Ötvöskónyi Község Önkormányzata Képviselő-testületének 5/2013.(IV.8.) önkormányzati rendelete

az önkormányzat vagyonáról és a vagyongazdálkodás szabályairól

Hatályos: 2013. 04. 09- 2016. 01. 29

Ötvöskónyi Község Önkormányzatának Képviselő-testülete a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény 3. § (1) bekezdés 6. pontjában, az 5. § (2) bekezdés b) - c) pontjában, a 6. § (6) bekezdésében, a 11. § (16) bekezdésében, a 13. § (1) bekezdésében, és a 18. § (1) bekezdésében, valamint Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 107. §-ában, 109. § (4) bekezdésében, 143. § (4) bekezdés i) pontjában, és az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 97. § (2) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés e) pontjában, és a 2011. évi CXCVI. törvény 7. § (2) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:



1.A rendelet hatálya


1. §


(1) A rendelet hatálya kiterjed

a) Ötvöskónyi Község Önkormányzatára (a továbbiakban: önkormányzat),

b) az önkormányzati vagyon kezelőire, hasznosítóira, használóira,

c) az önkormányzat szerveire.


(2) A rendelet hatálya nem terjed ki a lakások és a nem lakás céljára szolgáló helyiségek bérletére és elidegenítésére.


2. §


E rendelet alkalmazásában vagyon

a) a könyvviteli mérlegben kimutatandó vagyon és

b) az államháztartás szervezetei beszámolási és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól szóló 249/2000. (XII. 24.) Korm. rendelet 44/A. § (3) bekezdésben felsoroltak.



2. Az önkormányzat vagyona


3. §


Az önkormányzati vagyon csoportosítása a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvényben (a továbbiakban: Nvtv.) szabályozottak szerint történik, melynek értelmében az önkormányzat vagyona törzsvagyonból és üzleti vagyonból áll.


3. Az önkormányzat törzsvagyona


4. §


Az önkormányzat törzsvagyona forgalomképtelen és korlátozottan forgalomképes törzsvagyonból áll.


5. §


(1) Az önkormányzat forgalomképtelen törzsvagyona

a) a kizárólagos önkormányzati tulajdonban álló vagyonból, és

b) a nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű vagyonból áll.


(2) A kizárólagos önkormányzati tulajdonban álló vagyon alatt Nvtv. 5. § (3) bekezdése szerinti vagyont kell érteni.


(3) A nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű vagyon alatt a Nvtv. 5. § (4) bekezdése szerinti vagyont kell érteni azzal, hogy az önkormányzat nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű nemzeti vagyonnak egy vagyonelemet sem minősít.


(4) Az önkormányzat forgalomképtelen törzsvagyona körébe tartozik az (1) bekezdésen túl az egyes állami tulajdonban lévő vagyontárgyak önkormányzatok tulajdonba adásáról szóló 1991. évi XXXIII. törvény (a továbbiakban: Vátv.) 23. § (2) bekezdésében meghatározott levéltári anyag is.


(5) Az Önkormányzat forgalomképtelen törzsvagyonát a rendelet 1. melléklete tartalmazza.


6. §


(1) Az önkormányzat korlátozottan forgalomképes vagyona

a) a Vátv.-ben korlátozottan forgalomképesnek minősített vagyonelemekből, valamint

b) az önkormányzat által az a) ponton túl korlátozottan forgalomképes vagyonnak minősített vagyonából áll, mely vagyonelemeket a rendelet 2. melléklete tartalmazza.


(2) Az önkormányzat korlátozottan forgalomképes vagyonával törvényben vagy e rendeletben meghatározott feltételekkel rendelkezhet.


7. §


(1) Törvény alapján a korlátozottan forgalomképes vagyonelemek forgalomképességének tartalmát az érintett törvény határozza meg.


(2) A 6. § (1) bekezdés b) pontjában meghatározott vagyonelemek forgalomképességének korlátai az alábbiak:

a) az intézményeket és középületeket az adott intézményi feladat vagy középület esetén a közfeladat ellátásáig nem lehet elidegeníteni, és nem lehet megterhelni,

b) nem lehet elidegeníteni az adott intézményt, középületet akkor sem, ha az intézményi- és a közfeladat ellátása ideiglenesen, várhatóan maximum 3 évig szünetel,

c) a használatot és a hasznosítási jogot 1 évnél rövidebb időszakra lehet átruházni.



4. Az önkormányzat üzleti vagyona


8. §


(1) Az önkormányzat üzleti vagyona mindazon vagyon, amely nem tartozik az önkormányzat törzsvagyonába.


(2) A forgalomképesnek besorolt önkormányzati vagyontárgy és vagyonrész elidegenítése, megterhelése, vállalkozásba, gazdasági társaságba vitele, valamint egyéb hasznosítása (a továbbiakban együtt: tulajdonosi jog gyakorlása) az e rendeletben meghatározottak szerint történik.



5. Tulajdonjog átruházás


9. §


(1) Vagyon tulajdonjogát átruházni 5.000.000 Ft értékhatár felett csak versenyeztetés útján, az összességében legelőnyösebb ajánlatot tevő részére, a szolgáltatás és ellenszolgáltatás értékarányosságával lehet.


(2) Önkormányzati vagyon tulajdonjogát átruházni

a) természetes személy vagy

b) a Nvtv.-ben meghatározott átlátható szervezet részére lehet.



10. §


(1) Nem lehet értékesíteni az önkormányzat forgalomképtelen törzsvagyonának körébe sorolt vagyont.


(2) Az egyes korlátozottan forgalomképes törzsvagyont a 7. § (2) bekezdésben meghatározott korlátok figyelembevételével lehet értékesíteni.


(3) A (2) bekezdésben meghatározott vagyon értékesítésére a 9. § (1) és a (2) bekezdésben rögzített szabályokat kell alkalmazni.


(4) Az üzleti vagyont az alábbiak szerint lehet értékesíteni

a) a képviselő-testület a 100.001 Ft – 5.000.000 Ft értékhatár közé eső vagyon értékesítéséről a megyei lapban való hirdetéssel, a legjobb ajánlattevő javára dönt, a 50.001 Ft - 100.000 Ft értékhatár között a helyben szokásos módon hirdetik meg a vételi ajánlattétel jogát, továbbá

b) a polgármester dönt az 50.000,- Ft értékhatárt el nem érő vagyon értékesítéséről.



6. Ingyenes vagyonátruházás


11. §


(1) Önkormányzati vagyon tulajdonjogát ingyenesen átruházni a Nvtv. törvény 13. § (3)-(7) bekezdése alapján lehet.


(2) Az (1) bekezdésben foglaltakat nem kell alkalmazni a pénzvagyonra, valamint a követelésekre és fizetési kötelezettségekre.


7. A vagyon megterhelése


12. §


(1) Az önkormányzat forgalomképtelen törzsvagyonát nem lehet megterhelni.


(2) Az (1) bekezdéstől eltérően a forgalomképtelen törzsvagyon megterhelhető:

a) vagyonkezelői joggal

b) jogszabályon alapuló használati joggal vagy szolgalommal.


13. §


(1) Az önkormányzat korlátozottan forgalomképes törzsvagyonának megterhelhetőségét -a törvény alapján korlátozottan forgalomképesnek minősített vagyon esetében- törvények határozzák meg.


(2) Az önkormányzat e rendelet alapján korlátozottan forgalomképesnek minősített vagyonára a 12. §-ban foglaltakat kell alkalmazni.


14. §


(1) Az önkormányzat forgalomképes üzleti vagyonát meg lehet terhelni.


(2) Az önkormányzat forgalomképes üzleti vagyonának megterhelése – értékhatár nélkül – a képviselő-testület joga.



8. A vagyon vállalkozásba vitele


15. §


(1) Az önkormányzat forgalomképtelen törzsvagyonát nem lehet vállalkozásba vinni.


(2) Az önkormányzat korlátozottan forgalomképes törzsvagyonának vállalkozásba vitelének szabályait - a törvény alapján korlátozottan forgalomképesnek minősített vagyon esetében - törvények határozzák meg.


(3) Az önkormányzat e rendelet alapján korlátozottan forgalomképesnek minősített vagyonára a (2) bekezdésben foglaltakat kell alkalmazni.


16. §


(1) Az önkormányzat forgalomképes üzleti vagyona vállalkozásba vihető.


(2) A vállalkozásba vitelre, a gazdasági társaságban való részvételre a Nvtv. 8. §-ában meghatározott szabályokat kell alkalmazni.

(3) Az önkormányzat forgalomképes üzleti vagyona feletti (2) bekezdésben meghatározott rendelkezési jogot – értékhatártól függetlenül – a képviselő-testület gyakorolja.



9. Vagyonkezelési jog létesítése és átengedése


17. §


(1) Vagyonkezelői jogot létesíteni kizárólag a Nvtv. 3. § (1) bekezdés 19. pont b) pontjában felsorolt vagyonkezelők részére önkormányzati közfeladat ellátásához kapcsolódva lehet akkor, ha az biztosítja a feladatellátás feltételeinek hatékony biztosítását, a vagyon állagának és értékének megőrzését, védelmét, illetve a vagyon értékét növeli.


(2) Az önkormányzat tulajdonában álló nemzeti vagyon tekintetében azon vagyonelemek körét, melyekre vagyonkezelői jog létesíthető, a 3. melléklet tartalmazza.


(3) A vagyonkezelői jog létrejöhet vagyonkezelési szerződéssel vagy kijelöléssel.


(4) Vagyonkezelési szerződés - értékhatártól függetlenül- versenyeztetés nélkül köthető.


(5) Az önkormányzat a vagyonkezelési szerződés megkötésekor, az ott részletezett feltételek meghatározásával dönt, hogy a vagyonkezelőnek

a) elengedi vagy

b) nem engedi el

a Mötv. 109. § (6) bekezdése szerinti kötelezettségét.


18. §


Az önkormányzat a korlátozottan forgalomképes törzsvagyonának körébe sorolt vagyon vagyonkezelési jogát a forgalomképesség korlátozásának tartalmát meghatározó feltételek figyelembe vételével engedheti át.


19. §


(1) A képviselő-testület dönt a vagyon vagyonkezelési jogának ellenérték fejében történő átengedéséről.


(2) A képviselő-testület a vagyonkezelési jog létesítésére vonatkozó ajánlattételi lehetőségét a helyben szokásos módon hirdeti meg, és dönt a legkedvezőbb ajánlat szerint.


(3) A képviselő-testület a vagyonkezelési jog átengedéséről a helyben szokásos módon, a legjobb ajánlattevő javára dönt.


(4) A vagyonkezelési jog értékének meghatározása piaci értéken történik.


(5) A vagyonkezelési szerződés a vagyonkezelés ellenértékeként

a) pénzösszeget vagy

b) pénzben kifejezett értékű tevékenységet vagy

más ellenszolgáltatást ír elő.


20. §


A vagyonkezelő, mint a vagyonkezelési jog jogosultja köteles a vagyonkezelési jog gyakorlása során betartani a következőket:

a) a vagyonkezelésbe vett vagyont a rendes gazdálkodás szabályainak megfelelően, elvárható gondossággal birtokolni, használni és a vagyon hasznait szedni,

b) a vagyont rendeltetésszerűen használni,

c) a vagyont fenyegető veszélyről és a bekövetkezett kárról értesíteni az önkormányzatot,

d) Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (a továbbiakban: Mötv.) 109. § (7) bekezdésében meghatározott kötelezettségének eleget tenni,

e) a vagyonkezelési szerződésben meghatározottakat, és e rendeletben előírt kötelezettségeket teljesíteni,

f) tűrni a vagyonkezeléssel kapcsolatos ellenőrzéseket, és köteles az ellenőrzésekben közreműködni, az előírt beszámolást teljesíteni.


21. §


(1) Vagyonkezelő jogot ingyenes átengedni a következő vagyonkezelőknek lehet:

a) költségvetési szervnek vagy önkormányzati intézménynek,

b) önkormányzati társulásnak.


(2) Az önkormányzat az (1) bekezdésben megjelölt vagyonkezelők részére a vagyont ingyenesen a következő közfeladatok esetében adhatja kezelésbe:

a) az óvodai ellátás,

b) alapfokú nevelés, oktatás,

c) szociális ellátás,

d) egészségügyi ellátás,

e) közművelődés, kulturális feladatok ellátása,

f) sportcélú feladatok ellátása.


22. §


(1) A vagyonkezelés ellenőrzése az alábbi módon történik:

a) az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény (a továbbiakban: Áht.) 70. § (1) bekezdés b) pontja figyelembe vételével a belső ellenőrzés keretében,

b) a vagyonkezelők éves beszámoltatásával, melynek keretében elkészítik az általuk kezelt vagyonra vonatkozó vagyonkimutatást, és ismertetik a vagyongazdálkodási terv adott időszakra vonatkozó teljesülését,

c) pénzügyekért felelős bizottság által végzett eseti ellenőrzéssel.


(2) A vagyonkezelés ellenőrzése során ellenőrizni kell, hogy a vagyonkezelő

a) megőrizte-e a vagyontárgy értékét,

b) gondoskodik az állag megóvásról, a jó karbantartásról,

c) az egyéb vállalt kötelezettségét teljesíti-e.


(3) Az (1) bekezdés a) pontja szerinti ellenőrzéseket az önkormányzat éves ellenőrzési tervében szerepeltetni kell.



10. A haszonélvezeti jog


23. §


(1) Vagyon tekintetében haszonélvezeti jogot biztosítani versenyeztetés nélkül lehet.


(2) Nem lehet az önkormányzat forgalomképtelen törzsvagyonának körébe sorolt vagyonra haszonélvezeti jogot alapítani - kivéve a jogszabályon alapuló használati jogot vagy szolgalmat.


(3) Az önkormányzat korlátozottan forgalomképes törzsvagyonának körébe sorolt vagyonra vonatkozóan haszonélvezeti jogot a forgalomképesség korlátozásának tartalmát meghatározó feltételek figyelembe vételével, valamint a (2) bekezdés figyelembe vételével lehet alapítani.


(4) Az üzleti vagyon tekintetében haszonélvezeti jog alapításáról értékhatártól függetlenül helyben szokásos módon történő hirdetéssel, a legjobb ajánlattevő javára a Képviselő-testület dönt.



11. Hasznosítási jog, használatba adás


24. §


(1) Forgalomképtelen önkormányzati törzsvagyon jogszabályon alapuló használati joggal terhelhető csak meg.


(2) A korlátozottan forgalomképes vagyon esetében a hasznosítási jog, és használatba adás tekintetében figyelembe kell venni az adott vagyonelemre előírt forgalomképességi korlátokat.



25. §


(1) Az 500.000 Ft értékhatárt  meghaladó hasznosítási jogot versenyeztetéssel lehet átengedni.


(2) A képviselő-testület a 100.001 - 500.000,- Ft értékhatár közé eső vagyon hasznosítási jog átengedéséről a megyei lapban való hirdetéssel, a legjobb ajánlattevő javára dönt.

(3) A 50.001 - 100.000 Ft-ig értékhatár között a képviselő-testület a helyben szokásos módon hirdeti ki a használati, hasznosítási jogra való ajánlattétel jogát.


(4) A képviselő-testület értékhatártól függetlenül dönt az 1 évet meghaladó használati, hasznosítási jog átengedéséről.



26. §


A képviselő-testület külön határozatban állapítja meg az egyes ingatlanok hasznosítására vonatkozó bérleti és használati díjakat.


27. §


A polgármester dönt a 50.000,- Ft értékhatárt el nem érő használati, hasznosítási jog átengedéséről, ha a bérleti szerződésben meghatározott bérleti időszak az 1 évet nem haladja meg.


28. §


(1) Az önkormányzati vagyon használati, hasznosítási jogának ingyenes átengedése – az átengedés időtartamától függetlenül – értékhatár nélkül a képviselő-testület joga.


(2) Az önkormányzati vagyon ingyenesen közfeladat ellátása céljából adható használatba, a közfeladat ellátásához szükséges mértékben.



12. A helyi önkormányzat kizárólagos gazdasági tevékenységei


29. §


Az önkormányzat a kizárólagos gazdasági tevékenységei gyakorlásának jogát a Nvtv. alapján engedi át. A Nvtv. alapján gondoskodik az önkormányzat többek között a törzsvagyonában lévő víziközművek létrehozásáról és működtetéséről.



13. A pénzeszközök feletti joggyakorlás


30. §


(1) Az önkormányzat jogosult az ideiglenesen feleslegessé vált pénzeszközeinek hasznosításra, pénzeszközeinek ideiglenes és végleges átadására.


(2) Az (1) bekezdésben meghatározott jog gyakorlásának részletező szabályait az önkormányzat költségvetési rendelete határozza meg.



14. Az önkormányzat követeléseiről való lemondás


31. §


Az önkormányzat követeléseiről – mint az önkormányzati vagyon részéről – való lemondás jogát

a) a képviselő-testület gyakorolja az adósok, vevők és egyéb követelések vonatkozásában, amennyiben az érintett követelés eléri az 50.000 Ft összeghatárt,

b) a polgármester gyakorolja

ba) az adósok, vevők és egyéb követelések vonatkozásában, amennyiben az érintett követelés nem éri el az a) pontban meghatározott értékhatárt,

bb) a munkavállalókkal szembeni különféle követelésekről való lemondás jogát értékhatártól függetlenül.



32. §


(1) A 31. § a) pontjában meghatározott követelésről csak akkor lehet lemondani, ha

a) az nem veszélyezteti az önkormányzat likviditását,

b) a követelés érvényesítése érdekében indított eljárás során a követelést részben vagy egészben nem lehet behajtani, és a követelés későbbiekben való behajtása előreláthatólag nem lehetséges,

c) a követelés érvényesítése, behajtása bizonyítottan a követelés összegét meghaladó költségekkel jár,

d) a bíróság bevonásával történő behajtás során – figyelembe véve az a) és b) pontokban foglaltakat – a követelésről való lemondásról bírói egyezség történt,

e) a felszámolási eljárás vagy a csődeljárás során a követelést részben vagy egészben nagy valószínűséggel nem lehet behajtani, vagy a csődeljárás során – figyelembe véve az a) és b) pontokban foglaltakat – csődegyezségi megállapodást kötöttek,

f) bizonyított, hogy a követeléssel érintett szervet, személyt nem lehet elérni vagy fellelni.


(2) A polgármester az e rendeletben hatáskörébe utalt önkormányzati követelésről való lemondás jogát az (1) bekezdés a) pontját figyelembe véve gyakorolja.


(3) A követelésről való lemondás magában foglalja az egész követelésről való lemondást, valamint a követelés egy részéréről való lemondást.


(4) A követelésekről való lemondás esetében figyelembe kell venni az Áht. 97. § (3) bekezdésében meghatározott, a kis összegű követelés értékhatárát el nem érő követelések behajtására vonatkozó rendelkezést.


33. §


Ha az önkormányzat költségvetési rendelete eltérően nem rendelkezik, a követelésről való lemondás joga az önkormányzati költségvetési szervek tekintetében a 31. és 32. §-ban foglaltak szerint történik azzal az eltéréssel, hogy polgármester alatt a költségvetési szerv vezetőjét, az önkormányzat alatt a költségvetési szervet kell érteni.



15. Hitelfelvétel és törlesztés, kötvénykibocsátás, beruházás és felújítás, lízing


34. §


(1) Az önkormányzatnak van lehetősége hitelfelvételre és kötvénykibocsátásra. A hitel felvételével, a meglévő hitelek törlesztésével, valamint a kötvénykibocsátással kapcsolatos rendelkezéseket az önkormányzat költségvetési rendelete állapítja meg.


(2) Az önkormányzat a költségvetési rendeletében dönt arról, hogy milyen beruházásokat, felújításokat valósít meg, és rendelkezik azok pénzügyi fedezetéről.


(3) Az önkormányzat lízingszerződés kötéséről a költségvetési rendeletében dönt.



16. Ellenérték nélkül kapott, felajánlott vagyon


35. §


(1) Az önkormányzat számára más személy vagy szerv által ellenérték nélkül juttatott vagyon elfogadásáról a képviselő-testület dönt.


(2) A térítés nélkül kapott vagy felajánlott vagyon elfogadásának feltétele, hogy

a) az önkormányzat tudja teljesíteni az elfogadott vagyonnal kapcsolatos kötelezettségeket,

b) az a) pont szerinti kötelezettség teljesítése likviditási problémát ne okozzon, és ne zavarja az önkormányzati feladatok ellátását.



17. Vagyonkimutatás és vagyongazdálkodási terv


36. §


(1) Az önkormányzat vagyonát a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény (a továbbiakban: Számv.tv.) szerinti értéken kell nyilvántartani.


(2) A vagyonkimutatás tartalmára az államháztartás szervezetei beszámolási és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól szóló 249/2000. (XII. 24.) Korm. rendelet rendelkezései az irányadóak, az alábbi részletezésben:

a) forgalomképtelen törzsvagyon,

b) korlátozottan forgalomképes törzsvagyon,

c) forgalomképes üzleti vagyon.


(3) A vagyonkimutatást adott év december 31-ei fordulónappal kell készíteni.


(4) A vagyonkimutatás elkészítéséért a jegyző a felelős.


37. §


(1) Az önkormányzat

a) 3 évre szóló középtávú és

b) 6 évre szóló hosszú távú vagyongazdálkodási tervet készít.

(2) A középtávú vagyongazdálkodási terv tartalmazza

a) a vagyonkimutatásnak megfelelő szerkezetben a középtávú terv időszakának első és utolsó napján várható vagyon adatokat,

b) az ellátott közfeladatokat, és a közfeladatok ellátását biztosító vagyont.


(3) A tervben szerepeltetni kell a tervidőszakra tervezett vagyonváltozást.


(4) A hosszút távú vagyongazdálkodási tervnek a (2) bekezdés b) pontja szerinti adatokat kell tartalmaznia.


(5) A vagyongazdálkodási tervet a pénzügyekért felelős bizottsággal közösen a polgármester készíti el, a tárgyévet megelőző évben legkésőbb a tárgyévre vonatkozó költségvetési koncepció elfogadásáig.


(6) Az önkormányzatnak biztosítania kell a vagyongazdálkodási tervnek, az önkormányzat gazdasági programjának, valamint az éves költségvetési rendeleteknek az összhangját.


(7) A vagyongazdálkodási tervet az önkormányzati gazdasági program elkészítésekor és felülvizsgálatakor felül kell vizsgálni.


(8) A vagyongazdálkodási tervet a képviselő-testület határozattal fogadja el.



18. Eljárási szabályok


38. §


(1) A versenytárgyalás nyilvános.


(2) Az (1) bekezdéstől eltérően zártkörű versenytárgyalást kell tartani, ha a nyilvános tárgyalás az önkormányzat gazdasági érdekeit sértené, a vagyon értékesítési esélyeit rontaná, értékvesztéssel járna.


(3) A polgármester az átruházott hatáskörében hozott döntéséről a döntést követő képviselő-testületi ülésen köteles beszámolni.


39. §


(1) A vagyon értékének meghatározásakor általában az adott vagyonnak az önkormányzat könyvviteli nyilvántartásában szereplő értékét kell alapul venni.


(2) A vagyon értékesítésekor – beleértve az értékpapírokat is – piaci értékének meghatározása érdekében szakértő bevonása szükséges. Amennyiben a szakértő által meghatározott vagyoni érték magasabb, mint a könyvviteli nyilvántartásokban kimutatott érték, úgy az előbbi értéket kell alapul venni az értékesítéssel kapcsolatos jogok gyakorlásakor.


(3) A gazdasági társaságba történő vagyonbevitel esetében a vagyon piaci értékét szakértő bevonásával kell megállapítani.


(4) A vagyonkezelői, haszonélvezeti, használati vagy hasznosítási jog átengedésekor az ellenérték meghatározása piaci értéken történik. A piaci érték meghatározása érdekében szakértő bevonása szükséges.


40. §


Az e rendeletben foglalt előírások teljesítéséről, különös tekintettel a tulajdonosi jogok gyakorlása e rendeletnek való megfelelőségéről –az e témában végrehajtott ellenőrzés megállapításai alapján– a polgármester évente legalább egyszer tájékoztatja a képviselő-testületet.


41. §


Az önkormányzat vagyonával kapcsolatos tulajdonosi jognyilatkozatok közül:

a) építési ügyekben – közművekkel való ellátás területén- a tulajdonosi hozzájárulás megadására,

b) az önkormányzat javára bejegyzett elidegenítési és terhelési tilalom, továbbá visszavásárlási jog törléséhez hozzájárulás megtételére a polgármester jogosult.


42. §


Az önkormányzat tulajdonában lévő, az önkormányzat intézményeinek elhelyezésére szolgáló és működést biztosító vagyonelemek hasznosítása tekintetében az alapító okiratokban, továbbá a vagyon hasznosítására vonatkozó szerződésekben foglaltak szerint kell eljárni.



19. Záró rendelkezések


43. §


E rendelet a kihirdetést követőn napon lép hatályba.


44. §


Az e rendelet szerinti vagyonkimutatást először a 2012. évről szóló zárszámadási rendelethez kell elkészíteni.


45. §


E rendelet a belső piaci szolgáltatásokról szóló, az Európai Parlament és a Tanács 2006/123/EK irányelvnek való megfelelést szolgálja.


46. §


Hatályát veszti

a)Ötvöskónyi Község Önkormányzata Képviselő-testületének az önkormányzat vagyonáról és a vagyongazdálkodás szabályairól szóló 12/2005. (IV. 19.) rendelete,

b)Ötvöskónyi Község Önkormányzata Képviselő-testületének az önkormányzat vagyonáról és a vagyongazdálkodás szabályairól szóló 12/2005. (IV. 19.) rendelete módosításáról szóló 8/1997. (VII.1.) sz. rendelete,

c)Ötvöskónyi Község Önkormányzata Képviselő-testületének az önkormányzat vagyonáról és a vagyongazdálkodás szabályairól szóló 12/2005. (IV. 19.) rendelete módosításáról szóló 14/2009. (VII.1.) sz. rendelete,




                          Pusztai László                                                Veszner József s.k.

                           polgármester                                                  címzetes főjegyző



A rendelet kihirdetve: 2013. április 8-án.


                                                                                                  Veszner József s.k.

                                                                                                   címzetes főjegyző

1. melléklet az 5/2013.(IV. 8.) önkormányzati rendelethez


FORGALOMKÉPTELEN TÖRZSVAGYON


Helyr.sz.  Megnevezés               Utca,hsz.                  Tel.ter(m2)

-------- -------------------- ------------------------- ----------------

  24/     Közút                     Nincs utcaneve                    217

  72/     Közút                     Nincs utcaneve                   1485

 107/     Közút                     Nincs utcaneve                   6747

 161/     Közút                     Nincs utcaneve                    138

 169/     Árok                      Eötvös utca                      1200

 171/     Közút                     Nincs utcaneve                   5948

 185/     Közút                     Nincs utcaneve                   5197

 245/     Közút                     Nincs utcaneve                    564

 286/     Fő utcai járda            Fő utca                          1059

 286/     Fő utcai járda            Fő utca                          1963

 286/     Fő utcai közterület       Fő utca                          1017

 286/     Fő utcai járda            Fő utca                          3208

 294/     Közút                     Nincs utca neve                   821

 301/     Közút                     Fő utca                          3859

 306/     Kónyi és Eötvös utca      Kónyi utca                       4678

 307/     Közpark                   Fő utca                          1023

 307/     Közpark                   Fő utca                           799

 421/     Közút                     Nincs utcaneve                   1501

 442/     Közút                     Nincs utcaneve                   2242

 443/     Közút                     Nincs utcaneve                    742

 550/     Közút                     Nincs utcaneve                   1839

 558/     Közút                     Nincs utcaneve                    238

 570/     Közút                     Nincs utcaneve                    859

 581/     Közút                     Nincs utcaneve                    450

 664/     Közút                     Nincs utcaneve                   1448

 673/     Közút                     Nincs utcaneve                    579

 736/     Közút                     Nincs utcaneve                    715

1015/     Közút                     Nincs utcaneve                    471

  09/     Hegyháti árok             Nincs utcaneve                   1482

 012/     Külterületi földút        Külterület                       4270

 013/     Külterületi földút        Külterület                       6540

 029/     Külterületi földút        Külterület                      19820

 040/     Külterületi földút        Külterület                      12764

 049/     Közút                     Nincs utcaneve                   1453

 052/     Külterületi földút        Külterület                      13540

 091/     Külterületi földút        Külterület                       1020

0120/     Szentkeresztpuszta        Nincs utcaneve                   3999

0123/     Szentkeresztpuszta        Nincs utcaneve                    164

0129/     Külterületi földút        Külterület                       2082

0129/     Külterületi földút        Külterület                       4079

0130/     Külterületi földút        Külterület                       8000

0131/     Öreghegy melletti árok    Nincs utcaneve                   8507

0133/     Öreghegy melletti árok    Nincs utcaneve                   2040

0134/     Külterületi földút        Külterület                      16224

0137/     Öreghegy melletti árok    Nincs utcaneve                   1776

0141/     Külterületi földút        Külterület                       1132

0142/     Külterületi földút        Külterület                      11006

0143/     Külterületi földút        Külterület                       2627

0143/     Külterületi földút        Külterület                        884

0144/     Külterületi földút        Külterület                       9372

0146/     Külterületi földút        Külterület                        666

0146/     Külterületi földút        Külterület                       2123

0149/     Külterületi földút        Külterület                       1810

0151/     Közút                     Nincs utcaneve                  57315

0154/     Külterületi földút        Külterület                      16687

0162/     Külterületi földút        Külterület                      18011

0166/     Külterületi földterület   Külterület                       9907

0169/     Külterületi földút        Külterület                        320

0202/     Kónyi utcai árok          Nincs utcaneve                   7822

0215/     Külterületi földút        Külterület                       5243

0217/     Csertiföldi árok          Nincs utcaneve                   6082

0221/     Külterületi földút        Külterület                       4245

0223/     Külterületi földút        Külterület                       2012

0233/     Külterületi földút        Külterület                       7063

  10/     Közterület                Nincs utcaneve                   2554

  67/     Árok                      Nincs utcaneve                   1358

  94/     Kónyi utcai járda         Kónyi utca                       3613

  94/     Kónyi utcai járda         Kónyi utca                       4106

 159/     Árok                      Nincs utcaneve                   6119

 164/     Ötvös utcai út            Eötvös utca                      9407

 223/     Kisfaludy utcai út        Nincs utcaneve                  11888

 259/     Közpark                   Nincs utcaneve                   8064

 282/     Temető                    Nincs utcaneve                  11953

 286/     Fő utcai járda            Fő utca                          3649

 289/     Zöldterület               Nincs utcaneve                   5738

 293/     Közterület                Nincs utcaneve                    352

 308/     Közterület                Nincs utcaneve                   2110

 321/     Közterület                Nincs utcaneve                   2929

 321/     Közterület                Nincs utcaneve                    228

 457/     Közút                     Nincs utcaneve                   1145

 464/     Közút                     Nincs utcaneve                    919

 480/     Közút                     Nincs utcaneve                    766

 487/     Közút                     Nincs utcaneve                   1499

 491/     Közút                     Nincs utcaneve                    511

 503/     Közút                     Nincs utcaneve                    140

 509/     Közút                     Nincs utcaneve                    526

 525/     Közút                     Nincs utcaneve                    243

 597/     Közút                     Nincs utcaneve                    298

 603/     Közút                     Nincs utcaneve     543 699/     Közút    Nincs utcaneve                            2732

 713/     Közút                     Nincs utcaneve                   1806

  05/     Árok                      Nincs utcaneve                   1288

  07/     Árok                      Nincs utcaneve                   4873

 014/     Árok                      Nincs utcaneve                   1931

 024/     Árok                      Nincs utcaneve                  19514

 027/     Árok                      Nincs utcaneve                   1849

 030/     Közút                     Nincs utcaneve                  27154

 031/     Árok                      Nincs utcaneve                    868

 035/     Árok                      Nincs utcaneve                  22542

 043/     Árok                      Nincs utcaneve                   1596

 065/     Árok                      Nincs utcaneve                    704

 072/     Árok                      Nincs utcaneve                   2120

 099/     Árok                      Nincs utcaneve                   2924

0101/     Árok                      Nincs utcaneve                   3249

0103/     Árok                      Nincs utcaneve                   2592

0106/     Árok                      Nincs utcaneve                   2593

0112/     Árok                      Nincs utcaneve                   1932

0127/     Árok                      Nincs utcaneve                   2736

0129/     Árok                      Nincs utcaneve                   3915

0182/     Árok                      Nincs utcaneve                     80

0192/     Közút                     Nincs utcaneve                  28483

0226/     Árok                      Nincs utcaneve                    736

———————————————————————————————————————————————————————————————————-----

Összesen (112 darab):                      541969

2. melléklet az 5/2013. (IV. 8.) önkormányzati rendelethez




KORLÁTOZOTTAN FORGALOMKÉPES TÖRZSVAGYON



Helyr.sz. Megnevezés                Utca,hsz                  Tel.ter(m2)

-------- ---------------------------------------------------------------

287/      Vízmű                     Fő utca                        1663

296/      Községháza             Fő utca 51.                  1163

297/      Lakóépület               Fő utca                        1063

158/      Óvoda                     Fő utca                          980

238/      Művelődési Ház        Eötvös utca 1.              2373

299/      Napközi Otthon         Fő utca                        1480

305/      Sporttelep                Kónyi utca                     8125

———————————————————————————————————————————————————————————————————-----

Összesen (7 darab):                                                16847

———————————————————————————————————————————————————————


3. melléklet az 5/2013. (IV. 8.) önkormányzati rendelethez




KIMUTATÁS AZON INGTALANOKRÓL, MELYEKRE VAGYONKEZELŐI JOG LÉTESÍTHETŐ





Helyr.sz. Megnevezés                Utca,hsz                  Tel.ter(m2)

-------- --------------------------------------------- -----------------


288/      Általános Iskola          Fő utca                          6788


———————————————————————————————————————————————————————————————————-----

Összesen (1 darab):                                                 6788

———————————————————————————————————————————————————————————————————-----

Szöveges indokolás


Általános indokolás


Az önkormányzat a vagyonáról szóló rendeletét:

  • az Alaptörvény 32. cikk. (2) bekezdésében,
  • a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (a továbbiakban: Mötv.) 143. § (4) bekezdésében foglaltak alapján alkotja meg.


A helyi rendelet megalkotásakor figyelembe-vételre került:

  • a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény (a továbbiakban: Nvtv.),
  • a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény és a hozzá kapcsolódó egyes törvények módosításáról szóló 2012. évi LXXXIV. törvény
  • az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény (a továbbiakban: Áht.) 97. § (2) bekezdésében foglaltak, valamint
  • az egyes állami tulajdonban lévő vagyontárgyak önkormányzatok tulajdonába adásáról szóló 1991. évi XXXIII. törvény (a továbbiakban: Vátv.) egyes rendelkezései.


Az önkormányzat vagyonáról szóló rendelet:

  1. segíti az önkormányzatot a tulajdonosi jogainak gyakorlásában,
  2. hozzájárul az önkormányzati tulajdon védelméhez,
  3. a vagyonkimutatás-készítésre való kötelezéssel biztosítja az önkormányzat vagyonában bekövetkező változások áttekinthetőségét,
  4. a vagyongazdálkodási terv készítési kötelezettség előírásával biztosítja a vagyongazdálkodás megfelelő tervezettségét, valamint
  5. segíti az egyes tulajdonosi jogosítványok gyakorlásának értékhatár és döntési szint szerinti, ésszerű megosztását.


A rendelet tartalmára vonatkozó jogszabályi kötelezések:

1. a Mötv.:

  • 107. §-a alapján a helyi önkormányzatot - törvényben meghatározott eltérésekkel - megilletik mindazok a jogok és terhelik mindazok a kötelezettségek, amelyek a tulajdonost megilletik, terhelik. A tulajdonost megillető jogok gyakorlásáról a képviselő-testület rendelkezik.
  • 109. § (4) bekezdése alapján a képviselő-testület rendeletben határozza meg a vagyonkezelői jog ellenértékét, az ingyenes átengedés, a vagyonkezelői jog gyakorlásának, valamint a vagyonkezelés ellenőrzésének részletes szabályait.
  • 143. § (4) bekezdés i) pontja alapján felhatalmazást kap a helyi önkormányzat képviselő-testülete, hogy rendeletben határozza meg azon vagyonelemeket, amelyekre a helyi önkormányzat vagyonkezelői jogot létesíthet, továbbá a vagyonkezelői jog megszerzésének, gyakorlásának, valamint a vagyonkezelés ellenőrzésének szabályait.

2. a Nvtv.:

  • 3. § (1) bekezdés 6. pontja szerint a korlátozottan forgalomképes vagyon körébe tartozik - helyi önkormányzat tulajdonában álló vagyon esetében - azon nemzeti vagyon is, amelyről a helyi önkormányzat rendeletében meghatározott feltételek szerint lehet rendelkezni,
  • 5. § (2) bekezdése szerint (2) A helyi önkormányzat tulajdonában álló nemzeti vagyon külön része a törzsvagyon, amely közvetlenül a kötelező önkormányzati feladatkör ellátását vagy hatáskör gyakorlását szolgálja, és amelyet

a) e törvény kizárólagos önkormányzati tulajdonban álló vagyonnak minősít,

b) törvény vagy a helyi önkormányzat rendelete nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű nemzeti vagyonnak minősít (az a) és b) pont a továbbiakban együtt: forgalomképtelen törzsvagyon),

c) törvény vagy a helyi önkormányzat rendelete korlátozottan forgalomképes vagyonelemként állapít meg.

  • 6. § (5) bekezdése szerint a helyi önkormányzat rendeletében nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű nemzeti vagyonként meghatározott vagyonelem az erről rendelkező jogszabály erejénél fogva, a 14. § (1) bekezdésében foglalt kivétellel, elidegenítési és - vagyonkezelői jog, jogszabályon alapuló, továbbá az ingatlanra közérdekből külön jogszabályban feljogosított szervek javára alapított használati jog, vezetékjog, vagy ugyanezen okokból alapított szolgalom, továbbá a helyi önkormányzat javára alapított vezetékjog kivételével - terhelési tilalom alatt áll, biztosítékul nem adható, azon osztott tulajdon nem létesíthető.
  • 6. § (6) bekezdése szerint a törvény 1. § (2) bekezdésének a) pontja hatálya alá nem tartozó (állam vagy helyi önkormányzat kizárólagos tulajdonában álló dolgok) és nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű nemzeti vagyonba sem tartozó vagyonelem, amely felett a rendelkezési jog gyakorlását jogszabály feltételhez köti a helyi önkormányzat vagyona tekintetében törzsvagyonként korlátozottan forgalomképes nemzeti vagyonnak minősül,
  • 11. § (16) bekezdése szerint, mely 2013. január 1-jétől lép hatályba, a helyi önkormányzat tulajdonában álló nemzeti vagyon tekintetében törvényben vagy a helyi önkormányzat rendeletében meghatározott értékhatár feletti nemzeti vagyont hasznosítani - ha törvény kivételt nem tesz - csak versenyeztetés útján, az összességében legelőnyösebb ajánlatot tevő részére, a szolgáltatás és ellenszolgáltatás értékarányosságával lehet.
  • 13. § (1) bekezdésében foglaltak alapján, a helyi önkormányzat tulajdonában álló nemzeti vagyon tekintetében törvényben vagy a helyi önkormányzat rendeletében meghatározott értékhatár feletti nemzeti vagyon tulajdonjogát átruházni - ha törvény kivételt nem tesz - csak versenyeztetés útján, az összességében legelőnyösebb ajánlatot tevő részére, a szolgáltatás és ellenszolgáltatás értékarányosságával lehet.
  • 18. § (1) bekezdése kötelezően előírja, hogy a helyi önkormányzat a rendelete alapján forgalomképtelennek minősülő vagyonából a törvény hatályba lépésétől számított 60 napon belül rendeletben köteles megjelölni azokat a vagyonelemeket, amelyeket a törvény 5. § (4) bekezdése szerint nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű nemzeti vagyonként forgalomképtelen törzsvagyonnak minősít.

3. az Áht.:

  • 97. § (2) bekezdése értelmében a helyi önkormányzat, valamint az általa irányított költségvetési szervek követeléséről lemondani csak törvényben vagy helyi önkormányzati rendeletben meghatározott esetekben és módon lehet.


4. az államháztartás szervezetei beszámolási és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól szóló 249/2000. (XII. 24.) Kormányrendelet 44/A. §-a a következőket írja elő, azaz:

(1) A helyi önkormányzat képviselő-testülete, illetve az országos nemzetiségi önkormányzat közgyűlése részére a zárszámadáshoz csatolt vagyonkimutatás az önkormányzat és intézményei saját vagyonának adatait (eszközeit és kötelezettségeit) mutatja be.

(2) A vagyonkimutatás felépítése az 1. számú melléklet alapján legalább a római számmal jelzett eszköz-, illetve forráscsoportonkénti - kivéve a tárgyi eszköz, illetve a befektetett pénzügyi eszközcsoportok esetében, ahol a könyvviteli mérleg arab számmal jelzett tételei szerinti - tagolásban tartalmazza az önkormányzat vagyonát törzsvagyon [a forgalomképtelen (a kizárólagos, a nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű) és korlátozottan forgalomképes], illetve üzleti vagyon bontásban. A vagyonkimutatás további részletezését, tételes alábontását az erre vonatkozó önkormányzati rendelet szabályozza.

(3) A vagyonkimutatás a könyvviteli mérlegben szereplő eszközökön és kötelezettségeken kívül tartalmazza:

- a „0”-ra leírt, de használatban lévő, illetve használaton kívüli eszközök állományát,

- az önkormányzatok tulajdonában lévő, a jogszabály alapján érték nélkül nyilvántartott eszközök állományát (a szakmai nyilvántartásokban szereplő képzőművészeti alkotásokat, régészeti leleteket, kép- és hangarchívumokat, gyűjteményeket, kulturális javakat),

- a mérlegben értékkel nem szereplő kötelezettségeket, ideértve a kezesség-, illetve garanciavállalással kapcsolatos függő kötelezettségeket.”



Részletes indokolás


Az 1. §-hoz


A rendelet hatályának kiterjesztésekor meghatározásra kerül:

  • az önkormányzat, mivel a rendelet tekintetében, mint tulajdonos jelenik meg,
  • az önkormányzati vagyon kezelői, hasznosítói és használói, akiknek vonatkozásában a rendelet kötelezettségeket állapít, illetve állapíthat meg,
  • az önkormányzat szervei, azaz a képviselő-testület, a bizottság, a polgármester. A képviselő-testület önkormányzati tulajdonosi jog gyakorlója, amely e jogot a rendeletben meghatározottak alapján átengedheti bizottságra, polgármesterre. A rendelet a pénzügyekért felelős bizottságnak egyéb jogosítványt is meghatározhat.

Az önkormányzati rendelet-tervezet hatálya a vagyon legtágabb értelmezési körét veszi át.

A rendelet-tervezet –figyelembe véve Vátv. 1. § (8) bekezdését– a lakások és nem lakás céljára szolgáló helyiségek tekintetében nem terjed ki a bérletre és elidegenítésre.



A 3. §-hoz


A vagyon csoportosításánál a rendelet-tervezet a Nvtv. 5. §-át vette figyelembe. Az önkormányzati vagyon a vagyon rendeltetése és forgalomképessége alapján kerül csoportosításra.

A vagyoncsoportok ennek megfelelően:

  • a törzsvagyon és
  • az üzleti vagyon.


A 4. § -hoz


A vagyon forgalomképesség szerinti csoportosítása szorosan kapcsolódik a a 3. §-ban foglalt  csoportosításhoz. Forgalomképesség szempontjából a vagyon lehet:

  • forgalomképtelen,
  • korlátozottan forgalomképes, valamint
  • forgalomképes.

A Nvtv. 3. §-a fogalmi meghatározásai között szerepelnek a következő fogalmak:

forgalomképtelen nemzeti vagyon: az a nemzeti vagyon, amely az e törvényben meghatározott kivétellel nem idegeníthető el, vagyonkezelői jog, jogszabályon alapuló, továbbá az ingatlanra közérdekből külön jogszabályban feljogosított szervek javára alapított használati jog, vezetékjog vagy ugyanezen okokból alapított szolgalom, továbbá a helyi önkormányzat javára alapított vezetékjog kivételével nem terhelhető meg, biztosítékul nem adható, azon osztott tulajdon nem létesíthető;

korlátozottan forgalomképes vagyon: az állam vagy a helyi önkormányzat kizárólagos tulajdonában álló dolgok közé és a nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű nemzeti vagyonba nem tartozó azon nemzeti vagyon, amelyről törvényben, illetve - a helyi önkormányzat tulajdonában álló vagyon esetében - törvényben vagy a helyi önkormányzat rendeletében meghatározott feltételek szerint lehet rendelkezni,

nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű nemzeti vagyon: az állami vagy a helyi önkormányzat kizárólagos tulajdonában álló dolgok közé nem tartozó azon nemzeti vagyon, amelynek az állami tulajdonban, illetve a helyi önkormányzat tulajdonában történő megőrzése hosszú távon indokolt.

A forgalomképtelennek besorolt vagyontárgy sajátossága, hogy gyakorlatilag nem kerülhet ki az önkormányzat vagyoni köréből – hacsak nem semmisül meg.

Az önkormányzat korlátozottan forgalomképes vagyontárgyai közé sorolt vagyonelemek forgalomképesek ugyan, de forgalomképességük különböző korlátozás alá esik.

Az önkormányzat forgalomképes vagyontárgyai "szabadon", de a képviselő-testület döntésétől függően lehetnek tárgyai a vagyonnal kapcsolatos szerződéseknek. A forgalomban való részvételükre központi jogszabály korlátozásokat nem állapít meg.



Az 5. §-hoz


Az önkormányzat törzsvagyon sajátossága, hogy közvetlenül a kötelező önkormányzati feladatkör ellátását vagy hatáskör gyakorlását szolgálja.

Az önkormányzat forgalomképtelen törzsvagyona

1. Az önkormányzat a forgalomképtelen törzsvagyonát a Nvtv. 5. § (2) bekezdés a-b) pontjai határozzák meg.

Forgalomképtelen törzsvagyon az a vagyon, amelyet

a) a nemzeti vagyonról szóló törvény által kizárólagos önkormányzati tulajdonban álló vagyonnak minősített.

E vagyonelemeket az 5. § (3) bekezdés határozza meg a következők szerint:

- a helyi közutak és műtárgyaik,

- a helyi önkormányzat tulajdonában álló terek, parkok,

- a helyi önkormányzat tulajdonában álló nemzetközi kereskedelmi repülőtér, a hozzá tartozó légiforgalmi távközlő, rádió-navigációs és fénytechnikai berendezésekkel és eszközökkel, továbbá a légiforgalmi irányító szolgálat elhelyezését szolgáló létesítményekkel együtt, valamint

- a helyi önkormányzati tulajdonban álló - külön törvény rendelkezése alapján részére átadott - vizek, közcélú vízi-létesítmények, ide nem értve a vízi közműveket.

b) törvény vagy a helyi önkormányzat rendelete nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű nemzeti vagyonnak minősít

E vagyonelemeket az Nvtv. 5. § (4) bekezdés határozza meg a következők szerint:

- a Nvtv. 2. mellékletében meghatározott vagyon, valamint

- törvényben vagy a helyi önkormányzati rendeletben ekként meghatározott helyi önkormányzat tulajdonában álló vagyonelem.

Az önkormányzat képviselő-testületének nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű nemzeti vagyonnak kell minősíteni azt a vagyont, amely nem tartozik a helyi önkormányzat kizárólagos tulajdonában álló dolgok közé, de a helyi önkormányzat tulajdonában történő megőrzése hosszú távon indokolt.

A rendelet-tervezet nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű nemzeti vagyonnak egy elemet sem minősít.

2. Forgalomképtelen törzsvagyon körébe tartozó vagyont határoz meg az előzőeken túl az 1991. évi XXXIII. törvény is, melynek 23. §-a kimondja, hogy:

„23. § (1) Az önkormányzatok és intézményeik, illetve közüzemeik, valamint jogelődjeik levéltári anyagának tulajdonjogára a levéltári jogszabályok az irányadók.

(2) Az (1) bekezdésben említett szervek, továbbá a nem központi állami szervek működésével kapcsolatban keletkezett, rendeltetésszerűen azok irattáraiba tartozó levéltári anyag forgalomképtelen. E levéltári anyag megyei, fővárosi levéltárban történő elhelyezése a tulajdonjogot nem érinti.”


A 6. §-hoz


A képviselő-testület az önkormányzat korlátozottan forgalomképes törzsvagyonát egyrészről a jogszabályok, másrészről saját döntése alapján határozhatja meg.

Jogszabály alapján legalább korlátozottan forgalomképes besorolást kell adni az egyes állami tulajdonban lévő vagyontárgyak önkormányzatok tulajdonba adásáról szóló 1991. évi XXXIII. törvény rendelkezései alapján az alábbi vagyonelemeknek:

- a műemlékek

„3. § (4) Az önkormányzat tulajdonába kerülő műemlék épület korlátozottan forgalomképes. Elidegenítéséhez, megterheléséhez, kezelői joga átruházásához, használati vagy bérleti joga gazdasági társaságba való beviteléhez a kultúráért felelős miniszter hozzájárulása is szükséges.”

- védett természeti terület

„7. § (4) Az önkormányzat tulajdonába kerülő védett természeti terület korlátozottan forgalomképes. Elidegenítéséhez, kezelői vagy használati jogának átadásához a természetvédelemért felelős miniszter engedélye is szükséges.”

- víziközművek

„20. § (2) A víziközművek az önkormányzati törzsvagyon körébe tartoznak, és korlátozottan forgalomképesek, csak közszolgáltatási célra hasznosíthatók.”

- kulturális javak

„22. § (6) Az önkormányzat tulajdonában lévő kulturális javak korlátozottan forgalomképesek; elidegenítéshez a kultúráért felelős miniszter hozzájárulása szükséges.”


A képviselő-testület a fentieken túlmenően egyes vagyonelemeket saját belátása szerint – a kötelezően forgalomképtelen törzsvagyonon kívül – besorolhat a korlátozottan forgalomképes törzsvagyon körébe. A besorolás előtt feltárásra kerültek azok az okok, amelyek előidézik az adott vagyonelem forgalomban való részvételének korlátozását.


A 7. §-hoz


A korlátozottan forgalomképesség tartalmát minden esetben rögzíteni kell. A jogszabály az általa meghatározott vagyoni körre megad egyfajta korlátozást, feltételrendszert, amit a képviselő-testület tovább szigoríthat. Mivel a képviselő-testületnek az általa besorolt vagyonelemekre maga kell, hogy meghatározza a vagyontárgy forgalomban való részvételére vonatkozó korlátokat, feltételeket, a rendelet-tervezet a középületekre és intézményekre, valamint a temetőre vonatkozóan tartalmazza ezen korlátokat.

A korlátokat a rendelet-tervezet tartalmazza a képviselő-testület számára a javasolt kiegészítésekkel.



A 8. §-hoz


A Nvtv. 3. § (1) bekezdés 18. pontja kimondja, hogy „üzleti vagyon: a nemzeti vagyon azon része, amely nem tartozik a törzsvagyonba”.

Ezen vagyoni kör más irányú meghatározása nehéz, a felsorolás a vagyon összetettsége miatt nagyon bonyolult lenne, ezért alakult ki a fenti meghatározási forma a szakirodalomban is.


A 9. §-hoz


A Nvtv. 13. § (1) bekezdése kimondja, hogy a helyi önkormányzat tulajdonában álló nemzeti vagyon tekintetében törvényben vagy a helyi önkormányzat rendeletében meghatározott értékhatár feletti nemzeti vagyon tulajdonjogát átruházni - ha törvény kivételt nem tesz - csak versenyeztetés útján, az összességében a legelőnyösebb ajánlatot tevő részére, a szolgáltatás és ellenszolgáltatás értékarányosságával lehet.

A versenytárgyalás útján való vagyonértékesítés értékhatárának kikötése kötelező. Az értékhatár meghatározásánál figyelembe kell venni a költségvetési törvényben meghatározott értékhatárt, a 25 millió forintot. Ennél az értékhatárnál a képviselő-testület kisebb összeget is meghatározhat.

Az önkormányzat vagyonának nagyságára való tekintettel ezen összeget a tervezet 5.000.000 Ft-ban határozza meg.


A 11. §-hoz


Önkormányzati vagyon tulajdonjogának ingyenes átruházására vonatkozó szabályait a Nvtv. 13. § (3)-(7) bekezdései tartalmazzák. Ennek értelmében az önkormányzati vagyon tulajdonjogát ingyenesen átruházni csak törvényben meghatározott esetekben és módon lehet.

Fontos azonban, hogy a tilalom csak a Nvtv. által meghatározott vagyonra terjed ki, azaz e rendelkezéseket nem kell alkalmazni a hivatkozott törvény 2. §-ában meghatározott vagyonelemekre.


A 12-14. §-hoz


A vagyon megterhelésével kapcsolatosa főbb szabályokat a Nvtv. határozza meg.

A forgalomképtelen nemzeti vagyon esetében kizárja a megterhelés lehetőségét, csupán vagyonkezelői jog, és jogszabályon alapuló használati jog vagy szolgalom létesítése lehetséges.

A nem önkormányzat által saját hatáskörben korlátozottan forgalomképes vagyonnak sorolt vagyonok esetében a vagyon megterhelésének korlátait jogszabályok határozzák meg.

A vagyon megterhelésére a jogot nem célszerű átruházni a képviselő-testületnek, mivel az jelentős vagyonmozgási – csökkenési – következményekkel járhat.


A 15-16. §-hoz


Az önkormányzat saját vállalkozást nem folytat.

Az önkormányzat azonban a Vátv. rendelkezései szerint részt vehet vállalkozásban. A vállalkozásban való részvétel a különböző gazdasági társaságban –jogszabály alapján– szerzett részesedésre és az azzal kapcsolatos jogokra terjed ki.

A Nvtv. 8. §-a szabályozza a gazdasági társaságban való részvétel szabályait.

Fontos, hogy az önkormányzat képviselő-testülete a részesedéseivel kapcsolatos döntés jogát – a döntések súlya, valamint a közösségi érdek miatt – ne ruházza át.


A 17. §-hoz


A vagyonkezelési jog olyan jog, amely magában foglalja:

- a vagyontárgy birtoklásának,

- használatának és

- a hasznok szedésének jogát.

A vagyon kezelésével összefüggő alapvető szabályokat a Nvtv. 11. § (1), (3)-(9) bekezdése rögzíti.

A vagyonkezeléssel kapcsolatos legfontosabb szabályok:

- a vagyonkezelői jog vagyonkezelési szerződéssel jön létre,

- a vagyonkezelési szerződés meghatározott vagyonkezelőkkel köthető,

- a szerződéshez nem szükséges versenyeztetés,

- a vagyonkezelőt megilletik a tulajdonos jogai, és terhelik a tulajdonos kötelezettségei azzal, hogy a vagyont nem idegenítheti el, továbbá használati joggal, szolgalommal vagy más dologi joggal nem terhelheti meg, biztosítékul nem adhatja, valamint a vagyonkezelői jogot harmadik személyre nem ruházhatja át és nem terhelheti meg.

A vagyonkezelői joggal kapcsolatos további szabályokat állapít meg a Mötv. 109. §-a is.

 A 109. § (4) bekezdése kimondja, hogy a képviselő-testületnek rendeletében kell meghatározni a következőket:

- vagyonkezelői jog ellenértéke,

- az ingyenes átengedés szabályait,

- a vagyonkezelői jog gyakorlásának szabályait,

- a vagyonkezelés ellenőrzésének szabályait.

A Mötv. 143. § (4) bekezdésében meghatározott felhatalmazó rendelkezései között a helyi önkormányzat képviselő-testületét felhatalmazza arra, hogy rendeletben határozza meg: „azokat a vagyonelemeket, amelyekre a helyi önkormányzat vagyonkezelői jogot létesíthet, továbbá a vagyonkezelői jog megszerzésének, gyakorlásának, valamint a vagyonkezelés ellenőrzésének szabályait”.

A vagyonkezelői jog létesítése

A vagyonkezelési jogot létesíteni a Nvtv. által meghatározott 3. § (1) bekezdés 19. pontja szerinti vagyonkezelő részére lehet.

Annak figyelembe vételével, hogy vagyonkezelői jog közfeladat ellátására történhet, a rendelet-tervezetben meghatározásra kerültek azok a vagyonelemek, melyekre vagyonkezelési jog létesíthető.

Közfeladat alatt a Nvtv. 3. § (1) bekezdés 7. pontja szerint meghatározott feladatokat kell érteni, azaz:

„közfeladat: jogszabályban meghatározott állami vagy önkormányzati feladat, amit az arra kötelezett közérdekből, jogszabályban meghatározott követelményeknek és feltételeknek megfelelve végez, ideértve a lakosság közszolgáltatásokkal való ellátását, továbbá az állam nemzetközi szerződésekben vállalt kötelezettségeiből adódó közérdekű feladatokat, valamint e feladatok ellátásához szükséges infrastruktúra biztosítását is.”


A Mötv. 13. § (1) bekezdése szerint a helyi közügyek, valamint a helyben biztosítható közfeladatok körében ellátandó helyi önkormányzati feladatok különösen:

„1. településfejlesztés, településrendezés;

2. településüzemeltetés (köztemetők kialakítása és fenntartása, a közvilágításról való gondoskodás, kéményseprő-ipari szolgáltatás biztosítása, a helyi közutak és tartozékainak kialakítása és fenntartása, közparkok és egyéb közterületek kialakítása és fenntartása, gépjárművek parkolásának biztosítása);

3. a közterületek, valamint az önkormányzat tulajdonában álló közintézmény elnevezése;

4. egészségügyi alapellátás, az egészséges életmód segítését célzó szolgáltatások;

5. környezet-egészségügy (köztisztaság, települési környezet tisztaságának biztosítása, rovar- és rágcsálóirtás);

6. óvodai ellátás;

7. kulturális szolgáltatás, különösen a nyilvános könyvtári ellátás biztosítása; filmszínház, előadó-művészeti szervezet támogatása, a kulturális örökség helyi védelme; a helyi közművelődési tevékenység támogatása;

8. szociális, gyermekjóléti szolgáltatások és ellátások;

9. lakás- és helyiséggazdálkodás;

10. a területén hajléktalanná vált személyek ellátásának és rehabilitációjának, valamint a hajléktalanná válás megelőzésének biztosítása;

11. helyi környezet- és természetvédelem, vízgazdálkodás, vízkárelhárítás;

12. honvédelem, polgári védelem, katasztrófavédelem, helyi közfoglalkoztatás;

13. helyi adóval, gazdaságszervezéssel és a turizmussal kapcsolatos feladatok;

14. a kistermelők, őstermelők számára - jogszabályban meghatározott termékeik - értékesítési lehetőségeinek biztosítása, ideértve a hétvégi árusítás lehetőségét is;

15. sport, ifjúsági ügyek;

16. nemzetiségi ügyek;

17. közreműködés a település közbiztonságának biztosításában;

18. helyi közösségi közlekedés biztosítása;

19. hulladékgazdálkodás;

20. távhőszolgáltatás.

21. víziközmű-szolgáltatás, amennyiben a víziközmű-szolgáltatásról szóló törvény rendelkezései szerint a helyi önkormányzat ellátásért felelősnek minősül.

(2) Törvény a helyi közügyek, valamint a helyben biztosítható közfeladatok körében ellátandó más helyi önkormányzati feladatot is megállapíthat.”



A Mötv. 109. § (6) bekezdése kimondja, hogy

- a vagyonkezelő a vagyon felújításáról, pótlólagos beruházásáról legalább a vagyon eszközök elszámolt értékcsökkenésének megfelelő mértékben köteles gondoskodni és e célokra az értékcsökkenésnek megfelelő mértékben tartalékot képezni,

- az önkormányzat az általa megkötött vagyonkezelési szerződésben meghatározott feltételek mellett meghatározott mértékben elengedheti az előbbi kötelezettségének teljesítését.

A rendelet-tervezet úgy rendelkezik, hogy e kötelezettségek elengedéséről, illetve el nem engedéséről a vagyonkezelési szerződés megkötésekor a képviselő-testület dönt.



A 19. §-hoz


A vagyonkezelő jog értékének meghatározására a rendelet-tervezet a piaci értéket határozza meg.



A 20. §-hoz


A rendelet-tervezetben meghatározásra kerülnek a vagyonkezelési jog gyakorlásának szabályai. A szabályok megismétlésének elkerülése érdekében a rendelet-tervezet egyes esetekben csak hivatkozik más jogszabályokban meghatározott kötelezettségekre.

A joggyakorlás szabályai között ugyanakkor a rendelet-tervezet garanciális szabályokat fektet le, amely biztosítja a vagyon megőrzését, védelmét.



A 21. §-hoz


A rendelet-tervezet az itt meghatározott vagyonkezelői körből határozza meg azokat, amelyek vonatkozásában lehetővé teszi az ingyenes átengedést. (Ez azt jelenti, hogy a rendelet-tervezet tovább szűkíti azt a kört, melyek tekintetében lehetséges a vagyonkezelői jog átengedése.)

Az átengedést a rendelet-tervezet nem csak vagyonkezelőhöz, hanem meghatározott közfeladatokhoz is köti. A tervezetben meghatározott feladatok csak javaslatok, attól a képviselő-testület saját belátása szerint eltérhet.



A 22. §-hoz


Az Áht. 70. § (1) bekezdés b) pontja kimondja, hogy az irányító szerv belső ellenőrzést végezhet a saját vagy az irányítása, felügyelete alá tartozó költségvetési szerv használatába, vagyonkezelésébe adott nemzeti vagyonnal való gazdálkodás tekintetében.

A vagyonkezelés megfelelő mederben tartása érdekében a rendelet-tervezet

- a vagyonkezelő számára beszámoltatási, tájékoztatási kötelezettséget ír elő, illetve

- rögzíti a pénzügyekért felelős bizottság eseti ellenőrzésének jogát.

Az érintett ellenőrzések a belső ellenőrzés keretében az ellenőrzési tervben kerülnek rögzítésre.

A rendelet-tervezet meghatározza, hogy az ellenőrzések során mit kell elsősorban ellenőrizni.



A 23. §-hoz


A vagyonnal összefüggő haszonélvezeti jog alapítására vonatkozó fontosabb előírásokat a Nvtv. 11. § (2)-(4) bekezdése határozza meg.

A haszonélvezeti jog alapítására vonatkozó legfontosabb szabályok

- haszonélvezeti jogot keletkeztető szerződést kell kötni,

- a haszonélvezeti szerződés meghatározott vagyonkezelőkkel köthető,

- a szerződéshez nem szükséges versenyeztetés.



A 24. §-hoz


A Nvtv. a 3. § (1) bekezdés 4. pontjában rögzíti a hasznosítás fogalmát, amely a következő:

„Hasznosítás: a nemzeti vagyon bármely - a tulajdonjog átruházását nem eredményező - módon, jogcímen történő átadása, átengedése, ide nem értve:

- a vagyonkezelésbe adást, valamint

- a haszonélvezeti jog alapítását.”

A Nvtv. 3. § (1) bekezdés 3. pontja alapján a forgalomképtelen nemzeti vagyon csak jogszabályon alapuló használati joggal terhelhető meg.

A vagyonnal összefüggő hasznosításra vonatkozó fontosabb előírásokat a Nvtv. 11. § (10)-(13) bekezdése határozza meg, amelyek alapján:

- a hasznosításra szerződést kell kötni,

- a hasznosításra vonatkozó szerződés kötésekor figyelembe kell venni a törvényben meghatározott tartalmi követelményeket.


A 28. §-hoz


A Nvtv. 11. § (13) bekezdése határozza meg, hogy az önkormányzati vagyon ingyenes kizárólag közfeladat ellátása céljából adható használatba, a közfeladat ellátásához szükséges mértékben.

Az önkormányzat esetében a képviselő-testület a bérleti szerződések megkötésével kapcsolatos jogokat és az értékhatárokat az értékesítésnél rögzítettek szerint határozza meg.

A rendeletben nem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy az Ötv. 89. § (2) bekezdése alapján: „Az intézmény a támogatást és a saját bevételeit önállóan használja fel, a használatában lévő ingatlanokat és ingókat - alapfeladata sérelme nélkül - bevételei növelésére fordíthatja”.


A 29. §-hoz


A Nvtv. rendelkezik az önkormányzat kizárólagos gazdasági tevékenységének gyakorlása átengedésének lehetőségéről.

A Nvtv. alapján a helyi önkormányzat a víziközmű létesítmények létrehozásáról és működtetéséről az alábbiak szerint gondoskodhat:

a) koncessziós szerződés kötéssel,

b) koncessziós szerződés nélkül

ba) olyan gazdálkodó szervezet létrehozásával, amelyben kizárólagos részesedéssel rendelkezik - ide nem értve a munkavállalói résztulajdont,

bb) az állam és az önkormányzat együttesen olyan gazdálkodó szervet hoz létre, amelyben kizárólagos közös részesedéssel rendelkezik - ide nem értve a munkavállalói résztulajdont.


A 30. §-hoz



Az önkormányzat rendelkezik pénzeszközökkel, melyekkel szabadon gazdálkodik. A pénzvagyon feletti gazdálkodás nem esik a Nvtv. hatálya alá.


A 31. §-hoz


Az Áht. 97. § (2) bekezdése alapján a helyi önkormányzat, valamint az általuk irányított költségvetési szervek követeléséről lemondani csak

- törvényben, vagy

- helyi önkormányzati rendeletben

meghatározott esetekben és módon lehet.

Az összeghatárokat, a körülményeket azonban a képviselő-testület saját maga, szabadon határozza meg. A tervezet csupán a célszerűség alapján kialakított javaslatot tartalmazza.



A 32-33. §-hoz


A fentiek szabályozására azért van szükség, mert bármikor előfordulhatnak a költségvetési gazdálkodás során. Hatást gyakorolhatnak mind pozitív, mind negatív irányban az önkormányzat vagyonára, de a vagyon szerkezetében és a vagyon csoportjaiban is jelentős változásokat okozhatnak.

A tervezet szintén csak célszerűségi javaslatot tartalmaz.



A 35. §-hoz


E témakör szabályozására azért van szükség, hogy az önkormányzat az így kapott vagyon miatt ne kerüljön hátrányos helyzetbe, és mindig mérlegelésre kerüljön a felajánlott vagyon átvételével kapcsolatos kötelezettségek mértéke, annak vállalhatósága.



A 36. §-hoz


A Mötv 110. § (2) bekezdése kimondja, hogy:

„Az önkormányzati törzsvagyont a többi vagyontárgytól elkülönítve kell nyilvántartani. Az éves zárszámadáshoz a vagyonállapotról vagyonkimutatást kell készíteni.”

A rendelet-tervezet tartalmazza a vagyonkimutatás készítésének kötelezettségét, melyet az államháztartás szervezetei beszámolási és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól szóló 249/2000. (XII. 24.) Korm. rendelet 44/A. §-a ír elő. (A hivatkozott jogszabályrészt az általános indokolás 4. pontja tartalmazza.)

A hivatkozott jogszabály alapján a helyi önkormányzat képviselő-testülete a zárszámadáshoz csatolja a vagyonkimutatást, amely az önkormányzat és intézményei összevont adatait tartalmazza.


A vagyonkimutatás felépítésére vonatkozóan szintén a hivatkozott jogszabály ad iránymutatást, illetve ad felhatalmazást arra, hogy a vagyonkimutatás további részletezését, tételes alábontását az erre vonatkozó önkormányzati rendelet szabályozza.


A 37. §-hoz


A Nvtv. 9. § (1) bekezdése alapján az önkormányzat közép- és hosszú távú vagyongazdálkodási terv készítésére köteles.

A törvény e terv tartalmára vonatkozóan nem tartalmaz előírást, így ennek tartalmát az önkormányzat szabadon határozhatja meg.



A 38. §-hoz


A versenyeztetési szabályok tekintetében figyelembe kell venni, hogy a versenyeztetési értékhatár a központi költségvetéséről szóló törvényben kerül meghatározásra. Ez 2013-ban a 2011. évi CLXXXVIII. törvény 68. §-a alapján 25 millió forint.

A rendelet ennél alacsonyabb értékhatárt határoz meg.



39-42. §-hoz


A rendelet-tervezetben külön szakasz foglalkozik a vagyonértékelési szabályokkal. Ez azért fontos, mert a vagyongazdálkodás szempontjából nem mindig a könyvvitelben megjelenő könyv szerinti értéket kell alapul venni, mivel az egyes esetekben jelentős mértékben eltér az adott vagyontárgy tényleges piaci értékétől. Azért, hogy a vagyongazdálkodás során az önkormányzat érdeke minél jobban érvényesüljön, szükség lehet arra, hogy a vagyontárgyak a piaci értéken kerüljenek be a forgalomba (értékesítés, apport, bérlet). A piaci érték meghatározásához szakértőt kell bevonni.



43-46. §-hoz


A hatályba léptető illetve a hatályon kívül helyező rendelkezéseket tartalmazzák.

Mellékletek