1. § (1) A teleüléskép védelméről szóló 2016. évi LXXIV. törvény (továbbiakban Tktv.), a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint a településtervek tartalmáról, elkészítésének és elfogadásának rendjéről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 419/2021. (VII.15.) Kormányrendelettel (továbbiakban: R), a Tktv. reklámok közzétételével kapcsolatos rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló 104/2017. (IV.28.) Kormányrendelet (a továbbiakban: Rr), előírásait e rendelettel együtt kell alkalmazni.

(2) A rendelet célja Zákányfalu sajátos településképének társadalmi bevonás és konszenzus által történő védelme és alakítása

(3) A helyi védelem célja Zákányfalu településképe és történelme szempontjából meghatározó építészeti és a településképi szempontból helyi védett épített örökség kiemelkedő értékű elemeinek védelme, jellegzetes karaktereinek a jövő nemzedékek számára történő megóvása.

(4) A településképi szempontból meghatározó területek megállapításának célja

(5) A képviselő-testület az alábbi hatósági hatásköröket:

(6) E rendelet mellékletei:

2. § E rendelet alkalmazásában:

3. § (1) A helyi védelem feladata a helyi értékek megőrzése, a jövő nemzedékei számára, a település történelmi folytonosságát bizonyító helyi építészeti értékek

(2) A helyi védelem feladata a védett építészeti örökség károsodásának megelőzése, illetve a károsodás csökkentésének vagy megszüntetésének elősegítése.

(3) Helyi védett értékhez történő hozzáépítés, ráépítés, vagy annak telkén új építmény, építményrész építése nem sértheti a védett építészeti érték fennmaradását, érvényesülését, hitelességét.

(4) A helyi egyedi védelemmel érintett elem részét képező építmény egészének bontására csak a teljes műszaki és erkölcsi avultság esetén kerülhet sor, ha a védelemben részesülő építészeti érték károsodása olyan mértékű, hogy a károsodás műszaki eszközökkel nem állítható helyre. A védett épület bontására csak a védettség megszüntetését követően kerülhet sor.

(5) Védett területen álló épület bontása és átépítése, homlokzat felújítása, tetőszerkezet átalakítása esetén állapotrögzítő dokumentáció készítendő.

(6) Az állapotrögzítő dokumentáció tartalma:

(7) A helyi védelem irányítása az Önkormányzat Képviselő-testületének hatáskörébe tartozik.

(8) A helyi védelemi munkával járó szakigazgatósági és hatósági feladatokat a települési jegyző látja el.

(9) Az önkormányzat a helyi egyedi védelemmel érintett elemekről nyilvántartást vezet, melynek nyilvánosságáról az Elektronikus Térségi Tervezést Támogató Rendszer (E-TÉR) felhasználásával biztosítja, valamint a www.zakanyfalu.hu honlapon is közzéteszi.

(10) A nyilvántartásnak a R.-ben megfogalmazottakon túl tartalmaznia kell a kapcsolódó építési beavatkozások idejét és rövid műszaki összefoglalását.

4. § (1) A helyi védelem alá helyezést, vagy annak megszüntetése kezdeményezhető:

(2) A helyi védetté nyilvánítás vagy helyi védettség megszüntetésének kezdeményezéséhez a javaslattevőnek az alábbi dokumentumokat kell csatolnia:

(3) A polgármester a védelemmel érintett ingatlan tulajdonosait a kezdeményezésről írásban értesíti.

(4) A helyi védelem alá helyezés előkészítése a jegyző feladata, szakmai előkészítéséhez a települési főépítész vagy műemléki terület műemléki érték dokumentálása szakterületen szakértői tevékenység végzésére jogosult szakértő közreműködését kérheti ki.

(5) Ha a kezdeményezés hiánypótlásra szorul, és az erre irányuló felhívás ellenére a kezdeményező nem egészíti ki a javaslatot, a polgármester mellőzi annak képviselő-testület elé terjesztését és erről a kezdeményezőt a hiánypótlási határidő elteltét követően haladéktalanul tájékoztatja.

(6) Helyi védettség megszüntetésére akkor kerülhet sor, ha a védett érték:

(7) A védetté nyilvánításról, a védelem megszüntetéséről és a kérelem elutasításáról az Önkormányzat Képviselő-testülete határozattal dönt. A védetté nyilvánítás és a védelem megszüntetése jelen rendelet módosítását és elfogadását követően lesz joghatályos.

(8) A helyi védelem alá helyezésről, illetve annak megszüntetéséről szóló képviselő-testületi döntésről az érintett ingatlan tulajdonosait és kezdeményezőit jegyző írásban tájékoztatja.

(9) Az ingatlan-nyilvántartásról szóló jogszabályoknak megfelelően a helyi védelem alá helyezés, illetve annak megszüntetése tényét (épület, építmény, természeti érték vonatkozásában) az ingatlan-nyilvántartásba be kell jegyezni.

(10) A védelem alatt álló építményt, ha a védelem az épület vagy építmény egészére (H1) terjed ki az e célra rendszeresített „Védett építmény” vagy „Védett épület”, illetve, ha annak homlokzatára (H2) terjed ki, akkor „Védett homlokzat” feliratú táblával lehet megjelölni. A tábla elhelyezését a tulajdonos tűrni köteles. A táblát a tulajdonossal egyeztetett helyre az önkormányzat saját költségén helyezi ki. A tábla fenntartása és karbantartása a tulajdonos kötelezettsége.

5. § A helyi értékek védelme lehet

6. § (1) Az egyedi védelem (H) kiterjedhet

(2) Az egyedi védelemmel érintett (H1, H2 és H3) ingatlanok jegyzékét a rendelet 4–6. mellékletek tartalmazzák.

7. § (1) A helyi védelem alatt álló egyedi építészeti örökséget az ingatlan nyilvántartás szerinti tulajdonos köteles hagyományokhoz illően jókarbantartani, állapotát megóvni, használatával nem veszélyeztetni az adott építészeti örökség fennmaradását.

(2) A helyi védelem alatt álló építészeti értéket nem veszélyeztetheti, településképi vagy műszaki szempontból károsan nem befolyásolhatja az adott építészeti örökségben vagy közvetlen környezetében végzett építési tevékenység, területhasználat.

(3) Helyi védettségű egyedi érték károsodása esetén a tulajdonost helyrehozatali kötelezettség terheli, különös tekintettel a helyi védelem alá helyezést megalapozó építészeti értékre.

8. § (1) A védett épületek, homlokzatok, építmény részletek, objektumok Zákányfalu jellegzetes, értékes, illetve hagyományőrző építészeti elemei, karakterelemei, melyeknél meg kell őrizni a történetileg (eredeti, építéskori állapot szerinti) jellegzetes

(2) Az eredeti, építéskori állapot ismeretének hiányában az épület korára és stílusára jellemző módon kell helyreállítani.

(3) A H3 védett épülettartozékok, illetve egyéb védett objektumok Zákányfalu jellegzetes, értékes, illetve hagyományőrző karakterelemei:

(4) A helyileg védett építészeti értékek fennmaradásának feltétele, megőrzésének módja elsősorban a rendeltetésnek megfelelő használat.

(5) A helyi egyedi védett érték környezetében építési tevékenység csak a védett értékre figyelemmel, azzal településképi, utcaképi, településszerkezeti összhangban végezhető.

(6) A helyi védett épületek belső korszerűsítését, átalakítását, esetleg bővítését a védettség nem akadályozza, sőt a védelem érdekében elő kell segíteni ezen épületek mai igényeknek megfelelő használatát. A belső, mai igényeknek megfelelő átalakítási beavatkozásnál az eredeti szerkezet, valamint a képző- és iparművészeti értéket képviselő alkotórészek, tartozékok, beépített berendezési tárgyak fizikai sérülésével, roncsolásával, védett értékének megváltoztatásával nem járó megoldások alkalmazhatók. Amennyiben az eredeti állapotról adatok rendelkezésre állnak, akkor azokkal harmonizálóan kell a helyreállítási, fejlesztési munkákat elvégezni.

(7) A helyi védett épületet úgy lehet bővíteni, hogy az eredeti épület tömegformája homlokzati kialakítása, utcaképi megjelenése, szerepe ne változzon, illetve a legkisebb kárt szenvedje és a tervezett bővítés a régi épület formálásával, szerkezetével, anyaghasználatával összhangban legyen.

(8) A helyi védett épület (H1), védett utcai homlokzatú épület (H2) átalakítása, bővítése feltételeként az egyes épületrészeknek, tartozékoknak az új épületbe történő beépítése, visszaállítása vagy megőrzése a településképi eljárás során követelményként előírható.

(9) A védett épülettartozékot az épület elbontása után az új épületbe – felújítás, javítás után – vissza kell építeni.

(10) A helyi védett épületeken a történetileg eredeti nyílászáróval azonos anyagú, építészeti értékű és megjelenésű (forma, osztás, szín) nyílászárók létesíthetők.

(11) A helyi egyedi védelem alatt álló épületek homlokzati felületeinek részleges felújítása, átszínezése nem megengedett.

(12) Az épületek utólagos hőszigetelésénél csak olyan technológia alkalmazható, mely az épület arányait és díszítéseit nem változtatja meg.

(13) Védett épület homlokzatán elhelyezendő rácsozat csak az épület eredeti rácsozatával azonosan, általában annak pótlásaként helyezhető el. Új rácsozat, vagy betörésvédelmet szolgáló berendezés a homlokzathoz illeszkedően helyezhető el.

(14) A helyi védelem alatt álló épület homlokzatán hirdető-berendezés nem helyezhető el.

(15) A helyi védelem alatt álló objektumok (H3) eredeti formájukban megőrzendők. Kőkeresztek és kőszobrok javítását, karbantartását a védett értékre vonatkozóan elkészített szakmai dokumentáció alapján kell elvégeztetni.

(16) A védett épület bontását megelőzően állapotrögzítő dokumentáció készítése szükséges. (lásd 3. §. (6) bekezdésben rögzítetteket)

(17) A helyi egyedi védelem alatt álló építmény részlegesen elbontható, amennyiben

9. § (1) A területi védelem (He) kiterjedhet a település olyan összefüggő részére, amely a jellegzetes településszerkezet történelmi folyamatosságát képviseli, valamint olyan településrészre, térre, utcára, utcaszakaszra, településsziluettre, kilátásra, ahol a település, illetve a környék arculatát meghatározó építmények együttest alkotnak.

(2) A területi védelem (He) alatt álló területek jegyzékét és térképi lehatárolását e rendelet 7. melléklete tartalmazza.

(3) A He védett területen meg kell őrizni a település(rész)

(4) Az építményeket egymással összehangoltan, a jellegzetes településkép egységes megjelenését biztosító módon kell fenntartani, illetőleg kialakítani. E tekintetben az épületek fő tömeg- és tetőformája, külső homlokzata, az alkalmazott anyag, azok színe, felületképzése meghatározó jelentőségű.

(5) A közterületről látható homlokzat átszínezését és felújítását a teljes homlokzaton, a tetőhéjazat cseréjét pedig a közterületről látható teljes tetőfelületen egy ütemben kell végezni.

(6) Az építmények színezését, annak településképi és színdinamikai megfelelését az érintett utcaszakasz épületszínezésének bemutatásával igazolni kell.

10. § (1) A polgármester a településkép javítása érdekében helyrehozatali kötelezettséget írhat elő önkormányzati hatósági döntésében a helyi egyedi védelem alatt álló építményekre.

(2) Helyrehozatali kötelezettség írható elő különösen, ha

(3) Polgármester előzetesen írásban hívja fel a telek tulajdonosának figyelmét a (2) bekezdésben foglalt tények fennállásáról. Ha a tulajdonos 60 napon belül nem intézkedik a településképet rontó állapotok megszüntetésében, úgy a polgármester a jogszabályoknak megfelelően intézkedik a kötelezettség betartatásáról.

11. § (1) A településképi szempontból meghatározó területek:

(2) A településképi szempontból meghatározó területek térképi lehatárolását e rendelet 8. melléklete tartalmazza.

12. § (1) A településkép védelme szempontjából kiemelt területek:

(2) A településkép védelme szempontból kiemelt területek térképi lehatárolását e rendelet 11. melléklete tartalmazza.

13. § (1) A településen anyaghasználatban, megjelenésben, színezésben a terület karakterét megtartó, ahhoz illeszkedő épület építhető, a meglévő épületek ennek szellemében újíthatók fel. Az egy telken létesülő különálló épületek egymással építészeti összhangban alakíthatók ki, nem alkalmazhatóak a feltűnő, tájidegen építési elemek, mesterkélt, rikító színek.

(2) Zákányfalu közigazgatási területén használható anyagok:

(3) A tetők tömegének (tetőidom) kialakításakor egyszerű formá(ka)t kell alkalmazni a településképi karakter figyelembevételével. Lakóépületek esetében 30-60 fokos magas tető kötelező a főépületen és az utcafront felőli épületeken. Hátranyúló bővítés vagy épületrész alacsonyabb hajlásszögű vagy lapos tetős is lehet. 20-30 fokos magas tetős épület akkor létesíthető, ha a szomszédos környezetben szintén hasonló kialakítású épületek állnak. Hátranyúló bővítés vagy épületrész alacsonyabb hajlásszögű vagy lapos tetős is lehet. Lapostetős épület akkor létesíthető, ha a szomszédos környezetben és utcaképben szintén lapostetős kialakítású épületek állnak. Lapostetős épület elhelyezése esetén, a lapostető 20 cm vastagságú termőréteggel ellátott zöldtetőként kerülhet kialakításra, legalább a lapostető felületének 80%-án. Utcafronti homlokzaton lapostető attika kialakításával létesíthető, utcaképbe, tájba illeszkedő módon.

(4) Az épületek utólagos hőszigetelését, homlokzatfestését és az utcai tetőfelület héjazatcseréjét nem lehet több részletben, ütemben elkészíteni.

(5) Az épület homlokzatán megjelenő vakolatdísz színe az alapszínnel összhangban kell, hogy legyen.

(6) A telkek közterületi telekhatárán áttört kerítés létesíthető, teljesen tömör felületű nem lehet, nagytáblás fém- vagy műanyag hullámlemez, illetve nád- vagy műanyag háló nem alkalmazható. Kerítés anyagaként elsősorban fa, kő, tégla és fém használható vagy élősövény kerítés létesíthető.

(7) Meglévő áttört jellegű vagy tömör kerítés felújítása, javítása során a zárt és nyitott felületek aránya nem módosulhat. Meglévő áttört jellegű vagy tömör kerítés korszerűsítése, átalakítása, cseréje során a (6) pontban írtakat kell figyelembe venni.

(8) A kerítést javasolt növénytelepítéssel kísérni, kizárólag telekhatáron belül.

14. § (1) A közterületek és a közhasználat számára megnyitott ingatlanok burkolatát, használatát és berendezését (utcabútorok, világítótestek, kandeláberek, pavilonok, autóbuszvárók stb.) és az utcákon, ingatlanokon megjelenő hirdetéseket az épületek jellegéhez, az utcák hangulatához igazodva kell kialakítani.

(2) Új épület elhelyezése, vagy meglévő épület tömegének, látványának megváltoztatása esetén biztosítani kell a környezethez és a környező épületekhez történő illeszkedést, melyet a tervezett utcakép bemutatásával kell igazolni.

15. § (1) Új épületek építése esetén a településközponti karakter hangsúlyozására kell törekedni és a meglévő beépítéshez kell igazodni, tagolt tömeg- és homlokzatkialakítást, jó minőségű anyagokat kell alkalmazni.

(2) Új épület elhelyezése, vagy meglévő épület tömegének, látványának megváltoztatása esetén biztosítani kell a környezethez és a környező épületekhez történő illeszkedést, melyet a tervezett utcakép bemutatásával kell igazolni.

(3) Meglévő épület átalakítása, felújítása, bővítése során javasolt megőrizni az épület eredeti állapotát, arányait, homlokzati megoldásait, tetőformáját, nyílásrendjét, felületeit.

(4) Az épületek udvari szárnyának tetőgerinc magassága nem lehet nagyobb az utcafronti főépület tetőgerinc magasságánál.

(5) A területen lapostetős épület nem építhető.

(6) Az elbontott építmények telkeit megfelelő tereprendezéssel, elkerítéssel kell a település arculatához illeszkedő módon kialakítani, fenntartani.

16. § (1) Új épületek építése esetén a területre meghatározó karakter hangsúlyozására kell törekedni, és a meglévő épületekhez igazodni, mint tagolt tömeg- és homlokzatkialakítás, jó minőségű anyagokat kell alkalmazni.

(2) Az épületek az illeszkedés szabályai szerint, a kialakult állapotnak megfelelően lehet telepíteni és a hagyományos építészeti karakternek megfelelően lehet kialakítani.

(3) Az épületek udvari szárnyának tetőgerinc magassága nem lehet nagyobb az utcafronti főépület tetőgerinc magasságánál.

(4) Az elbontott építmények telkeit megfelelő tereprendezéssel, elkerítéssel kell a település arculatához illeszkedő módon kialakítani, fenntartani.

17. § (1) A különleges területeken a helyi építési szabályzatban meghatározott funkciójú és paraméterű épületek helyezhetők el.

(2) A 9. § előírásait be kell tartani.

18. § (1) A tetők tömegének, tetőidom kialakításakor egyszerű formát kell alkalmazni a környezetben jellemző helyi karakter figyelembevételével.

(2) A 8 méternél nagyobb fesztávú szerkezetek kivételével a tető hajlásszöge 30-45 fok között lehet, tetőhéjazatként cserépfedést vagy sötét tónusú, csillogásmentes felületű, kiselemes hatású feddést kell alkalmazni.

(3) A nagyfesztávú csarnokszerkezetek alacsonyabb hajlásszögű tetővel, formájában és karakterében a cseréphez igazodó fedéssel vagy fémlemezfedéssel építhetők.

(4) A magastetőt jellemzően cserép mintázatú, (pikkelyes, vagy állókorcos) tetőfedést kell alkalmazni.

(5) Az épületek homlokzatát tagoltan kell kialakítani.

(6) Az épület homlokzatának anyaghasználata során törekedni kell a természetes anyag alkalmazására. Az épület homlokzati kialakításánál igényes fémlemezfedés és burkolat is alkalmazható.

19. § (1) Burkolt felületek kialakítása, utcabútorok, berendezések elhelyezése egységes koncepció alapján lehet, a minőségi, balesetbiztonsági szempontok figyelembevételével.

(2) Közforgalmú és zöldterületeken a 12. mellékletben meghatározott növényfajok ültetése, telepítése tilos.

20. § Csak a helyi építési hagyományokkal összhangban lévő, tájba illő, hagyományos szerkezetű és anyaghasználatú épület vagy építmény építhető azokon a területeken, ahol azt a helyi építési szabályzat engedi.

21. § (1) Villamosenergia hálózat

(2) Vezetékes elektronikus hírközlő hálózat

(3) Nem létesíthető közmű- és energia, táv- és hírközlési vezeték a meglévő fasorok nyomvonalában, illetve védőtávolságában.

(4) Új transzformátor csak transzformátorházban vagy épületben helyezhető el.

(5) A település ellátásához szükséges közmű műtárgyak (kapcsolószekrény, gáznyomás szabályozó, szennyvízátemelő) a közterület látványát nem zavaró módon, növényzettel takartan helyezhetők el a földfelszínen.

(6) A tájképvédelem, természetvédelem és művi értékvédelem alatt álló területeken a közmű műtárgyak föld alatti elhelyezése kötelező.

(7) Lakóterületek építési övezeteiben, természetvédelmi (helyi és az országos ökológiai hálózat részét képező területeken, stb.) és a helyi értékvédelmi területeken, valamint azok határától mért 50 méteres távolságon belül építési engedély köteles önálló antennatartó szerkezetet (tornyot) elhelyezni, létesíteni nem lehet, rádiófrekvenciákat közvetítő berendezéseket, közvetítő berendezéseket, bázisállomásokat pedig kizárólag takartan, közterületről nem látható módon lehet elhelyezni.

(8) Hírközlési antennák és egyéb sajátos építmények nem károsíthatják a településképet, tájképet.

22. § (1) Új transzformátorház csak magastetős kialakítású lehet, fémszerkezetű konténer vagy oszloptrafó nem helyezhető el.

(2) A transzformátorok e rendelet csak településképi bejelentési eljárásban meghozott főépítészi támogatás alapján, önkormányzati engedéllyel telepíthetők.

23. § (1) Az épület utcai homlokzatára látható helyre technológiai létesítmény - klímaberendezés, szellőző berendezései, parabola antenna, stb. - látszó épületgépészeti vezeték és szerelvény nem helyezhető el, az csak az épület alárendeltebb homlokfalára telepíthető.

(2) Közterületről látható homlokzaton (tetőzeten) vagy azok előtt szabadon, vagy védőcsőben vezetett kábel és védődoboz nem helyezhető el, a homlokzatok felújítása esetén a meglévő kábeleket és dobozokat meg kell szüntetni.

(3) Napenergiát hasznosító berendezés (napkollektor, napelem) a ferde tetősíktól max. 15 fokos kiemeléssel telepíthető, de a településképi megjelenést nem ronthatja. Utcafronti tetőn a napelem, kollektorok elhelyezését kerülni kell. Amennyiben az épület tájolásából adódóan egyéb alárendeltebb, közterületről nem látható tetőfelületre nem telepíthető napelem, napkollektor, úgy a településképi bejelentési eljárás lefolytatása után kiadott hozzájárulás esetén utcafronti tetősíkra is telepíthető.

(4) Házi gáznyomás-szabályozó az épület utcai homlokzatára nem helyezhető el, a berendezés csak a telkek előkertjében, udvarán, vagy az épület alárendeltebb homlokzatára szerelhető.

(5) Égéstermék elvezetésére utcai homlokzaton szerelt kémény nem építhető.

(6) Földgázvezetéket közterületen és telken belül is csak földalatti elhelyezéssel szabad kivitelezni.

(7) Napelemek földre telepítése településképi bejelentéssel lehetséges.

24. § Zákányfalu területén plakát, reklám csak reklámhordozó berendezésen helyezhető el, épület-, építmény, műtárgy falára vagy szerkezetére közvetlenül nem ragasztható, nem rögzíthető.

25. § (1) Közterületen vagy köztulajdonban álló ingatlanon csak annak tulajdonosának hozzájárulásával, Zákányfalu arculatához illeszkedő, egységes koncepció szerint kiválasztott típusú utcabútort a régi, meglévő berendezések lecserélése, vagy újonnan elhelyezendő hirdető- és reklámberendezés vonatkozásában követni, alkalmazni kell.

(2) Minden közterületre szánt telepített reklámhordozó berendezés csak a közmű-szolgáltatókkal történt egyeztetést követően helyezhető el úgy, hogy a közúti, kerékpáros és gyalogos közlekedés számára szükséges közterület felülete biztosítva legyen.

(3) Közterületen információs vagy más célú berendezésen reklámok elhelyezésére szolgáló felület az Rr. rendeletben meghatározottak szerinti méretben alakítható ki.

(4) Közterületi pavilonon, kioszkon kizárólag a forgalmazott terméket népszerűsítő reklám helyezhető el.

(5) Az elhelyezett reklámhordozó és reklámhordozó berendezés folyamatos karbantartása, a berendezés elhelyezésére tulajdonosi hozzájárulással rendelkező feladata és kötelessége.

26. § (1) Közterületeken nem gazdasági célú reklámként csak olyan információk, feliratok, megnevezések, jelölések helyezhetők el, melyek célja

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott információk az alábbi reklámhordozókon vagy reklámhordozó berendezéseken tehetők közzé:

(3) Közérdekű útbaigazító csak a KRESZ-ben és a vonatkozó útügyi műszaki előírásokban meghatározott paramétereknek megfelelő megjelenéssel helyezhető ki, a közút kezelőjének jóváhagyásával és a közterület tulajdonosának hozzájárulásával.

(4) Nyitvatartási idő alatt

(5) Mobil reklámzászló közterületen nem helyezhető el.

(6) A településkép védelme érdekében nem helyezhető el reklámhordozó a közterületen és közforgalom számára megnyitott magánterületeken vagy onnan látható módon:

27. § (1) Közterületről látható magánterületen nem gazdasági célú reklám, illetve reklámhordozó berendezés csak a településrész jellegzetes, értékes, illetve hagyományt őrző építészeti arculatának megőrzését nem sértő, vagy nem akadályozó módon helyezhető el.

(2) Magánterületen elhelyezett nem gazdasági célú reklám, reklámhordozó vagy reklámtartó berendezés kizárólag az adott ingatlanon folytatott kereskedelmi és szolgáltatási tevékenységet hirdetheti.

(3) Magánterületen elhelyezhető nem gazdasági célú reklámhordozó a

(4) Új reklámhordozó és reklámhordozó berendezés az épülethomlokzaton csak a meglévő, használaton kívüli berendezés egyidejű eltávolításával helyezhető el.

28. § (1) A 27. § (3) bekezdésében meghatározott berendezések kialakításának illeszkednie kell az épület

(2) A 27. § (3) bekezdésében meghatározott berendezés még részben sem takarhatja épület nyílászáró szerkezetét, párkányát, korlátját és egyéb meghatározó építészeti elemét és nem változtathatja meg azok karakterét; több rendeltetési egység esetén a berendezések csak egységes koncepció szerinti kialakításban helyezhetők el a földszinti portál felett, az osztópárkány alatti sávban. Nyílászárók közötti falszakaszokon és a tetőfelületen nem alakítható ki.

(3) Portálok fölé árnyékolószerkezet, napernyő elhelyezhető, azonban az nem tartalmazhat reklámot, hirdetést, termékmegjelölést, ez alól kivétel az árnyékoló függőleges „szoknya” részen az üzlet profilját jelző logó, cégfelirat.

(4) Fényreklám sem kirakatban, sem homlokzaton, sem a portál felületén, sem önálló szerkezetként nem helyezhető el, kivéve:

29. § (1) Cégér, cégtábla és címtábla rendeltetési egységenként 1-1 darab, sarok kialakítású rendeltetési egységeknél 2-2 db helyezhető el.

(2) Cégtábla, cégfelirat és címtábla a fal homlokzati síkjától nem állhat ki jobban 10 cm-nél, kapukon nem helyezhető el, elhelyezhető azonban kapupilléreken, valamint közvetlenül a kapu mellett az épület falán.

(3) Cégér nem lakáscélú rendeltetési egységenként legfeljebb 1 db, sarokkialakítás esetén 2 db helyezhető el, konzolos kialakítással, maximum 60 cm vízszintes irányú vetülettel és maximum 60 cm magas függőleges felülettel.

(4) Ablakokra, kirakatok üvegezésére reklámcélú dekoráció, felirat nem helyezhető el, kivéve az önálló betűkből vagy ábrából álló cégjelzést, melynek mérete nem haladja meg a kirakat felületének 10%-át.

(5) Zászló épület falára csak zászlótartó berendezéssel helyezhető el, rendeltetési egységenként maximum 2 db, egyenként max. 1 m² felülettel. Zászló előkertben ingatlanonként 3 db helyezhető el.

30. § (1) A polgármester a településkép védelme érdekében a településképi követelményekről tájékoztatást ad, illetve szakmai konzultációt biztosít. A polgármester a konzultáció során javaslatok, észrevételeket tesz. A polgármester véleményét, - amennyiben az önkormányzat főépítészt alkalmaz, - a települési főépítész szakmai álláspontjára alapozva adja meg.

(2) Zákányfalu Község Önkormányzata – függetlenül a tevékenység építési engedélyezési, egyszerű bejelentési, vagy építési engedély nélkül végezhető voltára – az alábbi esetekben kötelezővé teszi a szakmai konzultációt:

(3) A konzultáció a vonatkozó építési tevékenység megkezdését, építési eljárást megelőzően, valamint az eljárás során történő tervmódosítás esetén egyaránt kötelező.

(4) A kötelező szakmai konzultáció díj- és illetékmentes.

(5) A szakmai konzultációt az építtető vagy a tervező a 15. mellékletben közzétett formanyomtatványon kezdeményezi a polgármester felé elektronikus úton az építési engedély benyújtása, illetve az egyszerű bejelentés megtétele előtt.

(6) A konzultációhoz:

(7) A szakmai konzultáció az önkormányzat hivatalos helyiségében, vagy - a kérelem benyújtójának kérésére – a helyszínen is lefolytatható.

(8) A szakmai konzultációról a konzultáció felelőse emlékeztetőt készít, mely alapján nyilatkozik a tervezett építési tevékenység e rendeletben meghatározott településképi megfelelőségéről.

31. § (1) A polgármester településképi véleményt ad az alábbi építési engedéllyel végezhető építési tevékenységek esetében, amennyiben

(2) Településkép véleményezési eljárást kell lefolytatni az építési engedélyezési eljárást megelőzően

32. § (1) A településképi véleményezési eljáráshoz a kérelmező (építtető) kérelmét a 13. mellékletben közzétett formanyomtatványon nyújtja be. Kérelmező az eljárást az ÉTDR felületén a megfelelő tervezési folyamat indításával kezdeményezi.

(2) A polgármester településképi véleményezési eljárás keretében hozott településképi véleménye a települési főépítész szakmai álláspontján alapul.

(3) A településképi vélemény kialakítása során a R.-ben meghatározottakon túl az alábbi szempontokat kell figyelembe venni:

(4) Az önkormányzat 15 napon – hiánypótlási felhívás esetén 30 napon – belül adja ki településképi véleményét.

33. § Településképi bejelentési eljárást kell lefolytatni

34. § (1) A településképi bejelentési eljáráshoz a kérelmező (építtető) kérelmét a 12. mellékletben közzétett formanyomtatványon nyújtja be. Kérelmező az eljárást az ÉTDR felületén a megfelelő tervezési folyamat indításával kezdeményezi.

(2) A településképi bejelentési eljárás során a polgármester a települési főépítész szakmai álláspontját megismerve dönt.

(3) A településképi bejelentési eljárásban az alábbi szempontokat kell figyelembe venni:

(4) A településképi bejelentés tudomásulvétele esetén annak érvényességi ideje 6 hónap; figyelembe véve az R. vonatkozó előírásait.

(5) A településképi bejelentés szerinti tevékenység a bejelentés alapján megkezdhető, ha ahhoz más hatósági engedély nem szükséges, és a polgármester a tevékenység végzését a bejelentést követő 15 napon belül nem tiltja meg.

35. § (1) A polgármester az e rendeletben meghatározott településképi követelmények megsértése, önálló rendeltetési egység rendeltetésének módosítása vagy az építményrendeltetési egységei számának megváltoztatása településképi bejelentési eljárás nélkül vagy a bejelentéstől való eltérése esetén – a (4) bekezdésben meghatározott esetkör kivételével – Tktv. az önkormányzati településkép-érvényesítési eszközökről szóló rendelkezéseiben foglaltaknak megfelelően jár el.

(2) Településképi kötelezési eljárást kell lefolytatni a településkép védelmének érdekében, különösen:

(3) Zákányfalu Község Önkormányzat Képviselő-testülete által átruházott hatáskörben eljárva a Polgármester

(4) Reklám, reklámhordozó településképi bejelentési eljárás nélküli vagy a bejelentéstől eltérő elhelyezése esetén a Polgármester 15 napon belül értesíti az Rr ellenőrzésről szóló rendelkezéseiben meghatározott hatóságot.

36. § (1) Zákányfalu Község Önkormányzata Képviselő-testülete által átruházott hatáskörben eljárva a polgármester a 35. § (2) bekezdése szerinti esetekben induló településképi kötelezési eljárásokban az ingatlantulajdonost településkép-védelmi bírság megfizetésére kötelezi.

(2) A településképi kötelezés végre nem hajtása esetén a kötelezettet a polgármester településkép védelmi bírsággal sújtja, melynek kiszabása ismételhető.

(3) A településképvédelmi-bírság összege

(4) A Polgármester Zákányfalu Község Önkormányzat Képviselő-testülete által átruházott hatáskörben eljárva a településképi kötelezésben foglaltak nem teljesítése esetén – a településkép-védelmi bírság ismételt kiszabása helyett – a kötelezést tartalmazó döntés végrehajtását foganatosítja, mely során a meghatározott cselekményt a kötelezett költségére és veszélyére elvégzi vagy mással elvégezteti, egyúttal a kötelezettet a felmerülő költség megfizetésére kötelezi.

(5) Polgármester településkép-védelmi bírságot kiszabó és a településképi kötelezést foganatosító döntésével szembeni fellebbezést Zákányfalu Község Önkormányzata Képviselő-testülete bírálja el.

(6) A településképi kötelezési eljárás hivatalból vagy bejelentésre indul.

(7) A polgármester:

(8) A polgármester az eljárás megindításától számított 8 napon belül értesíti az ingatlan tulajdonosát az eljárás megindításáról, és felhívja nyilatkozattételre.

(9) A településképi kötelezési eljárást az építési tevékenységgel érintett magánszemély, jogi személy vagy jogi személyiség nélküli társaság a polgármesterhez írásban benyújtott bejelentéssel élhet.

(10) A bejelentésben meg kell jelölni

(11) A polgármester végzésében a jogszabálysértés megszüntetésére megfelelő határidőt, de legfeljebb 120 napot biztosít.

(12) A kiszabott településkép-védelmi bírságot a határozat véglegessé válását követő 30 napon belül átutalással vagy postai készpénzutalási megbízással kell megfizetni a határozatban megjelölt bankszámlaszámra.

(13) A jogsértés elévülése a közigazgatási szabályszegések szankcióiról szóló 2017. évi CXXV. törvény elévülésről szóló rendelkezéseiben rögzítettek alapján.

37. § Ez a rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba.

38. § E rendeletet a hatályba lépését követően indult eljárásokban kell alkalmazni.