napon nem gondoskodik.
(2) Az RSZSZK Házi Segítségnyújtó Szolgálata az ápolást végző személy kötelezettségének teljesítését kéthavonta ellenőrzi. Az ellenőrzés során együttműködik a háziorvossal is, hogy meggyőződhessen az ápolt személy egészségi állapotának esetleges romlásáról, és annak okairól. Az ellenőrzés eredményéről írásban tájékoztatja a jegyzőt.
13. Önkormányzati segély
19. §
(1) A képviselő-testület az e rendeletben meghatározottak szerint önkormányzati segélyt nyújt, eseti jelleggel a létfenntartást veszélyeztető rendkívüli élethelyzetbe került, valamint időszakosan vagy tartósan létfenntartási gondokkal küzdő családok, illetve személyek részére, elsősorban az Szt. 45. § (4) bekezdésében meghatározott esetekben.
(2) Az Szt. 45. § (4) bekezdésében foglaltakon túl
- rendkívüli élethelyzetnek kell tekinteni, ha a kérelmező
aa) bűncselekmény anyagi sértettjeként anyagi segítségre szorul, vagy
ab) nyugdíjkifizetése valamely ok miatt késik (nyugdíjazás elhúzódása, rokkantsági fok megállapítása),
- létfenntartási gondnak kell tekinteni, ha a kérelmező
ba) egyedülálló és rokkantsági, öregségi vagy egyéb nyugdíjban részesül, és a jövedelme nem éri el az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 150 %-át,
bb) megélhetése valamely előre nem látható esemény bekövetkezése okán, igazolt módon, veszélyeztetve van.
20. §
Önkormányzati segély igényelhető:
- átmenetileg nehéz anyagi helyzetbe került személy vagy család kiadásainak mérséklésére (a továbbiakban: létfenntartási segély),
- eseti gyógyszerkiadás mérséklésére (a továbbiakban: rendkívüli gyógyszersegély), így különösen:
ba) azon személyek kiadásainak csökkentésére, akik nem rendszeres jelleggel, de esetenként egy-egy betegség miatt jelentkező magas gyógyszer, gyógyászati segédeszköz kiadást jövedelmi helyzetük miatt nem képesek megfizetni,
bb) azon családok támogatására, amelyben az egyes családtagok eseti gyógyszer, gyógyászati segédeszköz költsége együttesen olyan mértékű, hogy azt nem képesek viselni, vagy
- gyermek és fiatal felnőtt rászorultságára tekintettel nyújtott pénzbeli támogatásra (a továbbiakban: rendkívüli gyermeknevelési támogatás),
- elhunyt személy eltemettetésének költségeihez való hozzájárulásra (a továbbiakban: temetési hozzájárulás).
21. §
(1) Önkormányzati segély állapítható meg – a 25. §-ban foglalt kivétellel - annak a személynek, aki a 19. § szerint rendkívüli élethelyzetbe került vagy létfenntartási gonddal küzd, és családjában az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 130 %-át, egyedül élő esetén annak 150 %-át.
(2) Az önkormányzati segély egyszeri összege nem lehet kevesebb, mint 3.000 Ft.
(3) Az igénylő és a vele közös háztartásban elő családtagjai számára önkormányzati segély – a 25. §-ban foglalt kivétellel – egy naptári éven belül legfeljebb 2 alkalommal adható, és egy családból – alkalmanként is – csak egy személy részére.
22. §
Az önkormányzati segély kérelemre és hivatalból is megállapítható. A segély megállapítása iránti kérelmet e rendelet 1. számú melléklete szerinti formanyomtatványon kell benyújtani.
13.1 Rendkívüli gyógyszersegély
23. §
(1) Rendkívüli gyógyszersegélyre benyújtott önkormányzati segély iránti igény megállapításának a 21. § (1) bekezdésében meghatározottakon túl további feltétele, hogy az igazolt gyógyszer, gyógyászati segédeszköz kiadás költsége eléri az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 25 %-át, és a kérelmező a kérelem benyújtásának időpontjában nem részesül közgyógyellátásban.
(2) Rendkívüli gyógyszersegély iránt benyújtott kérelemhez csatolni kell a gyógyszerek, gyógyászati segédeszközök eseti vagy havi költségéről szóló igazolást.
13.2 Rendkívüli gyermeknevelési támogatás
24. §
(1) A gyermek és fiatal felnőtt rászorultságára tekintettel nyújtott pénzbeli támogatásra igényelt önkormányzati segély megállapításához csatolni kell a segélyezésre okot adó körülmények igazolására szolgáló iratokat.
(2) Az önkormányzati segélyt a gyermekre, illetve a fiatal felnőttre kell megállapítani, és a törvényes képviselőjének, illetve a fiatal felnőttnek folyósítani.
13.3 Temetési hozzájárulás
25. §
(1) A képviselő-testület temetési hozzájárulást nyújt annak a kérelmezőnek, aki meghalt kaszói személy eltemettetéséről
- annak ellenére gondoskodott, hogy arra nem volt köteles, és erről írásban nyilatkozik, vagy
- tartásra köteles hozzátartozóként gondoskodott, de a temetési költségek viselése saját, illetve családja létfenntartását veszélyezteti.
(2) Temetési hozzájárulás annak a személynek állapítható meg, akinek az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj legkisebb összegének 250 %-át, egyedül élő esetén annak 300 %-át.
(3) Az elhunyt személy eltemettetésének költségeihez való hozzájárulásként megállapított önkormányzati segély összege nem lehet kevesebb a helyben szokásos legolcsóbb temetés költségének 10%-ánál, de elérheti annak teljes összegét.
(4) A helyben szokásos legolcsóbb temetés összege 200.000 Ft.
(5) A temetési hozzájárulás iránti kérelmet az elhalálozás napjától számított 60 napon belül lehet benyújtani.
(6) A kérelemhez -a Pr. 32. § (1) bekezdésében foglaltakon túl- csatolni kell az elhunyt személy halotti anyakönyvi kivonatát, amennyiben nem a haláleset helye szerint illetékes települési önkormányzattól kéri a temetési segélyt.
13.4 Méltányosság
26. §
Önkormányzati segély méltányosságból, évente egy alkalommal abban az esetben is megállapítható, ha az egy főre jutó jövedelem a 21. § (1) bekezdésében és 25. § (2) bekezdésében előírt jövedelmi határt meghaladja, feltéve, hogy a kérelmező a kérelem benyújtásával egyidejűleg hitelt érdemlően igazolja a 19. § szerinti rendkívüli élethelyzet vagy létfenntartási gond fennállását.
14. Temetési kölcsön
27. §
(1) A képviselő-testület temetési kölcsönben (a továbbiakban: kölcsön) részesítheti azt a személyt, aki az elhunyt személy eltemettetéséről anyagi helyzete miatt nem képes gondoskodni, feltéve, hogy
- az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg a nyugdíjminimum 300 %-át, és
- rendelkezik olyan jövedelemforrással, amely garanciát jelent a kölcsön visszafizetésére.
(2) A kölcsön maximum összege: 150.000 Ft.
(3) A kérelemhez mellékelni kell a kérelmező és a vele közös háztartásban élők utolsó havi jövedelemigazolásait.
(4) A kölcsön 12 hónapra adható.
(5) Az első részletet a kölcsön felvételét követő hónap 15. napjáig kell visszafizetni.
(6) A kölcsön folyósításáról szóló határozatban rögzíteni kell a kölcsön összegét, a visszafizetés feltételeit és a kölcsön késedelmes megfizetése esetén a behajtás módját.
(7) Nem kaphat kölcsönt, akinek az elhunyttal, annak halála idején érvényes tartási-, öröklési szerződése volt.
III. Fejezet
Természetben nyújtott szociális ellátások
15. Köztemetés
28. §
(1) A képviselő-testület az eltemettetésre kötelezett személyt a köztemetés költségeinek megtérítése alól mentesíti:
- ha az egy főre számított havi családi jövedelme az öregségi nyugdíj legkisebb összegének 100 %-át nem haladja meg; egyedülálló esetén az egy főre számított havi családi jövedelme az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 150 %-át nem haladja meg, és
- vagyonnal nem rendelkezik.
(2) A képviselő-testület részletfizetést biztosít annak az eltemettetésre kötelezett személynek, akinek az egy főre számított havi családi jövedelme az (1) bekezdés a) pontjában meghatározott feltételnek nem felel meg, de az egy főre számított havi családi jövedelme nem éri el a nyugdíj minimum 250 %-át.
(3) A kérelemhez mellékelni kell a kérelmező és a vele közös háztartásban élők utolsó havi jövedelemigazolásait, valamint a Pr. 1 melléklete szerinti vagyonnyilatkozatot.
16. Közgyógyellátás
29. §
(1) Méltányosságból közgyógyellátásra jogosult az a szociálisan rászorult személy, akinek gyógyszerköltsége olyan magas, hogy azt létfenntartása veszélyeztetése nélkül nem képes viselni.
(2) Szociálisan rászorult az a személy, akinek
- családjában az egy főre jutó havi jövedelem nem éri el az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 150 %-át, egyedül élő esetén 200 %-át, továbbá
- a havi rendszeres gyógyító ellátásának költségének mértéke meghaladja az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 25 %-át.
IV. Fejezet
Szociális szolgáltatások
30. §
(1) Az önkormányzat Szt. 57. § (1) bekezdésében rögzített szociális alapszolgáltatások közül az alábbiakat biztosítja:
- falugondnoki szolgáltatás,
- étkeztetés,
- házi segítségnyújtás,
- családsegítés,
- a jelzőrendszeres házi segítségnyújtás,
- a közösségi ellátások,
- támogató szolgáltatás,
- utcai szociális munka,
- nappali ellátás.
(2) A személyes gondoskodást nyújtó ellátásokról, azok igénybevételéről, valamint a fizetendő térítési díjakról szóló szabályokat Nagyatád Város Önkormányzata Képviselő-testületének a gyermekvédelmi és szociális személyes gondoskodásáról szóló 7/2008. (II. 15.) rendelete tartalmazza.
17. Falugondnoki szolgáltatás
31. §
(1) A falugondnoki szolgáltatás keretében az Önkormányzat enyhíti az külterületi lakott helyek és egyéb belterületek intézményhiányából eredő hátrányait, biztosítja az alapvető szükségletek kielégítését célzó szolgáltatásokhoz való hozzájutást, az egyes alapszolgáltatásokhoz való hozzájutást, valamint segíti az egyéni és a közösségi szintű szükségletek teljesítését.
(2) A falugondnoki szolgálatról az önkormányzat külön rendeletet alkot.
IV. fejezet
Záró rendelkezések
32. §
Ez a rendelet 2014. január 1. napján lép hatályba.
33. §
Ezt a rendeletet a hatálybalépését követően indult ügyekben kell alkalmazni.
34. §
Ez a rendelet megfelel a belső piaci szolgáltatásokról szóló, az Európai Parlament és a Tanács 2006/123/EK irányelvében foglaltaknak.
35. §
Hatályát veszti
- Kaszó Községi Önkormányzat Képviselő-testületének a szociális ellátásokról szóló 5/2011. (III. 31.) önkormányzati rendelete,
- Kaszó Községi Önkormányzat Képviselő-testületének a szociális ellátásokról szóló 5/2011. (III. 31.) önkormányzati rendelete módosításáról szóló 10/2011. (VIII. 30.) önkormányzati rendelete,
- Kaszó Községi Önkormányzat Képviselő-testületének a szociális ellátásokról szóló 5/2011. (III. 31.) önkormányzati rendelete módosításáról szóló 9/2012. (IX. 27.) önkormányzati rendelete.
Hajdu Tibor Nagy Zoltán Sándorné
polgármester jegyző
Kihirdetési záradék:
A rendelet kihirdetve: 2013. december 10.
Nagy Zoltán Sándorné
jegyző
1. melléklet a 9/2013. (XII. 10.) önkormányzati rendelethez
K É R E L E M
Alulírott kérem, hogy az alábbi létfenntartást veszélyeztető helyzetre tekintettel önkormányzati segélyt szíveskedjenek megállapítani:
- átmenetileg nehéz anyagi helyzetre tekintettel a család kiadásainak mérséklésére (létfenntartási segély),
- eseti gyógyszerkiadás mérséklésére (rendkívüli gyógyszersegély),
- gyermek és fiatal felnőtt rászorultságára tekintettel (rendkívüli gyermeknevelési támogatás),
- elhunyt személy eltemettetésének költségeihez való hozzájárulásra (temetési hozzájárulás).
(A megfelelő betűjel bekarikázandó, egyidejűleg csak egy forma jelölhető meg!)
Kérelem indokolása: ………………………………………………………………………….................................................
…………………………………………………………………………………………………..................................................
…………………………………………………………………………………………………..................................................
…………………………………………………………………………………………………..................................................
…………………………………………………………………………………………………..................................................
NYILATKOZAT
A) Személyi adatok
1. Az önkormányzati segély megállapítását kérő neve (születési név is): …………………………………………………………………………………………………................................................
a) Anyja neve: ...................................................................................................................................................
b) Születési helye, ideje: ....................................................................................................................................
c) Lakóhelyének címe: .......................................................................................................................................
2. A családban a Nyilatkozat benyújtásának időpontjában a kérelmezővel közös háztartásban élő közeli hozzátartozók száma: ..................................... fő
3. A Nyilatkozat benyújtásának időpontjában a kérelmezővel közös háztartásban élő, az egy főre jutó jövedelem számítása szempontjából figyelembe vehető közeli hozzátartozók adatai:
Név | Születési hely, idő | Anyja neve | Társadalom-biztosítási | |||
1. házastársa, élettársa | ||||||
2. egyéb rokon (akinek eltartásáról gondoskodik) | ||||||
3. gyermekei | ||||||
B) Jövedelmi adatok
A jövedelmek típusai | A kérelme-ző | A kérelmező-vel közös | A kérelmező-vel közös | Összesen |
1. Munkaviszonyból, munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyból származó jövedelem és táppénz | ||||
2. Társas és egyéni vállalkozásból származó jövedelem | ||||
3. Ingatlan, ingó vagyontárgyak értékesítéséből származó jövedelem | ||||
4. Nyugellátás, baleseti nyugellátás, egyéb nyugdíjszerű ellátások | ||||
5. A gyermek ellátásához és gondozásához kapcsolódó támogatások (különösen: GYED, GYES, GYET, családi pótlék, gyermektartásdíj, árvaellátás) | ||||
6. Munkaügyi szervek által folyósított rendszeres pénzbeli ellátás | ||||
7. Föld bérbeadásából származó jövedelem | ||||
8. Egyéb (különösen: kapott tartás-, ösztöndíj, értékpapírból származó jövedelem, kis összegű kifizetések stb.) | ||||
9. Összes bruttó jövedelem | ||||
10. Személyi jövedelemadó vagy előleg összege | ||||
11. Egészségbiztosítási és nyugdíjjárulék összege | ||||
12. Munkavállalói járulék összege | ||||
13. A család összes nettó jövedelme [9-(10+11+12)] | ||||
14. A család összes nettó jövedelmét csökkentő tényezők (tartásdíj összege) | ||||
15. AZ ÜGYINTÉZŐ TÖLTI KI! |
A kérelemhez mellékelni kell a jövedelemnyilatkozat 1-14. pontjaiban feltüntetett jövedelmek valódiságának igazolására szolgáló iratokat.
Egy főre jutó havi családi nettó jövedelem (ügyintéző tölti ki) ............................... Ft/hó.
C) EGYÉB NYILATKOZATOK
Tudomásul veszem, hogy a kérelemben közölt jövedelmi adatok valódiságát a szociális igazgatásról és a szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 10. §-ának (7) bekezdése alapján a szociális hatáskört gyakorló szerv – a NAV hatáskörrel és illetékességgel rendelkező adóigazgatósága útján, valamint a Kincstár által vezetett egységes szociális nyilvántartásban szereplő adatok alapján - ellenőrizheti.
Hozzájárulok a kérelemben szereplő adatoknak a szociális igazgatási eljárás során történő felhasználásához.
Büntetőjogi felelősségem tudatában kijelentem, hogy a fenti adatok a valóságnak megfelelnek.
Kelt: ...................................................
..................................................... |
kérelmező aláírása