Zákányfalu Község Képviselő-testületének 2/2021 (II.15.) önkormányzati rendelete

Zákányfalu Község Önkormányzata Képviselő testületének 2/2021. ( II.15.) önkormányzati rendelete Zákányfalu Község Önkormányzata 2021. évi költségvetéséről

Zákányfalu Község Polgármestere a veszélyhelyzet kihirdetéséről szóló 27/2021 (I.29.) Korm.rendelet 1. §-ában kihirdetett veszélyhelyzetre tekintettel, figyelemmel a koronavírus-világjárvány második hulláma elleni védekezésről szóló 2020. évi CIX. törvényben foglaltakra, a katasztrófavédelemről és a hozzá kapcsolódó egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXXVIII. törvény 46. § (4) bekezdésében, továbbá az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 23. §-ában kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 32. cikk (2) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés f) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva, a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX törvény 111. §-a, Magyarország 2021. évi központi költségvetéséről szóló 2020. évi XC. törvény rendelkezései, a Magyarország gazdasági stabilitásáról szóló 2011. évi CXCIV. törvény rendelkezései alapján Zákányfalu Község Képviselő-testülete rendeletalkotási hatáskörét gyakorolva a következőket rendeli el:

költségvetési főösszegét 116 769 e Ft-ban, költségvetési folyó kiadását 114 538 e Ft-ban költségvetési folyó bevételét 103 662 e Ft állapítja meg, melyből:

működési kiadás 100 635 e Ft,

felhalmozási kiadás 13 903 e Ft,

működési bevétel 86 592 e Ft,

felhalmozási bevétel 17 070 e Ft.

Az önkormányzat hiteltörlesztését 0 e Ft-ban, a 2021. évi önkormányzati feladatokra kapott előleg visszafizetését 2 231 Ft összegben állapítja meg.

A költségvetési egyenleg összegét – 10 876 e Ft-ban állapítja meg, melynek belső finanszírozására 13 107 e Ft maradványt - melyből 6 005 e Ft működési célú költségvetési maradvány, 7 102 e Ft fejlesztési célú maradvány - vesz igénybe. A költségvetési maradvány, az önkormányzati feladatokra kapott előleg visszafizetése a működési egyenleget -14 043 e Ft-ban, a felhalmozási egyenleget -3 167 e Ft-ban, a finanszírozási egyenleget 10 876 e Ft-ban állapítja meg.

1. Az (1) bekezdésben megállapított bevételi és kiadási főösszeg előirányzatait az 1/ 1. melléklet, a költségvetési szervek bevételeit forrásonként az 1/2., 1/3., 1/4., 1/5., 1/6., l/6/a., 1/7.,1/ 8. mellékletek a működési és fenntartási kiadások előirányzatait az 1/9., 1/10., 1/11., 1/11a., 1/12., 1/17. mellékletek szerint a felhalmozási kiadásokat feladatonként az 1/14., 1/14a., 1/16. mellékletek a felújítási előirányzatokat célonként az 1/15. melléklet, általános és céltartalékot az 1/13. melléklet szerint határozza meg.

(3) Az önkormányzat

a. előirányzat-felhasználási ütemtervét, a kiadási és bevételi előirányzatokat szervezetkódok szerinti megbontásban a rendelet 2. melléklete,

b. fejlesztéseit, melyek megvalósításához adósságot keletkeztető ügylet megkötése válik vagy válhat szükségessé a rendelet 3. melléklete,

c. több éves kihatással járó feladatainak előirányzatait éves bontásban szöveges indokolással együtt a rendelet 4. melléklete,

d. közvetett támogatásait azok jellege, összege szerinti részletezettséggel szöveges indokolással együtt a rendelet 5. melléklete,

e. állami hozzájárulásának jogcímeit és összegeit a rendelet 6. melléklete,

f. szociálpolitikai, egészségügyi feladatainak kiadásait a rendelet 7. melléklete,

g. Európai Uniós projektjeit a rendelet 8. melléklete,

h. Magyarország gazdasági stabilitásáról szóló 2011. évi CXCIV. törvény (a továbbiakban: Gst.) szerinti saját bevételeinek kimutatását a rendelet 9. melléklete,

1. Az önkormányzat a Képviselő testület által megállapított finanszírozásból és saját bevételeiből a kiadásait köteles úgy teljesíteni, hogy abból az alapító okiratban és Zákányfalu Község Önkormányzat Képviselő testülete Szervezeti és Működési Szabályzatában meghatározott feladatok zavartalan és hatékony ellátása biztosított legyen.

2. Az önkormányzat költségvetési előirányzatait érintő döntésekkel egyidejűleg rendelkezni szükséges azok forrásairól, mely működési hitel felvételét nem vonhatja maga után.

3. Az önkormányzat a felhalmozási bevételeivel nem fedezett felhalmozási kiadásaihoz szükséges forrásként a helyi adó bevételeit jelöli meg.

4. A harmadik havi, hatodik havi és a kilencedik havi időközi költségvetési jelentés után a következő rendeletmódosításkor a jelentések adatait alapul véve a bevételeket felül kell vizsgálni, és amennyiben időarányos elmaradás tapasztalható, úgy gondoskodni kell - szükség esetén a kiadási előirányzatok csökkentésével - a kieső bevétel pótlásáról.

5. Az önkormányzat pályázatairól és azok önrészének mértékéről a Képviselő testület határozattal dönt.

6. Az önkormányzat a külső forrásból elnyert pályázati pénzeszközeit elkülönítetten, amennyiben az pályázati feltételként meghatározásra kerül, az erre a célra nyitott bankszámlán kezeli.

7. A költségvetési rendelet tartalmazza

a. az önkormányzat költségvetési bevételi előirányzatait és költségvetési kiadási előirányzatait, működési bevételek és működési kiadások, felhalmozási bevételek és felhalmozási kiadások, kiemelt előirányzatok és kötelező feladatok, önként vállalt feladatok és államigazgatási feladatok szerinti bontásban,

b. az önkormányzat által irányított költségvetési szervek engedélyezett létszámát, költségvetési bevételi előirányzatait és költségvetési kiadási előirányzatait kiemelt előirányzatok, kötelező feladatok, önként vállalt feladatok és államigazgatási feladatok szerinti bontásban,

c. a költségvetési egyenleg összegét működési bevételek és működési kiadások egyenlege és a felhalmozási bevételek és a felhalmozási kiadások egyenlege szerinti bontásban,

d. a költségvetési év fejlesztési céljait beruházásonként, felújításonként,

e. a költségvetési év azon fejlesztési céljait, amelyek megvalósításához a Gst 3. § (1) bekezdése szerinti adósságot keletkeztető ügylet megkötése válik vagy válhat szükségessé, az adósságot keletkeztető ügyletek várható együttes összegével együtt,

f. az önkormányzat a Gst. szerinti adósságot keletkeztető ügyletekből és kezességvállalásokból fennálló kötelezettségeit az adósságot keletkeztető ügyletek futamidejének végéig, illetve saját bevételeit,

g. a költségvetés végrehajtásával kapcsolatos és a finanszírozási célú pénzügyi műveletekkel kapcsolatos hatásköröket,

h. az évközi többletigények, valamint az elmaradt bevételek pótlására szolgáló általános tartalékot és céltartalékot.

8. A 2021. évi költségvetési rendeletben jóváhagyott kiemelt működési kiadási előirányzatok a személyi juttatások, munkaadókat terhelő járulékok és szociális hozzájárulási adó, dologi kiadások, ellátottak pénzbeli juttatásai és az egyéb működési célú kiadások; a kiemelt felhalmozási kiadási előirányzatok a beruházások, felújítások és az egyéb felhalmozási célú kiadások. A 2021. évi költségvetési rendeletben jóváhagyott kiemelt működési bevételi előirányzatok a működési bevétel, közhatalmi bevétel, a működési célú támogatás államháztartáson belülről, a működési célú átvett pénzeszköz államháztartáson kívülről, a kiemelt felhalmozási bevételi előirányzatok a felhalmozási bevétel, felhalmozási célú támogatás államháztartáson belülről, valamint a felhalmozási célú átvett pénzeszköz államháztartáson kívülről. A kiemelt előirányzatok módosításának jogát – e rendeletben meghatározott kivételekkel - a Képviselő testület gyakorolja. A Képviselő testület legkésőbb az éves költségvetési beszámoló elkészítésének határidejéig, december 31-i hatállyal dönt a költségvetési rendelet módosításáról. Költségvetési előirányzatokat érintő képviselő testületi döntésre – e rendeletben meghatározott kivételekkel - a költségvetési rendeletmódosítással egyidejűleg, abba beépítve kerülhet sor.

9. Finanszírozási bevételek és kiadások a Gst. 3. § (1) bekezdés a)–e) pontja szerinti ügyletből származó bevételek és kiadások, továbbá a hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok vásárlásából, értékesítéséből, beváltásából származó bevételek, szabad pénzeszközök betétként való elhelyezése és visszavonása, és költségvetési és vállalkozási maradvány, valamint az irányítószervi támogatásként folyósított támogatás kiutalása és fizetési számlán történő jóváírása.

10. A kiemelt előirányzatokat és finanszírozási bevételeket és kiadásokat rovatokra kell bontani. A rovatok egységes rovatrendet képeznek.

11. Az önkormányzat nem tervezett többletbevételét a Képviselő testület általános tartalékként kezeli.

12. Az önkormányzat költségvetési szerveinek bevételi és kiadási előirányzatai saját hatáskörben módosíthatók, a kiadási előirányzatok egymás között átcsoportosíthatók. A polgármester a költségvetési szerv saját hatáskörében végrehajtott előirányzat-módosításairól, átcsoportosításairól a Képviselő testületet tájékoztatja.

13. Saját hatáskörben végrehajtható módosítások:

a. A költségvetési szerv személyi juttatások kiemelt előirányzata a költségvetési szerv kötelezettségvállalással terhelt maradványának személyi juttatásokból származó részével, az átvett maradvány személyi juttatások növelésére felhasználható részével, és a költségvetési szervnél eredeti előirányzatként nem megtervezett, év közben rendelkezésre bocsátott, felhasználási célja szerint személyi jellegű kifizetést tartalmazó egyéb forrásból növelhető, illetve pályázatok esetében, ha a projekt költsége tartalmazza a személyi jellegű kiadásokat, év közben a személyi juttatások kiemelt előirányzata előirányzat módosítás keretén belül növelhető.

b. A meglévő létszám határozatlan időre szóló foglalkoztatással történő növelésére abban az esetben használható fel a többletbevétel és a többletbevétel ilyen célú felhasználására is csak abban az esetben adható engedély, ha a forrás tartós és a következő évben a költségvetési szerv költségvetésében eredeti előirányzatként megtervezésre kerül.

a. év közben, bevétel elmaradása esetén, a költségvetési gazdálkodás biztonsága és egyensúlyának megtartása érdekében kiadási előirányzatokat zároljon,

b. átmenetileg a fejlesztési kiadások finanszírozására működési bevételt, illetve működési kiadás finanszírozására fejlesztési bevételt vegyen igénybe,

c. a feladatok hatékony ellátása érdekében a költségvetési szervek között, az érintett szervek kezdeményezésére esetenként legfeljebb 5 millió forint erejéig átcsoportosítást engedélyezzen,

d. a céltartalékok között elkülönített előirányzatok felhasználás szerinti átvezetését engedélyezze,

e. az előirányzat átcsoportosításról és zárolásáról a polgármester a Képviselő testületet a soron következő rendeletmódosítással egyidejűleg tájékoztatja,

f. a likviditás folyamatos biztosítása érdekében átmenetileg, a jóváhagyott összeg erejéig folyószámla-hitelt vegyen fel,

g. felhalmozási kiadások fedezetéhez esetlegesen szükséges hitelfelvétellel kapcsolatban a Képviselő testület előzetes döntésének megfelelően eljárjon,

h. Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX törvény 68. § (4) bekezdésében kapott felhatalmazása alapján 5 millió Ft-os értékhatárig előirányzatok között átcsoportosítson,

i. a költségvetésben rögzített előirányzatokra, valamint a c-d) alpontokban felsorolt átcsoportosításokra vonatkozóan a feladatok lebonyolítása érdekében, kötelezettséget vállaljon külön szabályzatban meghatározott módon,

j. esetenként a h) pontban meghatározott összeghatárig a felhalmozási célú előirányzatok

tekintetében a Képviselő testület által már jóváhagyott fejlesztési feladatok és felújítási célok előirányzatai között átcsoportosításokat engedélyezzen.

(2) A Képviselő testület felhatalmazza a polgármestert az önkormányzat átmenetileg szabaddá váló pénzeszközeinek befektetésére állampapír vásárlás, illetve betétként történő lekötés formájában.

(3) A költségvetést érintő, átruházott hatáskörben hozott döntésekről a polgármester köteles a döntést követő költségvetési rendeletmódosítással egyidejűleg beszámolni.

(4) A Képviselő testület az alábbi működési jellegű támogatási és segélyezési előirányzatok felhasználása tekintetében döntési hatáskörét a költségvetési rendeletben meghatározott előirányzat erejéig a polgármester hatáskörébe adja át az alábbi megkötésekkel: közösségi célú alapítványok támogatása csak a Képviselő testület engedélyével történhet, valamint döntése előtt köteles a feladatkör szerint illetékes bizottság véleményét beszerezni.

a. Kulturális feladatok támogatása,

b. Civil szervezetek támogatása,

c. Egészségügyi feladatok,

5. A Képviselő testület felhatalmazza a polgármestert, hogy – utólagos tájékoztatási kötelezettség mellett - külön képviselő testületi döntés nélkül aláírja azon pályázati dokumentációkat, amelyek olyan fejlesztési, vagy működési cél költségeit csökkentik, amelyeket a költségvetés nevesítetten tartalmaz.

1. A Képviselő testület felhatalmazza a költségvetési szerveket a saját költségvetésükben előírt bevételek beszedésére és a jóváhagyott kiadási előirányzatokon belül a kiadások teljesítésére. A költségvetési gazdálkodás a bevételi előirányzatok teljesítésének kötelezettségét, és a kiadási előirányzatok felhasználásának jogosultságát jelenti. A kiadási előirányzat nem jár felhasználási kötelezettséggel.

2. Kifizetést csak a költségvetési rendeletben jóváhagyott célokra és feladatokra lehet teljesíteni. Többletfeladattal járó, vagy a költségvetési rendeletben nem szereplő új kötelezettségvállalás csak a források egyidejű biztosításával és az előirányzat emelésével egyidejűleg, a költségvetési rendeletmódosítást követően történhet.

3. Az állami hozzájárulás igényléséhez szolgáltatott adatokért az adatszolgáltató költségvetési szerv vezetője a felelős. Amennyiben a feladatmutatóhoz kapcsolódó hozzájárulások és támogatások leigényelt összege legalább 5 %-kal meghaladja a ténylegesen járó összeget, és az önkormányzatnak állami támogatás visszafizetési kötelezettsége keletkezik, a visszafizetést az érintett költségvetési szerv kiadási előirányzatai terhére kell elszámolni és az intézménynek kigazdálkodni.

4. A költségvetési szervek térítési díjat kizárólag alapfeladataikkal összefüggésben, a jogszabályok alapján és az azokban meghatározottak szerint szedhetnek be.

(5) A költségvetési szervek működési bevételei közül

a. a térítési díjak, kivéve a házi segítségnyújtás, valamint az intézményi étkeztetés személyi térítési díját,

b. az alaptevékenységükkel összefüggő egyéb bevételek, valamint

c. az egyéb sajátos bevételek esetén lehetőség szerint közvetlenül a költségvetési szerv által meghatározott fizetési számlára (elsősorban átutalás formájában, vagy készpénz átutalási megbízással, csekken) kell történnie, a fenti pénzösszegek beszedésének.

6. A készpénzben beszedett személyi térítési díjakat a költségvetési szerv köteles a beszedés napján, de legkésőbb az azt követő napon a számára kijelölt fizetési számlára befizetni.

7. Az önkormányzat költségvetési szerveinél a Közös Önkormányzati Hivatal kivételével a bármilyen okból megüresedő álláshely költségvetési előirányzata a megüresedéssel zárolásra kerül. A költségvetési szervek a megüresedés tényét annak bekövetkezésétől számított 3 napon belül kötelesek írásban bejelenteni a Közös Önkormányzati Hivatal vezetőjének. A zárolás feloldásáról a Közös Önkormányzati Hivatal írásbeli javaslata alapján a polgármester dönt. Az üres álláshelyen lévő előirányzat a zárolás feloldása után használható fel, illetve csoportosítható át másik álláshelyre. A határozott időre kötött szerződések meghosszabbításáról előzetes írásbeli kérelem alapján a polgármester dönt.

8. Az önkormányzat költségvetési szerveinél bármilyen okból megüresedő álláshelyhez kapcsolódó címpótlék a megüresedéssel zárolásra kerül.

9. Költségvetési szerv alapítványt csak a Képviselő testület hozzájárulásával támogathat.

10. Munkabérelőleg folyósítása a költségvetési szerveknél legfeljebb hat havi visszafizetési kötelezettség mellett, legfeljebb a folyósítás napján érvényes minimálbér havi összegének ötszörösét meg nem haladó értékben történhet, azzal, hogy ha a munkáltató az általa az előzőek szerint folyósított munkabérelőleg visszafizetése előtt újabb munkabérelőleget folyósít, arra ez a rendelkezés nem alkalmazható. A munkabérelőleg folyósítása a kérelmező lakossági folyószámlájára való utalással történhet.

11. A költségvetési szervek évközi pótelőirányzat igénylés esetén kötelesek elkészíteni a pótelőirányzat szükségességének részletes indoklását, a kért pótigény jogcímenkénti megbontását.

12. A költségvetési szerv vezetője köteles előzetesen a polgármesternél jelezni a költségvetési előirányzat növelésére vonatkozó igényét, (amennyiben ez intézményfinanszírozás növelésével jár) melyet a polgármester döntésre a Képviselő testület elé terjeszt.

13. A költségvetési szervek saját hatáskörű előirányzat-módosítási igényükről legalább negyedévente, a negyedévet követő hó 25-ig kötelesek tájékoztatni a polgármestert. Az előirányzat felhasználása a polgármester javaslata alapján képviselő testületi döntést követően lehetséges.

14. A dologi kiadásokon belül meghatározott gáz- és villamos energia, víz- és csatornadíjak, hő-energetikai szolgáltatás díja, élelmezési költségek és a pályázati úton elnyert összegek céljellegű (kötött) előirányzatok. Az energia, víz- és csatornadíj előirányzatok együttesen alkotnak kötött előirányzatot, ezek között a költségvetési szerv vezetője átcsoportosítást hajthat végre.

15. A költségvetési szervek költségvetésében szereplő személyi juttatásokon belül a túlóra, a végkielégítés, jubileumi jutalom, a felmentési időre járó juttatások, szabadságmegváltás, műszakpótlék, a kiemelt munkavégzésért járó kereset-kiegészítés valamint ezek járulékai céljellegű kötött előirányzatok. A maradvány elszámolása során a betegszabadság címén kifizetett összeg figyelembevételre kerül, hogy a költségvetési szerv a személyi juttatás előirányzatát ne lépje túl.

16. A kiadási többlettel nem járó bevételekkel a költségvetési támogatást csökkenteni kell, amelyet tárgynegyedévet követő rendeletmódosítás alkalmával rendezni kell.

1. A költségvetési szervek jogszabályi előírás alapján, a költségvetésükben jóváhagyott kereteken belül, önálló létszám- és bérgazdálkodást folytatnak.

2. Az önkormányzat együttes éves költségvetési létszámkerete 17 főben kerül meghatározásra. Az éves költségvetési létszámkeretet a rendelet 1/17. mellékletének 2021. évi tervezett létszám előirányzat oszlopa tartalmazza. A közfoglalkoztatottak létszámkerete 9 főben kerül meghatározásra.

3. A költségvetésben jóváhagyott létszám-előirányzatok kizárólag a Képviselő testület által, a költségvetési rendelet módosításával változtathatók meg.

4. A költségvetési szerveknél a nem rendszeres személyi juttatásokat számfejteni kizárólag a költségvetésben a nem rendszeres személyi juttatásokra jóváhagyott előirányzaton belül, annak mértékéig lehet, azzal a megkötéssel, hogy a megbízási szerződéseket, valamint a felmentéssel, a végkielégítéssel, továbbá a közalkalmazotti jogviszony megszüntetésével összefüggő egyéb jognyilatkozatokat – azok megtétele előtt – a likviditási tervvel egyeztetni kell. Ennek hiányában megbízási díjat, végkielégítést, felmentéssel kapcsolatos járandóságokat számfejteni, és a Magyar Államkincstárhoz továbbítani nem lehet.

5. A rendszeres személyi juttatás előirányzatai időarányosan nem léphetők túl, az előirányzaton keletkezett megtakarítás összegével – a polgármester engedélyével – az intézményvezető rendelkezhet.

1. A kiadások teljesítésekor lehetőség szerint készpénzkímélő fizetési módokat kell alkalmazni.

2. Amennyiben a készpénzes fizetés nem kerülhető el, külön kérelem nélkül az alábbi esetekben teljesíthető kifizetés:

a. Fizetési előleg;

b. Autópálya díj, parkolási díj;

c. Étkezési díj túlfizetés visszafizetése;

d. Tüdőszűrő vizsgálat, egészségügyi vizsgálat költségei;

e. Üzemanyag-vásárlás

f. Bankszámlával nem rendelkező magánszemély részére történő kifizetés (nyilatkozat alapján);

g. Szociálpolitikai juttatások

h. Előre nem látható, 15 000 Ft alatti kifizetés (pl.: aláírási címpéldány, hibaelhárítás, javítás sürgősség esetén, meglévő eszközökhöz alkatrészek, kiegészítők vásárlása), azonnali beszerzésként, halasztást nem tűrő esetekben jelentkező kifizetés abban az esetben, ha a vállalkozó csak készpénzes számlát tud kiállítani.

3. A polgármester indokolt esetekben, írásos kérelem alapján készpénzes kifizetést engedélyezhet.

1. Az önkormányzat, valamint a költségvetési szervek által kötendő szerződésekben minden esetben legalább 30 napos fizetési határidőt kell kikötni kivéve, ha törvény másképp rendelkezik.

2. Az Áht. 25. § (3) bekezdése szerinti átmeneti gazdálkodás során beszedett bevételek és a gazdálkodáshoz szükséges kiadások a rendelettervezetbe beépítésre kerültek.