Szántód Község Önkormányzata Képviselő-testületének 7/2023. (VI. 30.) önkormányzati rendeletének indokolása

a közterületek használatáról

Hatályos: 2023. 07. 01

Szántód Község Önkormányzata Képviselő-testületének 7/2023. (VI. 30.) önkormányzati rendeletének indokolása

2023.07.01.
a közterületek használatáról
Végső előterjesztői indokolás
A Somogy Megyei Kormányhivatal 2022. évben szakmai összefoglaló anyagot tett közzé, mely vázlatosan bemutatja a közterület-használatra vonatkozó jogszabályi környezetet, és a tárgykörre vonatkozó bírói gyakorlatot.
A közterületek használatára vonatkozó jogszabályi környezet:
Az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény (Étv.)
Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (Mötv.)
A nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény
Alkotmánybíróság döntései
Kúria döntései
A helyi önkormányzat képviselő-testülete eredeti jogalkotói hatáskörben, rendeletben állapíthatja meg a tulajdonában álló közterületek használatára és annak díjára vonatkozó szabályokat.
[Alaptörvény 32. cikk (1) bek. a) pont, (2) bek., Mötv. 13. § (1) bek. 2. pont, Étv. 54. § (5) bek., 8/2019. (III. 22.) AB határozat [42] pont]
A közterület a közhasználatra szolgáló minden olyan állami vagy önkormányzati tulajdonban álló földterület, amelyet az ingatlan-nyilvántartás ekként tart nyilván. [Étv. 2. § 13. pont]
A közterületet a rendeltetésének megfelelően bárki használhatja. [Étv. 54. § (5) bek.]
A közterület nemzeti vagyon, amely az önkormányzat forgalomképtelen törzsvagyonát képezi. [Alaptörvény 32. cikk (6) bek., 38. cikk (1) bek., Nvtv. 5. § (1)–(2) bek., (3) bek. a)–b) pont]
A helyi önkormányzat kizárólagos tulajdonában álló nemzeti vagyon birtoklása, használata, hasznai szedésének joga, … csak e törvényben és a nemzeti vagyonról szóló törvényben szabályozott módon engedhető át másnak. [Mötv. 108. § (1) bekezdése]
A közterület-használat jogi jellege
A Kúria több döntésében is kiemelte,
hogy a közterület-használat önkormányzati hatósági ügy.
Az önkormányzat rendeletalkotási feljogosítottságánál fogva
közhatalomként jár el
.
Nem lehet mellérendeltségi viszonyban
a használatot igénylővel. Emiatt a
véges közjószágnak minősülő közterület
rendeltetéstől eltérő – például kereskedelmi jellegű –
használatát
az önkormányzat
csakis közhatalomként, és nem tulajdonosként dönti el
. [Köf.5010/2020/6. [20] pont]
Nem kizárt, hogy a közterület-használati jogviszony
hatósági szerződés
útján jöjjön létre, hiszen az Ákr. tárgyi hatálya alá tartozó ügyekben az Ákr. 92. § (1) bekezdése értelmében jogszabály lehetővé teheti vagy előírhatja, hogy a hatóság a hatáskörébe tartozó ügynek a közérdek és az ügyfél szempontjából is előnyös rendezése érdekében határozathozatal helyett az ügyféllel írásban hatósági szerződést kössön. [1/2022. Közigazgatási és polgári jogegységi határozat [41] pont]
A közterület-használat díja
Az Alkotmánybíróság szerint „A közterület-használati díj annak az engedélynek az ára, amelynek birtokában a kereskedő a közterületet vállalkozási tevékenységére használhatja, azaz a vásárlókhoz közterületen is hozzáférhet. [7/2015. (III. 19.) AB határozat [38] pont]
A közterület-használati díj mértékét befolyásoló tényezők:
.. a használat módja, időtartama, az elfoglalt terület nagysága és elhelyezkedése. … az önkormányzat a díjtételek kialakítása során leképezheti a helyi sajátosságokat, kifejezheti a helyi preferenciákat. Ezek érvényesítése során sem szakadhat el azonban attól, hogy a közterület-használati díj a közterület-használat értékét hivatott kifejezni.” [7/2015. (III. 19.) AB határozat [41], [42] pont]
Egyértelműség: díjfizetés szabályozása egyértelműen beazonosítható legyen (pl.: kedvezményre jogosultak köre, jogosultság feltételei)
Diszkrimináció tilalma: megkülönböztetésre észszerű indok (nem lehet önkényes) a kiskereskedelmi tevékenységet végzők csoportja (azonos homogén csoport) [7/2015. (III. 19.) AB határozat [35] pont]
A helyi önkormányzat a közterület-használati díj megállapítása során érvényesíthet helyi gazdaságpolitikai, városképi, városfejlesztési érdekeket is:
„…nem tekinthető alkotmányellenesnek az a szabályozás, amely a helyi érdekek érvényesítése érdekében díjkedvezményt, mentességet nyújt meghatározott vállalkozói csoportok számára.” [8/2019. (III. 22.) AB határozat [31] pont]
aggályosnak tekinthető, ha pl. az önkormányzati rendeletből nem derül ki egyértelműen, hogy mely vállalkozói csoportok részesülhetnek adott helyi érdekek érvényesítése érdekében díjkedvezményben.
indokolásban – a Jat. 18. §-ára és az Alkotmánybíróság hivatkozott döntéseire figyelemmel – külön indokolt kitérni pl. az eltérő díjak mértékének okára, továbbá, hogy a díjkedvezményre jogosult kör(ök)nek milyen helyi érdek(ek) érvényesítése érdekében jár kedvezmény.
Szintén 2022. évben, a Kúria átfogó és részletes vizsgálatot folytatott a közterület-használat önkormányzati rendeletben történő szabályozásának kérdésében. A vizsgálat eredményeként, az egységes ítélkezési gyakorlat biztosítása érdekében, megszületett az 1/2022. közigazgatási és polgári jogegységi határozat (1/2022. KPJE jogegységi határozat):
1. A közterület-használati jogviszony közjogi jogviszony.
2. A közterület-használati jogviszonnyal kapcsolatos jogvita elbírálása a közigazgatási ügyekben eljáró bíróság hatáskörébe tartozik.
A kérdéskör megítélésének komplexitását mutatja, hogy a fenti határozatot a Kúria 65 pontba foglalt indokolással látta el. Maga a Kúria még 2020. évben is hozott olyan egyedi döntést, melyben a közterület-használatot magánjogi szerződéses kötelmi jogviszonyként értelmezte.
Szántódon a közterületek használatát a 8/2021. (IV.11.) önkormányzati rendelet szabályozza. A rendeleti szabályozás nem felel meg a fenti általános érvényű követelményeknek, mivel a hatályos rendelet értelmében a közterületek használatára vonatkozó igény esetén az önkormányzat jelenleg bérleti szerződést köt.
E tényre alapozva a hatályos rendelet módosítása helyett új rendelet megalkotása indokolt.