Ötvöskónyi Község Önkormányzatának Képviselő-testülete az Alaptörvény 32. cikk (2) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés d) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:

I. Fejezet

Általános rendelkezések

1. Az önkormányzat megnevezése és jelképe

                                                                           1. §

(1) Az önkormányzat hivatalos megnevezése: Ötvöskónyi Község Önkormányzata (a továbbiakban: önkormányzat).

(2) Az önkormányzat székhelye: 7511 Ötvöskónyi, Fő u. 51.

(3) Az önkormányzat jelképei a község címere és zászlaja. A község jelképeire, azok használatára vonatkozó részletes szabályokat külön önkormányzati rendelet tartalmazza.

(4) Az önkormányzati hivatal hivatalos megnevezése: Segesdi Közös Önkormányzati Hivatal (a továbbiakban: hivatal).

2. Az önkormányzat feladatai és azok ellátásában résztvevők

2. §

(1) Az önkormányzat ellátja a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvényben (a továbbiakban: Mötv.) és az ágazati törvényekben meghatározott kötelező és önként vállalt feladatokat, amelyek felsorolását az

1. melléklet ^[1]tartalmazza.

(2)^[2] A képviselő-testület által a bizottságokra átruházott hatásköröket a 2. melléklet^[3], a polgármesterre átruházott hatásköröket a 3. melléklet^[4] és a Többcélú Társulásra átruházott feladat- és hatásköröket az 4. melléklet tartalmazza. A jegyzőre átruházott hatásköröket a rendelet 8. melléklete tartalmazza.

^[5]

(3) A képviselő-testület kölcsönös érdek alapján együttműködik a helyi nemzetiségi önkormányzattal, biztosítja számára a megállapodás szerinti működési feltételeket. Az együttműködési megállapodást az 5. melléklet tartalmazza.

(4) A képviselő-testület feladatainak eredményes megoldása érdekében együttműködik a megyei önkormányzattal. A koordináció keretében a közvetlen cél, a megyei tervek, koncepció kidolgozásában való részvétel, valamint azok egyeztetése a helyi elképzelésekkel. A folyamatos kapcsolattartás a polgármester, illetve a jegyző feladata.

II. Fejezet

A képviselő-testület működése

                                                  3. A működés általános szabályai

4. §

(1) A képviselő-testület tagjainak száma 5 fő.

(2) A képviselő-testület döntéseit ülésein hozza meg.

(3) Az ülések típusai: alakuló ülés, rendes ülés és rendkívüli ülés.

4. Az alakuló ülés

5. §

^[6]

(1) A képviselő-testület alakuló ülését a polgármester a választás eredményének jogerőssé válását követő tizenöt napon belül hívja össze.

(2) Az alakuló ülés kötelező napirendi pontjai:

a) a Helyi Választási Bizottság elnökének beszámolója a választások eredményéről,

b) a képviselők eskütétele,

c) a polgármester eskütétele,

d) a polgármester programjának ismertetése,

e) a polgármester illetményének megállapítása,

f) az alpolgármester megválasztása, eskütétele, illetményének meghatározása.

5. A rendes ülés

6. §

(1) A képviselő-testület éves munkatervének megfelelően ülésezik, ezen kívül szükség szerint rendkívüli ülést tart.

(2) A képviselő-testület évente, július 1-től augusztus 15-ig munkaterv szerinti ülést nem tart.

6. A rendkívüli ülés

7. §

(1) A képviselő-testület ülését tizenöt napon belüli időpontra össze kell hívni:

a) a képviselők egynegyedének indítványára,

b) bármely bizottság indítványára,

c) a Somogy Megyei Kormányhivatal (a továbbiakban: Kormányhivatal) kezdeményezésére.

(2) Az üléstervtől eltérő ülésre vonatkozó – az (1) bekezdés a) – b) szerinti – indítványt a polgármesternél kell benyújtani, ebben meg kell jelölni a rendkívüli ülés napirendjét és előadóját.

(3) A polgármester rendkívüli ülést hívhat össze halaszthatatlan döntést igénylő napirend tárgyalása érdekében. Ebben az esetben, valamint az (1) bekezdésben foglalt esetekben a javasolt napirendek – kivéve a rendelet-tervezeteket – előzetes bizottsági véleményezés nélkül is tárgyalhatók a képviselő-testület ülésén.

7. A munkaprogram, ülésterv

8. §

(1) A polgármester – az alakuló ülést követő hat hónapon belül – gazdasági cselekvési programot terjeszt a képviselő-testület elé, amely a településfejlesztés, a helyi közszolgáltatások szervezésének céljait, feladatait tartalmazza a képviselő-testület megbízatásának időtartamára.

(2) A képviselő-testület az éves üléstervét, a tárgyévet megelőző év decemberi ülésén fogadja el.

(3) Az ülésterv tervezetét a jegyző állítja össze, majd a polgármester terjeszti elfogadásra a képviselő-testület elé.

(4) Az ülésterv tartalmazza a tárgyévre vonatkozó ülések tervezett időpontjait, napirendjeit, a napirendi pontok előadóit.

8. A képviselő-testület ülésének összehívása, meghívója

9. §

(1) A polgármesteri és alpolgármesteri tisztség egyidejű betöltetlensége, valamint tartós akadályoztatásuk esetén a képviselő-testület ülését a korelnök hívja össze és vezeti.

(2) A képviselő-testület ülését írásbeli – papíralapú vagy elektronikus levél formájú – meghívóval kell összehívni.

(3) A meghívót és annak mellékleteit – a rendkívüli ülés kivételével – úgy kell megküldeni, hogy azt a meghívottak az ülésnap előtt 3 nappal megkapják azzal, hogy a határidőbe a kézbesítés napja nem számít bele.

(4) A meghívónak tartalmaznia kell:

a) az ülés helyét és időpontját,

b) a napirendi javaslatot és azok előterjesztését,

c) a napirend zárt ülés keretében történő tárgyalását vagy arra szóló javaslatot.

(5) A meghívó mellékletei a napirendek tárgyalásához készített anyagok.

(6) A képviselő-testület rendkívüli ülésének összehívásakor a meghívót a polgármester az ülés előtt legalább 24 órával korábban az összehívás okának megjelölésével küldi meg. Az írásbeli meghívó mellőzhető, ha az ülésre okot adó körülmény a képviselő-testület ülésének azonnali megtartását indokolja.

9. A meghívottak

10. §

(1) A képviselő-testület ülésére tanácskozási joggal meg kell hívni:

a) a jegyzőt,

b) az aljegyzőt,

c) a napirendi pontok előadóit,

d) a nemzetiségi önkormányzat elnökét,

e) a helyi társadalmi szervezetek vezetőit a tevékenységi körüket érintő napirendi pont tárgyalására.

(2) A képviselő-testület üléseire meg kell hívni továbbá:

a) az önkormányzat intézményeinek vezetőit,

b) a körzeti megbízott rendőröket,

c) akiket a polgármester indokoltnak tart.

(3) A képviselő-testület üléseinek időpontjáról a lakosságot, a meghívónak és az előterjesztéseknek a község honlapján történő elhelyezésével kell értesíteni.

10. Az ülések nyilvánossága

11. §

(1) A képviselő-testület ülése nyilvános.

(2) A képviselő-testület zárt ülést tart az Mötv. 46. § (2) bekezdés a) pontjában meghatározott esetekben.

(3) A képviselő-testület az Mötv. 46. § (2) bekezdés b) pontjában meghatározott esetekben az érintett kérésére zárt ülést tart.

(4) A képviselő-testület az érdekelt, az előterjesztő, vagy a képviselő-testület bármely tagja javaslata alapján – minősített többséggel – az Mötv. 46. § (2) bekezdés c) pontjában meghatározott esetekben zárt ülést rendelhet el.

(5) Zárt ülésen a képviselő-testület tagjai, a jegyző, az aljegyző, továbbá meghívása esetén a közös önkormányzati hivatal ügyintézője, az érintett és a szakértő vesz részt. A nemzetiségi önkormányzat elnöke kizárólag az általa képviselt nemzetiséget érintő ügy napirendi tárgyalásakor vehet részt a zárt ülésen.

11. Határozatképesség

12. §

(1) A polgármester az ülés megnyitásakor – a jegyző közreműködésével – megvizsgálja a képviselő-testület határozatképességét, s kihirdeti az arra vonatkozó megállapításait.

(2) Ha a képviselő-testület határozatképtelenné válik, a polgármester kísérletet tesz a határozatképesség helyreállítására.

(3) Ha a képviselő-testület a polgármester kísérlete ellenére határozatképtelen marad, a polgármester az ülést berekeszti. Az ülés berekesztése esetén a képviselő-testület a következő ülésén elsőként az elmaradt napirendi pontokat tárgyalja meg.

12. A napirend

13. §

(1) A napirend tervezetét a polgármester terjeszti a képviselő-testület elé. A képviselők kezdeményezhetik valamely napirendi pont elhagyását, elnapolását vagy a javasolt sorrend megváltoztatását.

(2) A polgármester a napirend – meghívó szerinti – írásos tervezetét szóban kiegészíti az ülésen kiosztott anyagok napirendre vételéről szóló javaslattal. Az ülésre – rendeletben foglaltaknak megfelelően – írásban beterjesztett képviselői indítványt, kérdést, interpellációt a napirendre felvettnek kell tekinteni.

(3) A képviselő-testületi ülésen kiosztott anyag tárgyalására – a képviselői indítványok, interpellációk és kérdések kivételével – csak halasztást nem tűrő esetben kerülhet sor a polgármester indokolt javaslata alapján, a jegyző törvényességi véleményével, amennyiben a képviselő-testület a napirendre vételt megszavazza.

(4) Nem kerülhet a képviselő-testületi ülésen kiosztásra:

a) a munkatervben meghatározott feladatokkal kapcsolatos anyag,

b) 10 millió forintot meghaladó mértékű költségvetés-átcsoportosítást, vagy költségvetés-módosítást eredményező javaslat,

c) az Mötv. 41. § (6) bekezdés szerinti intézmény alapítása, átszervezése, megszüntetése, létesítő okiratának módosítása,

d) önkormányzati társulás létrehozásáról, az ahhoz való csatlakozásról szóló előterjesztés,

e) önkormányzati pénzeszköz, vagyon átadásáról vagy elidegenítéséről szóló javaslat,

f) rendeletalkotás vagy módosítás.

14. §

(1) A napirendet a képviselő-testület vita nélkül határozza meg.

(2) A polgármester a testületi ülés vezetése során:

a) első napirendi pontként tájékoztatást ad a lejárt határidejű önkormányzati döntések végrehajtásáról, az előző testületi ülésen elhangzott bejelentések nyomán tett intézkedésekről, lehetőséget biztosít a kérdések, interpellációk felvetésére,

b) napirendi pontonként megnyitja, vezeti, lezárja és összefoglalja a vitát,

c) napirendi pontonként szavazásra bocsátja a döntési javaslatokat és kihirdeti a határozatokat,

d) berekeszti az ülést.

(3) Kétfordulós tárgyalást kell tartani a költségvetési rendelet elfogadásánál.

13. A tanácskozás rendje

15. §

(1) Az ülés vezetésével kapcsolatban a polgármester feladata a tanácskozás rendjének fenntartása.

Ennek érdekében:

a) figyelmezteti a hozzászólót, hogy csak a napirenddel kapcsolatban tegye meg észrevételét, javaslatát és attól ne térjen el,

b) felszólítja a hozzászólót, hogy a tanácskozáshoz nem illő, másokat sértő kijelentésektől tartózkodjon,

c) rendre utasíthatja azt, aki a testülethez méltatlan magatartást tanúsít,

d) tartós rendzavarás, állandó lárma, a vita folyamatos rendjét ellehetetlenítő esemény következményeként a polgármester, ha ismételt figyelmeztetései sem járnak eredménnyel, felfüggesztheti az ülést.

(2) A nyilvános ülésen megjelent állampolgárok a számukra kijelölt helyet foglalják el. A tanácskozás rendjének megzavarása esetén a polgármester rendre utasíthatja a rendzavarót, ismétlődő rendzavarás esetén pedig az érintettet a terem elhagyására kötelezheti.

14. A vita

16. §

(1) A polgármester a napirendek sorrendjében minden előterjesztés felett külön-külön nyit vitát, melynek során:

a) az előadó - a kérdések és a vita előtt - az előterjesztéshez szóbeli kiegészítést tehet,

b) a bizottsági elnökök vagy megbízottjaik előterjesztik a napirenddel kapcsolatos bizottsági állásfoglalást, módosító javaslataikat (A hozzászólásokat a téma szakmai bizottságának elnöke nyitja meg.),

c) a képviselő-testület tagjai, a tanácskozási joggal résztvevők az előadóhoz kérdéseket tehetnek fel, melyre az előadó köteles rövid választ adni,

d) a kérdésekre adott válaszok után kerül sor a hozzászólásokra, a jelentkezés sorrendjében.

(2) A bizottsági elnökök és a hozzászólók legfeljebb:

a) rendeletalkotásnál 15 percben,

b) egyéb napirendi pontnál 10 percben,

c) második hozzászólás esetén 5 percben kaphatnak szót.

(3) Az idő túllépése miatt a polgármester megvonhatja a szót a felszólalótól. A vita lezárására, a hozzászólások időtartamának további korlátozására a testület bármely tagja tehet javaslatot. E javaslatról a testület vita nélkül határoz.

a) a vita lezárása után a határozathozatal előtt a jegyzőnek szót kell adni, ha a határozati javaslatok törvényességét illetően észrevételt kíván tenni.

b) a polgármester az előterjesztésben szereplő és a vitában elhangzott határozati javaslatokat egyenként bocsátja szavazásra. Először a bizottsági, majd az ülésen tett képviselői módosító és kiegészítő indítványokról dönt a testület, majd végül a javaslatokkal, módosításokkal kiegészített határozati javaslat egészéről.

15. Személyes érintettség

17. §

(1) A képviselő köteles a napirendi pont tárgyalása kezdetén – közeli hozzátartozójára is kiterjedően – bejelenteni személyes érintettségét.

(2) A személyesen érintett képviselő – érintettségének jelzése mellett bejelentheti, hogy az adott döntéshozatalban nem kíván részt venni.

(3) A személyes érintettség bejelentésére vonatkozó kötelezettség elmulasztásának kivizsgálására – annak ismertté válását követően azonnal – a képviselő-testület ügyrendi vizsgálat lefolytatását rendeli el. A vizsgálat lefolytatása a képviselő-testület Pénzügyi és Szociális Bizottságának hatáskörébe tartozik.

(4) A bizottság eljárása során biztosítja az érintett képviselő személyes meghallgatását, bizonyítékai előterjesztését.

(5) A bizottság eljárásának lefolytatása után a vizsgálat eredményét a képviselő-testület soron következő ülésén előterjeszti. A képviselő-testület külön határozattal dönt a személyesen érintett képviselő részvételével hozott határozat érvényben tartásáról.

16. Összeférhetetlenségi eljárás

18. §

A polgármester az összeférhetetlenség megállapítására irányuló kezdeményezést a képviselő-testület Pénzügyi és Szociális Bizottságának adja át kivizsgálásra. A bizottság a vizsgálat eredményét – törvény eltérő rendelkezése hiányában – döntés céljából a képviselő-testület elé terjeszti.

17. A döntések meghozatala

19. §

(1) A képviselő-testület döntéseit szavazással hozza. A határozati javaslatról a képviselő-testület tagjai „igen”, „nem”, „tartózkodom” nyilatkozattal szavaznak.

(2) A szavazás nyílt vagy titkos.

(3) A képviselő-testület bármely képviselő javaslatára név szerinti nyílt szavazást rendelhet el. A javaslatról a képviselő-testület dönt.

(4) Szavazás közben a szavazást indokolni nem lehet.

(5) Név szerinti szavazást kell elrendelni:

a) a képviselő-testület megbízatásának lejárta előtti feloszlatásához,

b) a képviselő-testület valamely bizottságának kezdeményezésére,

c) a képviselők egynegyedének indítványára, amennyiben az erre irányuló kezdeményezést az ülés napját megelőző napon 16 óráig a polgármesternek benyújtották.

(6) Nem lehet név szerinti szavazást tartani a bizottság létszáma és összetétele tekintetében, valamint ügyrendi javaslatot tartalmazó kérdésekben.

(7) A képviselő-testület titkos szavazást tarthat mindazokban az ügyekben, amelyekben zárt ülést köteles tartani, illetve zárt ülést tarthat.

20. §

(1) A nyílt szavazás kézfelemeléssel történik.

(2) Név szerinti szavazás esetén a jegyző abc rendben felolvassa a képviselők nevét, akik „igen”, „nem”, „tartózkodom” nyilatkozattal szavaznak. A szavazás eredményét a jegyző összesíti, és ennek dokumentumait a polgármesternek átadja. A név szerinti szavazás tényét és eredményét a képviselő-testület üléséről készült jegyzőkönyvben rögzíteni kell.

(3) A titkos szavazás úgy történik, hogy az eldöntendő kérdést (választás esetén a javasolt személyeket abc sorrendben) a szavazólapra fel kell írni. Titkos szavazás során a szavazástól tartózkodni nem lehet.

Érvényesen szavazni a kérdés vagy a név alatti „igen”, „nem” és „tartózkodom” szó mellett elhelyezett körben, golyóstollal írt, két egymást metsző vonallal lehet. Érvénytelen a szavazat, ha a képviselő a szavazólapon nem jelölte meg, hogy „igen”-nel, vagy „nem”-mel kíván-e szavazni, vagy esetleg attól tartózkodni kíván, továbbá, ha több választ jelölt be.

(4) Érvénytelen a szavazólap:

a) ha nem a hivatalos szavazólapon történt a szavazás,

b) ha nincs lebélyegezve,

c) ha kitöltése ceruzával történt.

(5) A titkos szavazás lebonyolításáról és eredményéről külön jegyzőkönyvet kell készíteni.

21. §

(1) A javaslat elfogadásához a (2) bekezdésben foglalt kivételekkel – a jelenlevő képviselők több mint a felének „igen” szavazata szükséges (a továbbiakban: egyszerű többség).

(2) A megválasztott képviselők több mint felének igen szavazata szükséges (a továbbiakban: minősített többség) az Mötv.-ben meghatározottakon túl:

a) döntés helyi népszavazás, népi kezdeményezés tárgyában,

b) a polgármester elleni kereset benyújtásához,

c) önkormányzati kitüntetés és elismerő címek adományozásához,

d) a települési képviselő, a polgármester összeférhetetlenségi ügyében való döntéshez,

e) a vagyonnyilatkozati eljárással kapcsolatos döntéshez,

f) korlátozottan forgalomképes vagyontárgyak elidegenítése, elcserélése, bérbeadása, más önkormányzat részére történő átadása, ingyenes és határidő nélküli használatba adása, megterhelése, gazdasági társaságba, vállalkozásba vagy alapítványba történő bevitele, hitel vagy kötvény fedezetéül történő felhasználása ügyében,

g) költségvetési kötelezettséget érintő határozatok elfogadásához.

(3) Határozatképtelenség esetén a képviselő-testületet 5 napon belül ismételten össze kell hívni.

18. Az ülések jegyzőkönyve

22. §

(1) A képviselő-testület üléséről – a zárt ülésről külön – jegyzőkönyvet kell készíteni, melynek elkészítéséről a jegyző gondoskodik.

(2) A jegyzőkönyv a Mötv.-ben meghatározottakon túl tartalmazza:

a) előterjesztésenként a képviselő kérése alapján külön feltüntetve a képviselő véleményét,

b) az elhangzott interpellációt, az arra adott szóbeli válasz lényegét, az interpelláció véleményét, és a képviselő-testület döntését,

c) a napirenden kívül felszólaló nevét, felszólalása lényegét,

d) az elhangzott bejelentések lényegét.

(3) A jegyzőkönyv mellékletei:

a) az ülésre szóló meghívó,

b) az előterjesztések és azok mellékletei,

c) végleges rendeletek,

d) aláírt szerződések,

e) a jegyző törvényességi észrevétele,

f) a névszerinti szavazás névsora,

g) titkos szavazás esetén az eredményt megállapító jegyzőkönyv,

h) a képviselői kérdésre adott írásbeli válasz,

i) a jelenléti ív.

(4) A jegyző gondoskodik a jegyzőkönyv egy eredeti példányának megőrzéséről és évenkénti beköttetéséről.

(5) A választópolgárok a zárt ülés kivételével betekinthetnek a képviselő-testület előterjesztésébe és ülésének jegyzőkönyvébe.

19. A közmeghallgatás és a lakossági fórum

23. §

(1) A képviselő-testület évente, legalább egyszer közmeghallgatást tart, amelyen a helyi lakosság és a helyben érdekelt szervezetek képviselői a helyi közügyeket érintő kérdéseket és javaslatokat tehetnek.

(2) A közmeghallgatás helyéről, idejéről, napirendi pontjairól az érdekelteket a hivatal hirdetőtábláján, illetve a község honlapján kell tájékoztatni, a közmeghallgatást megelőzően legalább 10 nappal.

(3) A közmeghallgatásról jegyzőkönyv készül, melynek elkészítésére és tartalmára a rendelet 25. §-ban foglalt előírások vonatkoznak.

III. Fejezet

A képviselő-testület döntései

20. A rendelet

24. §

(1) A képviselő-testület a lakosság szélesebb körét érintő rendelet előkészítésénél alapelveket, szempontokat állapíthat meg.

(2) Önkormányzati rendelet alkotását kezdeményezhetik:

a) települési képviselők,

b) bizottságok,

c) polgármester, alpolgármester, jegyző,

d) helyi nemzetiségi önkormányzat képviselő-testülete,

e) a választópolgárok, népi kezdeményezés útján.

(3) A rendelet-tervezetet (a továbbiakban: tervezet) és annak indoklását a jegyző készíti elő. A tervezetet – megvitatás céljából – meg kell küldeni a Pénzügyi és Szociális Bizottságnak. A tervezetet indoklással együtt kell a képviselő-testület elé terjeszteni. Egyidejűleg tájékoztatni kell a képviselő-testületet az előkészítés és a véleményezés során felvett, de a tervezetben fel nem vett javaslatokról – utalva a mellőzés indokaira is.

(4) A tárgyban szükséges, érdekképviseleti és egyéb szervezetekkel történő egyeztetést, véleményezést a hivatal folytatja le. Ezen szervek és szervezetek körét – a törvényben meghatározott véleményezési jog biztosítása mellett – a polgármester határozza meg.

(5) A rendelet-tervezetet lehetőség szerint társadalmi egyeztetésre kell bocsátani, melynek keretében az állampolgárok, a nem állami és nem önkormányzati szervek, szervezetek a rendelet-tervezettel kapcsolatban véleményt nyilváníthatnak papír alapú vagy elektronikus levél formájában.

(6) Nem vehető figyelembe az a vélemény, amely sérti a közerkölcsöt, a rendelet-tervezet tárgyához nem illeszkedik, vagy név nélküli.

25. §

(1) A rendeleteket a Magyar Közlöny kiadásáról, valamint a jogszabály kihirdetése során történő és a közjogi szervezetszabályozó eszköz közzététele során történő megjelöléséről szóló 32/2010. (XII. 31.) KIM rendelet (a továbbiakban: KIM rendelet) 9. § (2) bekezdésében foglaltak szerint kell megjelölni.

(2) A képviselő-testület által elfogadott rendelet kihirdetése a község honlapján történő megjelenéssel valósul meg. Ebben az esetben a kihirdetés napja, a honlapon való megjelenés napja.

(3) Ugyancsak a község honlapján kell megjelentetni a hatályos helyi rendeletek mindenkori egységes szerkezetbe foglalt szövegét.

21. A határozat

26. §

(1) A határozatokat a KIM rendelet 13. §-ban foglaltak szerint kell megjelölni.

(2) A határozat tartalmazza a végrehajtásért felelős szerv nevét, a végrehajtás határidejét. A végrehajtásért felelősek lehetnek:

a) polgármester, alpolgármester

b) bizottság elnöke,

c) jegyző.

(3) A határozatokról a jegyző nyilvántartást vezet.

IV. Fejezet

A képviselő-testületi anyagok tartalmi követelményei és a benyújtásukra vonatkozó szabályok

22. A képviselő-testületi anyagok általános szabályai

27. §

(1) A képviselő-testület elé kerülhetnek:

a) napirend előtti felszólalás,

b) előterjesztés,

c) beszámoló,

d) tájékoztató,

e) képviselői indítvány,

f) interpelláció, kérdés.

(2) Az (1) bekezdés b)-f) pontja szerinti anyagokat előzetesen, írásban kell benyújtani a jegyző részére, aki a benyújtott anyagok alapján – az e)-f) pont kivételével, előzetes törvényességi véleményezést követően – gondoskodik az ülés napirendi tervezetének előkészítéséről. A benyújtáskor – az e)-f) pont kivételével – figyelemmel kell lenni az ülés meghívójának kézbesítésére irányuló határidőre.

(3) Az (1) bekezdés a) pontja szerinti anyagok esetén a felszólalások tárgyát, annak tartalmára egyértelműen utaló módon írásban kell benyújtani.

23. Az előterjesztés

28. §

(1) Előterjesztésnek minősül az üléstervbe felvett, a képviselő-testület, a képviselő-testület bizottságai, vagy a polgármester által előzetesen javasolt beszámoló és tájékoztató, rendelet- és határozattervezet.

(2) A testületi ülésre az előterjesztés írásban vagy szóban kerül benyújtásra. A határozati javaslatot akkor is írásban kell benyújtani, ha az előterjesztésre szóban kerül sor. Halaszthatatlan esetben a polgármester engedélyezheti az írásba foglalt előterjesztésnek és határozati javaslatnak az ülésen történő kiosztását.

(3) Az írásbeli előterjesztés két részből áll:

a) az első részben a tárgyat kell pontosan meghatározni, ismertetni az előzményeket, testületi megállapításokat, a hozott határozatok eredményeit, a tárgykört rendező jogszabályokat, az előterjesztők véleményét, s mindazokat a körülményeket, összefüggéseket, tényeket, amelyek lehetővé teszik az értékelést, és a döntést indokolják;

b) a második rész az egyértelműen megfogalmazott határozati javaslatot tartalmazza a végrehajtásért felelősök megnevezésével és a határidők, részhatáridők megjelölésével.

24. A beszámoló

29. §

(1) A beszámoló benyújtására a polgármester, az alpolgármester, feladatkörében eljárva a képviselő-testület bizottsága, a jegyző, továbbá a jogszabály alapján beszámolásra kötelezettek jogosultak. A jogszabály alapján beszámolásra kötelezett nem önkormányzati szervek beszámolóját a polgármester terjeszti elő.

(2) A beszámoló elfogadásáról a képviselő-testület határozatot hoz.

25. A tájékoztató

30. §

(1) A tájékoztató olyan információk képviselő-testület elé terjesztését jelenti, amelyek az önkormányzati döntések meghozatalát általános jelleggel támasztják alá, valamint valamely a község életével kapcsolatos jelenségek, nem önkormányzati szerv tevékenységének megismerését segítik elő.

(2) Tájékoztató formájában kell beterjeszteni:

a) a jogszabályok ismertetését,

b) az önkormányzat költségvetési mérlegére vonatkozó adatokat,

c) a képviselő-testület és szervei működésére jellemző adatokat,

d) a községre vonatkozó különböző adatok, jelenségek ismertetését,

ha nem valamely döntés meghozatalát támasztják alá.

(3) Tájékoztató benyújtására a polgármester, az alpolgármester, feladatkörében eljárva a képviselő-testület bizottsága, a jegyző, továbbá a jogszabály alapján beszámolásra kötelezettek jogosultak.

(4) A tájékoztató határozati javaslatot nem tartalmaz, elfogadásáról a képviselő-testület vita és felszólalás nélkül dönt. Amennyiben a képviselő-testület a tájékoztatót nem fogadja el, azt átdolgozva a következő rendes ülésre ismét be kell terjeszteni.

26. Indítvány

31. §

(1) Az indítvány javaslatot tartalmaz rendelet megalkotására vagy határozat meghozatalára. Az indítványnak tartalmaznia kell a javasolt döntés főbb elemeit.

(2) Indítványt bármely képviselő benyújthat a polgármesterhez, legkésőbb a képviselő-testület ülését megelőző 2. napon.

(3) A képviselői indítvány vonatkozhat

a) halasztást nem tűrő döntés meghozatalára,

b) az indítvánnyal javasolt döntés előkészítésére.

(4) A (3) bekezdés a) pontja szerinti indítvány alapján a képviselő-testület az indítványban javasolt döntésről annak elhangzását, és az a felett nyitott vitát követően azonnal dönt.

(5) A (3) bekezdés b) pontja szerinti indítvány elfogadásáról a polgármester nem nyit vitát, azonban ahhoz bármely képviselő – további javaslat megtételével – csatlakozhat. Az indítvány felett a képviselő-testület vita és felszólalás nélkül dönt. Elfogadása esetén a képviselő-testület a döntés előkészítésére a polgármestert, az alpolgármestert, a jegyzőt, vagy a feladat-és hatáskörrel rendelkező bizottságot kéri fel.

27. A kérdés és az interpelláció

32. §

Az első napirendi pont tárgyalása során a képviselők a polgármesterhez, az alpolgármesterhez, a jegyzőhöz, az aljegyzőhöz, a bizottság elnökéhez, önkormányzati ügyekben interpellációt terjeszthetnek elő vagy kérdést intézhetnek.

33. §

(1) A kérdés, önkormányzati hatáskörbe tartozó szervezeti, működési, döntési, előkészítési jellegű írásos felvetés.

(2) A kérdést, az ülést megelőző nap 12,00 óráig kell benyújtani a polgármesterhez.

(3) A kérdésre a megkérdezett elsősorban a képviselő-testület ülésén köteles választ adni. A válaszadás maximális időtartama 3 perc, a válasz elfogadásáról a képviselő-testület vita nélkül, egyszerű szótöbbséggel dönt, ha a kérdező nem fogadja el a választ.

34. §

(1) Az interpelláció önkormányzati ügyekben történő írásos felvilágosítás kérése.

(2) Az interpellációt, az ülést megelőző nap 12,00 óráig kell írásban benyújtani a polgármesterhez, aki gondoskodik annak nyilvántartásba vételéről. Az interpellációnak tartalmaznia kell:

a) az interpelláló nevét,

b) az interpelláció címét és szövegét,

c) az interpelláló sajátkezű aláírását.

(3) Az interpellációra elsősorban a képviselő-testület ülésén kell választ adni. Ebben az esetben az interpelláló képviselőt legfeljebb 3 perces szóbeli kiegészítés és további 2 perces viszontválasz joga illeti meg. Ha az interpellált az ülésen nem ad választ, ezt írásban 15 napon belül kell megtennie. Az írásban adott válasz elfogadásáról a következő ülésen kell az interpellálónak, illetve a képviselő-testületnek nyilatkoznia.

(4) Az interpellációra adott válasz elfogadásáról először az interpelláló képviselő nyilatkozik, majd vita nélkül, egyszerű szótöbbséggel a testület dönt az elfogadásról.

Ha az interpellációra adott választ a testület nem fogadja el, annak vizsgálatát a tárgy szerint érintett bizottságra bízza, melybe az interpelláló képviselőt is be kell vonni. A bizottság a vizsgálat eredményéről a képviselő-testületet a soron következő ülésen tájékoztatja.

V. Fejezet

A képviselő-testület szerveire, tagjaira és az önkormányzati tisztségviselőkre vonatkozó szabályok

28. A polgármester

35. §

(1) A polgármester a képviselő-testület elnöke, foglalkozatási jogviszonyban tölti be tisztségét.

(2) A polgármesternek a képviselő-testület működésével összefüggő feladatai különösen:

a) segíti a képviselők munkáját,

b) ha a képviselő-testület döntését az önkormányzat érdekeit sértőnek tartja, ugyanazon ügyben egy alkalommal kezdeményezheti a döntés ismételt megtárgyalását. (A kezdeményezést, az ülést követő 3 napon belül nyújtható be, a képviselő-testület a benyújtás napjától számított 15 napon belül dönt.),

c) ha a képviselő-testület két egymást követő alkalommal ugyanazon ügyben nem hoz döntést, a polgármester döntést hozhat az Mötv. 42. §-ban meghatározott ügyek kivételével,

d) képviseli az önkormányzatot,

e) szervezi a településfejlesztést és a közszolgáltatásokat,

f) biztosítja a demokratikus helyi hatalomgyakorlást, a közakarat érvényesülését.

29. Az alpolgármester

36. §

(1) A képviselő-testület egy társadalmi megbízatású alpolgármestert választ, akinek tiszteletdíjára vonatkozóan a Pénzügyi és Szociális Bizottság tesz javaslatot.

(2) Az alpolgármesterre, a polgármesterre vonatkozó szabályok az irányadóak.

(3) Az alpolgármester, a képviselő-testület, illetve a polgármester esetenkénti megbízása alapján képviseli az önkormányzatot.

30. A jegyző és az aljegyző

37. §

(1) A jegyző vezeti a hivatalt, gondoskodik az önkormányzat működésével kapcsolatos feladatok ellátásáról. Ebben a körben:

a)  személyesen vagy megbízottja útján legalább heti két alkalommal ügyfélfogadást tart,

b) előkészíti a képviselő-testületi ülést, a bizottságok elé kerülő előterjesztéseket,

c) ellátja a testület, a bizottságok szervezési és ügyviteli tevékenységével kapcsolatos feladatokat,

d) tanácskozási joggal részt vesz a képviselő-testület és a bizottságok ülésén,

e) a határozathozatal előtt – törvénysértés gyanúja esetén - törvényességi észrevételt tesz,

f) gondoskodik a testületi ülés jegyzőkönyvének elkészítéséről, azt a polgármesterrel együtt aláírja.

(2) A jegyző további feladatai:

a) ellátja a jogszabályban előírt és hatáskörébe utalt államigazgatási feladatokat,

b) gyakorolja a munkáltatói jogokat a hivatal köztisztviselői, az aljegyző és az ügyviteli feladatokat ellátó dolgozók tekintetében,

c) szervezi a hivatal jogi felvilágosító munkáját,

d) ellátja az államigazgatási tevékenység egyszerűsítésével, korszerűsítésével összefüggő feladatokat.

(3) Az aljegyző a feladatait a jegyző által elkészített munkaköri leírásban foglaltak szerint látja el.

(4) A jegyzői és az aljegyzői tisztség egyidejű betöltetlensége, illetve tartós akadályoztatásuk esetén – legfeljebb hat hónap időtartamra – a jegyzői feladatok ellátása, helyettesítéssel valósul meg.

31. A települési képviselő

38. §

(1) A képviselő főbb jogai:

a) részt vehet a képviselő-testület döntéseinek előkészítésében, végrehajtásuk szervezésében és ellenőrzésében,

b) sürgős, azonnali intézkedést igénylő közérdekű ügyekben kezdeményezheti a hivatal intézkedését, a hivatal érintett dolgozója erre 3 munkanapon belül köteles érdemi választ adni,

c) bármely bizottsági ülésen tanácskozási joggal részt vehet,

d) saját interpellációja kivizsgálásában részt vehet,

e) a képviselő-testület az alpolgármesternek, települési képviselőnek, a bizottságok elnökeinek, tagjainak - a törvény keretei között - rendeletében meghatározott tiszteletdíjat, természetbeni juttatást állapíthat meg.

(2) A képviselő főbb kötelezettségei:

a) köteles írásban vagy szóban bejelenteni a polgármesternek, ha képviselő-testületi vagy bizottsági ülésen való részvételében akadályoztatva van,

b) olyan magatartás tanúsítása, mely méltóvá teszi a közéleti tevékenységre, a választók bizalmára,

c) felkérés alapján részvétel a testületi ülések előkészítésében, különböző vizsgálatokban,

d) a tudomására jutó állami, szolgálati titok megőrzése,

e) kapcsolattartás választópolgáraival, a különböző önszerveződő lakossági közösségekkel,

f) személyes érintettség bejelentése,

g) a jogszabályban előírt vagyonnyilatkozat megtétele az előírt határidőn belül.

32. A képviselő-testület bizottságai

39. §

^[7]​

(1) A képviselő-testület 3 fős Pénzügyi és Szociális Bizottságot választ. A bizottság feladatait az SZMSZ 6. melléklete tartalmazza.

(2) A képviselő-testület indokolt esetben, meghatározott feladat ellátására ad hoc bizottságot hozhat létre. Az ad hoc bizottság megbízatása feladatának elvégzéséig, illetőleg az erről szóló jelentésnek a képviselő-testület által történő elfogadásáig tart.

(3) A települési képviselő egyidejűleg több bizottság tagjának is megválasztható. A bizottságok elnökeire a polgármester, míg tagjaira a polgármester és a bizottságok elnökei tehetnek javaslatot. A bizottságok nem képviselő tagjai a képviselő-testület alakuló ülésén, vagy megválasztásukat követően, a képviselő-testület előtt esküt tesznek.

40. §

(1) A bizottság ülését az elnök, annak akadályoztatása esetén az általa felhatalmazott képviselő bizottsági tag hívja össze és vezeti. A bizottsági elnök megválasztásáig az ülést a korelnök hívja össze.

(2) A bizottsági tag, az ülésről való távolmaradását, a bizottság elnökének kell bejelentenie. Ha az összehívott bizottsági ülés a meghirdetett időpontban határozatképtelen, a bizottsági elnök 15 perces várakozás után az ülést elnapolhatja.

(3) Bármely képviselő javaslatot tehet valamely - a bizottság feladatkörébe tartozó – ügy megtárgyalására. A bizottság elnöke az indítványt a bizottság legközelebbi ülése elé terjeszti, melyre köteles meghívni az indítványozó képviselőt.

(4) A bizottság zárt ülésére vonatkozóan az SZMSZ 11. § (2) bekezdésében foglaltakat alkalmazni kell.

41. §

(1) A bizottsági ülésről jegyzőkönyv készül, mely tartalmazza az ülés helyét, idejét, a napirendet, a megjelentek nevét, a hozott döntést, valamint külön indítványra a kisebbségi véleményeket. A jegyzőkönyvet a bizottság elnöke írja alá.

(2) A bizottság elnöke az általa vezetett bizottság tevékenységéről megválasztását követően kétévente beszámol a képviselő-testületnek.

42. §

(1) A képviselő-testület bármely kérdés megvizsgálására ideiglenes bizottságként vizsgáló bizottságot állíthat fel.

(2) A vizsgáló bizottságot létre kell hozni, ha azt a képviselők egynegyede indítványozza.

(3) A vizsgáló bizottság tagja csak képviselő lehet.

(4) A vizsgáló bizottság tevékenységéről jelentést készít, amelynek tartalmaznia kell:

a) a bizottság feladatát,

b) a bizottság által alkalmazott eljárást és vizsgálati módszereket,

c) a bizottság megállapításait,

d) a bizottság megállapításait alátámasztó bizonyítékok bemutatását,

e) a vizsgálattal érintett észrevételeit a lefolytatott vizsgálat módszereire és megállapításaira,

f) szükséges intézkedésekre vonatkozó javaslatot, vagy javaslat kidolgozásának kezdeményezését.

33. A közös önkormányzati hivatal

43. §

(1) A képviselő-testület a hatáskörébe tartozó önkormányzati ügyek előkészítésére, az önkormányzati döntések végrehajtására, a testületek működésével kapcsolatos adminisztratív feladatok és a jogszabályokban előírt államigazgatási feladatok ellátására Segesd és Beleg községek képviselő-testületeivel közösen egységes hivatalt működtet.

A közös önkormányzati hivatal elnevezése: Segesdi Közös Önkormányzati Hivatal

A közös önkormányzati hivatal (a továbbiakban: hivatal) székhelye: 7562 Segesd, Szabadság tér 1.

A hivatal megalakításának időpontja: 2013. január 1.

(2) A hivatal létszámát, belső szervezeti felépítését, működésének részletes szabályait, feladat-és hatáskörét a hivatalt alapító megállapodás rögzíti. 

E megállapodás tartalmazza:

a) a hivatal elnevezését, címét, jogállását,

b) a hivatal létszámát,

c) belső szervezeti felépítését,

d) alapvető feladatait, ezen belül

da) az önkormányzatok képviselő-testületeinek működésével kapcsolatos feladatokat,

db) a jogszabályokban rögzített államigazgatási feladatokat,

e) a hivatal köztisztviselőinek munkarendjét és az ügyfélfogadás rendjét,

f) a helyettesítés, kiadmányozás, utalványozás rendjét,

g) a jegyzőnek a hivatal vezetésével kapcsolatos feladatait,

h) a polgármesterek egyetértési jogának gyakorlását,

i) a hivatal fenntartásával kapcsolatos költségek viselésének megosztását.

(3) A hivatalt létrehozó képviselő-testületek együttes ülése dönt:

a) a jegyző kinevezéséről, közszolgálati jogviszonyának megszüntetéséről, összeférhetetlenség megállapításáról, fegyelmi büntetés kiszabásáról, kártérítési felelősség megállapításáról,

b) a hivatal szervezeti és működési szabályzatának jóváhagyásáról, módosításáról minősített többségű szavazással,

c) a hivatal működéséről szóló beszámoló elfogadásáról,

d) a hivatal költségvetéséről, zárszámadásáról.

34. A nemzetiségi önkormányzatok működési feltételeinek

biztosítása

44. §

A hivatal a helyi nemzetiségi önkormányzat működéséhez, döntései előkészítéséhez és azok végrehajtásához az alábbi segítséget adja:

a) a nemzetiségi önkormányzatok üléseinek előkészítése (meghívók készítése, kiküldése),

b) jegyzőkönyvek helyszíni vezetése, majd elkészítése,

c) határozati kivonatok elkészítése és kézbesítése,

d) a nemzetiségi önkormányzatok pénzügyi döntéseivel kapcsolatos feladatok ellátása, segítség nyújtás a költségvetésük tervezéséhez, végrehajtásához.

35. A társulások

45. §

A képviselő-testület, társulás útján ellátott feladatainak felsorolását az SZMSZ 7. melléklete tartalmazza.

36. Helyi népszavazás és népi kezdeményezés

46. §

A helyi népszavazásra és népi kezdeményezésre kizárólag a helyi népszavazásról és népi kezdeményezésről szóló önkormányzati rendeletben foglalt szabályok maradéktalan betartásával kerülhet sor.

VI. Fejezet

Az önkormányzat gazdasági alapjai

37. Az önkormányzat vagyona

47. §

(1) Az önkormányzat vagyonára és gazdálkodására vonatkozó legalapvetőbb rendelkezéseket, szabályokat az önkormányzat vagyonáról, és a vagyongazdálkodásról szóló önkormányzati rendelet (a továbbiakban: rendelet) tartalmazza, melyben a képviselő-testület megállapítja többek között:

a) a forgalomképtelen törzsvagyon körét,

b) az önkormányzat üzleti vagyonát,

c) a tulajdonjog átruházás szabályait,

d) a vagyontárgyak elidegenítésére, megterhelésére és vállalkozásba való bevitelére vonatkozó szabályokat.

(2) Az önkormányzat - vagyonának növelése valamint helyi közszolgáltatás ellátása érdekében - részt vehet gazdasági vállalkozásokban. E részvétel formájára és módjaira a rendeletben meghatározott szabályokat kell alkalmazni.

38. Az önkormányzat költségvetése

48. §

(1) A képviselő-testület a község mindenkori éves költségvetését helyi rendeletben határozza meg. A költségvetés összeállításának részletes szabályait a mindenkor hatályos államháztartási törvény, míg a finanszírozás rendjét és az állami hozzájárulás mértékét az éves állami költségvetési törvény határozza meg.

(2) A költségvetési rendelet elfogadása két fordulóban történik.

Az első forduló (koncepció) főbb elemei:

a) a kormány által rendelkezésre bocsátott költségvetési irányelv tartalmának figyelembevétele,

b) az önkormányzat részére kötelezően előírt és szabadon felvállalható feladatok körültekintő alapos elemzése,

c) bevételi források, azok bővítésének lehetőségei,

d) kiadási szükségletek meghatározása,

e) szükségletek kielégítési sorrendjének meghatározása,

f) várható döntések hatásainak előzetes elemzése.

A második forduló főbb elemei:

a) a képviselő-testület megtárgyalja a költségvetési rendelet-tervezetét,

b) a költségvetési tervezet tartalmazza;

• bevételi forrásokat,
• a működési, fenntartási előirányzatokat (önálló költségvetési szervenként),
• a felújítási előirányzatokat célonként,
• a fejlesztési feladatokat feladatonkén
• az általános és a céltartalékot.

39. Az önkormányzat gazdálkodása

                       49. §

(1) Az önkormányzat gazdálkodási feladatait a hivatal látja el. E körben feladatai:

a) a központi jogszabályokban előírt módon és határidőben elkészíti a költségvetési tájékoztatót, a költségvetési beszámolót, valamint a havi pénzforgalmi információt, s mindezeket megküldi a Magyar Államkincstár Somogy Megyei Igazgatósága részére,

b) beszedi az önkormányzat saját bevételeit,

c) "leigényli" a címzett és céltámogatásokat,

d) gondoskodik az önkormányzat által létrehozott és működtetett intézmények pénzellátásáról,

e) biztosítja az önkormányzat könyvvitelének szabályszerű vezetését,

f) biztosítja az önkormányzat törzsvagyonának elkülönített nyilvántartását,

g) elkészíti az önkormányzat éves vagyonleltárát és csatolja az éves költségvetési beszámolóhoz,

h) gondoskodik az önkormányzat tartozásainak kiegyenlítéséről.

(2) Az önkormányzat által létesített és fenntartott intézmények az alapító okiratukban foglaltaknak megfelelően gazdálkodnak, az éves költségvetési rendeletben meghatározott szabályok szerint. Az intézmények részére biztosított éves költségvetési keretet csak a képviselő-testület módosíthatja.

40. Az önkormányzat gazdálkodásának ellenőrzése

50. §

(1) Az önkormányzat gazdálkodását az Állami Számvevőszék ellenőrzi.

(2) A jegyző köteles belső kontrollrendszert működtetni, amely biztosítja az önkormányzat rendelkezésére álló források szabályszerű, gazdaságos, hatékony és eredményes felhasználását. A jegyző köteles gondoskodni a belső ellenőrzés működtetéséről.

41. A belső ellenőrzés rendje

51. §

(1) Az önkormányzat köteles megszervezni és gondoskodni a vonatkozó jogszabályok, valamint az elkészített „Belső ellenőrzési” kézikönyve által meghatározott előírások szerinti belső ellenőrzésről.

A belső ellenőrzés kialakításáról és megfelelő működtetéséről – az államháztartási törvényben meghatározottak szerint – a költségvetési szerv vezetője köteles gondoskodni. Ötvöskónyi Község Önkormányzata a belső ellenőrzési tevékenységet önállóan végzi. A belső ellenőrzési vezetői feladatokat a jegyző látja el.

(2) A belső ellenőrzési tevékenység az önkormányzaton belül, külső megbízott útján kerül ellátásra.

(3) A belső ellenőrzést végző személy a tevékenységét

            a) az önkormányzat és intézményeitől funkcionálisan elkülönülve végzi

            b) együttműködve a jegyzővel

            c) jelentéseit közvetlenül a polgármesternek küldi meg.

(4) A belső ellenőr funkcionális (szervezeti és feladatköri) függetlenségét az önkormányzat biztosítani köteles, különösen az alábbiak tekintetében:

            a) az éves ellenőrzési szerv kidolgozásának véleményezése, kockázatelemzési módszerek alapján és a soron kívüli ellenőrzések figyelembevételével,

            b) az ellenőrzési program elkészítése és végrehajtása,

            c) az ellenőrzési módszerek kiválasztása,

            d) következtetések és ajánlások kidolgozása, ellenőrzési jelentés elkészítése,

            e) a belső ellenőr ellenőrzési tevékenységen kívül más tevékenység végrehajtásába nem vonható be.

A belső ellenőrzés függetlenségét biztosító szervezeti felépítést a Belső ellenőrzési kézikönyv tartalmazza.

(5) A belső ellenőrzést végző személyek feladatainak maradéktalan ellátása érdekében az ellenőrzött szerv, illetve szervezeti egység

            a) bármely helyiségébe beléphet,

            b) számára akadálytalan hozzáférést kell biztosítani valamennyi irathoz, adathoz és informatikai rendszerhez,

            c) kérésére az ellenőrzött szerv, illetve szervezeti egység bármely dolgozója köteles szóban vagy írásban információt szolgáltatni.

(6) A belső ellenőrzést végző személy az ellenőrzött szervnél, illetve szervezeti egységnél:

            a) államtitkot, szolgálati titkot, üzleti titkot tartalmazó iratokba és más dokumentumokba is betekinthet, azokról másolatot, kivonatot kérhet, illetve

            b) személyes adatokat kezelhet, a jogszabályokban meghatározott adat- és titokvédelmi előírások betartásával.

52. §

(1) A belső ellenőrzési tevékenység során:

            a) szabályszerűségi,

            b) pénzügyi,

            c) rendszer ellenőrzéseket és

            d) teljesítmény-ellenőrzéseket, illetve

            e) informatikai rendszerellenőrzéseket kell végezni, valamint

            f) az éves beszámolókról megbízhatósági igazolásokat és az európai uniós források tekintetében zárónyilatkozatokat kell kibocsátani.

(2) A belső ellenőrzést végző személy munkáját a vonatkozó jogszabályok, a pénzügyminiszter által közzétett módszertani útmutatók és nemzetközi belső ellenőrzésre vonatkozó standardok, továbbá az Ötvöskónyi Község Önkormányzata Belső Ellenőrzési Kézikönyve szerint végzi.

VII. Fejezet

Záró rendelkezések

53. §

Ez a rendelet a kihirdetést követő napon lép hatályba.

54. §

A SZMSZ-ben nem szabályozott kérdésekben az Mötv. előírásait értelemszerűen alkalmazni kell.

55. §

Hatályát veszti

a)      Ötvöskónyi Község Önkormányzata Képviselő-testületének a képviselő-testület és szervei szervezeti és működési szabályzatáról szóló 6/2011. (III.29.) önkormányzati rendelete,

b)      Ötvöskónyi Község Önkormányzata Képviselő-testületének a képviselő-testület és szervei szervezeti és működési szabályzatáról szóló 6/2011. (III.29.) önkormányzati rendelete módosításáról szóló 3/2012. (IV.1.) önkormányzati rendelete,

c)      Ötvöskónyi Község Önkormányzata Képviselő-testületének a képviselő-testület és szervei szervezeti és működési szabályzatáról szóló 6/2011. (III.29.) önkormányzati rendelete módosításáról szóló 9/2012. (VI.23.) önkormányzati rendelete.

                          Pusztai László                                                    Veszner József

                            polgármester                                                   címzetes főjegyző

Kihirdetve: 2014. április 10.

Veszner József

címzetes főjegyző

1. melléklet a 7/2014. (IV.10.) önkormányzati rendelethez

Ötvöskónyi Község Önkormányzata által ellátott kötelező- és önként vállalt feladatainak jegyzéke

1. Egészségügyi ellátás

2. Szociális ellátás

3. Gyermekjóléti, gyermekvédelmi feladatok

4. Közművelődési, közgyűjteményi, kulturális feladatok

5. Környezetvédelmi feladatok

6. Kommunális feladatok

7. Településfejlesztési és területrendezési feladatok

8. Köznevelési feladatok

9. Sport feladatok

10. Egyéb feladatok

2. melléklet a 7/2014. (IV.10.) önkormányzati rendelethez

A képviselő-testület által átruházott feladat- és hatáskörök

A Pénzügyi és Szociális Bizottságra átruházott hatáskörök

1.) A foglalkoztatási jogviszonyban álló polgármester esetében gyakorolja az egyéb munkáltatói jogokat.

2.) A települési létfenntartási támogatás, az elemi kár elhárításához kapcsolódó támogatás, a települési gyermeknevelési támogatás elbírálása.

3. melléklet a 7/2014. (IV.10.) önkormányzati rendelethez

A képviselő-testület által a polgármesterre átruházott feladat- és hatáskörök

1.) Az éves költségvetési rendeletben meghatározott összegű polgármesteri keret felhasználása.

2.) A polgármester eljár a közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény 46. § (1) bekezdés a) pontjában meghatározott önkormányzati közútkezelői hatáskörbe tartozó ügyekben.

3.) Dönt a sporttal összefüggő megállapodások, együttműködési szerződések előkészítésével, nemzetközi sportkapcsolatok kialakításával, a sporttevékenységre alakult és a nem sportcélú társadalmi szervezetekkel való együttműködésre vonatkozólag.

4. melléklet a 7/2014. (IV.10.) önkormányzati rendelethez

A Rinyamenti Többcélú Társulásra átruházott feladat- és hatáskörök

a) egészségügyi ellátás

            ba) központi ügyelet,

            bb) sürgősségi betegellátás,

b) Szociális ellátás, valamint család-gyermek- és ifjúságvédelem feladatainak ellátása

            ba) családsegítő-, gyermekjóléti szolgálat és házi segítségnyújtás ellátása,

            bb) bölcsődei ellátás,

            bc) jelzőrendszeres házi segítségnyújtás,

            bd) támogató szolgálat,

            be) közösségi pszichiátriai ellátás,

            bf) idősek nappali ellátása,

            be) idősek bentlakásos otthona.

c) kistérségi területfejlesztés.

5. melléklet a 7/2014. (IV.10.) önkormányzati rendelethez

EGYÜTTMŰKÖDÉSI MEGÁLLAPODÁS

amely létrejött egyrészről Ötvöskónyi Község Önkormányzata (képviseli Pusztai László polgármester, székhely: 7511 Ötvöskónyi, Fő u. 51. bankszámlaszám: 11743033-15570396-00000000, adószám: 15570396-1-14, KSH statisztikai számjel: 15570396-8411-321-14, törzskönyvi azonosító szám: 570392) továbbiakban Önkormányzat,

másrészről az Ötvöskónyi Község Roma Nemzetiségi Önkormányzat (képviseli Somogyi Csaba István elnök, székhely: 7511 Ötvöskónyi, Kossuth u. 97., bankszámlaszám: 11743033-15786388-00000000, adószám: 15786388-1-14, KSH statisztikai számjel: 15786388-8411-371-14, törzskönyvi azonosító szám: 786388) továbbiakban Nemzetiségi Önkormányzat között, az alulírott helyen és időben, a következő feltételekkel.

A nemzetiségek jogairól szóló 2011. évi CLXXIX. törvény (a továbbiakban: Njtv.) 80. § alapján Ötvöskónyi Község Önkormányzata (a továbbiakban: Önkormányzat) és az Ötvöskónyi Község Roma Nemzetiségi Önkormányzata (a továbbiakban: Nemzetiségi Önkormányzat) együttműködésének szabályait az alábbi megállapodásban rögzítik.

A megállapodás jogi háttérszabályozása:

• Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény,
• a nemzetiségek jogairól szóló 2011. évi CLXXIX. törvény,
• az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény,
• az államháztartási törvény végrehajtásáról szóló 368/2011. (XII.31.) Korm. rendelet,
• az államháztartás számviteléről szóló 4/2013. (I.11.) Korm. rendelet,
• 428/2012. (XII.29.) Korm. rendelet a nemzetiségi célú előirányzatokból nyújtott támogatások feltételrendszeréről és elszámolásának rendjéről,
• a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény,
• a köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény.

A megállapodás célja, hogy a felek meghatározzák a Nemzetiségi Önkormányzat tevékenységéhez szükséges személyi és tárgyi feltételek biztosításának módját, működésével kapcsolatos végrehajtási, gazdálkodási feladatok ellátásának rendjét.

A megállapodás részletesen tartalmazza az Önkormányzat és a Nemzetiségi Önkormányzat együttműködését meghatározó alábbi szabályokat, azaz:

-          a helyi nemzetiségi önkormányzat működésének biztosítása, működéssel kapcsolatos végrehajtási feladatok ellátása [80. § (1)-(2) bekezdés],

-          a helyi önkormányzat és a helyi nemzetiségi önkormányzat költségvetésének előkészítésével és megalkotásával, ezzel összefüggő adatszolgáltatási kötelezettségek teljesítésével kapcsolatos határidőket és együttműködési kötelezettségeket, felelősök és határidők kijelölésével [80. § (3) bekezdés a) pont],

-          a nemzetiségi önkormányzat kötelezettségvállalásaival kapcsolatos, helyi önkormányzatot terhelő ellenjegyzési, érvényesítési utalványozási, szakmai teljesítésigazolási feladatokat, felelősök konkrét kijelölését [80. § (3) bekezdés b) pont],

-          a kötelezettségvállalás szabályait, különösen az összeférhetetlenségi, nyilvántartási kötelezettségekre [80. § (3) bekezdés c) pont],

-          a nemzetiségi önkormányzat működési feltételeinek és gazdálkodásának eljárási és dokumentációs részletszabályait, személyek kijelölésének rendjét [80. § (3) bekezdés d) pont].

I. A személyi feltételek biztosítása

1. Az Önkormányzat biztosítja a Nemzetiségi Önkormányzat működéséhez szükséges személyi feltételeket, melynek keretében a Nemzetiségi Önkormányzat működéséhez kapcsolódó adminisztratív feladatokat a Segesdi Közös Önkormányzati Hivatal (a továbbiakban: Hivatal) kijelölt köztisztviselője, ügykezelője látja el.

2. A közreműködőként kijelölt és szakmailag illetékes köztisztviselők feladatai:

a) a testületi ülések előkészítésével kapcsolatos meghívók, előterjesztések elkészítése, a hivatalos levelezések elkészítésével és postázásával kapcsolatos adminisztratív feladatok ellátása a Nemzetiségi Önkormányzat Szervezeti és Működési Szabályzatában illetve a hatályos jogszabályokban foglaltaknak megfelelően.

b) a testületi ülések jegyzőkönyveinek elkészítésével, továbbításával kapcsolatos adminisztratív feladatok ellátása a jogszabályi előírások, határidők betartásával,

c) a testületi döntések előkészítése, a testületi döntéshozatalhoz kapcsolódó nyilvántartási, sokszorosítási és postázási feladatok ellátása.

3. A Nemzetiségi Önkormányzat gazdálkodásával kapcsolatos feladatokat a Hivatal szakmailag illetékes ügyintézői végzik, munkaköri leírásukban foglaltaknak megfelelően.

4. A Hivatal jegyzője vagy az általa megbízott aljegyző az Önkormányzat megbízásából és képviseletében részt vesz a Nemzetiségi Önkormányzat testületi ülésein és jelzi, amennyiben jogszabálysértést észlel.

II. A tárgyi feltételek biztosítása

1. Az Önkormányzat a Nemzetiségi Önkormányzat működéséhez szükséges tárgyi feltételeket a következők szerint biztosítja:

1. biztosítja a Nemzetiségi Önkormányzat számára a Községháza tanácskozó termének szükség szerinti, ingyenes használatát,
2. a Nemzetiségi Önkormányzat működéséhez, a testület tagjainak feladatellátásához térítésmentesen biztosítja az irodaszereket, viseli a postaköltséget,
3. biztosítja a Községházán a vezetékes telefon használatát.

2. A Nemzetiségi Önkormányzat használatában lévő irodahelyiség berendezési tárgyairól a Hivatal nyilvántartást vezet.

3. A leltározást kétévente, illetve minden elnökváltásnál végre kell hajtani. A Nemzetiségi Önkormányzat testülete felelős a használatába adott vagyontárgyakért.

III. Költségvetés tervezésével összefüggő feladatok

1. A költségvetési koncepció jogszabályban megjelölt határidőre történő elkészítése érdekében a jegyző és a Hivatal kisebbségi önkormányzat gazdálkodási feladatait ellátó köztisztviselője minden év november 1. napjáig (választások évében november 15. napjáig) a Nemzetiségi Önkormányzat elnökével elemzi a tárgyévi költségvetés alakulását, áttekintik a következő év feladatait, számba veszik a várható bevételeket, kiadásokat. Az egyeztetés alapján a Hivatal elkészíti a Nemzetiségi Önkormányzat költségvetési koncepcióját, melyet az elnök terjeszt a testület elé.

2. A testület által határozattal elfogadott költségvetési koncepciót az elnök egyezteti a Hivatallal. Az egyeztetés, a vitatott kérdések tisztázását követően a Hivatal összeállítja a Nemzetiségi Önkormányzat költségvetésének határozat tervezetét, amit az elnök terjeszt a Nemzetiségi Önkormányzat testülete elé.

3. Amennyiben a Nemzetiségi Önkormányzat a költségvetésében meghatározott eredeti előirányzatához képest többletbevételt ér el, bevételi kiesése következik be, vagy a kiemelt előirányzatok között átcsoportosítást kíván végrehajtani, a Nemzetiségi Önkormányzat köteles módosítani a költségvetésről szóló határozatát. Az elnök által kezdeményezett módosító határozat tervezetét a Hivatal állítja össze, azt a következő ülésen az elnök terjeszti a testület elé.

4. Az elfogadott költségvetés alapján a Hivatal elkészíti és a Magyar Államkincstárnak megküldi a Nemzetiségi Önkormányzat elemi költségvetéséről szóló információszolgáltatást.

5. A Nemzetiségi Önkormányzatnak a költségvetési év első félévi gazdálkodásáról június 30.-i fordulónappal féléves, az egész évi gazdálkodásról december 31.-i fordulónappal éves költségvetési beszámolót kell készítenie.

6. Az elnök a Nemzetiségi Önkormányzat gazdálkodásának első félévi helyzetéről szeptember 15.-ig, háromnegyedévi helyzetéről a költségvetési koncepció megalapozása érdekében november 30.-ig, a helyi önkormányzati képviselők általános választásának évében legkésőbb december 15.-ig írásban tájékoztatja a Nemzetiségi Önkormányzat testületét.

7. A Nemzetiségi Önkormányzat féléves és éves költségvetési beszámolóját a Hivatal készíti el, majd az aláírt példányokat megküldi a Magyar Államkincstár Somogy Megyei Igazgatóságának.

8. A zárszámadás tervezetét a Hivatal állítja össze, azt az elnök a költségvetési évet követő év április 30. napjáig terjeszti a Nemzetiségi Önkormányzat testülete elé.

IV. A Nemzetiségi Önkormányzat operatív gazdálkodási feladatai

1. A Nemzetiségi Önkormányzat operatív gazdálkodásának bonyolító szerve a Hivatal.

2. A Hivatal a Nemzetiségi Önkormányzat gazdálkodási feladatait a költségvetési határozatában foglaltaknak megfelelően, annak figyelemmel kísérésével végzi, a költségvetési szervekre vonatkozó gazdálkodási szabályok betartása mellett.

3. A Nemzetiségi Önkormányzat kiadási előirányzatai terhére az elnök vagy az általa írásban felhatalmazott nemzetiségi önkormányzati képviselő jogosult kötelezettségvállalásra.

4. A kötelezettségvállalás pénzügyi ellenjegyzésére a jegyző által írásban felhatalmazott személy jogosult. A kötelezettségvállalásról a Hivatal naprakész nyilvántartást vezet.

5. A Nemzetiségi Önkormányzat nevében szakmai teljesítés igazolására jogosult személyeket az elnök, írásban jelöli ki.

6. A Nemzetiségi Önkormányzatnál a kiadás teljesítésének, a bevétel beszedésének vagy elszámolásának elrendelésére, vagyis utalványozására az elnök vagy az általa írásban felhatalmazott nemzetiségi önkormányzati képviselő jogosult.

7. Az érvényesítést a Hivatal e feladattal megbízott, pénzügyi-számviteli szakképesítésű köztisztviselői végezhetik.

8. A Nemzetiségi Önkormányzat kiadási előirányzatai terhére vállalt kötelezettsége kifizetését a Hivatal teljesíti. A Hivatal által kezelt, a Nemzetiségi Önkormányzat házipénztárából készpénz legfeljebb 50.000 Ft összeghatárig fizethető ki, a Nemzetiségi Önkormányzat elnökének 3 nappal a kifizetést megelőzően az operatív gazdálkodási feladatokat végző köztisztviselőhöz eljuttatott írásbeli kérelmére. Az 50.000 Ft feletti készpénzben történő kifizetésére a jegyző engedélyével kerülhet sor.

V. A Nemzetiségi Önkormányzat gazdálkodásával kapcsolatos nyilvántartási, adatszolgáltatási kötelezettség

1. A Nemzetiségi Önkormányzat törzskönyvi nyilvántartásba vételét, az adószámát, illetve a fizetési számláját érintő intézkedések megtétele tekintetében a Hivatal köztisztviselője jár el.

2. A Nemzetiségi Önkormányzat gazdálkodásával összefüggő pénzforgalom önálló fizetési számlán bonyolódik. A Nemzetiségi Önkormányzat elnökét és az általa meghatalmazott személyt a banki aláírás bejelentés szerint a fizetési számla feletti rendelkezési jogosultság illeti meg.

3. A Hivatal a Nemzetiségi Önkormányzat vagyoni, számviteli nyilvántartásait az Önkormányzat nyilvántartásain belül, azoktól elkülönítetten vezeti.

4. A Hivatal a jogszabályban meghatározott határidőig elkészíti a Magyar Államkincstár Somogy Megyei Igazgatóságához benyújtandó, a Nemzetiségi Önkormányzat időközi költségvetési jelentéseit, időközi mérlegjelentéseit, féléves és éves elemi beszámolóit.

VI. Felelősségi rend

1. A Nemzetiségi Önkormányzat költségvetésének előkészítésével és megalkotásával, a költségvetéssel összefüggő adatszolgáltatási kötelezettségek teljesítésével, a helyi nemzetiségi önkormányzat önálló fizetési számlájának nyitásával, törzskönyvi nyilvántartásba vételével és adószám igénylésével kapcsolatos feladatok ellátásáért, továbbá az adatok szükség szerinti, a megállapodásban illetve a hatályos jogszabályokban megjelölt határidők szem előtt történő aktualizálásáért felelős:

            a) a közös hivatal részéről Farkasné Pallag Zsuzsánna vezető-főtanácsos

            b) a nemzetiségi önkormányzat részéről Somogyi Csaba István elnök.

2. A nemzetiségi önkormányzat kötelezettségvállalásaival kapcsolatos ellenjegyzési, érvényesítési, utalványozási, szakmai teljesítésigazolási feladatok felelősségi rendje:

a) Utalványozó:

Somogyi Csaba István elnök

Orsós László elnök-helyettes

b) Pénzügyi ellenjegyző:

Sára Erika vezető-főtanácsos

Zarka Miklósné főelőadó

c) Érvényesítő:

Farkasné Pallag Zsuzsánna vezető-főtanácsos

d) Szakmai teljesítés igazolása:

Somogyi Csaba István elnök

Orsós László elnök-helyettes

VII. Záró rendelkezések

A szerződő felek kijelentik, hogy a jövőben az éves költségvetési beszámoló és az éves költségvetési terv elkészítése során jelen megállapodásban rögzített eljárási rend szerint járnak el és az elfogadott költségvetés végrehajtása során az együttműködés szabályait kölcsönösen betartják.

A szerződő felek jelen megállapodást határozott időre, a nemzetiségi önkormányzat megbízatásának idejére kötik, minden év január 31. napjáig felülvizsgálják, és szükség szerint módosítják. A jegyző a megállapodásra vonatkozó jogszabályok változása miatti módosítások szükségességét a települési és nemzetiségi önkormányzatnak jelzi.

A települési és a nemzetiségi önkormányzat képviselő-testülete a megállapodást szükség esetén határozatával módosíthatja.

Az együttműködési megállapodást Ötvöskónyi Község Önkormányzatának Képviselő-testülete az 57/2015. (IV. 27.) önkormányzati határozatával, míg az Ötvöskónyi Község Roma Nemzetiségi Önkormányzatának Képviselő-testülete 11/2015. (IV. 23.) számú határozatával hagyta jóvá.

Jelen együttműködési megállapodás elfogadásával hatályát veszti az Ötvöskónyi Község Önkormányzata Képviselő-­testülete által a 7/2014. (IV.10.) önkormányzati rendelet 5. melléklete, továbbá az Ötvöskónyi Község Önkormányzatának Képviselő-testülete 87/2014. (X. 22.) önkormányzati határozatával elfogadott együttműködési megállapodás, valamint az Ötvöskónyi Község Roma Nemzetiségi Önkormányzatának Képviselő-testülete 6/2014. (IV.30.) számú határozatával és 21/2014. (X. 22.) számú határozatával elfogadott együttműködési megállapodás.

          Pusztai László                                                                           Somogyi Csaba István

            polgármester                                                                                           elnök

6. melléklet a 7/2014. (IV.10.) önkormányzati rendelethez

A KÉPVISELŐ-TESTÜLET BIZOTTSÁGAINAK FELADATAI

Pénzügyi és Szociális Bizottság

A bizottság véleményezi:

1.) Az önkormányzat költségvetési koncepcióját, valamint az önkormányzat költségvetéséről és annak módosításáról szóló előterjesztéseket.

2.) Az önkormányzat gazdálkodásának első féléves és háromnegyed éves helyzetéről szóló tájékoztatót, valamint a zárszámadásról szóló rendelettel kapcsolatos előterjesztést, az éves pénzmaradvány felhasználására és felosztására vonatkozó javaslatot.

3.) A rövid- és hosszú lejáratú hitelek felvételére vonatkozó javaslatot.

4.) A helyi adók bevezetésére vagy módosítására vonatkozó javaslatot.

5.) A költségvetési tartalék felhasználására vonatkozó javaslatot.

6.) Az ágazati fejlesztési koncepciókat, szakmai programokat.

7.) A képviselő-testület elé kerülő rendelettervezeteket.

A bizottság javaslatot tesz:

1.) És állást foglal a tevékenységi területéhez tartozó intézményvezetők vonatkozásában a képviselő-testület munkáltatói jogkörébe tartozó döntések tekintetében /kinevezés, munkaviszony megszüntetés, bérfejlesztés, jutalmazás, kitüntetés, fegyelmi ügyek/.

2.) Javaslatot tesz a polgármester illetményének emelésére, jutalmazására.

A bizottság ellenőrzést végez:

1.) Ellenőrizheti a Pénzkezelési Szabályzat megtartását, a bizonylati rend és fegyelem érvényesítését, megállapításait a képviselő-testülettel haladéktalanul közli.

2.) Ellenőrzi a jóváhagyott költségvetést, az önkormányzati vagyon törvényes és célszerű felhasználását.

A bizottság állást foglal:

1.) Az intézmények pénzmaradványának visszaadásáról.

2.) Az intézmények beruházásairól, felújításairól.

3.) Az intézmények kihasználtságának a vizsgálatáról, ennek függvényében költségvetésük módosításáról.

4.) Az önkormányzati intézmények ellenőrzési tervéről, beszámolójáról.

5.) A tevékenységi területét illetően intézményalapítás, megszüntetés, átszervezés, közfeladat önkéntes felvállalása kérdésében.

A bizottság további feladatai:

1.) Közreműködik az önkormányzat vagyonának nyilvántartásba vételében.

2.) Pénzügyi kihatású előterjesztés a bizottság előzetes állásfoglalásával terjeszthető a képviselő-testület elé.

3.) Elemzi az egészségügyi, szociális ellátottság helyzetét, figyelemmel kíséri a halmozottan hátrányos helyzetű lakossági csoportok helyzetét. Ezekre vonatkozóan javaslatokat dolgoz ki.

4.) Vizsgálja - esetenként szakértők bevonásával - a hatáskörébe tartozó intézmények szakmai tevékenységét.

5.) Az önkormányzat tisztségviselői és képviselői összeférhetetlenségi ügyekben előterjesztést tesz a képviselő-testületnek.

6.) Elvégzi a polgármesteri és képviselői vagyonnyilatkozatokkal kapcsolatos teendőket.

7.) Ellátja a titkos szavazások lebonyolításával kapcsolatos feladatokat.

8.) Lefolytatja a személyes érintettség bejelentésére vonatkozó kötelezettség elmulasztásának kivizsgálását.

9.) A foglalkoztatási jogviszonyban álló polgármester esetében gyakorolja az egyéb munkáltatói jogokhoz kapcsolódó jogosítványokat.

10.) Ellátja a közterületek elnevezésével kapcsolatos előkészítő feladatokat.

7. melléklet a 7/2014. (IV.10.) önkormányzati rendelethez

A képviselő-testület társulás útján ellátott feladatai

8. melléklet a 7/2014. (IV.10.) önkormányzati rendelethez

A képviselő-testület által a jegyzőre átruházott feladat- és hatáskörök

Dönt az eseti települési gyógyszertámogatás, a települési temetési támogatás, a hátrányos helyzetű gyermekek települési támogatása, a települési lakhatási támogatás, a települési ápolási támogatás, a temetési kölcsön és a köztemetés megállapításával összefüggő kérdésekben.

Indokolás

Ötvöskónyi Község Önkormányzata Szervezeti és Működési Szabályzatához

       Általános indokolás

Ötvöskónyi Község Önkormányzata Képviselő-testületének 6/2011. (III.29.) önkormányzati rendelete szabályozta a képviselő-testület és szervei szervezeti és működési szabályzatát. Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (a továbbiakban: Mötv.) sok tekintetben új helyzetet teremtett az önkormányzatok működésében, újraszabályozott olyan viszonyokat, amelyeket a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény (a továbbiakban: Ötv) nem, vagy másképpen szabályozott.

A Mötv. több lépcsőben lépett, illetve lép hatályba, azonban legnagyobb része 2013. január 1-ei hatállyal szabályozza az önkormányzatok működését újra, vagy másképpen. Tekintettel ezekre a változásokra, szükséges volt az önkormányzat szervezeti és működési szabályzatának felülvizsgálata.

Részletes indokolás

                                                        1. – 3. §-hoz

A rendelet tervezet I. fejezete tartalmazza az önkormányzat, illetve a hivatal hivatalos megnevezését, székhelyét és jelképeit.

                                                                   4. – 23. §-hoz

A rendelet tervezet II. fejezete a képviselő-testület működésének szabályait rögzíti. A Mötv. 44. §-a tartalmazza, miszerint „a képviselő-testület szükség szerint, a szervezeti és működési szabályzatban meghatározott számú, de évente legalább hat ülést tart.” Ezek tehát az úgynevezett „rendes” ülések, melyek konkrét időpontját az éves munkaterv határozza meg.

A képviselő-testület ülésének összehívása tekintetében fontos rögzíteni, hogy a polgármester és az őt helyettesítő alpolgármester egyidejű akadályoztatása vagy a két tisztség egyidejű betöltetlensége esetén, mi a képviselő-testület ülése összehívásának, illetve az ülés vezetésének módja.

A képviselő-testület a döntéseit fő szabályként nyílt szavazással hozza. A Mötv. 48. § (2) bekezdése úgy rendelkezik, hogy a nyílt szavazás módjának meghatározását a képviselő-testületnek az SzMSz-ben kell szabályoznia. Ilyen lehet például a kézfelemeléssel történő vagy a gépi szavazás.

Ilyen esetben az ülésen jelen lévők nyíltan szavaznak ugyan, a jegyzőkönyvből azonban nem derül ki, hogy ki szavazott igennel vagy nemmel vagy melyik képviselő tartózkodott.

Amikor a jegyzőkönyvből az is kiderül, hogy ki hogyan szavazott, azaz a képviselő-testület „név szerint” szavaz, annak eseteit – a törvényben meghatározott kötelező eseteken túl – és a név szerinti szavazás módját szintén az SzMSz-ben kell szabályozni. Ugyanígy az SzMSz rendelkezik a „titkos” szavazás módjáról is.

Ha egy képviselő valamelyik ügyben személyesen érintett, akkor a döntéshozatalból kizárható. Mivel az önkormányzati képviselő köteles a személyes érintettségét bejelenteni, az Mötv. számol azzal az eshetőséggel, hogy ezt a képviselők el is mulaszthatják. Ilyen esetben szükséges a személyes érintettségre vonatkozó bejelentési kötelezettség elmulasztásának jogkövetkezményeit alkalmazni.

A képviselő-testület üléséről – a korábbi szabályokkal megegyezően – jegyzőkönyvet kell készíteni, melynek tartalmát a Mötv. részletesebben határozza meg, mint az Ötv. Emellett a képviselő-testület felhatalmazást kap a további – jegyzőkönyvben szerepeltetendő – elemek meghatározására.

24. – 26. §-hoz

A III. fejezet a képviselő-testület döntéseit határozza meg, melyek formája a rendelet és a határozat lehet.

Az Mötv. – a korábbi szabályozáshoz hasonlóan – előírja, hogy az önkormányzati rendeletet a képviselő-testület hivatalos lapjában vagy a helyben szokásos módon kell kihirdetni. A helyben szokásos módot meg kell jelölni a rendeletben, ez jelen esetben a község honlapján történő megjelenés. Nagyon lényeges, hogy kihirdetési mód csak egy lehet, amelyhez joghatás fűződik, a többi közzétételi módnak tekinthető.

A rendeletek esetében új szabályként jelenik meg a szervezeti és működési szabályzatban, hogy a rendelet-tervezetet lehetőség szerint társadalmi egyeztetésre kell bocsátani, melynek keretében az állampolgárok, a nem állami és nem önkormányzati szervek, szervezetek a rendelet-tervezettel kapcsolatban véleményt nyilváníthatnak papír alapú vagy elektronikus levél formájában.

27. – 34. §-hoz

A IV. fejezet a képviselő-testületi anyagok tartalmi követelményeit és a benyújtásukra vonatkozó szabályokat rögzíti. A tervezet változtatás nélkül átveszi az előterjesztésre, kérdésre és interpellációra vonatkozó szabályokat, illetve részletesebben határozza meg a beszámoló, a tájékoztató és az indítvány tartalmi követelményeit. Ez utóbbi szabályozást a gyakori előfordulás és alkalmazás teszi indokolttá.

35. – 46. §-hoz

Az V. fejezet a képviselő-testület szerveit, tagjait és az önkormányzati tisztségviselőkre vonatkozó rendelkezéseket határozza meg. A szervezeti és működési szabályzatban kell szerepeltetni azt, hogy a polgármester főállásban vagy társadalmi megbízatásban látja-e el a tisztségét.

A Mötv. 68. § (2) bekezdése új szabályt fogalmaz meg a polgármesteri hatáskörök tekintetében. A törvény megfogalmazása szerint a polgármester – az SzMSz-ben meghatározott ügyek esetében – jogosult döntést hozni akkor, ha a képviselő-testület ugyanazon ügyben két egymást követő alkalommal nem hoz döntést. A döntés meghozatalának hiánya ilyen esetben csak határozatképtelenség vagy a határozathozatal hiánya lehet, azaz: nem tartozik ide a döntési javaslat elutasítása. A határozathozatal hiánya lehet például elnapolás vagy a téma napirendre való felvételének elutasítása. A polgármester képviselő-testület helyett történő döntéshozatala nem vonatkozik az át nem ruházható hatáskörök eseteire.

Az Mötv. 82. § (3) bekezdése szerint – amennyiben egyidejűleg betöltetlen a jegyzői, illetve az aljegyzői tisztség vagy a jegyző és az aljegyző is tartósan akadályozott, az esetben az SzMSz rendelkezik a jegyzői feladatok – legfeljebb hat hónapra történő – ellátásának módjáról. A szervezeti és működési szabályzat a helyettesítést jelöli meg az adott probléma megoldására.

A képviselő-testületnek meg kell határoznia a bizottságait, azok tagjait, a bizottságok feladat- és hatáskörét, működésük alapvető szabályait. Az önkormányzat esetében egy állandó bizottság működik, a Pénzügyi és Szociális Bizottság, melynek feladatait részletesen a rendelet 6. melléklete határozza meg.

Új szabály a törvényben, miszerint a polgármesteri hivatal, közös önkormányzati hivatal hivatalos elnevezését is fel kell tüntetni a szervezeti és működési szabályzatban. A rendelet 43. §-a a Közös Önkormányzati Hivatalt alapító megállapodás fő tartalmi elemeit részletezi.

A rendelet-tervezet 45. §-a rögzíti, hogy az SzMSz 7. melléklete tartalmazza a képviselő-testület társulás útján ellátott feladatait, melyek száma jelentős mértékben lecsökkent az utolsó módosítás ideje óta.

47. – 52. §-hoz

A VII. fejezet az önkormányzat vagyonára, költségvetésére, gazdálkodására és belső ellenőrzési rendjére vonatkozó főbb szempontokat határozza meg.

A költségvetési szervek belső kontrollrendszeréről és belső ellenőrzéséről szóló 370/2011. (XII.31.) Korm. rendelet 15. § (2) bekezdése értelmében a belső ellenőrzést végző személy vagy szervezeti egység jogállását, feladatait a költségvetési szerv szervezeti és működési szabályzatában elő kell írni. A rendelet-tervezet 51. - 52. §-ai határozzák meg a belső ellenőrzési tevékenyég formáját, a belső ellenőr tevékenységének kereteit (jogosultságait és kötelezettségeit).

53. – 55. §-hoz

​

A hatályba léptető és hatályon kívül helyező rendelkezéseket tartalmazza.