Károlyháza Község Önkormányzata Képviselő-testületének 13/2017. (XII.17.) önkormányzati rendelete
a településkép védelméről
Hatályos: 2017. 12. 18- 2025. 03. 27Károlyháza Község Önkormányzata Képviselő-testületének 13/2017. (XII.17.) önkormányzati rendelete
a településkép védelméről
Károlyháza Község Önkormányzata Képviselő-testülete a településkép védelméről szóló 2016. évi LXXIV. törvény 12. § (2) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, Magyarország Alaptörvénye 32. cikk (1) bekezdés a) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:
Bevezető rendelkezések
1. A rendelet célja, hatálya
1. § (1) A rendelet célja a település sajátos településképének társadalmi bevonás és konszenzus által történő védelme és alakítása
a) a helyi építészeti örökség területi és egyedi védelmének (a továbbiakban: helyi védelem) meghatározásával, a védetté nyilvánításnak és a védelem megszüntetésének szabályozásával,
b) a településképi szempontból meghatározó területek meghatározásával,
c) a településképi követelmények meghatározásával,
d) a településkép-érvényesítési eszközök szabályozásával,
e) településképi önkormányzati támogatási és ösztönző rendszer alkalmazásával.
(2) A rendelet hatálya Károlyháza község közigazgatási területére terjed ki.
(3) A rendelet a következő mellékletekkel együtt érvényes:
a) 1. melléklet: Helyi egyedi védelem alatt álló értékek
b) 2. melléklet: Településképi szempontból meghatározó területek lehatárolása
c) 3. melléklet: Ültethető fa-, cserjefajok és nem ültethető egyéb növényfajok jegyzéke
2. § (1) A helyi védelem célja Károlyháza településképe és történelme szempontjából meghatározó építészeti örökség és természeti környezet kiemelkedő értékű elemeinek védelme, azok jelen és a jövő nemzedékek számára történő megóvása.
3. § (1) A településképi szempontból meghatározó terület megállapításának célja
a) a természeti érték, a természetközeli jelleg által meghatározott tájkarakter,a jellegzetes tájhasználat miatt tájképvédelmi szempontból kiemelten kezelendő területek természeti állapotának megóvása, a kilátás- és rálátásvédelem megvalósítása,
b) a jellegzetes, értékes, hagyományt őrző építészeti arculatot hordozó településrészek lehatárolása, a meghatározó arculat megőrzése.
A helyi védelem
2. A helyi védelem feladata
4. § (1) A helyi védelem feladata a védelmet igénylő építészeti és természeti örökség meghatározása, dokumentálása, védetté nyilvánítása, megőrzése és a nyilvánossággal történő megismertetése.
3. A helyi védelem alá helyezés és megszűnés szabályai
5. § (1) A helyi védelem alá helyezésre vagy annak megszüntetésére bármely természetes vagy jogi személynek, továbbá jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetnek a polgármesterhez írásban benyújtott kezdeményezése alapján kerülhet sor, kivéve a (2) bekezdésben foglaltakat.
(2) Helyi védelem alá helyezésre, vagy megszüntetésére vonatkozó javaslatot tartalmazó településrendezési terv egyben a helyi védettség alá helyezésre irányuló, vagy megszűntetésére való kezdeményezésnek minősül.
(3) A helyi védelem alá helyezésre vonatkozó (1) bekezdés szerinti kezdeményezésnek tartalmaznia kell:
a) a védelemre javasolt érték megnevezését, ingatlan-nyilvántartási azonosításra alkalmas adatait,
b) a védelem jellegével kapcsolatos javaslatot,
c) a védelemmel kapcsolatos javaslat rövid indokolását,
d) a kezdeményező nevét, megnevezését, lakcímét, székhelyét.
(4) A helyi védelem megszüntetésére vonatkozó (1) bekezdés szerinti kezdeményezésnek tartalmaznia kell:
a) a védett érték megnevezését, ingatlan-nyilvántartási azonosításra alkalmas adatait,
b) a védelem törlésével kapcsolatos javaslat indokolását,
c) a kezdeményező nevét, megnevezését, lakcímét, székhelyét.
(5) Amennyiben a kezdeményezés hiánypótlásra szorul és azt a települési főépítész, vagy annak hiányában a polgármester erre vonatkozó felhívása ellenére 15 napon belül a kezdeményező nem egészíti ki, a javaslatot a polgármester érdemi vizsgálat nélkül elutasítja.
(6) A helyi védelem alá helyezés és megszűnés értékvizsgálat alapján történik.
(7) Az értékvizsgálat elkészíttetése települési főépítész, vagy annak hiányában a polgármester feladata.
6. § (1) A helyi védelem alá helyezés vagy annak megszüntetése iránti kezdeményezésről az érdekelteket 8 napon belül értesíteni kell a partnerségi egyeztetés szabályairól szóló rendelet (továbbiakban: partnerség) szerint.
(2) Az eljárás során érdekeltnek minősül:
a) a javaslattal érintett ingatlan, vagy természeti érték tulajdonosa, kezelője, használója, a tulajdonos meghatalmazott képviselője,
b) a kezdeményező.
(3) Az érdekeltek észrevételt a partnerség szerint tehetnek.
(4) A Képviselő-testület a 3. § (3) vagy (4) bekezdésben foglaltaknak megfelelő tartalmú kezdeményezés benyújtásától számított 180 napon belül dönt a helyi védelem alá helyezésről vagy annak megszüntetéséről.
(5) A helyi védelemmel kapcsolatos képviselő-testületi döntésről az 5. § (9) bekezdésben meghatározott érdekelteket a partnerség szerint értesíteni kell.
(6) A helyi védettség elrendelését vagy megszüntetését az ingatlan nyilvántartásban át kell vezettetni, melynek kezdeményezéséről a jegyző gondoskodik.
7. § (1) A helyi védelem megszűntetésére abban az esetben kerülhet sor, amennyiben értékvizsgálat állapítja meg, hogy
a) a védett építészeti érték károsodása olyan mértékű, hogy a károsodás műszaki eszközökkel helyre nem állítható, vagy a helyreállításának költsége nem áll arányban annak értékével,
b) a védett érték megsemmisül,
c) a védelem alapját képező értékeit helyreállíthatatlanul elveszítette,
d) műemléki védettséget kap.
(2) Védelem alatt álló építményt, építményrészt csak a helyi védettség megszüntetését követően lehet lebontani.
(3) Védett növényzetet csak szakértő által megállapított életvédelmi és baleset megelőzési okból lehet kivágni.
8. § (1) A helyi védelem alá helyezett értékekről (a továbbiakban: védett érték) az önkormányzat nyilvántartást vezet, amely tartalmazza:
a) a védett érték megnevezését,
b) a védett érték ingatlan-nyilvántartási azonosításra alkalmas adatait,
c) a védett érték védelmi nyilvántartási számát,
d) a védelem típusát,
e) a védelem rövid indoklását,
f) a védett értékre vonatkozó értékvizsgálatot,
g) a védett érték állapotfelmérésének adatait,
h) a védett értéket érintő átalakítások építészeti dokumentumait.
4. A helyi egyedi védelem
9. § (1) A helyi egyedi védelem alatt álló értékek felsorolását az 1. melléklet tartalmazza.
(2) Az egyedi védelem
5. Az egyedi védelemhez kapcsolódó tulajdonosi kötelezettségek
10. § (1) A védett érték karbantartása, állapotának megóvása, a védelem céljának megfelelő használata a tulajdonos kötelessége.
(2) A helyi védett építmény rendeltetésszerű használatáról, valamint szükségessé váló felújításáról, védett növényzet esetén gondozásáról annak tulajdonosa köteles folyamatosan gondoskodni. Ennek költségei a tulajdonost terhelik.
(3) Amennyiben a rendeltetéstől eltérő használat a védett érték állagának romlásához vagy megsemmisüléséhez vezetne, úgy a polgármester településképi kötelezés formájában a rendeltetés szerinti használatra, továbbá az építmény, építményrész felújítására, átalakítására kötelezheti a tulajdonost.
A településképi szempontból meghatározó területek
6. A településképi szempontból meghatározó területek megállapítása
11. § (1) Településképi szempontból meghatározó területnek minősül a település területének természetvédelmi szempontból védett és védelemre tervezett területe.
(2) A településképi szempontból meghatározó területek lehatárolását a 2. melléklet tartalmazza.
A településképi követelmények
7. Építmények anyaghasználatára vonatkozó általános építészeti követelmények
12. § Lakóépület, valamint gépjárműtároló építése, továbbá ezen építmények tetőzetet is érintő átalakítása és bővítése esetén a tető héjalásánál, valamint kerítés létesítése esetén pala, hullámpala és műanyagok nem alkalmazhatók.
8. A településképi szempontból meghatározó területekre vonatkozó
területi építészeti követelmények
13. § (1) A 2. mellékletben meghatározott területeken elhelyezett épület – az erdei kilátó, magasles kivételével – legmagasabb pontja a 6,0 m-t nem haladhatja meg.
(2) Kerítés legfeljebb 180 cm magassággal építhető úgy, hogy legalább 50%-ban áttörtnek kell lennie. Kerítés faoszlophoz esősített dróthálóval létesíthető, beton lábazat nélkül.
9. A településképi szempontból meghatározó területekre vonatkozó
egyedi építészeti követelmények
14. § (1) Az épületek tetőzetén tükröződő felület nem alakítható ki.
(2) Az épületek tetőzetének héjalása, valamint homlokzatának színezése csak környezetbe illeszkedő lehet. Harsány, élénk színek nem alkalmazhatók.
(3) A területen telepítendő növényfajok kiválasztásakor az őshonos, valamint a termőhelyi adottságoknak megfelelő növényfajokat kell telepíteni olyan fajok kiválasztásával, amelyek megfelelnek a termőhelyi feltételeknek.
(4) Az ültethető és nem ültethető fa-, cserje- és növényfajok listáját a 3. melléklet tartalmazza.
10. A helyi védelemben részesülő elemekre vonatkozó építészeti követelmények
15. § (1) A védett érték 5 méter sugarú környezetének határán belül fotódokumentációval igazolni kell, hogy a védett látványt kedvezőtlenül nem befolyásolja:
a) a közterületen bármely hirdető táblának, egyéb közterületi létesítménynek, berendezésnek elhelyezése,
b) nem közterületi építmény építése.
(2) Helyi védett értéken, valamint annak 5 méter sugarú környezetében reklám, reklámhordozó nem helyezhető el.
(3) A helyi védelem alatt álló építmény helyreállításánál annak eredeti formáját, díszítő elemeit meg kell tartani.
16. § (1) A helyi egyedi védelem alá helyezett érték csak egységes megjelenésű táblával jelölhető meg.
(2) A táblának a védelem típusát, a védelem alá helyezés évét, valamint amennyiben ismert, a védett érték keletkezésének évét és tervezőjének nevét kell tartalmaznia.
(3) A tábla elkészíttetéséről és elhelyezéséről a polgármester gondoskodik. A tábla elhelyezését az érintett ingatlan tulajdonosa tűrni köteles. A tábla elhelyezése, fenntartása és pótlása az önkormányzat feladata.
11. Az egyes sajátos építmények, műtárgyak
17. § (1) A teljes település ellátását biztosító felszíni energiaellátási és elektronikus hírközlési sajátos építmények, műtárgyak elhelyezésére
1. elsősorban alkalmas terület
a) az elektromos fogadóállomás területe,
b) a hatályos településrendezési terv lakó, vegyes, zöld, különleges területfelhasználású területeinek határától mért 250 m-es távolságon kívüli, településképi szempontból nem meghatározó területű, átlagosnál gyengébb földminőségi osztályú szántóterületek, valamint gazdasági, ipari területek.
2. nem alkalmas terület
a) az (1) bekezdésben meghatározottakon kívüli terület.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott, az (1) bekezdés 2. pontja szerinti területen a meglévő sajátos építmény és műtárgy felújítható.
12. A reklámhordozókra vonatkozó településképi követelmények
18. § (1) A település területén reklám és reklámhordozó
13. Az egyéb műszaki berendezésekre vonatkozó településképi követelmények
19. § (1) Légkondícionáló berendezés kültéri egysége az épületek közterületre néző homlokzatán, valamint a közterületről hangsúlyos látványként megjelenő homlokzaton nem létesíthető.
(2) Napkollektort magastetős épület esetén a tető hajlásszögével azonos szögben kell elhelyezni úgy, hogy az a tetőzet szélein ne lógjon túl.
(3) Antennatartó szerkezet a lakóépületek tetőzetén, valamint közterületre néző homlokzatán és a közterületről hangsúlyos látványként megjelenő homlokzaton nem létesíthető.
A településkép-védelmi tájékoztatás és szakmai konzultáció
14. Rendelkezés a szakmai konzultációról
20. § (1) Az önkormányzati főépítész - alkalmazása hiányában a polgármester - a településkép védelme érdekében kérelemre szakmai konzultációt és ezen belül szakmai tájékoztatást biztosít a településképi követelményekről.
(2) Az (1) bekezdésbeli kérelem benyújtása kötelező, amennyiben a tervezett építési tevékenység
a) településképi szempontból meghatározó területen valósul meg,
b) a lakóépület építésének egyszerű bejelentéséről szóló jogszabály hatálya alá tartozik.
(3) A kérelemnek tartalmaznia kell a kérelemmel érintett építmény:
a) ingatlan-nyilvántartási azonosításra alkalmas adatait,
b) látványtervet az építési tevékenységgel érintett építményről, vagy annak környezetéről és a tervezett építményről,
c) a tervezett tevékenység rövid leírását.
21. § (1) A szakmai konzultációt a kérelem beérkezésétől számított 15 napon belül, az önkormányzat hivatali helyiségében kell megtartani, arról emlékeztetőt kell felvenni.
(2) A szakmai konzultáció emlékeztetőjét a településképi eljárások dokumentációjához kell csatolni.
(3) A települési önkormányzat a településképi konzultációért, tájékoztatásért díjat nem számíthat fel.
A településképi bejelentési eljárás
15. A bejelentési eljárással érintett építmények, reklámhordozók,
rendeltetésváltozások köre
22. § (1) A polgármester településképi bejelentési eljárást folytat le
16. A településképi bejelentési eljárás részletes szabályai
23. § (1) A településképi bejelentési eljárás a kérelmező által a polgármesternek címzett bejelentésre indul.
(2) A bejelentésnek a jogszabályban meghatározottakat kell tartalmaznia.
(3) Amennyiben a bejelentés hiánypótlásra szorul és azt a polgármester erre vonatkozó felhívása ellenére 15 napon belül a kérelmező nem egészíti ki, a polgármester a tervezett tevékenységet megtilthatja.
(4) A hiánytalanul benyújtott kérelemmel kapcsolatos döntését a polgármester hatósági határozatban hozza meg.
A településképi kötelezés, településképi bírság
17. A településképi kötelezési eljárás
24. § (1) A településképi kötelezési eljárás hivatalból, vagy kérelemre indul, és az alábbi eseteket vizsgálja:
a) településképi bejelentési eljárás elmulasztása,
b) településképi bejelentési eljárásban megtiltott tevékenység folytatása,
c) településképi bejelentési eljárásban tudomásul vett tevékenység eltérő végrehajtása,
d) településképi rendeletben szereplő követelmények nem teljesítése.
(2) A településképi követelmények teljesítése érdekében a polgármester településképi kötelezési eljárást folytathat le és az (1) bekezdésben meghatározott esetekben hatósági határozat formájában kötelezést bocsáthat ki.
(3) A kötelezés a településképi követelmények teljesülése érdekében az ingatlan tulajdonosát, az építmény, reklám, reklámhordozó és egyéb műszaki berendezés
18. A településképi bírság
25. § (1) A kötelezett, amennyiben nem tesz eleget a településképi kötelezésben foglalt kötelezettségnek, egyszeri felszólítás után településképi bírsággal sújtható, mely többször is kivethető, amennyiben a jogszerűtlen állapot fennmarad.
(2) A településképi bírság
a) felső határa 100 000 forint
b) alsó határa 10 000 forint.
(3) A településképi bírságot határozatban kell kiszabni, és tértivevényes levél útján kell kézbesíteni a bírsággal sújtott érintettnek.
(4) A településképi bírság megfizetésének módja:
a) közvetlenül az önkormányzat erre a célra szolgáló bankszámlájára történő befizetéssel.
b) az a) pontban szereplő megfizetési mód elmaradása esetén – az államháztartásról szóló törvény értelmében – a meg nem fizetett bírság köztartozásnak minősül, és adók módjára kell behajtani.
Záró rendelkezések
26. § Ez a rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba.
1. melléklet
1. I. világháborús sírhely (Demko-major), 0159 hrsz.

2. melléklet

3. melléklet
Tudományos név |
Magyar név |
Tudományos név |
Magyar név |
|---|---|---|---|
Acer campestre |
mezei juhar |
Quercus cerris |
csertölgy |
Acer platanoides |
korai juhar |
Quercus petraea |
kocsánytalan tölgy |
Acer pseudoplatanus |
hegyi juhar |
Quercus pubescens |
molyhos tölgy |
Acer tataricum |
tatár juhar |
Quercus robur |
kocsányos tölgy |
Betula pendula |
közönséges nyír |
Salix alba |
fehér fűz |
Carpinus betulus |
közönséges gyertyán |
Sorbus aria |
lisztes berkenye |
Fraxinus angustifolia subsp. pannonica |
magyar kőris |
Sorbus aucuparia |
madárberkenye |
Fraxinus excelsior |
magas kőris |
Sorbus domestica |
házi berkenye |
Fraxinus ornus |
virágos kőris |
Sorbus torminalis |
barkóca berkenye |
Malus sylvestris |
vadalma |
Tilia cordata |
kislevelű hárs |
Populus nigra |
fekete nyár |
Tilia platyphyllos |
nagylevelű hárs |
Populus termula |
rezgő nyár |
Ulmus glabra |
hegyi szil |
Prunus avium |
madárcseresznye |
Ulmus laevis |
vénicszil |
Prunus padus |
zselnicemeggy |
Ulmus minor |
mezei szil |
Pyrus pyraster |
vadkörte |
Staphylea pinnata |
mogyorós hólyagfa |
Tudományos név |
Magyar név |
Tudományos név |
Magyar név |
|---|---|---|---|
Berberis vulgaris |
közönséges borbolya |
Ligustrum vulgare |
közönséges fagyal |
Cerasus fruticosa |
csepleszmeggy |
Lonicera xylosteum |
ükörke lonc |
Cornus mas |
húsos som |
Prunus spinosa |
kökény |
Cornus sanguinea |
veresgyűrű som |
Prunus tenella |
törpemandula |
Coryllus avellana |
közönséges mogyoró |
Rosa canina |
gyepűrózsa |
Cotinus coggygria |
cserszömörce |
Rosa pimpinellifolia |
jajrózsa |
Cotoneaster niger |
fekete madárbirs |
Rubus caesius |
hamvas szeder |
Crataegus laevigata |
kétbibés galagonya |
Salix cinerea |
rekettyefűz |
Crataegus monogyna |
egybibés galagonya |
Spiraea media |
szirti gyöngyvessző |
Euonymus europeus |
csíkos kecskerágó |
Viburnum lantana |
ostorménfa |
Euonymus verrucosus |
bibircses kecskerágó |
Viburnum opulus |
kányabangita |
Hedera helix |
közönséges borostyán |
Vinca minor |
kis télizöld meténg |
Tudományos név |
Magyar név |
Tudományos név |
Magyar név |
|---|---|---|---|
Acer ginnala |
tűzvörös juhar |
Platanus × acerifolia |
közönséges platán |
Aesculus carnea |
vadgesztenye |
Prunus × cistena |
vérszilva |
Aesculus hippocastanum |
vadgesztenye |
Salix caprea |
kecskefűz |
Catalpa bignonioides |
szivarfa |
Sophora japonica |
japánakác |
Colutea arborescens |
sárga borsófa |
Sorbus rotundifolia |
kereklevelű berkenye |
Corylus colurna |
törökmogyoró |
Staphylea pinnata |
mogyorós hólyagfa |
Ginkgo biloba |
páfrányfenyő |
Tilia tomentosa |
ezüsthárs |
Laburnum anagyroides |
közönséges aranyeső |
Prunus fruticosa |
csepleszmeggy |
Liriodendron tulipifera |
tulipánfa |
Prunus serrulata |
díszcseresznye |
Malus baccata |
díszalma |
Tudományos név |
Magyar név |
Tudományos név |
Magyar név |
|---|---|---|---|
Robina pseudoacacia |
Akác |
||
Fraxinus pennsylvanica |
amerikai kőris |
Amorpha fruticosa |
gyalogakác |
Ailanthus altissima |
bálványfa |
Acer negundo |
zöld juhar |
Eleagnus angustifolia |
ezüstfa |
Ludwigia grandiflora |
nagyvirágú tóalma |
Baccharis halimifolia |
borfa, tengerparti seprűcserje |
Ludwigia peploides |
sárgavirágú tóalma |
Cabomba caroliniana |
kaliforniai tündérhínár |
Lysichiton americanus |
sárga lápbuzogány |
Eichhornia crassipes |
vízijácint |
Myriophyllum aquaticum |
közönséges süllőhínár |
Heracleum persicum |
perzsa medvetalp |
Parthenium hysterophorus |
keserű hamisüröm |
Heracleum sosnowskyi |
sosnowsky-medvetalp |
Persicaria perfoliata |
ördögfarok keserűfű |
Hydrocotyle ranunculoides |
hévízi gázló |
Pueraria montana var. lobata |
kudzu nyílgyökér |
Lagarosiphon major |
fodros átokhínár |
Heracleum mantegazzianum |
kaukázusi medvetalp |
Asclepias syriaca |
közönséges selyemkóró |
Gunnera tinctoria |
óriásrebarbara |
Elodea nuttallii |
vékonylevelű átokhínár |
Pennisetum setaceum |
tollborzfű |
Impatiens glandulifera |
bíbor nebáncsvirág |
Alternanthera philoxeroides |
aligátor gyom |
Myriophyllum heterophyllum |
felemáslevelű süllőhínár |
Microstegium vimineum |
japán sertésfű |
Aster lanceolatus (beleértve A. tradescantii), A. novi-belgii, A. ×salignus |
észak-amerikai őszirózsák |
Phytolacca americana |
alkörmös |
Celtis occidentalis |
nyugati ostorfa |
Elodea canadensis |
kanadai átokhínár |
Cenchrus incertus |
átoktüske |
Lemna minuta |
törpe békalencse |
Hordeum jubatum |
díszárpa |
Pistia stratiotes |
kagylótutaj |
Humulus scandens |
japánkomló |
Fallopia spp. |
japánkeserűfű fajok |
Impatiens parviflora |
kisvirágú nebáncsvirág |
Solidago canadensis |
kanadai aranyvessző |
Juncus tenois |
vékony szittyó |
Solidago gigantea |
magas aranyvessző |
Parthenocissus inserta |
közönséges vadszőlő |
Ambrosia artemisifolia |
parlagfű |
Parthenocissus quinquefolia |
tapadó vadszőlő |
Asclepias syriaca |
selyemkóró |
Phytolacca esculenta |
kínai alkörmös |
Echinocystis lobata |
süntök |
Rudbeckia laciniata |
magas kúpvirág |
Pinus nigra |
fekete fenyő |
Vitis vulpina |
parti szőlő |
Pinus silvestris |
erdei fenyő |
Azolla caroliniana (A. filiculoides), A. mexicana |
moszatpáfrány-fajok |
Prunus serotina |
kései meggy |