1. § (1) A rendelet célja, hogy a szociális biztonság megteremtése és megőrzése érdekében, megállapítsa az önkormányzat által a helyi sajátosságoknak megfelelő szociális rászorultságtól függő pénzben, valamint természetben biztosított szociális ellátások formáit, szervezeti keretei, az eljárási és jogosultsági szabályokat, továbbá azok igénybevételének és érvényesítésének módját, feltételeit és garanciáit.

(2) A képviselő-testület az ellátások biztosításával a szociális szempontokból rászorult családok életminőségén kíván javítani, illetve egyidejűleg ösztönözni kívánja a kérelmezőket arra, hogy maguk is tegyenek meg minden tőlük elvárhatót annak érdekében, hogy családjuk eltartásáról elsősorban kereső tevekénységből származó jövedelemből tudjanak gondoskodni.

2. § (1) A rendelet hatálya kiterjed Kaszó közigazgatási területén a szociális igazgatásról és a szociális ellátásról szóló 1993. évi III. törvény (a továbbiakban: Szt.) 3. §-ában, 6. §-ában és 7. §-ában meghatározott személyekre.

(2) E rendeletben foglaltakat kell alkalmazni Rinyamenti Kistérség Többcélú Önkormányzati Társulása (a továbbiakban: társulás) által fenntartott, Rinyamenti Szociális Szolgáltató Központ (a továbbiakban: RSZSZK) létrehozásáról és fenntartásáról szóló társulási megállapodás szerinti intézmény útján biztosított szociális és gyermekjóléti ellátások igénybevétele esetén.

3. § (1) A rendeletben meghatározott szociális feladat- és hatásköröket Kaszó Községi Önkormányzat Képviselő-testülete (a továbbiakban: képviselő-testület), valamint átruházott hatáskörben a polgármester és a jegyző gyakorolja.

4. § (1) E rendelet alkalmazásában:

• a) Létfenntartást veszélyeztető rendkívüli élethelyzet különösen:
  • aa) lakhatást érintő elemi kár (pl. tűz, szél-, hóvihar, belvíz, más időjárási károsító hatás, stb.) vagy meghibásodás (pl. csőtörés, gázrobbanás, elektromos meghibásodás, stb.),
  • ab) bűncselekmény sértettje,
  • ac) rendszeres pénzellátás megszűnése, folyósításának elhúzódása, két hónapot meghaladó, tartós jövedelemnélküliség, mely nem a Sztv. 36. § (2) bekezdés a) pontja miatt következett be,
  • ad) munkaviszony megszűnése a munkáltató rendes felmondása által (kivéve az azonnali hatályú felmondást),
  • ae) iskoláztatás biztosítása,
  • af) lakáshasználat jogának tényleges elvesztése, hajléktalanná válás,
  • ag) válsághelyzetben lévő várandós anya gyermekének megtartása, a gyermek fogadásának előkészítése,
  • ah) nevelésbe vett gyermek családjával való kapcsolattartásának elősegítése,
  • ai) gyermek családba való visszakerülésének elősegítése,
  • aj) gyermek hátrányos helyzete,
  • ak) magas gyógyszerköltség,
  • al) közeli hozzátartozó halála,
  • am) krízishelyzet.
• b) Időszakosan bekövetkező, vagy tartósan fennálló létfenntartási probléma különösen:
  • ba) gyógyintézeti kezelés díjának kiegyenlítése (pl. szanatóriumi ápolás, gyógyfürdő vagy egyéb orvosi kezelés),
  • bb) gyógyászati segédeszközök beszerzése,
  • bc) közgyógyellátásra nem jogosult személy sürgős vagy folyamatos gyógyszer szükséglete,
  • bd) adósság miatt kikapcsolt közüzemi szolgáltatás (áram, víz, gáz) újra üzembe helyezésének anyagi terhe,
  • be) két hónapot meghaladó közüzemi számlatartozás.

(2) E rendelet alkalmazása során a fogalmak értelmezésére a Szt. rendelkezéseit kell alkalmazni.

5. § (1) E rendeletet a Szt.-ben, a kapcsolódó végrehajtási rendeletekben, valamint az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvényben (a továbbiakban: Ákr.) foglaltakkal együtt kell alkalmazni a szociális ellátásra való jogosultság megállapítása, az ellátás biztosítása, fenntartása és megszüntetése céljából vezetett nyilvántartásokra vonatkozóan is.

(2) Az e rendeletben foglalt pénzbeli és természetbeni ellátási formák igénybevétele iránti kérelmet írásban – amennyiben rendelkezésre áll, az arra rendszeresített formanyomtatvány kitöltésével – a szükséges mellékletek csatolásával a Somogyszobi Közös Önkormányzati Hivatalban (a továbbiakban: Hivatal) kell benyújtani, illetve postai úton a Hivatal címére (7563 Somogyszob, Petőfi Sándor u. 1.) lehet eljuttatni.

(3) Az e rendeletben szabályozott szociális ellátások iránti kérelem elektronikus úton történő benyújtására – az elektronikus közigazgatás feltételeinek megteremtéséig – nincs lehetőség.

(4) Amennyiben az e rendeletben szabályozott szociális alapszolgáltatások biztosítása kistérségi társulás keretében fenntartott intézmény útján történik az alapszolgáltatás igénybevétele iránti kérelmet az RSZSZK Somogyszob, Kossuth Lajos u. 29. szám alatti telephelyen lehet szóban vagy írásban előterjeszteni.

(5) Civil szervezetek is kezdeményezhetik a hivatalból történő eljárást. Eljárás kezdeményezésük nem terjed ki intézményi ellátás igénybevételének kezdeményezésére.

6. § (1) A kérelemnek legalább az alábbiakat tartalmaznia kell:

• a) a kérelmező nevét, születési nevét;
• b) a kérelmező születési helyét, idejét;
• c) a kérelmező anyja leánykori nevét;
• d) a kérelmező lakóhelyét, tartózkodási helyét;
• e) a kérelmező Társadalombiztosítási azonosító jelét;
• f) a kérelmezővel egy háztartásban élő személyeknek az a) – e) pontokban felsorolt adatait;
• g) a szükséges jövedelmi adatokat (bevételekről és kiadásokról);
• h) a kérelmező állampolgárságát,
• i) az Szt. 3. § (3) és (4) bekezdése szerinti személy esetében a Magyarországon tartózkodás jogcímét, hozzátartozói jogcímen történő tartózkodás esetén a rokoni kapcsolatot;
• j) az igényelt szociális ellátás jogosultsági feltételeire vonatkozó adatokat, nyilatkozatokat.

(2) Az e rendeletben meghatározott szociális ellátásokkal kapcsolatban a képviselő-testület által átruházott hatáskörben meghozott döntések elleni fellebbezést a Hivatalhoz kell eljuttatni az 5. § (2) bekezdésben rögzítettek szerint és az Ákr.-ben foglalt határidőig.

(3) A kérelmezőnek nyilatkoznia kell a kérelem indokául szolgáló tényről, rendkívüli élethelyzetről, anyagi veszteségről, jövedelem kiesésről és azokat okirattal igazolnia kell. (Pl. munkaviszony megszűnés igazolás, számla, stb.)

(4) A jogosultsági feltételek megállapításához e §-ban szabályozottakon túl szükséges egyes speciális igazolások és bizonyítékok köre a konkrét ellátási forma szabályozásánál kerül felsorolásra.

7. § (1) A Hivatal a szociális ellátások során a kérelmező által közölt adatok, tények, nyilatkozatok valódiságát a rendelkezésre álló nyilvántartásból, vagy a nyilvántartó közigazgatási szerv, illetve gazdálkodó szervezet megkeresése útján ellenőrizheti.

(2) A Hivatal a támogatást igénylő szociális helyzetéről környezettanulmányt készít, valamint a gyermeket nevelő családok esetén az RSZSZK Gyermekjóléti és Családsegítő szervtől javaslatot kérhet.

(3) Nem kell környezettanulmányt készíteni az igénylőről, ha életkörülményeit a Hivatal - bármely ügyben - a tárgyévben már vizsgálta, és azokban lényeges változás nem feltételezhető.

(4) A valótlan tartalmú dokumentumok benyújtása, nyilatkozatok, bevallások megtétele esetén a kérelem elutasítására, vagy a megállapított támogatás megszüntetésére kerül sor. Az elutasítás vagy a megszüntetés időpontjától számított 6 hónapig a támogatás érintett részére történő megállapítására nincs lehetőség.

(5) Amennyiben az ellenőrzés eredménye alapján vélelmezhető, hogy a jövedelemnyilatkozatban foglaltak nem felelnek meg a valóságnak, a Hivatal a Szt. 10. § (6) bekezdésében foglaltaknak megfelelően jár el.

(6) A jogosultsági feltételek Hivatal köztisztviselői által, valamint az RSZSZK Gyermekjóléti és Családsegítő Szolgálat munkatársainak bevonásával ellenőrizhető.

(7) A jogosultság megállapításakor a Szt. 10. § (2) - (5) bekezdésében foglaltak az irányadóak.

8. § (1) A jogerősen megállapított pénzbeli támogatásokat a Hivatal pénzügyi ügyintézője folyósítja – az ügyfél kérése szerint – lakossági, vagy közüzemi szolgáltatói folyószámlára való átutalással, vagy házi pénztárból történő kifizetéssel.

(2) A települési támogatás egészben, vagy részben természetbeni szociális ellátás formájában is nyújtható. A folyósítás módjáról az ellátást megállapító határozatban rendelkezni kell.

10. § (1) A jogosulatlanul igénybe vett ellátás megtérítésére az Szt. 17. § (1) – (3) bekezdéseiben foglaltakat kell alkalmazni.

(2) A kérelem a megtérítést elrendelő határozat jogerőre emelkedését követő 30 napon belül nyújtható be.

(3) A hatáskör gyakorlója az Szt. 17. § (5) bekezdés szerinti méltányosságot az alábbi feltételek megléte engedélyezheti:

• a) részletfizetés esetén, ha a kötelezett
  • aa) családjában az egy főre jutó havi jövedelem az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 150 %-át nem haladja meg, vagy
  • ab) egyedül élő és havi jövedelme az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 200 %-át nem haladja meg,
• b) csökkentés esetén, ha a kötelezett
  • ba) családjában az egy főre jutó havi jövedelem az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegét nem haladja meg, vagy
  • bb) egyedül élő és havi jövedelme az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 150%-át nem haladja meg,
• c) elengedés esetén, ha a kötelezett
  • ca) családjában az egy főre jutó havi jövedelem az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 50 %-át nem haladja meg, vagy
  • cb) egyedül élő és havi jövedelme az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegét nem haladja meg.

(4) A részletfizetés legfeljebb 6 havi időtartamra engedélyezhető.

(5) A csökkentés mértéke nem haladhatja meg a fizetési kötelezettség 50%-át. A fennmaradó összegre részletfizetés engedélyezhető, melynek időtartama nem haladhatja meg a 6 hónapot.

11. § A képviselő-testület a Szt. rendelkezései alapján az alábbi ellátásokat nyújtja:

• a) pénzbeli ellátások,
• b) természetben nyújtott szociális ellátások,
• c) személyes gondoskodást nyújtó ellátások.

12. § A képviselő-testület az Szt.-ben, illetve e rendeletében meghatározott feltételek szerint

• a) települési támogatást,
• b) temetési kölcsönt, és
• c) hulladékgazdálkodási közszolgáltatási díj támogatást

állapít meg.

13. § A képviselő-testület a rendeletben meghatározottak szerint települési támogatást nyújt, eseti jelleggel, a 4. § (1) bekezdés a) pontjában meghatározottak szerint létfenntartását veszélyeztető rendkívüli élethelyzetbe került, valamint a 4. § (1) bekezdés b) pontjában meghatározottak szerint időszakosan vagy tartósan létfenntartási gonddal küzdő személyek részére, az alábbiak szerint:

• a) jövedelemtől függő települési támogatás:
  • aa) lakhatást érintő elemi kár elhárításához, a válsághelyzetben lévő várandós anya gyermekének megtartásához, iskoláztatáshoz, a gyermek fogadásának előkészítéséhez, a nevelésbe vett gyermek családjával való kapcsolattartásához, a gyermek családba való visszakerülésének elősegítéséhez kapcsolódó kiadások, vagy a gyermek hátrányos helyzete miatt létfenntartási támogatást,
  • ab) betegséghez gyógyszertámogatást,
  • ad) krízishelyzethez eseti támogatást,
• b) jövedelemtől független települési támogatás:
  • ba) halálesethez temetési támogatást.

14. § (1) Jövedelemtől függő települési támogatás állapítható meg annak a személynek, akinek

• a) családjában az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegét, egyedül élő esetén annak 150 %-át, és
• b) sem neki, sem a vele egy háztartásban élő közeli hozzátartozójának a Sztv. 4. § (1) bekezdésének b) pontjában meghatározott vagyona nincs.

(2) A jövedelemtől függő települési támogatás egyszeri összege nem lehet kevesebb, mint 3.000 Ft.

(3) Az igénylő és a vele közös háztartásban elő családtagjai számára jövedelemtől függő települési támogatás egy naptári éven belül legfeljebb 2 alkalommal adható, és egy családból – alkalmanként is – csak egy személy részére.

15. § (1) A jegyző létfenntartási támogatást állapíthat meg annak a személynek, aki 4. § (1) bekezdés a) pontjában meghatározottak szerint létfenntartását veszélyeztető rendkívüli élethelyzetbe került, valamint a 4. § (1) bekezdés b) pontjában meghatározottak szerint időszakosan vagy tartósan létfenntartási gonddal küzd.

(2) A létfenntartási támogatás megállapítása iránti kérelemhez csatolni kell, különösen

• a) az elemi kárt esetén a szakhatósági jegyzőkönyvet,
• b) válsághelyzetben lévő várandós anya gyermekének megtartása esetén szakorvos vagy védőnő általi igazolást a várandóság és a terhes-gondozás tényéről,
• c) a gyermek fogadásának előkészítéséhez szakorvos vagy védőnő általi igazolást a várandóság és a terhes-gondozás tényéről, már megszületett gyermek esetén a születési anyakönyvi kivonatot,
• d) iskoláztatáshoz az intézmény igazolását a felmerülő költségekről,
• e) a gyermek családjával való kapcsolattartás biztosítása, a gyermek családba való visszakerülésének elősegítése érdekében igényelt támogatás esetében gyámhivatal határozatát.

(3) A kérelmező és a vele közös háztartásban élő családtagjai számára az ugyanazon rendkívüli élethelyzetre vagy létfenntartási gondra hivatkozással ismételten benyújtott kérelemre vagy hivatalból indult eljárásra települési létfenntartási támogatás nem állapítható meg.

(4) A létfenntartás támogatás iránti kérelem e rendelet 1. melléklete szerinti nyomtatványon nyújtható be, melyhez csatolni kell e rendelet 8. melléklete szerinti jövedelem-nyilatkozatot.

16. § (1) A polgármester az eseti gyógyszerkiadások mérséklésére gyógyszertámogatásban részesítheti azt a személyt, akinek egy-egy betegség miatt jelentkező magas gyógyszer, gyógyászati segédeszköz kiadása meghaladja az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 25 %-át.

(2) Nem állapítható meg gyógyszertámogatás annak a kérelmezőnek, aki az Szt. 50. § (1) – (2) bekezdése alapján közgyógyellátásra jogosult.

(3) A gyógyszertámogatás iránti kérelem e rendelet 2. melléklete szerinti nyomtatványon nyújtható be, melyhez csatolni kell e rendelet 8. melléklete szerinti jövedelem-nyilatkozatot.

(4) A gyógyszertámogatás igénylésének alapja az orvos, illetve szakorvos által kiadott vény. Amennyiben az orvosi, illetve szakorvosi vény nem tartalmazza az adott gyógyszer vagy gyógyászati (segéd)eszköz árát, a gyógyszertár árra vonatkozó igazolását szükséges a kérelemhez mellékelni.

(5) A gyógyszertámogatás iránti kérelmet haladéktalanul, a kérelem beérkezését követő 3 napon belül kell elbírálni.

17. § (1) A jegyző eseti támogatást állapíthat meg legfeljebb három hónapra, havi rendszerességgel annak a kérelmezőnek, aki

• a) krízishelyzetbe került,
• b) keresőtevékenységet nem folytat,
• c) jövedelemmel nem rendelkezik,
• d) vállalja az állami foglalkoztatási szervvel vagy a rehabilitációs hatósággal az együttműködést.

(2) Az (1) bekezdés a) pontjában foglalt krízishelyzetnek kell tekinteni, ha a kérelmezőnek az ápolási díj, a gyermekgondozási segély, a gyermeknevelési támogatás, a rendszeres szociális járadék, a bányász dolgozók egészségkárosodási járadéka, az átmeneti járadék, a rehabilitációs járadék, a rokkantsági nyugdíj, a baleseti rokkantsági nyugdíj, a megváltozott munkaképességű személyek ellátása, az ideiglenes özvegyi nyugdíj folyósítása önhibáján kívül, illetve az özvegyi nyugdíj folyósítása a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény 52. §-ának (3) bekezdése szerinti okból szűnt meg.

(3) Az önhibának minősül a kérelmezőnek felróható tényező, amelyért ekként felelőssé tehető, különösen ha

• a) a korábban folyósított pénzellátás, együttműködés hiánya miatt került megszüntetésre vagy szüneteltetésre,
• b) az egészségkárosodáson alapuló ellátás azért kerül megvonásra, mert az egészségkárosodás mértékének megállapítására hatáskörrel rendelkező szakértői bizottság előtt nem jelent meg;
• c) bármely munkanélküli, társadalombiztosítási, szociális ellátástól, családtámogatástól, tartásdíjtól azért esik el, mert azt nem igényli, végrehajtását nem kéri, vagy a megállapításhoz szükséges bizonyítékokat nem csatolja be;
• d) a munkaügyi központ vagy az önkormányzat által felkínált – a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény 25. § (2) bekezdése szerinti - megfelelő munkát nem fogadja el.

(4) Az eseti támogatás összege az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 80 %-a.

(5) Az eseti támogatás iránti kérelmet a krízishelyzet tudomására jutás napjától számított 30 napon belül lehet benyújtani, e rendelet 3. mellékletét képező nyomtatványon. A határidő elmulasztása jogvesztő.

(6) Az eseti támogatás megállapítása iránti kérelemhez csatolni kell a (2) bekezdésben meghatározott ellátás megszűntetéséről szóló döntést, valamint melyhez csatolni kell e rendelet 8. melléklete szerinti jövedelem-nyilatkozatot.

18. § (1) A polgármester jövedelmi és vagyoni helyzetétől függetlenül temetési támogatást nyújt annak a kérelmezőnek, aki meghalt Kaszói személy eltemettetéséről gondoskodott

• a) tartásra köteles hozzátartozóként , vagy
• b) annak ellenére, hogy arra nem volt köteles, és erről írásban nyilatkozik.

(2) A temetési támogatás összege nem lehet kevesebb a helyben szokásos legolcsóbb temetés költségének 10% - ánál, de elérheti annak teljes összegét.

(3) A helyben szokásos legolcsóbb temetés összege 300.000 Ft.

19. § (1) A temetési támogatás iránti kérelmet az elhalálozás napjától számított 60 napon belül lehet benyújtani, a rendelet 4. mellékletét képező nyomtatványon. A határidő elmulasztása jogvesztő.

(2) A temetési támogatás megállapítása iránti kérelemhez csatolni kell

• a) a temetés költségeiről - a kérelmező vagy a vele azonos lakcímen élő közeli hozzátartozója nevére - kiállított számla eredeti példányát, és
• b) a halotti anyakönyvi kivonatot.

(3) A megállapított temetési támogatás összegét vagy a kérelem elutasításának tényét az arról szóló határozat számával együtt a temetési számlára rá kell vezetni és a számlát a kérelmező részére vissza kell adni.

(4) Ha a kérelmező szociális körülményei indokolttá teszik, a temetési támogatás a temetés költségeinek kifizetésére előre is adható. Ilyen esetben a határozatban meg kell jelölni azt a határidőt, ameddig a kérelmező köteles a temetést igazoló számlát bemutatni.

(5) Nem állapítható meg temetési támogatás annak a személynek,

• a) aki a hadigondozásról szóló 1994. évi XLV. törvény alapján temetési hozzájárulásban részesül,
• b) akinek az elhunyttal, annak halála idején érvényes tartási-, öröklési szerződése volt.

.

21. § (1) A polgármester temetési kölcsönben részesítheti azt a személyt, aki az elhunyt személy eltemettetéséről anyagi helyzete miatt nem képes gondoskodni, feltéve, hogy

• a) az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg a nyugdíjminimum 300 %-át, és
• b) rendelkezik olyan jövedelemforrással, amely garanciát jelent a kölcsön visszafizetésére.

(2) A temetési kölcsön iránti kérelem e rendelet 5. melléklete szerinti nyomtatványon nyújtható be, melyhez csatolni kell e rendelet 8. melléklete szerinti jövedelem-nyilatkozatot.

(3) A temetési kölcsön maximum összege: 150.000 Ft.

(4) A kölcsön legfeljebb 12 hónapra adható.

(5) Az első részletet a kölcsön felvételét követő hónap 15. napjáig kell visszafizetni.

(6) A kölcsön folyósításáról szóló határozatban rögzíteni kell a kölcsön összegét, a visszafizetés feltételeit és a kölcsön késedelmes megfizetése esetén a behajtás módját.

(7) Nem kaphat kölcsönt akinek az elhunyttal, annak halála idején érvényes tartási-, öröklési szerződése volt.

22. § (1) A jegyző hulladékgazdálkodási közszolgáltatási díj (a továbbiakban: közszolgáltatási díj) megfizetéséhez jövedelmi és vagyoni helyzetétől függetlenül közszolgáltatási díj támogatást állapít meg azon kérelmező részére, aki

• a) a településen kijelölt kötelező hulladékgazdálkodási közszolgáltatóval közszolgáltatási szerződést kötött, és
• b) közszolgáltatási díj tartozása nincs.

23. § (1) A köztemetéssel összefüggő feladatokat a Szt. 48. § - ban foglaltak szerint kell ellátni.

(2) A polgármester az eltemettetésre kötelezett személyt a köztemetés költségeinek megtérítése alól mentesítheti, ha

• a) családjában az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegét, egyedül élő esetén annak 150 %-át, és
• b) sem neki, sem a vele egy háztartásban élő közeli hozzátartozójának a Szt. 4. § (1) bekezdésének b) pontjában meghatározott vagyona nincs.

(3) A polgármester részletfizetést biztosíthat annak az eltemettetésre kötelezett személynek, akinek az egy főre számított havi családi jövedelme az (1) bekezdés a) pontjában meghatározott feltételnek nem felel meg, de az egy főre számított havi családi jövedelme nem éri el a nyugdíj minimum 250 %-át.

(4) A (2) és (3) bekezdésben foglalt kérelem legkésőbb a hagyatékátadó végzés jogerőre emelkedését követő 30 napon belül nyújtható be e rendelet 7. melléklete szerinti nyomtatványon, melyhez csatolni kell e rendelet 8. melléklete szerinti jövedelem-nyilatkozatot. A határidő elmulasztása jogvesztő.

24. § (1) Az önkormányzat Szt. 57. § (1) bekezdésében rögzített szociális alapszolgáltatások közül az alábbiakat biztosítja:

• a) falugondnoki szolgáltatás,
• b) étkeztetés,
• c) házi segítségnyújtás,
• d) családsegítés,
• e) a jelzőrendszeres házi segítségnyújtás,
• f) a közösségi ellátások,
• g) támogató szolgáltatás,
• h) utcai szociális munka,
• i) nappali ellátás.

25. § (1) A falugondnoki szolgáltatás keretében az Önkormányzat enyhíti az külterületi lakott helyek és egyéb belterületek intézményhiányából eredő hátrányait, biztosítja az alapvető szükségletek kielégítését célzó szolgáltatásokhoz való hozzájutást, az egyes alapszolgáltatásokhoz való hozzájutást, valamint segíti az egyéni és a közösségi szintű szükségletek teljesítését.

(2) A falugondnoki szolgálatról az önkormányzat külön rendeletet alkot.

26. § Ez a rendelet 2015. március 1. napján lép hatályba.

27. § A rendeletet a hatálybalépését követően indult ügyekben kell alkalmazni.

28. § Ez a rendelet megfelel a belső piaci szolgáltatásokról szóló, az Európai Parlament és a Tanács 2006/123/EK irányelvében foglaltaknak.

29. § Hatályát veszti Kaszó Községi Önkormányzat Képviselő-testületének a szociális ellátásokról szóló 9/2013. (XII. 10.) önkormányzati rendelete.