Zákányfalu Község Képviselő-testületének 9/2019 (X.1.) önkormányzati rendelete

Zákányfalu Község 9/2019.(X.01.) önkormányzati rendelete a településkép védelméről^[1]

Zákányfalu Község Önkormányzatának Képviselőtestülete a településkép védelméről szóló 2016. évi LXXIV. törvény 12. § (2) bekezdés a) - h) pontjában kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés a) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a településképi koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012.(XI.18.) Korm. rendelet 9. mellékletében biztosított véleményezési jogkörében eljáró államigazgatási szervek és a településfejlesztéssel, településrendezéssel és a településkép érvényesítéssel összefüggő partnerségi egyeztetés szabályairól szóló 4/2018 (II.15.) önkormányzati rendeletben felsorolt partnerek véleményének kikérésével a következőket rendeli el:

a. a különböző rendeltetésű és használatú területek karakterének meghatározása

b. a sajátos karakterjegyek megőrzése, egyedi szabályozása.

1. A helyi védelem alatt álló művi érték a nemzeti közös kulturális kincs része, ezért fenntartása, védelmével összhangban lévő használata és bemutatása közérdek.

2. A helyi védelem feladata

a. az épített örökség meghatározása, számbavétele

b. védetté nyilvánítása, nyilvántartása

c. az épített örökség megőriztetése

d. a lakossággal történő megismertetése.

3. Helyi védelem alatt állnak az e rendelet 1. mellékletében szereplő, védetté nyilvánított művi értékek.

4. A helyi védelem alá helyezésről, illetve annak megszüntetéséről a képviselő-testület e rendelet módosításával dönt.

5. A helyi védelem alá helyezést vagy megszűntetést bármely természetes vagy jogi személy kezdeményezheti írásban Zákányfalu község polgármesteréhez benyújtott levélben, az alábbiak benyújtásával:

a. a védendő épület, épületrész pontos helyének megjelölése (utca, házszám, hrsz)

b. védendő épületre, épületrészre vonatkozó szakszerű rövid indoklás

c. fotódokumentáció.

6. A helyi védelemben részesítési vagy a védelem megszűntetési javaslatot a védelemről szóló döntést megelőzően a helyben szokásos módon – az önkormányzat hirdetőtábláján – legalább 30 napra közzé kell tenni, és erről írásban értesíteni kell:

a) az ingatlan tulajdonosát

b) a védetté nyilvánításra vagy annak megszűntetésére javaslatot tevőt.

7. A védetté nyilvánítás az örökségvédelmi hatástanulmány települési értékleltára, vagy a településrendezési eszköz megalapozó vizsgálatának az épített környezet, értékeire vonatkozó vizsgálata, vagy az érintett művi értékre készült értékvizsgálat alapján történhet.

8. 0A védelem alá helyezésről vagy annak megszüntetéséről a polgármester előterjesztésére a képviselő-testület dönt.

9. A helyi védett művi értéket az önkormányzat erre a célra készített táblával megjelölheti.

10. Tilos a helyi védelem alatt álló érték elemeinek veszélyeztetése, megrongálása, megsemmisítése.

11. A helyi védelem megszűntetése csak a védett érték megsemmisülése, reális költségen helyre nem állítható károsodása, életveszélyes állapot megszűntetése és a védett érték megszűntetéséhez fűződő jelentős közérdek esetén kezdeményezhető. A védett érték bontására csak a védettség megszűntetését követően kerülhet sor.

1. Az egyedi védelem Zákányfalu jellegzetes, értékes, illetve hagyományt őrző építészeti arculatát, településkarakterét meghatározó helyi értékekre terjed ki, amelyek e rendelet 1/a. mellékletében felsoroltak és 1/b. mellékletében térképen ábrázoltak.

2. A helyi védelem alatt álló értékek nyilvántartásáról a települési főépítész, annak hiányában a jegyző nyilvántartást vezet, amely tartalmazza:

a. a védett érték megnevezését, védelem típusát

b. a pontos helyét, helyrajzi számát

c. a tulajdonos, kezelő, használó megnevezését

d. a védelemre javaslatot tevő nevét

e. a védelem indoklását

f. a védett érték fotóit

g. a védelmet megállapító rendelet számát.

4. Az egyedi védelemhez kapcsolódó tulajdonosi kötelezettségek

1. A védett helyi művi értéket a rendeletetésének megfelelő célra kell használni. A használat az érték fennmaradását nem veszélyeztetheti.

2. A védett helyi művi érték jókarbantartása, állapotának védelme a tulajdonos kötelessége. A védett érték károsodása esetén a tulajdonosnak helyrehozatali kötelezettsége van.

3. A védelem a művi értékek anyaghasználatára, tömegformálására, homlokzati kialakítására terjed ki.

4. A védett helyi művi érték tulajdonosa az érték megóvása érdekében kérheti az önkormányzat anyagi támogatását, ha az önkormányzat éves költségvetésében erre pénzügyi keretösszeget biztosít.

5. Helyi védelem alatt álló épület esetén a védettség nem zárja ki az épület korszerűsítését, átalakítását, bővítését, de az épület eredeti karakterét meg kell tartani, az alábbiak szerint:

- a felújításnál az eredeti értékeket meg kell tartani, illetve visszaállítani

- a jókarbantartás keretében nem végezhető az érték sérülésével, roncsolásával és építészeti érték megváltoztatásával járó beavatkozás

- az épület részleges bontása csak akkor lehetséges, ha a védett érték nem sérül.

6. A helyi védelem alatt álló épület tulajdonosa, kezelője, használója adókedvezményben vagy mentességben részesíthető, melyeknek mértékét a helyi adókról szóló önkormányzati rendeletben kell megállapítani.

a. bővíteni az eredeti épület értékeinek, karakterének tiszteletben tartásával szabad. A tetőtér beépítésénél nem alkalmazható a tető síkjából kiugró ablak

b. fésűs beépítés esetén az épület bővítése – ha a telekszélesség lehetővé teszi – az utcai homlokzatsíktól legalább 5 méterrel hátrahúzott oldalszárnnyal is lehetséges, az eredeti épületnél nem magasabb párkány- és gerincmagassággal

c. az épületen reklám, hirdetés nem helyezhető el, kivéve a cégért és a cégfeliratot, de az az építészeti tagozatot nem takarhatja és a homlokzat harmonikus egységét nem ronthatja

d. az épületen épületgépészeti berendezés kültéri egysége közterületről láthatóan, valamint az építészeti értéket zavaró módon nem helyezhető el.

1. A településképi szempontból meghatározó területek:

a. lakóterület

b. gazdasági terület

c. temető terület

d. kertes mezőgazdasági terület szőlőhegy

2. A településképi szempontból meghatározó területek térképi lehatárolását a rendelet 2. melléklete tartalmazza.

1. Az épületek anyaghasználata nem lehet eltérő a településen hagyományosan használt építőanyagoktól.

2. A homlokzatképzés és a tetőhéjalás nem lehet a környezettel nem harmonizáló, kirívó színű.

3. Az épületek tetőhéjalása nem lehet trapézlemez, hullámpala, műanyag hullámlemez, bitumenes lemez, bitumenes zsindely.

4. A település közigazgatási területén állandó használatra szánt, hatósági műszaki engedéllyel nem rendelkező lakókocsi, és egyéb bódé jellegű építmény nem helyezhető el.

Lakóterület

1. Az épületeket az illeszkedés szabályai szerint, a kialakult állapotnak megfelelően kell telepíteni és a hagyományos építészeti karakternek megfelelően kell kialakítani.

2. Az utcai előkert mérete azonos kell legyen az épület környezetében levő utcaszakaszon jellemző előkertekkel.

3. A lakóépületeket magastetővel lehet megépíteni, jellemzően 35-45^o-os tetőhajlásszöggel, a beépítési magasságot a helyi építési szabályzat határozza meg. A tetőfelépítmény a tetősík legfeljebb 30%-át foglalhatja el. Kis lejtésű tető a tető vetületének legfeljebb 20%-án alkalmazható. A tetőfedés anyaga kerámiacserép, vagy azzal színben megegyező betoncserép lehet.

4. A homlokzati architektúra illeszkedjen a település hagyományos elemeihez, a homlokzaton természetes anyagokat (vakolat, fa, tégla, kő, beton, műkő) lehet alkalmazni, a színezés a természetes földszínek pasztell színárnyalata lehet.

5. A melléképületeket a főépület utcai takarásában lehet elhelyezni, ahhoz illeszkedő tömegformálással és anyaghasználattal.

6. A kerti építményeket a lakóház utcai homlokzati síkjától legalább 3 m-rel hátrafelé lehet elhelyezni.

7. Az utcai kerítés magassága legfeljebb 1,5 m lehet, legalább 40%-ban áttört kialakítású lehet. Kerítésként legfeljebb 1,5 m magas élősövény is alkalmazható áttört kapukkal.

8. Lakótelkenként egy kocsibehajtó létesíthető.

9. A kertek első részét díszkertként lehet kialakítani és fenntartani. A fás szárú növények közül a gyümölcsfákon kívül őshonos fafajokat lehet ültetni.

Gazdasági terület

1. Az épület tömegformálása, homlokzatkialakítása a településen hagyományos építészeti karaktertől eltérő nem lehet.

2. Tetőfedés cserép, betoncserép, formájában és karakterében a cseréphez igazodó fedés vagy a tájba illő színezésű fémlemezfedés kivételével nem létesíthető.

3. A település közigazgatási területéhez tartozó – a 3. mellékletben meghatározott – a településkép védelme szempontjából kiemelt területeken reklámhordozó és reklám nem helyezhető el.

Temető terület

1. Az épület tömegformálása, homlokzatkialakítása a településen hagyományos építészeti karaktertől eltérő nem lehet.

2. Tetőfedés cserép, betoncserép, formájában és karakterében a cseréphez igazodó fedés vagy a tájba illő színezésű fémlemezfedés kivételével nem létesíthető.

3. A homlokzaton természetes anyagokat (vakolat, fa, tégla, beton, műkő) lehet használni.

4. Telken belül háromszintű növényültetést kell alkalmazni.

Kertes mezőgazdasági terület szőlőhegy

1. Az épület tömegformálása, homlokzatkialakítása a településen hagyományos építészeti karaktertől eltérő nem lehet.

2. Tetőfedés cserép, betoncserép, formájában és karakterében a cseréphez igazodó fedés vagy a tájba illő színezésű fémlemezfedés kivételével nem létesíthető.

3. Az épületen szimmetrikus nyeregtetőtől eltérő tetőidom építése nem megengedett.

4. A tetőidom kialakítása során kontyolás létesítése megengedett.

5. Az épület tetőhajlásszöge 35-45° közötti értéktől eltérő nem lehet.

6. A település közigazgatási területéhez tartozó – a 3. mellékletben meghatározott – a településkép védelme szempontjából kiemelt területeken reklámhordozó és reklám nem helyezhető el.

1. A település villamosenergia-ellátásának, táv- és hírközlésének nyomvonalas létesítményei elhelyezhetők, de törekedni kell a felszín alatti elhelyezésre.

2. A település ellátásához szükséges közmű műtárgyak (transzformátor, kapcsolószekrény, gáznyomás szabályozó, szennyvízátemelő) a közterület látványát nem zavaró módon, növényzettel takartan helyezhetők el.

3. A településkép védelme szempontjából kiemelt – a 3. mellékletben térképen ábrázolt – területeken

a. 10 m-nél magasabb sajátos építmények (víztorony, hírközlési átjátszó torony, antenna) nem helyezhetők el

b. a villamosenergia-ellátás, táv- és hírközlés nyomvonalas létesítményeit föld alatt kell elhelyezni

c. a kültéri világítást lefelé világító lámpatestekkel kell megoldani

d. talajszintre épített fényvető, reflektor csak akkor helyezhető el, ha fényét csak a megvilágítandó felületre vetíti.

1. Közmű- és klímaberendezés kültéri egysége, gáznyomás-szabályozó, gázmérő és gázvezeték az épületek homlokzatán közterületről látható módon nem helyezhető el.

2. Az utcai épületek utcai homlokzatán és az utcai homlokzatsíktól 5 m-en belül távközlési telekommunikációs eszköz, mesterséges szellőző és égéstermék kivezető nem helyezhető el.

3. Napelemes panel, napkollektor csak az épület tetősíkján helyezhető el, a tetősíkkal azonosan. Az utcai tetőfelületen nem helyezhető el napelem, napkollektor.

4. Új épület és jelentős átalakítással, bővítéssel járó építés esetén az ingatlan villamosenergia, valamint táv- és hírközlési hálózat bekötése csak földkábellel csatlakozhat a gerincvezetékhez.

1. A településkép védelme érdekében a tulajdonos, beruházó, vagy a tervező (továbbiakban együtt: építtető) kérelmére az önkormányzati főépítész illetve ha önkormányzati főépítész nincs alkalmazásban, akkor a polgármester (a továbbiakban: konzultáció felelőse), a kérelem beérkezésétől számított 8 napon belül, a településképi követelményekről tájékoztatást ad és e rendelet szabályai szerint szakmai konzultációt biztosít.

2. A kérelem papír alapon vagy elektronikus formában nyújtható be az önkormányzat címére, vagy e-mail címére.

3. A kérelemnek az alábbiakat kell tartalmaznia:

a. a tervezett tevékenység helyszíne (cím, hrsz.)

b. a tervezett tevékenység bemutatása,

c. a településképi arculat bemutatása (fotó, megjelenés a közvetlen környezetben),

d. építészeti megjelenés vázlatos bemutatása.

4. Kezdeményezhető a szakmai konzultáció

a. a tervezés kezdeti szakaszában épület építése, bővítése, épülettömeg megváltoztatása esetén

b. meglevő épület utcai homlokzatának megváltoztatása (átalakítás, színezés, nyílászáró-csere) előtt

c. minden új reklámhordozó és reklám kialakítása előtt.

5. Kötelező a szakmai konzultáció

a. a településképet befolyásoló építési tevékenység

b. helyi védelem alatt álló épületen tervezett építési tevékenység

c. reklámhordozó és reklám elhelyezése

d. esetén.

6. A szakmai konzultáció az önkormányzat hivatalos helyiségében, vagy – a kérelem benyújtójának kérésére – a helyszínen is lefolytatható.

7. A szakmai konzultációról a konzultáció felelőse emlékeztetőt készít, amelyben rögzíti a felvetett javaslatok lényegét, illetve a konzultáció felelősének nyilatkozatát.

8. A konzultációról a konzultáció felelőse nyilvántartást vezet.

a. helyi védelem alatt áll

b. közterületről látható

c. közterületre tervezett.

(2) A polgármester a véleményét az önkormányzati főépítész álláspontjára alapozza.

a. a kérelem megfelel-e a településképi követelményeket szabályozó kormányrendeletben³ meghatározott tartalmi és formai követelményeknek

b. a reklámhordozó és reklám elhelyezése megfelel-e a reklámelhelyezési kormányrendeletben² meghatározott általános elhelyezési követelményeknek és az e rendeletben megállapított településképi követelményeknek

(6) A polgármester településképi bejelentési eljárásban hozott döntése ellen Zákányfalu Község Képviselő-testületénél lehet fellebbezéssel élni.

1. A településképi követelmények teljesülése érdekében a polgármester az ingatlan tulajdonosát az építmény, építményrész felújítására, átalakítására vagy elbontására kötelezheti.

2. A polgármester hivatalból vagy kérelemre – az általános közigazgatási rendtartásról szóló törvényben⁴ foglalt hatósági eljárás szabályai szerint – településképi kötelezési eljárást folytat le, és szükség esetén kötelezést bocsát ki.

3. A településképi kötelezés a településképi követelmények megszegésének, vagy végre nem hajtásának jogkövetkezménye.

a. az okozott hátrányt, a jogsértéssel szerzett előny mértékét

b. az okozott hátrány visszafordíthatóságát

c. a jogsértőt elkövető magatartását

(4) A településképi bírság kiszabásának esetei:

a. a kötelező szakmai konzultáció elmulasztása

b. a településképi véleményezési eljárás kezdeményezésének elmulasztása

c. a településképi bejelentési eljárás kezdeményezésének elmulasztása

d. a településképi bejelentésben foglaltaktól eltérő építési tevékenység

e. a településképi bejelentésről hozott döntés be nem tartása.

f. településképi követelmények be nem tartása.