Zákányfalu község Önkormányzata Képviselő-testülete az Alaptörvény 32. cikk (2) bekezdésében kapott eredeti jogalkotói hatáskörében, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés d) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva, a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 53. § (1) bekezdésében foglalt felhatalmazás alapján a következőket rendeli el:

I. FEJEZET

Általános rendelkezések

1. §

(1) A képviselő-testület működésének részletes szabályait a Szervezeti és Működési Szabályzatában határozza meg.

(2) Az önkormányzat megnevezése: Zákányfalu Község Önkormányzata (továbbiakban: Önkormányzat).

(3) Az önkormányzat székhelye, pontos címe: 8853. Zákányfalu Szabadság utca 89.

(4) Az önkormányzati jogok gyakorlására feljogosított szerv:

          Zákányfalu Község Önkormányzatának Képviselő-testülete.

(5) Az önkormányzat illetékességi területe: Zákányfalu község közigazgatási területe.

(6) A települési képviselők száma a polgármesterrel együtt 5 fő. A képviselők aktuális névjegyzékét a jegyző az önkormányzat hirdetőtáblájára kifüggeszti, és a község honlapján www.zakanyfalu.hu közzé teszi.

(7) A képviselő-testület hivatalának neve és címe: Zákányi Közös Önkormányzati Hivatal

          (továbbiakban: Hivatal)

(8) Hivatal székhelye: 8852. Zákány Május 1. u. 6.

(9) Hivatal kirendeltségei:                         8854. Őrtilos Rákóczi utca 29.

                                                                       8853. Zákányfalu Szabadság u. 89.

(10) Hivatal működési területe: Zákány, Őrtilos és Zákányfalu községek            közigazgatási területe.

(11) A Hivatal működésének szabályairól a Zákányi Közös Önkormányzati Hivatal       Szervezeti és Működési Szabályzata rendelkezik.

2. §

(1) Az önkormányzat jelképei: a címer és a zászló, valamint a pecsét.

(2) Az önkormányzat jelképeit és azok használatának rendjét a Képviselő-testület külön rendeletben állapítja meg.

3. §

(1) A helyi önkormányzati kitüntetések és elismerő címek alapítására és adományozására vonatkozó szabályokat külön rendelet tartalmazza.

4. §

(1) A képviselő-testület és szervei által használt hivatalos kör alakú pecsét közepén a       Magyarország címere van, a köríven pedig a következő felirat olvasható:

1. ÖNKORMÁNYZAT ZÁKÁNYFALU
2. KÉPVISELŐ-TESTÜLET ZÁKÁNYFALU
3. POLGÁRMESTER ZÁKÁNYFALU
4. ZÁKÁNYI KÖZÖS ÖNKORMÁNYZATI HIVATAL

Helyi közügyek, önkormányzat döntése és önkormányzati kapcsolatok

5.§

(1) A helyi közügyek a lakosság közszolgáltatásokkal való ellátásához, a közhatalom önkormányzati típusú helyi gyakorlásához, valamint mindezek szervezeti, személyi és anyagi feltételeinek helyi megteremtéséhez kapcsolódnak.

(2) A helyi önkormányzat – a törvény keretei között – önállóan szabályozhatja, illetőleg egyedi ügyekben szabadon igazgathatja a feladat és hatáskörébe tartozó helyi közügyeket. Döntését az Alkotmánybíróság, illetve a bíróság, és kizárólag jogszabálysértés esetén bírálhatja felül.

6.§

(1) Az önkormányzat – saját felelősségére – vállalkozási tevékenységet folytathat.

(2) Az önkormányzat gazdasági vállalkozási tevékenysége nem veszélyeztetheti az önkormányzat kötelező alapellátási feladatait, valamint az azokhoz szükséges anyagi eszközöket és tartalékokat.

(3) Az önkormányzat vagyonhasznosítási, vagyongazdálkodási tevékenységére vonatkozó szabályokat külön rendelet szabályozza.

II. FEJEZET

Az önkormányzat feladat- hatáskörei, és azok gyakorlása

7. §

(1) Zákányfalu  Község Önkormányzata ellátja a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (továbbiakban: Mötv.) 20. § (1) bekezdése szerinti feladatokat, saját hatáskörében dönti el a feladatok ellátásának módját.

(2) Az önkormányzat a következő önként vállalt feladatok látja el:

1. Bursa Hungarica Ösztöndíjpályázat működtetése
2. rendezvények, közösségi programok szervezése
3. közművelődési, kulturális programok támogatása
4. a lakosság önszerveződő közösségei (társadalmi szervezetek, egyesületek, civil szerveződések, ifjúsági szerveztek) tevékenységének segítése, támogatása, az együttműködés biztosítása.

(3) Az ellátandó és a kormányzati funkció szerint besorolt alaptevékenységek felsorolását az 1. melléklet tartalmazza.

8.§

(1) A képviselő-testület hatáskör átruházásának lehetőségét, az átruházás alapvető szabályait az Mötv. 41. § (4)-(5) bekezdése tartalmazza.

(2) A képviselő-testület hatásköréből át nem ruházható hatásköröket az Mötv. 42. §-a tartalmazza.

III. FEJEZET

A képviselő-testület működése

1. Az alakuló ülés

9. §

(1) A képviselő-testület az alakuló ülését az Mötv. 43. §-ban meghatározott időn belül és módon tartja meg.

(2) Az alakuló ülésen a Helyi Választási Bizottság Elnöke tájékoztatást ad a polgármester, valamint az önkormányzati képviselők választásának eredményéről.

10. §

(1) A képviselő-testület: rendes ülést és szükség szerint rendkívüli ülést tart.

2. A képviselő-testület üléseinek száma

11. §

(1) A képviselő-testület évente legalább 6 alkalommal rendes ülést tart.

(2) A képviselő-testület adott évi rendes üléseinek pontos számát és időpontját a képviselő-testület által határozattal elfogadott éves munkaterv tartalmazza. Az éves munkatervben az (1) bekezdés szerinti ülésszámtól több ülést is elő lehet írni.

(3) A munkatervet minden év február 28. napjáig a polgármester terjeszti elő, melyet a beérkezett javaslatok alapján a jegyző állít össze.

(4) A képviselő-testület július és augusztus hónapban munkaterv szerinti ülést nem tart.

(5) A munkaterv tartalmazza:

1. az ülések időpontját és helyét,
2. az adott ülésen tárgyalandó témákat,
3. az előterjesztő megnevezését,
4. az előterjesztésben közreműködőket.

(6) A jóváhagyott munkatervet meg kell küldeni:

1. érintett előadóknak,
2. intézményvezetőknek,
3. Somogy Megyei Kormányhivatal Csurgói Járási Hivatal vezetőjének.

12.§

(1) Rendkívüli ülést kell összehívni:

1. az Mötv. 44. §-ban meghatározott esetekben.
2. ha a polgármester megítélése szerint a képviselő-testület összehívására van szükség.

(2) A képviselő-testület összehívására irányuló kezdeményezést írásban a polgármesternél kell benyújtani, a napirendi indítvány feltüntetésével, a hely és időpont megjelölésével, a meghívandók körére is kitérve.

(3) A polgármester a kezdeményezés benyújtásától számított legkésőbb 15 napon belüli időpontban köteles a testület rendkívüli ülését összehívni.

3. A képviselő-testületi ülések összehívása

13. §

(1) A képviselő-testület ülését a polgármester az elfogadott éves munkatervben meghatározottak szerint, vagy rendkívüli ülés esetén hívja össze és vezeti. A polgármester akadályoztatása esetén e hatáskörét az alpolgármester gyakorolja.

(2) A polgármesteri és a képviselő-testület tagjaiból választott alpolgármesteri tisztség egyidejű betöltetlensége, vagy a polgármester és a képviselő-testület tagjaiból választott alpolgármester tartós akadályoztatása esetén az Ügyrendi Bizottság elnöke, ennek hiányában a legidősebb képviselő hívja össze a képviselő-testületet és vezeti a képviselő-testület ülését.  

(3) A képviselő-testület ülését – főszabályként – az önkormányzat székhelyére kell összehívni.

(4) Amennyiben a tárgyalandó napirend vagy más körülmény indokolja, a képviselő-testület ülését a székhelyén kívül más helyszínre is össze lehet hívni.

14. §

(1) A képviselő-testület rendes üléseit – főszabályként - a munkatervnek megfelelő időpontra kell összehívni.

(2) Amennyiben a képviselő-testület rendes ülése a munkaterv szerinti időpontra nem kerül összehívásra, a polgármester a munkatervben szereplő időpontot követő 15 napon belül hívja össze a képviselő-testületet.

15. §

A képviselő-testület rendkívüli üléseit a rendes ülés összehívására jogosult személy hívja össze.

16. §

(1) A képviselő-testület rendes üléseinek összehívása elektronikus úton, írásos meghívó küldésével történik.

(2) A meghívónak tartalmaznia kell:

1. az ülés helyét,
2. az ülés időpontját,
3. a tervezett napirendeket,
4. a napirendek előadóit,
5. a képviselő-testületi ülés összehívójának megnevezését,

(3) A meghívóhoz mellékelni kell a jegyző által jogszerűségi szempontból megvizsgált előterjesztéseket.

(4) Az előterjesztésben szereplő rendelet-tervezet szakszerű elkészítéséről a jegyző gondoskodik, aki e tevékenységeibe szükség szerint bevonja a hivatal tárgy szerint illetékes személyeit, valamint szükség szerint külső szakértőket.

(5) A meghívót és az előterjesztéseket a képviselő-testületi ülés időpontja előtt 3 nappal ki kell küldeni.

(6) A meghívót az alábbi személyeknek kell megküldeni:

1. képviselőknek,
   
2. jegyzőnek,
3. az előterjesztőnek,
4. a Somogy Megyei Kormányhivatal Csurgói Járási Hivatal vezetőjének,
5. akiket az ülés összehívója megjelöl.

17. §

(1) A képviselő-testület rendkívüli üléseinek összehívása a rendes ülésekhez hasonlóan írásos meghívóval, elektronikus úton és a vonatkozó előterjesztések csatolása mellett történik.

(2) Indokolt esetben lehetőség van a képviselő-testületi ülés összehívására:

1. telefonon történő szóbeli meghívással,
2. egyéb szóbeli meghívással.

(3) A szóbeli meghívás esetén is biztosítani kell az előterjesztések meghívottakhoz történő eljuttatását. Ez esetben el lehet tekinteni 16. § (5) bekezdése szerinti határidőtől.

(4) Sürgős, halasztást nem tűrő esetben az ülés előtt 24 órával is kiküldhető meghívó. Erre bármilyen értesítési mód igénybe vehető, el lehet tekinteni az írásbeliségtől is, a sürgősség okát azonban mindenképp közölni kell.

18. §

(1) A képviselő-testület ülésén a képviselők szavazati joggal vesznek részt.

(2) A meghívottak közül tanácskozási jog illeti meg az ülés valamennyi napirendi pontjához kapcsolódóan

1. a jegyzőt,
2. az illetékes országgyűlési képviselőt,
   

(3) Tanácskozási jog illeti meg az ülés meghatározott napirendi pontjához kapcsolódóan a meghívottak közül:

1. az önkormányzat intézményének vezetőjét,
2. akit egy-egy napirendi pont tárgyalására hívtak meg.

19. §

A képviselő-testület üléséről a lakosságot tájékoztatni kell. A tájékoztatás formája a meghívó kifüggesztése az önkormányzat valamennyi hirdetőtáblájára.

4. A képviselő-testület ülésének vezetése

20. §

(1) A képviselő-testület ülésének vezetése során jelentkező feladatok:

1. a képviselő-testület határozatképességének megállapítása
2. jegyzőkönyv hitelesítő személyének kijelölése,
3. a napirend előterjesztése, elfogadtatása,
4. napirendként

da) a vita levelezetése, ezen belül hozzászólásokra, kérdésekre, kiegészítésekre a szó megadása

db) a vita összefoglalása

dc) az indítványok szavazásra való feltétele,

dd) a határozati javaslatok szavaztatása,

de) a szavazás eredményének megállapítása,

df) a napirend tárgyában hozott döntés vagy döntések kihirdetése,

5. a rend fenntartása,
6. az ügyrendi kérdések szavazásra bocsátása és a szavazás eredményének kihirdetése,
7. az időszerű kérdésekről tájékoztatás,
8. tájékoztatás a lejárt idejű határozatokról és az egyéb önkormányzati döntésekről,
9. az ülés bezárása,
10. tájékoztatás a következő ülés várható időpontjáról, napirendjéről.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott feladatok közül kötelező az a), c), e), f), i) pontokban meghatározott feladatok.

21.§

(1) A képviselő-testület határozatképes, ha tagjai közül az ülésen legalább a képviselőknek több mint a fele, azaz 3 fő jelen van.

(2) Ha az (1) bekezdésben megjelölt számú képviselő nincs jelen, akkor az ülés határozatképtelen. A határozatképtelen ülést 5 napon belül ugyanazon napirendek tárgyalására össze kell hívni. Ez esetben az előterjesztéseket nem kell mellékelni.

22. §

(1) Jegyzőkönyv hitelesítők kijelölése nem kötelező.

(2) Ha a képviselő-testület bármely tagja indokoltnak tartja, akkor a hitelesítő kijelölésére indítványt tesz.

(3) Hitelesítőket csak a képviselő-testületi tagok közül lehet választani, legfeljebb 1 főt. A hitelesítők feladata az elkészült jegyzőkönyv aláírással történő hitelesítése.

23. §

(1) Az ülés vezetője előterjeszti a napirendi pontokat. A képviselő joga, hogy javaslatot tegyen a napirendi pontok felcserélésre, új napirendi pontok felvételére, az előterjesztett egyes napirendi pontok törlésére.

(2) A napirend elfogadásáról a képviselő-testület egyszerű szótöbbséggel dönt.

(3) Napirenden kívüli (napirend előtti vagy napirend utáni) felszólalás a napirenden nem szereplő, interpelláció, kérdés tárgykörébe nem tartozó, a település egészét érintő, halaszthatatlan ügyben tehető. A felszólalási szándékot, az ülést megelőző munkanapon délig írásban kell eljuttatni a polgármesternek, egyidejűleg közölni kell a felszólalás tárgyát és okát. A napirenden kívüli felszólaláshoz csak a polgármester, illetve a személyében érintett szólhat hozzá legfeljebb kettő percben.

24. §

(1) A képviselő-testület ülése az ülésen tárgyalt napirendek alapján nyilvános vagy zárt.

(2) A képviselő-testület ülése a polgármester tájékoztatójából, a napirend előtti felszólalásból, a napirend megszavazásából, a napirend (benne az egyes napirendi pontok) megtárgyalásából, a napirend utáni felszólalásból, interpellációból, kérdésből és az ezekre adott válaszból áll.

(3) A képviselő-testület ülésein jelenlévő, szavazati vagy tanácskozási joggal nem rendelkező személy akkor szólalhat fel, ha azt az ülés vezetője engedélyezi. A szavazati vagy tanácskozási joggal nem rendelkező személy felszólalásának időtartamát az ülés vezetője határozza meg.

(4) A polgármester saját véleményét a napirendi pont tárgyalása során önálló hozzászólásban nyilváníthatja ki.

(5) A polgármester az előterjesztésben szereplő és a napirendi pont tárgyalása során elhangzott javaslatokat egyenként bocsátja szavazásra úgy, hogy előbb a módosító és kiegészítő, majd az előterjesztésben szereplő javaslat felett kell dönteni.

(6) A napirendi pont tárgyalásánál a személyes megjegyzéssel érintett legfeljebb egy perces időtartamban reagálhat az elhangzottakra.

(7) A napirendi pont tárgyalása során a felszólaló a személyhez fűződő jogokat megtartani köteles.

(8) A napirendi ponttal kapcsolatban az előterjesztőhöz a képviselők és a meghívottak kérdést intézhetnek, amelyekre az előterjesztő köteles választ adni.

(9) A polgármester a napirendek sorrendjében minden előterjesztés felett külön-külön nyit vitát.

(10) A felszólalásokra a jelentkezés sorrendjében kerül sor, de a polgármester soron kívül felszólalást is engedélyezhet. A felszólalás időtartama legfeljebb kettő perc.  Ha ugyanaz a személy, ugyanazon napirenddel kapcsolatban ismételten hozzászólásra jelentkezik, a polgármester a második és a további hozzászólásokat egy-egy percre korlátozhatja. Az idő túllépése miatt az ülés vezetője megvonhatja a szót a felszólalótól.

(11) Az előterjesztő hozzászólásainak száma a vita során nem korlátozható.

(12) Zárt ülés elrendeléséről az Mötv. 46. § (2) bekezdés a) és b) pontja szerint meghatározott esetekben szavazni nem kell. A testületi ülést levezető személynek kell a napirend közlésével egyidejűleg hivatkozni a zárt ülésre vonatkozó törvényi előírásra.

(13) A képviselő-testület határozathozatallal dönt a zárt ülés elrendeléséről az Mötv. 46. § (2) bekezdés c) pontja szerint meghatározott esetekben.

(14) Zárt ülésen az Mötv. 46. § (3) bekezdésében meghatározott személyek vehetnek részt.

25. §

(1) Írásos előterjesztés nélkül nem lehet tárgyalni a rendeletalkotással összefüggő napirendet.

(2) Előterjesztésnek minősül a képviselő-testület ülésén ismertetett, az ülés napirendjéhez kapcsolódó tájékoztató, beszámoló, rendelet-tervezet az indoklással és a határozati javaslat az indoklással.

(3) Az írásos előterjesztést a meghívóval együtt meg kell küldeni az érintetteknek.

(4) Az ülés napján vagy az ülésen a képviselők rendelkezésére bocsátott írásos előterjesztés előterjesztésnek minősül.

(5) Egyéb esetben lehetőség van szóbeli előterjesztésre is.

26. §

(1) Az előterjesztések tartalmi elemei:

1. az előterjesztés témájának, tárgyának meghatározása,
2. a témával kapcsolatos előzmények, korábban hozott képviselő-testületi döntések, azok végrehajtásával kapcsolatos információk,
3. téma ismertetése,
4. a jogszabályi háttér bemutatása,
5. döntést igénylő témánál különböző változatok bemutatása,
6. anyagi kihatású döntésnél az önkormányzat és szervei költségvetésére gyakorolt hatás bemutatása,
7. egyéb körülmények, összefüggések, adatok, melyek segítik a döntéshozatalt,
8. határozati javaslat vagy határozati javaslatok,
9. rendelet-tervezet,
10. rendelet tervezetnél hatástanulmány.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott tartalmi követelmények közül a polgármester határozza meg az adott előterjesztésnél alkalmazott kötelező tartalmi elemeket.

(3) A sürgősségi indítvánnyal benyújtott előterjesztésnek is meg kell felelnie az e rendelet 26. §-ában, valamint 24. § (1) – (2) bekezdésében előírt követelményeknek.

27. §

(1) A napirendi pont tárgyalását megelőzően szóbeli kiegészítésre van lehetőség. Ennek megtételére az előterjesztő jogosult.

(2) A szóbeli kiegészítés során nem lehet megismételni az írásbeli előterjesztést, annak az előterjesztéshez képest új információkat kell tartalmaznia.

28. §

(1) A napirendi ponttal kapcsolatban az előterjesztőhöz a képviselőnek és a meghívottnak van joga kérdést intézni.

(2) A napirendi pont vitáját az előterjesztő foglalja össze, egyúttal reagál az elhangzott észrevételekre.

29. §

Az ülésvezető a vita lezárása után elsőként a módosító, majd az eredeti határozati vagy rendelet javaslatot teszi fel szavazásra. A szavazás előtt ellenőrzi a testület határozatképességét.   

30. §

(1) A határozati javaslat az írásos vagy szóbeli előterjesztésben vagy a polgármester által a vita összefoglalása után megfogalmazott javaslat.

(2) A határozati javaslat részei:

1. a határozat szövege,
2. a végrehajtást igénylő döntéseknél

ba) a határozat végrehajtásáért felelős személyek neve

bb) a határozat végrehajtásának időpontja.

(3) A rendelet-tervezet a rendelet szövegét tartalmazza.

31. §

A szavazás előtt a jegyzőnek joga van törvényességi észrevételt tenni.

5. A képviselő-testület döntései

32. §

A képviselő-testület döntéseit az ülésen az Mötv. 47. § (2) bekezdése szerinti egyszerű többséggel vagy minősített többséggel hozza.

33. §

(1) Minősített többség, azaz a megválasztott képviselők több mint felének (legalább 3 képviselő) egybehangzó szavazata szükséges az Mötv. 50. §-ban meghatározott ügyekben hozott döntések esetében.

(2) Az önkormányzat nem él az Mötv. 50. §-ban rögzített azon lehetőséggel, hogy a jelen szervezeti és működési szabályzatban, saját hatáskörben további, minősített többséget igénylő ügyeket határozzon meg.

34. §

(1) A képviselő-testület döntései:

1. a határozat,
2. a rendelet.

(2) Rendeletalkotás esetén a képviselő-testületnek joga van a beterjesztett javaslat felett általános és részletes vitát is tartani. Az erre vonatkozó indítványról a képviselő-testület vita nélkül dönt.

35. §

(1) A képviselő-testület a 34. § (1) bekezdésében meghatározott döntéseit

1. nyílt szavazással, ezen belül:

aa) nem név szerinti nyílt szavazással,

ab) név szerinti nyílt szavazással,

2. titkos szavazással hozza.

(2) A nyílt szavazás során a szavazat jelzése kézfelemeléssel történik. Először az igen szerinti válaszra, majd a nem szavazatokra, végül a tartózkodásra kell kérni a képviselő-testületet. Az összesített szavazatok számának meg kell egyezniük az ülésen szavazati joggal résztvevők számával.

(3) A jelenlévő képviselők egynegyedének indítványozására név szerinti szavazást kell tartani.

(4) Az önkormányzat nem él az Mötv. 48. § (3) bekezdésében rögzített azon lehetőséggel, hogy a jelen szervezeti és működési szabályzatban saját hatáskörében további, név szerinti szavazást igénylő ügyeket határozzon meg.

(5) A név szerinti szavazás alkalmával a jegyző a névsor alapján minden képviselőt személy szerint szólít, és a képviselő által adott választ (igen, nem, tartózkodom) névsorban rögzíti. A szavazás végén a képviselő a nyilatkozatát aláírásával hitelesíti. A nyilatkozaton szerepeltetni kell az ülés napját, helyszínét, a napirendi pontot, valamint az, hogy a szavazás melyik javaslatra vonatkozott.

36. §

(1) Titkos szavazással dönt a képviselő-testület az Mötv. 46. § (2) bekezdés szerinti ügyekben akkor, ha azt a képviselők egynegyede indítványozza.

(2) A titkos szavazás lebonyolításáról az Ügyrendi Bizottság gondoskodik.

(3) A titkos szavazás során a képviselők a hivatal pecsétjével ellátott szavazólapon a számukra megfelelő választ (igen, nem, tartózkodom) előtti négyzetbe tett X jelöléssel jelölik meg az ülés vezetője által feltett javaslattal kapcsolatos döntésüket. Érvénytelen az a szavazólap, amelyen a képviselő nem, vagy egynél több választ jelölt meg.

(4) A titkos szavazás eredményéről a bizottság külön jegyzőkönyvet készít, mely tartalmazza legalább az ülés napját, helyszínét, a napirendi pontot, azt, hogy a szavazás melyik javaslatra vonatkozott, és hogy mi lett a szavazás számszaki eredménye (mennyi az igen, a nem és a tartózkodom szavazat). A szavazólapokat a szavazást követően a bizottság megsemmisíti. A bizottság tagjai által aláírt jegyzőkönyvet csatolni kell a képviselő-testületi ülés jegyzőkönyvéhez.

37. §

Az ülés vezetője a 35-36. §-ban meghatározottak alapján megállapítja a szavazás eredményét, és ennek megfelelően megállapítja, hogy a testület a szavazásra feltett határozatot, vagy a rendeletet elfogadta vagy elutasította.

38. §

(1) A képviselő-testület határozatait a naptári év elejétől folyamatosan, növekvő, egyedi sorszámmal ellátja. A határozatok sorszáma mellett fel kell tüntetni a határozathozatal pontos időpontját (év, hó, nap megjelöléssel).

(2) A határozatok jelölése a következő formában történik: „Zákányfalu Község Önkormányzat Képviselő-testületének …./…(……) képviselő-testületi határozata.”

39. §

A képviselő-testület számozott határozata tartalmazza a képviselő-testület döntését szó szerinti megfogalmazásban, a végrehajtás határidejét és a végrehajtásért felelős személy megnevezését.

40. §

(1) A képviselő-testület rendeleteit a naptári év elejétől folyamatosan, növekvő, egyedi sorszámmal kell ellátni. A rendeletek sorszáma mellett fel kell tüntetni a rendelet kihirdetésének időpontját (év, hó, nap megjelöléssel).

(2) A rendeletek jelölése a következő formában történik: „Zákányfalu Község Önkormányzat Képviselő-testületének …./…(……) önkormányzati rendelete a ………………… -ról.”

41. §

(1) A képviselőnek joga van az Mötv. 32. § (2) bekezdés b) pontjában meghatározott felvilágosítás kérési jogával írásban élni.

(2) Felvilágosítás kérésnek az a kérdés- és problémafelvetés minősül, amely szoros kapcsolatban áll az önkormányzat által ellátott feladatokkal, vagy valamely irányítása alatt álló szervezet tevékenységi körével.

(3) A felvilágosítás kérést a polgármesternél az ülés előtt 2 nappal írásban kell benyújtani.

(4) Amennyiben a felvilágosítás kérést a (3) bekezdésben előírt határidőn túl vagy a képviselő-testület ülésén nyújtják be, úgy az érintettnek csak abban az esetben kell az ülésen választ adnia, ha a válaszadás előzetes vizsgálatot nem igényel. Ellenkező esetben az ülést követő 15 napon belül, írásban kell válaszolni. A válasz elfogadásáról a képviselő-testület a soron következő ülésen dönt.

(5) Az ülésen adott válasz elfogadásáról először a felvilágosítást kérő képviselő nyilatkozik. Ha a választ nem fogadja el, a válasz elfogadásáról a képviselő-testület vita nélkül dönt. Amennyiben a választ a képviselő-testület elutasítja, elrendeli a felvilágosítás kérés tárgyának részletes kivizsgálását.

42. §

(1) Amennyiben a képviselő az Mötv. 49. § (1) bekezdésében meghatározott, személyes érintettségre vonatkozó bejelentési kötelezettségét elmulasztja, a képviselő-testület a képviselő tiszteletdíját 6 hónapra 25%-kal csökkenti.

(2) Az (1) bekezdés szerinti csökkentésről a képviselő-testület határozatot hoz.

43. §

(1) Az ülés vezetője felel a képviselő-testületi ülés rendjének biztosításáért.

(2) Az ülés tanácskozási joggal résztvevő tagjai az ülésen hozzászólási szándékukat kézfelemeléssel jelzik.

(3) A tanácskozási joggal rendelkezők részére a hozzászólási jogot az ülés vezetője adja meg, így egy időben csak egy személy rendelkezik hozzászólási joggal.

(4) A tanácskozás rendjének fenntartásáról az ülés vezetője gondoskodik. Ennek során:

1. figyelmezteti azt a hozzászólót, aki eltért a tárgyalt témától, vagy a képviselő-testület üléséhez nem illő, sértő kifejezéseket használ,
2. ismételt figyelmeztetést követően megvonhatja a hozzászólótól a szót,
3. rendre utasíthatja azt a személyt, aki a képviselőtestület tagjához, illetve a képviselő-testület üléséhez méltatlan magatartást tanúsít.

(5) A nyilvános ülésen megjelent állampolgárok a számukra kijelölt helyet foglalhatják el. A tanácskozás rendjének megzavarása esetén a polgármester rendre utasíthatja a rendzavarót, ismétlődő rendzavarás esetén, pedig az érintettet a terem elhagyására is kötelezheti.

(6) Ismételt rendzavarás estén az ülés vezetője javasolhatja a képviselő-testületnek, hogy határozat nélkül döntsön 15 perc ülésezési szünet elrendeléséről. A további rendzavarást követően, az ülés vezetője javasolja a képviselő-testületnek, hogy a képviselő-testület az ülésen eddig tárgyalt napirendekre módosítsa az ülés napirendjét. Ha a képviselő-testület a napirendi pontokra tett javaslatát elfogadta, az ülést az általános szabályok betartása szerint bezárja.

(7) A polgármesternek a rendfenntartás érdekében tett intézkedései ellen felszólalni, azokat visszautasítani, velük vitába szállni nem lehet.

44. §

Az ülés napirendjére tűzött napirendi pontok megtárgyalását követően, vagy az ülés annak levezetése közben határozatképtelenné vált, továbbá a jelenlévő, tanácskozási joggal rendelkező személyeknek további kérdése, hozzászólása nincs, az ülés vezetője az ülést bezárja.

6. A jegyzőkönyv

45. §

(1) A képviselő-testület nyílt és zárt üléséről ülésenként jegyzőkönyvet kell készíteni, melynek elkészítéséért a jegyző felelős.

(2) A jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell az Mötv. 52. §-ában meghatározott tartalmi elemeket, valamint azt, amelyre vonatkozóan a jelen szervezeti és működési szabályzat a jegyzőkönyvi rögzítés követelményét előírja.

46. §

(1) A jegyzőkönyvben a tárgyalt napirendi pontonként meg kell adni az Mötv. 52. § (1) bekezdés f-m) pontokat.

(2) A tárgyalt napirendeknél az Mötv. 52. § (1) bekezdés g) pontjaként legalább a tanácskozás lényegét jegyzőkönyvbe kell foglalni. A képviselő-testület valamely tagja kérésére a jegyző köteles a képviselő által elmondottakat szó szerint a jegyzőkönyvbe rögzíteni.

(3) A jegyzőkönyvben az Mötv. 52. § (1) bekezdés l) pontjaként a szavazás számszerű eredményét úgy kell rögzíteni, hogy szerepeljen a jegyzőkönyvben, hogy hányan szavaztak igennel, hányan nemmel, hányan tartózkodtak.

(4) A jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell a képviselő-testület által hozott döntést. A határozatot és rövidebb rendeletet a jegyzőkönyv szövegébe kell beépíteni, a terjedelmesebb rendeletek esetében a jegyzőkönyv szövegében azt kell szerepeltetni, hogy a testület a rendeletet a jegyzőkönyv mellékleteként elhelyezett rendelet szöveggel fogadja el. A rendelet szövegét ez esetben a jegyzőkönyvhöz mellékletként kell csatolni.

(5) Zárt ülés jegyzőkönyve esetében rögzíteni kell azt, hogy a meghívottak milyen minőségben vannak jelen.

(6) A jegyzőkönyvet 1 példányban kell készíteni, amelyről a jegyző gondoskodik. A jegyzőkönyveket ülésenként folyamatos sorszámmal kell ellátni.

(7) A jegyzőkönyvhöz csatolni kell a képviselők kérése alapján:

1. a képviselői indítványokat,
2. a képviselői hozzászólásokat,
3. a képviselői interpellációkat.

47. §

(1) A jegyzőkönyvet – ha kijelölésre került – a jegyzőkönyv hitelesítőnek is alá kell írnia.

(2) A jegyzőkönyv közokirat jellegének biztosítására vonatkozó szabályokat az 3. melléklet tartalmazza.

(3) Az Mötv. 52. § (3) bekezdésében meghatározott betekinthetőségi jog biztosításáról a jegyzőnek kell gondoskodnia. A betekintési jog az Önkormányzat székhelyén, a Hivatal ügyfélfogadási idejében biztosított. A jegyzőkönyvekről írásos kérelem esetén - térítésmentesen - másolat készíthető. A jegyzőkönyvek anyagát csak köztisztviselő jelenlétében lehet megtekinteni.

IV. FEJEZET

A Közmeghallgatás, a helyi fórumok és az önszerveződő közösségek

48. §

(1) Közmeghallgatást kell tartani az Mötv. 54. §-ában foglaltak szerint. A közmeghallgatás képviselő-testületi ülésnek minősül.

(2) A közmeghallgatások köteles részt venni a képviselő-testület tagja, a jegyző, valamint a jegyző által kijelölt hivatali dolgozó.

(3) A meghirdetés során meg kell határozni a közmeghallgatás napirendjét.

(4) A közmeghallgatás kihirdetésére a képviselő-testület rendes ülésének összehívására vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.

49. §

(1) A képviselő-testület közmeghallgatásán az ülés vezetője először ismerteti a napirendi pontokat.

(2) A közmeghallgatás napirendi pontonként történik. Adott napirendi pontokhoz kapcsolódva először a képviselő-testületi ülésén előterjesztésre jogosultak tájékoztatást adnak.

(3) A közmeghallgatáson jelenlévők kézfelemeléssel jelzik hozzászólási szándékukat.

(4)  A hozzászólási jog megadása a képviselő-testületi ülésen történő hozzászólási jog megadásával egyezik meg. A polgármester a hozzászólások időtartamát korlátozhatja.

50. §

Az ülés vezetője az előre meghirdetett napirendi pontok ismertetését követően lehetőséget ad a megjelentek számára egyéb javaslatok és kérdések feltevésére.

51. §

A közmeghallgatásról a jegyző a képviselő-testületi ülés jegyzőkönyvére vonatkozó szabályok szerint jegyzőkönyvet készít.

52. §

(1) A képviselő-testület a lakosság, a társadalmi szervezetek közvetlen tájékoztatása és a fontosabb döntések előkészítésébe való bevonása céljából eseti jelleggel fórumot tarthat.

(2) A fórum meghirdetésére és levezetésére a közmeghallgatás szabályait kell alkalmazni azzal az eltéréssel, hogy a fórum levezetésére a képviselő-testület által felkért – a képviselő-testület ülésén tanácskozási joggal rendelkező – személy jogosult.

(3) A fórumon csak a fórum levezetésére felkért képviselő köteles részt venni.

(4) A fórumon elhangzottakról a jegyző vagy az általa kijelölt hivatali dolgozó a polgármester utasítása alapján jegyzőkönyvet készít, a közmeghallgatás jegyzőkönyvére meghatározott szabályok szerint.

53. §

Tevékenységi körében tanácskozási jog illeti meg a képviselő-testület ülésén az alábbi önszerveződő közösségek képviselőit:

1. Zákányfalui Polgárőr Egyesület,
2. Zákányfalui Kulturális és Közösségi Egyesület,
3. Együtt- Egymásért Klub.
   

V. FEJEZET

A települési képviselő

54. §

A települési képviselő eskü letételének megszervezése a jegyző feladata.

55. §

(1) A települési képviselő az Mötv. 32. § (2) bekezdés i), j), k) és (3) bekezdésében meghatározottakon túl köteles:

1. lehetőség szerint előre bejelenteni, ha a testületi ülésen nem tud megjelenni,
2. az önkormányzat által szervezett rendezvényeken megjelenni,
3. képviselőhöz méltó magatartást tanúsítani, a képviselő-testület és szervei tekintélyét, hitelét óvni,
4. tudomására jutott önkormányzati, szolgálati, üzleti, valamint magán titkot megőrizni.

(2) A képviselő-testület a képviselőkre vonatkozó magatartási szabályokat az Mötv. 53. § (1) bekezdés d) pontja alapján az alábbiak szerint határozza meg:

1. a képviselő köteles az ülésre pontosan megjelenni,
2. a képviselő az ülésre köteles a részére előterjesztésként megküldött anyagot áttekinteni,
3. a jelen szervezeti és működési szabályzatban meghatározott, a testületi ülésen meghatározott hozzászólási jogot szabályszerűen gyakorolni.

56. §

(1) A települési képviselők tiszteletdíját az önkormányzat képviselő-testülete külön rendeletben határozza meg.

(2) Amennyiben a települési képviselő az Mötv. 32. § (2) bekezdés j) pont szerinti képzésen nem vesz részt, úgy két havi tiszteletdíját a képviselő-testület megvonja.

(3) Az önkormányzati képviselő megbízatására és megszűnésére az Mötv. helyi önkormányzati képviselő megbízatás keletkezése és megszűnése szabályai vonatkoznak.

(4) A képviselő összeférhetetlenségével, az összeférhetetlenségi eljárással, a méltatlansággal, a vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettséggel és eljárással kapcsolatosan az Mötv. szabályai az irányadóak.

VI. FEJEZET

Az önkormányzat szervezeti, azok jogállása

57. §

A képviselő-testület szervei:

1. a polgármester,
2. a képviselő-testület bizottsága,
3. a jegyző,
4. a közös önkormányzati hivatal,
5. a társulás.

2. A polgármester és az alpolgármester

58. §

(1) A polgármester társadalmi megbízatású tisztségviselő.

(2) A polgármesteri tisztség összeférhetetlenségével, az összeférhetetlenségi eljárással, a méltatlansággal, a vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettséggel és eljárással kapcsolatosan az Mötv. szabályai az irányadóak.

(3) A polgármester tisztségének megszűnése esetén, a tisztség megszűnését követően nyolc munkanapon belül írásban foglaltan átadja munkakörét az új polgármesternek, ennek hiányában az alpolgármesternek, illetve ha az alpolgármesteri tisztség nincs betöltve, vagy az érintett tartósan akadályoztatva van, az ügyrendi bizottság elnökének.

59. §

(1) A polgármester Mötv. 65. és 67. §-ában meghatározott feladatokon túl további feladatai:

1. segíti a képviselő-testület tagjainak testületi és bizottsági munkáját,
2. meghatározza a jegyző képviselő-testületi tevékenységével kapcsolatos feladatait,
3. kapcsolatot tart a választópolgárokkal, valamint a helyi társadalmi és egyéb szervezetekkel,
4. fogadóórát tart,
5. nyilatkozik a sajtónak.

(2) A polgármester fogadóórája: minden héten hétfő nap 12.30-15.30 óra.

(3) A polgármester az Mötv. 67. § e) pontja alapján külön utasításban szabályozza a hatáskörébe tartozó ügyekben a kiadmányozás rendjét.

60. §

(1) Amennyiben a képviselő-testület – határozatképtelenség vagy határozathozatal hiánya miatt – két egymást követő alkalommal nem hozott döntést, a polgármester határozatot hozhat az alábbi ügyekben:

1. szociális ügyek,
2. gyermekvédelmi ügyek.

(2) A polgármester negyedévenként tájékoztatatja a képviselő-testületet az átruházott hatáskörben hozott döntésekről.

(3) Az átruházott hatásköröket jelen szervezeti és működési szabályzat 2. melléklete tartalmazza.

(4) A polgármester a Mötv. 68. § (3) bekezdése szerint eljárva dönt:

1.  a képviselő-testület által előzetesen megtárgyalt, az Önkormányzat vagy intézményei által vagy közreműködésével benyújtandó pályázatokkal kapcsolatos valamennyi kérdésben,
2. a képviselő-testület által elfogadott beszerzési szabályzat alapján a hatáskörébe utalt beszerzésekről,
3. az önkormányzat tulajdonában lévő ingatlanok bérbeadásával kapcsolatos ügyekben,

61. §

(1) A képviselő-testület tagjai közül egy alpolgármestert választ. Az alpolgármester megbízatása a megválasztásával kezdődik és amennyiben az önkormányzati választáson települési képviselőnek megválasztották, akkor az új képviselő-testület alakuló üléséig tart. Ha az alpolgármestert az önkormányzati választáson települési képviselőnek nem választották meg, akkor az alpolgármesteri megbízatása a választás napjával megszűnik.

(2) Az alpolgármester megbízatása megszűnik, ha a képviselő-testület a polgármester javaslatára, titkos szavazással, minősített többséggel megbízását visszavonja.

(3) Az alpolgármester a feladatait a polgármester szóbeli és írásbeli irányításával, valamint a polgármester által meghatározott kiadmányozási rend szerint látja el.

(4) Amennyiben a polgármester az 59. § (2) bekezdésében meghatározott fogadóóráján nem tud részt venni, valamint az ülés összehívásában és vezetésében akadályoztatva van, alpolgármester helyettesíti.

3. A képviselő-testület bizottságai

62. §

A képviselő-testület feladatainak eredményesebb ellátása érdekében állandó és ideiglenes bizottságokat hozhat létre.

63. §

A képviselő-testület állandó bizottsága az Ügyrendi Bizottság (továbbiakban: Bizottság).

64. §

(1) Az Bizottság 3 fő képviselőből áll.

(2) A Bizottság feladat- és hatásköre:

1. vagyonnyilatkozatok nyilvántartása,
2. vagyonnyilatkozat ellenőrzése, ha az ellenőrzésre kezdeményezés érkezik,
3. vagyonnyilatkozat-tételi eljárás lefolytatását követően az eredményről a képviselő-testület tájékoztatása,
4. döntést hoz a képviselő-testület által átruházott hatáskörben,
5. tevékenységéről évente beszámolót készít, és azt a képviselő-testület elé terjeszti,
6. lebonyolítja a titkos szavazást a képviselő-testület ülésén.

(3) A bizottságra átruházott hatásköröket jelen szervezeti és működési szabályzat 2. melléklete tartalmazza.

(4) A bizottság tagjaira az Mötv. képviselő-testület bizottságaira vonatkozó szabályait kell alkalmazni.

(5) A bizottság működésének ügyviteli feladatait a Hivatal látja el.

(6) A bizottság üléséről készült jegyzőkönyvet az ülést követő 15 napon belül fel kell terjeszteni a Somogy Megyei Kormányhivatalnak.

4. A jegyző
   

65. §

(1) A jegyző jogállására az Mötv. 81. § (1) bekezdését kell alkalmazni.

(2) A  jegyző az Mötv. 81. § (3) bekezdésén kívül kiemelt feladatai:

1. tájékoztatást nyújt a képviselő-testületnek a képviselő-testület hatáskörét érintő jogszabályokról, azok változásáról,
2. tájékoztatást nyújt a bizottságnak a bizottság hatáskörét érintő jogszabályokról, azok változásairól,
3. gondoskodik a hivatal dolgozóinak továbbképzéséről,
4. biztosítja az önkormányzati rendeletek, a határozatok érintettekkel való megismertetését,
5. a képviselő-testület döntéseiről nyilvántartást vezet határozat-nyilvántartás, illetve rendelet-nyilvántartás formájában,
6. a bizottság döntéseiről határozat nyilvántartást vezet.

66. §

(1) A jegyző gondoskodik a rendelet helyben szokásos módon történő kihirdetéséről.

(2) Az alkalmazható kihirdetési módok:

1. kötelező jelleggel a Hivatal hirdetőtáblájára történő kihelyezés,
2. nem kötelező jelleggel az Önkormányzat honlapján való közzététel.

(3) A 35.§ (1) bekezdés a) pontjában meghatározott határozat nyilvántartási formái:

1. a határozatok nyilvántartása sorszám szerint,
2. a határozat kivonatok nyilvántartása sorszám szerint növekvő sorrendben,
3. a határozatok határidő nyilvántartása,
4. végrehajtás megtörtént-e.

(4) A 35. § (1) bekezdés b) pontjában meghatározott rendelet nyilvántartás formái:

1. a rendelet-nyilvántartás sorszám szerint, a rendelet tárgyának megjelölésével, valamint a rendelet módosító rendeletekre való hivatkozással,
2. rendeletek sorszám szerint, növekvő sorrendben.

67. §

(1) A jegyző kinevezése az Mötv. 83. § b) pontja alapján történik. A jegyző felett az egyéb munkáltatói jogkört a Hivatal székhelye szerinti település polgármestere gyakorolja.

(2) A jegyzői tisztség betöltetlensége, illetve tartós akadályoztatása esetén, a tisztség betöltetlensége, illetve akadályoztatása kezdő időpontjától számított legfeljebb hat hónap időtartamra a jegyzői feladatok ellátására a polgármester a Bíró Ferencnét, a Hivatal főmunkatársát bízza meg.

5. A Hivatal
   

68. §

(1) A képviselő-testület az Mötv. 84. § (1) bekezdése alapján közös önkormányzati hivatalt hoz létre.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott hivatal neve: Zákányi Közös Önkormányzati Hivatal.

(3) A hivatal létszámát a képviselő-testület 8 fő köztisztviselőben állapítja meg.

(4) A Hivatal alapvető feladatait az Mötv. 84. § (1) bekezdése, további feladatokat az Mötv. 67. § b) pontja alapján a polgármester is meghatároz. A Hivatal köztisztviselője részére jogszabály feladatot és hatáskört állapít meg. A Hivatal által ellátott feladat- és hatásköröket a Hivatal szervezeti és működési szabályzata tartalmazza.

(5) A Hivatal belső szervezeti tagozódását, létszámát, munkarendjét, valamint ügyfélfogadási rendjét – az Mötv. 67. § d) pontja és a 85. § (6), (9) bekezdése figyelembe vételével – a képviselő-testületek határozattal fogadják el.

6. A Társulás
   

69. §

(1) A képviselő-testület jogi személyiséggel rendelkező társulásai:

1. Csurgó Kistérségi Többcélú Társulás 8840. Csurgó Széchenyi tér 2.
2. Zákány – Zákányfalu Óvodafenntartó Társulás 8852. Zákány Május 1. u. 6.
3. Gyékényesi Mikrotérségi Szociális Társulás 8851. Gyékényes Szabadság tér 7.

(2) Az (1) bekezdés a) pontjában meghatározott társulás feladat- és hatásköre:

1. A Csurgó Kistérségi Többcélú Társulás Társulási Megállapodásában meghatározott feladat és hatáskörök.

(3) Az (1) bekezdés b) pontjában meghatározott társulás feladat- és hatásköre:

1. a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 6.§-ban meghatározott óvodai nevelés,
2. sajátos nevelésű igényű gyermekek óvodai nevelése,
3. óvodai intézményi közétkeztetés,
4. munkahelyi vendéglátás,
5. bölcsődei ellátás,
6. intézményi étkeztetés kiegészítő tevékenységként.

(4) Az (1) bekezdés c) pontjában meghatározott társulás feladat- és hatásköre:

1. az 1993. évi III. törvény 63.§-a szerinti házi segítségnyújtás,
2. az 1993. évi III. törvény 65/F.§-a szerinti időskorúak, illetve fogyatékos személyek nappali ellátása,
3. az 1993. évi III. törvény 68.§-a szerinti időskorúak tartós bentlakásos elhelyezése.
   

VII. FEJEZET

A helyi népszavazás

70. §

A helyi népszavazásra a népszavazás kezdeményezéséről, az európai polgári kezdeményezésről, valamint a népszavazási eljárásról szóló törvényben, valamint a külön önkormányzati rendeletben meghatározottak az irányadók.

VIII. FEJEZET

A képviselő-testület gazdasági programja

71. §

(1) A képviselő-testület a megbízatásának időtartama alatt a gazdasági program alapján működik.

(2) A gazdasági program tervezetének elkészítéséről, valamint a képviselő-testület elé terjesztéséről a polgármester gondoskodik.

IX. FEJEZET

Záró rendelkezések

72. §

(1) Ez a rendelet 2014. november 24. napján 16 óra 58 perckor lép hatályba.

(2) E rendelet hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti Zákányfalu Község Önkormányzat Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 6/2011. (IV.27.) önkormányzati rendelet.

Palotai Hajnalka                                                                                Bors András

  polgármester                                                                                         jegyző

A rendelet kihirdetve: 2014. november 24. napján 16 óra 58 perckor.

Bors András

       jegyző