Az Alaptörvény a települési önkormányzat hatáskörébe és feladatkörébe utalja, hogy a helyi közügyek intézése körébe a helyi adók fajtájáról és mértékéről dönt, melyről rendeletet alkot.

Kaszó Községi Önkormányzat a lehetséges helyi adónemek közül a magánszemélyek kommunális adóját és a helyi iparűzési adót vezette be.

A bevezetett helyi adókra vonatkozó helyi szabályozások Kaszó Községi Önkormányzat Képviselő-testületének az magánszemélyek kommunális adójáról, az idegenforgalmi adóról és a helyi iparűzési adóról szóló rendeleteiben kerültek rögzítésre. A három rendelet és a helyi adókról szóló törvény összhangjának megteremtése érdekében a Htv. módosításából és rendelkezéseiből fakadóan a magánszemélyek kommunális adójáról szóló, az idegenforgalmi adóról szóló, valamint a helyi iparűzési adóról szóló önkormányzati rendeletek módosítása vált szükségessé, több vonatkozásban.

A rendelet-tervezet a kivetett helyi adók mértékét nem érinti, újabb kötelezettséget nem vezet be, a módosítás nem súlyosbítja az adóalanyok terheit, ezért a helyi adó rendelet e tekintetben történő elfogadása évközben is lehetséges.

A Htv. 5. §-a rögzíti, hogy az önkormányzat rendeletével milyen adónem bevezetésére jogosult.

A Htv. 26. §-a a magánszemélyek kommunális adó évi mértékének felső határát „a 11. §-ban és a 17. §-ban meghatározott adótárgyanként, illetőleg lakásbérleti jogonként legfeljebb 17 000 Ft”-ban állapítja meg.

A Htv. 32. §-a kimondja, hogy az idegenforgalmi adó alapja a 30. § (1) bekezdésének a) pontja szerinti adókötelezettség esetén a megkezdett vendégéjszakák száma, vagy a megkezdett vendégéjszakára eső szállásdíj, ennek hiányában a szállásért bármilyen jogcímen (pl. üdülőhasználati jog) fizetendő ellenérték (pl. üzemeltetési költség).

A Htv. 33. §-a rendelkezik az iparűzési adó felső határáról, mely szerint a 32. § a) 1. pontja alapján: személyenként és vendégéjszakánként 300 Ft; a 32. § a) 2. pontja alapján: az adóalap 4%-a.

A Htv. 40. § (1) bekezdés c) pontja szerint az állandó jelleggel végzett iparűzési tevékenység esetén az adó évi mértékének felső határa 2000. évtől az adóalap 2%-a.

A Htv. 40. § (2) bekezdése az ideiglenes jelleggel végzett iparűzési tevékenység esetén az adó mértékét naptári naponként legfeljebb 5000 forintban állapítja meg.

Magyarország gazdasági stabilitásáról szóló 2011. évi CXCIV. törvény 32. §-a szerint fizetési kötelezettséget megállapító, fizetésre kötelezettek körét bővítő, a fizetési kötelezettség terhét növelő, a kedvezményt, mentességet megszüntető vagy korlátozó jogszabály kihirdetése és hatálybalépése között legalább 30 napnak el kell telnie.

Az alaprendeleteket és az azt módosító rendeleteket helyezi hatályon kívül.