Zákányfaluközség Önkormányzata Képviselő-testülete az Alaptörvény 32. cikk (2) bekezdésében kapott eredeti jogalkotói hatáskörében, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés d) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva, a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 53. § (1) bekezdésében foglalt felhatalmazás alapján a következőket rendeli el:

I. FEJEZET

Általános rendelkezések

1. §

(1) Az önkormányzat hivatalos megnevezése: Zákányfalu Község Önkormányzata (atovábbiakban: Önkormányzat).

(2) Az önkormányzat székhelye: 8853 Zákányfalu Szabadság u. 89.

(3) Az önkormányzat hivatalos bélyegzője, illetve pecsétnyomója kör alakú középen Magyarország címere látható, körfelirata   „Zákányfalu Község Önkormányzata”.

(4) Az önkormányzat a címeréről és zászlajáról, valamint ezek használatának rendjéről külön rendeletet alkot. 

(5) Az önkormányzat hivatalos honlapja: www.zakanyfalu.hu

II. FEJEZET

A települési önkormányzat feladat és hatásköre

2. §

(1) Az önkormányzata ellátja a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvényben (atovábbiakban: Mötv.) meghatározott feladatokat, saját hatáskörében dönti el a feladatok ellátásának módját. 

(2)  Az önkormányzat által ellátandó alaptevékenységeket kormányzati funkciók szerint az 1. melléklet tartalmazza. 

(3)  Az önkormányzat önként vállalja az alábbi feladatok ellátását:

a)    civil szerveződések támogatása,

b)    a községi hagyományőrző és tömegrendezvények fenntartása, 

c)    turisztikai fejlesztések támogatása,

d)    nem kötelező pénzbeli szociális feladatok biztosítása (települési támogatás, Bursa Hungarica támogatás)

(4)  A polgármester, a bizottság(ok) és a jegyző az átruházott hatáskörben hozott döntésekről – eltérő rendelkezés hiányában – a képviselő – testület soron következő ülésén beszámolni köteles. 

III. FEJEZET

A képviselő-testület működése

A képviselő testület üléseinek száma

3. §

(1) A képviselő-testület rendes, szükség szerint rendkívüli ülést és közmeghallgatás tart.

(2) A képviselő-testület a (6) bekezdés kivételével havonta ülést tart az általa elfogadott éves munkaterv szerint. 

(3)  A munkatervi javaslatot legkésőbb a tárgyév első üléséig a polgármester terjeszti a képviselő testület elé, melyet a beérkezett javaslatok alapján a jegyző állít össze. 

(4)  A munkaterv elkészítéséhez javaslatot kell kérni 

a) a képviselő. testület bizottságaitól,

b) az önkormányzati intézmények vezetőitől, 

c) a jegyzőtől, 

d) a nemzetiségi önkormányzattól (önkormányzatoktól), 

e) települési önkormányzati képviselőtől. 

(5) A munkatervnek tartalmaznia kell

a) az ülések tervezett időpontját, helyét, napirendjét, az előterjesztő megnevezését,

b) a közmeghallgatás időpontját, 

c) ünnepi ülés tartását,

d) az előterjesztések leadási határidejét.

(6) A képviselő – testület munkaterv szerinti ülését június 1 és augusztus 31. között nem tart. 

4. §

(1) A képviselő - testületi ülés lehetőség szerint keddi napon, 16:00 órakor kezdődik.

(2) A képviselő – testület ülését határozatképtelenség esetén 8 napon belül újra össze kell hívni. Ismételt határozatképtelenség esetén a polgármester a rendkívüli ülés összehívásának szabálya szerint intézkedik. 

Előterjesztések

5. §

(1)  A testületi ülés napirendi pontjainakelőterjesztésére, a polgármester, a bizottság, a képviselő, a jegyző, az intézményvezető, továbbá az éves munkatervben erre kijelölt személy jogosult. 

(2)  Az éves munkaterven kívüli tárgykörben előterjesztésre akkor jogosult valamely, az (1) bekezdésben megjelölt személy, ha a napirendi pont képviselő testületi ülésre bocsátását a polgármester előzetesen engedélyezte. 

6. §

A képviselő testület vagy bizottságai ülésére előterjesztést írásban lehet tenni. Előterjesztést szóban csak rendkívüli előterjesztés esetén vagy rendkívüli ülésre lehet tenni. A határozati javaslatot ebben az esetben is írásban kell elkészíteni. Az ülésre szóló meghívóban írt napirendi pontnál az előterjesztés szóbeli módjára utalni kell. 

Az előterjesztés benyújtása

7. §

Az előterjesztést - annak fejrészén - a képviselő-testületnek kell címezni, kivéve az átruházott hatáskörben eljáró bizottság elé kerülő előterjesztéseket, az ülés időpontjának, a napirendi pont tárgyának megjelölésével.

Az előterjesztés tartalmi és formai követelményei

8. §

(1)  A képviselő-testület, illetve a bizottság elé kerülő előterjesztés általában két részből áll:

a)    tárgy- és helyzetelemzésből, előzmények ismertetéséből, a döntési javaslat indokolásából, az ezekhez csatolt mellékletekből, 

b)    és döntési javaslatból (rendelet-tervezet vagy határozati javaslat).

(2)  A határozati javaslat tartalmazza a végrehajtási határidő, a végrehajtásért felelős személy, valamint az operatív felelős megnevezését. Felelősként megjelölt személy: a polgármester, a bizottság elnöke, a jegyző, valamint intézményvezető lehet. 

(3)  A végrehajtás határidejét naptári napban vagy - egy éven túli folyamatos feladat meghatározásakor - folyamatos jelöléssel kell előírni. Folyamatos határidő esetén meg kell jelölni a végrehajtásról szóló végső és esetleges időközönként jelentés határidejét. Egy határozatban előírt több határidő esetén ugyanaz a felelős összevontan, az utolsó határidő lejártakor adhat jelentést a végrehajtásról. Amennyiben a végrehajtásra rendelkezésre álló időtartam, vagy határnap a határozati javaslat szövegébe beépítésre került, a határidő megjelöléseként az „értelemszerűen” kifejezés is használható.

(4)  A felelős és határidő megjelölés elhagyása csak abban az esetben lehetséges, ha tájékoztató jellegű, további intézkedést nem igénylő napirendi pontról van szó.

(5)  Amennyiben az önkormányzat vagyonával való rendelkezés esetén, vagy az általa kiírt pályázat feltételeinek meghatározásakor, a pályázat tárgyalásakor tartani lehet attól, hogy a nyilvános tárgyalás az önkormányzat vagy más érintett üzleti érdekét sértené, a napirend előterjesztője - a polgármester egyetértésével - indokolt javaslatot tehet a zárt ülés tartására.

9. §

(1)  Az előterjesztést A/4-es nagyságban, normál sortávú, 11-es betűnagysággal kell készíteni.

(2)  Az előterjesztésen az aláírás s. k. jelölésű is lehet, bélyegzőnyomatot nem kell alkalmazni.

(3)  Az előterjesztést a jegyző részére elektronikus formában kell leadni (jegyzo@zakany.hu).

A határozatok végrehajtásának rendje

10. §

(1) Az elfogadott képviselő-testületi határozatokat a felelősként megjelölt személy köteles végrehajtani. A folyamatos intézkedést igénylő határozatok végrehajtásával kapcsolatos teendőket a 8. § (2) bekezdésében meghatározott személyek kötelesek meghatározni.

(2)  A határozat tárgya szerint illetékes hivatali egység vezetője közreműködik a testületi határozat végrehajtásában és a végrehajtás ellenőrzésében. A közreműködés illetékességében felmerülő vitában a jegyző dönt.

(3)  A határozatok végrehajtásáról azok határidejének lejártát követő testületi ülésen kell jelentést tenni. Ha a lejárt határidő és a legközelebbi ülés között 8 napnál kevesebb idő áll rendelkezésre, a jelentés a határidőt követő második ülésen esedékes.

(4)  A végrehajtásról szóló jelentést a jegyzőnek kell összeállítani. A jelentéseket a határozat számának megjelölésével röviden kell megszövegezni. Ha a végrehajtás akadályba ütközik, ismertetni kell, hogy azt miért nem lehet elhárítani, továbbá javaslatot kell tenni a határozat módosítására vagy kiegészítésére, és a képviselő-testülettől kérni kell a határidő módosítását. A jelentésnek alkalmasnak kell lennie arra, hogy a testület a végrehajtást érdemben értékelhesse.

(5)  A jelentést a lejárt határidőtől számított 10 napon belül kell eljuttatni a jegyzőhöz. A jelentést a jegyző terjeszti a képviselő-testület elé.

(6)  A határozatok naprakész nyilvántartásáért a jegyző a felelős.

(7)  A határozatot - a képviselő-testületi ülést követő 3 napon belül - a jegyző küldi meg a végrehajtásért felelősnek.

11. §

A bizottságok által átruházott hatáskörben hozott döntések végrehajtására a 10. §-ban foglalt szabályokat kell értelemszerűen alkalmazni azzal az eltéréssel, hogy képviselő-testület helyett bizottságot, a jegyző helyett pedig a jegyző által megbízott felelőst kell érteni. 

Egyes előterjesztésekre vonatkozó

külön szabályok

12. §

(1)  A képviselő-testület bizottsága által készített előterjesztésnél a bizottság elnöke a felelős azért, hogy az előterjesztés az előírt határidőre elkészüljön. A bizottságok elnökei kötelesek az előterjesztések készítése során a jelen szabályzatban foglaltakat figyelembe venni.

(2)  Önkormányzati intézmény előterjesztése (beszámoltatása) esetén az intézmény vezetője felelős azért, hogy az előterjesztés az előírt határidőben elkészüljön. Az előterjesztés elkészítésénél a jelen szabályzatban foglalt követelményeket figyelembe kell venni.

(3)  Nem önkormányzati intézmény, szervezet előterjesztése (beszámoló, tájékoztató) esetén az ágazatilag illetékes hivatali egység vagy referens felelős azért, hogy az előterjesztés az előírt határidőben elkészüljön. Az előterjesztés elkészítésénél a jelen szabályzatban foglalt követelményeket figyelembe kell venni.

A képviselő-testületi ülések összehívása

13. §

A képviselő-testület ülését a polgármester hívja össze és vezeti, akadályoztatása esetén e hatáskörét az alpolgármester gyakorolja. A polgármesteri és az alpolgármesteri tisztség egyidejű betöltetlensége, tartós akadályoztatásuk esetében az Ügyrendi Bizottság elnöke hívja össze a képviselő-testületet, és vezeti a képviselő-testület ülését.

A rendes ülés összehívása

14. §

(1)  A képviselő-testület ülését írásbeli meghívóval kell összehívni, amelynek tartalma:

a)    az ülés helye és időpontja,

b)    a javasolt napirendi pontok,

c)    a napirend előterjesztőjének vagy előadójának neve és beosztása,

d)    utalás az előterjesztés szóbeli jellegére,

(2)  A meghívót a napirendek írásos anyagaival együtt nyomtatott formában úgy kell kézbesíteni, hogy azt az ülés előtt legalább 3 nappal kapják meg a képviselők és a meghívottak. 

(3)  A nyilvános ülés anyagát Zákányfalu község hivatalos honlapján a (2) bekezdés szerint közzé kell tenni.

A rendkívüli ülés összehívása

15. §

(1)  Amennyiben az ülés összehívását a települési képviselők egynegyede vagy a képviselő-testület bizottsága indítványozza, az indítványban meg kell jelölni a rendkívüli ülés összehívásának indokát. Az indítványt a polgármesternél kell előterjeszteni.

(2)  A polgármester indokolt esetben összehívhat rendkívüli képviselő-testületi ülést.

(3)  A meghívót a napirendek írásos anyagaival együtt legalább az ülés megkezdése előtt 2 nappal kell elektronikus formában kézbesíteni. Indokolt esetben a meghívó és a napirendek írásos anyaga a képviselő-testületi ülés megkezdése előtt is kiosztható. Rendkívüli esetben a meghívás rövidebb úton is történhet (pl.: telefon, e-mail stb.).

Fórumok rendje

16. §

(1)  A lakosság, az egyesületek közvetlen tájékoztatása, valamint a fontosabb döntések előkészítésébe történő bevonása érdekében lakossági fórumokat lehet szervezni.

(2)  A lakossági fórum lehet különösen:

a)    a lakosság egészét vagy jelentős részét érintő feladat megvitatását szolgáló fórum, továbbá

b)    a lakosság szerveződéseivel, a jelentősebb civil szervezetekkel lefolytatandó érdekegyeztető tanácskozás.

(3)  A közös önkormányzati hivatal dolgozója a lakossági fórumokról emlékeztetőt készít, amely tartalmazza a fontosabb megállapításokat, észrevételeket és a kisebbségi véleményeket.

(4)  A polgármester a lakossági fórumokon elhangzottakról a soron következő képviselő-testületi ülésen tájékoztatást ad. 

Közmeghallgatás

17. §

(1)  A közmeghallgatás helyét, idejét a képviselő-testület éves munkatervében kell meghatározni.

(2)  A közmeghallgatáson részt vesznek:

a)    a képviselő-testület tagjai;

b)    a jegyző, az aljegyző;

c)    a közös önkormányzati hivatal köztisztviselői;

d)    az önkormányzati intézmények vezetői;

(3)  A munkatervben meghatározottakon túl közmeghallgatást kell tartani, ha a helyi képviselők legalább fele azt indítványozta.

(4)  A közmeghallgatás helyéről, idejéről, az önkormányzati hivatal hirdetőtábláján és a hivatalos honlap útján kell tájékoztatást adni a rendezvény előtt legalább 8 nappal.

(5)  Közmeghallgatás fóruma elé elsősorban a lakosság széles körét érintő kérdéseket kell terjeszteni (pl. az éves költségvetés koncepciója, egyes önkormányzati rendeletek, helyi adók, rendezési terv stb.).

(6)  A közmeghallgatáson a helyi lakosság és a helyben érdekelt szervezetek képviselői a helyi közügyeket érintő kérdéseket és javaslatot tehetnek, a felszólalás időtartama személyenként legfeljebb 5 perc, ismételt felszólalás esetén 1 perc.

(7)  Amennyiben az elhangzott javaslat, kérdés megválaszolására a közmeghallgatáson nem került sort, az azt követő tizenöt napon belül írásban kell választ adni, melynek megtörténtéről és a válaszról a soron következő képviselő-testületi ülésen a jegyző tájékoztatja a képviselő-testületet. 

(8)  A közmeghallgatásra egyebekben a képviselő-testületi ülésre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.

Az ülések nyilvánossága

18. §

(1)  A képviselő-testületi ülés helyéről, időpontjáról és napirendjéről a lakosságot az önkormányzat hirdetőtábláján történő kifüggesztéssel hirdetmény útján tájékoztatni kell.

(2)  Az ülésen megjelent állampolgárok az ülésteremben részükre kijelölt helyet foglalhatják el.

(3)  Az állampolgároknak az ülést levezető kérdést, hozzászólást engedélyezhet, a felszólalás időtartama személyenként legfeljebb 3 perc, ismételt felszólalás esetén 1 perc.

A képviselő-testület üléseire meghívandók köre

19. §

(1)  A képviselő-testület nyilvános ülésére tagjain, a jegyzőn kívül meg kell hívni

a) adott napirendre vonatkozó tanácskozási joggal:

       aa)     a hivatal adott ügyben érintett köztisztviselőjét,

       ab)    az érintett társadalmi szervezetek képviselőjét,

       ac)     azt a személyt, szervezet vezetőjét, képviselőjét, akinek jelenléte a napirend tárgyalásához szükséges.

(2)  Tanácskozási joggal meg kell hívni azokat is, akiknek az ülésen való részvételét a polgármester szükségesnek tartja.

(3)  A meghívót és a napirendek írásos anyagát minden esetben elektronikus formában kell megküldeni az (1) - (2) bekezdésben meghatározott személyek részére. 

A képviselő-testület ülésének napirendje

20. §

(1)  A képviselő-testület ülésének napirendjére és a tárgyalás sorrendjére a levezető elnök tesz javaslatot, melynek alapján a napirendet a képviselő-testület állapítja meg. A napirendi pontokat a képviselő-testület az általa elfogadott sorrend szerint tárgyalja.

(2)   A napirend elfogadásáról a képviselő-testület vita nélkül, egyszerű szótöbbséggel dönt.

(3)  A napirendi pont elhalasztását bármely települési képviselő indítványozhatja, amelyről a képviselő-testület - az elhalasztás indokolását követően - vita nélkül, egyszerű szótöbbséggel határoz, egyidejűleg a polgármester javaslatára meghatározza a napirendi pont tárgyalásának új időpontját.

Rendkívüli előterjesztés

21. §

(1)  Rendkívüli előterjesztésnek minősül minden olyan előterjesztés, amelynek szükségessége az adott képviselő-testületi ülést megelőző bizottsági ülések megtartását követően merült fel és a felmerült szoros határidő, az önkormányzat halasztást nem tűrő érdeke, vagy más különösen nyomós indok miatt az előterjesztésekre egyébként vonatkozó eljárási rend szabályait nem lehetett megtartani.

(2)  A rendkívüli előterjesztés a képviselő-testületi ülés megkezdésig elektronikusan kiküldhető és az ülésen írásban kiosztható. 

(3)  A polgármester, vagy az előterjesztő szóbeli indoklását követően a képviselő-testület egyszerű többséget igénylő döntésével felveheti a napirendek közé a rendkívüli előterjesztést. Amennyiben a rendkívüliség indokoltságát a képviselő-testület nem fogadja el, úgy az indítványt egyszerű napirendi javaslatként kell kezelni és meg kell határozni napirendre tűzésének időpontját.

A tanácskozás rendje

22. §

(1)  Az ülést az ülést vezető nyitja meg, majd ezt követően tájékoztatja a képviselő-testületet a távollévőkről és a távollét okáról, majd megállapítja a határozatképességet, amelyet az egész ülés tartama alatt folyamatosan ellenőriz. Határozatképesség esetén javaslatot tesz az ülés napirendjére.

(2)  Minden jelenlevő köteles a tanácskozás rendjét tiszteletben tartani és a részére kijelölt helyen tartózkodni.

(3)  Bármely képviselő javaslatára a polgármester vagy a képviselő-testület 10 perc időtartamú tárgyalási szünetet rendelhet el.

(4)  A tanácskozás rendjének fenntartása az ülést vezető feladata. Az ülést vezető:

a)    figyelmezteti azt a hozzászólót, aki eltért a tárgyalt témától, valamint aki a tanácskozáshoz nem illő, másokat sértő kifejezéseket használ;

b)    megvonja a szót a hozzászólótól, ha a második felszólítás is eredménytelen volt, akitől a szót megvonták, ugyanabban az ügyben nem szólalhat fel újra;

c)    rendre utasítja azt, aki a képviselő-testülethez méltatlan magatartást tanúsít;

d)    ismétlődő rendzavarás esetén, figyelmeztetés után a terem elhagyására kötelezheti a rendbontót, és a testület vita nélkül, egyszerű szótöbbséggel határoz arról, hogy az érintett személy a továbbiakban részt vehet-e a tanácskozáson.

(5)  Az (4) bekezdés d) pontja képviselővel szemben nem alkalmazható. A polgármester azonban kezdeményezheti, hogy a képviselőtestület a tanácskozás rendjét megzavaró képviselői magatartást. jegyzőkönyvben rögzítse. Erről a képviselő-testület vita nélkül határoz.

(6)  A tanácskozás rendjének megzavarása esetén az ülés vezetője rendreutasítja a nyilvános ülésen megjelent állampolgárokat. Ismétlődő rendzavarás esetén, vagy ha olyan rendzavarás történik, amely a tanácskozás folytatását lehetetlenné teszi, az ülés vezetője az ülést határozott időre félbeszakíthatja, illetve bezárhatja.

(7) Az ülést vezetőnek a rendfenntartás érdekében tett - e rendeletben szabályozott - intézkedései ellen felszólalni, azokat visszautasítani, vagy azokkal vitába szállni nem lehet

A felszólalások típusai

23. §

A képviselő-testületi ülésen elhangzó felszólalások típusai:

a)    a napirendhez kapcsolódó kérdés és hozzászólás,

b)    kérdés,

c)    személyes megjegyzés,

d)    közérdekű bejelentés, javaslat, kérdés.

Napirendek megtárgyalásának szabályai

24. §

(1)  Az ülést vezető minden egyes előterjesztés felett külön-külön nyit vitát, de javasolhatja egyes napirendek összevont tárgyalását is.

(2)  Napirendenként elsőként a napirendi pont előterjesztője, vagy előadója ismerteti a szóbeli előterjesztést, illetve az írásbeli előterjesztést kiegészítheti.

(3)  Az első hozzászólás joga az előterjesztést előzetesen véleményező illetékes bizottságok elnökeit illeti meg, legfeljebb 5 perc időtartamban.

(4)  Az előadóhoz a testület tagjai és a tanácskozási joggal meghívottak kérdést intézhetnek, amelyre a vita előtt kell választ adni. 

(5)  A válaszadást követően az ülést vezető megnyitja a napirend felett a vitát. A vita során a testület tagjai és a tanácskozási joggal meghívottak véleményüket vagy javaslatukat magában foglaló hozzászólásra jogosultak. Egy hozzászólás ideje legfeljebb 3 perc, a másodszori hozzászólásé 2 perc, ismételt szó kérés esetén a képviselő-testület egyszerű többséggel, vita nélkül hozott döntésével engedélyezhet még egyszeri 1 perces hozzászólást.

(6)  A hozzászólások időbeni megtartatására bármely képviselő javaslatot tehet, illetve javasolhatja a vita lezárását. Erről a képviselő-testület vita nélkül, egyszerű szótöbbséggel határoz. 

(7)  Ha a napirendhez már több felszólaló nincs, a polgármester lehetőséget ad az előadónak - legfeljebb 3 perc időtartamban - az elhangzottak véleményezésére, majd a vitát lezárja.

25. §

(1)  A polgármester a vita lezárását követően összefoglalja az elhangzottakat.

(2)  A döntési javaslatot az előterjesztő a vita bezárásáig megváltoztathatja, a módosító javaslatot a képviselő a szavazás megkezdéséig bármikor visszavonhatja.

(3)  A jegyző jelzi a képviselő-testületnek, a képviselő-testület szervének és a polgármesternek, ha döntésük, működésük jogszabálysértő.

Közérdekű bejelentés, javaslat, kérdés

26. §

(1)  A települési képviselő a képviselő-testületi ülés napirendjének megtárgyalása után - 2 perc időtartamban szóban vagy írásban - a polgármesterhez, jegyzőhöz, a bizottság elnökéhez önkormányzati ügyben közérdekű kérdést intézhet, amelyre az ülésen szóban - vagy legkésőbb 30 napon belül írásban - érdemi választ kell adni. Az írásban adott válaszról a képviselő-testületet a soron következő ülésen tájékoztatni kell.

Közérdekű kérdésnek minősül minden olyan képviselő-testületi hatáskörbe tartozó szervezetre, működésre, előkészítésre stb. vonatkozó tudakozódás, amely nem kapcsolódik az ülés napirendjének témaköreihez.

(2)  A képviselők a közérdekű kérdések elhangzása után közérdekű bejelentést, javaslatot tehetnek 2 perces időtartamban.

Személyes megjegyzés

27. §

(1)  A képviselő-testület ülésén az a képviselő és tanácskozási joggal résztvevő tehet személyes megjegyzést, aki a vita során az őt méltatlanul ért kritikát kívánja kivédeni, illetve aki az álláspontjával összefüggésben keletkezett félreértéseket szeretné eloszlatni. A személyes megjegyzést - legfeljebb 2 perces időtartamban - a vita lezárását megelőzően lehet megtenni.

(2)  Személyes megjegyzést ugyanaz a személy - ugyanazon napirend kapcsán és ugyanabban a tárgyban - az ülésen csak egy alkalommal tehet.

A döntéshozatal szabályai

28. §

(1)  Ha a képviselő-testület ülése az ülésezés folyamán válik határozatképtelenné, úgy az ülésvezető legfeljebb 30 percre az ülést felfüggesztheti. Határozatképessé válás esetén az ülést tovább kell folytatni.

(2)  A képviselők igenlő vagy ellenszavazattal vehetnek részt a szavazásban.

(3)  Minősített többség szükséges a Mötv-ben meghatározott ügyeken kívül:

a)    a képviselő-testült munka- és gazdasági programjának elfogadásához,

b)    az önkormányzati kitüntetések és elismerő címek adományozásához,

c)    helyi népszavazás nem kötelező kiírásához,

d)    a képviselő-testület egyes hatásköreinek átruházásához, hatáskör visszavonásához,

e)    a bizottság elnökének és tagjának visszahívásához.

A szavazás módja

29. §

(1)  A nyílt szavazás kézfelemeléssel történik.

(2)  Az ülésvezető a vita lezárása után elsőként elhangzásuk sorrendjében a módosító indítványokat, majd az eredeti javaslatot teszi fel szavazásra. Először az igen szerinti válaszra kér szavazást, majd a nem szavazatokra. Ha a szavazás eredménye felől kétség merül fel, az ülést vezető a szavazást köteles megismételni.

(3)  Az ülésvezető megállapítja és kihirdeti a javaslat mellett, majd az ellene szavazók, számát. Az ellenszavazat tényét név szerint rögzíteni kell a jegyzőkönyvben, ha azt az érintett képviselő kéri.

30. §

(1)  Az ülést vezető névszerinti szavazást rendel el, ha a törzsvagyon körébe tartozó korlátozottan forgalomképes tulajdon elidegenítéséről, megterheléséről, kölcsön felvételéről hoz döntést a képviselő-testület. 

(2)  Névszerinti szavazást egyébként a képviselő-testület egyszerű szótöbbséggel, a Mötv.-ben meghatározott ügyek kivételével bármely ügyben elrendelhet.

(3)  A névszerinti szavazásnál a jegyző felolvassa a képviselő-testületi tagok névjegyzékét, akik nevük elhangzása után „igen”-nel, vagy „nem”-mel szavaznak. A jegyző a képviselő által adott választ a névjegyzéken rögzíti. A szavazás a névjegyzék felolvasása és a válaszok megadása után befejeződik.

(4)  A névszerinti szavazás eredményét tartalmazó névjegyzéket - az ülés elnöke és a jegyző aláírásával hitelesítve - az eldöntött kérdésre utalással a képviselő-testület üléséről készített jegyzőkönyv első példányához kell csatolni.

31. §

(1)  Titkos szavazást lehet tartani mindazokban az ügyekben, amelyekben zárt ülést kell tartani, illetve zárt ülés tartható. A titkos szavazást kezdeményezheti a polgármester vagy bármelyik települési képviselő. A titkos szavazás elrendeléséről a képviselő-testület vita nélkül egyszerű szótöbbséggel dönt.

(2)  A titkos szavazást az Ügyrendi, Szociális, Településfejlesztési Bizottság, mint szavazatszámláló bizottság bonyolítja le.

(3)  A szavazás borítékba zárt szavazólapon történik.

(4)  A szavazatszámláló bizottság összeszámolja a szavazatokat, megállapítja az érvényes és érvénytelen szavazatok számát, arányát, majd a szavazásról jegyzőkönyvet készít, amely tartalmazza:

a)    a szavazás helyét és idejét,

b)    a bizottság tagjainak nevét és tisztségét,

c)    a szavazás eredményét,

d)    a jegyzőkönyvvezető nevét,

e)    a bizottság minden tagja és a jegyzőkönyvvezető aláírását.

(5)  A szavazás eredményéről a bizottság elnöke a testületnek jelentést tesz.

32. §

(1)  A képviselő köteles a napirendi pont tárgyalása kezdetén - közeli hozzátartozójára is kiterjedően - bejelenteni személyes érintettségét. 

(2)  A személyesen érintett képviselő érintettségének jelzése mellett bejelentheti, hogy az adott döntéshozatalban nem kíván részt venni. 

(3)  A személyes érintettség bejelentésére vonatkozó kötelezettség elmulasztásának kivizsgálására - annak ismertté válásátkövetően azonnal - a képviselő-testület vizsgálat lefolytatását rendeli el. A vizsgálat lefolytatása a Ügyrendi, Szociális, Településfejlesztési Bizottság, hatáskörébe tartozik. 

(4)  A bizottság eljárása során biztosítja az érintett képviselő személyes meghallgatását, bizonyítékai előterjesztését. 

(5)  A bizottság eljárásának lefolytatása után a vizsgálat eredményét a képviselő-testület soron következő ülésén előterjeszti. Amennyiben a képviselő-testület megállapítja, hogy a képviselő a személyes érintettségre vonatkozó bejelentési kötelezettségét elmulasztotta, a képviselő tiszteletdíját, illetve természetbeni juttatását legfeljebb 25 %-kal, maximum 12 havi időtartamra csökkentheti. 

(6)  A képviselő-testület külön határozattal dönt a személyesen érintett képviselő részvételével hozott határozat érvényben tartásáról. 

Az önkormányzati döntések

33. §

A képviselő-testület döntése:

a)    önkormányzati rendelet,

b)    határozat.

A rendeletalkotás

34. §

(1)   A rendelet alkotását (módosítását, hatályon kívül helyezését) kezdeményezheti

a)    a polgármester,

b)    a képviselő,

c)    a képviselő-testület bizottsága,

d)    a jegyző,

e)    intézményvezető,

(2)   A képviselő, a bizottság, az intézményvezetők, az indítványt a polgármesterhez nyújtja be. A polgármesternek, vagy a jegyzőnek az indítványt legkésőbb a benyújtás hónapját követő három hónapon belül kell a képviselő-testülethez előterjeszteni.

(3)   A rendelet-tervezet szakmai előkészítése a jegyző feladata.

35. §

(1)   A rendelet kihirdetése az önkormányzat hirdetőtábláján történik a képviselő-testületi ülést követő 10 munkanapon belül. A kifüggesztés időtartama 30 nap. A hirdetmény tartalmazza a rendelet teljes szövegét.

(2)   A kihirdetés napja az erre vonatkozó hirdetmény kifüggesztésének időpontja.

(3)   A kihirdetésről szóló hirdetményt az irattárban is el kell helyezni a rendelettel együtt. A rendeletre fel kell jegyezni a közszemlére tétel és levétel napját.

        (4)       Az (1) bekezdésben foglalt rendelkezéseket a normatív határozat közzétételére is alkalmazni kell

Határozathozatal

36. §

(1)   Határozat meghozatalát kezdeményezheti

a)    a polgármester,

b)    a képviselő,

c)    a képviselő-testület bizottsága,

d)    a jegyző.

e)    intézményvezető,

(2)   A képviselő, a bizottság, az intézményvezetők, az indítványt a polgármesterhez nyújtja be. A polgármesternek, vagy a jegyzőnek az indítványt legkésőbb a benyújtás hónapját követő három hónapon belül kell a képviselő-testülethez előterjeszteni.

(3)   A határozati javaslat szakmai előkészítése a jegyző feladata.

37. §

(1)   Az ülést vezető az előterjesztésben szereplő és a vitában elhangzott határozati javaslatokat egyenként bocsátja szavazásra úgy, hogy először elhangzásuk sorrendjében a módosító javaslatokról kell dönteni.

(2)   A képviselő-testület határozata tartalmazza a képviselő-testület döntését szó szerinti megfogalmazásban, valamint a végrehajtás határidejét, továbbá a végrehajtásért felelős megnevezését.

(3)   Az elfogadott határozat szövegét az ülés vezetője kihirdeti.

(4)   A képviselő-testület az ülésről készült jegyzőkönyvben történő rögzítéssel, külön határozat meghozatala nélkül dönt ügyrendi kérdésekben.

38. §

A lakosság tájékoztatása céljából a határozatokat - a személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló rendelkezések figyelembevételével - a község hivatalos honlapján közzé kell tenni.

A képviselő-testületi döntések jelzése,

nyilvántartása

39. §

(1)   A képviselő-testület határozatait külön-külön a naptári év elejétől kezdődően folyamatos sorszámmal és az ülés napjának megfelelő dátumozással kell ellátni.

(2)   A képviselő-testület rendeleteit külön-külön a naptári év elejétől kezdődően folyamatos sorszámmal, a jogszabályokra előírt megjelöléssel kell ellátni.

(3)   A rendeletekről és az alakszerű határozatokról nyilvántartást kell vezetni, amelyekről a jegyző gondoskodik.

A képviselő-testület üléseinek jegyzőkönyvezése

40. §

(1)  A képviselő-testület nyilvános ülése a (2) bekezdésben írt jegyzőkönyv elkészítése érdekében hangfelvételen rögzíthető.

(2)  A képviselő-testületi ülésről jegyzőkönyvet kell készíteni.

(3)   A jegyzőkönyv a Mötv-ben meghatározottakon túl tartalmazza

a)    a bejelentéssel és bejelentés nélkül távollévők nevét,

b)    az előadók nevét és beosztását,

c)    a polgármester esetleges intézkedéseit.

(4)  A képviselő-testület egyszerű szótöbbséggel bármely képviselő indítványára dönthet arról, hogy valamely hozzászólás szó szerint kerüljön a jegyzőkönyvbe. A hozzászólás szó szerinti rögzítéséért jegyzőkönyv elkészítéséért a jegyző felel.

(5)   A hozzászóló és indítványtevő - a testület hozzájárulása nélkül - kérheti az általa elmondottak szó szerinti jegyzőkönyvbe foglalását.

(6)   A jegyzőkönyv eredeti, a Somogy Megyei Kormányhivatalnak megküldött példányához mellékelni kell

a)    a meghívót,

b)    a jelenléti íveket,

c)    a névszerinti szavazásról készült névsort,

d)    írásbeli előterjesztéseket,

e)    az írásban benyújtott hozzászólásokat, interpellációkat, kérdéseket,

f)     a hozott döntéseket,

g)    a jegyző jogszabálysértésre vonatkozó jelzését.

(7)   Jelen paragrafus (1) – (6) bekezdésénekrendelkezéseit a bizottsági ülések jegyzőkönyveinek elkészítésére is értelemszerűen alkalmazni kell. 

41. §

A választópolgárok az önkormányzati hivatalban,valamint a község honlapján betekinthetnek aképviselő-testület nyilvános üléseiről készült jegyzőkönyvekbe. 

IV. Fejezet

A települési képviselő

Összeférhetetlenség

42. §

Az összeférhetetlenséggel kapcsolatos feladatokat ellátó bizottság az Ügyrendi Bizottság.

A települési képviselő vagyonnyilatkozata

43. §

Az önkormányzati képviselő vagyonnyilatkozatát az Ügyrendi Bizottság, tartja nyilván és ellenőrzi. A települési képviselő vagyonnyilatkozatát a közös önkormányzati hivatalban az Ügyrendi Bizottság tagjai közül kijelölt személynek adja át. 

A képviselők díjazása, költségtérítése

44. §

A külön rendeletben megállapított havi tiszteletdíj egésze a jogosultakat abban az esetben illeti meg, ha az adott hónapban tartott rendes képviselő-testületi ülésen, valamint a személy szerint illetékes bizottság rendes ülésén részt vettek. Amennyiben valamely ülésen nem, vagy az ülés idejének kevesebb mint felén voltak jelen, e tényt - a jelenléti ív és a jegyzőkönyv másolatával alátámasztva - a jegyzőkönyvvezető jelzi a polgármesternek. A polgármester - átruházott hatáskörben - a képviselő adott hónapra eső tiszteletdíjának összegét annak 50%-ától 100 %-áig terjedő mértékben csökkentheti.A hiányzás következményei alól a jogosult a polgármesterhez, valamint a bizottsági elnökhöz előzetesen megtett, alapos indokkal ellátott bejelentés esetén mentesül.

V. Fejezet

A képviselő-testület szervei

A képviselő-testület bizottságai,

a bizottság jogállása, megválasztása

45. §

(1)   A bizottság elnökének és tagjainak személyére vagy visszahívására bármelyik képviselő és a polgármester tehetnek javaslatot.

(2)   A bizottság elnökét és tagjait - a polgármester írásbeli előterjesztése alapján - a képviselő-testület választja meg legkésőbb az alakuló ülését követő első ülésén.

(3)   Egy képviselő több bizottságnak is tagja lehet, de elnöke csak egynek.

(4)   A bizottságból vissza kell hívni azt a tagot, aki a bizottság üléseiről egy naptári éven belül 3 alkalommal, alapos indok nélkül távol marad.

46. §

(1)   A képviselő-testület az alábbi állandó bizottságot hozza létre a megjelölt - képviselő tagok - összetétellel:

a)  Ügyrendi Bizottság: 3 fő

(2)  A bizottság feladatkörét az 2. melléklet tartalmazza.

(3)   A 3. melléklet tartalmazza a bizottságokraátruházott hatásköröket.

A bizottság ülései

47. §

(1)   A bizottság szükség szerint tart ülést. A bizottság ülésére meg kell hívni a polgármestert, a jegyzőt és tanácskozási joggal a képviselőket. A bizottsági ülésre tanácskozási joggal meg kell hívni, valamint feladatkörükbe tartozó ügy tárgyalása esetén kötelesek részt venni az intézményvezetők. A bizottság ülésére - az előzőeken kívül - meg kell hívni mindazokat, akiknek részvételét a bizottság elnöke.

(2)   Az ülés meghívóját és előterjesztésre kerülő anyagait Zákányfalu Község hivatalos honlapján is közzé kell tenni. A zárt ülés anyagát csak a képviselők és az egyébként az azon részvételre jogosítottak részére szabad hozzáférhetővé tenni.

(3)   A bizottság ülését a bizottság elnöke hívja össze és vezeti. Akadályoztatás esetén az elnök teendőit az általa megbízott képviselő veszi át.

48. §

(1)   A bizottság elnöke köteles összehívni a bizottságot a Mötv-ben meghatározottakon túl

a)    a képviselő-testület határozatára,

b)    a bizottsági tagok legalább felének indítványára.

(2)   A képviselőket értesíteni kell a bizottságok ülésének időpontjáról és napirendjéről.

49. §

A bizottság határozatait a naptári év elejétől kezdődően folyamatos sorszámmal és az ülés napjának megfelelő dátumozással kell ellátni.

A polgármester

50. §

(1)   A polgármester illetményét, költségtérítését a képviselő-testület a jogszabály keretei között határozza meg.

(2)   A polgármester megbízatását főállásban látja el, aki felelős az önkormányzat egészének működéséért.

 (3)  A polgármester szabadságának időpontját önállóan határozza meg, helyettesítéséről gondoskodni köteles.

        (4) A polgármester az 5 napot meghaladó szabadságát köteles előre a képviselő testületnek bejelenteni.

       (5) A polgármester a szabadságát a tárgyévben köteles igénybe venni. Amennyiben a tárgyévi szabadság kivétele          várhatóan akadályba ütközik, azt indokaival együtt a tárgyév november 30-ig köteles a képviselő testületnek bejelenteni.

(6) Rendszeres ügyfélfogadást tart

      (7) A polgármester a képviselő testület utólagos tájékoztatása mellett - az Mötv. 42. §-ában meghatározott ügyek kivételével – dönthet a két ülés közötti időszakban felmerülő,

a) élet-, balesetveszély, valamint katasztrófahelyzet elhárítását szolgáló, azonnali beavatkozást, intézkedést igénylő, valamint

b) költségvetési rendelet módosítással és több éves költségvetési kihatással nem járó pályázatok benyújtásával kapcsolatos

képviselő testületi hatáskörbe tartozó önkormányzati ügyekben.

     (8) Amennyiben a képviselő testület – határozatképtelenség vagy határozathozatal hiánya miatt – két egymást követő alkalommal ugyanazon ügyben nem hozott döntést, a polgármester – az Mötv. 42. §-ában meghatározott ügyek kivételével – döntést hozhat. A polgármester a döntésről a képviselő testület a következő ülésen tájékoztatja.

(9)   A polgármester tisztségének megszűnése esetén, a tisztség megszűnését követően nyolc munkanapon belül írásba foglaltan átadja munkakörét az új polgármesternek, ennek hiányában az alpolgármesternek, az alpolgármesteri tisztség betöltetlensége, tartós akadályoztatása esetében a 13. §-ban meghatározott személynek.

(10) A 4. melléklet tartalmazza a polgármesterre átruházott hatásköröket.

Alpolgármester

51. §

(1)   A képviselő-testület 1 fő társadalmi megbízatású alpolgármestert választ.

(2)   Az alpolgármester tiszteletdíj, költségtérítésének mértékéről a képviselő-testület dönt.

A jegyző

52. §

(1)  A jegyzői tisztség betöltetlensége, illetve tartós akadályoztatása esetén - legfeljebb hat hónap időtartamra – a jegyzői feladatok ellátására a polgármester a képesítési és alkalmazási feltételeknek megfelelő hivatali köztisztviselőt bízza meg.

(2)  Az 5. melléklet tartalmazza a jegyzőre átruházott hatásköröket.

A Közös Önkormányzati Hivatal

53. §

(1)   A képviselő-testület az Mötv. alapján Közös Önkormányzati Hivatalt hoz létre.

(2)   Az (1) bekezdésben meghatározott hivatal neve: Zákányi Közös Önkormányzati Hivatal.

(3)  A Zákányi Közös Önkormányzati Hivatal tagjai:

                        a) Zákány Község Önkormányzata

                        b) Zákányfalu Község Önkormányzata

                        c) Őrtilos Község Önkormányzata

VI. Fejezet

Együttműködés a civil szervezetekkel

és a nemzetiségi önkormányzatokkal

54. §

(1)   A képviselő-testület a rendelkezésére álló eszközökkel támogatja és együttműködik a lakosság olyan önszerveződő közösségeivel (társulásaival), amelyek céljuk és rendeltetésük szerint a helyi önkormányzati feladatok, közügyek megoldására törekednek.

55. §

(1)   A helyi önkormányzat a nemzetiségi önkormányzat részére biztosítja – annak székhelyén – az önkormányzati működés személyi és tárgyi feltételeit, gondoskodik a működéssel kapcsolatos végrehajtási feladatok ellátásáról, ennek feltételeit együttműködési megállapodásban állapítja meg. 

VII. Fejezet

Záró rendelkezések

56. §

(1)   Ez a rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba. 

(2)   E rendelet hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti Zákányfalu Község Önkormányzata Képviselő-testületének Zákányfalu Község Önkormányzata Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 14/2014. (XI.24.) önkormányzati rendelete. 

1. melléklet a 3/2019.(IV.04.) önkormányzati rendelethez

Zákányfalu Község Önkormányzatának kormányzati funkciói

2. melléklet a 3/2019.(IV.04.) önkormányzati rendelethez

A Bizottság feladatköre:

1.    vagyonnyilatkozatok nyilvántartása,

2.    vagyonnyilatkozat ellenőrzése, ha az ellenőrzésre kezdeményezés érkezik,

3.    vagyonnyilatkozat-tételi eljárás lefolytatását követően az eredményről a képviselő-testület tájékoztatása,

4.    tevékenységéről évente beszámolót készít, és azt a képviselő-testület elé terjeszti,

5.    lebonyolítja a titkos szavazást a képviselő-testület ülésén.

6.    kivizsgálja az összeférhetetlenség megállapítására irányuló kezdeményezéseket, és javaslatot         tesz a Képviselő-testületnek;

3. melléklet a 3/2019.(IV.04.) önkormányzati rendelethez

Ügyrendi Bizottságra átruházott hatáskörök:

4. melléklet a 3/2019.(IV.04.) önkormányzati rendelethez

Polgármesterre átruházott hatáskörök:

1.    dönt a korlátozottan forgalomképes törzsvagyonba tartozó vagyontárgy hasznosításáról amennyiben az egy évet nem meghaladó időtartamra történik,

2.    dönt a forgalomképes vagyonba tartozó vagyontárgy elidegenítéséről és hasznosításáról amennyiben az elidegenítésre szánt vagyontárgy vagy vagyoni értékű jog forgalmi értéke, hasznosítás esetén a versenykiírásban vagy a szerződésben foglalt összeg a nettó ötmillió forintot nem éri el,

3.    dönt az önkormányzat tulajdonában lévő ingatlanok szolgalmi és vezetékjoggal, valamint használati joggal való megterheléséről, valamint az ezzel összefüggő tulajdonosi hozzájárulás megadásáról, amennyiben a terhelt ingatlan forgalmi értéke a nettó kettőmillió forintot nem éri el, 

4.    dönt az önkormányzat tulajdonában lévő ingatlanok szolgalmi és vezetékjoggal, valamint használati joggal való megterheléséről közterületet érintő esetben,

5.    dönt az önkormányzatot megillető elővásárlási jogról történő lemondásról,

6.   dönt a behajthatatlan követelések felülvizsgálat során a tárgy évi költségvetési törvényben kötelezettenként megállapított értékhatárt el nem érő, kis összegű, be nem hajtható követelések törléséről,

7.   az önkormányzat követeléseiről való lemondásról a Polgármester határozméltányosságból, ha a követelés egyedi értéke a költségvetési törvényben megállapított kis összegű követelés értékének ötszörösét nem haladja meg,

8.   Vagyontárgy eladása esetén részletfizetést vagy fizetési haladékot indokolt esetben, legalább a vételár 1/5 részének meghiúsulási kötbér címén történő megfizetése után nettó 10 millió forint értéket meg nem haladó értékű vagyontárgy esetén legfeljebb egy évre a polgármester engedélyezhet a költségvetés helyzetére figyelemmel,

9.   a költségvetési rendeletben meghatározottak szerinti átruházott hatáskörben eljár

10.jóváhagyja az önkormányzati intézmények szervezeti és működési szabályzatát, valamint házirendjét, munkatervét, szakmai programját;

11.  dönt a közterület bérbeadásáról, valamint hozzájárulását adja a közterület használatához;

12.  dönt az önkormányzati szabályzatban meghatározott beszerzésekről és közbeszerzésekről, valamint jóváhagyja az önkormányzat éves közbeszerzési tervét;

13.  a képviselő-testület által elfogadott beszerzési szabályzat alapján dönt a közbeszerzési értékhatárt el nem érő önkormányzat beszerzési eljárásaiba bevont ajánlattevők személyéről, a beszerzési eljárás eredményességéről, és nyerteséről,

14.  a képviselő-testület által elfogadott beszerzési szabályzat alapján a lebonyolítja a közbeszerzési értékhatárt el nem érő beszerzéseket,

15.  dönt a képviselő-testület által elfogadott szabályzatban meghatározott építési beruházásokról, szolgáltatás megrendelésekről, árubeszerzésekről;

16.  dönt az Önkormányzat számára pénzügyi és vagyoni kötelezettségvállalást rögzítetten nem tartalmazó együttműködési megállapodások megkötéséről;

17.  intézkedik a köztemetés költségeinek hagyatéki teherként történő bejelentéséről, kötelezi az eltemettetésre kötelezett személyt a köztemetés költségeinek megtérítésére, illetve azt méltányosságból elengedi;

18.  dönt az Önkormányzat jelképei használatának engedélyezéséről;

19.  dönt az Önkormányzat hatáskörébe tartozó szociális ellátások megtérítéséről, a megtérítés összegének, illetve pénzegyenértékének és a kamat összegének méltányosságból történő csökkentéséről, illetve elengedéséről;

20.  méltányossági jogkörben eljárva dönt személyi térítési díj megállapításáról;

21. dönt az önkormányzati tulajdonba kerülő közművek megépítéséhez való hozzájárulásról, valamint a közművek önkormányzati tulajdonba vételéről;

22.  dönt a közterületek rendeltetésétől eltérő használatáról szóló rendeletben foglaltak szerint a közterület filmforgatási célú használatával kapcsolatos valamennyi kérdésben;

23. dönt az önkormányzat tulajdonában lévő ingatlanok bérbeadásáról, a bérleti díj mértékéről;

24.  dönt az önkormányzat tulajdonában lévő gépjárművek hivatali és magánjellegű használatának engedélyezéséről;

25.  sürgős, azonnali elbírálást igénylő ügyekben önkormányzati eseti és tartós segélyről döntés;

26.  dönt a temetési segély megállapításáról és a köztemetésről;

27.  kamatmentes szociális kölcsön 30 000.-Ft-ig;

28.  az igénylés feltételeinek megfelelő jogosult részére a szociális étkeztetés ellátás megállapítása;

29.  dönt az egyéb természetbeni juttatások megállapításáról, élelmiszervásárlási utalvány megállapítása, tankönyv kifizetése.

5. melléklet a 3/2019.(IV.04.) önkormányzati rendelethez

Jegyzőre átruházott hatáskörök:

1. a közösségi együttélés alapvető szabályairól szóló önkormányzati rendelet szerint dönt közigazgatási bírság kiszabásáról.