Károlyháza Község Önkormányzata Képviselő-testületének 13/2017. (XII.17.) önkormányzati rendelete

a településkép védelméről

Hatályos: 2025. 03. 28

Károlyháza Község Önkormányzata Képviselő-testületének 13/2017. (XII.17.) önkormányzati rendelete

a településkép védelméről

2025.03.28.

Károlyháza Község Önkormányzata Képviselő-testülete a településkép védelméről szóló 2016. évi LXXIV. törvény 12. § (2) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, Magyarország Alaptörvénye 32. cikk (1) bekezdés a) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:

I. Fejezet

Bevezető rendelkezések

1. A rendelet célja, hatálya

1. § (1) A rendelet célja a település sajátos településképének társadalmi bevonás és konszenzus által történő védelme és alakítása

a) a helyi építészeti örökség területi és egyedi védelmének (a továbbiakban: helyi védelem) meghatározásával, a védetté nyilvánításnak és a védelem megszüntetésének szabályozásával,

b) a településképi szempontból meghatározó területek meghatározásával,

c) a településképi követelmények meghatározásával,

d) a településkép-érvényesítési eszközök szabályozásával,

e) településképi önkormányzati támogatási és ösztönző rendszer alkalmazásával.

(2) A rendelet hatálya Károlyháza község közigazgatási területére terjed ki.

(3) A rendelet a következő mellékletekkel együtt érvényes:

a) 1. melléklet: Helyi egyedi védelem alatt álló értékek

b) 2. melléklet: Településképi szempontból meghatározó területek lehatárolása

c) 3. melléklet: Ültethető fa-, cserjefajok és nem ültethető egyéb növényfajok jegyzéke

2. § (1) A helyi védelem célja Károlyháza településképe és történelme szempontjából meghatározó építészeti örökség és természeti környezet kiemelkedő értékű elemeinek védelme, azok jelen és a jövő nemzedékek számára történő megóvása.

3. § (1) A településképi szempontból meghatározó terület megállapításának célja

a) a természeti érték, a természetközeli jelleg által meghatározott tájkarakter,a jellegzetes tájhasználat miatt tájképvédelmi szempontból kiemelten kezelendő területek természeti állapotának megóvása, a kilátás- és rálátásvédelem megvalósítása,

b) a jellegzetes, értékes, hagyományt őrző építészeti arculatot hordozó településrészek lehatárolása, a meghatározó arculat megőrzése.

II. Fejezet

A helyi védelem

2. A helyi védelem feladata

4. § (1) A helyi védelem feladata a védelmet igénylő építészeti és természeti örökség meghatározása, dokumentálása, védetté nyilvánítása, megőrzése és a nyilvánossággal történő megismertetése.

3. A helyi védelem alá helyezés és megszűnés szabályai

5. § (1) A helyi védelem alá helyezésre vagy annak megszüntetésére bármely természetes vagy jogi személynek, továbbá jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetnek a polgármesterhez írásban benyújtott kezdeményezése alapján kerülhet sor, kivéve a (2) bekezdésben foglaltakat.

(2) Helyi védelem alá helyezésre, vagy megszüntetésére vonatkozó javaslatot tartalmazó településrendezési terv egyben a helyi védettség alá helyezésre irányuló, vagy megszűntetésére való kezdeményezésnek minősül.

(3) A helyi védelem alá helyezésre vonatkozó (1) bekezdés szerinti kezdeményezésnek tartalmaznia kell:

a) a védelemre javasolt érték megnevezését, ingatlan-nyilvántartási azonosításra alkalmas adatait,

b) a védelem jellegével kapcsolatos javaslatot,

c) a védelemmel kapcsolatos javaslat rövid indokolását,

d) a kezdeményező nevét, megnevezését, lakcímét, székhelyét.

(4) A helyi védelem megszüntetésére vonatkozó (1) bekezdés szerinti kezdeményezésnek tartalmaznia kell:

a) a védett érték megnevezését, ingatlan-nyilvántartási azonosításra alkalmas adatait,

b) a védelem törlésével kapcsolatos javaslat indokolását,

c) a kezdeményező nevét, megnevezését, lakcímét, székhelyét.

(5) Amennyiben a kezdeményezés hiánypótlásra szorul és azt a települési főépítész, vagy annak hiányában a polgármester erre vonatkozó felhívása ellenére 15 napon belül a kezdeményező nem egészíti ki, a javaslatot a polgármester érdemi vizsgálat nélkül elutasítja.

(6) A helyi védelem alá helyezés és megszűnés értékvizsgálat alapján történik.

(7) Az értékvizsgálat elkészíttetése települési főépítész, vagy annak hiányában a polgármester feladata.

6. § (1) A helyi védelem alá helyezés vagy annak megszüntetése iránti kezdeményezésről az érdekelteket 8 napon belül értesíteni kell a partnerségi egyeztetés szabályairól szóló rendelet (továbbiakban: partnerség) szerint.

(2) Az eljárás során érdekeltnek minősül:

a) a javaslattal érintett ingatlan, vagy természeti érték tulajdonosa, kezelője, használója, a tulajdonos meghatalmazott képviselője,

b) a kezdeményező.

(3) Az érdekeltek észrevételt a partnerség szerint tehetnek.

(4) A Képviselő-testület a 3. § (3) vagy (4) bekezdésben foglaltaknak megfelelő tartalmú kezdeményezés benyújtásától számított 180 napon belül dönt a helyi védelem alá helyezésről vagy annak megszüntetéséről.

(5) A helyi védelemmel kapcsolatos képviselő-testületi döntésről az 5. § (9) bekezdésben meghatározott érdekelteket a partnerség szerint értesíteni kell.

(6) A helyi védettség elrendelését vagy megszüntetését az ingatlan nyilvántartásban át kell vezettetni, melynek kezdeményezéséről a jegyző gondoskodik.

7. § (1) A helyi védelem megszűntetésére abban az esetben kerülhet sor, amennyiben értékvizsgálat állapítja meg, hogy

a) a védett építészeti érték károsodása olyan mértékű, hogy a károsodás műszaki eszközökkel helyre nem állítható, vagy a helyreállításának költsége nem áll arányban annak értékével,

b) a védett érték megsemmisül,

c) a védelem alapját képező értékeit helyreállíthatatlanul elveszítette,

d) műemléki védettséget kap.

(2) Védelem alatt álló építményt, építményrészt csak a helyi védettség megszüntetését követően lehet lebontani.

(3)1

8. § (1) A helyi védelem alá helyezett értékekről (a továbbiakban: védett érték) az önkormányzat nyilvántartást vezet, amely tartalmazza:

a) a védett érték megnevezését,

b) a védett érték ingatlan-nyilvántartási azonosításra alkalmas adatait,

c) a védett érték védelmi nyilvántartási számát,

d) a védelem típusát,

e) a védelem rövid indoklását,

f) a védett értékre vonatkozó értékvizsgálatot,

g) a védett érték állapotfelmérésének adatait,

h) a védett értéket érintő átalakítások építészeti dokumentumait.

4. A helyi egyedi védelem

9. § (1) A helyi egyedi védelem alatt álló értékek felsorolását az 1. melléklet tartalmazza.

(2) Az egyedi védelem

a) az építmény egészére vagy annak egy részére, továbbá a minőséget meghatározó részletére, így különösen

aa) anyaghasználatra

ab) tömegformálásra

ac) homlokzati kialakításra

b) az építményhez tartozó földrészletre és annak jellegzetes növényzetére;

d) egyedi tájérték védelmére

terjedhet ki.

5. Az egyedi védelemhez kapcsolódó tulajdonosi kötelezettségek

10. § (1) A védett érték karbantartása, állapotának megóvása, a védelem céljának megfelelő használata a tulajdonos kötelessége.

(2)2 A helyi védett építmény rendeltetésszerű használatáról, valamint szükségessé váló felújításáról, annak tulajdonosa köteles folyamatosan gondoskodni. Ennek költségei a tulajdonost terhelik.

(3) Amennyiben a rendeltetéstől eltérő használat a védett érték állagának romlásához vagy megsemmisüléséhez vezetne, úgy a polgármester településképi kötelezés formájában a rendeltetés szerinti használatra, továbbá az építmény, építményrész felújítására, átalakítására kötelezheti a tulajdonost.

III. Fejezet

A településképi szempontból meghatározó területek

6. A településképi szempontból meghatározó területek megállapítása

11. § (1) Településképi szempontból meghatározó területnek minősül a település területének természetvédelmi szempontból védett és védelemre tervezett területe.

(2) A településképi szempontból meghatározó területek lehatárolását a 2. melléklet tartalmazza.

IV. Fejezet

A településképi követelmények

7. Építmények anyaghasználatára vonatkozó általános építészeti követelmények

12. § Lakóépület, valamint gépjárműtároló építése, továbbá ezen építmények tetőzetet is érintő átalakítása és bővítése esetén a tető héjalásánál, valamint kerítés létesítése esetén pala, hullámpala és műanyagok nem alkalmazhatók.

8. A településképi szempontból meghatározó területekre vonatkozó

területi építészeti követelmények

13. § (1) A 2. mellékletben meghatározott területeken elhelyezett épület – az erdei kilátó, magasles kivételével – legmagasabb pontja a 6,0 m-t nem haladhatja meg.

(2) Kerítés legfeljebb 180 cm magassággal építhető úgy, hogy legalább 50%-ban áttörtnek kell lennie. Kerítés faoszlophoz esősített dróthálóval létesíthető, beton lábazat nélkül.

9. A településképi szempontból meghatározó területekre vonatkozó

egyedi építészeti követelmények

14. § (1) Az épületek tetőzetén tükröződő felület nem alakítható ki.

(2) Az épületek tetőzetének héjalása, valamint homlokzatának színezése csak környezetbe illeszkedő lehet. Harsány, élénk színek nem alkalmazhatók.

(3) A területen telepítendő növényfajok kiválasztásakor az őshonos, valamint a termőhelyi adottságoknak megfelelő növényfajokat kell telepíteni olyan fajok kiválasztásával, amelyek megfelelnek a termőhelyi feltételeknek.

(4) Az ültethető és nem ültethető fa-, cserje- és növényfajok listáját a 3. melléklet tartalmazza.

10. A helyi védelemben részesülő elemekre vonatkozó építészeti követelmények

15. § (1) A védett érték 5 méter sugarú környezetének határán belül fotódokumentációval igazolni kell, hogy a védett látványt kedvezőtlenül nem befolyásolja:

a) a közterületen bármely hirdető táblának, egyéb közterületi létesítménynek, berendezésnek elhelyezése,

b) nem közterületi építmény építése.

(2)3

(3) A helyi védelem alatt álló építmény helyreállításánál annak eredeti formáját, díszítő elemeit meg kell tartani.

16. § (1) A helyi egyedi védelem alá helyezett érték csak egységes megjelenésű táblával jelölhető meg.

(2) A táblának a védelem típusát, a védelem alá helyezés évét, valamint amennyiben ismert, a védett érték keletkezésének évét és tervezőjének nevét kell tartalmaznia.

(3) A tábla elkészíttetéséről és elhelyezéséről a polgármester gondoskodik. A tábla elhelyezését az érintett ingatlan tulajdonosa tűrni köteles. A tábla elhelyezése, fenntartása és pótlása az önkormányzat feladata.

11. Az egyes sajátos építmények, műtárgyak

17. § (1) A teljes település ellátását biztosító felszíni energiaellátási és elektronikus hírközlési sajátos építmények, műtárgyak elhelyezésére

1. elsősorban alkalmas terület

a) az elektromos fogadóállomás területe,

b) a hatályos településrendezési terv lakó, vegyes, zöld, különleges területfelhasználású területeinek határától mért 250 m-es távolságon kívüli, településképi szempontból nem meghatározó területű, átlagosnál gyengébb földminőségi osztályú szántóterületek, valamint gazdasági, ipari területek.

2. nem alkalmas terület

a) az (1) bekezdésben meghatározottakon kívüli terület.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott, az (1) bekezdés 2. pontja szerinti területen a meglévő sajátos építmény és műtárgy felújítható.

12.4

18. §

13. Az egyéb műszaki berendezésekre vonatkozó településképi követelmények

19. § (1) Légkondícionáló berendezés kültéri egysége az épületek közterületre néző homlokzatán, valamint a közterületről hangsúlyos látványként megjelenő homlokzaton nem létesíthető.

(2) Napkollektort magastetős épület esetén a tető hajlásszögével azonos szögben kell elhelyezni úgy, hogy az a tetőzet szélein ne lógjon túl.

(3) Antennatartó szerkezet a lakóépületek tetőzetén, valamint közterületre néző homlokzatán és a közterületről hangsúlyos látványként megjelenő homlokzaton nem létesíthető.

V. Fejezet

A településkép-védelmi tájékoztatás és szakmai konzultáció

14. Rendelkezés a szakmai konzultációról

20. § (1) Az önkormányzati főépítész - alkalmazása hiányában a polgármester - a településkép védelme érdekében kérelemre szakmai konzultációt és ezen belül szakmai tájékoztatást biztosít a településképi követelményekről.

(2) Az (1) bekezdésbeli kérelem benyújtása kötelező, amennyiben a tervezett építési tevékenység

a) településképi szempontból meghatározó területen valósul meg,

b) a lakóépület építésének egyszerű bejelentéséről szóló jogszabály hatálya alá tartozik.

(3) A kérelemnek tartalmaznia kell a kérelemmel érintett építmény:

a) ingatlan-nyilvántartási azonosításra alkalmas adatait,

b) látványtervet az építési tevékenységgel érintett építményről, vagy annak környezetéről és a tervezett építményről,

c) a tervezett tevékenység rövid leírását.

21. § (1) A szakmai konzultációt a kérelem beérkezésétől számított 15 napon belül, az önkormányzat hivatali helyiségében kell megtartani, arról emlékeztetőt kell felvenni.

(2) A szakmai konzultáció emlékeztetőjét a településképi eljárások dokumentációjához kell csatolni.

(3) A települési önkormányzat a településképi konzultációért, tájékoztatásért díjat nem számíthat fel.

VI. Fejezet

A településképi bejelentési eljárás

15.5 A bejelentési eljárással érintett építmények, rendeltetésváltozások köre

rendeltetésváltozások köre6

22. § (1) A polgármester településképi bejelentési eljárást folytat le

a)7

b) jogszabályban építésügyi hatósági engedélyhez nem kötött építmény külső megjelenését érintő átalakítása, felújítása, helyreállítása, korszerűsítése

esetén.

16. A településképi bejelentési eljárás részletes szabályai

23. § (1) A településképi bejelentési eljárás a kérelmező által a polgármesternek címzett bejelentésre indul.

(2) A bejelentésnek a jogszabályban meghatározottakat kell tartalmaznia.

(3) Amennyiben a bejelentés hiánypótlásra szorul és azt a polgármester erre vonatkozó felhívása ellenére 15 napon belül a kérelmező nem egészíti ki, a polgármester a tervezett tevékenységet megtilthatja.

(4) A hiánytalanul benyújtott kérelemmel kapcsolatos döntését a polgármester hatósági határozatban hozza meg.

VII. Fejezet

A településképi kötelezés, településképi bírság

17. A településképi kötelezési eljárás

24. § (1) A településképi kötelezési eljárás hivatalból, vagy kérelemre indul, és az alábbi eseteket vizsgálja:

a) településképi bejelentési eljárás elmulasztása,

b) településképi bejelentési eljárásban megtiltott tevékenység folytatása,

c) településképi bejelentési eljárásban tudomásul vett tevékenység eltérő végrehajtása,

d) településképi rendeletben szereplő követelmények nem teljesítése.

(2) A településképi követelmények teljesítése érdekében a polgármester településképi kötelezési eljárást folytathat le és az (1) bekezdésben meghatározott esetekben hatósági határozat formájában kötelezést bocsáthat ki.

(3)8 A kötelezés a településképi követelmények teljesülése érdekében az ingatlan tulajdonosát, az építmény és egyéb műszaki berendezés

a) felújítására

b) átalakítására

c) elbontására

kötelezheti.

18. A településképi bírság

25. § (1) A kötelezett, amennyiben nem tesz eleget a településképi kötelezésben foglalt kötelezettségnek, egyszeri felszólítás után településképi bírsággal sújtható, mely többször is kivethető, amennyiben a jogszerűtlen állapot fennmarad.

(2) A településképi bírság

a) felső határa 100 000 forint

b) alsó határa 10 000 forint.

(3) A településképi bírságot határozatban kell kiszabni, és tértivevényes levél útján kell kézbesíteni a bírsággal sújtott érintettnek.

(4) A településképi bírság megfizetésének módja:

a) közvetlenül az önkormányzat erre a célra szolgáló bankszámlájára történő befizetéssel.

b) az a) pontban szereplő megfizetési mód elmaradása esetén – az államháztartásról szóló törvény értelmében – a meg nem fizetett bírság köztartozásnak minősül, és adók módjára kell behajtani.

VIII. Fejezet

Záró rendelkezések

26. § Ez a rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba.

1. melléklet

Helyi egyedi védelem alatt álló értékek

1. I. világháborús sírhely (Demko-major), 0159 hrsz.

null

2. melléklet

Településképi szempontból meghatározó területek lehatárolása
null

3. melléklet

Ültethető fa-, cserjefajok és nem ültethető egyéb növényfajok jegyzéke
Ültethető fajok
Őshonos fafajok

Tudományos név

Magyar név

Tudományos név

Magyar név

Acer campestre

mezei juhar

Quercus cerris

csertölgy

Acer platanoides

korai juhar

Quercus petraea

kocsánytalan tölgy

Acer pseudoplatanus

hegyi juhar

Quercus pubescens

molyhos tölgy

Acer tataricum

tatár juhar

Quercus robur

kocsányos tölgy

Betula pendula

közönséges nyír

Salix alba

fehér fűz

Carpinus betulus

közönséges gyertyán

Sorbus aria

lisztes berkenye

Fraxinus angustifolia subsp. pannonica

magyar kőris

Sorbus aucuparia

madárberkenye

Fraxinus excelsior

magas kőris

Sorbus domestica

házi berkenye

Fraxinus ornus

virágos kőris

Sorbus torminalis

barkóca berkenye

Malus sylvestris

vadalma

Tilia cordata

kislevelű hárs

Populus nigra

fekete nyár

Tilia platyphyllos

nagylevelű hárs

Populus termula

rezgő nyár

Ulmus glabra

hegyi szil

Prunus avium

madárcseresznye

Ulmus laevis

vénicszil

Prunus padus

zselnicemeggy

Ulmus minor

mezei szil

Pyrus pyraster

vadkörte

Staphylea pinnata

mogyorós hólyagfa

Őshonos cserjefajok

Tudományos név

Magyar név

Tudományos név

Magyar név

Berberis vulgaris

közönséges borbolya

Ligustrum vulgare

közönséges fagyal

Cerasus fruticosa

csepleszmeggy

Lonicera xylosteum

ükörke lonc

Cornus mas

húsos som

Prunus spinosa

kökény

Cornus sanguinea

veresgyűrű som

Prunus tenella

törpemandula

Coryllus avellana

közönséges mogyoró

Rosa canina

gyepűrózsa

Cotinus coggygria

cserszömörce

Rosa pimpinellifolia

jajrózsa

Cotoneaster niger

fekete madárbirs

Rubus caesius

hamvas szeder

Crataegus laevigata

kétbibés galagonya

Salix cinerea

rekettyefűz

Crataegus monogyna

egybibés galagonya

Spiraea media

szirti gyöngyvessző

Euonymus europeus

csíkos kecskerágó

Viburnum lantana

ostorménfa

Euonymus verrucosus

bibircses kecskerágó

Viburnum opulus

kányabangita

Hedera helix

közönséges borostyán

Vinca minor

kis télizöld meténg

Egyéb fa- és cserje fajok

Tudományos név

Magyar név

Tudományos név

Magyar név

Acer ginnala

tűzvörös juhar

Platanus × acerifolia

közönséges platán

Aesculus carnea

vadgesztenye

Prunus × cistena

vérszilva

Aesculus hippocastanum

vadgesztenye

Salix caprea

kecskefűz

Catalpa bignonioides

szivarfa

Sophora japonica

japánakác

Colutea arborescens

sárga borsófa

Sorbus rotundifolia

kereklevelű berkenye

Corylus colurna

törökmogyoró

Staphylea pinnata

mogyorós hólyagfa

Ginkgo biloba

páfrányfenyő

Tilia tomentosa

ezüsthárs

Laburnum anagyroides

közönséges aranyeső

Prunus fruticosa

csepleszmeggy

Liriodendron tulipifera

tulipánfa

Prunus serrulata

díszcseresznye

Malus baccata

díszalma

Nem ültethető fajok

Tudományos név

Magyar név

Tudományos név

Magyar név

Robina pseudoacacia

Akác

Fraxinus pennsylvanica

amerikai kőris

Amorpha fruticosa

gyalogakác

Ailanthus altissima

bálványfa

Acer negundo

zöld juhar

Eleagnus angustifolia

ezüstfa

Ludwigia grandiflora

nagyvirágú tóalma

Baccharis halimifolia

borfa, tengerparti seprűcserje

Ludwigia peploides

sárgavirágú tóalma

Cabomba caroliniana

kaliforniai tündérhínár

Lysichiton americanus

sárga lápbuzogány

Eichhornia crassipes

vízijácint

Myriophyllum aquaticum

közönséges süllőhínár

Heracleum persicum

perzsa medvetalp

Parthenium hysterophorus

keserű hamisüröm

Heracleum sosnowskyi

sosnowsky-medvetalp

Persicaria perfoliata

ördögfarok keserűfű

Hydrocotyle ranunculoides

hévízi gázló

Pueraria montana var. lobata

kudzu nyílgyökér

Lagarosiphon major

fodros átokhínár

Heracleum mantegazzianum

kaukázusi medvetalp

Asclepias syriaca

közönséges selyemkóró

Gunnera tinctoria

óriásrebarbara

Elodea nuttallii

vékonylevelű átokhínár

Pennisetum setaceum

tollborzfű

Impatiens glandulifera

bíbor nebáncsvirág

Alternanthera philoxeroides

aligátor gyom

Myriophyllum heterophyllum

felemáslevelű süllőhínár

Microstegium vimineum

japán sertésfű

Aster lanceolatus (beleértve A. tradescantii), A. novi-belgii, A. ×salignus

észak-amerikai őszirózsák

Phytolacca americana

alkörmös

Celtis occidentalis

nyugati ostorfa

Elodea canadensis

kanadai átokhínár

Cenchrus incertus

átoktüske

Lemna minuta

törpe békalencse

Hordeum jubatum

díszárpa

Pistia stratiotes

kagylótutaj

Humulus scandens

japánkomló

Fallopia spp.

japánkeserűfű fajok

Impatiens parviflora

kisvirágú nebáncsvirág

Solidago canadensis

kanadai aranyvessző

Juncus tenois

vékony szittyó

Solidago gigantea

magas aranyvessző

Parthenocissus inserta

közönséges vadszőlő

Ambrosia artemisifolia

parlagfű

Parthenocissus quinquefolia

tapadó vadszőlő

Asclepias syriaca

selyemkóró

Phytolacca esculenta

kínai alkörmös

Echinocystis lobata

süntök

Rudbeckia laciniata

magas kúpvirág

Pinus nigra

fekete fenyő

Vitis vulpina

parti szőlő

Pinus silvestris

erdei fenyő

Azolla caroliniana (A. filiculoides), A. mexicana

moszatpáfrány-fajok

Prunus serotina

kései meggy

1

A 7. § (3) bekezdését a Károlyháza Község Önkormányzata Képviselő-testületének 6/2025. (III. 27.) önkormányzati rendelete 4. § a) pontja hatályon kívül helyezte.

2

A 10. § (2) bekezdése a Károlyháza Község Önkormányzata Képviselő-testületének 6/2025. (III. 27.) önkormányzati rendelete 1. §-ával megállapított szöveg.

3

A 15. § (2) bekezdését a Károlyháza Község Önkormányzata Képviselő-testületének 6/2025. (III. 27.) önkormányzati rendelete 4. § b) pontja hatályon kívül helyezte.

4

A 12. alcímet (18. §-t) a Károlyháza Község Önkormányzata Képviselő-testületének 6/2025. (III. 27.) önkormányzati rendelete 4. § c) pontja hatályon kívül helyezte.

5

A 15. alcím címe a Károlyháza Község Önkormányzata Képviselő-testületének 6/2025. (III. 27.) önkormányzati rendelete 2. §-ával megállapított szöveg.

6

A „rendeltetésváltozások köre” alcím címét a Károlyháza Község Önkormányzata Képviselő-testületének 6/2025. (III. 27.) önkormányzati rendelete 4. § d) pontja hatályon kívül helyezte.

7

A 22. § (1) bekezdés a) pontját a Károlyháza Község Önkormányzata Képviselő-testületének 6/2025. (III. 27.) önkormányzati rendelete 4. § e) pontja hatályon kívül helyezte.

8

A 24. § (3) bekezdése a Károlyháza Község Önkormányzata Képviselő-testületének 6/2025. (III. 27.) önkormányzati rendelete 3. §-ával megállapított szöveg.