1. § (1) Ezen rendelet hatálya a Zákányfalu község közigazgatási területén fekvő (2) bekezdés szerinti köztemetőre, valamint annak fenntartásával és a temetéssel kapcsolatos összes tevékenységre tejed ki.

(2) A zákányfalui ingatlan nyilvántartás szerint köztemető:

2. § (1) Zákányfalu Község Önkormányzata gondoskodik a helyi viszonyoknak és előírásoknak megfelelő köztemető fenntartásáról.

(2) Az önkormányzat által fenntartott temető köztemető, melyben az önkormányzat biztosítja az elhunyt személyére, vallási, illetőleg lelkiismereti meggyőződésére, valamely faji csoporthoz tartozására, nemzeti-etnikai hovatartozására, a halál okára vagy bármely más megkülönböztetésre tekintet nélküli eltemetését.

(3) A temetés módja lehet egyházi és világi. A világi temetés szertartásrendjét az eltemettetők határozzák meg. Az egyházi temetés az egyházak hitéleti tevékenységének, vallási szokásainak tiszteletben tartásával történik.

(4) Köztemető létesítéséről, bővítéséről, lezárásáról és megszüntetéséről Zákányfalu Község Önkormányzata gondoskodik, a törvény és a végrehajtási rendelet szabályainak betartásával.

(5) Ha a temető, temetőrész, sírhelytábla, temetési hely betelt, azt az önkormányzat jogosult lezárni, és ott a további temetkezést megtiltani.

(6) Lezárt temetési hely kiüríthető, ha a lezárásától, illetőleg az utolsó temetkezésről számított használati ideje letelt. A temetési helyre rátemetett maradványok, valamint az elhelyezett urna az eredeti használati időt nem hosszabbítja meg.

3. § A temető fenntartásával és üzemeltetésével összefüggő feladatokat a Somogy Megyei Kormányhivatal Csurgói Járási Hivatala ellenőrzi.

4. § (1) Az önkormányzat a köztemető fenntartására vonatkozó kötelezettségéről kegyeleti közszolgáltatási szerződés keretében gondoskodik.

(2) A kegyeleti közszolgáltatási szerződés megkötése a képviselő-testület a hatásköre.

(3) A (2) bekezdésben foglalt kegyeleti közszolgáltatási szerződés (a továbbiakban: szerződés) tartalmát a törvény előírásai alapján a képviselő-testület határozza meg.

(4) A szerződés csak a vonatkozó törvényben, illetve kormányrendeletben meghatározott feltételeket teljesítő vállalkozóval köthető meg.

(5) A szerződésben foglaltak maradéktalan teljesítését a temetkezési szolgáltatást engedélyező hatóság ellenőrzi, szerződésszegés esetén kezdeményezi a szerződés felmondását.

5. § (1) A temetőnek és létesítményeinek alkalmasnak kell lennie az elhunytak felravatalozására, gyászszertartásuk lebonyolítására és eltemetésükre, ugyanakkor meg kell felelnie az elhaltak iránti kegyelet igényeinek, és lehetővé kell tennie a temetkezési tevékenység, temetkezési szolgáltatás korszerű lebonyolítását.

(2) A temetőt az épített és a természeti környezet harmóniájára figyelemmel kell kialakítani és meg kell őrizni kert jellegét.

(3) A temetőbejáratot, a fogadóteret, a ravatalozóhoz vezető utat, a ravatalozó környezetét parkszerűen kell kialakítani és gondozni.

(4) A temető területének fásítását úgy kell megoldani, hogy az segítse a tájékozódást, és ne akadályozza a közlekedést.

(5) A temetőben keletkezett hulladék rendszeres gyűjtéséről, elhelyezéséről és kezeléséről a temető tulajdonosa gondoskodik.

(6) A vízvételt vízvezeték útján kell megoldani. Sírgondozás céljára a vizet bárki ingyenesen használhatja, a keletkező hulladékot, koszorú- és virágmaradványt az erre kijelölt hulladéktárolóban díjtalanul lerakhatja.

(7) A temetőt körülkerítő kerítés állapotát az önkormányzat megbízottja ellenőrzi, amennyiben a kerítés állagának romlását észleli, gondoskodik annak kijavításáról.

(8) A ravatalozónak alkalmasnak kell lennie az elhunyt ravatalozásra való előkészítésére, a kegyelet lerovására, az elhunyt elbúcsúztatására.

(9) A temetőbe, illetve a ravatalozóba kiszállított holttest hűtéséről mobil halott hűtő berendezésben a ravatalozásig folyamatosan gondoskodni kell.

(10) Mozgássérültek, egészségi állapotuk vagy életkoruk miatt mozgásukban korlátozott személyek a temetőben kiépített utakat gépjárművel használhatják.

6. § A temető üzemeltetését a vonatkozó jogszabályokban, ezen önkormányzati rendeletben és a kegyeleti közszolgáltatási szerződésben meghatározott rendelkezések szerint kell ellátni.

7. § A temető üzemeltetője gondoskodik a kegyeleti közszolgáltatási szerződésben meghatározott üzemeltetési feladatokról a Ttv. 16. § alapján.

8. § A temető üzemeltetője a temetkezési szolgáltatók között hátrányos megkülönböztetést nem alkalmazhat.

9. § (1) Az üzemeltető tevékenysége során a temetőt látogatók kegyeleti érzéseit nem sértheti, zajkeltéssel a szertartásokat nem zavarhatja.

(2) A temető területéről sírkövet, síremléket, fejfát – vagyonvédelmi okokból – csak a temető üzemeltetőjének történt előzetes bejelentés után szabad kivinni.

(3) A temetői munkák – különösen rátemetés, exhumálás, áthelyezés – során talált értéktárgyakról – ékszer, nemesfémből készített protézis – és a megtalálás körülményeiről az üzemeltető jegyzőkönyvet köteles felvenni.

(4) A talált értékek biztonságos megőrzéséről az üzemeltető gondoskodik a jogosultnak történő átadásáig.

10. § (1) A temetőt sírhelytáblákra (parcella) a sírhelytáblákat pedig sorokra kell osztani. A sorokban a temetési helyeket a temető tulajdonosa jelöli ki.

(2) A sírhelytáblákat, a sorokat és a temetési helyeket számozni kell. A temetési helyek nyilvántartással való azonosíthatóságát biztosítani kell. A sírhelytábla számozását a helyszínen is fel kell tüntetni.

(3) A sírhelytáblát a folyamatos temetésre elő kell készíteni.

(4) A temetőben lévő sírhelyek méretei:

11. § (1) A koporsó egy holttest elhelyezését szolgálja.

(2) Oldalirányú üreggel ellátott egyes vagy kettős sírhelyet nem szabad létesíteni.

(3) A sírbolt (kripta) legalább két koporsó elhelyezését biztosító, terepszint alatti és feletti, illetve kizárólag terepszint feletti építményrészből álló temetési hely. A sírbolt méretét a befogadott koporsók száma határozza meg. A sírbolt temetőn belüli elhelyezését a temető tulajdonosa (üzemeltetője) jelöli ki. Sírbolt a temető tulajdonosának hozzájárulásával, a külön jogszabályban meghatározott esetekben, az építési hatóság engedélyével építhető. A tulajdonosnak a hozzájárulást meg kell adnia, ha az építtető a sírbolt helyét megváltotta.

(4) A sírbolt, a gyermek, a kettős és az urnasírhelyek részére az egységes gondozás céljából külön táblát vagy sorokat lehet kijelölni.

12. § (1) Hamvasztásos temetés esetén az urnába helyezett hamvak temetési helye lehet urnafülke (kolumbárium), urnasírhely, urnasírbolt. Az urna koporsós temetési helyre rátemethető.

(2) Az urnafülke (kolumbárium) hamvakat tartalmazó urnák elhelyezésére épített temetési hely, amelyet a temető tulajdonosa külön jogszabályban meghatározott esetekben az építésügyi hatóság engedélyével létesíthet.

(3) Új urnafülke építésénél az urnát befogadó belső méret legalább 30 cm x 30 cm. Urnafülke építmény kialakításához a szabályzat előírhatja a természetes anyagok és művészi formák alkalmazását. Az urnafülkét úgy kell kialakítani, hogy a fülke egyedi díszítése biztosítható legyen.

(4) A hamvakat tartalmazó urna földbe temetésére urnasírhely és urnasírbolt alakítható ki, amelyek a rendelkezési jogosultság időtartamában (használati idő) különböznek egymástól.

(5) A hamvakat tartalmazó urnát az eltemetésre köteles személynek az elhunyt végrendelete, ennek hiányában:

13. § (1) A sírboltot csak kiviteli terv alapján lehet építeni, a tervet az üzemeltetőnek be kell mutatni. A sírbolt építési munkák végzésének várható időpontját az üzemeltetőnek be kell jelenteni.

(2) Arra nézve, hogy a sírboltba kik temetkezhetnek, a létesítőnek a sírboltkönyvbe bejegyzett rendelkezései az irányadók.

(3) A sírboltba koporsóban csak annyi személy temethető, ahány férőhelyre azt építették. Ezen felül két férőhelyes sírboltba további hat urna, négyszemélyes sírboltba további tizenkét urna helyezhető el. Amennyiben a sírbolt tulajdonosa a temetkezési jogosultságról a sírboltkönyvben, vagy végrendeletileg nem tett rendelkezést, úgy a sírboltba az elhalt hozzátartozói az elhalálozás sorrendjében temethetők.

(4) A sírbolt tulajdonosának kérelmére a sírboltban elhelyezett koporsókban lévő porladáson túli csontmaradványokat össze kell gyűjteni és hamvasztás után urnában, illetőleg gyermekkoporsóban a sírboltba vissza kell helyezni. Ebben az esetben a maradványok csak urnahelynek számítanak.

(5) Síremléket szilárd talajra kell építeni. A síremlék nem foglalhat el a sírhelynél nagyobb területet.

(6) A síremlék körül létesített járda magassága a talajszinttől maximum 6 cm. A sírkeret magassága a járdaszinttől számítva 30 cm lehet.

(7) A síremlék magassága a járdaszinttől:

14. § (1) A halva született magzat sírhelyét jelzőfával kell megjelölni, amelyen a temetés napját és a temetési hely sorszámát kell feltüntetni.

(2) Ha a halva született magzat eltemetéséről közeli hozzátartozója gondoskodott, a sírhelyen kereszt vagy fejfa is elhelyezhető és azon utónevét is fel lehet tüntetni.

15. § (1) Az önkormányzat a temetési hely felett rendelkezni jogosultat a biztonságos használatot veszélyeztető sírjel vagy a sírbolt helyreállítására köteles felhívni. A felhívást - a temetési hely megjelölésével - a temető hirdetőtábláján és a parcella sarkán 90 napra ki kell függeszteni, és a felhívás közlését a rendelkezésre jogosult ismert lakcímén is meg kell kísérelni.

(2) Ha a sírjel felett rendelkezni jogosult a felhívás ellenére a sírjelet nem állítja helyre és az életet is fenyegető közvetlen veszély áll fenn, akkor a közvetlen veszélyt a rendelkezni jogosult költségére a temető tulajdonosa szünteti meg.

(3) A sírjel vagy sírbolt helyreállításáig a temetési helyre további temetkezés nem történhet.

16. § A temető létesítésére, lezárására, megszüntetésére, újbóli használatbavételére az önkormányzat a törvény és a végrehajtási rendelet szabályait alkalmazza.

17. § (1) A sír vagy sírbolt felnyitását a temető fekvése szerint illetékes intézet engedélyezheti. Nem minősül sírnyitásnak a koporsós temetésre használt temetési helynek urna elhelyezése céljából történő megbontása.

(2) A sírnyitáshoz a temetési hely felett rendelkezni jogosult hozzájárulása szükséges. Nem kell hozzájárulás a nyomozó hatóság részéről kezdeményezett sírnyitáshoz, de az eljárásról a temetési hely felett rendelkezni jogosultat értesíteni kell.

18. § (1) A koporsós temetésre szolgáló temetési helyre sírnyitási engedéllyel - a sír megfelelő mélyítésével, alapméretenként egymás fölé helyezve - további, legfeljebb egy elhalt vagy a szabályzatban rögzített, az intézet által engedélyezett számú, 25 évnél régebbi holttestmaradvány temethető rá. Fertőző betegségben elhunyt sírhelyére csak az intézet előzetes engedélye alapján lehet rátemetni. Ez esetben a rátemethető elhaltak számát az intézet korlátozhatja. Rátemetés esetén - a 25 évnél régebben temetett és exhumált maradvány kivételével - biztosítani kell a temetési hely legalább 25 éves használatát. Rátemetés esetén a meghosszabbított sírhelyhasználati időre vonatkozó arányos sírhelyhasználati díjat kell megfizetni.

(2) Az elhalálozástól számított 5 éven belül sír (sírbolt) felnyitására engedély csak hamvasztás, más temetési helyre való áthelyezés és rátemetés céljából, illetve a nyomozó hatóság rendelkezésére adható.

19. § (1) Az eltemetés módja szerint a temetés hamvasztással vagy elhamvasztás nélkül történik.

(2) Az eltemetés módjára és helyére nézve az elhunyt életében tett rendelkezése az irányadó, amennyiben ez nem ró az eltemettető személyére aránytalanul nagy terhet.

(3) Az elhunyt életében tett rendelkezés hiányában az eltemetés módját és helyét az határozza meg, aki a temetésről gondoskodik, vagy arra köteles lenne, de a temetésről más szerv vagy személy úgy gondoskodik, mintha az elhunyt a saját halottja volna.

(4) Ha a temetésről több személy gondoskodik és közöttük az eltemetés módja tekintetében nincs megegyezés, a temetés csak elhamvasztás nélkül történhet.

(5) Ha a temetésre kötelezett személy nincs, ismeretlen helyen tartózkodik, vagy a kötelezettségét nem teljesíti, a temetésről az önkormányzat gondoskodik - illetékességi területén belül.

20. § (1) A temetési hely felett az rendelkezik, aki megváltotta. Több azonos jogállású örökös esetén – ellenkező megállapodásuk hiányában- a rendelkezési jog kizárólag együttesen gyakorolható.

(2) A rendelkezési jog gyakorlása a temetési helyre helyezhető személyek körének meghatározására, síremlék, sírjel állítására és mindezek gondozására terjed ki.

21. § (1) A temetési hely feletti rendelkezési jog időtartama (használati idő) nem lehet kevesebb, mint

22. § (1) Az önkormányzat a szociális temetést a temetőkről és a temetkezésről szóló 1999. évi XLIII. törvény 24/A. §-ában meghatározott feltételek szerint biztosítja.

(2) A szociális temetés iránti kérelmet az eltemettetésre kötelezett a Zákányi Közös Önkormányzati Hivatal Zákányfalui Kirendeltségén nyújthatja be.

(3) A szociális koporsós temetésre a kialakított új parcellában, a szociális urnás temetésre a kialakított új temetkezési helyen kerül sor.

23. § (1) Elhunytat temetni, illetve hamvasztani csak a törvényben és kormányrendeletben előírt okmányok megléte esetén szabad. A halott-vizsgálati bizonyítvány egy példányának megőrzéséről az üzemeltető, egy példányának megőrzéséről pedig a tulajdonos Zákányfalu Község Önkormányzatának Hivatala gondoskodik.

(2) A temető fenntartója az új sírmezők (sírnegyedek, sírparcellák) megnyitása előtt köteles gondoskodni a sírnyilvántartási térkép elkészítéséről és annak a jegyző által történő jóváhagyásáról. A temetőtérképet a temető nyilvántartó könyvvel összhangban az önkormányzat köteles vezetni. A temetési rend megváltoztatása (sírok átminősítése) csak a jegyző engedélyével történhet - a térkép módosításával. A temető dokumentációkat a temető kiürítésének elrendeléséig az üzemeltetőnek meg kell őriznie.

(3) A temető fenntartója köteles gondoskodni a törvényben és kormányrendeletben előírt módon a nyilvántartó okmányok (Sírhely nyilvántartó könyv, Sírbolt nyilvántartó könyv) vezetéséről.

(4) A temetőben - a kegyeleti jogok gyakorlása céljából - a temetési helyekről, befogadó nyilatkozat alapján az elhunytak más temetőbe, temetkezési emlékhelyre történő elhelyezéséről, valamint temetőn, temetkezési emlékhelyen kívüli urnaelhelyezés esetén az eltemetésre kötelezett személy nyilatkozatának tartalma alapján a temető fenntartója nyilvántartást vezet. A sírboltokról szóló nyilvántartás vezetésére a sírbolt könyv, az egyéb temetési helyek nyilvántartására a nyilvántartó könyv szolgál.

(5) A más temetőbe, temetkezési emlékhelyre történő elhelyezésről szóló befogadó nyilatkozat alapján vezetett nyilvántartás és a temetőn, temetkezési emlékhelyen kívüli urnaelhelyezés esetén az eltemetésre kötelezett személy nyilatkozatáról vezetett nyilvántartás a következő adatokat tartalmazza: az elhalt természetes személyazonosító adatai, legutolsó lakóhelyének címe, az elhalálozás időpontja, az eltemetés helye vagy a hamvak elhelyezésének helye, valamint a nyilatkozatot tevő személy neve, lakcíme.

(6) A temetőn, temetkezési emlékhelyen kívüli urnaelhelyezésről kiállított nyilatkozatot és az elhunyt más temetőbe történő áthelyezése alapjául szolgáló befogadó nyilatkozatot a temető fennállásig meg kell őrizni. Ha a temető megszűnik, a nyilatkozatok levéltárban történő elhelyezéséről a temető tulajdonosa gondoskodik.

(7) A nyilvántartási adatokról tájékoztatást - a halott nevének, a temetés időpontjának és a temetkezés helyének kivételével - csak bírósági és hatósági eljárásokhoz lehet adni.

24. § (1) A köztemetőben a polgármester külön önkormányzati rendeletben meghatározott esetekben díszsírhelyet adományozhat.

(2) A díszsírhely adományozásáról az elhalt legközelebbi hozzátartozóját és a temető üzemeltetőjét írásban kell értesíteni.

(3) A díszsírhely használati ideje a temető fennállásáig tart, használata díjtalan. További hozzátartozó – az özvegy kivételével – díj ellenében temethető el a díszsírhelyen.

25. § (1) Az egyes temetési helyekért az elhunyt hozzátartozójának, illetve az eltemetésre kötelezettnek díjat kell fizetni. A díj mértékét e rendelet 1. melléklete tartalmazza.

(2) A temetőben építési, felújítási munkát végző vállalkozók – a temetkezési szolgáltatók kivételével – temető-fenntartási hozzájárulási díjat kötelesek fizetni a temető üzemeltetőjének, amelynek mértéke az adott évben az egyes sírhelyekre megállapított megváltási díjtételek egyszerű számtani átlagának 5 %-át nem haladhatja meg.

(3) A temetői létesítmények igénybevételéért a temetkezési szolgáltatónak díjat kell fizetni.

(4) A (2)-(3) bekezdésben foglalt díjak mértékét e rendelet 2. melléklete tartalmazza.

(5) A fizetendő díjak közül a temetkezési szolgáltatók és a vállalkozások által fizetendő díjak az üzemeltető bevételét képezik, amelyet a köztemető fenntartására és üzemeltetésére köteles fordítani. A felhasználásáról a tárgyévet követő április 30-ig a Zákányfalu Község Önkormányzat Képviselő-testületének köteles beszámolni.

(6) A fizetendő díjak közül a temetési helyekért fizetendő díjat Zákányfalu Község Önkormányzat részére kell megfizetni.

26. § (1) A temető bejáratánál jól látható helyen tájékoztató táblát kell elhelyezni, amelyen fel kell tüntetni a temető nyitva tartási idejét, a tulajdonos és az üzemeltető megnevezését, pontos címét, valamint a temető részletes térképét, melyen fel kell tüntetni, hogy mely sírhelytáblák, sorok milyen temetési helyek céljára vannak fenntartva. A temetőtérképen a változásokat legalább évenként ki kell egészíteni.

(2) A temető nyitva tartási ideje: reggel 07 órától este 18 óráig tart.

(3) A temetőben és közvetlen környezetében tilos minden olyan magatartás, amely a kegyeleti érzést és a szertartások rendjét sérti, valamint a látogatókat megbotránkoztatja.

(4) A nyitva tartási idő alatt a temetőt bárki korlátozás nélkül látogathatja, a sírokat gondozhatja.

(5) A temetőbe való belépés és az öntözővíz használata díjtalan.

(6) A temetőbe kutyát – a vak vezető kutya kivételével – bevinni tilos.

(7) A sírok gondozásán, díszítésén kívül minden egyéb tevékenységet - annak megkezdése előtt a temető üzemeltetője részére be kell jelenteni.

(8) Kegyeleti tárgyakat, a növényeket és egyéb díszítő anyagokat rongálni, eltávolítani tilos.

(9) A temetőbe keletkezett hulladékot csak az arra kijelölt helyre lehet lerakni. A hulladéklerakó helyet a temető olyan területén kell kijelölni és táblával jelezni, hogy az a temető esztétikai megjelenését és a kegyeletet ne sértse.

(10) A temetőben avart, elszáradt koszorút és virágmaradványt égetni tilos.

(11) A temetőbe gyertyát gyújtani, égő gyertyát a sírokon elhelyezni oly módon lehet, hogy az tüzet ne okozzon. Égő gyertyát felügyelet nélkül hagyni tilos.

(12) A temetőben elhelyezett tárgyakért a tulajdonos, üzemeltető nem tartozik felelősséggel.

27. § (1) A nyitvatartási idő alatt a temetőt bárki korlátozás nélkül látogathatja, a sírokat gondozhatja. 12 éven aluli gyermek a temetőben csak felnőtt személy felügyelete mellett tartózkodhat.

(2) A temetőben végzendő minden munkát – kivéve a hozzátartozók részéről történő sírgondozást, a temetési hely növénnyel való beültetését és díszítését – a temető üzemeltetőjének be kell jelenteni.

(3) Építőanyagnak a temetőbe való beszállításához, építési, vagy bontási munkák elvégzéséhez az üzemeltető engedélye szükséges. Az üzemeltető jogosult minden engedélyköteles munkánál a jogerős hatósági engedély bemutatását kérni, amelynek hiánya esetén a munkavégzést megtiltja.

(4) A temetőben lévő síremléket, sírjelet felállítani és bontani csak a temető üzemeltetőjének történő előzetes – a rendelkezésre jogosulttól származó írásbeli nyilatkozattal – bejelentés után, szakirányú végzettséggel rendelkező személy végezhet. A temető területéről sírkövet, síremléket, fejfát – vagyonvédelmi okokból – csak a temető üzemeltetőjének történt előzetes bejelentés után szabad kivinni.

(5) Munka úgy végezhető, hogy az ne sértse a hozzátartozók és a látogatók kegyeleti érzéseit, ne akadályozza az elhunyt elbúcsúztatását. A munkavégzés során a szomszédos temetési hely nem sérülhet, gondoskodni kell arról, hogy eredeti állapota ne változzon. A munka ideje alatt a temetési helyek látogatását nem lehet akadályozni.

(6) A temetőben munkáját végző vállalkozók működésük során az e rendeletben foglaltakat kötelesek betartani.

(7) Tilos a temetési szertartás ideje alatt anyagszállítás és zajjal járó munka végzése.

(8) Vasárnap és ünnepnapokon a temetőbe ipari jellegű célszállítás és munka nem végezhető.

(9) A temetőbe járművel behajtani és azzal közlekedni csak az üzemeltető engedélyével lehet. A mozgássérülteket a parkolási engedélyük feljogosítja a temetőbe való behajtásra.

28. § (1) E rendelet alkalmazásában Zákányfalu község közigazgatási területén a közösségi együttélés alapvető szabályai megsértésének minősül, ha természetes személy, jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezete, aki/amely

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott kötelezettségek elmulasztójával, vagy tilalmak megszegőjével szemben 150.000.-Ft-ig terjedő pénzbírság (közigazgatási bírság) szabható ki, e rendeletben meghatározott eltérésekkel a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény rendelkezéseinek megfelelően.

(3) A kiszabott közigazgatási bírságot átutalási postautalványon vagy banki utalással a Zákányi Közös Önkormányzati Hivatal ………………………….. számú pénzforgalmi számlájára kell befizetni az első fokú határozat jogerőre emelkedését követő 15 napon belül.

(4) Az (1) bekezdésben meghatározott kötelezettségek elmulasztása, vagy a tilalmak megszegése miatt lefolytatott eljárás kizárólag hivatalból indítható, amely akkor sem minősül kérelemre indult eljárásnak, ha azt természetes személy, jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet jelenti be.

(5) Az (1) bekezdésben meghatározott kötelezettségek elmulasztása, vagy a tilalmak megszegése miatt lefolytatása és a cselekmény elbírálása a jegyző hatáskörébe tartozik, jogorvoslat iránti kérelmet a Zákányfalu Község Önkormányzat Képviselő-testületéhez lehet benyújtani.

(6) Az (1) bekezdésben meghatározott kötelezettségek elmulasztójával, vagy a tilalmak megszegőjével szemben a közigazgatási hatósági eljárás

29. § (1) Ezen rendeletet alkalmazni kell a temető fenntartását, üzemeltetését, valamint temetkezési szolgáltatási tevékenységet végző természetes és jogi személyeknek, illetőleg azoknak, akikre nézve e tevékenységek során jogok keletkeznek és kötelezettségek hárulnak.

(2) E rendelet 2015. január 1. napján lép hatályba.

(3) E rendelet hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti a temetőkről, valamint a temetkezésről szóló 8/2002.(XI.28.) önkormányzati rendelet.