Zákányfalu Község Önkormányzata Képviselő-testületének 3/2015. (II. 27.) önkormányzati rendelete

A szociális ellátások helyi szabályozásáról

Hatályos: 2016. 12. 16- 2019. 12. 31

Zákányfalu Község Önkormányzata Képviselő-testületének 3/2015. (II. 27.) önkormányzati rendelete

A szociális ellátások helyi szabályozásáról

2016.12.16.

Zákányfalu Község Önkormányzatának Képviselő-testülete a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. tv. (továbbiakban Szt.) 1. §-ának (2) bekezdésében, 10 § (1) bekezdésében, 25. § (3) bekezdésé b) pontjában, 26. §-ában, 32. § (1), (3) bekezdésében, 37. § (1) bekezdés d) pontjában, 45. § (1), (3) bekezdésében, 48. § (4) bekezdésében, 62. § (2) bekezdésében, 92. § (1) bekezdésében, a 115. § (3) bekezdésében, a 132. § (4) bekezdésében, valamint a gyermekvédelemről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény (továbbiakban: Gyvt) 18. § (2) bekezdés és 29. §-ában kapott felhatalmazás alapján, a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13. § (1) bekezdés 8. pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:

I. Fejezet

Általános rendelkezések

1. § A rendelet hatálya kiterjed:

(1) Zákányfalu Község Önkormányzat közigazgatási területén élő magyar állampolgárokra, a bevándorlási engedéllyel rendelkező személyekre, a letelepedési engedéllyel rendelkező személyekre, valamint a magyar hatóságok által menekültként elismert személyekre.

(2) A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993.évi III. törvény (továbbiakban: Szt.) 6. §-ában meghatározott, az önkormányzat illetékességi területén tartózkodó hajléktalan személyekre, amennyiben a hajléktalan személy az ellátás igénybevételekor nyilatkozatában Zákányfalu község közigazgatási területét tartózkodási helyként megjelölte.

(3) Az Szt. 7. §-ának (1) bekezdésében meghatározott ellátások tekintetében a fentiekben foglaltakon túlmenően az Európai Szociális Kartát megerősítő országoknak külföldiek beutazásáról, magyarországi tartózkodásáról és bevándorlásáról szóló 2011.évi XXXIX. törvény rendelkezései szerint a Magyarországon jogszerűen tartózkodó állampolgáraira is.

(4) A szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyek beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007. évi I. törvény szerinti a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyre, amennyiben az ellátás igénylésének időpontjában az e törvényben meghatározottak szerint a szabad mozgás és a 3 hónapot meghaladó tartózkodási jogát a Magyarország területén gyakorolja, és bejelentett lakóhellyel rendelkezik, amennyiben az ellátás időpontjában érvényes tartózkodási engedéllyel rendelkezik.

(5) A családsegítést a Csurgó Kistérségi Többcélú Társulás által fenntartott, Csurgó Kistérségi Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat (továbbiakban: Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat) látja el.

(6) A személyes gondoskodást magába foglaló szociális alapszolgáltatások és a szakosított ellátások tekintetében a Gyékényesi Gondozási Központ (8851 Gyékényes, Szabadság tér 63.) által szervezett és nyújtott ellátásokra.

(7) A szociális alapszolgáltatások közül a házi segítségnyújtás, a nappali ellátás tekintetében kiterjed a Gyékényes Központú Mikrotérségi Szociális Társulásba tartozó (a továbbiakban: Társulás) Gyékényes Község Önkormányzata, Somogyudvarhely Község Önkormányzata, Zákányfalu Község Önkormányzata és Őrtilos Község Önkormányzata közigazgatási területére.

(8) Az Szt. 3. § (4a)-(4b) bekezdése tekintetében (az Szt. 84. § bekezdésében foglaltakra figyelemmel) a Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat biztosítja az elhelyezést

(9) Jelen rendelet alkalmazásában a jövedelem, vagyon, család, egyedül élő, háztartás, rendszeres pénzellátás fogalmak alatt az Szt. 4. §-ában meghatározott fogalmakat kell érteni.

(10) Közeli hozzátartozó alatt a Polgári Törvénykönyvről szóló mindenkor hatályos törvényben meghatározott személyeket kell érteni.

Eljárási rendelkezések

2. § (1) A pénzbeli és természetbeni ellátások tekintetében az illetékességet a kérelmező lakóhelye, vagy ha a kérelmező életvitelszerűen a bejelentett tartózkodási helyén lakik, a tartózkodási helye határozza meg. A lakcímekre a személyi adat- és lakcímnyilvántartás az irányadó.

(2) Az önkormányzat, tekintet nélkül hatáskörére és illetékességére, köteles az arra rászorulónak önkormányzati segélyt, étkeztetést, illetve szállást biztosítani, ha ennek hiányában a rászoruló élete, testi épsége veszélyeztetett. Az önkormányzati segély megtérítése követelhető a hatáskörrel és illetékességgel rendelkező szervtől.

(3) A jelen rendelet 6. §, 7. §, 8. § 9. § 10. §, 11. §-aiban az Szt. 48. §-ban meghatározott hatásköröket első fokon – Zákányfalu Község Önkormányzat Képviselő-testülete által átruházott hatáskörben – Zákányfalu Község Önkormányzat Polgármestere gyakorolja (a továbbiakban: Polgármester). A Polgármester döntésével szemben benyújtott fellebbezésről Zákányfalu Község Önkormányzat Képviselő-testülete határoz.

(4) Az e rendeletben szabályozott pénzbeli és természetbeni szociális ellátások megállapítása iránti kérelmeket Zákányfalu Község Önkormányzat Polgármesterének lehet személyesen szóban vagy írásban előterjeszteni, vagy megküldhető a Polgármester részére postai úton is.

(5) A kérelmező a kérelem benyújtásakor – ha a jogszabály az adott ellátás vonatkozásában másként nem rendelkezik, a jelen rendelet 1. mellékletében foglalt vagyonnyilatkozat útján – köteles nyilatkozni saját és családja vagyoni viszonyairól (a továbbiakban: vagyonnyilatkozat). Vagyontárgy lízingelése esetén a vagyonnyilatkozathoz mellékelni kell a lízingszerződést is.

(6) A Zákányi Közös Önkormányzati Hivatal (a továbbiakban: Hivatal) a vagyonnyilatkozatban foglaltak valódiságát a rendelkezésre álló adatbázisok felhasználásával ellenőrizheti.

(7) A szociális ellátáshoz való jogosultság elbírálásához a kérelmezőnek a kérelmében saját, valamint a vele egy háztartásban lakó személyek adatairól, jövedelmi viszonyairól az önkormányzati rendelet 1. melléklete szerint nyilatkozni kell, továbbá a jövedelmi adatokra vonatkozó bizonyítékokat a kérelem benyújtásával egyidejűleg kell becsatolnia.

(8) A kérelmező a kérelemben saját valamint a vele egy háztartásban lakó személyek vagyoni helyzetéről, amennyiben e rendelet, vagy az Szt. előírja, az önkormányzati rendelet 2. melléklete szerinti formanyomtatványon köteles nyilatkozni.

(9) A kérelmező a kérelmében saját, valamint a család, illetve a vele egy háztartásban lakó személyek Szt. 18. §-ának a-e) és g) pontjában szereplő adatairól, jövedelmi viszonyairól köteles nyilatkozni, valamint az igényelt szociális ellátás jogosultsági feltételeire vonatkozó adatokat igazolni. A kérelemben továbbá meg lehet adni az elektronikus levélcímet, a telefax számot vagy a telefonos elérhetőséget is.

(10) A jövedelemről tett nyilatkozat melléklete a jövedelmi adatokra vonatkozó bizonyítékok: a jövedelem típusának megfelelő igazolás vagy annak fénymásolata, melyet a kérelem benyújtásával egyidejűleg kell becsatolni.

(11) Nincs szükség igazolásra azon adatok tekintetében, amelyek az önkormányzati hivatal nyilvántartásában fellelhetők, valamint a Közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.) 36. §-ának (2)-(3) bekezdésében foglaltak és az Szt. végrehajtásáról szóló, a pénzbeli és természetbeni szociális ellátások igénylésének és megállapításának, valamint folyósításának részletes szabályairól szóló 63/2006.(III. 27.) Korm. rendelet (továbbiakban: Pr.) 3. § (1a) bekezdésében foglaltak szerint az adat, illetve igazolás hivatalból beszerezhető.

(12) Amennyiben a pénzbeli és természetbeni ellátás iránti kérelemben előadott életkörülmények vizsgálata kapcsán a kérelem megalapozott elbírálása szükségessé teszi, az igénylőnél környezettanulmányt kell készíteni, amely tartalmazza:

a. ) a családtagok, illetve a háztartásban élők alapvető személyazonosító adatait, lakcímét, tartózkodási jogcímét,
b. ) a lakás nagyságára, komfortfokozatára, minőségére, közműellátottságára vonatkozó adatokat,
c. ) a jogosultság megállapításához szükséges jövedelmi, vagyoni adatokat.
(13) Nem kell környezettanulmányt készíteni az igénylőről, ha életkörülményeit az önkormányzati hivatal már bármely ügyben - a kérelem benyújtását megelőző egy éven belül - vizsgálta és azokban lényeges változás nem feltételezhető.
(14) Természetbeni ellátás különösen az Erzsébet-utalvány, az élelmiszer-, a tüzelősegély, a tankönyv és tanszervásárlás támogatása, a tandíj, a közüzemi díjak, illetve a gyermekintézmények térítési díjának kifizetéséhez nyújtott, valamint a családi szükségletek kielégítését szolgáló, gazdálkodást segítő támogatás.
(15) A természetbeni ellátást a javaslat (kérelem) beérkezését követő hó 1. napjától kell megállapítani és annak összegét utólag minden hó 5. napjáig az ellátás e formáját megállapító határozatban foglaltak szerint kell folyósítani.
(16) A családsegítés és a gyermekjóléti szolgáltatással kapcsolatos feladatokat a Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat (Csurgó, Kossuth u. 1.) látja el. Helyben ügyfélfogadás a Teleházban (8853. Zákányfalu Szabadság utca 95.) hétfői napokon.
(17) A szociális ellátásra a jogosultság, a jogosultat érintő jog és kötelezettség megállapítására e rendelet, az Szt., illetve a Ket. rendelkezéseit kell alkalmazni.
(18) A képviselő-testület a szociális ellátások igénylése során az elektronikus ügyintézés lehetőségét kizárja.

3. § (1) Amennyiben jelen rendelet a szociális és gyermekvédelmi ellátásra való jogosultságot jövedelemhatárhoz köti, a kérelmező köteles saját, illetve családja (háztartása) jövedelemi viszonyairól nyilatkozni és azokat igazolni. A jövedelem igazolására irányadó időszakára az Szt-ben meghatározottakat kell figyelembe venni.

(2) A jövedelem igazolható:

a. ) munkabérből származó jövedelem esetén, a munkáltató által kiállított igazolással (amennyiben az adott hónapban 13. havi munkabér, illetve más jogcímen egy-egy többletjuttatás is kifizetésre került, annak összegét a havi munkabértől elkülönítve kell feltüntetni);
b. ) munka elvesztése nyomán kapott ellátás esetén a az ellátást megállapító hatóság által kiállított igazolással;
c. ) nyugdíj vagy nyugdíjszerű ellátás esetén, a Nyugdíjfolyósító Igazgatóság által a tárgyév elején megküldött elszámolási lappal, vagy a megelőző hónapban kifizetett ellátás igazoló szelvényével és a nyugdíjas igazolvány fénymásolatával;
d. ) családtámogatási ellátások esetén a kérelem benyújtását megelőző hónapban folyósított ellátás igazoló szelvényével vagy a kifizető szerv igazolásával;
e. ) őstermelők esetén a bevételről vezetett dokumentum fénymásolatával, illetve a NAV által kiállított igazolással, továbbá támogatás esetén a támogatás összegéről szóló igazolással;
f. ) vállalkozásból származó jövedelem esetén a NAV igazolásával, továbbá az adóbevallással nem lezárt időszakra vonatkozóan az egy havi átlagjövedelemről szóló könyvelői igazolással, ennek hiányában az érintett nyilatkozatával;
g. ) alkalmi munka esetén a havi átlagos nettó jövedelemre vonatkozó nyilatkozattal;
h. ) tartásdíj esetén a ténylegesen felvett tartásdíjról szóló irattal (elismervény, postai feladóvevény, stb.) és a szülők közötti egyezséget tartalmazó közokirattal, vagy teljes bizonyító erejű magánokirattal, illetve a tartásdíj megállapításáról szóló jogerős bírói ítélettel, állam által megelőlegezett gyermektartásdíjról a gyámhivatal határozatával;
i. ) ösztöndíjról a felsőoktatási intézmény igazolásával;
j. ) a munkaügyi kirendeltség igazolása arról, hogy a támogatást igénylő személy és nagykorú családtagja regisztrált munkanélküli és támogatásban nem részesül;
k. ) az a)-j) pontokba nem tartozó jövedelmek esetén egyéb, a jövedelem típusának megfelelő igazolással;
l. ) amennyiben a c), d) és i) pontban meghatározott ellátások folyószámlára kerülnek átutalásra, úgy a jövedelem a bankszámlakivonattal is igazolható.
(3) A kérelmező által benyújtott igazolások, nyilatkozatok tartalmát a Hivatal az adatot nyilvántartó közigazgatási szerv, illetve gazdálkodó szervezet megkeresésére útján ellenőrizheti, illetve környezettanulmányt készíthet.

4. § (1) A havi rendszerességgel nyújtott pénzbeli ellátásokat utólag, minden hónap ötödik napjáig kell folyósítani.

(2) A pénzbeli ellátások folyósítása:

a. ) a kérelmező lakcímére utalással,
b. ) a kérelmező bankszámlájára utalással,
c. ) az érintett szolgáltató számlájára utalással, vagy
d. ) házipénztárból
történik.
(3) A nem havi rendszerességgel nyújtott pénzbeli ellátás kifizetése, a létfenntartást veszélyeztető rendkívüli élethelyzetbe került személy kérelmére vagy hivatalból házipénztárból is kifizethető. Erről a határozatban rendelkezni kell.
(4) A havi rendszerességgel nyújtott települési támogatás bármely okból történő megszüntetése esetén a jogosultságot – az (4) bekezdésben foglalt kivétellel – a határozathozatal hónapjának utolsó napjával kell megszüntetni.
(5) Ha a havi rendszerességgel nyújtott települési támogatásra jogosult az ellátás folyósítása alatt Zákányfaluból elköltözik, a jogosultságot a lakcímváltozás hónapjának utolsó napjával kell megszüntetni.

5. § (1) Az Szt-ben, az annak végrehajtására kiadott más jogszabályokban, illetve jelen rendeletben meghatározott feltételek hiányában, vagy ezen jogszabályok megsértésével nyújtott szociális ellátást meg kell szüntetni, és az ellátást jogosulatlanul és rosszhiszeműen igénybevevő személyt az Szt. 17. §-ban meghatározottak szerint kötelezni kell a jogosulatlanul igénybe vett ellátás megtérítésére.

(2) A jelen rendelet alapján a Polgármester hatáskörébe tartozó ellátások esetében a jogosulatlanul igénybe vett szociális ellátás megtérítésének elrendelése esetén, valamint az Szt. 48. § (4) bekezdésében meghatározott esetben a Polgármester a jogosulatlanul igénybe vett ellátásra vonatkozóan

a. ) a megtérítés összegét, illetve pénzegyenértékét, és
b. ) a kamat összegét,
amennyiben annak megfizetése a kötelezett megélhetését súlyosan veszélyeztetné, méltányosságból elengedheti, csökkentheti, illetve részletekben való megfizetését engedélyezheti.
II. Fejezet

Pénzbeli és természetbeni rendszeres ellátásként nyújtott települési támogatások

1. Lakhatáshoz kapcsolódó települési támogatás

6. § (1) A képviselő-testület által átruházott hatáskörben a Polgármester a szociálisan rászoruló háztartások részére a háztartás tagjai által lakott lakás, vagy nem lakás céljára szolgáló helyiség fenntartásához, a lakás fenntartásához kapcsolódó rendszeres kiadások viseléséhez lakhatáshoz kapcsolódó települési támogatást nyújt.

(2) A lakhatáshoz kapcsolódó támogatás iránti kérelmet e rendelet 5. melléklete szerinti formanyomtatványon kell benyújtani.

(3) A lakhatáshoz kapcsolódó települési támogatás megállapításával kapcsolatos hatásköröket a Polgármester gyakorolja.

(4) A támogatásra jogosult az a személy, akinek a háztartásában az egy fogyasztási egységre jutó havi jövedelme nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 250%-át, és a háztartás tagjai egyikének sincs vagyona. Az egy fogyasztási egységre jutó havi jövedelem megegyezik a háztartás összjövedelmének és a fogyasztási egységek összegének hányadosával.

(5) A támogatás tekintetében fogyasztási egység a háztartás tagjainak a háztartáson belüli fogyasztási szerkezetet kifejező arányszáma, ahol

a. ) a háztartás első nagykorú tagjának arányszáma 1,0
b. ) a háztartás második nagykorú tagjának arányszáma 0,9
c. ) a háztartás minden további nagykorú tagjának arányszáma 0,8
d. ) a háztartás első és második kiskorú tagjának arányszáma személyenként 0,8
e. ) a háztartás minden további kiskorú tagjának arányszáma tagonként 0,7.
(6) Ha a háztartás
a. ) a (5) bekezdés a)-c) pontja szerinti tagja magasabb összegű családi pótlékban vagy fogyatékossági támogatásban részesül, vagy
b. ) a (5) bekezdés d) vagy e) pontja szerinti tagjára tekintettel magasabb összegű családi pótlékot folyósítanak,
a rá tekintettel figyelembe vett arányszám 0,2-del növekszik.
(7) Ha a háztartásban gyermekét egyedülállóként nevelő szülő – ideértve a gyámot és a nevelőszülőt – él, a rá tekintettel figyelembe vett arányszám 0,2-del növekszik.
(8) A lakhatáshoz kapcsolódó kiadás elismert havi költsége az elismert lakásnagyság és az egy négyzetméterre jutó elismert költség szorzata. Az egy négyzetméterre jutó elismert havi költség összege 2016. évben 450 forint, ezt követően annak mértékét – az energiaárak várható alakulására figyelemmel – az önkormányzat tárgyévi költségvetéséről szóló helyi rendelet határozza meg.
(9) A támogatás esetében elismert lakásnagyság:
a. ) ha a háztartásban egy személy lakik 35 négyzetméter,
b. ) ha a háztartásban két személy lakik 45 négyzetméter,
c. ) ha a háztartásban három személy lakik 55 négyzetméter,
d. ) ha a háztartásban négy személy lakik 65 négyzetméter,
e. ) ha négy személynél több lakik a háztartásban, a d) pontban megjelölt lakásnagyság és minden további személy 5-5 négyzetméter, de legfeljebb a jogosult által lakott lakás nagysága.
(10) A támogatás egy hónapra jutó összege
a. ) a lakhatáshoz kapcsolódó rendszeres kiadások elismert havi költségének 30%-a, ha a jogosult háztartásában az egy fogyasztási egységre jutó havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 50%-át.
b. ) a lakhatáshoz kapcsolódó rendszeres kiadások havi költségének és a támogatás mértékének (a továbbiakban: TM) szorzata, ha a jogosult háztartásában az egy fogyasztási egységre jutó havi jövedelem az a) pont szerinti mértéket meghaladja, de nem lehet kevesebb, mint 2500 forint azzal, hogy a támogatás összegét 100 forintra kerekítve kell meghatározni.
(11) A (9) bekezdés b) pontja szerinti TM kiszámítása a következő módon történik:
J-0,5 NYM
TM = 0,3- ───── x 0,15,
NYM
ahol a J a jogosult háztartásában egy fogyasztási egységre jutó havi jövedelmet, az NYM pedig az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegét jelöli. A TM-et századra kerekítve kell meghatározni.
(12) Az (1) bekezdés szerinti települési támogatást a kérelem benyújtásának hónapja első napjától egy évre kell megállapítani, mely támogatás ugyanazon lakásra csak egy jogosultnak állapítható meg, függetlenül a lakásban élő személyek és háztartások számától.

2. Gyógyszerkiadások viseléséhez kapcsolódó települési támogatás

7. § (1) A gyógyszerkiadások viseléséhez nyújtható települési támogatásra jogosult az a személy, akinek a családjában az egy főre eső havi jövedelem az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 300%-át, egyedül élő esetében 320%-át nem haladja meg, és az Szt. 50. § (2) bekezdése szerinti havi rendszeres gyógyító ellátásnak költsége az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 25%-át eléri vagy azt meghaladja.

(2) A gyógyszerkiadások viseléséhez kapcsolódó rendszeres települési támogatás iránti kérelmet az e rendelet 5. melléklete szerinti formanyomtatványon kell benyújtani. A kérelemhez csatolni kell az alábbi mellékleteket:

a. ) a család tagjainak a kérelem benyújtását megelőző három havi nettó jövedelmének igazolását,
b. ) az orvosi és gyógyszertári igazolást a havi rendszeres gyógyszereiről és azok költségéről.
(3) A támogatás mértéke a havi rendszeres gyógyító ellátás költségének 70%-a, de legfeljebb havi 7.000 forint.
(4) Az (1) bekezdésben megállapított támogatást a kérelem benyújtásának hónapja első napjától a betegség idejére, de legfeljebb egy éves időtartamra kell megállapítani.
(5) Amennyiben a kérelmező az Szt. 50. § (1) vagy (2) bekezdése, valamint a jelen paragrafus (1) bekezdése szerint egyaránt jogosult támogatásra, a jelen paragrafus (1) bekezdése alapján települési támogatásra való jogosultság nem állapítható meg.

3. Rendkívüli települési támogatás

8. § (1) Rendkívüli települési támogatás a létfenntartást veszélyeztető rendkívüli élethelyzetbe került, valamint az időszakosan, vagy tartósan létfenntartási gondokkal küzdő személyek részére állapítható meg.

(2) Rendkívüli létfenntartást veszélyeztető rendkívüli élethelyzetnek kell tekinteni különösen, ha a kérelmező

a. ) váratlan betegség, baleset, orvosi kezelés miatt jelentős jövedelem kiesést szenved,
b. ) bűncselekmény sértettjeként anyagi segítségre szorul,
c. ) a segélyt iskoláztatáshoz, a gyermek fogadásának előkészítéséhez, a nevelésbe vett gyermek családjával való kapcsolattartáshoz, a gyermek családba való visszakerülésének elősegítéséhez kapcsolódó kiadásokhoz igényli,
d. ) létfenntartása, megélhetése valamilyen egyéb előre nem látható esemény, elemi kár miatt – önhibáján kívül - veszélyeztetve van, jövedelem kiesése, váratlan többlet kiadása keletkezik.
(3) A támogatás megállapítása iránti kérelemben a kérelmezőnek nyilatkoznia kell a kérelem alapjául szolgáló tényről, rendkívüli életkörülményről, az őt ért anyagi veszteségről, jövedelem kiesésről.
(4) A rendkívüli települési támogatás iránti kérelmet e rendelet 5. melléklete szerinti formanyomtatványon kell benyújtani.
(5) A támogatás nyújtható alkalmanként vagy meghatározott időszakra havi rendszerességgel is, de legfeljebb a rendkívüli élethelyzet megszűnéséig.
(6) A támogatás felhasználását a támogatást megállapító felhívására megfelelő módon igazolni kell. Amennyiben a jogosult az elszámolási kötelezettségének nem tesz eleget, úgy részére egy évig újabb támogatás nem állapítható meg.
(7) A támogatás egyszeri összege nem lehet kevesebb 2.000 forintnál, és egy kérelmező egy évben maximum az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 200%-ára lehet jogosult.
(8) A (7) bekezdésben meghatározott korlátoktól a Polgármester javaslatára a képviselő-testület eltérhet.

9. § (1) A képviselő-testület által átruházott hatáskörben a Polgármester a települési támogatást kamatmentes kölcsön formájában is nyútjhatja.

(2) Kamatmentes kölcsön formájában a települési támogatást legfeljebb 12 hónapos visszafizetési kötelezettséggel adható, ha a kérelmező valószínüsíti, hogy a kölcsön összegét ezen időtartam alatt vissza tudja fizetni.

(3) Ugyanannak a személynek újabb kölcsön csak abban az esetben adható, ha az előző kölcsön összegét már visszafizette.

(4) A kölcsön megitélésének feltétele, hogy a rászoruló családjában az egy főre jutó jövedelem az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 200%-át, egyedülálló esetén 300%-át ne haladja meg.

(5) A kölcsön összege legfeljebb a mindenkori öregségi nyugdíj 200%-át nem haladhatja meg.

(6) A kölcsön megállapítása esetén a jogosulttal szerződést kell kötni, amelyben rögzíteni kell a kifizetés módját, a visszafizetés módjára vonatkozó szabályokat, valamint fel kell tüntetni a visszafizetés elmulasztásának jogkövetkezményeit is. A jogosulttal történő szerződéskötés a Polgármester hatáskörébe tartozik.

(7) Különös méltánylást igénylő esetben a képviselő-testület a Polgármester javaslatára az (5) bekezdésben meghatározott határtól eltérhet.

10. §

Halálesethez kapcsolódó rendkívüli települési támogatás

(1) Zákányfalu Község Önkormányzata azon személy részére, aki az elhunyt eltemettetéséről gondoskodott rendkívüli települési támogatásként 15.000.-Ft támogatást nyújt.
(2) A támogatás iránti kérelmet a haláleset bekövetkezésétől számított 60 napon belül lehet benyújtani.
(3) A támogatás megállapítása iránti kérelemhez a kérelmezőnek csatolnia kell az eltemetett személy halotti anyakönyvi kivonatát, valamint a temetés költségeit igazoló számlát.
(4) Köztemetés esetén a jelen paragrafusban meghatározott támogatás nem állapítható meg.

Karácsonyi ajándékcsomag1

10/A. § (1) A képviselő-testület minden év decemberében, hivatalból a településen állandó lakóhellyel rendelkező személyeket természetbeni juttatásként háztartásonként karácsonyi ajándékcsomagban részesítheti jövedelmi és vagyoni helyzetre tekintet nélkül.

(2) Az ajándékcsomag értékét a képviselő-testület az önkormányzat mindenkor hatályos költségvetésének terhére állapítja meg.

5. Köztemetés

11. § (1) A Képviselő-testület által átruházott hatáskörben a polgármester gondoskodik az elhunyt személy közköltségen történő eltemettetéséről az Szt. 48. §-ában meghatározottak szerint.

(2) Közköltségen hamvasztásos temetés vagy a helyben szokásos legolcsóbb temettetés rendelhető el.

(3) A Polgármester különös méltánylást érdemlő esetben az eltemettetésre köteles személyt, a terhére megállapítható köztemetés költségeinek megfizetése alól részben vagy egészben mentesítheti.

(4) Mentesíthető a fizetési kötelezettség alól az az eltemettetésre köteles személy, akinek családjában az egy főre jutó havi nettó jövedelem a nyugdíjminimum 150 %-át, egyedül élő esetén a nyugdíjminimum 200 %-át nem haladja meg és vagyona sem neki, sem a családtagjainak nincs, továbbá ha az elhunyt személy után hagyatéki vagyon nem maradt, illetve az nem olyan mértékű, amely a köztemetés költségeit fedezné.

(5) Részben mentesíthető a fizetési kötelezettség alól az az eltemettetésre köteles személy, akinek családjában az egy főre jutó havi nettó jövedelem a nyugdíjminimum 180 %-át, egyedül élő esetén a nyugdíjminimum 230 %-át nem haladja meg és vagyona sem neki, sem a családtagjainak nincs, továbbá ha az elhunyt személy után hagyatéki vagyon nem maradt illetve az nem olyan mértékű, amely a köztemetés költségeit fedezné.

(6) A megfizetésre egyetemlegesen kötelezhető hozzátartozók esetén a (2)-(3) bekezdésben meghatározott feltételek meglétét külön-külön kell vizsgálni.

(7) Amennyiben az elhunyt hagyatéka a köztemetés költségét részben fedezi, az eltemettetésre köteles személyt csak a köztemetés és a hagyatéki vagyon különbsége közötti összeg tekintetében lehet a (2)-(3) bekezdésben foglalt feltételek megléte esetén részben vagy egészben mentesíteni.

III. Fejezet

Szociális szolgáltatások

12. § (1) Zákányfalu Község Önkormányzata az alábbi ellátási formákat biztosítja a (2) – (3) bekezdésben meghatározott alapszolgáltatásokat, ellátásokat biztosítja.

(2) Szociális alapszolgáltatások:

a. ) étkeztetés,
b. ) házi segítségnyújtás,
c. ) családsegítés,
d. ) gyermekjóléti szolgálat,
e. ) jelzőrendszeres házi segítségnyújtás.
(3) Szakosított ellátások:
ápolást, gondozást nyújtó intézmény, idősek otthona
(4) A szociális ellátások közül az önkormányzat:
a. ) az étkeztetés működtetését települési szinten,
b. ) a házi segítségnyújtást, nappali ellátást, ápolást-gondozást nyújtó ellátást a Gondozási Központon keresztül, mikrotérségi szinten,
c. ) a családsegítést, a jelzőrendszeres házi segítségnyújtás Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat látja el.
(5) Házi segítségnyújtás igénybevétele és az idősek otthona esetében a bekerülés feltétele a gondozási szükséglet megléte. A települési önkormányzat a gondozási szükséglettel rendelkező, házi segítségnyújtást igénylő személyek ellátásáról köteles gondoskodni. Házi segítségnyújtás: a gondozási szükséglet legfeljebb napi 4 óra.
(6) A fenntartó ingyenes ellátásba részesíti azt az ellátottat:
a. ) aki jövedelemmel nem rendelkezik,
b. ) bentlakásos ellátás esetén, ha jelzálogjog alapjául szolgáló vagyona nincs

Az ellátások igénybevétele

13. § (1) E rendeletben felsorolt személyes gondoskodást nyújtó alapellátások keretében az ellátásokra való jogosultságot, valamint az ellátások igénybevétele iránti kérelmet az Polgármesterhez kell benyújtani, a 9/1999.(XI. 24.) SzCsM. rendelet 1. melléklete szerinti formanyomtatványon.

(2) A jogviszony keletkezéséről és az ellátás iránti kérelemről az intézményvezetője dönt.

(3) Külön eljárás nélkül akkor biztosítható ellátás, ha indokolt az igénylő azonnali ellátása. Külön eljárás nélkül biztosítható az ellátás:

a. ) 30 napra veheti fel az intézményvezető azt a személyt, akinek életét, testi épségét veszélyeztető körülmény az azonnali elhelyezését indokolja és nincs a településen gondozásra képes közeli hozzátartozója,
b. ) az intézmény a személyi gondoskodást nyújtó ellátások bármelyikét biztosítja, ha az igénybe vevő:
- önmaga ellátására teljesen képtelen és nincs olyan hozzátartozója, aki ellátásáról gondoskodna, és ellátása más egészségügyi vagy szociális szolgáltatás biztosításával nem oldható meg,
- a háziorvos, kezelőorvos szakvéleménye szerint soron kívüli elhelyezése indokolt,
- szociális helyzetében, egészségi állapotában olyan kedvezőtlen változás következett be, amely miatt soron kívüli elhelyezése vált szükségessé,
- kapcsolata a vele együtt élő hozzátartozójával, eltartójával helyrehozhatatlanul megromlott, és a további együttélés életét, testi épségét veszélyezteti.
- haladéktalanul köteles étkeztetést és házi segítségnyújtást biztosítani annak a rászorulónak, akinek életét, testi épségét, egészségi állapotát az ellátás elmaradása veszélyezteti.
(4) A szükséges eljárást az ellátás biztosításától függetlenül utólag ilyen esetben is le kell folytatni.
(5) Az R. 3/A. §-ban foglalt esetekre vonatkozó szolgáltatások biztosítása során is a fentieket értelemszerűen alkalmazni kell.

Étkeztetés

14. § (1) Az étkeztetés keretében azoknak a szociálisan rászorultaknak a legalább napi egyszeri meleg étkeztetéséről kell gondoskodni, akik azt önmaguk, illetve eltartottjaik részére tartósan vagy átmeneti jelleggel nem képesek biztosítani, különösen:

a. ) koruk,
b. ) egészségi állapotuk,
c. ) fogyatékosságuk, pszichiátriai betegségük,
d. ) szenvedélybetegségük, vagy
e. ) hajléktalanságuk
miatt.
(2) Étkeztetésben részesíti az önkormányzat azt az igénylőt, illetve az általa eltartottat is, aki jövedelmétől függetlenül kora vagy egészségi állapota miatt nem képes az étkezéséről más módon gondoskodni. A szociális étkeztetés szempontjából rászorultnak tekintendők a 62 év feletti személyek. Az egészségi állapot, fogyatékosság, pszichiátriai betegség, szenvedélybetegség miatti indokoltságot a Nemzeti Rehabilitációs és Szociális Hivatal a munkaképesség-csökkenés, az egészségkárosodás vagy az egészségi állapot minősítését tartalmazó szakhatósági állásfoglalását vagy szakvéleményét a legalább 50%-os mértékű egészségkárosodás fennállása, illetve az egészségi állapot komplex minősítéséről, vagy fogyatékossági támogatás folyósításának igazolásával lehet igazolni, ill. ezek hiányában a háziorvos javaslata indokolja.
(3) Az étkezésért, illetve a szociális étkezésért térítési díjat kell fizetni, amelyet a kérelmező, törvényes képviselője, vagy gondozója köteles megfizetni. A térítési díjak külön rendeletben, a szociális étkezésért fizetendő díj jelen rendelet 6. mellékletében kerül megállapításra.
(4) A szociálisan nem rászorult személy az ellátásért a fenntartó által megállapított teljes árat köteles fizetni.
(5) Az étkeztetés történhet:
a. ) a jogosult általi elvitellel,
b. ) kiszállítással,
c. ) helyben fogyasztással.
(6) Az étel kiszállítási költségét az önkormányzat vállalja.
(7) Az étkeztetést a képviselő-testület az önkormányzat fenntartásában működő főzőkonyha útján biztosítja. Az ellátás iránti kérelmet az önkormányzati hivatalban kell benyújtani, az ellátás iránti kérelemről a Polgármester dönt. A kérelmet a 4. melléklet szerinti nyomtatvány alapján kell benyújtani.
(8) Az étkezési térítési díjat az igénybevevő minden hónap 15. napjáig köteles megfizetni.

Házi segítségnyújtás

15. § (1) Házi segítségnyújtás keretében a szolgáltatást igénybe vevő személy saját lakókörnyezetében kell biztosítani az önálló életvitel fenntartása érdekében szükséges ellátást.

(2) A házi segítségnyújtás keretében biztosítani kell:

a. ) az alapvető gondozási, ápolási feladatok elvégzését,
b. ) az önálló életvitel fenntartásában, az ellátott és lakókörnyezete higiéniás körülményeinek megtartásában való közreműködést,
c. ) a veszélyhelyzetek kialakulásának megelőzésében, illetve azok elhárításában való segítségnyújtást.
(3) Házi segítségnyújtás igénybevételét megelőzően – az Szt. 68/A. § (4) bekezdése szerinti kivétellel - vizsgálni kell a gondozási szükségletet. A gondozási szükséglet vizsgálata iránti kérelem e rendelet 3. melléklet szerinti nyomtatványon történik. A házi segítségnyújtás igénybevételére vonatkozó kérelem benyújtása e rendelet 4. melléklet szerinti nyomtatványon történik.
(4) A házi segítségnyújtást a szakvéleményben meghatározott napi gondozási szükségletnek megfelelő időtartamban, de legfeljebb napi 4 órában kell nyújtani. Ha a gondozási szükséglet a napi 4 órát meghaladja, a szolgáltatást igénylőt az intézményvezető tájékoztatja a bentlakásos intézményi ellátás igénybevételének lehetőségéről.
(5) A települési önkormányzat a megállapított gondozási szükséglettel rendelkező, házi segítségnyújtást igénylő személyek ellátásáról köteles gondoskodni.
(6) A gondozásra fordított időt a gondozási naplóban rögzíteni kell.
(7) Az ellátás igénybevétele, valamint annak megszüntetése a Gondozási Központ intézményvezetője intézkedése alapján az Szt. 93. §-94/D. § rendelkezéseinek megfelelően történik.
(8) A házi segítségnyújtás térítési díját a társulásban résztvevő önkormányzatok képviselő-testületei állapítják meg.

Családsegítés

16. § (1) Az önkormányzat családsegítés keretében segítséget nyújt a működési területén élő szociális és mentálhigiénés problémái vagy egyéb krízishelyzete miatt segítségre szoruló személynek, családnak az ilyen helyzethez vezető okok megelőzése, a krízishelyzet megszüntetése, valamint az életvezetési képesség megőrzése céljából.

(2) A családsegítés igénybevételével kapcsolatban az Szt. 64. §-ában foglaltak az irányadók.

(3) Az önkormányzat a családsegítés keretében az Szt-ben meghatározott ellátásokat a Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat útján biztosítja.

Gyermekjóléti szolgálat

17. § (1) A gyermekjóléti szolgálat szervezési, szolgáltatási és gondozási feladatokat lát el a védőnői szolgálattal együttműködve.

(2) A szolgálat feladatai:

a. ) a településen élő gyermekek szociális helyzetének folyamatos figyelemmel kísérése,
b. ) gyermekek jogairól, a részükre biztosított támogatásokról való tájékoztatás,
c. ) a védelembe vett gyermek gondozási, nevelési tervének elkészítése,
d. ) nevelési-oktatási intézmények gyermekvédelmi feladatai ellátásának segítése,
e. ) a rendelet végrehajtásának figyelemmel kísérése,
f. ) felkérésre környezettanulmány készítése, az örökbe fogadni szándékozók körülményeinek vizsgálata.
(3) Az önkormányzat a gyermekjóléti szolgálat keretében az Szt-ben meghatározott ellátásokat a Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat útján biztosítja.

Jelzőrendszeres házi segítségnyújtás

18. § (1) A jelzőrendszeres házi segítségnyújtás igénybevételére, a jogosultság igazolására vonatkozóan az Szt. 65. §-ban foglaltak az irányadók.

(2) Az önkormányzat a jelzőrendszeres házi segítségnyújtás keretében az Szt-ben meghatározott ellátásokat a Csurgó Kistérségi Többcélú Társulás útján biztosítja.

V. Fejezet

Záró rendelkezések

19. § (1) E rendelet 2015. március 1. napján lép hatályba. E rendelet hatályba lépésével egyidejűleg hatályát veszti a szociális ellátások helyi szabályozásáról szóló 1/2014.(I.30.) önkormányzati rendelet, valamint a rendeletet módosító önkormányzati rendeletek.

(2) Az e rendeletben nem szabályozott kérdésekben a szociális igazgatásról és a szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény, és e törvény végrehajtására hozott magasabb szintű jogszabályok rendelkezéseit kell alkalmazni.

(3) A rendelet kihirdetéséről a helyben szokásos módon a jegyző gondoskodik.

1

Módosította a 13/2016 (XII.15.) számú önkormányzati rendelet.