Kaszó Község Önkormányzata Képviselő-testületének 7/2025. (XII. 9.) önkormányzati rendeletének indokolása

a Képviselő-testület és szervei Szervezeti és Működési Szabályzatáról

Hatályos: 2025. 12. 10

Kaszó Község Önkormányzata Képviselő-testületének 7/2025. (XII. 9.) önkormányzati rendeletének indokolása

2025.12.10.
a Képviselő-testület és szervei Szervezeti és Működési Szabályzatáról
Végső előterjesztői indokolás
A Képviselő-testület és szervei szervezeti és működési szabályzatáról Kaszó Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 11/2014. (XI. 27.) önkormányzati rendelete (a továbbiakban: SZMSZ) rendelkezik.
A Somogy Vármegyei Kormányhivatal (a továbbiakban: Kormányhivatal) az SZMSZ-el kapcsolatos törvényességi felhívást a Tisztelt Képviselő-testület az előző napirendi pontban tárgyalta.
A Kormányhivatal 2025. november 11-én szakmai segítségnyújtása értelmében ismaételten szükséges az SZMSZ felülvizsgálata. (Előterjesztés melléklete)
A felülvizsgálat során számba vettük a tárgykört érintő hatályos joganyagot, mely szerint az SzMSz.-ben szabályozandó kötelező elemek körét, melyet az alábbi jogszabályok rögzítik:
1. Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (a továbbiakban: Mötv.)
2. Az államháztartásról szóló törvény végrehajtásáról szóló 368/2011. Korm. rendelet (a továbbiakban: Ávr.)
1. Mötv. által előirt, SzMSz.-ben szabályozandó területek:
53. § (1) A képviselő-testület a működésének részletes szabályait a szervezeti és működési szabályzatról szóló rendeletében határozza meg. A képviselő-testület a szervezeti és működési szabályzatról szóló rendeletben rendelkezik:
a) az önkormányzat hivatalos megnevezéséről, székhelyéről;
b) a képviselő-testület átruházott hatásköreinek felsorolásáról;
c) a képviselő-testület üléseinek összehívásáról, vezetéséről, tanácskozási rendjéről;
d) az önkormányzati képviselőkre vonatkozó magatartási szabályokról, az ülés rendjének fenntartásáról és az annak érdekében hozható intézkedésekről;
e) a nyilvánosság biztosításáról;
f) a döntéshozatali eljárásról, a szavazás módjáról;
g) a rendeletalkotásról és határozathozatalról;
h) a képviselő-testület ülésének jegyzőkönyvéről;
i) a közmeghallgatásról;
j) az önkormányzat szerveiről, azok jogállásáról, feladatairól;
k) a jegyzőnek a jogszabálysértő döntések, működés jelzésére irányuló kötelezettségéről;
l) a képviselő-testület bizottságairól.
33. § Az önkormányzati képviselő az Mötv.-ben meghatározott kötelezettségeit megszegő önkormányzati képviselővel szemben megállapított tiszteletdíját, természetbeni juttatását a képviselő-testület - a szervezeti és működési szabályzatában meghatározottak alapján - legfeljebb tizenkét havi időtartamra csökkentheti, megvonhatja. Ismételt kötelezettségszegés esetén a csökkentés vagy a megvonás újra megállapítható.
45. § A polgármesteri és az alpolgármesteri tisztség egyidejű betöltetlensége, a tartós akadályoztatásuk esetére a szervezeti és működési szabályzat rendelkezik a képviselő-testület összehívásának, vezetésének a módjáról.
48. § (2) A nyílt szavazás módjának meghatározásáról a szervezeti és működési szabályzat rendelkezik.
48. § (3) A képviselő-testület név szerint szavaz az önkormányzati képviselők egynegyedének indítványára, továbbá név szerinti szavazást rendelhet el a szervezeti és működési szabályzatban meghatározott esetekben. Ugyanazon döntési javaslat esetében egy alkalommal lehet név szerinti szavazást javasolni. Nem lehet név szerinti szavazást tartani a bizottság létszáma és összetétele tekintetében, valamint a tanácskozások lefolytatásával összefüggő (ügyrendi javaslatot tartalmazó) kérdésekben. A név szerinti szavazás módjának meghatározásáról a szervezeti és működési szabályzat rendelkezik.
48. § (4) A képviselő-testület a szervezeti és működési szabályzatában meghatározott módon titkos szavazást tarthat a 46. § (2) bekezdésében foglalt ügyekben.
49. § (2) A képviselő-testület szervezeti és működési szabályzatában meghatározza a személyes érintettségre vonatkozó bejelentési kötelezettség elmulasztásának jogkövetkezményeit.
50. § Minősített többség szükséges a 42. § 1., 2., 5., 6., 7. és 16. pontjában foglalt, továbbá a törvényben és a szervezeti és működési szabályzatban meghatározott ügyek eldöntéséhez, az önkormányzati képviselő kizárásához, az összeférhetetlenség, valamint a méltatlanság megállapításához, a képviselői megbízatás megszűnéséről való döntéshez, valamint a 46. § (2) bekezdés c) pontja szerinti zárt ülés elrendeléséhez.
51. § (2) Az önkormányzati rendeletet a képviselő-testület hivatalos lapjában vagy a helyben szokásos – a szervezeti és működési szabályzatban meghatározott – módon ki kell hirdetni. A saját honlappal rendelkező önkormányzat rendeletét a honlapján is közzéteszi. Kihirdetéséről a jegyző gondoskodik. A jegyző kormányrendeletben meghatározottak szerint gondoskodik az önkormányzati rendelet kormányhivatal részére történő megküldéséről.
52. § (1) A képviselő-testület üléséről jegyzőkönyvet kell készíteni, amely tartalmazza: n) a szervezeti és működési szabályzatban meghatározottakat.
53. § (3) A képviselő-testület szervezeti és működési szabályzatában határozza meg, mely önszerveződő közösségek képviselőit illeti meg tevékenységi körükben tanácskozási jog a képviselő-testület és bizottsága ülésein, továbbá azoknak a fórumoknak a rendjét (község-, várospolitikai fórum, városrész tanácskozás, falugyűlés stb.), amelyek a lakosság, az egyesületek közvetlen tájékoztatását, a fontosabb döntések előkészítésébe való bevonását szolgálják. Ezek állásfoglalásáról és az ott felmerült kisebbségi véleményekről tájékoztatni kell a képviselő-testületet.
57. § (1) A képviselő-testület szervezeti és működési szabályzatában határozza meg bizottságait, a bizottságok tagjainak számát, a bizottságok feladat- és hatáskörét, működésük alapvető szabályait.
57. § (2) A képviselő-testület a kétezernél több lakosú településen pénzügyi bizottságot hoz létre. A vagyonnyilatkozatok vizsgálatát a szervezeti és működési szabályzatban meghatározott bizottság végzi, amely gondoskodik azok nyilvántartásáról, kezeléséről és őrzéséről. Törvény más bizottság megalakítását is elrendelheti, amelynek feladat- és hatáskört állapíthat meg.
59. § (2) A képviselő-testület a szervezeti és működési szabályzatában határozza meg azokat az előterjesztéseket, amelyeket bizottság nyújt be, továbbá amely előterjesztések a bizottság állásfoglalásával nyújthatók be a képviselő-testületnek.
62. § (1) A képviselő-testület - szervezeti és működési szabályzatában meghatározottak szerint - valamely településrész sajátos érdekeinek képviseletére településrészi önkormányzatot (részönkormányzat) hozhat létre települési képviselőkből és más, az adott településrészen élő választópolgárokból.
68. § (2) Amennyiben a képviselő-testület - határozatképtelenség vagy határozathozatal hiánya miatt - két egymást követő alkalommal ugyanazon ügyben nem hozott döntést, a polgármester a szervezeti és működési szabályzatban meghatározott ügyben - a 42. §-ban meghatározott ügyek kivételével - döntést hozhat. A polgármester a döntésről a képviselő-testületet a következő ülésen tájékoztatja.
68. § (3) A polgármester a képviselő-testület utólagos tájékoztatása mellett, a 42. §-ban meghatározott ügyek kivételével dönthet a két ülés közötti időszakban felmerülő, halaszthatatlan - a szervezeti és működési szabályzatban meghatározott - a képviselő-testület hatáskörébe tartozó önkormányzati ügyekben.
82. § (3) A jegyzői és az aljegyzői tisztség egyidejű betöltetlensége, illetve tartós akadályoztatásuk esetére - legfeljebb hat hónap időtartamra - a szervezeti és működési szabályzat rendelkezik a jegyzői feladatok ellátásának módjáról.
84. § (2) A polgármesteri hivatal, a közös önkormányzati hivatal hivatalos elnevezését a képviselő-testület a szervezeti és működési szabályzatában feltünteti.
2. Ávr. által előirt, SzMSz.-ben szabályozandó területek:
27. § (1) A jegyző a költségvetési rendelettervezetet a költségvetési szervek vezetőivel egyezteti, annak eredményét írásban rögzíti, majd a rendelettervezetet és az egyeztetés eredményét a polgármester a szervezeti és működési szabályzatban foglaltak szerint a képviselő-testület bizottságai elé terjeszti.
A jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény (a továbbiakban: Jat.) 21. §-a a jegyző feladatkörébe sorolja a megalkotott önkormányzati rendeletek hatályosulásának figyelemmel kísérését.
A jogszabályok tartalmi felülvizsgálatáról a Jat. 22. §-a az alábbiak szerint rendelkezik:
(1) A jogalkalmazás és az utólagos hatásvizsgálat tapasztalatait is figyelembe véve a Kormány tagja gondoskodik arról, hogy a tárgykört érintő új jogi szabályozás vagy módosítás megalkotása során, ennek hiányában e célból kiadott jogszabály keretében
a) az elavult, szükségtelenné vált,
b) a jogrendszer egységébe nem illeszkedő,
c) a szabályozási cél sérelme nélkül egyszerűsíthető, a jogszabály címzettjei számára gyorsabb, kevésbé költséges eljárásokat eredményező szabályozással felváltható,
d) a normatív tartalom nélküli, tartalmilag kiüresedett vagy egyébként alkalmazhatatlan, vagy
e) az indokolatlanul párhuzamos vagy többszintű szabályozást megvalósító,
a feladatkörébe tartozó jogszabályi rendelkezések hatályon kívül helyezésére, illetve megfelelő módosítására kerüljön sor.
(2) Az (1) bekezdés szerinti felülvizsgálat lefolytatásáról az általa alkotott rendelet esetén a Magyar Nemzeti Bank elnöke, az önálló szabályozó szerv vezetője, az önkormányzati rendelet esetén a jegyző gondoskodik.
A Jat. 37. § (3) bekezdése értelmében a 2025. január 1. napját megelőzően kihirdetett azon jogszabályok, amelyek preambulumot nem tartalmaznak vagy bevezető részt tartalmaznak, preambulummal történő kiegészítés céljából nem módosíthatóak.
A fent leírtakra tekintettel javaslom a tárgykör újraszabályozását.