Zákányfalu Község Önkormányzata Képviselő-testületének 1/2005. (I. 12.) önkormányzati rendelete
A HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZATÁRÓL
Hatályos: 2005. 02. 10Zákányfalu Község Önkormányzata Képviselő-testületének 1/2005. (I. 12.) önkormányzati rendelete
A HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZATÁRÓL
2005.02.10.
Zákányfalu Község Önkormányzatának Képviselő-testülete az 1990. évi LXV. törvény 16. §-ában, valamint az épített környezet alakításáról és védelméről szóló, többször módosított 1997. évi LXXVIII. törvényben (a továbbiakban Étv.) kapott felhatalmazás alapján az építés helyi rendjének biztosítása érdekében (a település önkormányzatának az országos szabályozásnak megfelelően, illetve az azokban megengedett eltérésekkel a település területének felhasználásával és beépítésével, továbbá a környezet természeti, táji és épített értékeinek védelmével kapcsolatos, a telkekhez fűződő sajátos helyi követelményeket, jogokat és kötelezettségeket magába foglalóan), az alábbi önkormányzati rendeletet (továbbiakban: Ökr.) alkotja meg. Az Ökr. OTÉK-hoz képest megengedőbb szabályozása a BM. Területi Főépítészi Iroda 567-4/2004. Sz. főépítészi hozzájárulásán alapszik.
I. Fejezet
Általános előírások
1. §
.
(1)1
(2) A község igazgatási területén területet felhasználni, továbbá telket alakítani, épületet és más építményt (a műtárgyakat is ide értve) kivitelezni, építeni, átalakítani, bővíteni, felújítani, helyreállítani, korszerűsíteni, lebontani, használni, rendeltetését megváltoztatni, valamint mindezek terveire hatósági engedélyt adni az általános érvényű előírások mellett csak és kizárólag az Ökr. és a hozzátartozó KSZ-1, BSZ-1 jelű szabályozási tervek és azok módosításainak alkalmazásával szabad.2
(3) A rendelet területi és tárgyi hatályát érintően minden természetes és jogi személyre nézve kötelező előírásokat tartalmaz.
(4) A szabályozási terven szabályozási elemek jelöltek. A kötelező erejű szabályozási elemek csak a szabályozási terv módosításával változtathatók, testületi jóváhagyással. Az irányadó szabályozási elemek változtatása – a szükséges egyeztetések lefolytatásával – hatósági engedélyezési eljárás keretében történhet.
(5) A szabályozási tervben kötelezőnek kell tekinteni:
- a település igazgatási határát
- a belterületi határt
- építési, szabályozási és védelmi vonalakat, építési határvonalat,
- egyes területfelhasználási egységek és építési övezetek, övezetek határait, előírásait.
(6) A telekalakítási engedélyezési eljárás során rendelkezni kell az út- és közműépítés megvalósításának feltételeiről.
(7) Közterületeket használni, azokon építési terület kialakítását, átalakítását engedélyezni, (ideiglenesen vagy véglegesen) építményt elhelyezni, meglévő épületet bővíteni, átalakítani, használati módot megváltoztatni, közmű- és közlekedési jelzéseket (táblákat) elhelyezni OTÉK 39-40. § alapján lehet. Reklámcélú építmények, berendezések, szerkezetek, feliratok létesítése, festése/átfestése, felszerelése bejelentési kötelezettség alá tartozik: épületek homlokzatán, tetőzetén 2 m2 felületet meghaladóan, helyi védelem alatt álló épületen méretre való tekintet nélkül.3
2. § (1) A termőtalaj védelme érdekében
a) a talajvédő gazdálkodás feltételeit nem lehet rontani;
b) termelésből kivonásra kerülő mezőgazdasági területen építkezés esetén a humuszos réteget meg kell menteni.
(2) Ásványi nyersanyag kitermelésével járó építési, tereprendezési, vízrendezési tevékenységek engedélyezési eljárásában a Pécsi Bányakapitányság állásfoglalását ki kell kérni, amennyiben a kitermelt ásványi nyersanyag elszállításra kerül és ennek során üzletszerűen hasznosul, értékesül.
(3) Az illetékes földtani hatóság államigazgatási szervet szakhatóságként be kell vonni az építési engedélyezési eljárásba a következő esetekben4:
a) 7 m-nél nagyobb fesztávú tartószerkezeteket tartalmazó, előre gyártott vagy vázas tartó szerkezetű épületeknél;
b) 5 m-nél nagyobb szabad magasságú földet megtámasztó építményeknél;
c) 3 m-nél nagyobb földvastagságot érintő területen tereprendezéssel járó építkezés esetén (feltöltés, bevágás);
d) mérnökgeológiai és geotechnikai szakvélemény csatolásával minden esetben, amikor az altalajjal összefüggő kedvezőtlen adottságok – előre nem láthatóan – észlelhetők (pl.: magas vízállású, mély fekvésű területek, meredek, csúszás- vagy omlásveszélyes területek beépítésénél, 150 - nál meredekebb dőlésű vagy 2 méternél magasabb nyitott kőzetfalú területen, stb.)
(4) Építmények építése, meglévők bővítése csak az Országos Tűzvédelmi Szabályzat előírásainak betartásával engedélyezhető. Tűzivíz ellátást a Szabályzatnak megfelelően kell biztosítani.
(5) Terepszint alatti építmények építési lehetősége nem korlátozott: a beépítésre szánt lakóterületen az utcaképi megjelenés szabályait, előírásait és a talajadottságokat kell figyelembe venni. Önálló pince lakótelken csak a telek homlokvonalától számított 20 méteren túl és az Mk övezeteben építhető.
(6) Település- és tájképvédelmi okok miatt a település belterületén, a gyep, nádas, rét mezőgazdasági területen és a kertes mezőgazdasági területen táv- és hírközlési célú magasépítmények (adó- és átjátszó tornyok) nem létesíthetők.
II. Fejezet
Településszerkezet, terület-felhasználás
3. §
.
A település igazgatási területének tagozódása:
(1) beépítésre szánt terület, amelyen belül az építési telkek megengedett beépítettsége legalább 10% lehet;
(2) beépítésre nem szánt terület, amelyen belül a földrészletek megengedett beépítettsége legfeljebb 5% lehet.
BEÉPÍTÉSRE SZÁNT TERÜLETEK
Általános előírásai
4. §
.
(1) A település területén lakó, vegyes, gazdasági és különleges terület kialakítására kerül sor a belterületen és a beépítésre szánt területen.
(2) A beépítésre szánt területek szabályait, előírásait a meglévő építmények felújításánál, helyreállításánál, átalakításánál és korszerűsítésénél vagy használata megváltoztatásánál is alkalmazni kell.
Lakóterületek
5. §
.
(1) Az Lf jelű falusias lakóterületen csak az OTÉK 14. §. (2) bekezdésben felsorolt építmények helyezhetők el azzal a feltétellel, hogy legfeljebb kétlakásos lakóházak építhetők. A rendeletben nem szabályozott kérdésekben az OTÉK előírásait kell alkalmazni.
(2) A beépítési mód meghatározását, az építmény magasságot, a beépítettség mértékét, és a minimális teleknagyságot a szabályozási terv is tartalmazza. A telekszélesség a kialakult lehet, illetve új telekalakítás esetén a belterületen min. 16,0 méter engedélyezhető. 10 méternél keskenyebb szélességű telkek nem építhetők be. Egyházi közösségi épületnél nagyobb építménymagasság is megállapítható max. 15 méterig.5
(3) A kialakult beépítésnél a meglévő telekméretet és beépítettséget, előkertet, építmény magasságot, beépítési módot adottságnak kell tekinteni. A korábban felépített – oldalkertben lévő – épületek megtarthatók, azonban azokon bármilyen építési munka csak a tűzrendészeti szakhatóság egyetértő véleménye alapján végezhető. Telekosztás esetén a visszamaradó telek mérete nem lehet kisebb az előírt mértéknél.
(4) Új beépítés esetén a kialakult oldalhatáros beépítéshez kell igazodni. Az épületek utcafronti homlokzatát a szomszédos beépítéshez kell igazítani, azon loggia vagy garázskapu nem létesíthető.
(5) Az önálló útkapcsolattal nem rendelkező, belterületi ingatlanok nem építhetők be, de rendezési terv módosítása nélkül a szomszédos telkekhez kapcsolhatók zöldterület vagy kert növelése céljából. Nyeles telek nem alakítható ki lakóépület építése céljából.
(6) A területet a szennyvízhálózat kiépítéséig legalább részleges közművesítéssel kell ellátni. A szennyvízcsatorna kiépítése után rákötni kötelező. A szennyvízhálózat megépítéséig a szennyvíz gyűjtése zárt közműpótló berendezésekbe (zárt, vízzáróan szigetelt medencébe) történhet. A lakótelken meglévő vagy elhelyezhető állattartó épületeknél zárt trágyalé gyűjtő (zárt, vízzáróan szigetelt) aknák létesítése kötelező, s a trágya elhelyezése tárolóba, vagy mezőgazdasági földterületre való terítéssel történhet.
(7) Az építési hely meghatározása:
a) előkert: meglévő beépítésnél kialakult (két szomszédos beépítéshez igazodjon), új telek- alakításánál és terület beépítésénél 5,0 méter,
b) oldalkert: min. 6,0 méter, a kialakult legalább 10 méter, legfeljebb 16 méter széles oldalhatáron álló beépítettségű telkeknél az egyedi építési ügyekben az oldalkerti és építmények közötti legkisebb távolsági méretek 4,5 méterig csökkenthetőek, ha teljesülnek az OTÉK 31. §.(1) bekezdésében foglalt követelmények, a keresztcsűrök zártsorúan (az oldalhatáron álló szomszéddal egybeépítetten) is kialakíthatók;
c) hátsókert: min. 6,0 méter, illetve nagyobb mélységű telkeknél a telek beépíthető része a telek homlokvonalától mért 35, 50 és 90 méteres sáv utáni – BSZ-1 jelű tervlapon jelölt – telekterületek.
(8) Lakótelken állattartó épületek az utcai telekhatártól számított 20 méteren túl építhetők max. 35, 50, 90 méterig, illetve a hátsó építési határvonalig; engedélyezésnél a vonatkozó önkormányzati rendeletet is figyelembe kell venni.
(9) A lakótelkekhez tartozó kertek a lakótelkek 35, 50, 90 méteres telekmélysége utáni telekrészek. A kertekben növényházak és az OTÉK 1. sz. melléklet 67. pontjában felsoroltak létesíthetők d., g., h., i. pontok kivételével.6
(10) Az építési használat határai:
a) legkisebb zöldfelület: 40 %
b) legnagyobb építménymagasság: 4,5 méter, az utcai homlokzat magassága a kialakult utcaképhez igazodjon;
c) legnagyobb beépítettség: 30 %.
(11) Az egyes építési övezetek határértékei és jellemzői:
Építési övezet |
Beépítési mód |
Max. beépítési % |
Max. építmény-magasság (m) |
Min. telekterület (m2) |
Lf-1 |
O |
30 % |
4,5 |
1200 |
|
Lf-2 |
O |
30 % |
4,5 |
900-K |
O – OLDALHATÁRON ÁLLÓ BEÉPÍTÉS
K – KIALAKULT TELEKMÉRET
(12) Az épületek tetőhajlásszöge kialakult, illetve 35-450-osra kell tervezni. A tetőfedő anyag égetett cserép, betoncserép vagy jellegében azonos egyéb fedés lehet. Az I-IV tűzállósági fokozatba tartozó épületeknél nem alkalmazható a „könnyen éghető” „fokozott tűzterjedésű” (pl.: bitumenes hullámlemez) tetőfedő anyag.
Településközpont vegyes terület
6. §
.
(1) A településközpont vegyes terület (a polgármesteri hivatal, kastély és a műemléki templom környezetében) több önálló rendeltetési egységet magában foglaló lakó és olyan településszintű igazgatási, szolgáltató, egyházi épületek elhelyezésére szolgál, amelyek nincsenek zavaró hatással a lakóterületre.
(2) A területen elhelyezhetők mindazon épületek, építmények, melyeket az OTÉK 16. §.(1) bekezdése megenged. A legkisebb beépíthető telek 600 m2, melyek legkisebb szélességi mérete 16 méter lehet.
(3) A területet a szennyvízhálózat kiépítéséig legalább részleges közművesítéssel kell ellátni. A szennyvízhálózat megépítéséig a szennyvíz gyűjtése zárt közműpótló berendezésekbe (zárt, vízzáróan szigetelt medencébe) történhet. A szennyvízcsatornára rákötni kötelező. A lakótelken meglévő vagy önkormányzati rendeletben szabályozottan elhelyezhető állattartó épületeknél zárt trágyalé gyűjtő (zárt, vízzáróan szigetelt) aknák létesítése kötelező, a trágya elhelyezése tárolóba, vagy mezőgazdasági földterületre való terítéssel történhet.
(4) Az építési használat határai:
a) legkisebb zöldfelület: 25 %
b) legnagyobb építménymagasság: 6,50 m, az utcai homlokzatmagasság a kialakult utcaképhez igazodjon;
c) legnagyobb beépítettség: 50 %, oldalhatáronálló, szabadonálló beépítési módban;
d) a telekméret kialakult, nem osztható, azonos használatú telkek összevonhatók.
Gazdasági terület
7. §
.
(1) A gazdasági terület elsősorban a gazdasági tevékenységi célú épületek elhelyezésére szolgál. A terület lekeríthető, legalább 5,0 méterre kialakított zöldfelületű előkertjében max. 20 m2 nettó alapterületű portaépület építhető.
(2) A település területén
- kereskedelmi szolgáltató terület (Gksz)
- ipari egyéb terület (Gip) kerül kialakításra.
(3) A területeket a szennyvízhálózat kiépítéséig legalább részleges közművesítéssel kell ellátni és a szennyvizeket zárt tárolóba vezetni. A megépülő szennyvízcsatornára kötelező rákötni. Annak megtörténtéig vagy a rákötés ellehetetlenülése esetén a környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi hatóság7 által elfogadott vízzáró szennyvíztárolót, illetve egyedi szennyvíz-elhelyezési kislétesítményt kell létesíteni.
(4) A gazdasági területeken a tevékenység végzése, megváltoztatása vagy új engedélyezése során a felszíni szennyeződésre érzékeny területre vonatkozó szabályokat ki kell elégíteni.
(5) Az épületeket magas tetősre kell tervezni, egy épülettömegen belül azonos felületképzést (tetőfedő anyag, lábazat, stb.) kell alkalmazni.
(6) A létesítmények parkoló szükségletét az OTÉK 42. §- és 4. sz. melléklete szerinti mértékben a saját telken belül kell biztosítani.8
(7) Az önkormányzat a közérdekű környezetalakítás céljából az ingatlan meghatározott időn belüli és módon növényzettel történő beültetési kötelezettségét írhat elő. Beültetési kötelezettséget kell előírni gazdasági
- (Gip) területen a lakóterület felől és a tervezett lakóterületi bővítésnél a telekhatárok mentén a saját telken belül 25 méter szélességben,
- (Gksz) területen saját telken belül – az eltérő építési övezet felőli, - elsősorban az oldalkertjében a kerítése mentén, valamint előkertjében. Mértéke: az egész területre vonatkozóan gyep + 1 db/150 m2 nagy lombkoronájú 10/15 fa ültetése.9
Kereskedelmi szolgáltató terület
8. §
.
(1) A szabályozási terven a terület jele: Gksz.
(2) A kereskedelmi szolgáltató területen az OTÉK 19. §. (2) bekezdésben jelölt – nem jelentős zavaró hatású – épületek építhetők. Állattartó épületek az állattartó rendeletben szabályozott keretek között helyezhetők el.
(3) A területen min. 25 m széles és min. 40 m mélységű és min. 2000 m2-es területű területek alakíthatók ki.
(4) A beépítési mód: építési helyen belül csak szabadon álló lehet a tűztávolsági és telepítési távolság előírásai betartásával.10
(5) Az építési használat határai:
a) legkisebb zöldfelület: 25 %
b) legnagyobb építménymagasság: 7,5 m. Sajátos építmények esetében (pl.: víztorony, stb.,) ennél nagyobb mérték is megállapítható max. 20 méterig
c) legnagyobb beépíthetőség: 30 %. Ha a meglévő terület megosztásra kerül, telekalakítás során kialakuló területek beépítettsége a meglévő beépíthetőséget figyelembe véve sem haladhatja meg a 30%-ot.11
Ipari egyéb terület
9. §
.
(1) A szabályozási terven a terület jele: Gip
(2) Az ipari egyéb területen elsősorban a szárítóüzemhez tartozó, a működéshez szükséges – nem jelentős zavaró hatású – építmények raktárak, tárolók szolgálati lakás, iroda, víztorony, siló, stb. helyezhetők el. A nem szabályozott kérdésekben az OTÉK 20. §. előírásait kell alkalmazni. Állattartó épületek az állattartó rendeletben szabályozott keretek között helyezhetők el.
(3) A legkisebb kialakítható telekszélesség 30 méter, telekterület 3000 m2 lehet. A beépítési mód szabadon álló. A beépíthetőség mértéke max. 30 %. Ha a meglévő terület megosztásra kerül, telekalakítás során kialakuló területek beépítettsége a meglévő beépíthetőséget figyelembe véve sem haladhatja meg a 30 %-ot.
(4) Az építési használat határai:
a) legkisebb zöldfelület: 40 %
b) legnagyobb építménymagasság: 7,5 m. Az építmények esetében (pl.: siló, víztorony, stb.) ennél nagyobb mérték is megállapítható max. 20 méterig.12
Különleges terület
10. §
.
(1) A különleges terület elsősorban a rajtuk elhelyezkedő helyhez kötött építmények különlegessége miatt került kialakításra.
(2) A település területén a működő és a lezárt temető (Kt) tartozik e kategóriába.
(3) A temető és a sportpálya területén belül csak a működéshez szükséges építmények és a parkolók helyezhetők el. Legnagyobb építménymagasság: 6,0 m. Sajátos építmények esetében ennél nagyobb érték is megállapítható max. 12 méterig. (pl. harangtorony, lelátó, stb.)13
(4) A területet részleges közművesítéssel kell ellátni. A zárt szennyvíztárolót a közegészségügyi és környezetvédelmi előírásoknak megfelelően kell tervezni, megépíteni és működtetni a szennyvízcsatorna megépítéséig.
(5) A parkoló szükségletét az OTÉK 4. Sz. melléklete szerinti mértékben kell biztosítani. A tervezett funkciók számára szükséges parkolók telken belül biztosítandók. Amennyiben a szükséges mennyiség telken belül nem helyezhető el, akkor a fennmaradó rész területen kívül közterületen is elhelyezhető a tulajdonos hozzájárulásával. A parkolók környezetében, szabad felületeken legalább 150 m2 összefüggő zöldfelületet kell kialakítani.
BEÉPÍTÉSRE NEM SZÁNT TERÜLETEK
Általános előírásai
11. §
.
Ahol építményre építési engedély adható az övezeti besorolás és abban meghatározott feltételek mellett, a közcsatornára történő rákötést kell biztosítani. Amennyiben ez nem lehetséges, épület építésére, helyreállítására, felújítására, átalakítására és korszerűsítésére hatósági engedélyt adni csak a környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi hatóság14 által elfogadott vízzáró szennyvíztároló, illetve egyedi szennyvíz-elhelyezési kislétesítmény (korszerű csatorna-közműpótló) megléte esetén lehet.
Közlekedési és közmű területek
12. §
.
(1) A közlekedési, közmű és hírközlési létesítményeket, azok területeit (Köu) a terv tartalmazza.
(2) A közutak elhelyezésére szükséges területeket az OTÉK 26. §.-ban előírtak figyelembe vételével kell biztosítani. Ahol magánút kialakítható, azt közúthoz kell csatlakoztatni.
(3) A közutak, közművek védőtávolságait a vonatkozó szabványok előírásai alapján a szabályozási terv szerint kell figyelembe venni. Az OTÉK-ban és szabványokban előírt védőtávolságokon belüli építésügyi hatósági ügyekben az érintett szakhatóságokat be kell vonni az engedélyezési eljárásba és az üzemeltető véleményét is ki kell kérni.
(4) A közlekedési területeken a közlekedési létesítményeken kívül az OTÉK 26. §. (3) pontjában felsorolt építmények helyezhetők el.15
Zöldterület
13. §
.
(1) A zöldterületet a szabályozási terv jelöli. A területet növényzettel fedetten kell kialakítani. A területet más célú használatra nem szabad engedélyezni. Karbantartásáról gondoskodni kell.
(2) A zöldterületet az OTÉK 27. §. (2-3) bekezdés szerint lehet kialakítani közterület felőli határán 60 cm magasságban tartott élő sövény telepíthető. A területén a (4) bekezdés a) pontjában felsoroltak és emlékművek, játszótéri berendezések, pihenőpadok helyezhetők el balesetmentesen kialakítva.
Erdőterületek
14. §
.
(1) A település igazgatási területén védelmi (Ev) és gazdasági erdők (Eg) területei kerültek kijelölésre. Az Ev jelű területen belül helyezkedik el a NATURA 2000 határa, melyet figyelembe kell venni a terület használata során.
(2) A 10 ha-nál nagyobb gazdasági erdők (Eg) területén közlekedési és közmű létesítmények, az erdő üzemeltetéséhez, fenntartásához kapcsolódó építmények, vadászházak és vadász lesek a táji környezettel összhangban az illetékes erdészeti hatóság16 hozzájárulásával építhetők max. 0,3 % beépítéssel.17
(3) Erdő telepítése csak a termőhelyi adottságoknak megfelelő honos erdőállományokkal történhet az illetékes erdészeti hatóság engedélyével. A telepítés megtörténtéig csak az erdőtelepítés lehetőségét megőrző területhasználat lehetséges.
Mezőgazdasági területek
15. §
.
(1) A mezőgazdasági terület a növénytermesztés, állattenyésztés, a kert és szőlő-, gyümölcs termesztés, -gazdálkodás területe és az ezzel kapcsolatos építmények elhelyezésére szolgál.
(2) A település igazgatási területén az alábbi mezőgazdasági területek alakulnak ki:
Általános mezőgazdasági terület
- árutermelő övezete szántó, stb. (Má),
- érzékeny területek mezőgazdasági övezete nádas, gyep, rét, stb. (Má-0),
Kertes mezőgazdasági terület
- szőlő, gyümölcsös, kert övezete (Mk),
- belterületi kertek övezete (Mk-0),
(3) A területen földrészletet kialakítani (a földhivatal egyetértésével), továbbá építményeket elhelyezni, azok közművesítését megoldani az Ökr., valamint az OTÉK 29. §. együttes alkalmazásával és figyelembe vételével lehet. Érzékeny terület mezőgazdasági övezetében (Má-0) és a belterületi kertek övezetében (Mk-0) építeni nem szabad. A vízparti területek erdő, gyep, nádas művelési ága nem változtatható meg. A földrészletek megközelítését közútról vagy közcélra használható magánútról biztosítani kell.
(4) A település területe nitrát érzékeny. A vizek ilyen szennyeződéssel szembeni védelméről gondoskodni kell a vonatkozó jogszabály18 szerint. A területen elhelyezhető szennyvíz kibocsátó építményhez a környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi hatóság által elfogadott vízzáró szennyvíztárolót illetve egyedi szennyvíz-elhelyezési kislétesítményt (korszerű csatorna-közműpótló) kell építeni, állattartó telepek trágyatárolóit, műtárgyait egyedileg kell megtervezni és engedélyeztetni.19
(5) Mezőgazdasági területen az övezetek megváltoztatása csak a rendezési terv módosításával lehetséges.
Általános mezőgazdasági területek
16. §
.
(1) Az általános mezőgazdasági területeket (Má, Má-0) a szabályozási terv jelöli.
(2) A szántó, stb. árutermelő övezetben (Má) kialakítható legkisebb földrészlet 3000 m2 lehet. Az övezetben elhelyezhetők köztárgyak, közutak, nyomvonal jellegű vezetékek, közmű és közműpótló berendezések (kivétel: szennyvíztisztító és komposztáló telepek), a vízgazdálkodás létesítményei, geodéziai jelek, vadászlesek. Az OTÉK 29. §. feltételei alapján lakóépület építhető, valamint birtokközpont kialakítható.20
(3) Az érzékeny területű mezőgazdasági övezetben (Má-0) a terület rendeltetését megváltoztatni, vagy azon építkezni nem szabad. Köztárgyak, közutak, nyomvonal jellegű vezetékek, közmű és közműpótló berendezések (kivétel: szennyvíztisztító és komposztáló telepek), a vízgazdálkodás létesítményei, geodéziai jelek, vadászlesek az érintett szakhatóságok hozzájárulásával elhelyezhetők.
(4) Má övezet beépíthető földrészletein:21
a) Szabadonálló beépítésű max. 3% beépítettségű, max. 4,5 m építménymagasságú épület építhető, mely az épület legmagasabb pontjában sem lehet 6,0 méternél magasabb.
b) Az épületek nyeregtetősek lehetnek, cserépfedéssel, környezetbe illeszkedő anyaghasználattal és felületképzéssel alakítandók ki.
c) A térszín alatti beépítés mértéke nem lehet nagyobb, mint a térszín feletti beépítés.
d) 200m2-nél nagyobb építmény egy tömegben nem építhető.
e) Egy telken egy lakóépület építhető, max. 150 m2 bruttó alapterülettel.22
f) Az épületeket a tájba illesztve kell elhelyezni úgy, hogy az eredeti tájkarakter ne sérüljön. Épület a dombgerincre nem kerülhet, a növényzettel való takarásról (pl. fásítás, háromszintű növényzet) gondoskodni kell.”
(5) A (4) bekezdés szabályozása – az építménymagassági és beépítettségi előírások kivételével - a felújítás, helyreállítás, átalakítás és korszerűsítés esetén is alkalmazandó.23
Kertes mezőgazdasági területek
17. §
.
(1) A kertes mezőgazdasági területeket (Mk, Mk-0) a szabályozási terv jelöli.
(2) A szőlő, gyümölcsös mezőgazdasági övezetben kialakítható legkisebb földrészlet 1500 m2 lehet. Beépíteni csak a (3-5) bekezdésben meghatározott feltételekkel lehet. Mk-0 jelű területen telket megosztani és építeni nem lehet.
(3) Mk övezetben a beépíthető legkisebb telekszélesség 12 m lehet. Építmények elhelyezésének feltétele a villamos energia és ivóvíz ellátás biztosítása. A földrészleteket megközelítő utak szélessége min. 8 méter lehet, felületét csészeszelvényűre kell kialakítani, melynek egyaránt alkalmasnak kell lenni a közlekedésre és a csapadékvíz elvezetésére. Közművel ellátott építmény szennyvíz elhelyezése zárt közműpótló berendezésbe történhet, melynek műszaki megoldását és engedélyezési feltételeit a környezetvédelmi és vízügyi hatóság elfogadta.
(4) Mk övezet beépíthető földrészletein az OTÉK 29. §. (3) bekezdésében felsorolt épületek építhetők.
Építési hely: min. 5 m előkert, min. 3-3 m oldalkert, a beépíthető rész a földrészlet homlokvonalától mért 25 méterig.
Határértékek, jellemzők: szabadonálló beépítés, max. 3% beépítettség, max. 4,0 m építménymagasság, mely az épület legmagasabb pontjában sem lehet 6,0 méternél magasabb.
Az épületek nyeregtetősek lehetnek. Cserépfedéssel, környezetbe illeszkedő anyaghasználattal és felületképzéssel alakítandók ki.
(5) A (4) bekezdés szabályozása – az építménymagassági és beépítettségi előírások kivételével - a felújítás, helyreállítás, átalakítás és korszerűsítés esetén is alkalmazandó.
Vízgazdálkodási terület
18. §
.
(1) A vízgazdálkodási (V) és a vízbeszerzési területeket (Vkö) a terv tartalmazza
(2) A vízfolyások mentén 50-50 méteren belül építkezni tilos, ezeken a területeken csak a közforgalmi vízi közlekedési építmények, a vízkár elhárítási közösségi építmények helyezhetők el.
(3) A vízfolyások partéle mentén a karbantartás részére megfelelő terület biztosítandó. Az állami kezelésben levő vízfolyásoknál 6-6 méter, az önkormányzati vízfolyásoknál ez a terület 3-3 méter.24
(4) A vízvédelmi területen a vízfolyások védelme érdekében vízminőséget rontó tevékenység nem folytatható. A vizek nitrát szennyeződéssel szembeni védelméről gondoskodni kell.
III. Fejezet
Környezet-, táj-, természet-, és helyi védelem.
19. §
.
A környezet-, táj-, természet-, és helyi védelemmel kapcsolatos területeket, és egyedi védettséget, szabályozást, védőtávolságokat, védőterületeket a szabályozási terv, a védelmi vonalakat a településszerkezeti és a szabályozási terv tünteti fel. E fejezet alkalmazásánál figyelembe kell venni az OTÉK 3. §. (3) bekezdés alapján készített alátámasztó munkarészben foglaltakat és a kulturális örökségvédelmi tanulmányt.
Környezetvédelem
20. § .25
Általános követelmények
(1) A beruházások nem okozhatnak olyan hatásokat, melyek a környező területek tervezett használati módját lehetetlenné teszik.
(2) Újabb területek belterületbe vonása, a termőföldön történő beruházások a környező területeken a talajvédő gazdálkodás feltételeit nem ronthatják, nem csökkenthetik a meglévő talajvédelmi létesítmények működőképességét. A beruházások megvalósítása és üzemeltetése során a termőföldről szóló jogszabályban foglaltaknak megfelelően kell eljárni.
(3) A beruházások megvalósítása, meglévő tevékenységek folytatása, rendeltetési mód változtatás(-ok), valamint a telepengedély alapján gyakorolható ipari és szolgáltató tevékenység csak a környezetvédelmi kölcsönhatások ellenőrzése, a környezetvédelmi előírások és határértékek betartása alapján történhet, a szakhatóságok előírása szerint.
(4) A beruházások megvalósítása, meglévő tevékenységek folytatása, rendeltetési mód változtatás(-ok) a vizek hasznosítását, védelmét és kártételeinek elhárítását szolgáló tevékenységekre és létesítményekre vonatkozó szabályokat, valamint a vízgazdálkodás egyes szakmai követelményeiről szóló elvárásokat be kell tartani.
(5) Az újonnan kijelölt építési övezetek területei beépítésének előfeltétele a közművesítés, különös tekintettel a szennyvízcsatorna- és a csapadékvíz- elvezető hálózat kiépítésére, illetve a meglévő övezetek területein a közművek megvalósításáig szakszerű közműpótló (zárt gyűjtő) betervezése és kivitelezése kötelező.
(6) A csapadékvíz elvezetéséről vagy a szennyezetlen vizek elszikkasztásáról minden telek tulajdonosának, használójának gondoskodnia kell. A vízfolyásba csak az első fokon eljáró környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi hatóság hozzájárulásával és feltételeinek betartásával szabad csapadékvizet bevezetni.
(7) A nagyvízi medrek, a parti sávok, vízjárta, valamint a fakadó vizek által veszélyeztetett területek használatáról, valamint a nyári gátak által védett területek értékének csökkenésével kapcsolatos eljárásokról szóló vízügyi követelményeket be kell tartani, valamint az előírásoknak megfelelő védősáv fennmaradását biztosítani kell.
(8) A vizek és közcélú létesítmények fenntartása esetén a jogszabályi előírásokat érvényesíteni kell.
(9) Tilos a környezeti levegő olyan mértékű terhelése, amely légszennyezést vagy határértéken felüli légszennyezettséget okoz, valamint a környezeti levegő bűzzel való terhelése.
(10) Új jelentős levegőterhelést okozó vagy bűzös tevékenység esetén az engedélyezési eljárás során védelmi övezetet kell meghatározni.
(11) A település fejlesztése során előnyben kell részesíteni a hulladékszegény technológiák alkalmazását és a kevésbé vízigényes tevékenységeket.
20/A. § .26
Környezetterhelési határértékek
(1) Az új létesítmény kialakításánál, a meglévő, illetve új technológiák üzemeltetésénél teljesíteni kell a környezeti levegőtisztasági követelményeket és a levegőtisztaság-védelmi előírásokat, valamint határértékeket.
(2) Élővízbe és közcsatorna-hálózatba bocsátott szennyvíz vagy folyékony hulladék esetén a szennyezőanyag-tartalomra vonatkozó határértékeket, küszöbértékeket be kell tartani.
(3) Zajt kibocsátó berendezés, telephely, tevékenység úgy létesíthető, ill. üzemeltethető, hogy zajkibocsátása nem haladhatja meg az előírt zajterhelési határértéket a zajtól védendő területen.
(4) Meglévő közlekedési útvonalak melletti, új telekalakítású és tervezésű, vagy megváltozott övezeti besorolású területeken, megfelelő beépítési távolság meghatározásával, az épületek védett homlokzatainak megfelelő tájolással, illetve műszaki intézkedésekkel kell biztosítani az előírt zajterhelési határértékek teljesülését.
(5) Új út létesítésének, a forgalmi viszonyok lényeges és tartós megváltozását eredményező felújítás, korszerűsítés tervezésekor a zajterhelési határértékeket érvényesíteni kell. Ennek érdekében a hosszú távra tervezett forgalom figyelembevételével zajcsökkentő létesítmények, berendezések alkalmazását kell szükség esetén előírni.
(6) Épületek zajtól védendő helyiségeiben az épület rendeltetésszerű használatát biztosító különböző technikai berendezésektől és az épületen belül vagy azzal szomszédos épületben folytatott tevékenységből eredő együttes zaj nem haladhatja meg az előírt határértékeket.
20/B. § .27
Speciális eljárási szabályok
(1) A környezeti hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárások során állapítja meg a környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi hatóság az elérhető legjobb technikán alapuló intézkedéseket.
(2) A település a felszín alatti vizek minőségi védelmét szolgáló besorolás szerint érzékeny felszín alatti vízminőségvédelmi területen helyezkedik el. A felszín alatti vizek minőségének védelme érdekében a kockázatos anyagok elhelyezése, továbbá a felszín alatti vízbe történő közvetlen és közvetett bevezetése tilos, illetve a létesítési engedélyezés során megállapított feltételek szerint – engedély alapján – történhet.
(3) Erdőterületeket érintő beruházások során az erdő védelméről szóló jogszabályban foglaltaknak megfelelően kell eljárni.
(4) A telephelyengedély alapján gyakorolható ipari és szolgáltató tevékenységek engedélyezése a környezeti kölcsönhatások ellenőrzése alapján történhet a szakhatóságok előírásai szerint.
(5) Az üzletek és kereskedelmi egységek, vendéglátó üzletek a lakosság jogos érdekeit, nyugalmát sértő tevékenysége, működése esetén (pl. zavaró, határértéket meghaladó zajterhelés) a jegyző korlátozó intézkedéseket érvényesít.
(6) Beruházások megvalósítása során a termőföldről szóló jogszabályban foglaltaknak megfelelően kell eljárni.
(7) A vizek mezőgazdasági eredetű nitrátszennyezésének megelőzése, csökkentése érdekében érvényesíteni kell az előírásokat és a „helyes mezőgazdasági gyakorlat” szabályait.
(8) A településen az állattartásra vonatkozó önkormányzati rendelet szerinti volumenben és az építmények közötti legkisebb távolságok megtartásával építhetők állattartó létesítmények.
(9) A hulladékok elhelyezéséről – különös tekintettel a termelési és veszélyes hulladékokra – gondoskodni kell. Hulladékok keletkezésével járó tevékenységek engedélyezése során a kérelmezőnek nyilatkoznia kell a hulladékok megfelelő elhelyezéséről, ártalmatlanításáról.
Természetvédelem
21. §
.
(1) A település igazgatási területén a védendő természeti területeket a NATURA 2000 (T) és a Nemzeti Park bővítés (N) határa jelzi, mely az erdőterületen belül a Zákány felé eső erdőrészt és az erózióveszélyes területet tartalmazza.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott védelmi területeken beépítésre szánt terület nem jelölhető ki, belterület nem bővíthető. Üzemanyag töltő állomás nem létesíthető. Vezetékek létesítése csak terepszint alatt létesíthető kivéve, ha terepszint alatti elhelyezés védendő értéket veszélyeztetne; ettől eltérni az illetékes Nemzeti Park Igazgatóság szakvéleménye alapján a természetvédelmi hatóság hozzájárulásával lehet.28
(3) Belterületen a 96 hrsz Zichy kastély telke, udvarának a parkterülete, helyi védettséget élvez. Az épületen és a telken építési munka úgy végezhető, hogy a növényállomány ne szenvedjen kárt.
(4) A védett területeken a növényállomány védelméről és karbantartásáról gondoskodni kell. E területen bármilyen – a HÉSZ-ben megengedett – létesítmény elhelyezése, bontása vagy megváltoztatása az érintett természetvédelmi hatóság hozzájárulásával lehetséges. A NATURA 2000 és a Nemzeti Park bővítése megjelölt területén belül a 3000 m2-t meghaladó földrészletet sem lehet beépíteni.
Műemlékvédelem
22. § (1) A település műemlék épületét és annak műemléki környezetét a szabályozási terv tünteti fel.
(2) Műemléki védelem alá a 4. sz. függelékben feltüntetett ingatlan tartozik.29
A Zichy kastély (96 hrsz) műemléki védettség alá helyezését kezdeményezni kell.
(3) Műemléki védettségű épületen mindenféle építési munka csak a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal (mint építési hatóság) engedélyével végezhető. A műemléki környezetben lévő meglévő építményeken építési munka, illetve ezen a területen új épület építése csak a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal hozzájárulásával vagy szakvéleményével végezhető.
(4) Műemléki környezetbe tartozó ingatlanok építési ügyeiben a Hivatal szakhatóságként jár el. A műemléki környezetbe a 3. sz. függelékben30 felsorolt ingatlanok tartoznak.
(5) A műemléki környezetben lévő nem védett épületeken történő mindenféle építési munka végzésekor az építési engedélyezéshez a Hivatal szakhatósági hozzájárulását ki kell kérni. (Anyaghasználat, utcaképi megjelenés, színezés, valamint előkert kialakítása: kerítés, növényzet, stb.)
Régészet
23. § .31
(1) A nyilvántartott régészeti lelőhelyeket és környezetét, a régészeti érdekű területeket a HÉSZ függeléke32 és a szabályozási terv tartalmazza.
(2) A régészetileg védett területen az eddigi használattól eltérő használat, illetve minden, a talaj megbolygatásával járó munkavégzéshez a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal (KÖH) hatósági engedélye szükséges. A régészeti lelőhelyet érintő, a talajt 30 cm-nél mélyebben bolygató munkavégzéshez a KÖH előzetes szakhatósági engedélye szükséges.
(3) A régészeti érdekű területeken tervezett munkálatok esetében a KÖH-t véleményezőként kell bevonni még a tervezés fázisában.
(4) A település területén bárhol – az építés vagy művelés kapcsán – minden olyan esetben, amikor régészeti lelet vagy jelenség kerül elő, a további építést, művelést azonnal fel kell függeszteni és a régészeti lelet megóvása mellett a KÖH-t értesíteni kell. Nagy felületeket érintő beruházások előtt a KÖH hatásvizsgálat készítését írhatja elő.
Helyi Védelem
24. § .33
(1) A község településképe és történelme szempontjából meghatározó épített értékeinek védelme és megőrzése céljából a HÉSZ helyi védelmet rendel el, melyet ezen előírásokkal együtt kell alkalmazni. Az értékeket az építészeti értékvédelem című alátámasztó munkarész megállapításai alapján a HÉSZ függeléke és a szabályozási terv tünteti fel.
A helyi védett objektumok – tulajdonformájukra való tekintet nélkül – a nemzet kulturális kincsének részei, ezért megóvásuk, fenntartásuk és bemutatásuk közérdek.
(2) E rendeket alkalmazása során védett épület, építmény: a melléklet szerinti, és jelen rendelettel védetté nyilvánított, a településkép megőrzése, valamint építészeti szempontból jelentős alkotás.
A védett épület, építmény minden eredeti alkotórészét – épületszerkezeteit, díszítőelemeit – védelem illeti.
(3) A helyi védettség alá helyezést, vagy annak megszűnését bármely természetes- vagy jogi személy kezdeményezheti. A kezdeményezést ez esetben önálló értékvizsgálattal kell alátámasztani. A kérdésben a képviselő testület rendelettel dönt.
(4) A védettség megállapításával, törlésével és a nyilvántartás vezetésével kapcsolatos tennivalók a jegyző feladata.
A helyi védelem elrendeléséről, vagy megszűnéséről az érdekelteket (tulajdonosok, illetve az ingatlan nyilvántartásban szereplő egyéb jogosultak), valamint az illetékes földhivatalt és építésügyi hatóságot, területi védelemnél az érdekelt közműveket, kezelőket és szolgáltatókat is értesíteni kell. A helyi védettség elrendelését, vagy megszűnését az ingatlan nyilvántartásba is be kell jegyeztetni.
A helyi védelemről nyilvántartást kell felfektetni és folyamatosan kell vezetni, melynek tartalmaznia kell a helyi védett objektum lényeges adatait, melynek meg kell egyezni az építészeti értékvizsgálat megfelelő részeivel.
(5) A helyi védelem szempontjából érintett építményeken tervezett
- mindennemű építési tevékenység: átalakítás, felújítás, vakolás, színezés, felületképzés, nyílászáró-csere,
- az építmények homlokzatára, födémére vagy tetőszerkezetére szerelt bármely szerelvény, berendezés, antenna, antennatartó szerkezet, műtárgy, égéstermék-elvezető létesítése,
- az építmények homlokzatán, tetőzetén, valamint műemléki területen hirdetési vagy reklámcélú, illetve művészeti ábrázolást tartalmazó építmények, berendezések, szerkezetek elhelyezése méretre való tekintet nélkül
egyszerűsített építési engedélyezési eljárás alapján végezhetők.
A hatósági eljárás során a szabályozási terv és az építészeti értékvédelem című alátámasztó munkarész, előírásait együttesen kell alkalmazni.
A helyi védett épületeken tervezett mindennemű beavatkozáshoz a fellelt állapotot rögzítő részletes felmérési terv és foto dokumentáció készítése szükséges az engedélyezési eljáráskor.
Helyi védett épületeken bontás (teljes, vagy részleges) csak a védelem megszüntetése után engedélyezhető.
(6) Védett területen a telkeket megosztani és összevonni nem lehet.
A függelékben34 felsorolt épületeknél, építményeknél építési munkák a következő szabályok betartásával végezhetők:
a) a jellegzetes épülettömeg és tetőforma, külső homlokzat, alkalmazott anyagok, azok színe és felülete, a tagozatok, a nyílásrendek és osztások megtartandók;
b) az épületek bővítése az eredeti állapot jellegének megváltoztatása nélkül – a védett homlokzatok eltakarása nélkül – lehetséges, a régi épülettel összhangot kell biztosítani;
c) az értékes építészeti elemek és tárgyak megmentését (indokolt esetben lebontott épület helyében épülő új épületbe való beépítését) biztosítani kell;
d) védett területen (köz- és magánterületen egyaránt), az (5) bekezdésben felsorolt munkákat lehet elvégezni,
továbbá a klímaberendezés kültéri egysége, közmű- és közlekedési jelzések (táblák) és egyéb az eredeti építési időre nem jellemző elem csak a települési főépítész (ha nincs települési főépítész, akkor – szakmai tanácsadás érdekében történő felkérés alapján – a megyei főépítész) előzetes véleménye alapján helyezhető el;
e) közműcsatlakozásokat építési telek előtti közterületen és előkertben csak föld alatt lehet elhelyezni, a meglevőket az épület korszerűsítésekor át kell helyezni a rajta lévő mérőórákkal és felszerelésekkel együtt.
(7) A védett értékek karbantartása elsődlegesen a tulajdonos kötelessége, melyhez az Önkormányzat az éves költségvetésében meghatározott mértékű anyagi támogatást adhat. Amennyiben a védett épületnek a használata annak értékeit (fennmaradását) veszélyezteti, az építési hatóság a használatot – a hatályos jogszabályok keretei között – korlátozhatja, vagy megtilthatja.
(8) A védettség tényét az ingatlanon (a védett terület jellemző pontjain) a védendő objektumhoz illő táblán a közterületről jól látható módon kell feltüntetni. A tábla elhelyezését az ingatlan tulajdonosa köteles tűrni.
IV. Fejezet
Záró rendelkezések.
25. §
.
(1) Aki e rendeletben foglaltakat megszegi – amennyiben más jogszabálysértést nem valósít meg – szabálysértést követ el, és ismételhető pénzbírsággal sújtható.
(2) Építési bírsággal sújtható az az építtető – külön jogszabályi előírás alapján – aki építéshez, vagy bontáshoz kötött munkát engedély nélkül, vagy engedélytől eltérően végez.
(3) E rendelet a kihirdetésétől számított 30. napon, lép hatályba, kihirdetéséről a körjegyző gondoskodik.
1
Hatályon kívül helyezte a 2/2012 (II.10.) számú önkormányzati rendelet
2
Módosította a 2/2012 (II.10.) számú önkormányzati rendelet
3
Módosította a 4/2010 (IV.14.) számú önkormányzati rendelet
4
Módosította a 4/2010 (IV.14.) számú önkormányzati rendelet
5
Módosította a 4/2010 (IV.14.) számú önkormányzati rendelet
6
Módosította a 4/2010 (IV.14.) számú önkormányzati rendelet
7
Módosította a 4/2010 (IV.14.) számú önkormányzati rendelet
8
Módosította a 4/2010 (IV.14.) számú önkormányzati rendelet
9
Módosította a 4/2010 (IV.14.) számú önkormányzati rendelet
10
Módosította a 4/2010 (IV.14.) számú önkormányzati rendelet
11
Módosította a 4/2010 (IV.14.) számú önkormányzati rendelet
12
Módosította a 4/2010 (IV.14.) számú önkormányzati rendelet
13
Módosította a 2/2012 (II.10.) számú önkormányzati rendelet
14
Módosította a 4/2010 (IV.14.) számú önkormányzati rendelet
15
Módosította a 4/2010 (IV.14.) számú önkormányzati rendelet
16
Somogy Megyei Kormányhivatal Erdészeti Igazgatósága
17
Módosította a 2/2012 (II.10.) számú önkormányzati rendelet
18
Vonatkozó jogszabályt lásd 5. sz. függelék 1. pontja
19
Módosította a 2/2012 (II.10.) számú önkormányzati rendelet
20
Módosította a 2/2012 (II.10.) számú önkormányzati rendelet
21
Módosította a 8/2012 (VI.27.) számú önkormányzati rendelet
22
Kiegészítette a 2/2012 (II.10.) számú önkormányzati rendelet
23
Kiegészítette a 2/2012 (II.10.) számú önkormányzati rendelet
24
Vonatkozó jogszabályt lásd 5. sz. függelék 2. pontja
25
Módosította a 4/2010 (IV.14.) számú önkormányzati rendelet
26
Módosította a 4/2010 (IV.14.) számú önkormányzati rendelet
27
Módosította a 4/2010 (IV.14.) számú önkormányzati rendelet
28
Módosította a 4/2010 (IV.14.) számú önkormányzati rendelet
29
Módosította a 2/2012 (II.10.) számú önkormányzati rendelet
30
Módosította a 2/2012 (II.10.) számú önkormányzati rendelet
31
Módosította a 4/2010 (IV.14.) számú önkormányzati rendelet
32
Módosította a 2/2012 (II.10.) számú önkormányzati rendelet
33
Módosította a 4/2010 (IV.14.) számú önkormányzati rendelet
34
Módosította a 2/2012 (II.10.) számú önkormányzati rendelet