1. § (1) Az önkormányzat hivatalos megnevezése: Szántód Község Önkormányzata

2. § (1) A képviselő-testület a polgármesterre a következő hatáskörök gyakorlását ruházza át:

• a) dönt a célhoz nem kötött forrásai betétként történő elhelyezéséről, az állami hozzájárulás kivételével,
• b) az önkormányzat költségvetésében jóváhagyott előirányzatot 300.000,-Ft-ig módosíthatja, átcsoportosíthatja, mely éves szinten a 3 000 000,- Ft-ot nem haladhatja meg,
• c) gondoskodik a településen az állati hullák ártalmatlanná tételéről,
• d) gondoskodik a település belterületén a kóbor állatok befogásáról,
• e) ellátja a helyi utak kezelői feladatát,
• f) dönt a 6 hónapnál kevesebb időtartamú közterület bérbeadásról.

(2) A képviselő-testület önkormányzati hatósági ügyekben a polgármesterre a következő

3. § (1) A képviselő-testület alakuló ülésén a jegyző, mint a Helyi Választási Iroda vezetője tájékoztatást ad a helyi önkormányzati képviselő- és polgármester-választás eredményéről.

(2) A képviselők esküt tesznek, és aláírják az esküokmányt.

(3) A polgármester a képviselő-testület előtt esküt tesz és aláírja az esküokmányt.

(4) Az eskü szövegét a jegyző olvassa elő.

4. § (1) A polgármester előterjesztésére a képviselő-testület dönt az alpolgármester, a bizottság elnöke és tagjai megválasztásáról. Ha a döntéshozatalnál nincs meg a szükséges többség, a képviselő-testület soron következő ülésén hozza meg döntését.

(2) Megválasztását követően az alpolgármester -e tisztségében esküt tesz és aláírja az esküokmányt.

(3) Az alpolgármesteri, a bizottsági elnöki tisztség és a bizottsági tagság megszűnése esetén az új alpolgármester, bizottsági elnök és bizottsági tag megválasztásáról a képviselő-testület a soron következő ülésén dönt.

5. § (1) A képviselő-testület alakuló, rendes és rendkívüli ülést tart.

(2) A képviselő-testület évente legalább 8 ülést tart.

(3) A képviselő-testület a nyári szabadságok miatt július 1. és augusztus 20. között rendes ülést nem tart.

(4) A képviselő-testületi ülés határozatképes, ha azon a képviselők több mint fele (3 fő) jelen van.

(5) A határozatképtelen ülést 8 napon belül - ugyanazon napirend megtárgyalására - össze kell hívni.

6. § (1) A képviselő-testület ülését a polgármester írásbeli meghívóval hívja össze, mely

7. § (1) A képviselő-testület ülésére a képviselőkön kívül tanácskozási joggal meg kell hívni:

• a) a jegyzőt,
• b) a napirend előadóit,
• c) a napirendi ponttal érintett szervek, intézmények vezetőit az előterjesztő vagy a polgármester javaslata alapján,
• d) azon személyt és szervezet vezetőjét, akinek jelenléte a napirend tárgyalásához szükséges az előterjesztő vagy a polgármester javaslata alapján.

(2) A képviselő-testület üléséről a település lakosságát a meghívó önkormányzati hirdetőtáblákon való kifüggesztésével és a honlapon való megjelentetésével, az ülést 5 nappal megelőzően kell értesíteni.

8. § (1) A polgármester összehívhatja a képviselő-testület rendkívüli ülését.

(2) A képviselő-testület rendkívüli ülését kell összehívni:

• a) a képviselő-testület tagjának indítványára,
• b) a képviselő-testület állandó bizottságának indítványára,
• c) a megyei kormányhivatal indítványára,
• d) jogszabálysértés esetén a jegyző kezdeményezésére.

(3) A rendkívüli ülés indítványát a polgármesternél kell előterjeszteni. Az írásbeli indítványban meg kell jelölni a tárgyalásra javasolt napirendet és a tárgyalás sürgősségének indokát.

(4) A polgármester a rendkívüli ülés összehívásáról az indítvány benyújtásától számított 8 napon belül köteles gondoskodni.

(5) A rendkívüli ülésre szóló meghívót, a napirend írásos anyagaival együtt, legalább 24 órával az ülés megkezdése előtt kell továbbítani vagy hozzáférhetővé tenni. Amennyiben a sürgősség indokolja, a rendkívüli ülés szóban is összehívható.

(6) Amennyiben a sürgősségi indítvány előterjesztését követő 8 napon belül a képviselő-testület rendes ülést tart, az indítványt a rendes ülés napirendjére kell felvenni.

9. § (1) A képviselő-testület elé előterjesztést tehetnek:
a) a képviselő-testület tagjai;

• b) a képviselő-testület bizottsága;
• c) a jegyző;
• d) a közös önkormányzati hivatal osztályvezetője és ügyintézője a jegyző ellenjegyzésével;
• e) a képviselő-testület által felkért személy vagy szerv vezetője.

(2) Előterjesztésnek minősül:

• a) a rendelettervezet,
• b) a határozati javaslat,
• c) a beszámoló,
• d) a tájékoztató.

(3) Az előterjesztéseket az ülés előtt 6 nappal kell a jegyzőnek benyújtani.

(4) A jegyző az előterjesztést törvényességi szempontból felülvizsgálja, célszerűséget nem
vizsgál. A törvényességi felülvizsgálatot kézjegyével igazolja. A jegyző a felülvizsgálat
során ellenőrzi, hogy az előterjesztés megfelel-e az e rendeletben előírt tartalmi és formai
követelményeknek, a tárgyra vonatkozó jogszabályi előírásoknak. Ellenőrzi a határozati
javaslatok törvényességét.

(5) Amennyiben azt állapítja meg, hogy az előterjesztés, határozati javaslat a törvényességi
és az e rendelet szerinti követelményeknek nem felel meg, az előterjesztőt és a
polgármestert tájékoztatja.

10. § Írásos előterjesztés készítése kötelező a következő ügyekben:

• a) rendeletalkotás,
• b) szervezet kialakítása,
• c) helyi népszavazás kiírása,
• d) gazdasági program, költségvetés meghatározása és az ezekről szóló beszámolók,
• e) településfejlesztési tervek jóváhagyásával kapcsolatos ügyek,
• f) valamennyi Ptk-ból eredő jogügylet,
• g) társulások létrehozása, csatlakozás, kilépés,
• h) intézményalapítás, megszüntetés, átszervezés.

11. § (1) Az írásbeli előterjesztésnek tartalmaznia kell:

• a) a tárgy pontos meghatározását,
• b) az előterjesztést készítők megnevezését,
• c) az előzményeket, a témakör ismételt napirendre kerülésekor a korábbi döntést, és a végrehajtás érdekében tett intézkedéseket,
• d) az előkészítés során felmerülő véleményeket, a szakmai, jogi, pénzügyi megállapításokat,
• e) azon körülmények összefoglalását, amelyek a döntést indokolják,
• f) az indokolás nélkül, egyértelműen megfogalmazott határozati javaslatot, az esetleges alternatív megoldási javaslatokat,
• g) a végrehajtásért felelős személy megnevezését,
• h) a határidő megjelölését.

(2) Hatósági ügyekben tett előterjesztés alapján hozott testületi döntést a jegyző az ügyfél

12. § (1) A képviselő-testület ülését a polgármester megnyitja, és az ülés végén bezárja.

(2) Polgármester az ülés kezdetén megállapítja, hogy a képviselő-testületi ülést e rendelet szabályai szerint hívták össze. Megállapítja a jelenlévő és a távol maradt képviselők számát, a határozatképességet és az ülés tartama alatt folyamatosan ellenőrzi azt.

13. § (1) A képviselő-testület ülésének napirendjére és a tárgyalás sorrendjére a polgármester tesz javaslatot, amely alapján a napirendet a képviselő-testület vita nélkül állapítja meg.

(2) Az időben benyújtott sürgősségi indítványt a polgármester köteles a napirendi javaslat megtárgyalásakor ismertetni.

(3) A napirend elfogadása után az előterjesztő az elfogadott napirendhez kötve van, annak visszavonására csak a képviselő-testület egyszerű többséggel - legfeljebb a határozathozatalig - hozott döntése alapján van lehetőség.

(4) A napirend elfogadása előtt napirendi pont elhalasztását, az indok megjelölésével, a tanácskozásra jogosultak közül bárki indítványozhatja. Ha az előterjesztő az elnapolással egyetért, erről a képviselő-testület vita nélkül határoz, és a polgármester javaslatára meghatározza a napirendi pont tárgyalásának időpontját.

14. § (1) A polgármester, a képviselők, a bizottság és a jegyző javasolhatják a képviselő-testületnek valamely előterjesztés vagy önálló indítvány sürgős tárgyalását. A sürgősségi javaslatot indokolással kell ellátni.

(2) Sürgősségi javaslatot az előterjesztéssel vagy az önálló indítvánnyal együtt a képviselő-testület ülését megelőzően 2 nappal a polgármesternél lehet benyújtani, aki dönt a javaslat indokoltságáról.

(3) Amennyiben a polgármester az indítványnak nem ad helyt, a sürgősségi indítvány kérdésében a képviselő-testület a napirend előtt minősített többséggel dönt.

15. § (1) Az interpelláció valamely probléma felvetése és kifejtése a képviselő-testület ülésén, és ezzel kapcsolatos kérdés megfogalmazása a képviselő-testület bizottságához, polgármesterhez és jegyzőhöz.

(2) Interpellálni a képviselő-testület vagy szervei hatáskörébe tartozó önkormányzati ügyben lehet.

(3) A képviselő az interpellációt visszavonhatja. Ha a képviselő az interpelláció elhangzásának a napirend szerint várható időpontjában nincs jelen, s a távolmaradását előzetesen indokolva nem mentette ki, az interpellációt visszavontnak kell tekinteni. Kimentés esetén az interpelláció elmondására a polgármester új időpontot tűz ki.

(4) Ha a képviselő a választ nem fogadja el, a válasz elfogadásáról a képviselő-testület vita nélkül dönt.

16. § (1) Az interpellációra a képviselő-testület ülésén kell választ adni. Az interpellált személy indokolt esetben 15 napon belül írásban ad választ. Az írásbeli választ minden képviselőnek meg kell küldeni.

(2) Ha a választ a képviselő-testület nem fogadja el, dönt a további teendőkről. Az interpelláció alapján részletesebb vizsgálatot rendelhet el.

(3) Az interpelláció kivizsgálásába az interpelláló képviselőt be kell vonni.

17. § (1) A kérdés az önkormányzati hatáskörbe tartozó szervezeti, működési, döntési, előkészítés jellegű felvetés.

(2) A kérdés benyújtásának és megválaszolásának rendjére a 18-19. §-ok rendelkezéseit kell alkalmazni azzal az eltéréssel, hogy a képviselő-testület a válasz elfogadásáról nem határoz.

18. § (1) A képviselő-testületi ülésen megjelentek a részükre kijelölt helyen foglalhatnak helyet. A jelenlévők kötelesek a tanácskozás méltóságát tiszteletben tartani.

(2) A polgármester gondoskodik a rend fenntartásáról. Az ülésen résztvevőket a tanácskozás megzavarása esetén rendre utasíthatja.

(3) A tanácskozás rendjének megtartása érdekében a polgármester

• a) a tárgytól eltérő vagy ugyanazon érveket ismétlő felszólalót figyelmezteti, harmadszor ismétlődő esetben megvonhatja tőle a szót,
• b) rendre utasíthatja azt a képviselőt, aki a képviselő-testület tekintélyét sértő módon nyilatkozik vagy egyébként a szabályzatnak a tanácskozási rendre és a szavazásra vonatkozó szabályait megszegi, súlyos esetben jegyzőkönyvi megrovásban részesíti.

19. § (1) A nyilvános ülésen megjelent állampolgárok az ülésteremben a részükre kijelölt helyen foglalhatnak helyet.

(2) Az ülésen résztvevő állampolgároknak tanácskozási joguk nincs, akkor kaphatnak szót, ha képviselő-testület tagjának indítványára azzal a testület egyetért. A felszólalás ideje 3 percnél több nem lehet.

(3) A polgármester az állampolgárt – amennyiben eltér a tárgytól, vagy másokat sértő kifejezést használ – figyelmezteti, ismételt esetben megvonja a szót.

(4) A polgármester rendreutasíthatja azt az állampolgárt, aki a képviselő-testülethez méltatlan magatartást tanúsít. Ha a hallgatóság az ülést zavarja, a polgármester a rendzavarót figyelmezteti, ha a rendzavaró személye nem állapítható meg a teljes hallgatóságot az ülésről kiutasíthatja.

20. § A polgármesternek a rendfenntartás érdekében tett – e rendeletben szabályozott – intézkedései ellen felszólalni, azokat visszautasítani, vagy azokkal vitába szállni nem lehet.

21. § (1) Az ülések nyilvánosságát úgy kell biztosítani, hogy a képviselő-testület munkáját ne akadályozza.

(2) A nyilvánosság biztosítása érdekében a jegyzőkönyv egy példányát - zárt ülés

22. § Zárt ülés tartása esetén a közérdekű adatok és közérdekből nyilvános adatok megismerésének lehetőségét a soron következő ülésen a polgármester a döntés ismertetésével biztosítja.

23. § (1) A polgármester az ülés során napirendi pontonként megnyitja, vezeti és berekeszti a vitát. A testület úgy is határozhat, hogy több, témájában összefüggő előterjesztés vitáját együtt folytatja le.

(2) Elsőként az adott napirendi pont előadóját, majd a bizottság előadóját illeti meg a szó. A

24. § (1) A képviselő-testület tagjai igenlő szavazattal, ellenszavazattal vagy tartózkodással vesznek részt a szavazásban.

(2) A javaslat elfogadásához – a minősített többséget igénylő esetek kivételével – egyszerű többség, a jelenlévő képviselők több mint felének igenlő szavazata szükséges.

(3) A minősített többséghez a megválasztott képviselők több mint felének (3 fő) egybehangzó szavazata szükséges.

(4) A képviselő-testület az Mötv-ben foglaltakon túl, a következő ügyekben dönt minősített többséggel:

• a) a polgármesterrel szemben fegyelmi eljárás kezdeményezése esetén annak elrendelése,
• b) titkos szavazás elrendelése,
• c) kitüntetés, díszpolgári cím adományozása,
• d) közalapítvány létrehozása,
• e) helyi népszavazás elrendelése,
• f) a 14. § (3) bekezdésében foglalt esetben.

(5) Amennyiben a döntés minősített többségi szavazatot igényel, az azzal kapcsolatos

25. § (1) Szavazni személyesen kell.

(2) A döntési kérdést úgy kell szavazásra feltenni, hogy arra igennel vagy nemmel lehessen felelni.

(3) A képviselő-testület hatáskörébe tartozó választási, kinevezési, megbízási és kitüntető cím adományozása ügyében – ha a határozati javaslatban több személy szerepel, továbbá több alternatívát tartalmazó javaslat esetén – a képviselő-testület többlépcsős szavazással dönt oly módon, hogy minden képviselő mindegyik jelöltre, illetőleg alternatívára szavazhat. Az egyes szavazási fordulókban a legkevesebb szavazatot kapott személyre, illetőleg alternatívára a következő szavazási fordulóban nem lehet szavazni. A végszavazás során a két legtöbb szavazatot kapott személyről, illetőleg alternatíváról a képviselő-testület együttes szavazással dönt.

(4) A szavazás kézfelemeléssel történik. A polgármester elsőként a javaslattal egyetértőket, majd a javaslat ellenzőit kéri fel szavazásra. Ezt követően történik a tartózkodás kinyilvánítása.

(5) A szavazás eredményét a jegyző közreműködésével kell megállapítani. Kétség esetén a szavazást meg kell ismételni.

(6) A szavazatok összeszámlálása után a polgármester megállapítja a szavazásban rész vett

26. § (1) Név szerinti szavazást kell elrendelni, ha a szavazás megkezdése előtt a képviselő-testület tagja, a jegyző vagy a bizottság azt indítványozza.

(2) Név szerinti szavazás esetén a jegyző betűrendben felolvassa a képviselő-testület tagjainak nevét, akik a nevük felolvasásakor „igen”, „nem”, „tartózkodom” kijelentéssel szavazhatnak. A jegyző a szavazatot a névsoron feltünteti, a szavazatokat összeszámolja, és névsorral együtt átadja a polgármesternek. A szavazás eredményét a polgármester hirdeti ki. A szavazási névsort a szavazás személyenkénti eredményével a jegyzőkönyvhöz kell csatolni.

27. § (1) A titkos szavazás elrendeléséről a képviselő-testület minősített többséggel dönt. Kezdeményezésére a 26. § (1) bekezdésében meghatározottak jogosultak.

(2) Titkos szavazásnál a testület által megválasztott Ügyrendi Bizottság jár el és bonyolítja le a titkos szavazást.

(3) A titkos szavazás szavazólapon történik, szavazófülke vagy külön helyiség és urna igénybevételével. A szavazásról külön jegyzőkönyv készül, ez alapján kerül ismertetésre a titkos szavazás eredménye.

(4) A titkos szavazásról készült jegyzőkönyvnek tartalmazni kell a szavazás helyét, napját, a szavazatszámláló bizottság tagjainak nevét, tisztségét, a szavazás eredményét.

28. § (1) A képviselő-testület jegyzőkönyvi rögzítéssel, számozott határozattal dönt

• a) az ügyrendi kérdésekről,
• b) a határozati javaslathoz érkező módosító indítványról,
• c) az írásbeli rendelettervezethez érkező módosító indítványról is.

(2) A képviselő-testület rendeleteit és határozatait külön-külön – a naptári év elejétől kezdődően – folyamatos sorszámmal és évszámmal kell ellátni a következők szerint:

• a) az önkormányzati rendeletek jelzése: Szántód Község Önkormányzata Képviselő-testületének .../év (…hó…nap) önkormányzati rendelete,
• b) a képviselő-testületi határozatok jelölése: Szántód Község Önkormányzata Képviselő-testületének .../...év (...hó...nap) Kt. határozata a zárójelben feltüntetett dátum a határozat meghozatalának időpontja.

(3) A rendeletek hiteles szövegét – módosító indítványra is figyelemmel – a jegyző szerkeszti.

(4) A képviselő-testület rendeletének kihirdetése az önkormányzati hivatal hirdetőtábláján 15 napra kifüggesztett hirdetménnyel történik. A hirdetmény tartalmazza a rendelet számát, tárgyát, a kihirdetés tényét; valamint azt, hogy a hatályos szöveg az önkormányzati hivatalban ügyfélfogadási időben megtekinthető; továbbá a kifüggesztés napját. A rendelet kihirdetésének napja a kifüggesztés napja. A rendelet irattári példánya tartalmazza a kihirdetés tényét és napját.

(5) A képviselő-testület normatív határozatának kihirdetése az önkormányzati hivatal hirdetőtábláján 15 napra kifüggesztett hirdetménnyel történik. A hirdetmény tartalmazza a határozat számát, szövegét, a kihirdetés tényét, továbbá a kifüggesztés napját.

29. § (1) A rendeletalkotásra az előterjesztés rendjének általános szabályain túl a (2)-(3) bekezdés rendelkezéseit kell alkalmazni.

(2) Rendelet alkotását kezdeményezhetik:
a) a képviselő-testület tagjai,

• b) a képviselő-testület bizottsága,
• c) a jegyző.

(3) A rendeletalkotásra irányuló kezdeményezéseket a polgármesternél kell írásban benyújtani. A polgármester a jegyző véleményét követően terjeszti a testület elé, amely dönt a kezdeményezés elfogadásáról, meghatározza a rendelet-előkészítés menetét és azt, hogy a tervezetet mely szervezetekkel kell egyeztetni, milyen fórumon kell megvitatni.

(4) A rendelet-tervezetet a képviselő-testület eltérő döntése hiányában a közös önkormányzati hivatal készíti elő. Az előterjesztő tájékoztatást ad a rendeletalkotás szükségességéről, az előkészítés során felvetett, de a tervezetben nem szereplő javaslatokról.

(5) A polgármester, a jegyző véleményének meghallgatása után, egyes rendelet-tervezeteket

30. § (1) A jegyző a rendeletek és határozatok hatályos szövegét megküldi mindazoknak, akiknek a rendelet és határozat végrehajtásával kapcsolatban feladataik vannak, illetve felelősök a végrehajtásáért.

(2) Amennyiben a határozat végrehajtása akadályba ütközik, annak felmerülésekor, de legkésőbb a határidő lejártát megelőző ülésen a testülettől a határidő módosítását kell kérni.

(3) A határozatok végrehajtásával kapcsolatos beszámolót a jegyző készíti el és terjeszti a képviselő-testület elé.

(4) A képviselő-testület rendeleteiről és határozatairól nyilvántartást kell vezetni, amely a jegyző feladata.

31. § (1) A képviselő-testület üléséről készített jegyzőkönyv Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (a továbbiakban: Mötv.) 52. § (1) bekezdésében foglaltakon túl tartalmazza:

• a) az ülésről távolmaradó képviselő nevét, és azt, hogy a távolmaradás igazolt vagy igazolatlan,
• b) az ülésen tanácskozási joggal résztvevők felsorolását, az érdeklődő állampolgárok számát,
• c) napirendi pontonként a napirend tárgyát és előadóját,
• d) név szerinti és titkos szavazás esetén a határozathozatal módját,
• e) szükség esetén a polgármester intézkedéseit,
• f) az ülésen történt fontosabb eseményeket,
• g) az interpellációkat, kérdéseket.

(2) A jegyzőkönyv mellékletként tartalmazza:
a) a meghívót,

• b) az előterjesztéseket,
• c) a jelenléti ívet,
• d) a képviselő írásban benyújtott hozzászólását,
• e) a névszerinti szavazás hitelesített névsorát,
• f) titkos szavazásról készült jegyzőkönyvet,
• g) a rendelet kihirdetett szövegét.

(3) A jegyzőkönyv eredeti példányát a közös önkormányzati hivatal kezeli, gondoskodik a jegyzőkönyvek évenkénti beköttetéséről, valamint megfelelő őrzéséről.

33. § (1) Önkormányzati társulás tagjaként, a társulás tagjai, a társulás valamennyi tagjának döntését igénylő, a társulás működését, valamint az általa ellátott feladat- és hatásköröket érintő döntések meghozatala céljából együttes képviselő-testületi ülést tarthatnak.

(2) Az együttes képviselő-testületi ülés tartását a társulás tanácsa, a társulás elnöke és bármelyik társult önkormányzat képviselő-testülete kezdeményezheti.

(3) Az együttes képviselő-testületi ülést, a társulást alkotó képviselő-testületek szervezeti és működési szabályzataiban meghatározottak szerint, a polgármesterek hívják össze.

(4) Az együttes képviselő-testületi ülést a társulás elnöke vezeti.

(5) Az együttes ülésen a képviselő-testület ülése – az ülés vezetését kivéve – az Mötv. és a szervezeti és működési szabályzatban foglaltaknak megfelelően zajlik.

(6) Az együttes ülésen az eldöntendő kérdésben a képviselő-testületek külön-külön szavaznak és hoznak határozatot.

(7) Az együttes ülésről jegyzőkönyv készül, amely a képviselő-testületi ülés jegyzőkönyvére vonatkozó szabályoknak megfelelően a képviselő-testületek által hozott határozatokat külön, valamint a tanácskozáson elhangzott valamennyi – beleértve a más képviselő-testület tagja által tett – hozzászólás lényegét tartalmazza.

34. § (1) A 33. § (2) és (4) bekezdésében foglaltak kivételével a 33. § rendelkezéseit kell alkalmazni minden más esetben is, ha kettő vagy több képviselő-testület működését, feladat-, illetve hatáskörét érintő döntés meghozatala céljából együttes képviselő-testületi ülés tartása szükséges.

(2) Együttes ülés tartását bármelyik érintett képviselő-testület kezdeményezheti, az ülés vezetéséről a képviselő-testületek állapodnak meg.

35. § (1) A képviselő-testület évente legalább egy alkalommal tart közmeghallgatást.

(2) Az elhangzott közérdekű kérdéseket és javaslatokat, amennyiben a közmeghallgatáson nem válaszolták meg, a közös önkormányzati hivatal tizenöt napon belül kivizsgálja. A bejelentőnek adott válaszról a képviselő-testületet tájékoztatni kell.

(3) A közmeghallgatás időpontjáról, helyéről és napirendjéről a lakosságot a képviselő-testület ülésével megegyező módon kell tájékoztatni.

(4) Az éves költségvetési tervezetet és a gazdasági programot közmeghallgatás tárgyává kell tenni.

(5) A rendelettervezetet és a gazdasági program tervezetét a közmeghallgatás előtt legalább 5 nappal az önkormányzati hivatalban hozzáférhetővé kell tenni. Erről a lakosságot az önkormányzati hivatal a közmeghallgatásról szóló meghívóban tájékoztatja.

(6) A közmeghallgatást a polgármester vezeti. A polgármester a hozzászólások időtartamát korlátozhatja.

(7) A közmeghallgatásról jegyzőkönyv készül, melynek kezelésére a közös önkormányzati hivatal a képviselő-testület üléséről készült jegyzőkönyv kezelésére vonatkozó szabályokat alkalmazza.

36. § A képviselő-testület a lakosság, a társadalmi és politikai szervezetek közvetlen tájékoztatása érdekében évente legalább egy alkalommal falugyűlést, az üdülőtulajdonosok közvetlen tájékoztatása érdekében évente egy alkalommal üdülőhelyi fórumot tart. A falugyűlésről, az üdülőhelyi fórumról a település lakosságát az önkormányzati hirdetőtáblákon és a honlapon, a falugyűlést, üdülőhelyi fórumot 5 nappal megelőzően közzétett meghívóval kell tájékoztatni. A falugyűlésről, üdülőhelyi fórumról feljegyzés készül.

37. § (1) A képviselő az Mötv-ben foglaltakon túl jogosult:

• a) tevékenyen részt venni a képviselő-testület és bizottságai döntéseinek előkészítésében, végrehajtásában, végrehajtásának szervezésében, ellenőrzésében,
• b) a döntés előtt a döntést megalapozó előzetes információt igényelni a közös önkormányzati hivataltól,
• c) jelzéssel élni, ha a végrehajtásban hiányosságot tapasztal, vagy a döntéstől eltérést észlel,
• d) a képviselő-testület és bizottságai irataiba, jegyzőkönyveibe titoktartás mellett betekinteni,
• e) interpellációt és kérdést feltenni a testület ülésén,
• f) sürgősségi indítványt előterjeszteni,
• g) a képviselő-testület ülésének összehívását, zárt ülés elrendelését, titkos szavazást, név szerinti szavazást, vita lezárását kezdeményezni.

(2) A képviselő az Mötv-ben foglaltakon túl köteles:

• a) ellátni a testület által meghatározott feladatokat,
• b) írásban vagy szóban előzetesen bejelenteni, ha a képviselő-testület vagy a bizottság ülésén nem tud részt venni, vagy egyéb megbízatásának teljesítésében akadályoztatva van,
• c) a tudomására jutott állami, szolgálati, üzleti, magántitkot megőrizni, titoktartási kötelezettsége megbízatásának lejárta után is fennáll,
• d) olyan magatartást tanúsítani, amely méltóvá teszi a közéleti tevékenységre, a választók bizalmára.

(3) A képviselő, aki a kiküldött meghívóban megjelölt időpontban a képviselő-testület
üléséről előzetes bejelentés nélkül távol marad, és távolmaradását alapos indokkal nem

38. § (1) A polgármester a képviselőt szakmai ismeretei, felkészültsége szerint bevonhatja a
döntések előkészítésébe, különböző szervekkel folytatott tárgyalásokba.

(2) A képviselő rendelet megalkotására és határozat meghozatalára vonatkozó
kezdeményezési jogára e rendeletben az előterjesztések rendjének általános szabályaira
és a rendeletalkotás szabályaira megállapított rendelkezéseket kell alkalmazni.

39. § (1) Az Mötv. szerinti érintettség bejelentésének elmulasztása esetén a képviselő-testület a képviselő mulasztást követően esedékes tiszteletdíját 25 %-kal csökkenti. Ismétlődő esetben a csökkentés időtartama három hónapra emelkedik.

(2) Kétség esetén, az Ügyrendi Bizottság vizsgálatát követően, a képviselő-testület a soron
következő ülésén dönt a szankció alkalmazásáról.

(3) Az érintettség bejelentése elmulasztásának megállapítását bármely képviselő kezdeményezheti az érintettséget megalapozó ok megjelölésével.

40. § (1) A képviselő-testület az Mötv-ben foglalt kötelezettségeit megszegő képviselő

41. § (1) A képviselő-testület saját tagjaiból 3 tagú Ügyrendi Bizottságot hoz létre, mely elnökből és két tagból áll,

(2) A bizottság a következő feladatokat látja el:

• a) végzi a képviselői vagyonnyilatkozatok ellenőrzését, kezelését, nyilvántartását,
• b) ellátja az összeférhetetlenségi és méltatlansági ügyek vizsgálatát,
• c) titkos szavazás esetén szavazatszámlálási feladatokat ellátja.

42. § (1) A bizottság ülését a bizottság elnöke, akadályoztatása esetén a bizottság legidősebb képviselő tagja hívja össze és vezeti.

(2) Az elnök köteles összehívni a bizottságot a képviselő-testület határozatára és a polgármester indítványára.

(3) A képviselő-testület és a bizottság egymás közötti zavartalan kapcsolatát a polgármester biztosítja.

(4) A bizottság működésére, az (1)-(2) bekezdésben foglaltakon túl, a képviselő-testület működésére vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.

(5) A képviselő-testület esetenkénti feladatokra ideiglenes bizottságot hozhat létre. Az ideiglenes bizottság részletes feladatait a képviselő-testület határozza meg. Az ideiglenes bizottság megbízatása feladatának teljesítéséig tart. Összetételére és működésére az állandó bizottságra vonatkozó szabályok irányadók.

43. § (1) A polgármester megbízatását főállásban látja el.

44. § (1) A képviselő-testület a polgármester helyettesítésére, munkájának segítésére tagjai közül egy fő társadalmi megbízatású alpolgármestert választ.

(2) Az alpolgármester a polgármester irányításával látja el feladatát, munkarendjét a polgármester határozza meg.

(3) Az alpolgármestert a polgármester távollétében írásbeli felhatalmazása alapján, továbbá a polgármester akadályoztatása esetén, a polgármester jogosultságai illetik meg.

45. § (1) A képviselő-testület hatáskörébe tartozó önkormányzati ügyek előkészítését, az önkormányzati döntések végrehajtását, a testület működésével kapcsolatos adminisztratív feladatok és a jogszabályokban előírt igazgatási feladatok ellátását a közös önkormányzati hivatal végzi.

(2) A közös önkormányzati hivatal jogi személy. Gazdálkodik az önkormányzat éves költségvetésével a képviselő-testület által megállapított keretek között.

(3) A közös önkormányzati hivatal belső szervezeti egységei:

• a) hatósági osztály
• b) pénzügyi osztály
• c) titkársági és szervezési osztály

(4) Az osztályok vezetését határozatlan időre megbízott osztályvezetők látják el.

(5) A közös önkormányzati hivatal szervezetére és működésre vonatkozó szabályokat a hivatal ügyrendje tartalmazza.

(6) A közös önkormányzati hivatal működését Balatonföldvár, Bálványos, Kereki, Pusztaszemes, Szántód, Szólád, Teleki önkormányzatok illetékességi területére vonatkozóan látja el.

(7) A közös önkormányzati hivatal társulási szerződés alapján más települések illetékességi területén is eljár.

(8) A képviselő-testületek együttes ülése dönt a közös önkormányzati hivatal tevékenységéről szóló éves beszámoló elfogadásáról.

46. § (1) A jegyző a polgármesterek irányításával gondoskodik az önkormányzatok működésével kapcsolatos feladatok ellátásáról, mely feladatkörében:

• a) előkészíti a képviselő-testület, a bizottság elé kerülő előterjesztéseket,
• b) ellátja a képviselő-testület, a bizottság szervezési és ügyviteli tevékenységével kapcsolatos feladatokat,
• c) a képviselő-testület ülésein gondoskodik a jegyzőkönyvek vezetéséről, elkészítéséről és a szavazatok összeszámlálásáról,
• d) rendszeresen tájékoztatást ad a polgármesternek, a képviselő-testületnek, a bizottságnak az önkormányzat munkáját érintő jogszabályokról,
• e) tájékoztatja a képviselő-testületet a közös önkormányzati hivatal munkájáról, az ügyintézésről,
• f) szervezi a közös önkormányzati hivatal jogi felvilágosító munkáját,
• g) ellátja az igazgatási tevékenység egyszerűsítésével, korszerűsítésével kapcsolatos feladatokat,
• h) ellátja a közös önkormányzati hivatali megállapodás szerint érintett képviselő-testületek, bizottságok, és képviselők működésével kapcsolatos igazgatási feladatokat,
• i) köteles az érintett települések képviselő-testületi ülésein személyesen vagy megbízottja útján részt venni, és a szükséges tájékoztatást megadni,
• j) személyesen vagy megbízottja útján hetente egy napon, a közös önkormányzati hivatal ügyrendjében foglaltak szerint, ügyfélfogadást köteles tartani.

(3) A jegyző jelzi a képviselő-testületnek, azok szerveinek és a polgármestereknek, ha döntésük, működésük jogszabálysértő.

(4) A jegyzői és aljegyzői tisztség egyidejű betöltetlensége vagy tartós akadályoztatásuk esetén a hatósági osztályvezető; a jegyzői feladatok ellátásához előírt szakképzettséggel nem rendelkező osztályvezető esetén a közös önkormányzati hivatal székhelye szerinti település polgármestere által megbízott közös önkormányzati hivatali köztisztviselő jogosult a jegyzői feladatokat – legfeljebb hat hónapra - a jegyzői tisztség betöltéséig, vagy a jegyző, aljegyző akadályoztatásának megszűnéséig ellátni.

47. § (1) Az önkormányzat feladatainak hatékonyabb, célszerűbb, gazdaságosabb megoldása érdekében társulásokban vesz részt. A képviselő-testület különösen más képviselő-testületekkel és a megyei önkormányzattal alakít társulást.

48. § (1) E rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba.

(2) Hatályát veszti a szervezeti és működési szabályzatról szóló 7/2014. (X.17.) önkormányzati rendelet.