1. § E rendelet célja, hogy meghatározza Zákányfalu Község Önkormányzatának (a továbbiakban: Önkormányzat) vagyonát, a hatálya alá tartozó vagyoni körben a vagyonnal való rendelkezést, a vagyon tulajdonjogának megszerzésére és elidegenítésére vonatkozó szabályokat, valamint a vagyonnal való rendelkezésre jogosultak körét.

2. § (1) E rendelet hatálya az Önkormányzat tulajdonában lévő nemzeti vagyonnal, önkormányzati követelésekkel való gazdálkodásra, valamint önkormányzati gazdasági társaságok működésével kapcsolatos egyes kérdésekre terjed ki.

(2) E rendelet hatálya az önkormányzati vagyon elidegenítésére, megterhelésére, használatba vagy bérbeadására és más módon történő hasznosítására, ideértve az önkormányzati vagyon kezelésbe adását és a vagyontárgyak megszerzésére is kiterjed.

(3) E rendelet szabályait az önkormányzati tulajdonú lakásokra és nem lakás céljára szolgáló helyiségekre, csak a lakásokra és nem lakás céljára szolgáló helyiségekre vonatkozó helyi rendeletekben nem szabályozott kérdésekben kell alkalmazni.

(4) E rendelet hatálya nem terjed ki a közbeszerzésekre vonatkozó jogszabályok hatálya alá tartozó jogügyletekre.

(5) E rendelet hatálya az Önkormányzat költségvetési szerveinek (a továbbiakban: önkormányzati költségvetési szerv) költségvetési gazdálkodási rendjét nem érinti.

3. § (1) Az önkormányzat vagyona a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény (a továbbiakban: Nvtv.) 1. § (2) bekezdésében meghatározott vagyonelemekből tevődik össze.

(2) Az önkormányzati vagyon törzsvagyonból és üzleti vagyonból áll. A törzsvagyon tárgyai forgalomképtelenek vagy korlátozottan forgalomképesek.

(3) A törzsvagyon fogalmát az Nvtv. 5. § (2) bekezdése, a forgalomképtelen vagyon fogalmát az Nvtv. 3. § (1) bekezdésének 3. pontja, a korlátozottan forgalomképes vagyon fogalmát az Nvtv. 3. § (1) bekezdésének 6. pontja határozza meg.

(4) A törzsvagyonba tartozó forgalomképtelen és korlátozottan forgalomképes vagyonelemek körét az Nvtv. 5. § (2) - (5) bekezdései és 6. § (6) bekezdése alapján kell megállapítani.

(5) Az Nvtv. – ben meghatározottak mellett a kiemelt jelentőségű nemzeti vagyonba tartoznak a következő önkormányzati vagyoni elemek (a továbbiakban együtt: forgalomképtelen törzsvagyon):

(6) A forgalomképtelen törzsvagyonba tartozó vagyonelemeket e rendelet 1. melléklete, a korlátozottan forgalomképes törzsvagyonba tartozó vagyonelemeket e rendelet 2. melléklete tartalmazza.

(7) Amennyiben az Önkormányzat vagyona új vagyontárggyal gyarapszik, és a vagyontárgy besorolása a jogszabályi rendelkezések alapján nem egyértelmű, a szerzéssel egyidejűleg vagy a szerzést követő ülésen a Képviselő – testület dönt a vagyontárgy minősítésére vonatkozóan.

(8) A forgalomképtelen törzsvagyon elidegenítésére, megterhelésére, biztosítékul adására, azon az Nvtv. 3. § (1) bekezdésének 14. pontja szerinti osztott tulajdon létesítésére az Nvtv. 6. § (1) bekezdése és (5) bekezdése szerint kerülhet sor.

(9) A korlátozottan forgalomképes törzsvagyonnal az Nvtv. 5. § (7) bekezdésében foglalt korlátozásokkal lehet rendelkezni.

(10) Az Önkormányzat üzleti vagyona a polgári jog és az Nvtv. szabályai szerint forgalomképes (a továbbiakban. forgalomképes vagyon).

4. § (1) Az Önkormányzat vagyonát a Zákányi Közös Önkormányzati Hivatal (a továbbiakban: Hivatal) tartja nyilván.

(2) Az Önkormányzat tulajdonában álló ingatlanvagyon és annak változásai a hatályos jogszabály szerint vezetett ingatlanvagyon – kataszterben kerülnek nyilvántartásra. A kataszter elkészítéséről, folyamatos vezetéséről, továbbá az Önkormányzat tulajdonába kerülő ingatlanok tulajdonjogának az ingatlan – nyilvántartásba történő bejegyeztetéséről, a kataszterben való átvezetéséről a Hivatal gondoskodik.

(3) Az önkormányzat üzleti vagyona körébe tartozó vagyonelem az Nvtv.-ben és a jelen rendeletben foglalt előírások szerint hasznosítható.

5. § Az önkormányzati vagyon kezelésére, hasznosítására, gyarapítására és értékesítésére vonatkozó közép- és hosszú távú célkitűzéseket az önkormányzat gazdasági programja és vagyongazdálkodási koncepciója tartalmazza.

7. § (1) Az Önkormányzatot megillető tulajdonosi jogokat az e rendeletben foglaltak szerint a Képviselő- testület, átruházott hatáskörben a polgármester gyakorolja. Az Önkormányzat a tulajdonjog gyakorlásával összefüggő feladatait a Hivatal útján látja el. A tulajdonjog gyakorlásával összefüggő feladatainak ellátásával a Képviselő – testület más jogi vagy természetes személyt is megbízhat, de ez nem minősül a tulajdonosi jogok átruházásának.

(2) Az Önkormányzati vagyongazdálkodási és vagyonhasznosítási ügyekben az Önkormányzat a jognyilatkozatait a polgármester útján teszi meg.

8. § A forgalomképtelen törzsvagyonba tartozó vagyontárgy hasznosításáról – az Nvtv. – ben foglalt korlátozások figyelembevételével – a Képviselő – testület dönt.

9. § (1) Korlátozottan forgalomképes törzsvagyonba tartozó vagyontárgy hasznosításáról:

a) amennyiben az egy évet nem meghaladó időtartamra történik, a polgármester,

b) amennyiben egy év vagy azt meghaladó időtartamra történik, a Képviselő- testület dönt.

(2) Önkormányzati rendelet a korlátozottan forgalomképes törzsvagyonba tartozó vagyontárgy hasznosítására eltérő hatásköri és egyéb szabályokat állapíthat meg.

10. § (1) A forgalomképes vagyonba tartozó vagyontárgy elidegenítéséről és hasznosításáról amennyiben az elidegenítésre szánt vagyontárgy vagy vagyoni értékű jog forgalmi értéke, hasznosítás esetén – a (3) bekezdésben meghatározott módon – versenykiírásban vagy a szerződésben foglalt összeg:

(2) A polgármester átruházott hatáskörben hozott döntéseiről negyedévente tájékoztatni kell a képviselő – testületet.

(3) A hasznosítási összeget határozott idejű hasznosítás esetén a versenykiírásban meghatározott hasznosítási időtartamra, határozatlan idejű hasznosítás esetén öt évre kell egybeszámítani.

11. § (1) Az önkormányzat tulajdonában lévő ingatlanok szolgalmi és vezetékjoggal, valamint használati joggal való megterheléséről, valamint az ezzel összefüggő tulajdonosi hozzájárulás megadásáról, amennyiben a terhelt ingatlan forgalmi értéke:

(2) Az (1) bekezdésben foglaltaktól eltérően közterületet érintő esetben az (1) bekezdés szerinti megterhelésről vagy tulajdonosi hozzájárulásról a polgármester dönt.

(3) Ellenszolgáltatás nélkül lehet szolgalmi jogot alapítani olyan közművezeték lefektetése céljából, amelynek során a szolgáltató önkormányzati közfeladatot valósít meg, továbbá a közművek csatlakozó vezetékének kialakítására (egyedi bekötések).

(4) Az önkormányzatot megillető vagyoni értékű jogról történő lemondásról, illetve a velük való rendelkezésről szóló döntésre az (1) bekezdésben foglaltak az irányadók.

(5) Az önkormányzatot megillető elővásárlási jogról történő lemondásról a polgármester dönt.

12. § (1) A Képviselő - testület dönt önkormányzati tulajdonú gazdasági társaság alapításáról, átszervezéséről, megszüntetéséről, valamint gazdasági társasági részesedés megszerzéséről vagy átruházásáról, önkormányzati vagyon gazdasági társaságba apportálásáról. Az önkormányzati tulajdonrésszel működő gazdasági társaságban a tulajdonosi képviseletet a polgármester vagy az általa megbízott személy a hatáskör gyakorlójának döntése szerint látja el.

(2) Az önkormányzat kizárólagos tulajdonában álló gazdasági társaság esetében a Képviselő - testület dönt:

(3) Az önkormányzat többségi befolyása alatt álló gazdasági társaság legfőbb szervében az (1) bekezdés szerinti képviselő a (2) bekezdés szerinti döntésnek megfelelően szavaz.

(4) Az önkormányzat kizárólagos tulajdonában álló gazdasági társaság kizárólagos vagy többségi tulajdonában álló gazdasági társaság felügyelő-bizottsági tagjának kinevezéséhez és visszahívásához a Képviselő - testület tesz javaslatot.

(5) Az (1) – (4) bekezdésben nem szabályozott esetekben az önkormányzati tulajdonrésszel működő gazdasági társasággal kapcsolatos tulajdonosi kérdésekben a polgármester dönt.

13. § (1) Az önkormányzat költségvetési szervei részére a működéséhez szükséges vagyon használati jogát a feladat ellátásához szükséges mértékben biztosítja.

(2) Az önkormányzat költségvetési szervei a használati jogánál fogva a tulajdonostól elvárható gondossággal jogosultak és kötelesek a vagyon rendeltetésszerű használatára, működtetésére, fenntartására, hasznosítására, a vagyonhoz fűződő közterhek viselésére, és kötelesek a használatukban lévő vagyon számviteli előírások szerinti nyilvántartására és adatszolgáltatásra.

(3) Az önkormányzat költségvetési szerveitől a vagyoni eszközök hasznosításának jogát a Képviselő – testület magához vonhatja.

(4) A költségvetési szerv vezetője felelős a vagyon rendeltetésszerű használatáért és a gazdaságos működtetésért.

(5) Az önkormányzati költségvetési szerv a használatában, illetve működtetésében lévő vagyontárgyat, esetenként a közfeladat ellátásának sérelme nélkül szabad kapacitásának kihasználása érdekében hasznosíthatja az alábbiak szerint:

a) ingatlan esetében

aa) a legfeljebb három hónapig terjedő határozott idejű hasznosítás joga a költségvetési szerv vezetőjének hatáskörébe tartozik a polgármester utólagos tájékoztatása mellett,

ab) a három hónapot meghaladó, de legfeljebb egy évig terjedő határozott idejű hasznosítás a polgármester előzetes írásbeli hozzájárulásával történhet,

ac) a egy évet meghaladó határozott idejű hasznosítás joga a Képviselő - testület hatáskörébe tartozik

b) ingó esetében

ba) a legfeljebb hat hónapig terjedő határozott idejű hasznosítás joga a költségvetési szerv vezetőjének hatáskörébe tartozik,

bb) a legfeljebb egy évig terjedő határozott időre történő hasznosítás a Polgármester előzetes írásbeli hozzájárulásával történhet,

bc) az egy év feletti hasznosítás joga a Képviselő - testület hatáskörébe tartozik.

(6) A feleslegessé vált ingó vagyon elidegenítésére a költségvetési szerv vezetője nettó 50.000,- Ft forgalmi értékig jogosult, azzal, hogy a feleslegessé vált eszközöket sorrendben először más önkormányzati költségvetési szervnek kell felajánlani vételre vagy hasznosításra.

(7) A költségvetési szerv használatában lévő ingó és ingatlan vagyon bérbeadásából, ingó vagyon értékesítéséből származó bevétel az önkormányzat intézményének költségvetését illeti meg. Az Önkormányzati költségvetési szerv az eszközértékesítésből származó bevételt köteles eszközpótlásra felhasználni, és a vásárolt eszközök listáját az önkormányzat vagyonnyilvántartójának megküldeni.

14. § (1) Követelésekről lemondani behajthatatlannak minősülő követelés esetén, valamint méltányosságból lehet a jelen fejezetben foglalt eljárási szabályok betartásával.

(2) Behajthatatlan követelésekkel kapcsolatos eljárás:

(3) Behajthatatlan követelésnek nem minősülő követelésről lemondani méltányosságból, a költségvetési törvényben megállapított kis összegű követelés értékének figyelembe vételével lehet.

(4) Az önkormányzat követeléseiről való lemondásról a Polgármester határoz méltányosságból, ha a követelés egyedi értéke a költségvetési törvényben megállapított kis összegű követelés értékének ötszörösét nem haladja meg.

(5) Az önkormányzat követeléseiről való lemondásról a Képviselő - testület határoz méltányosságból, ha a követelés egyedi értéke a költségvetési törvényben megállapított kis összegű követelés értékének ötszörösét meghaladja.

(6) A méltányosság alkalmazásának feltételei természetes személy esetében:

(7) Az ügyfélnek a méltányosság engedélyezésére irányuló kérelméhez csatolnia kell a saját és a vele közös háztartásban élő közeli hozzátartozónak a 30 napnál nem régebbi munkáltatói jövedelemigazolását, illetve nyugdíjas esetén a munkáltatói jövedelemigazolás helyett vagy mellett az utolsó havi nyugdíjszelvényt (postai szelvényt) vagy a nyugdíj folyószámlára történő utalása esetén az utolsó havi bankszámlakivonatot.

(8) Ha az ügyfélnek, valamint a vele közös háztartásban élő közeli hozzátartozónak munkajövedelemnek (nyugdíjjövedelemnek) nem minősülő jövedelme van (pl. ösztöndíj, szakképzéssel összefüggő juttatás, társadalombiztosítás alapján járó ellátás, munkanélküli járadék, egyéb rendszeres pénzbeli juttatás, vállalkozói kivét, ingatlan bérbeadás, kamatjövedelem, árfolyamnyereség, osztalékjövedelem), akkor köteles ezen jövedelmekről szóló postai szelvényt, bankszámlakivonatot, kiadási pénztárbizonylatot, vagy egyéb, a jövedelem igazolására alkalmas dokumentumot csatolni.

(9) Ha az ügyfélnek, valamint a vele közös háztartásban élő közeli hozzátartozónak nincs munkáltatója, és nem nyugdíjas, valamint egyéb jövedelme sincs, akkor az ügyfél a kérelmében nyilatkozik e tényről.

(10) Nem lehet az önkormányzat követeléseiről méltányosságból lemondani, ha az ügyfél bármely magyar hatóság eljárása során – a kérelem benyújtását megelőző 30 napon belül – igazolta, hogy magyarországi megélhetése biztosított.

(11) Az (1)-(10) bekezdésekben rögzítettek nem terjednek ki az adók módjára behajtandó követelésekre.

(12) Méltányosság alkalmazására természetes személyeken kívül az államháztartás körébe tartozó szervezetek vagy államháztartáson kívüli, de közfeladatot ellátó szervezetek esetében kerülhet sor, amennyiben a kérelmező igazolja, hogy a követelés behajtása esetén a közfeladat ellátása veszélybe kerülne.

15. § (1) Az önkormányzati vagyont értékesíteni, a vagyon feletti vagyonkezelés jogát, a vagyon használatát, illetve hasznosítási jogát átengedni, amennyiben az érintett vagyontárgy forgalmi értéke a bruttó 15 millió forintot meghaladja, – ha törvény kivételt nem tesz – csak nyilvános (indokolt esetben zártkörű) versenyeztetési eljárás útján, a legjobb ajánlatot tevő részére lehet.

(2) Amennyiben a teljesítésre csak meghatározott ajánlattevők alkalmasak, vagy a nyilvános versenyeztetési eljárás közérdeket, illetve valakinek a jogszabályban védett vagy méltányolható, jogos magánérdekét sértené meghívásos zártkörű versenytárgyalási vagy pályázati eljárást lehet tartani.

(3) A versenyeztetési eljárás versenytárgyalás vagy pályázat útján történik.

16. § (1) Az önkormányzati vagyon elidegenítése vagy hasznosítása során nem kell versenyeztetési eljárást tartani, ha vagyontárgy egyedi forgalmi értéke nem éri el a 15. § (1) bekezdésében meghatározott értéket.

(2) A versenyeztetés nélküli vagyonhasznosítási eljárásra a versenyeztetés szabályait értelemszerűen alkalmazni kell, amennyiben jelen rendelet eltérően nem rendelkezik.

(3) Az önkormányzati vagyon versenyeztetés nélküli hasznosítására kérelem alapján kerülhet sor.

(4) A kérelem alapján készített előterjesztésnek legalább tartalmaznia kell:

(5) A kérelem alapján készített előterjesztéshez csatolni kell az ellenértéket alátámasztó értékbecslést, szakértői véleményt, illetve összehasonlító adatokat, illetve az önkormányzat által elkészítendő értékbecslés költségei megfizetésére vonatkozó kötelezettségvállalást.

(6) A döntéshozó elé a kérelem csak akkor terjeszthető, ha tartalmazza a jelen rendeletben meghatározott adatokat és mellékleteket.

(7) A döntés előtt meg kell vizsgálni a vagyontárgy jogi helyzetét, valamint a versenyeztetés alóli felmentés indokoltságát, javaslatot lehet tenni az ellenérték magasabb összegben történő megállapítására.

(8) Az ellenérték megfizetésének feltételeit a döntéshozó határozza meg.

(9) A kérelem elbírálásáról a kérelmezőt írásban értesíteni kell. A írásbeli tájékoztatásnak tartalmaznia kell, hogy a döntéshozó a kérelmet elutasította vagy a kérelemnek helyt adott. Ez utóbbi esetben a kérelmezőt tájékoztatni kell a szerződéskötés feltételeiről és határidejéről, arról, hogy az önkormányzat az ajánlatát meddig tartja fenn. A szerződést a döntéstől számított legfeljebb 45 napon belül meg kell kötni.

17. § (1) A versenyeztetési eljárás nyilvános versenytárgyalás vagy nyilvános pályázat útján történik.

(2) Amennyiben a teljesítésre csak meghatározott ajánlattevők alkalmasak, vagy a nyilvános versenytárgyalás avagy pályáztatás közérdeket, illetve valakinek a jogszabályban védett vagy méltányolható, jogos magánérdekét sértené tárgyalásos, illetve meghívásos zártkörű versenytárgyalási eljárást (zártkörű versenytárgyalás) vagy pályáztatást (zártkörű pályázat) lehet tartani.

(3) A versenyeztetési eljárás során, annak minden résztvevője köteles biztosítani a verseny tisztaságát, az esélyegyenlőséget és a nyilvánosságot.

(4) A hatáskör gyakorlója írásban dönt a versenyeztetési eljárás fajtájáról, az ajánlattevők személyéről és a versenyeztetés további feltételeiről. Zártkörű versenyeztetési (versenytárgyalási vagy pályázati) eljárás esetén az eljárást elrendelő döntésben annak okait indokolni kell.

18. § (1) A vagyontárgy hasznosításának induló ára értékesítés esetén legalább az ingatlanforgalmi értékbecslés szerinti összeg.

(2) A vagyontárgy bérbeadása, használatba adása, egyéb hasznosítása esetén az induló ár a hatáskörrel rendelkező által szabályozott alapár (bérleti díj stb.), amennyiben jelen rendelet eltérően nem rendelkezik.

19. § (1) A vagyontárgy hasznosítására vonatkozó nyilvános versenytárgyalás vagy pályázat kiírása a Hivatal feladata. Az ingatlanok elidegenítése esetén a versenytárgyalási vagy pályázati kiírást a polgármester hagyja jóvá. A versenytárgyalás és a pályázat meghirdetése az önkormányzat hivatalos internetes honlapján (www.zakanyfalu.hu), és az önkormányzat hirdetőtábláján 15 napig történő kifüggesztéssel történik. Zártkörű versenytárgyalás vagy pályáztatás esetén az érdekelt ajánlattevőket azonos módon, írásban, egyidejűleg kell tájékoztatni.

(2) A versenytárgyalási/pályázati felhívásnak tartalmaznia kell:

(3) Amennyiben a pályázat/versenytárgyalási felhívás a hirdetményben rövidített szöveggel jelenik meg, utalni kell arra, hogy a teljes szöveg kitől vehető át, és a részletes pályázati kiírás/versenytárgyalási felhívás a www.zakanyfalu.hu internetes portálon is elérhető.

(4) Az ajánlatok benyújtására vonatkozó időpontot a pályázati felhívásban, illetve a versenytárgyalás időpontját a versenytárgyalási felhívásban úgy kell meghatározni, hogy a felhívás közzététele és az ajánlatok benyújtásának határideje, illetve versenytárgyalás esetében a versenytárgyalás időpontja között legalább 15 nap elteljen.

(5) A bérbeadó a pályázat útján történő hasznosítás esetén meghatározhatja a vagyontárgy hasznosításának konkrét célját, amennyiben az ingatlan jellege vagy a lakosság ellátása ezt indokolja. Ez esetben a hasznosítás a jogviszony fennállása alatt egyoldalúan nem változtatható meg.

(6) A kiíró a pályázati felhívást az ajánlatok benyújtására meghatározott időpontig vonhatja vissza. A felhívás visszavonását a pályázat meghirdetésével azonos módon kell közzétenni.

(7) A nyílt versenytárgyalási felhívás visszavonása legkésőbb a versenytárgyalás időpontjában közölhető. A zárt versenytárgyalásra meghívottakat a versenytárgyalási felhívás visszavonásáról lehetőleg a versenytárgyalás időpontját megelőzően írásban értesíteni kell.

20. § (1) A pályázaton/versenytárgyaláson való részvétel biztosíték adásához, illetve vételár fedezet meglétének igazolásához köthető, amelyet az ajánlat megküldésével egyidejűleg kell az ajánlattevőnek a kiíró rendelkezésére bocsátani.

(2) A pályázati/versenytárgyalási biztosíték (bánatpénz) a pályázati kiírásban/versenytárgyalási felhívásban szereplő összeg, legfeljebb az induló bruttó ár 10 %-a, de minimum 5.000,- Ft, amelyről az induló ár meghatározásával együtt kell dönteni. A bánatpénz összegét a felek eredményes pályázat/versenytárgyalás esetén előlegnek tekintik, fizetés esetén a vételárba beszámít. Bérbeadás esetén a bánatpénz összege az egy havi bruttó bérleti díjjal megegyező összeg, amely eredményes pályázat/versenytárgyalás esetén a fizetendő bérleti díjba beszámít.

(3) A bánatpénz visszajár a pályázati/versenytárgyalási felhívás visszavonásától, vagy az ajánlatok érvénytelenségének, eredménytelenségének megállapításától, vagy az ajánlatok elbírálásától számított 15 napon belül.

(4) Nem jár vissza a bánatpénz, ha az ajánlattevő az ajánlatát az ajánlati kötöttség időtartalma alatt visszavonta, vagy a szerződés megkötése neki felróható okból hiúsult meg.

21. § A pályázati ajánlatnak tartalmaznia kell:

22. § (1) Az ajánlatot zárt borítékban, a felhívásban meghatározott módon kell benyújtani, és fel kell tüntetni rajta az adott pályázatra utaló jeligét. A pályázat akkor minősül határidőre benyújtottnak, ha az ajánlattételi határidő lejártáig a felhívásban megadott címre beérkezik.

(2) Az ajánlattevő az ajánlatához az elbírálástól számított 30 napig, illetve az általa befizetett bánatpénz visszautalásának napjáig kötve marad.

23. § (1) Az ajánlatokat tartalmazó iratok felbontását az ajánlati felhívásban megadott időpontban kell megkezdeni. A bontás mindaddig tart, amíg a határidő lejártáig benyújtott összes ajánlat felbontásra nem kerül.

(2) Az ajánlatok bontását a pályázat kiírója nevében eljáró szervezet legalább két tagja végzi.

(3) Az ajánlatok felbontásakor ismertetni kell az ajánlattevők nevét, címét (székhelyét, lakóhelyét), valamint azokat a főbb, számszerűsíthető adatokat, amelyek a bírálati szempont (részszempontok) alapján értékelésre kerülnek.

(4) Az ajánlatok felbontásáról és ismertetéséről az ajánlatkérőnek jegyzőkönyvet kell készítenie.

24. § (1) Az érvénytelen ajánlatot tevők a pályázat további szakaszában nem vehetnek részt.

(2) Az ajánlatok felbontásakor, illetve azt követően az ajánlatok értékelésekor meg kell állapítani, hogy az ajánlatok megfelelnek-e a pályázati felhívásban foglalt feltételeknek, valamint azt, hogy mely ajánlatok érvénytelenek.

(3) Érvénytelen az ajánlat, ha:

a) az ajánlatot a benyújtásra meghatározott határidő eltelte után nyújtották be,

b) a bánatpénzt az ajánlattevő nem bocsátotta a kiíró rendelkezésére, vagy annak befizetését nem igazolta,

c) olyan ajánlattevő nyújtotta be, amelyik nem jogosult részt venni a pályázaton,

d) az ajánlat nem felel meg a pályázati kiírás tartalmi feltételeinek,

e) a pályázati felhívásban megadott induló árnál alacsonyabb összegű ajánlati árat tartalmaz,

f) az ajánlati felhívásban meghatározott mellékleteket nem tartalmazza.

25. § (1) Ha a beérkezett ajánlatokban szereplő összegek különbsége meghaladja a 20 %-ot, nem kötelező versenytárgyalást (licitet) tartani.

(2) A licit lebonyolítása során az ajánlatokat legalább a pályázati kiírásban meghatározott összeggel lehet emelni.

(3) A pályázatot az az ajánlattevő nyeri meg, amelyik a pályázati felhívásban meghatározott bírálati szempont szerinti legkedvezőbb ajánlatot adta.

(4) Ha a beérkezett vagy a pályázati tárgyalás (licit) során megtett ajánlatok összege megegyezik, és új ajánlatot egyik ajánlattevő sem tesz, a tárgyalást levezető személy a nyertes ajánlattevőt sorsolással állapítja meg.

(5) A levezető személy a pályázat eredményét a pályázati tárgyaláson kihirdeti. Az eredmény megállapítását követően az érintett ajánlattevőket tájékoztatni kell a szerződéskötés feltételeiről és határidejéről.

(6) A pályázati tárgyalásról jegyzőkönyvet kell készíteni, amelynek tartalmaznia kell:

26. § (1) A versenytárgyalást a versenytárgyalási felhívásban meghatározott helyen és időpontban kell megtartani.

(2) A versenytárgyalást a versenytárgyalás kiírója vagy az általa megbízott személy vezeti és jegyzőkönyvvezető útján gondoskodik a jegyzőkönyv vezetéséről.

(3) A versenytárgyalást nem folytathatja le az a személy, aki

(4) A versenytárgyalás kiírója vagy az általa megbízott személy a vele szemben fennálló kizárási okot köteles haladéktalanul bejelenteni a jegyzőnek. Az elfogultságot a versenytárgyaláson résztvevő is bejelentheti.

(5) Az elfogultság fennállásáról a jegyző dönt.

(6) A versenytárgyaláson az vehet részt, aki a hirdetményben megjelölt időben és helyen jelentkezett és nyilatkozik arról, hogy:

a) legalább a kikiáltási ár erejéig rendelkezik a vételárral, illetve a bérleti díjjal vagy

b) a versenytárgyaláson való nyertessége esetén az Önkormányzattal kötött adásvételi előszerződés aláírásától számított 30 napon belül a vételár egészben vagy részben történő megfizetésének finanszírozására irányuló állami-, európai uniós-, vagy egyéb forrásból juttatott támogatás elnyerésére pályázatot nyújt be (a pályázat kiírója, a pályázati azonosító, a benyújtás valamint az elbírálás határidejének megjelölésével).

(7) A versenytárgyaláson részt venni személyesen vagy meghatalmazás útján lehet. A meghatalmazást közokiratba, vagy közjegyző által hitelesített teljes bizonyító erejű magánokiratba kell foglalni.

(8) A licit lebonyolítása során az ajánlati összeget legalább a versenytárgyalási felhívásban meghatározott összeggel lehet emelni. A licitálásban részt vevők tárcsa felmutatásával vagy kézfelemeléssel licitálhatnak.

(9) A versenytárgyalás vezetője minden egyes újabb ajánlatnál rögzíti azt, hogy ki tartja az összeget.

(10) A versenytárgyalást addig kell folytatni, amíg az ajánlati árat egy licitáló tartja csak. Ha a versenytárgyaláson készpénzes ajánlattevő és pályázati forrásból fizetni szándékozó ajánlattevő is pályázik, úgy a licit során kialakuló azonos ajánlatkor a készpénzes ajánlattevőt kell nyertesnek nyilvánítani.

(11) Ha a versenytárgyalás (licit) során megtett ajánlatok összege megegyezik, és új ajánlatot egyik ajánlattevő sem tesz, a tárgyalást levezető személy a nyertes ajánlattevőt – a (10) bekezdésben foglalt kivétellel – sorsolással állapítja meg.

(12) A levezető személy a versenytárgyalás eredményét a versenytárgyaláson kihirdeti. Az eredmény megállapítását követően az érintett ajánlattevőket tájékoztatni kell a szerződéskötés feltételeiről és határidejéről.

(13) A versenytárgyalásról jegyzőkönyvet kell készíteni, amelynek tartalmaznia kell:

27. § (1) A pályázatot elnyert, illetőleg a versenytárgyaláson nyertes ajánlattevővel az eredményhirdetéstől számított 30 napon belül szerződést kell kötni.

(2) Pályázati forrásból finanszírozandó vásárlás esetén a versenytárgyaláson nyertes ajánlattevővel az eredményhirdetéstől számított 30 napon belül adásvételi előszerződést kell kötni, mely szerződésben a végleges adásvételi szerződés megkötésének határidejét a pályázat elbírálásának határnapját követő 30 napban, de legfeljebb az előszerződés megkötésétől számított 12 hónapban kell megjelölni.

(3) Tulajdonjog átruházásakor ki kell kötni a tulajdonjog fenntartását a vételár teljes kiegyenlítéséig és a teljes vételár meghatározott időre történő meg nem fizetésére az elállási jogot.

(4) Amennyiben a bérbeadó a vagyontárgy kötött hasznosítását írta elő, és a bérlő az előírt tevékenységet megváltoztatja, a bérbeadó a bérleti szerződést csere ingatlan és pénzbeli kártalanítás nélkül felmondhatja.

(5) Értékesítés esetén a vevő a vételárat a szerződéskötéstől számított 30 napon belül köteles kifizetni.

Amennyiben az ingatlan megvásárlásának a jogát olyan pályázó nyerte el, aki nyertes pályázat esetén fizetni szándékozó vevőnek minősül, vele a pályázathoz szükséges előszerződésben vagy adásvételi szerződésben a támogatás kiutalásának határidejeként megjelölt időpontig tartó, de legfeljebb a végleges szerződés megkötésétől számított 90 napos határidőt kell kikötni fizetési határidőnek.

28. § (1) Eredménytelen a pályázat, ha egyetlen érvényes pályázat sem érkezik, egyetlen ajánlat sem éri el a meghirdetett összeget, vagy a pályázatot elnyert pályázó a szerződéskötésre megállapított határidőn belül nem köt szerződést.

(2) Eredménytelen a versenytárgyalás, ha azon egyetlen ajánlattevő sem jelenik meg, vagy a versenytárgyalás győztese a szerződéskötésre megállapított határidőn belül nem köt szerződést.

29. § (1) Vagyontárgy hasznosítására irányuló szerződés – mind újonnan létrejövő, mind meghosszabbításra kerülő szerződés esetében – legfeljebb 5 éves határozott időre köthető amennyiben önkormányzati rendelet eltérően nem rendelkezik.

(2) A Képviselő - testület indokolt esetben 5 évnél hosszabb – de legfeljebb az Nvtv. 11. § (10) bekezdésében meghatározott – időtartamú, vagy határozatlan idejű szerződés megkötését is engedélyezheti.

30. § (1) Vagyontárgy eladása esetén részletfizetést vagy fizetési haladékot indokolt esetben, legalább a vételár 1/5 részének meghiúsulási kötbér címén történő megfizetése után nettó 10 millió forint értéket meg nem haladó értékű vagyontárgy esetén legfeljebb egy évre a polgármester, a nettó 10 millió forint értéket meghaladó értékű vagyontárgy esetén legfeljebb 5 évre a képviselő - testület engedélyezhet a költségvetés helyzetére figyelemmel.

(2) A nettó 1 millió forint értéket meg nem haladó értékű vagyontárgy esetén részletfizetés engedélyezésének helye nincs.

(3) Nem engedélyezhető részletfizetés vagy fizetési haladék a vevőnek, ha az önkormányzattal szemben adó- vagy egyéb tartozása áll fenn vagy az átlátható szervezet vevő jogutód nélküli megszűnését eredményező eljárás van folyamatban.

(4) A kötelező versenyeztetési értékhatárt elérő ingatlanok esetében a részletfizetés lehetőségét a versenytárgyalási vagy pályázati kiírásnak tartalmaznia kell, annak hiányában részletfizetés nem engedélyezhető.

31. § (1) E rendelet a kihirdetést követő napon lép hatályba, rendelkezéseit a hatálybalépését követően indult ügyekben kell alkalmazni.

(2) E rendelet hatályba lépésével egyidejűleg hatályát veszti Zákányfalu Község Önkormányzata Képviselő – testületének az Önkormányzat vagyonáról, és a vagyongazdálkodás szabályairól szóló 8/2018. (VII.20.) számú önkormányzati rendelete.