Zákányfalu Község Önkormányzat Képviselő-testületének 1/2014.(I.30.) önkormányzati rendelete
A szociális ellátások helyi szabályozásáról
Hatályos: 2014. 01. 30- 2014. 01. 30
Zákányfalu Község Önkormányzat Képviselő-testületének 1/2014.(I.30.) önkormányzati rendelete
A szociális ellátások helyi szabályozásáról1
2014.01.30.
Zákányfalu Község Önkormányzatának Képviselő-testülete a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. tv. (továbbiakban Szt.) 1. §-ának (2) bekezdésében, 10 § (1) bekezdésében, 25. § (3) bekezdésé b) pontjában, 26. §-ában, 32. § (1), (3) bekezdésében, 37. § (1) bekezdés d) pontjában, 37/A. § (3) bekezdésében, 38. §-ának (9) bekezdésében, 43/B. § (1), (3) bekezdésében, 45. § (1), (3) bekezdésében, 46. § (1) bekezdésében, 47. § (2), (5) bekezdésében, 48. § (4) bekezdésében, 50. §-ának (3) bekezdésében, 55/C. § (4) bekezdésében, 62. § (2) bekezdésében, 92. § (1) bekezdésében, a 115. § (3) bekezdésében, a 132. § (4) bekezdésében, valamint a gyermekvédelemről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény (továbbiakban: Gyvt) 18. § (2) bekezdés és 29. §-ában kapott felhatalmazás alapján, a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13. § (1) bekezdés 8. pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:
I. Fejezet
A rendelet célja, hogy megállapítsa az önkormányzat által a helyi sajátosságoknak megfelelő szociális rászorultságtól függő pénzben, valamint természetben biztosított szociális ellátások formáit, szervezeti keretei, az eljárási és jogosultsági szabályokat, továbbá azok igénybevételének és érvényesítésének módját, feltételeit és garanciáit.
A rendelet hatálya kiterjed:
(1) Zákányfalu Község Önkormányzat közigazgatási területén élő magyar állampolgárokra, a bevándorlási engedéllyel rendelkező személyekre, a letelepedési engedéllyel rendelkező személyekre, valamint a magyar hatóságok által menekültként elismert személyekre.
(2) A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993.évi III. törvény (továbbiakban: Szt.) 6. §-ában meghatározott, az önkormányzat illetékességi területén tartózkodó hajléktalan személyekre, amennyiben a hajléktalan személy az ellátás igénybevételekor nyilatkozatában Zákányfalu község közigazgatási területét tartózkodási helyként megjelölte.
(3) Az Szt. 7. §-ának
(1) bekezdésében meghatározott ellátások tekintetében a fentiekben foglaltakon túlmenően az Európai Szociális Kartát megerősítő országoknak külföldiek beutazásáról, magyarországi tartózkodásáról és bevándorlásáról szóló 2011.évi XXXIX. törvény rendelkezései szerint a Magyarországon jogszerűen tartózkodó állampolgáraira is.
(4) A szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyek beutazásáról és tartózkodásáról szóló
2007. évi I. törvény szerinti a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyre, amennyiben az ellátás igénylésének időpontjában az e törvényben meghatározottak szerint a szabad mozgás és a 3 hónapot meghaladó tartózkodási jogát a Magyarország területén gyakorolja, és bejelentett lakóhellyel rendelkezik, amennyiben az ellátás időpontjában érvényes tartózkodási engedéllyel rendelkezik.
(5) A családsegítést a Csurgó Kistérségi Többcélú Társulás által fenntartott, Csurgó Kistérségi Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat (továbbiakban: Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat) látja el.
(6) A személyes gondoskodást magába foglaló szociális alapszolgáltatások és a szakosított ellátások tekintetében a Gyékényesi Gondozási Központ (8851 Gyékényes, Szabadság tér 63.) által szervezett és nyújtott ellátásokra.
(7) A szociális alapszolgáltatások közül a házi segítségnyújtás, a nappali ellátás tekintetében kiterjed a Gyékényes Központú Mikrotérségi Szociális Társulásba tartozó (a továbbiakban: Társulás) Gyékényes Község Önkormányzata, Somogyudvarhely Község Önkormányzata, Zákányfalu Község Önkormányzata és Őrtilos Község Önkormányzata közigazgatási területére.
(8) (8) Az Szt. 3. § (4a)-(4b) bekezdése tekintetében (az Szt. 84. § bekezdésében foglaltakra figyelemmel) a Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat biztosítja az elhelyezést
2. § (1) A pénzbeli és természetbeni ellátások tekintetében az illetékességet a kérelmező lakóhelye, vagy ha a kérelmező életvitelszerűen a bejelentett tartózkodási helyén lakik, a tartózkodási helye határozza meg. A lakcímekre a személyi adat- és lakcímnyilvántartás az irányadó.
(2) Az önkormányzat, tekintet nélkül hatáskörére és illetékességére, köteles az arra rászorulónak önkormányzati segélyt, étkeztetést, illetve szállást biztosítani, ha ennek hiányában a rászoruló élete, testi épsége veszélyeztetett. Az önkormányzati segély megtérítése követelhető a hatáskörrel és illetékességgel rendelkező szervtől.
(3) Az e rendeletben szabályozott pénzbeli és természetbeni szociális ellátások megállapítása iránti kérelmeket a Zákányi Közös Önkormányzati Hivatal Zákányfalui Kirendeltségére (továbbiakban: Hivatal) lehet személyesen szóban vagy írásban előterjeszteni, vagy megküldhető az önkormányzati hivatal részére postai úton is.
(4) A szociális ellátáshoz való jogosultság elbírálásához a kérelmezőnek a kérelmében saját, valamint a vele egy háztartásban lakó személyek adatairól, jövedelmi viszonyairól az önkormányzati rendelet 1. melléklete, vagyoni helyzetéről, amennyiben e rendelet, vagy az Szt. előírja, az önkormányzati rendelet 2. melléklete szerinti formanyomtatványon köteles nyilatkozni, amennyiben az egyes szociális ellátások igénylésénél e rendelet nem határoz meg külön formanyomtatványt, továbbá a jövedelmi adatokra vonatkozó bizonyítékokat a kérelem benyújtásával egyidejűleg kell becsatolnia.
(5) A kérelmező a kérelmében saját, valamint a család, illetve a vele egy háztartásban lakó személyek Szt. 18. §-ának a-e) és g-i) pontjában szereplő adatairól, jövedelmi viszonyairól köteles nyilatkozni, valamint az igényelt szociális ellátás jogosultsági feltételeire vonatkozó adatokat igazolni. A kérelemben továbbá meg lehet adni az elektronikus levélcímet, a telefax számot vagy a telefonos elérhetőséget is.
(6) A jövedelemről tett nyilatkozat melléklete a jövedelmi adatokra vonatkozó bizonyítékok: a jövedelem típusának megfelelő igazolás vagy annak fénymásolata, melyet a kérelem benyújtásával egyidejűleg kell becsatolni.
(7) E rendeletben szabályozott ellátásokra való jogosultság megállapítása szempontjából a család, illetve közeli hozzátartozók fogalmát az Szt. 4. § (1) bekezdés c-f) pontjai határozzák meg.
(8) A jogosultság megállapításakor figyelembe vehető jövedelemre vonatkozóan az Szt. 4. § és 10. §-aiba foglaltak az irányadók.
(10) Amennyiben a pénzbeli és természetbeni ellátás iránti kérelemben előadott életkörülmények vizsgálata kapcsán a kérelem megalapozott elbírálása szükségessé teszi, az igénylőnél környezettanulmányt kell készíteni, amely tartalmazza:
a) a családtagok, illetve a háztartásban élők alapvető személyazonosító adatait, lakcímét, tartózkodási jogcímét,
b) a lakás nagyságára, komfortfokozatára, minőségére, közműellátottságára vonatkozó adatokat,
c) a jogosultság megállapításához szükséges jövedelmi, vagyoni adatokat.
(11) Nem kell környezettanulmányt készíteni az igénylőről, ha életkörülményeit az önkormányzati hivatal már bármely ügyben - a kérelem benyújtását megelőző egy éven belül - vizsgálta és azokban lényeges változás nem feltételezhető.
(12) A szociális ellátásra való jogosultság elbírálásához, ha a kérelmező életvitele, körülményei alapján vélelmezhető, hogy a jövedelemigazolásban feltüntetett összegen felül egyéb jövedelemmel is rendelkezik, a kérelmező kötelezhető arra, hogy családja vagyoni viszonyairól a Pr. 1. melléklete szerinti formanyomtatványon nyilatkozzon.
(13) A rendszeres ellátások folyósítása havonta utólag, minden hónap 5-ig, nem rendszeres ellátások kifizetése a határozat jogerőre emelkedésétől számított 15 napon belül a pénztárból történik, de arra vonatkozó kérelem esetén utalással is fizethető. A házipénztárból történő, döntést követő azonnali kifizetés létfenntartást veszélyeztető, rendkívüli élethelyzetbe került személy esetében történhet.
(14) A rendszeres szociális segély, lakásfenntartási támogatás, önkormányzati segély egészben, vagy részben természetbeni szociális ellátás formájában is nyújtható. A folyósítás módjáról az ellátást megállapító határozatban rendelkezni kell.
(15) Természetbeni ellátás különösen az Erzsébet-utalvány, az élelmiszer-, a tüzelősegély, a tankönyv és tanszervásárlás támogatása, a tandíj, a közüzemi díjak, illetve a gyermekintézmények térítési díjának kifizetéséhez nyújtott, valamint a családi szükségletek kielégítését szolgáló, gazdálkodást segítő támogatás.
(16) A rendszeres szociális segély természetbeni juttatás formájában történő biztosítására, a gyermeket ellátó intézmény vezetője, a Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat vezetője tesz írásban javaslatot, illetve ezt a segélyezett maga is kérheti.
(17) A természetbeni ellátást a javaslat (kérelem) beérkezését követő hó 1. napjától kell megállapítani és annak összegét utólag minden hó 5. napjáig az ellátás e formáját megállapító határozatban foglaltak szerint kell folyósítani.
(18) A családsegítés és a gyermekjóléti szolgáltatással kapcsolatos feladatokat a Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat (Csurgó, Kossuth u. 1.) látja el. Helyben ügyfélfogadás a Teleházban hétfői napokon.
(19) A szociális ellátásra a jogosultság, a jogosultat érintő jog és kötelezettség megállapítására e rendelet, az Szt., illetve a Ket. rendelkezéseit kell alkalmazni.
(20) A képviselő-testület a szociális ellátások igénylése során az elektronikus ügyintézés lehetőségét kizárja.
3. § (1) A képviselő-testület az alább szociális igazgatási hatásköröket gyakorolja:
a. ) megállapítja, megszünteti az Szt. 43/B. §-ában meghatározott méltányossági ápolási díjat, és kétévente felülvizsgálja az ápolási díjra való jogosultságot (
12. §);
b. ) dönt a jogosulatlanul igénybevett ellátások visszafizetéséről, elengedéséről, vagy csökkentéséről;
c. ) kamatmentes szociális kölcsön 30 000.-Ft felett (
18. § (2) bek.);
d. ) az egyéb természetbeni juttatások közül: tanévkezdési támogatás megállapítása, Bursa Hungarica ösztöndíj megállapítása, illetve a szociális célú tűzifa támogatás megállapítása külön rendelet alapján.
(2) A képviselő-testület az alábbi szociális igazgatási hatásköreit a polgármesterre ruházza:
a. ) önkormányzati eseti és tartós segélyről döntés (
16. § (4) bek. a-b) pont);
b. ) dönt a temetési segély megállapításáról (
16. § (4) bek. d) pont), és a köztemetésről (
17. §);
c. ) kamatmentes szociális kölcsön 30 000Ft-ig (
18. § (2) bek.);
d. ) az igénylés feltételeinek megfelelő jogosult részére a szociális étkeztetés ellátás megállapítása (
25. §).
e. ) megszünteti és megállapítja az Szt. 49. § és az 50/A.-53. §-ai szerinti méltányossági közgyógyellátás jogosultságot; (
14. §);
f. ) egyéb természetbeni juttatások megállapítása: élelmiszervásárlási utalvány megállapítása, tankönyv kifizetése, gyermekintézmények térítési díjának átvállalása
II. Fejezet
Szociális rászorultságtól függő pénzbeli ellátások
4. § (1) Az aktív korúak ellátását kérelmező, illetve az ellátásra jogosult személy köteles a lakókörnyezete rendezettségét biztosítani. A lakókörnyezet rendezettségére vonatkozóan az Szt. 33. § (7) bekezdésében foglaltak az irányadók.
(2) Az aktív korúak ellátását kérelmező, valamint az ellátásra jogosult az (1) bekezdésben előírt kötelezettségét megszegi, ha:
a) a lakóház környezetében jelentős hulladékot halmoz fel,
b) az udvarban, kertben található tárgyak rendben tartásáról nem gondoskodik,
c) a lakóház udvarának, kertjének gyomtalanítását, gazmentesítését rendszeres kaszálással nem végzi el,
d) a kerítéssel kívül határos területen, járdán hulladékot tárol,
e) az egészségügyi kártevők elszaporodásának meggátolását elmulasztja.
(3) Az aktív korúak ellátásának igényléséhez a 3. melléklet szerinti kérelmet kell benyújtani.
Foglalkoztatást helyettesítő támogatás
5. § (1) A foglalkoztatást helyettesítő támogatásban részesülő aktív korúak ellátására vonatkozóan az Szt. 33-36. § rendelkezéseit kell változtatás nélkül alkalmazni.
Rendszeres szociális segély
6. § (1) A rendszeres szociális segélyre jogosult aktív korúak ellátásának megállapítására az Szt. 33-37./C § rendelkezéseit kell változtatás nélkül alkalmazni.
(2) Az együttműködésre kötelezett rendszeres szociális segélyezett az önkormányzati hivatallal és a települési önkormányzat által kijelölt Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálattal köteles együttműködni.
Az együttműködés eljárási szabályai
7. § (1) A rendszeres szociális segélyben részesülő aktív korúak ellátására jogosult személy az önkormányzat által kijelölt szervvel együttműködésre köteles. Az együttműködési kötelezettség kiterjed:
a. ) az együttműködésre kijelölt szervnél nyilvántartásba vételre,
b. ) a beilleszkedést segítő programról való írásbeli megállapodás megkötésére,
c. ) a programban foglaltak teljesítésére.
(2) A rendszeres szociális segélyben részesülő aktív korúak ellátására jogosult személy a Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálattal az együttműködés keretében köteles:
a) a rendszeres szociális segélyre való jogosultságot megállapító határozat jogerőre emelkedésétől számított 15 napon belül megjelenni az együttműködésre kijelölt szervnél, nyilvántartásba vétel céljából,
b) együttműködni az együttműködésre kijelölt szervvel a beilleszkedést segítő program elkészítésében,
c) a nyilvántartásba vételtől számított 60 napon belül a megállapodást megkötni,
d) köteles a folyamatos kapcsolattartásra az együttműködésre kijelölt szervnél, és a megállapodásban foglalt időközönként az együttműködésre kijelölt szervnél megjelenni (legalább 3 havonta).
(3) A Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat a rendszeres szociális segély folyósításának időtartama alatt az együttműködés keretében:
a. ) figyelemmel kíséri az aktív korúak ellátásának megállapításáról szóló határozatban megállapított határidő betartását, és annak megszegése esetén megvizsgálja a mulasztás okát, továbbá a rendszeres szociális segélyre jogosult személyt a jogerős határozat alapján - a szervnél történő megjelenésekor - nyilvántartásba veszi,
b. ) tájékoztatja a rendszeres szociális segélyre jogosult személyt az Szt. 37/A. § (2) bekezdése szerinti beilleszkedést segítő program elkészítésének menetéről, a programok típusairól, az együttműködés eljárási szabályairól,
c. ) a nyilvántartásba vételtől számított hatvan napon belül a rendszeres szociális segélyre jogosult személy bevonásával kidolgozza az egyéni élethelyzethez igazodó beilleszkedést segítő programot, és arról a segélyben részesülő személlyel írásban megállapodást köt,
d. ) folyamatosan kapcsolatot tart a rendszeres szociális segélyre jogosult személlyel és legalább háromhavonta személyes találkozás útján figyelemmel kíséri a beilleszkedést segítő programban foglaltak betartását,
e. ) legalább évente írásos értékelést készít a beilleszkedést elősegítő program végrehajtásáról, és amennyiben szükséges - a rendszeres szociális segélyre jogosult személy bevonásával - módosítja a programot,
f. ) jelzi a jegyzőnek, ha a rendszeres szociális segélyre jogosult személy együttműködési kötelezettségének nem tesz eleget,
g. ) az éves értékelés megküldésével tájékoztatja a jegyzőt a beilleszkedést segítő program végrehajtásáról,
h. ) az előírt határidők (15 nap, 60 nap) be nem tartása, megjelenés elmulasztása esetén írásban felszólítja a rendszeres szociális segélyben részesülő aktív korúak ellátására jogosult személyt a mulasztás okának igazolására (a segélyben részesülő akadályoztatása esetén a nem neki felróható akadályról, egészségügyi okokra hivatkozva, a felszólítás kézhezvételének napjától számított három munkanapon belül az orvos által kiállított igazolást - vagy az egyéb okra vonatkozó igazolást - benyújtja az együttműködésre kijelölt szervnek, valamint benyújtja az egyéb előre nem látható okok miatti akadályoztatás 3 napon belüli igazolását, annak hiányában az a segélyben részesülő személy nyilatkozatával történik, melynek valóságtartalmát az együttműködésre kijelölt szerv vizsgálhatja.)
i. ) vizsgálja, hogy a rendszeres szociális segélyben részesülő aktív korúak ellátására jogosult személy az előírt képzésen, programban való részvételi kötelezettségének eleget tesz-e,
j. ) elbírálja a benyújtott igazolási kérelmeket: azt csak a határidőben történő benyújtás és ellenőrizhetőség esetén lehet elfogadni,
k. ) az igazolási kérelem elutasítását követő öt napon belül a mulasztásról értesíti a jegyzőt.
(4) A jegyző nyolc napon belül írásban tájékoztatja a rendszeres szociális segélyben részesülő aktív korúak ellátására jogosult személyt a mulasztásról, és az ismételt mulasztás, illetve az együttműködési kötelezettség megszegésének következményeiről.
(5) A beilleszkedést segítő program az együttműködő személy szociális helyzetéhez és mentális állapotához igazodva kiterjed a:
a. ) a Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálattal való kapcsolattartásra,
b. ) az együttműködő személy számára előírt, az egyéni képességeket fejlesztő vagy az életmódot formáló foglalkozáson, tanácsadáson, illetőleg munkavégzésre történő felkészülést segítő programban való részvételre,
c. ) a felajánlott és az iskolai végzettségnek megfelelő oktatásban, képzésben történő részvételre, különösen az általános iskolai végzettség és az első szakképesítés megszerzésére.
(6) A beilleszkedést segítő program tartalmi elemei:
a. ) a munkaerő-piaci integrációt célzó, foglalkoztathatóságot elősegítő álláskeresésre felkészítés érdekében: a motiváció és készség fejlesztés, képzettség erősítése, pszicho-szociális megerősítés, egyéni tanácsadás- esetkezelésen belül személyes megerősítés, álláskeresési készségek erősítése, pályakorrekciós tanácsadás, képzésbe eljuttatás, kommunikációs és konfliktuskezelési készségek fejlesztése, mentálhigiénés tanácsadás, szociális problémák kezelése/esetkezelés,
b. ) szinten-tartás – karbantartás – társadalmi integráció erősítése: egészségügyi – szociális – mentális állapotot javító, reszocializáció elősegítése, szociális esetkezelés, családgondozás, szocializációs, kapcsolatépítő csoportok, pszichológiai megerősítés/tanácsadás, kezelésbe juttatás, intézményi kapcsolódás megőrzése,
c. ) más ellátásba juttatás segítése: nyugdíj, rehabilitációs járadék, gyermeknevelési ellátások, ápolási díj, társadalombiztosítási tanácsadás, ügyintézés segítése, információnyújtás az ellátásokról és munkaerő-piaci kapcsolódásokról.
Az együttműködési kötelezettség megszegése
8. § (1) Az együttműködési kötelezettség megszegésének minősül, ha a rendszeres szociális segélyben részesülő személy számára felróható okból:
(2) az aktív korúak ellátására való jogosultságot megállapító határozatban meghatározott határidőn belül nem jelenik meg a Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálatnál,
a. ) a Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat által előírt időpontban nem jelenik meg és távolmaradását nem igazolja,
b. ) a számára előírt foglalkozáson, képzésen, tanácsadáson nem vesz részt,
c. ) a beilleszkedést segítő programban meghatározottakat nem hajtja végre.
Az együttműködési kötelezettség megszegésének következményei
9. § Ha a rendszeres szociális segélyben részesülő személy a segély folyósításának időtartama alatt együttműködési kötelezettségét neki felróhatóan az együttműködésre kijelölt szervnél két éven belül ismételten megszegi, akkor az aktív korúak ellátására való jogosultságot meg kell szüntetni.
Lakásfenntartási támogatás
10. § A lakásfenntartási támogatásra vonatkozóan az Szt. 38-39. § rendelkezéseit kell változtatás nélkül alkalmazni.
III. Fejezet
Szociális rászorultságtól függő, önkormányzati hatáskörben megállapítható pénzbeli ellátások
11. § (1) Szociális rászorultság esetén a jogosult részére a települési önkormányzat képviselő-testülete az Szt.-ben, illetve e rendeletében meghatározott feltételek szerint
a. ) az Szt. 43/B. § (1) bekezdésében foglalt ápolási díjat,
b. ) méltányossági közgyógyellátást (Szt. 50. § (3)-(4) bekezdése)
c. ) önkormányzati segélyt
állapít meg (a továbbiakban együtt: szociális rászorultságtól függő pénzbeli ellátások.
Méltányossági ápolási díj
12. § (1) A képviselő-testület ápolási díjat állapít meg annak
a. ) a zákányfalui lakóhellyel rendelkező hozzátartozónak, aki 18. életévét betöltött tartósan beteg személy ápolását, gondozását végzi és az egy főre jutó havi családi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 150%-át,
b. ) az ápolt családjában (egy háztartásban életvitelszerűen együttlakó hozzátartozók között) a kérelmezőn kívül ápolásra, gondozásra alkalmas más személy nincs,
c. ) az ápolt személy gondozási és ápolási igényére tekintettel az ápoló személy kora, egészségi állapota és fizikuma alapján alkalmas a feladat ellátására,
d. ) az ápoló és az ápolt között tartási, életjáradéki vagy öröklési szerződés nem áll fenn.
(2) Az ápolási díj megállapítása során az Szt. 41-44. §-okba foglaltakat megfelelően alkalmazni kell. Az ellátás igényléséhez a
4. melléklet szerinti kérelmet kell benyújtani.
(3) Az ápolási díj havi összege az Szt-ben kötelezően előírt összeg.
Ápolási kötelezettség teljesítésének ellenőrzése
13. § (1) Az ápolást végző személy a kötelezettségét nem teljesíti, ha az ellátott rendszeres étkeztetéséről, ápolásáról nem gondoskodik, az ellátott és lakókörnyezete higiéniás körülményeinek megtartásában nem működik közre.
(2) A polgármester által kijelölt, házi segítségnyújtásban részt vevő munkavállaló az ápolást végző személy kötelezettségének teljesítését félévente ellenőrzi. Az ellenőrzés során együttműködik a háziorvossal is, hogy meggyőződhessen az ápolt személy egészségi állapotának esetleges romlásáról és annak okairól. Amennyiben az ellenőrzés során úgy látja, hogy az ápolást végző személy a kötelezettségét nem teljesíti, ezt az önkormányzati hivatal felé jelzi.
Méltányossági közgyógyellátás
14. § (1) A közgyógyellátás a szociálisan rászorult személy részére az egészségi állapota megőrzéséhez és helyreállításához kapcsolódó kiadásainak csökkentése érdekében biztosított hozzájárulás.
(2) A képviselő-testület méltányosságból, kérelemre, egyedi elbírálás alapján közgyógyellátásra való jogosultságot állapít meg annak a személynek, akinek gyógyszerköltsége olyan magas, hogy azt létfenntartása veszélyeztetése nélkül nem képes viselni, és az egy főre számított havi jövedelme az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 150%-át, egyedül élő esetén 200%-át nem haladja meg, továbbá a havi rendszeres gyógyító ellátás költsége eléri, illetve meghaladja az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 25%-át.
(3) A közgyógyellátás megállapítása során az Szt. 50.-57. §-ban foglaltakat megfelelően alkalmazni kell. Az ellátás igényléséhez az 5. melléklet szerinti kérelmet kell benyújtani.
15. § (1) A képviselő-testület önkormányzati segélyt nyújt a létfenntartást veszélyeztető rendkívüli élethelyzetbe került, valamint az időszakosan vagy tartósan létfenntartási gonddal küzdő azon személyek részére, akiknek családjában a havi egy főre számított családi jövedelemhatár az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb (továbbiakban: nyugdíjminimum) összegének 200%-át, illetve egyedülálló esetén jövedelme az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összeggének 250%-át nem haladja meg. Az ellátás igényléséhez a 9. melléklet szerinti kérelmet kell benyújtani.
(2) Önkormányzati segélyben elsősorban azokat a személyeket indokolt részesíteni, akik önmaguk, illetve családjuk létfenntartásáról más módon nem tudnak gondoskodni vagy alkalmanként jelentkező, nem várt többletkiadások miatt anyagi segítségre szorulnak.
(3) Nem várt többletkiadás különösen:
a. ) betegséghez,
b. ) halálesethez,
c. ) elemi kár elhárításához,
d. ) a válsághelyzetben lévő várandós anya gyermekének megtartásához,
e. ) iskoláztatáshoz,
f. ) a gyermek fogadásának előkészítéséhez,
g. ) a nevelésbe vett gyermek családjával való kapcsolattartáshoz, a gyermek családba való visszakerülésének elősegítéséhez kapcsolódó kiadások,
h. ) vagy a családban nevelkedő gyermek hátrányos helyzete miatt anyagi segítségre szorulnak.
16. § (4) Az önkormányzati segély adható eseti jelleggel vagy meghatározott időszakra havi rendszerességgel.
(5) Az eseti segély egy naptári évben már megállapított rendszeres ellátásra való jogosultság esetén legfeljebb két alkalommal, nagyon indokolt esetben négy alkalommal adható.
(6) Az eseti jelleggel és a havi rendszerességgel adható önkormányzati segély megállapításakor jövedelemarányosság figyelembe vételével kell eljárni.
(7) Az önkormányzati segély össze:
a. ) az eseti önkormányzati segély legalacsonyabb összege 2 000.-Ft, legmagasabb összege 20 000.-Ft,
b. ) havi rendszerességgel adott önkormányzati segély legalacsonyabb összege 3 000.-Ft, legmagasabb összege 10 000.-Ft,
c. ) elemi csapás, hosszabb kórházi kezeléssel járó, tartós táppénzes állomány, betegség, baleset esetén az eseti önkormányzati segély évente 1 alkalommal adható legmagasabb összege 50 000.-Ft,
d. ) az elhunyt személy eltemettetésének költségeihez való hozzájárulásként megállapított önkormányzati temetési segély összege nem lehet kevesebb a helyben szokásos legolcsóbb temetés költségének 10%-ánál, de elérheti annak teljes összegét, ha a temetési költségek viselése a kérelmező vagy családja létfenntartását veszélyezteti. Az önkormányzati temetési segély adható összegét a
8. melléklet tartalmazza.(8) A képviselő-testület a költségvetési rendeletében a polgármester részére elkülönített összeget határoz meg, mely keretösszeg erejéig a
(4) bekezdés a-b) pontjában meghatározottak szerint önkormányzati segélyt nyújthat az ügyfél által benyújtott kérelem alapján a keretösszeg erejéig.
(9) A helyben szokásos legolcsóbb temetés összege a Somogy Temetkezési Kft-től minden év januárjában megkért, írásban leigazolt, helyben szokásos legolcsóbb temetés díja. Január hónapban a megelőző évre leigazolt díjat kell alkalmazni.
(10) Halálesetkor a temetési költségek viseléséhez adható önkormányzati segélyt azon személy részére lehet megállapítani, aki az elhunyt személy temetéséről gondoskodott, de arra nem volt köteles, illetve tartásra köteles hozzátartozó esetén akkor, ha a temetési költségek viselése a saját, illetve a családja létfenntartását veszélyezteti. Az elhunytak eltemettetéséről gondoskodók körére vonatkozóan a temetőkről és a temetkezésről szóló 1999. évi XLIII. tv.
20. § (1) bekezdése az irányadó.
(11) A temetési segély iránti kérelmet a haláleset bekövetkezésétől számított 60 napon belül lehet benyújtani.
(12) A kérelemhez, a kérelem benyújtásával egyidejűleg csatolni kell a temetés költségeiről –
a. ) a kérelmező vagy a vele azonos lakcímen élő közeli hozzátartozója nevére – kiállított számla
b. ) eredeti példányát - melyet az ügyintéző az önkormányzati segély megállapítását követően a döntés számát, és az önkormányzati segély összegét rávezetve visszaad a kérelmező részére - az elhunyt személy halotti anyakönyvi kivonatát, amennyiben nem a haláleset helye szerint illetékes települési önkormányzattól kéri a temetési segélyt, valamint a kérelmező és a vele közös háztartásban élők utolsó havi jövedelemigazolásait.
(13) A temetési költségek finanszírozása érdekében önkormányzati segély nem állapítható meg annak a személynek, aki a hadigondozásról szóló
1994. évi XLV. törvény alapján temetési hozzájárulásban részesül, valamint köztemetés esetén.
17. § A köztemetésre vonatkozóan az Szt. 48. § rendelkezéseit változtatás nélkül kell alkalmazni.
18. § (1) Önkormányzati segély pénzügyi szolgáltatási tevékenységnek nem minősülő kamatmentes szociális kölcsön formájában is nyújtható, ha a kérelmező családjában a havi egy főre számított családi jövedelemhatár a nyugdíjminimum összegének 130%-át eléri, de a 200%-át nem haladja meg, valamint rendelkezik olyan jövedelemforrással, amely garanciát jelent a kölcsön visszafizetésére.
(2) A szociális kölcsön megállapításáról 30 000.-Ft összeghatárig a polgármester, 30 000.-Ft összeghatár felett a képviselő-testület dönt. Az ügyféllel a kölcsönszerződést mindkét esetben a polgármester köti meg az önkormányzat nevében.
(3) A szociális kölcsön legmagasabb összege a nyugdíjminimum összegének 200%-át nem haladhatja meg.
(4) A szociális kölcsön legfeljebb 12 hónapra nyújtható. A törlesztést a folyósítást követő 2. hónapban kell megkezdeni, és minden hónap 10. napjáig egyenlő részletekben kell visszafizetni. Különösen indokolt esetben egy alkalommal a visszafizetés átütemezhető, de a visszafizetés időtartama összességében a 18 hónapot nem haladhatja meg.
(5) Ha a jogosult a kölcsön összegét a számára előírt visszafizetési határidőn belül nem teljesíti, a kölcsön behajtásáról kell gondoskodni.
(6) A hatáskör gyakorlója a szociális kölcsön 50%-ának erejéig engedélyezheti a tartozás elengedését, ha a hitelezés ideje alatt a kölcsönre jogosult olyan anyagi- és szociális helyzetbe kerül, hogy saját, illetve családja létfenntartása veszélyeztetve van.
(7) A szociális kölcsön igénybevételére 2 éven belül egyszer van lehetőség.
(8) A szociális kölcsönben részesülő személy részére - a kölcsön visszafizetésének teljesítéséig - átmeneti segély nem adható.
(9) Az önkormányzati segélyre jogosító körülményt igazoló dokumentumok hiányában az igénylő nyilatkozata igazolja a többletkiadásokat, részére utólagos elszámolási kötelezettség írható elő.
(10) Az önkormányzati segély iránti kérelemről a kérelem beérkezését vagy a hivatalból történő eljárás megindítását követően 15 napon belül kell dönteni, vagy ha ez nem lehetséges, a Ket. 33. § (4) bekezdése az irányadó.
(11) Az önkormányzati segélyre való jogosultság hivatalból is megállapítható: különösen a nevelési-oktatási intézmény, gyámhatóság, továbbá más családvédelemmel foglalkozó intézmény, illetve természetes személy vagy a gyermekek érdekeinek védelmét ellátó társadalmi szervezet kezdeményezésére.
Bursa Hungarica ösztöndíj
19. § (1) A képviselő-testület - amennyiben csatlakozott a Bursa Hungarica Felsőoktatási Önkormányzati Ösztöndíjpályázat adott évi fordulójához – Bursa Hungarica ösztöndíjban (továbbiakban: ösztöndíj) részesítheti azt a zákányfalui lakóhellyel rendelkező, szociálisan rászoruló, magyar állampolgárt, aki
a. ) nappali tagozaton, az általa felvett szak képesítési követelményében meghatározott képzési időn belül, állami felsőoktatási intézményben, illetve nem állami felsőoktatási intézményben az Oktatási Minisztérium és az intézmény közötti megállapodás alapján államilag finanszírozott és költségtérítéses első alapképzésben, első kiegészítő alapképzésben, első szakirányú továbbképzésben, valamint első akkreditált iskolai rendszerű felsőfokú szakképzésben vesz részt ("A" típusú ösztöndíj), vagy
b. ) az adott tanévben utolsó éves, érettségi előtt álló középiskolás, illetve felsőfokú diplomával nem rendelkező, felsőoktatási intézménybe felvételt még nem nyert, érettségizett fiatal és szeptembertől kezdődően állami felsőoktatási intézményben, illetve az Oktatási Minisztérium és az intézmények közötti megállapodás alapján nem állami felsőoktatási intézményben folyó nappali tagozatos, államilag finanszírozott első alapképzésben, vagy első akkreditált iskolai rendszerű felsőfokú szakképzésben kíván részt venni ("B" típusú ösztöndíj), feltéve, hogy a pályázat kiírását követő évben először nyernek felvételt felsőoktatási intézménybe és tanulmányaikat az adott tanévben ténylegesen megkezdik.
(2) Nem részesülhetnek ösztöndíj támogatásban a rendvédelmi és katonai felsőoktatási intézmények hallgatói.
(3) Szociálisan rászoruló az a személy, akinek családjában az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg a nyugdíjminimum összegének 200%-át.
(4) A támogatás elbírálásakor jövedelemtől függetlenül ösztöndíjban részesülhet az a pályázó is, aki:
a. ) árva, félárva,
b. ) valamilyen krónikus betegségben szenved, valamint a családban folyamatos ellátást igénylő beteg van,
c. ) szülője, gondviselője munkanélküli vagy nyugdíjas,
d. ) gyermeke van,
e. ) családjában az eltartottak száma három vagy annál több,
f. ) szülője, gondviselője egyedülállónak minősül.
20. § (1) Az „A” és „B” típusú ösztöndíj elnyerése érdekében az önkormányzat (azonos időben) pályázatot köteles közzétenni, amelynek tartalmaznia kell a Bursa Hungarica Felsőoktatási Önkormányzati Ösztöndíjpályázat adott évi fordulójának Általános Szerződési Feltételeiben (továbbiakban: szerződési dokumentum) meghatározott szempontokat.
(2) Az ösztöndíj elnyerése érdekében az igénylő az önkormányzati hivatalban a pályázati kiírásban előírt határideig köteles pályázatát benyújtani, amelyhez csatolni kell a formanyomtatvány tájékoztató részében meghatározott igazolásokat, nyilatkozatokat.
21. § (1) A hatáskör gyakorlója határozatban dönt az ösztöndíjra való jogosultság megállapításáról vagy elutasításáról, illetve az ösztöndíj összegéről, és a továbbiakban a szerződési dokumentumban meghatározott módon jár el.
(2) Az ösztöndíj havi összege nem haladhatja meg nyugdíjminimum 50%-át.
(3) Az ösztöndíj-támogatás időtartama
a. ) "A" típusú ösztöndíj esetén: 10 hónap, azaz két egymást követő tanulmányi félév,
b. ) "B" típusú ösztöndíj esetén: 3x10 hónap, azaz hat egymást követő tanulmányi félév.
(4) Az önkormányzat a megállapított ösztöndíjak összegét félévente előre, egy összegben átutalja a Bursa Hungarica Felsőoktatási Önkormányzati Ösztöndíjpályázat bankszámlájára.
(5) Az ösztöndíj-támogatás folyósításáról – az ösztöndíjas számlára történő havi utalásáról –az Oktatási Minisztérium gondoskodik.
22. § (1) Megszűnik az ösztöndíjra való jogosultság, ha
a. ) az ösztöndíjas elköltözik az önkormányzat illetékességi területéről,
b. ) az ösztöndíj folyósításának időtartama alatt a folyósítás feltételeinek nem felel meg,
c. ) "B" típusú pályázat esetén: az ösztöndíjas szociális rászorultsága már nem áll fenn. E körülményt az önkormányzat évente egyszer felülvizsgálja. Amennyiben a felülvizsgálat során az ösztöndíjas a kért igazolásokat nem bocsátja rendelkezésre, vagy az együttműködést megtagadja, a szociális rászorultság megszűnését vélelmezni kell.
(2) Az (1) bekezdés a) pont szerinti megszüntetésre a határozat meghozatalát követő tanulmányi félévtől kerül sor.
(3) Szünetel az ösztöndíj folyósítása – a folyósítás határidejének módosulása nélkül – azokra a tanulmányi hónapokra, amikor az ösztöndíjas hallgatói jogviszonya szünetel.
(4) Az ösztöndíjas 15 napon belül köteles bejelenteni felsőfokú tanulmányainak szüneteltetését/befejezését, továbbá ha tanulmányait más felsőoktatási intézményben folytatja, valamint elköltözését. Amennyiben ez utóbbi kötelezettségének nem tesz eleget, a jogosulatlanul felvett ösztöndíj visszafizetésére kötelezhető.
23. § (1) Zákányfalu Község Önkormányzat Képviselő-testülete a zákányfalui állandó lakos elhunyt állampolgár sírjánál azonos értékű sírcsokorral egy képviselő jelenlétében rója le kegyeletét, amennyiben az elhunyt a zákányfalui temetőben kerül elhelyezésre.
(2) Ha a zákányfalui elhunyt temetésére nem a községi temetőben kerül sor, úgy a képviselő-testület az elhunyt családjának gyásztáviratban nyilvánít részvétet.
IV. Fejezet
24. § (1) Zákányfalu Község Önkormányzata az alábbi ellátási formákat biztosítja a (2) – (3) bekezdésben meghatározott alapszolgáltatásokat, ellátásokat biztosítja.
(2) Szociális alapszolgáltatások:
d) gyermekjóléti szolgálat,
e) jelzőrendszeres házi segítségnyújtás.
(3) Szakosított ellátások:
ápolást, gondozást nyújtó intézmény, idősek otthona
(4) A szociális ellátások közül az önkormányzat:
a) az étkeztetést és a tanyagondnoki szolgálat működtetését települési szinten,
b) a házi segítségnyújtást, nappali ellátást, ápolást-gondozást nyújtó ellátást a Gondozási Központon keresztül, mikrotérségi szinten,
c) a családsegítést, a jelzőrendszeres házi segítségnyújtás Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat látja el.
(5) Házi segítségnyújtás igénybevétele és az idősek otthona esetében a bekerülés feltétele a gondozási szükséglet megléte. A települési önkormányzat a gondozási szükséglettel rendelkező, házi segítségnyújtást igénylő személyek ellátásáról köteles gondoskodni. Házi segítségnyújtás: a gondozási szükséglet legfeljebb napi 4 óra.
(6) A fenntartó ingyenes ellátásba részesíti azt az ellátottat:
a) aki jövedelemmel nem rendelkezik,
b) bentlakásos ellátás esetén, ha jelzálogjog alapjául szolgáló vagyona nincs
Az ellátások igénybevétele
25. § (1) E rendeletben felsorolt személyes gondoskodást nyújtó alapellátások keretében az ellátásokra való jogosultságot, valamint az ellátások igénybevétele iránti kérelmet az polgármesterhez kell benyújtani, a 9/1999.(XI. 24.) SzCsM. rendelet 1. melléklete szerinti formanyomtatványon.
(2) A jogviszony keletkezéséről és az ellátás iránti kérelemről az intézményvezetője dönt.
(3) Külön eljárás nélkül akkor biztosítható ellátás, ha indokolt az igénylő azonnali ellátása. Külön eljárás nélkül biztosítható az ellátás:
a. ) 30 napra veheti fel az intézményvezető azt a személyt, akinek életét, testi épségét veszélyeztető körülmény az azonnali elhelyezését indokolja és nincs a településen gondozásra képes közeli hozzátartozója,
b. ) az intézmény a személyi gondoskodást nyújtó ellátások bármelyikét biztosítja, ha az igénybe vevő:
- önmaga ellátására teljesen képtelen és nincs olyan hozzátartozója, aki ellátásáról gondoskodna, és ellátása más egészségügyi vagy szociális szolgáltatás biztosításával nem oldható meg,
- a háziorvos, kezelőorvos szakvéleménye szerint soron kívüli elhelyezése indokolt,
- szociális helyzetében, egészségi állapotában olyan kedvezőtlen változás következett be, amely miatt soron kívüli elhelyezése vált szükségessé,
- kapcsolata a vele együtt élő hozzátartozójával, eltartójával helyrehozhatatlanul megromlott, és a további együttélés életét, testi épségét veszélyezteti.
- haladéktalanul köteles étkeztetést és házi segítségnyújtást biztosítani annak a rászorulónak, akinek életét, testi épségét, egészségi állapotát az ellátás elmaradása veszélyezteti.
(4) A szükséges eljárást az ellátás biztosításától függetlenül utólag ilyen esetben is le kell folytatni.
(5) Az R. 3/A. §-ban foglalt esetekre vonatkozó szolgáltatások biztosítása során is a fentieket értelemszerűen alkalmazni kell.
26. § (1) Az étkeztetés keretében azoknak a szociálisan rászorultaknak a legalább napi egyszeri meleg étkeztetéséről kell gondoskodni, akik azt önmaguk, illetve eltartottjaik részére tartósan vagy átmeneti jelleggel nem képesek biztosítani, különösen:
a. ) koruk,
b. ) egészségi állapotuk,
c. ) fogyatékosságuk, pszichiátriai betegségük,
d. ) szenvedélybetegségük, vagy
e. ) hajléktalanságuk
miatt.
(2) Étkeztetésben részesíti az önkormányzat azt az igénylőt, illetve az általa eltartottat is, aki jövedelmétől függetlenül kora vagy egészségi állapota miatt nem képes az étkezéséről más módon gondoskodni. A szociális étkeztetés szempontjából rászorultnak tekintendők a 62 év feletti személyek. Az egészségi állapot, fogyatékosság, pszichiátriai betegség, szenvedélybetegség miatti indokoltságot a Nemzeti Rehabilitációs és Szociális Hivatal a munkaképesség-csökkenés, az egészségkárosodás vagy az egészségi állapot minősítését tartalmazó szakhatósági állásfoglalását vagy szakvéleményét a legalább 50%-os mértékű egészségkárosodás fennállása, illetve az egészségi állapot komplex minősítéséről, vagy fogyatékossági támogatás folyósításának igazolásával lehet igazolni, ill. ezek hiányában a háziorvos javaslata indokolja.
(3) Az étkezésért, illetve a szociális étkezésért térítési díjat kell fizetni, amelyet a kérelmező, törvényes képviselője, vagy gondozója köteles megfizetni. A térítési díjak külön rendeletben kerülnek megállapításra.
(4) A szociálisan nem rászorult személy az ellátásért a fenntartó által megállapított teljes árat köteles fizetni.
(5) Az étkeztetés történhet:
a. ) a jogosult általi elvitellel,
b. ) kiszállítással,
c. ) helyben fogyasztással.
(6) Az étel kiszállítási költségét az önkormányzat vállalja.
(7) Az étkeztetést a képviselő-testület az önkormányzat fenntartásában működő főzőkonyha útján biztosítja. Az ellátás iránti kérelmet az önkormányzati hivatalban kell benyújtani, az ellátás iránti kérelemről a polgármester dönt. A kérelmet a
7. melléklet szerinti nyomtatvány alapján kell benyújtani.
(8) Az étkezési térítési díjat az igénybevevő minden hónap 15. napjáig köteles megfizetni.
27. § (1) Házi segítségnyújtás keretében a szolgáltatást igénybe vevő személy saját lakókörnyezetében kell biztosítani az önálló életvitel fenntartása érdekében szükséges ellátást.
(2) A házi segítségnyújtás keretében biztosítani kell:
a. ) az alapvető gondozási, ápolási feladatok elvégzését,
b. ) az önálló életvitel fenntartásában, az ellátott és lakókörnyezete higiéniás körülményeinek megtartásában való közreműködést,
c. ) a veszélyhelyzetek kialakulásának megelőzésében, illetve azok elhárításában való segítségnyújtást.
(3) Házi segítségnyújtás igénybevételét megelőzően – az Szt. 68/A. § (4) bekezdése szerinti kivétellel - vizsgálni kell a gondozási szükségletet. A gondozási szükséglet vizsgálata iránti kérelem e rendelet
6. melléklet szerinti nyomtatványon történik. A házi segítségnyújtás igénybevételére vonatkozó kérelem benyújtása e rendelet
7. melléklet szerinti nyomtatványon történik.
(4) A házi segítségnyújtást a szakvéleményben meghatározott napi gondozási szükségletnek megfelelő időtartamban, de legfeljebb napi 4 órában kell nyújtani. Ha a gondozási szükséglet a napi 4 órát meghaladja, a szolgáltatást igénylőt az intézményvezető tájékoztatja a bentlakásos intézményi ellátás igénybevételének lehetőségéről.
(5) A települési önkormányzat a megállapított gondozási szükséglettel rendelkező, házi segítségnyújtást igénylő személyek ellátásáról köteles gondoskodni.
(6) A gondozásra fordított időt a gondozási naplóban rögzíteni kell.
(7) Az ellátás igénybevétele, valamint annak megszüntetése a Gondozási Központ intézményvezetője intézkedése alapján az Szt. 93. §-94/D. § rendelkezéseinek megfelelően történik.
(8) A házi segítségnyújtás térítési díját a társulásban résztvevő önkormányzatok képviselő-testületei állapítják meg.
28. § (1) Az önkormányzat családsegítés keretében segítséget nyújt a működési területén élő szociális és mentálhigiénés problémái vagy egyéb krízishelyzete miatt segítségre szoruló személynek, családnak az ilyen helyzethez vezető okok megelőzése, a krízishelyzet megszüntetése, valamint az életvezetési képesség megőrzése céljából.
(2) A családsegítés igénybevételével kapcsolatban az Szt. 64. §-ában foglaltak az irányadók.
(3) Az önkormányzat a családsegítés keretében az Szt-ben meghatározott ellátásokat a Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat útján biztosítja.
29. § (1) A gyermekjóléti szolgálat szervezési, szolgáltatási és gondozási feladatokat lát el a védőnői szolgálattal együttműködve.
(2) A szolgálat feladatai:
a) a településen élő gyermekek szociális helyzetének folyamatos figyelemmel kísérése,
b) gyermekek jogairól, a részükre biztosított támogatásokról való tájékoztatás,
c) a védelembe vett gyermek gondozási, nevelési tervének elkészítése,
d) nevelési-oktatási intézmények gyermekvédelmi feladatai ellátásának segítése,
e) a rendelet végrehajtásának figyelemmel kísérése,
f) felkérésre környezettanulmány készítése, az örökbe fogadni szándékozók körülményeinek vizsgálata.
(3) Az önkormányzat a gyermekjóléti szolgálat keretében az Szt-ben meghatározott ellátásokat a Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat útján biztosítja.
Jelzőrendszeres házi segítségnyújtás
30. § (1) A jelzőrendszeres házi segítségnyújtás igénybevételére, a jogosultság igazolására vonatkozóan az Szt. 65. §-ban foglaltak az irányadók.
(2) Az önkormányzat a jelzőrendszeres házi segítségnyújtás keretében az Szt-ben meghatározott ellátásokat a Csurgó Kistérségi Többcélú Társulás útján biztosítja.
V. Fejezet
31. § (1) E rendelet a kihirdetését követő. napján lép hatályba, rendelkezéseit a határozattal jogerősen el nem bírált, folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell. E rendelet hatályba lépésével egyidejűleg hatályát veszti a szociális ellátások helyi szabályozásáról szóló 4/2006.(II.14.) önkormányzati rendelet, valamint a rendeletet módosító önkormányzati rendeletek.
(2) Az e rendeletben nem szabályozott kérdésekben a szociális igazgatásról és a szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény, és e törvény végrehajtására hozott magasabb szintű jogszabályok rendelkezéseit kell alkalmazni.
(3) A rendelet kihirdetéséről a helyben szokásos módon a jegyző gondoskodik.