Zákányfalu Község Önkormányzata Képviselő-testületének 8/2018. (VII. 20.) önkormányzati rendelete
az Önkormányzat vagyonáról és a vagyongazdálkodás szabályairól
Hatályos: 2018. 07. 21- 2018. 07. 21Zákányfalu Község Önkormányzata Képviselő-testületének 8/2018. (VII. 20.) önkormányzati rendelete
az Önkormányzat vagyonáról és a vagyongazdálkodás szabályairól1
Zákányfalu Község Önkormányzatának Képviselő-testülete a Magyarország Alaptörvényének 32. cikk (2) bekezdésében, a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 143. § (4) bekezdés i) pontjában, a helyi önkormányzatok és szerveik, a köztársasági megbízottak, valamint egyes centrális alárendeltségű szervek feladat- és hatásköreiről szóló 1991. évi XX. törvény 138. § (1) bekezdés j) pontja, valamint a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény 5. (4) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján a következő rendeletet alkotja:
A rendelet hatálya
1. § (l) E rendelet hatálya kiterjed:
a) Zákányfalu Község Önkormányzat Képviselő-testületére, annak szerveire, továbbá az önkormányzat által alapított és tulajdonosi irányítása alatt működő költségvetési szervekre (a továbbiakban: intézmények);
b) mindazokra a dolgokra, melyek az önkormányzat tulajdonában vannak, így az ingatlan és ingó dolgokra, vagyoni értékű jogokra, a gazdasági társaságban az önkormányzatot 
megillető részesedésekre, valamint az értékpapírokra (a továbbiakban: önkormányzati vagyon).
(2) E rendelet hatálya nem terjed ki:
a) az önkormányzat tulajdonában lévő lakásokra és helyiségek bérletére, az elővásárlási joggal érintett bérlakások értékesítésére, melyre a vonatkozó külön önkormányzati rendeletet kell alkalmazni.
b) az önkormányzat tulajdonában lévő közterületek tulajdonjogot nem érintő hasznosítására. Ezek használatának engedélyezésére és közterületek használatba adására a tárgyat szabályozó külön önkormányzati rendeletet kell alkalmazni.
c) a közbeszerzésről szóló törvény hatálya alá tartozó közbeszerzésekre.
Az önkormányzati vagyon
2. § (l) Az önkormányzati vagyon rendeltetése szerint törzsvagyonból és 1. mellékletben meghatározott üzleti vagyonból áll.
(2) A forgalomképtelen törzsvagyon körébe tartozó vagyontárgyak körét a 2. mellékletben kizárólagos önkormányzati tulajdonban lévőn vagyontárgyak), valamint nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű nemzeti vagyonnak (továbbiakban együtt: forgalomképtelen törzsvagyon) minősülő vagyontárgyak alkotják.
(3) Zákányfalu Község Önkormányzat Képviselő-testülete a forgalomképtelen minősülő 
vagyonából nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű nemzeti vagyonnak minősülő vagyonelemeket nem kíván megjelölni.
(4) A korlátozottan forgalomképes törzsvagyon vagyontárgyait a 3. melléklet tartalmazza.
A tulajdonosi jogok gyakorlása
3. § (1) A tulajdonosi jogokat a képviselő-testület gyakorolja e rendeletben meghatározott kivételekkel.
(2) Versenyeztetés esetén a Bírálóbizottság tagjait a képviselő-testület által átruházott hatáskörben a polgármester bízza meg.
(3) Önkormányzati vagyonkezelő szervek: Zákányi Közös Önkormányzati Hivatal (továbbiakban: Hivatal), és az önkormányzat költségvetési szervei.
(4) Az önkormányzat által alapított gazdasági társaságokban a tulajdonosi jogosítványokat a képviselő-testület nevében a polgármester gyakorolja
(5) Az önkormányzati. törzsvagyon, -valamint az üzleti vagyon állagának megőrzéséről 
üzemeltetéséről a képviselő-testület a Hivatal, valamint intézmény útján gondoskodik. A vagyonkezelésre vonatkozó részletes szabályokat (vagyonkezelés módja, vagyonkezelői jog ellenértéke, vagyonkezelés ellenőrzése, stb.) a vonatkozó jogszabályok, a tulajdonosi joggyakorlóval megkötött vagyonkezelési szerződés tartalmazza. Az Önkormányzat belső 
ellenőrzést végezhet a saját vagy az irányítása, felügyelete alá tartozó gazdálkodó szervezet, költségvetési szerv használatába, vagyonkezelésébe adott nemzeti vagyonnal való gazdálkodás tekintetében.
(6) A vagyongazdálkodás általános szabályai:
a) Az önkormányzati vagyon értékének meghatározása a nyilvántartott érték figyelembevételével vagy értékbecsléssel történik.
b) A versenytárgyalási eljárás során a döntéshozó a beszerzési, közbeszerzési szabályzatai, valamint önkormányzati vagyontárgyak értékesítését, hasznosítását célzó eljárások helyi szabályairól szóló rendelkezései alapján jár el.
4. § (l) A képviselő-testület döntése alapján a Hivatal feladata a versenytárgyalás lebonyolítása.
(2) A szerződés megkötésére a polgármester jogosult.
Az önkormányzati vagyon értékének meghatározása
5. § (1) Értékesítéskor a vagyon értékét az alábbiak szerint kell megállapítani:
a) értékpapír esetén a piaci érték alapján,
b) egyéb ingó és ingatlan vagyon esetén a nyilvántartási érték vagy 3 hónapnál nem régebbi értékbecslés alapján.
(2) Ha a szerződés tárgya több vagyontárgy (vagyontömeg), a rendelet értékhatárra vonatkozó rendelkezéseinek alkalmazásakor a vagyontárgyak együttes értéke az irányadó.
(3) Örökölt vagyon esetén a hagyatéki eljárás során megállapított értéket kell a vagyon értékének tekinteni, amennyiben az adó- és értékbizonyítvány 3 hónapnál nem régebbi.
(4) Önkormányzati vagyon hasznosítása során — annak adás-vételét kivéve — a nyilvántartott értéket kell figyelembe venni.
Eljárás a tulajdonos képviseletében
6. § Az önkormányzatot a polgármester képviseli. Az önkormányzat jogi képviseletének biztosításáról megfelelő költségvetési fedezet esetén, a kötelezettségvállalásra irányadó szabályok szerint a polgármester gondoskodik.
A felajánlott vagyon elfogadása7. § Ha a vagyonról az önkormányzat javára lemondtak, az ellenérték nélkül felajánlott vagyon elfogadásához szükség van a képviselő-testület külön elfogadó nyilatkozatára.
8. § (1) A képviselő-testület hatáskörébe tartoznak az alábbi, vagyonhasznosításra vonatkozó döntések értékhatártól függetlenül:
a) az önkormányzat tulajdonát képező vagyontárgyaknak a besorolása,
b) ingó, ingatlan eladása, vásárlása, cseréje, értékesítésre történő kijelölése, megterhelése, hasznosítása, használata azzal, hogy az intézmények rendelkezésére bocsátott, közfeladat-ellátás célját szolgáló vagyontárgyak hasznosítására az intézmény vezetője jogosult,
c) gazdasági társaságokban fennálló részesedéseinek értékesítésre történő kijelölése, valamint pénzbeli és apport befektetése társaságokba,
d) hitel felvétele, illetve annak felvételéhez vagyoni fedezet biztosítékul nyújtása,
e) kötvény, váltó kibocsátása és elfogadása,
f) kezesség vállalása, egy évet meghaladó lejáratú értékpapír vásárlása,
g) gazdasági társaság alapítása,
h) civil szervezetek támogatása, behajthatatlan követelések elengedése, törlése, ellenérték nélkül felajánlott vagyon elfogadása,
i) önkormányzati vagyont érintő pályázatok elbírálása.
Önkormányzati követelésekről való lemondás, követelések elengedése
9. § (1 )Önkormányzati követelésekről a következő esetekben lehet lemondani:
a) csődegyezségi megállapodásban,
b) bírói egyezség keretében,
c) felszámolási eljárás során, ha a felszámoló által írásban adott nyilatkozat alapján a követelés várhatóan nem térül meg,
d) ha a követelés bizonyítottan csak veszteséggel vagy aránytalanul nagy 
költségráfordítással érvényesíthető,
e) ha a követelés érvényesítése a kötelezett életvitelét bizonyítottan és számottevően ellehetetlenítené, mely során különösen kiskorú gyermekei fedél, lakás nélkül maradnának, s a kötelezett tartási kötelezettsége körébe tartozó hozzátartozói tartását nem tudná biztosítani,
f) a kötelezett bizonyíthatóan nem lelhető fel,
g) az Önkormányzat Képviselő-testülete jogszabályban meghatározott közérdekű cél esetén, ha a lemondás a közérdekű cél megvalósítását szolgálja,
h) ha a kötelezett kötelezettségének teljesítése a község foglalkoztatási helyzetét oly 
módon befolyásolná, hogy várhatóan munkahelyek szűnnének meg.
(2) A követelés elengedésére jogosultak eljárásul során alaposan mérlegelik a kötelezett (adós) pénzügyi helyzetét. Az adósság jellegével és az adós helyzetével összefüggően az alapos 
döntéshez szükséges minden iratot kötelesek beszerezni "(így - -különösen: jövedelemigazolások, az üggyel kapcsolatos szerződések, számlák, pénzügyi mérlegek, más hatóságok, szervek határozatai, ítéletei, döntései, tulajdoni lapok, együtt élő személyek megállapítása, ellátásra szoruló közös háztartásban élő hozzátartozók megállapítsa stb.). A rendelkezésre álló bizonyítékok alapján alapos mérlegelés után lehet a követelésről lemondás kérdésében dönteni.
(3) Zákányfalu Község Önkormányzat költségvetési szerveinek vezetői a kisösszegű értékhatárára irányadó szabályok szerint mondhatnak le az önkormányzatot (intézményüket) illető követelésről.
(4) A követelés elengedés a kisösszegű követelés értékhatárára irányadó szabályok szerinti értékhatár és nettó 1.000.000,- Ft között van, a döntés meghozatalára a polgármester jogosult.
(5) A képviselő-testület mondhat le a követelésről nettó 1.000.000,- Ft-ot meghaladó értékhatár felett.
(6) A követelésről való lemondásra jogosult a követelésről részben vagy egészben mondhat le. Minden követelésről való lemondás elbírálására és döntésére jogosult megállapodhat a kötelezettel a követelés behajtása és beszedhetősége érdekében értéket képező és az önkormányzat számára hasznosuló szolgáltatás teljesítésében. Köthető részletfizetési vagy a követelés beszedését, teljesülését biztosító más polgári jogszerződés is (így különösen beszámítási megállapodás, tartozásátvállalás, kezesi szerződés, zálogjogi szerződés stb.).
Önkormányzati vagyontárgyak értékesítését, hasznosítását, adás-vételét célzó eljárás
10. § A versenyeztetés e rendelet 4. mellékletében foglaltak szerint, nyilvános (egyfordulós) pályázati eljárás útján valósul meg.
11. § Eltérő rendelkezés hiányában, versenyeztetési eljárás nélkül történhet az önkormányzati vagyontárgy elidegenítése, vétele, használatba adása, bérbeadása, vagy más módon történő hasznosítása, amennyiben az alábbi feltételek valamelyike teljesül (legalább egy feltételnek teljesülnie kell):
a) ha annak értéke nem éri el a jogszabályban meghatározott értékhatárt, vagy
b) jogszabályban meghatározott egyéb esetben.
12. § (1) A pályázati felhívásban illetve a részletes pályázati kiírásban előírható, hogy az ajánlattevőnek ajánlata benyújtásakor szerződéstervezetet is csatolnia kell, vagy a megküldött szerződéstervezet elfogadásáról kell nyilatkoznia.
(2) Ingatlan és ingó vagyon értékesítése esetén a pályázati felhívásnak tartalmaznia kell még (valamennyi feltételnek teljesülnie kell):
a) nyilvántartott értéket vagy 3 hónapnál nem régebbi vagyonértékelést,
b) az ingatlan és ingó vagyon azonosítására vonatkozó adatokat, ingatlan tulajdoni lap másolatot (3 hónapnál nem régebbi),
c) a terület övezeti besorolására vonatkozó adatokat,
d) az érvényes településrendezési tervek (építési szabályzat és szabályozási terv) szerint a beépíthetőségre vagy a beépítés korlátozására vonatkozó szabályok ismertetését,
e) a megtekinthetőség idejét, módját,
f) önkormányzat érdekeit szolgáló garanciákra történő utalást,
g) az adott ingatlant, ingóságot érintő, harmadik személyre vonatkozó jogosultságot.
(3) Ingatlan és ingó vagyon értékesítését nem eredményező hasznosítása esetén a részletes pályázati kiírás tartalmazza az előbbi bekezdéseken túl (valamennyi feltételnek teljesülnie kell):
a) a lehetséges hasznosítás céljának, időtartamának megjelölését,
b) az ingatlan állapotának, felszereltségének ismertetését, a vagyonkezelő megnevezését,
c) a bérleti, használati díj mértékét,
d) a jogviszony megszűntekor az eredeti állapot helyreállítására vonatkozó kikötéseket, nyilvántartott értéket.
(4) A kiíró a pályázati felhívásban a részletes pályázati kiírás átadását meghatározott mértékű térítési díj megfizetéséhez kötheti. A pályázó a pályázat eredményének közzétételéig köteles titokban tartani ajánlata tartalmát. A benyújtott pályázatokat legalább a pályázat lezárásáig titokban kell kezelni.
A rendelet a 2010. évi CXXX. törvény 12/B. §-a alapján hatályát vesztette 2018. július 22. napjával.