Zákányfalu Község Képviselő-testületének 11/2019 (XI.29.) önkormányzati rendelete
a pénzbeli és természetben nyújtott szociális ellátásokról
Hatályos: 2023. 08. 11Zákányfalu Község Képviselő-testületének 11/2019 (XI.29.) önkormányzati rendelete
a pénzbeli és természetben nyújtott szociális ellátásokról
Zákányfalu Község Önkormányzatának Képviselő-testülete a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 1. § (2) bekezdésében, a 26. §-ban, a 32. § (3) bekezdésében, a 48. § (4) bekezdésében, valamint a 132. § (4) bekezdésében, kapott felhatalmazás alapján, valamint Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13. § (1) bekezdés 8. pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:
Általános rendelkezések
1. §1
2. Értelmező rendelkezés
2. § (1) Ha e rendelet másként nem rendelkezik, a rendelet II. fejezetében szabályozott települési támogatások esetében a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény (a továbbiakban: Szt.) I. fejezetében, valamint a 25. § (1) és (3) bekezdésében, továbbá a pénzbeli és természetbeni szociális ellátások igénylésének és megállapításának, valamint folyósításának részletes szabályairól szóló 63/2006. (III. 27.) Korm. rendelet I. fejezetében foglaltakat kell alkalmazni.
(2) E rendelet alkalmazásában
a) különélő házastársak: azok, akiknek bejelentett lakóhelyük, tartózkodási helyük különböző, vagy a házasság felbontásának megindítását hivatalos irattal igazolják,
b) rendszeres ellátás: a települési támogatás keretében megállapított, lakásfenntartási hozzájárulás, az ápolási hozzájárulás, rendszeres gyógyszer hozzájárulás
c) eseti ellátás: rendkívüli települési támogatás,
d) környezettanulmány: a kérelmező és családja vagyoni, szociális, egészségügyi, lakás vagy egyéb körülményeiről a tényállás tisztázása, illetve az ellátásra való jogosultság ellenőrzése érdekében a helyszínen készített irat, amely az ügyre vonatkozó lényeges nyilatkozatokat és megállapításokat is rögzíti,
e) önhiba: az a felróható magatartás (cselekvés vagy mulasztás) amelynek következtében a létfenntartást veszélyeztető élethelyzet, időszakosan vagy tartósan fennálló létfenntartási gond kialakul, így különösen ha:
fa) a kiskorú szülője, gondozója nem intézkedett az őt megillető tartásdíj megállapításáról, behajtásáról,
fb) a kérelmező nem tett lépéseket a társadalombiztosítás keretébe tartozó ellátás megállapítására,
fc) az álláskereső elhelyezkedése, a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény szerinti ellátás megállapítása érdekében az állami foglalkoztatási szervvel nem működött együtt.
f) létfenntartást veszélyeztető rendkívüli élethelyzet (az önhiba kivételével) különösen:
fa) a kérelmező vagy a kérelmezővel közös háztartásában élő közeli hozzátartozók valamelyikének esetében hirtelen fellépő és kórházi ápolást igénylő betegsége, továbbá súlyos vagy életveszélyes sérüléssel járó balesete,
fb) a kérelmező vagy a kérelmezővel közös háztartásban élő közeli hozzátartozók valamelyikének a munkáltató rendes felmondása által bekövetkezett munkanélkülisége, a munkahely elvesztését követő 30 napon belül,
fc) a lakhatást biztosító épületet elpusztító, vagy e rendeltetését akadályozó köztudomású elemi kár (pl. tűz, szél- ill. hóvihar, belvíz, más időjárási károsító hatás, stb.), továbbá meghibásodás (pl. csőtörés, gázrobbanás, elektromos meghibásodás, stb.),
fd) a lakáshasználat jogának tényleges elvesztése, hajléktalanná válás,
fe) ha a külterületi vagy zártkerti ingatlanban egyedül élő személy, akinek étkezése nem biztosított, és jövedelméből az alapvető élelmiszer szükségletét fedezni nem tudja,
ff) bűncselekmény, vagy szabálysértés (pl. rablás, lopás, betörés, stb.) következtében elszenvedett létfenntartást veszélyeztető élethelyzet,
fg) a gyermek egy hetet meghaladó kórházi kezelése
fh) gyermek betegsége miatt a szülő harminc egymást követő napot meghaladó táppénzt vesz igénybe,
fi) a gyermek betegsége miatt társadalombiztosítási szerv által nem finanszírozott gyógyászati segédeszköz használatára szorul, és közgyógyellátásra nem jogosult,
fj) a gyermeket gondozó/nevelő család családok átmeneti otthonába kerül,
fk) a gyermek védelembe vételére kerül sor a család anyagi körülményei miatt,
fl) a törvényes felügyeletet ellátó szülő halála esetén az árvaellátás megállapításáig,
fm) nevelésbe vett gyermek családjával való kapcsolattartás
g) időszakosan vagy tartósan fennálló létfenntartási gond különösen, az önhibán kívüli:
ga) adósság miatt kikapcsolt közüzemi szolgáltatás (áram, víz, gáz) újra üzembe helyezésének anyagi terhe,
gb) krónikus betegség miatt bekövetkezett gyógyintézeti kezelés (kórházi, szanatóriumi ápolás),
gc) gyógyászati segédeszköz beszerzése,
gd) lakhatást biztosító épületet elpusztító, vagy e rendeltetését akadályozó köztudomású elemi kár (pl. tűz, szél- ill. hóvihar, belvíz, más időjárási károsító hatás, csőtörés, gázrobbanás, elektromos meghibásodás, stb.)
he) válsághelyzetben lévő várandós anya gyermeke megtartásának anyagi terhe,
gf) gyermeket gondozó háztartás - iskoláztatással, a gyermek fogadásának előkészítésével,
gg) a nevelésbe vett gyermek családjával való kapcsolattartásával, a gyermek családba való visszakerülésének előkészítésével, vagy a gyermek hátrányos helyzetével és betegségével kapcsolatos - anyagi terhe,
gh) temetési költségek viselésével kapcsolatos kiadások,
gi) rendszeres gyógyszer hozzájárulás keretében nem támogatható gyógyszerköltség, gyógyászati segédeszköz vagy fogászati költség felmerülése,
gj) ha a háztartás, az ingatlana fűtéséhez tűzifát használ, és annak időszakosan felmerülő költségét – létfenntartás veszélyeztetése nélkül – viselni nem képes.
3. Hatásköri szabályok
3. §2 (1)3 E rendelet a 7. §-ában, 8. §-ában, 8/A §-ában és a 9. §-ában szabályozott szociális hatósági feladat- és hatásköröket a Képviselő-testület által átruházott hatáskörben a polgármester gyakorolja.
(3) Az (1) bekezdésben meghatározott hatáskör gyakorlója dönt az ellátásra való jogosultság elbírálásáról, az ellátás megállapításáról, módosításáról, megszüntetéséről. Elrendelheti a jogosulatlanul és rosszhiszeműen felvett ellátás visszafizetését. A megtérítés összegének, illetve pénzegyenértékének és a kamat összegének elengedésére, csökkentésére, részletekben történő megfizetésére vonatkozóan az Szt. 17. § (5) bekezdésében meghatározottak az irányadók.
(4) A polgármester (1) bekezdésben meghatározott hatáskörben hozott döntése elleni fellebbezést a Képviselő - testület bírálja el.
(5)4 A Képviselő – testület (4) bekezdésben meghatározott döntése ellen jogszabálysértésre hivatkozva a Pécsi Törvényszéknél lehet keresettel élni.
4. Eljárási rendelkezések
4. § (1)5 E rendeletben szabályozott pénzbeli és természetbeni ellátások megállapítására irányuló kérelmeket a Zákányi Közös Önkormányzati Hivatalnál és Zákányi Közös Önkormányzati Hivatal Zákányfalui Kirendeltségén (a továbbiakban: Hivatal) lehet előterjeszteni személyesen, ügyfélkapun keresztül elektronikusan vagy postai úton.
(2) A kérelmet az ellátást igénybevevő vagy meghatalmazottja, továbbá törvényes képviselője nyújthatja be. A meghatalmazást teljes bizonyító erejű magánokirattal, a törvényes képviseletet jellegének megfelelő okirattal kell igazolni.
(3) A rendelet 9. §-ában meghatározott rendkívüli települési támogatás megállapítása iránti kérelmet az is előterjesztheti, akit a bíróság cselekvőképességet korlátozó gondnokság alá helyezett.
(4) A rendszeres ellátás iránti újabb kérelmet legkorábban az adott ellátásra való jogosultság időtartamának lejártát követő hónapban lehet benyújtani.
(5) A lakcím megállapítása szempontjából a személyi adat- és lakcímnyilvántartás adatai irányadóak.
(6) A rendkívüli települési támogatás megállapítása iránti kérelemhez csatolni kell a rendkívüli élethelyzet, illetve az időszakosan vagy tartósan fennálló létfenntartási gond alátámasztására szolgáló, többletköltséget igazoló dokumentumokat.
(7) A jövedelem számításához felhasználható bizonyítékok:
a) a havonta mérhető rendszeres jövedelemre vonatkozóan a rendeletben meghatározott ellátások esetében a kérelem benyújtását megelőző 1 hónap jövedelméről szóló, a jövedelem típusának megfelelő igazolás az Szt. 10. § -ában foglaltak – ide nem értve a 10. § (4) bekezdés c) pontját - figyelembe vételével,
b) a nem havi rendszerességgel szerzett, illetve vállalkozásból származó jövedelem esetén a rendeletben meghatározott ellátások esetén a kérelem benyújtását megelőző 12 hónap egy havi átlagáról szóló igazolás vagy jövedelemnyilatkozat az Szt. 10. § -ában foglaltak - ide nem értve a 10. § (4) bekezdés c) pontjának - figyelembe vételével,
c) a b) pont szerinti jövedelemnyilatkozat vitatása esetén az Szt. 10. § (6) bekezdésében foglaltak - a fenntartási költségeket igazoló, három hónapnál nem régebbi dokumentumok (PB-gázpalack-, vezetékes gáz-, villanyáram-, víz- és csatornahasználati díj, szemétszállítási díj, lakbér, közös költség, lakáscélú pénzintézeti kölcsön törlesztés, albérleti díj, tv- Internet előfizetés díja, telefon- mobil előfizetés díja) - figyelembe vételével.
(8) A tényállás tisztázása érdekében a hatáskör gyakorlója környezettanulmányt készíthet, illetve készíttethet. Amennyiben az ügyfél a környezettanulmány elkészítését nem teszi lehetővé, és emiatt a tényállás nem kellően tisztázott, úgy a hatáskör gyakorlója a rendelkezésre álló adatok alapján dönt, vagy az eljárást megszünteti. Erről az ügyfelet tájékoztatni kell.
(9)6 A Polgármester az ellátás megállapítása során, továbbá már megállapított ellátás jogszerűségével kapcsolatos bejelentés vagy hivatalos tudomásszerzés alapján – különösen az ápolási kötelezettség teljesítésének ellenőrzése során – környezettanulmány elkészítésére felkérheti a Zákányi Közös Önkormányzati Hivatalt vagy a Csurgó Járási Család- és Gyermekjóléti Központ és Szolgálatot.
(10)7 A megállapított rendszeres pénzbeli ellátásokat utólag, minden hónap 10. napjáig, az eseti pénzbeli ellátásokat a megállapító határozat végrehajthatóvá válását követően kell folyósítani a jogosult kérelmének megfelelően postai vagy banki utalással, vagy házipénztárból. A folyósítás módjáról az ellátást megállapító határozatban kell rendelkezni.
(11) A hatáskör gyakorlója kivételesen, indokolt esetben házipénztári kifizetést is engedélyezhet különösen kézbesítési címmel nem rendelkező jogosult, illetve a jogosult életét, testi épségét veszélyeztető élethelyzet esetén.
(12) Az e rendeletben szabályozott ellátások felhasználását a hatáskör gyakorlója ellenőrizheti. Az ellátásban részesülő köteles
a) az ellenőrzést tűrni,
b) az ellenőrzést végző személlyel együttműködni,
c) a kért adatokat rendelkezésre bocsátani,
d) az ellátás cél szerinti felhasználását igazolni.
(13) A rendszeres ellátást
a) a feltételek fennállása esetén a kérelem benyújtása hónapjának 1. napjától kell megállapítani,
b) a megszűnésre okot adó körülmény bekövetkezése hónapjának utolsó napjával kell megszüntetni,
d) a jogosult halála esetén
da) a természetbeni ellátásnál a halál bekövetkezése hónapjának utolsó napjával,
db) pénzellátásnál annak a hónapnak az utolsó napjával kell megszüntetni, melyre a jogosult azt utoljára felvette.
(14) A jogosulatlanul és rosszhiszeműen felvett ellátás visszafizetésének elrendelése esetén, ha a kötelezett a megtérítés összegének, illetve pénzegyenértékének és a kamat összegének részletekben történő megfizetését vállalja, a részletfizetési kötelezettségét azonban nem teljesíti, tartozása egy összegben válik esedékessé.
(15) Ha a jogalap nélkül felvett ellátási formából már nem történik folyósítás, úgy a jogalap nélkül felvett ellátás összege a megszüntetést követően ugyanazon a jogcímen ismételten megállapított és folyósított ellátásból a tartozás megtérüléséig levonható. A levonás mértéke nem haladhatja meg a folyósított ellátás havi összegének 30 % - át.
(16) Ha a rendszeres ellátásra való jogosultság a (15) bekezdés alapján szűnt meg, a jogosult a tartozás megtérüléséig, de legfeljebb a döntés véglegessé válásától számított egy évig nem jogosult a megszüntetett ellátással azonos típusú ellátásra.
(17) A fizetésre kötelezett személy a fizetésre kötelező határozat véglegessé válásától számított tizenöt napon belül fizetési kötelezettségét nem teljesíti, úgy a megállapító szerv a követelést adók módjára hajtja be.
(18) A 8. § (7) bekezdésében meghatározott összegű rendkívüli települési támogatás összegét meghaladó támogatás megállapításáról a polgármester javaslatának figyelembe vételével a Képviselő – testület dönt.
Települési támogatás ellátási formái
5. Az ellátások rendszere
5. § Az Szt. valamint e rendelet alapján a jogosult részére az alábbi települési támogatások állapíthatók meg:
1. pénzbeli szociális ellátások
a) ápolási hozzájárulás,
b) rendszeres gyógyszer hozzájárulás,
c) rendkívüli települési támogatás.
2. természetbeni szociális ellátás:
lakásfenntartási hozzájárulás
6. Ápolási hozzájárulás
6. § (1) Az ápolási hozzájárulás a 18. életévet betöltött, tartósan beteg, gondozásra szoruló hozzátartozójának állandó otthoni ápolását, gondozását végző személy részére biztosított anyagi hozzájárulás.
(2) Az ápolást végző személy számára egyidejűleg csak egy ápolási hozzájárulásra való jogosultság állapítható meg, továbbá egy ápolt személyre tekintettel csak egy ápolást végző személy számára adható.
(3) Az ápolási hozzájárulás megállapítható a jegyes kivételével a nagykorú hozzátartozónak (továbbiakban ápoló), aki 18. életévét betöltött tartósan beteg, gondozásra szoruló személy (továbbiakban ápolt) állandó otthoni ápolását, gondozását végzi, ha
a)8 az ápoló családjában az egy főre jutó jövedelem nem haladja meg az szociális vetítési alap mindenkori legkisebb összegének 200 %-át,
b) az ápoló és az ápolt közös háztartásban él, vagy az ápoló tartós ottlétét, és az ápolási, gondozási feladatok elvégzését környezettanulmány igazolja.
(4) A (3) bekezdés alkalmazásában hozzátartozónak kell tekinteni a Ptk 8:1. § (1) bekezdés 2. pontja szerinti személyt, valamint a szülő testvérét.
(5) A (3) bekezdés alkalmazásában tartósan beteg, gondozásra szoruló személy az, aki előre láthatólag három hónapnál hosszabb időtartamban, állandó ápolást, gondozást igényel, és
a) mások személyes segítsége nélkül, önállóan nem képes
aa) étkezni,
ab) tisztálkodni,
ac) öltözködni,
ad) illemhelyet használni,
ae) lakáson belül - segédeszköz igénybevétele nélkül – közlekedni, feltéve, hogy esetében a felsoroltak közül legalább három feltétel egyidejűleg fennáll, továbbá
b) az ápolás, gondozás szükségességét az ápolt lakcímén felvett környezettanulmány alátámasztja.
(6)9 Az ápolási hozzájárulás havi összege legfeljebb a szociális vetítési alap 100%-a, de nem haladhatja meg az Szt. 45. § (7) bekezdésében foglalt összegnek és a jogosult részére folyósított más rendszeres települési támogatás havi összegének a különbözetét.
(7) Az ápolási hozzájárulást 6 hónap időtartamra kell megállapítani.
(8) Nem jogosult ápolási hozzájárulásra a hozzátartozó, ha
a) az ápolt személy 1 hónapot meghaladóan fekvőbeteg-gyógyintézeti, valamint nappali ellátást nyújtó vagy bentlakásos szociális intézményi ellátásban részesül,
b) saját jogán rendszeres pénzellátásban részesül,
c) nappali tagozaton tanulói, hallgatói jogviszonyban áll, képzésben vesz részt,
d) keresőtevékenységet folytat,
e) az ápolt és az ápoló között érvényes tartási, életjáradéki vagy öröklési szerződés áll fenn.
(9) Az ápolási hozzájárulásra való jogosultságot meg kell szüntetni, ha
a) a (8) bekezdésben felsoroltak valamelyike bekövetkezik,
b) az ápolt személy állapota az állandó ápolást, gondozást már nem teszi szükségessé,
c) az ápolást végző személy a kötelezettségét nem teljesíti,
d) az ápolt személy meghal,
e) az ápoló lakcíme a támogatás folyósítása alatt illetékességet érintően megváltozik,
(10) Az ápolt személy halála esetén az ápolási hozzájárulás folyósítását a halál időpontja hónapjának utolsó napjával kell megszüntetni.
(11) Az ápolási hozzájárulás iránti kérelmet a rendelet 1. melléklete szerinti nyomtatványon kell benyújtani. A kérelemhez csatolni kell a kérelmező, valamint a családjában élő közeli hozzátartozók havi nettó jövedelméről szóló igazolásokat, nyilatkozatokat.
(12) Az ápolást végző személynek a házi segítségnyújtás keretében segítség nyújtható, illetve az ápolt személy átmenetileg, de egybefüggően legfeljebb egy hónapos időtartamban ellátható, ha
a) az ápolt személy egészségi állapota ezt indokolja,
b) az ápolást végző személy akadályoztatása miatt az ápolási tevékenységet nem tudja ellátni.
(13) Az (9) bekezdésének c) pontja alkalmazásában az ápolási kötelezettség nem teljesítésének minősül, ha
a) az ápolást végző személy két egymást követő napon - ide nem értve a (8) bekezdés a) pontja és a (12) bekezdésben foglalt esetet - nem gondoskodik az ápolt személy alapvető gondozási, ápolási igényének kielégítéséről, az ellátott és lakókörnyezete megfelelő higiénés körülményének biztosításáról, az esetleges vészhelyzet kialakulásának megelőzéséről,
b) fekvőbeteg szakellátást nyújtó intézmény, vagy az ápolt háziorvosa – ápolási kötelezettség nem teljesítéséből adódóan – az ápolt nem megfelelő ellátásáról, egészségi állapotának veszélyeztetettségéről tesz bejelentést.
7. Rendszeres gyógyszer hozzájárulás
7. § (1)10 Az egészségi állapot megőrzése és helyreállítása érdekében közgyógyellátásra nem jogosult személy részére rendszeres gyógyszer hozzájárulás állapítható meg, ha
a) családjában az egy főre jutó havi nettó jövedelem nem haladja meg a szociális vetítési alap mindenkori legkisebb összegének 400%-át,
b) egyedül élő, egyedülálló és havi nettó jövedelme nem haladja meg szociális vetítési alap mindenkori legkisebb összegének 500 %-át,
és a rendszeresen szedendő gyógyszereinek havonta felmerülő költsége a 4.000,- Ft-ot eléri.
(2) Az (1) bekezdés alkalmazásában rendszeres gyógyszerköltségnek kell tekinteni a krónikus betegséggel összefüggő, havi rendszerességgel szedett, vényköteles gyógyszerek egy havi adagjának költségét. A rendszeres gyógyszer hozzájárulás megállapításánál nem vehetők figyelembe a krónikus betegséggel összefüggésben szedett, vény nélkül kapható, gyógyszernek nem minősülő gyógyhatású készítmények, a táplálékkiegészítők, a vitaminok és a gyógyászati segédeszközök.
(3) A rendszeres gyógyszer hozzájárulás havi összege az igazolt gyógyszerköltség összege, azonban legfeljebb
a)11 az (1) bekezdés a) pontja alapján szociális vetítési alap 400 %-át meg nem haladó egy főre jutó jövedelem esetén 8.000,- Ft,
b)12 az (1) bekezdés b) pontja alapján szociális vetítési alap 500 %-át meg nem haladó, egy főre jutó jövedelem esetén 10.000,- Ft,
c)13
de nem haladhatja meg az Szt. 45. § (7) bekezdésében foglalt összegnek és a jogosult részére folyósított más rendszeres települési támogatás havi összegének a különbözetét.
(4) A rendszeres gyógyszer hozzájárulást hat hónap időtartamra kell megállapítani.
(5) A rendszeres gyógyszer hozzájárulás tovább nem folyósítható, és a hozzájárulásra való jogosultságot meg kell szüntetni, ha
a) a rendszeres gyógyszer hozzájárulásban részesülő személy lakcíme illetékességet érintően a támogatás folyósításának időtartama alatt megváltozik,
b) a jogosult a hozzájárulás megszüntetését kéri,
c) a jogosult meghal.
(6) A rendszeres gyógyszer hozzájárulás megállapítása iránti kérelmet a rendelet 2. melléklete szerinti nyomtatványon kell benyújtani. A kérelemhez csatolni kell a kérelmező, valamint a családjában élő közeli hozzátartozók havi nettó jövedelméről szóló igazolásokat, nyilatkozatokat, a krónikus betegséggel összefüggő, havi rendszerességgel szedett, vényköteles gyógyszerek egy havi adagjának költségét igazoló pénztári bizonylato(ka)t.
8. Rendkívüli települési támogatás
8. §14 (1)15 Az önhibáján kívül létfenntartást veszélyeztető rendkívüli élethelyzetbe került, valamint az időszakosan vagy tartósan létfenntartási gonddal küzdő személyek részére rendkívüli települési támogatás állapítható meg.
(2) A rendkívüli települési támogatás adható
a) létfenntartási hozzájárulásként,
b) temetési hozzájárulásként,
c) eseti gyógyszer - és gyógyászati segédeszköz hozzájárulásként,
d) szilárd tüzelőanyag hozzájárulásként,
e) élelmiszer hozzájárulásként,
f) beiskolázási hozzájárulásként.
(3) A (2) bekezdés a) és c)-e) pontjában foglaltak alapján nyújtott rendkívüli települési támogatásra jogosult az a személy, akinek háztartásában az egy főre jutó havi jövedelem
a) egyszemélyes háztartás esetén nem haladja meg a szociális vetítési alap 500%-át,
b) kétszemélyes háztartás esetén nem haladja meg a szociális vetítési alap 450%-át,
c) három-, vagy többszemélyes háztartás esetén nem haladja meg a szociális vetítési alap 400 %-át.
(4) A (2) bekezdés b) pontjában foglaltak alapján nyújtott rendkívüli települési támogatásra jogosult az a személy, akinek háztartásában az egy főre jutó havi jövedelem
a) egyszemélyes háztartás esetén nem haladja meg a szociális vetítési alap 1000 %-át,
b) kétszemélyes háztartás esetén nem haladja meg a szociális vetítési alap 900 %-át,
c) három-, vagy többszemélyes háztartás esetén nem haladja meg a szociális vetítési alap 800%-át.
(3)16
(5) A (2) bekezdés e) pontja alapján nyújtott rendkívüli települési támogatásra jogosult az az egyedül élő személy, akinek étkezése nem biztosított, valamint az alapvető élelmiszer szükségletét fedezni nem tudja, és jövedelme a szociális vetítési alap összegét nem haladja meg.
(6) A (2) bekezdés e) pontja alapján nyújtott, egy alkalommal kifizetésre kerülő rendkívüli települési támogatás összege nem haladhatja meg a szociális vetítési alap 20 %-át.
(7) Az egy naptári éven belül megállapított
a) rendkívüli települési támogatás együttes mértéke háztartásonként- a (2) bekezdés d) és f) pontjának kivételével – nem haladhatja meg a szociális vetítési alap 400 %-át,
b) a (2) bekezdés d) pontja szerinti hozzájárulás éves mértéke háztartásonként nem haladhatja meg a szociális vetítési alap 200%-át,
c) a (2) bekezdés e) pontja szerinti hozzájárulás éves mértéke nem haladhatja meg az a) pontba foglalt összeg 60 %-át,
d) A (2) bekezdés a) – c) és e) pontjában, illetve (2) bekezdés d) pontja alapján nyújtható támogatás egymástól függetlenül megállapítható.
(8)17 Az egy alkalommal kifizetésre kerülő rendkívüli települési támogatás összege
a) a (2) bekezdés a) pontja szerint nyújtott hozzájárulás nem lehet több az igazolt többletköltség összegénél, de 20.000.- Ft-ot nem haladhatja meg.
b) a (2) bekezdés b) pontja szerint nyújtott hozzájárulás az igazolt temetési költség 20 %-a, de a szociális vetítési alap 200 %-át nem haladhatja meg,
c) a (2) bekezdés c) pontja szerint nyújtott hozzájárulás nem lehet több az igazolt többletköltség összegénél, de 20.000.- Ft-ot nem haladhatja meg.
d) a (2) bekezdés d) pontja szerint nyújtott hozzájárulás nem lehet több az igazolt tűzifa költség összegénél, de a szociális vetítési alap 200 %-át nem haladhatja meg.
(9) A (2) bekezdés d) pontja szerint adható rendkívüli települési támogatás abban az esetben nyújtható, ha az igénylő vagy a háztartásában élő hozzátartozó tárgyévben lakásfenntartási hozzájárulásban nem részesül.
(10) A rendkívüli települési támogatást a rendelet 3. melléklete szerinti nyomtatványon kell benyújtani. A kérelemhez mellékelni kell a rendkívüli élethelyzetet, többletkiadásokat hitelt érdemlően bizonyító dokumentumokat, a háztartás tagjai jövedelmének hitelt érdemlő igazolását, nyilatkozatait.
(11)18 Különös méltánylást érdemlő esetekben a Hivatal vagy a Polgármester kezdeményezésére, a rendkívüli települési támogatás jogosultsági feltételeinek figyelmen kívül hagyása mellett, a támogatás (7) bekezdésben foglalt összegétől el lehet térni. A javasolt támogatás összege legfeljebb 500.000,- Ft lehet
(12) Beiskolázási hozzájárulás
(1) A tanévkezdés megkönnyítése érdekében a rendkívüli települési támogatás beiskolázási hozzájárulás formájában is nyújtható az általános iskolában, gimnáziumban, szakközépiskolában, szakiskolában nappali tagozaton tanulmányokat folytató gyermek és fiatal felnőtt részére a 23. életévének betöltéséig, feltéve, hogy családjában az egy főre jutó havi nettó jövedelem a szociális vetítési alap 600 %-át nem haladja meg.
(2) A beiskolázási hozzájárulás évente egy alkalommal nyújtható. A hozzájárulás összege gyermekenként vagy fiatal felnőttként 20.000.- Ft.
(3) A beiskolázási hozzájárulás iránti kérelem benyújtási határideje tárgyév augusztus 1-e és szeptember 30-a közötti időszak. A határidő jogvesztő.
(4) A kérelemhez csatolni kell
a) az adott tanulmányi évre vonatkozó iskolalátogatási igazolást a jogviszony fennállásáról,
b) fiatal felnőtt saját jogcímen benyújtott kérelméhez a szülők jövedelemigazolásait,
(5) A hozzájárulás felhasználását a támogatást megállapító felhívására igazolni kell. Ennek elmulasztása esetén beiskolázási hozzájárulás a következő évben nem állapítható meg.
9. Lakásfenntartási hozzájárulás
9. § (1) A lakásfenntartási hozzájárulás a szociálisan rászoruló háztartások részére a háztartás tagjai által lakott lakás fenntartásával kapcsolatos rendszeres kiadásaik viseléséhez nyújtott hozzájárulás, amely a közös költséghez, villanyáram-, a gázfogyasztás, a víz- és csatornahasználathoz, a szemétszállítás díjához, valamint a lakbérhez kerül megállapításra.
(2) A lakásfenntartási hozzájárulást természetbeni szociális ellátás formájában, és a lakásfenntartással összefüggő azon rendszeres kiadásokhoz kell nyújtani, amelyek megfizetésének elmaradása a kérelmező lakhatását a legnagyobb mértékben veszélyezteti.
(3) Lakásfenntartási hozzájárulásra jogosult az a személy, akinek a háztartásában az egy főre jutó havi jövedelem
a)19 egyszemélyes háztartás esetén nem haladja meg a szociális vetítési alap 500%-át,
b)20 kétszemélyes háztartás esetén nem haladja meg a szociális vetítési alap 450%-át,
c)21 három-, vagy többszemélyes háztartás esetén nem haladja meg a szociális vetítési alap 400%-át,
feltéve, hogy a háztartás igazolt havi lakásfenntartási költsége a háztartás havi összjövedelmének 25 %-át meghaladja, és a háztartás tagjainak vagyona nincs.
(4) A (3) bekezdés alkalmazásában lakásfenntartási költségnek minősül, a lakhatási költségek körébe tartozó kifizetett
a) közüzemi díj (PB gázpalack, vezetékes gáz-, villanyáram-, víz- és csatornahasználati díj, szemétszállítás díja),
b) lakbér, lakáshasználati díj,
c) közös költség,
d) lakáscélú pénzintézeti kölcsön törlesztés,
e) albérleti díj,
f) lakásbiztosítás díja.
(5) A lakásfenntartási hozzájárulás esetén a kérelmező által lakott lakás nagysága nem haladhatja meg a 130 m2-t.
(6) A lakásfenntartási hozzájárulás egy hónapra jutó összege az igazolt lakásfenntartási költség összege, azonban legfeljebb
a)22 a (3) bekezdés aa) pontja alapján a szociális vetítési alap 500%-át meg nem haladó, egy főre jutó jövedelem esetén 5.000,- Ft,
b)23 a (3) bekezdés ab) pontja alapján a szociális vetítési alap 450%-át meg nem haladó egy főre jutó jövedelem esetén 5.000,- Ft,
c)24 a (3) bekezdés ac) pontja alapján a szociális vetítési alap 400%-át meg nem haladó egy főre jutó jövedelem esetén 6.000,- Ft,
de nem haladhatja meg az Szt. 45. § (7) bekezdésében foglalt összegnek és a jogosult részére folyósított más rendszeres települési támogatás havi összegének a különbözetét.
(7) A lakásfenntartási hozzájárulást egy évre kell megállapítani.
(8) Lakásfenntartási hozzájárulás ugyanazon lakásra csak egy jogosultnak állapítható meg, függetlenül a lakásban élő személyek és háztartások számától.
(9) Az (8) bekezdés alkalmazásában külön lakásnak kell tekinteni a társbérletet, az albérletet és a jogerős bírói határozattal megosztott lakás lakrészeit.
(10) Nem állapítható meg a lakásfenntartási hozzájárulás, ha a kérelmező vagy háztartásának tagja részére a tárgyévben, tűzifa hozzájárulás címén rendkívüli települési támogatás került megállapításra.
(11) A lakásfenntartási hozzájárulás tovább nem folyósítható, és a hozzájárulásra való jogosultságot meg kell szüntetni, ha
a) a lakásfenntartási hozzájárulásban részesülő személy lakcíme a támogatás folyósításának időtartama alatt megváltozik,
b) a jogosult a hozzájárulás megszüntetését kéri,
c) a jogosult meghal, vagy
d) a közüzemi szolgáltatás megszűnt.
(12) A lakásfenntartási hozzájárulás megállapítása iránti kérelmet a rendelet 4. melléklete szerinti nyomtatványon kell benyújtani.
(13) A lakásfenntartási hozzájárulás megállapításához csatolni kell
a) a háztartás tagjai havi nettó jövedelmének hitelt érdemlő igazolását, és vagyonnyilatkozatait,
b) a lakás nagyságának hitelt érdemlő igazolását, valamint
c) a háztartás (4) bekezdésében foglalt havi lakásfenntartási költségeinek a kérelem benyújtását megelőző havi – nem havi rendszerességgel esedékes költségek esetén az elszámolási időszaknak megfelelően a legutolsó – befizetett hitelt érdemlő bizonylatait, a közüzemi szolgáltatás azonosítóit.
(14) A lakásfenntartási hozzájárulás folyósítása a szolgáltató, közös költség esetén a társasház részére történik és annak összegét a támogatással érintett költség(ek) tekintetében a szolgáltató, illetve a társasház közös képviselője a jogosult részére írja jóvá. Ebben az esetben a jogosultságot megállapító határozatban arról is rendelkezni kell, hogy a támogatást mely lakásfenntartási kiadás(ok)hoz nyújtják, továbbá fel kell tüntetni a szolgáltató azonosító adatait.
(15) A hozzájárulás nyújtója a szolgáltatási, egyetemes szolgáltatási vagy közszolgáltatási szerződés - közös költség esetén a társasház közös képviselőjének nyilatkozata alapján - alapján, természetbeni szociális ellátás formájában, havi rendszerességgel nyújtott lakásfenntartási hozzájárulásra való jogosultság megállapítása esetén a szolgáltató, illetve a társasház részére - a jogosultság megállapítását követő hónaptól kezdődően minden hónap 10. napjáig - elektronikus úton adatszolgáltatást teljesít az adatszolgáltatás hónapjában folyósításra került támogatásokról.
(16) Az adatszolgáltatásnak tartalmaznia kell
a) a határozatot hozó szerv megnevezését,
b) a határozat számát,
c) a támogatott szolgáltatást igénybe vevő személy nevét és születési idejét,
d) a jogosult lakcímét az irányítószámnak, a helységnek, a közterület nevének és jellegének, a házszámnak, az épületnek, lépcsőháznak, emeletnek és ajtónak a megjelölésével,
e) a szolgáltató azonosító adatait,
f) a támogatásra való jogosultság kezdő és végső időpontját,
g) a támogatás havi összegét,
h) a támogatás f) pontban jelölt időtartamon belüli megszüntetése esetén a jogosultság végső időpontját.
(17) A lakásfenntartási hozzájárulással támogatott szolgáltatást szolgáltatási, egyetemes szolgáltatási vagy közszolgáltatási szerződés alapján nyújtó szolgáltató a támogatást az általa vagy megbízottja által kiállított számlában (részszámlában) havonta, illetve a számlakibocsátás gyakoriságához igazodóan, külön soron, a számla végösszegének a támogatással való csökkentése révén érvényesíti.
(18) A szolgáltató a hozzájárulást első ízben a (16) bekezdés szerinti adatszolgáltatásnak a szolgáltatóhoz történő beérkezését és feldolgozását követő első számlában érvényesíti.
(19) Amennyiben a hozzájárulás havi összege az adott havi számla végösszegét meghaladja, a jóváírást követően fennmaradó különbözeti összeg a következő számlában kerül érvényesítésre. Amennyiben a különbözeti összeg a következő számlában teljes mértékben nem jóváírható, azt a további számlá(k)ban a teljes jóváírásig érvényesíteni kell.
(20) A (21) bekezdésben szabályozottak szerint előrefizetős mérőóra feltöltéséhez nyújtott lakásfenntartási hozzájárulás esetén a (15)-(19) bekezdésben foglaltakat nem kell alkalmazni.
(21) Azon személy részére, akinél előrefizetős mérőóra működik, a lakásfenntartási hozzájárulást részben vagy egészben a készülék működtetését lehetővé tevő eszköz formájában kell nyújtani, ideértve a készülék feltöltésének elektronikus úton, a fogyasztó javára történő teljesítését is.
a) A készülékek működtetésének részleteiről az önkormányzat megállapodást köt a területén működő áram-, illetve gázszolgáltatóval.
b) A készülék leszerelése esetén a lakásfenntartási támogatás kódhordozó formájában történő nyújtását meg kell szüntetni.
Köztemetés
10. § (1) Közköltségen elsősorban hamvasztásos temetés, a hozzátartozó vagy az elhalt eltérő rendelkezése esetén a legolcsóbb testtemetés rendelhető el.
(2) Az (1) bekezdésben foglaltaktól indokolt esetben el lehet térni, de az ezzel járó költségeket az önkormányzat nem vállalja fel.
(3) A köztemetés helye: Zákányfalui köztemető.
(4) Az Szt. 48. §. (3) bekezdésének b) pontjában szabályozott esetben - a köztemetés költségeinek megtérítésére kötelező határozat kézhezvételét követő 15 napon belül benyújtott kérelem esetén - a polgármester méltányosságból engedélyezheti
a) a köztemetés költségének részletekben történő megfizetését, annak,
aa)25 aki egyedülálló, és havi jövedelme nem haladja meg a szociális vetítési alap 290 %-át, vagy
ab)26 akinek családjában az egy főre jutó jövedelem nem haladja meg a szociális vetítési alap 220 %-át,
feltéve, hogy az eltemettetésre köteles személy, illetve családja nem rendelkezik vagyonnal,
b) a köztemetés költségének részben vagy egészben történő elengedését, ha az elhunyt hagyatéka az eltemettetés költségére fedezetet nyújt.
(5) A köztemetés iránti kérelmet a hozzátartozó a rendelet 5. melléklete szerinti nyomtatványon nyújthatja be.
Az ellátások finanszírozása
11. § E rendeletben szabályozott települési támogatások pénzügyi finanszírozására Zákányfalu Község Önkormányzata Képviselő - testületének tárgyévi költségvetésében előirányzatot biztosít.
Záró rendelkezések
12. § Ez a rendelet 2020. január 1. napján lép hatályba.
13. § Jelen rendelet hatályba lépésével egyidejűleg hatályát veszti a szociális ellátások helyi szabályozásáról szóló 3/2015 (II.27.) önkormányzati rendelet 6. §, 7. §, 8. §, 9. §, 10. §, 11. §, 12. §, 13. § - a.
Az 1. §-t a Zákányfalu Község Önkormányzata Képviselő-testületének 9/2023. (VIII. 10.) önkormányzati rendelete 8. § a) pontja hatályon kívül helyezte.
A 3. § a Zákányfalu Község Önkormányzat Képviselő-testületének 7/2021. (VIII. 31.) önkormányzati rendelete 2. §-ával megállapított szöveg.
A 3. § (1) bekezdése a Zákányfalu Község Önkormányzata Képviselő-testületének 9/2023. (VIII. 10.) önkormányzati rendelete 1. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.
A 3. § (5) bekezdése a Zákányfalu Község Önkormányzata Képviselő-testületének 9/2023. (VIII. 10.) önkormányzati rendelete 1. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.
A 4. § (1) bekezdése a Zákányfalu Község Önkormányzata Képviselő-testületének 9/2023. (VIII. 10.) önkormányzati rendelete 2. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.
A 4. § (9) bekezdése a Zákányfalu Község Önkormányzata Képviselő-testületének 9/2023. (VIII. 10.) önkormányzati rendelete 2. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.
A 4. § (10) bekezdése a Zákányfalu Község Önkormányzata Képviselő-testületének 9/2023. (VIII. 10.) önkormányzati rendelete 2. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.
A 6. § (3) bekezdés a) pontja a Zákányfalu Község Önkormányzata Képviselő-testületének 9/2023. (VIII. 10.) önkormányzati rendelete 3. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.
A 6. § (6) bekezdése a Zákányfalu Község Önkormányzata Képviselő-testületének 9/2023. (VIII. 10.) önkormányzati rendelete 3. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.
A 7. § (1) bekezdése a Zákányfalu Község Önkormányzata Képviselő-testületének 9/2023. (VIII. 10.) önkormányzati rendelete 4. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.
A 7. § (3) bekezdés a) pontja a Zákányfalu Község Önkormányzata Képviselő-testületének 9/2023. (VIII. 10.) önkormányzati rendelete 4. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.
A 7. § (3) bekezdés b) pontja a Zákányfalu Község Önkormányzata Képviselő-testületének 9/2023. (VIII. 10.) önkormányzati rendelete 4. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.
A 7. § (3) bekezdés c) pontját a Zákányfalu Község Önkormányzata Képviselő-testületének 9/2023. (VIII. 10.) önkormányzati rendelete 8. § b) pontja hatályon kívül helyezte.
A 8. § a Zákányfalu Község Önkormányzata Képviselő-testületének 9/2023. (VIII. 10.) önkormányzati rendelete 5. §-ával megállapított szöveg.
A 8. § (1) bekezdése a Zákányfalu Község Önkormányzat Képviselő-testületének 7/2021. (VIII. 31.) önkormányzati rendelete 3. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.
A 8. § (3) bekezdését a Zákányfalu Község Önkormányzat Képviselő-testületének 7/2021. (VIII. 31.) önkormányzati rendelete 5. §-a hatályon kívül helyezte.
A 8. § (7) bekezdése a Zákányfalu Község Önkormányzat Képviselő-testületének 7/2021. (VIII. 31.) önkormányzati rendelete 3. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.
A 8. § (10) bekezdése a Zákányfalu Község Önkormányzat Képviselő-testületének 7/2021. (VIII. 31.) önkormányzati rendelete 3. § (3) bekezdésével megállapított szöveg.
A 9. § (3) bekezdés a) pont aa) alpontja a Zákányfalu Község Önkormányzata Képviselő-testületének 9/2023. (VIII. 10.) önkormányzati rendelete 6. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.
A 9. § (3) bekezdés a) pont ab) alpontja a Zákányfalu Község Önkormányzata Képviselő-testületének 9/2023. (VIII. 10.) önkormányzati rendelete 6. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.
A 9. § (3) bekezdés a) pont ac) alpontja a Zákányfalu Község Önkormányzata Képviselő-testületének 9/2023. (VIII. 10.) önkormányzati rendelete 6. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.
A 9. § (6) bekezdés a) pontja a Zákányfalu Község Önkormányzata Képviselő-testületének 9/2023. (VIII. 10.) önkormányzati rendelete 6. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.
A 9. § (6) bekezdés b) pontja a Zákányfalu Község Önkormányzata Képviselő-testületének 9/2023. (VIII. 10.) önkormányzati rendelete 6. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.
A 9. § (6) bekezdés c) pontja a Zákányfalu Község Önkormányzata Képviselő-testületének 9/2023. (VIII. 10.) önkormányzati rendelete 6. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.
A 10. § (4) bekezdés a) pont aa) alpontja a Zákányfalu Község Önkormányzata Képviselő-testületének 9/2023. (VIII. 10.) önkormányzati rendelete 7. §-ával megállapított szöveg.
A 10. § (4) bekezdés a) pont ab) alpontja a Zákányfalu Község Önkormányzata Képviselő-testületének 9/2023. (VIII. 10.) önkormányzati rendelete 7. §-ával megállapított szöveg.
A 3. melléklet a Zákányfalu Község Önkormányzat Képviselő-testületének 7/2021. (VIII. 31.) önkormányzati rendelete 4. §-ával megállapított szöveg.