1. § A rendelet célja, hogy elősegítse a lakásokkal való észerűbb, a piaci viszonyokhoz igazodó gazdálkodás jog feltételeinek megteremtését, a keresleti és kínálati viszonyok érvényre juttatását.

2. § A rendelet hatálya - a használat módjától és keletkezésének időpontjától függetlenül - kiterjed minden Gibárt Községi Önkormányzat tulajdonában lévő lakásra, és helyiségre, valamint a velük kapcsolatos közös használatra szolgáló helyiségekre és területekre.

3. § (1) A rendelet hatálya alá tartozó lakások és helyiségek tekintetében a tulajdonosi jogokat a képviselő-testület gyakorolja. Ennek keretében dönt:

(2) A bérbeadói jogokat és kötelezettségeket Gibárt Községi Önkormányzat gyakorolja.

4. § (1) Az önkormányzat tulajdonában lévő megüresedett vagy újonnan épült lakásokat:

(2) Közérdekűnek minősül - a Képviselő-testület egyedi határozata alapján:

(3) A komfortos és ennél alacsonyabb komfortfokozatú lakásokat

(4) A Képviselő-testület egyidejűleg dönt arról, hogy a lakásokat:

(5) A bérleti szerződés

(6) Önkormányzati lakás az alábbi feltételekkel adható nem lakás céljára bérbe:

5. § (1) Szociális helyzet alapján önkormányzati bérlakásra azok a nagykorú magyar állampolgárok, jogszerűen és életvitelszerűen Magyarországon tartózkodó uniós állampolgárok, bevándorlási engedéllyel rendelkező külföldi személyek, menekültként elismert személyek jogosultak

(2) A szociális helyzet alapján történő bérbevétel iránti igényeket (továbbiakban: szociális lakás igénylés) meghatározott formanyomtatványon a jegyzőnél kell benyújtani, melyhez csatolni kell:

(3) A jegyző a benyújtott igényléseket megvizsgálja és a jogszabályok, valamint a környezettanulmány alapján megállapítja, hogy az ajánlatot tevő szociális helyzete alapján önkormányzati bérlakás bérbevételére jogosult-e vagy sem. Ennek megfelelően az igénylés nyilvántartásba vételére vagy az igénylés elutasítására tesz javaslatot az Ügyrendi Bizottságnak. A környezettanulmányt az Ügyrendi Bizottság készíti.

(4) Nem jogosult szociális helyezete alapján az önkormányzati bérlakásra, akinek 5 éven belül:

(5) Nem jogosult továbbá szociális helyzete alapján önkormányzati bérlakásra az sem,

(6) A házastársak (élettársak) igénylésüket csak együttesen nyújthatják be.

(7) Ha a nyilvántartásba vett igénylés adataiban változás állott be, azt az igénylő 30 napon belül köteles bejelenteni. E kötelezettség elmulasztásából származó hátrányokért kizárólag az igénylő felelős.

(8) Amennyiben az igénylő életkörülményeiben olyan változás áll be, amely alapján szociális juttatási formára nem jogosult, részére szociális bérlakás nem adható, a jegyző a nyilvántartásból való törlésre tesz javaslatot az Ügyrendi Bizottságnak.

6. § (1) Az Ügyrendi Bizottság a bérbevételi ajánlat (lakásigénylés) és környezettanulmány figyelembevételével szükség szerint bérbeadási névjegyzéket készít külön-külön a félkomfortos - komfortos illetve összkomfortos szociális bérlakások vonatkozásában, melynek során mérlegeli, hogy az igénylő a lakás bérleti és használati költségeinek viselésére képes-e.

(2) Az Ügyrendi Bizottság névjegyzéktervezetét a Polgármesteri Hivatalban 15 napra közszemlére kell tenni. A tervezetre fenti időszakban bárki írásos észrevételt tehet.

(3) A határidő lejártát követően felülvizsgált névjegyzéket az Ügyrendi Bizottság terjeszti jóváhagyásra a Képviselő-testület el.

(4) A Képviselő-testület dönt a bérlő kijelölés sorrendjéről és a végleges névjegyzékről.

(5) A Képviselő-testület által jóváhagyott névjegyzéket két évente a beérkezett újabb kérelmekkel egyidejűleg felülvizsgálatra kerül. A felülvizsgálathoz szükséges igazolások, nyilatkozatok beszerzéséről, a környezettanulmányok elkészítéséről a jegyző szükség szerint, de legkésőbb a felülvizsgálat évének augusztus 31 napjáig gondoskodik.

(6) A névjegyzékben szereplő kielégítetlen igények teljesítésére a megüresedett vagy újonnan épült lakások kialakulásával kerül sor, amennyiben az igénylő az 5. §-ban foglalt feltételeknek megfelel. A feltételek fennállását az Ügyrendi Bizottság vizsgálja meg.

(7) A jóváhagyott névjegyzékben szereplő igénylőt a Képviselő-testület a névjegyzékből törli, ha:

7. § (1) A képviselő-testület által jóváhagyott névjegyzéken lévő, szociális helyzet alapján önkormányzati lakás bérbevételére jogosult igénylővel a bérbeadó a bérleti szerződést maximum 5 évre megállapított határozott időre szólóan kötheti meg.

(2) A bérbeadónak a határozott idő lejártát megelőző 30 napon belül meg kell állapítania, hogy a bérlő jövedelmi, vagyoni helyzete alapján változatlanul rászoruló személynek minősül-e.

(3) Rászorultság esetén a bérlő kérésére a lakásbérleti szerződés a lejárat napján, de legkésőbb az azt követő 15 napon belül újabb maximum 5 évi időtartamra meg kell hosszabbítani.

(4) Ha a bérlő a jövedelmi, vagyoni helyzete alapján nem minősül rászorulónak, akkor a bérbeadással hasznosítható lakásra vonatkozó feltételeket kell alkalmazni.

(5) A bérbeadó jogosult évente adatszolgáltatást kérni a bérlőtől, illetve ellenőrizni az abban foglaltak valódiságát.

8. § (1) Üresen álló vagy megüresedett bérlakás - a szociális, valamint a közérdekű elhelyezést szolgáló lakások kivételével - csak pályázat útján adható bérbe.

(2) A pályázatot a bérbeadó írja ki a lakás beköltözhetővé válását megelőzően úgy, hogy a pályázatok benyújtására legalább 30 nap álljon rendelkezésre.

(3) A pályázati feltételeknek tartalmazniuk kell:

(4) Nem szociális bérlakás iránti pályázatot nyújthat be, aki az egyszeri bérbeadói hozzájárulás megfizetést vállalja.

(5) Az egyszeri bérbeadói hozzájárulás mértéke:

(6) A bérbeadó a pályázati hirdetményt a lakás megüresedésétől számított - bérbeadás céljárat épített lakások esetén - a használatba vételi engedély kiadásától számított 30 napon belül köteles kifüggeszteni, a pályáztatás napján megelőző legalább 8 nappal.

(7) Pályázni 50.000,-Ft bánatpénz megfizetése mellett lehet.

(8) A pályázatok elbírálása versenyeztetés útján, nyilvánosan történik. A licitálás alapja az e rendeletben megállapított lakbér összege. A licit összege nem lehet kevesebb, mint a havi lakbér 50 %-a.

(9) A pályázat nyertese az aki, a legmagasabb összegű havi lakbérre tesz ajánlatot. Több azonos ajánlat esetén az, aki az előzetes egyösszeggű megfizetést hosszabb időtartamra vállalja. Ha a pályázók azonos időtartamra vállalják az előzetes megfizetést - a pályázatot elnyert személyt a Képviselő-testület választja ki legközelebbi ülésén.

(10) A bérbeadó a pályázatot elnyert személlyel köti meg a lakásbérleti szerződést.

(11) Amennyiben a pályázat nyertese visszalép az által letétbe helyezett bánatpénzt elveszti, s a bérbeadó jogosult a soron következő ajánlattevővel szerződést kötni. Visszalépésre a pályázat napjától számított 8 napon belül van lehetőség.

(12) Amennyiben visszalépés esetén a soron következő ajánlat összege több mint 20 %-kal kevesebb, mint a nyertes pályázóé, a bérbeadó jogosult a pályázatot eredménytelennek nyilvánítani és új pályázatot kiírni.

(13) A nyertes pályázó által letétbe helyezett bánatpénzt összege a lakbérbe beszámításra kerül, míg a nem nyertes pályázóknak 1 banki napon belül vissza kell fizetni.

(14) A pályázatok elbírálásáról jegyzőkönyvet kell készíteni. A pályázatok eredményéről valamennyi pályázót és szokásos módon a lakosságot is tájékoztatni kell.

(15) A bérbeadói hozzájárulás az önkormányzat bevétele, csak a tulajdonában álló lakások felújítására, karbantartására, illetve új lakások építésére használható fel.

(16) A lakásbérleti szerződés csak határozott időre, legalább 6 hónapra, legfeljebb 6 évre szólhat. A bérbeadó a versenyeztetés során felajánlott lakbért évente jogosult megemelni a lakbéremelés arányában. A meghatározott idő lejárta után az újbóli versenyeztetésnél a volt bérlőt előbérleti jog illeti meg azonos tartalmu ajánlat esetén.

9. § (1) Önkormányzati tulajdonú lakásra bérlőtársi szerződés a bérbeadást megelőzően, vagy a bérleti jogviszony fennállása alatt is köthető.

(2) Bérlőtársi jogviszony létesíthető a bérbeadó, a bérlő és a leendő bérlőtárs egyező akaratnyilvánításával, írásba foglat megállapodással.

(3) A bérlőkijelölésre jogosult eltérő rendelkezése hiányában a házastársak közös kérelmére bérlőtársi szerződést kell kötni.

(4) Bérbeadó bérlőtársi szerződést köthet a felek akaratával egyezően legalább közeli hozzátartozói kapcsolatban álló személyekkel, amennyiben legalább 2 éves életvitelszerű az együttlakás.

(5) Versenyeztetés útján szerzett bérleti jogra bérlőtársi jogviszony csak akkor létesíthető, ha az új bérlőtárs vállalja a bérbeadó felé az eredeti kötelezettség teljesítését.

(6) A bérlőtársak jogai és kötelezettségei egyenlőek, jogaikat együttesen gyakorolhatják, kötelezettségük a bérbeadóval szemben egyetemleges.

10. § (1) Ha a szerződés alapján a bérlők a lakás meghatározott lakószobáját és egyes helyiségeit kizárólagosan, más helyiséget pedig közösen használják, társbérlők. A társbérlet önálló bérlet.

(2) Önkormányzati tulajdonú lakásban megüresedett társbérleti lakrészt ismételten, önálló bérletként bérbe adni nem lehet.

(3) A megüresedett társbérleti lakrészt a lakásban maradó társbérlő részére, kérelmére ki kell utalni.

11. § (1) A bérbeadó a bérlő részére a lakást leltár szerint rendeltetésszerű használatra alkalmas állapotban adja át. A bérlő az átvételt a leltár aláírásával köteles elismerni.

(2) Bérlő és a vele együtt lakó személyek a lakást rendeltetésszerűen, a szerződésnek megfelelően használhatják.

(3) A bérbeadó a rendeltetésszerű és gondos használatot, továbbá a bérlői kötelezettségek teljesítését a bérlő nyugalmának és foglalkozásának zavarása nélkül a lakásban évente kétszer, munkanapon előzetes értesítés alapján 8-20 óra közötti időben ellenőrizheti, melyet a bérlő tűrni köteles.

12. § (1) A bérbeadó köteles gondoskodni:

(2) A felek megállapodnak abban, hogy az 1.) bekezdés d.) pontjában megjelölt kötelezettségeket a bérlők teljesítik. A megállapodás tartalmát a bérbeadó állapítja meg.

(3) A bérlő köteles gondoskodni a lakás burkolatainak, ajtóinak, ablakainak és berendezéseinek a karbantartásáról, felújításáról, pótlásáról, illetőleg cseréjéről, valamint a közös használatra szolgáló helyiségek és területek tisztán tartásáról.

13. § (1) A bérbeadó és a bérlő írásban megállapodhatnak abban, hogy a bérlő a lakást átalakítja, korszerűsíti.

(2) A megállapodásnak tartalmaznia kell az elvégzendő munkák:

(3) Ha a bérlő az (1) bekezdésben foglalt munkát bérbeadói hozzájárulás, vagy hatósági engedély nélkül végzi el, a bérbeadó kötelezheti az eredeti állapot helyreállítására.

(4) A lakás átalakítását, korszerűsítését követően a lakásbérleti szerződést a lakbér összegére is kiterjedően módosítani kell, ha a lakás komfortfokozata megváltozott és a munkák költségeit a bérbeadó viseli.

(5) A bérbeadó és a bérlő megállapodhatnak abban is, hogy a lakás átalakítása, korszerűsítése költségeinek 25 %-át a bérbeadó s lakbérbe való beszámítással egyenlíti ki.

14. § (1) Ha az épület karbantartásával, felújításával, helyreállításával, átalakításával, bővítésével kapcsolatos munkák csak a bérlő átmeneti kiköltöztetésével végezhetők el, a szüneteltetést és annak időtartamát a bérlő és a bérbeadó állapítja meg.

(2) A szünetelés időtartamára a jegyző jelöl ki a bérlő részére az Ltv. 18. § (3) bekezdésében foglaltaknak megfelelő lakást.

15. § (1) A bérlő a bérbeadó részére köteles havonta a lakásbérleti jog ellenértékeként lakbért fizetni, melynek összege az épület fenntartási és karbantartási költségeire tekintettel kerül megállapításra, és a szociális bérlakások esetében a közös használatú helyiségek használati díját is magába foglalja.

(2) A lakbért a bérlő előre, a tárgyhó 15. napjáig köteles megfizetni.

(3) ¹A lakbér mértéke 2016. május 01-től havonta:

16. § A szociális helyzet alapján bérelt lakás esetében a bérlő a szociális törvény végrehajtására készített helyi rendeletben meghatározottak szerint jogosult lakbértámogatásra.

17. § A bérbeadó által a bérlő részére nyújtott külön szolgáltatás díját a bérbeadó a mindenkor helyben kialakult használati díjak figyelembe vételével állapítja meg és közli a bérlővel. A használati díj nem lehet több mint a bérleti díj 20 %-a.

18. § (1) Az a személy, aki a lakást jogcím nélkül használja a jogcím nélküli használat kezdetétől a lakásra megállapított lakbérrel azonos összegű használati díjat köteles a bérbeadó részére fizetni.

(2) A jogcím nélküli lakáshasználó - az ilyen lakáshasználat kezdetétől számított 6 hónap elteltét követő naptól a lakásból való kiköltözésig - emelt használati díjat akkor köteles fizetni, ha a bérbeadónak e rendelet alapján tett nyilatkozata, illetőleg a törvény 67., 75., 91. és 94. §-ai értemében elhelyezésre nem tarthat igényt.

(3) A (2) bekezdésben foglaltak alapján az emelt lakáshasználati díj mértéke a jogcím nélküli lakáshasználat kezdetétől számított - 7-12. hónap közötti időtartamra a lakás lakbérének kétszeres összege - 13-18 hónap közötti időtartamra a lakás lakbérének háromszoros összege, a 19. hónaptól kezdődően a lakás lakbérének ötszörese.

(4) Ha a jogcím nélküli lakáshasználónak - a vele együtt lakókra tekintettel meghatározott - egy főre jutó havi nettó jövedelme nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegét, továbbá a létfenntartásához szükséges mértéken felüli ingó, valamint forgalomképes ingatlan vagyonnal nem rendelkezik, kérésére a használati díj mértékét csökkenteni kell. A csökkentett használati díj sem lehet azonban kevesebb a lakás lakbérének (3) bekezdés szerinti kétszeres összegénél.

(5) A bérbeadó a (2) bekezdésben említett személyek esetében a jogcím nélküli lakáshasználat kezdetétől számított 8 napon belül köteles a lakás kiürítése iránti peres eljárást megindítani.

19. § (1) A bérlő, továbbá a bérlőtárs és a társbérlő a bérbeadó, továbbá a másik bérlőtárs és a társbérlő írásbeli hozzájárulása nélkül fogadhatja be a lakásba:

(2) A bérlő, továbbá a bérlőtárs és a társbérlő kizárólag a bérbeadó, továbbá a másik bérlőtárs és a társbérlő előzetes írásbeli hozzájárulása alapján fogadhatja be a lakásba:

(3) A bérbeadó a befogadáshoz azzal a feltétellel járulhat hozzá, ha a befogadott írásos nyilatkozatban vállalja, hogy a bérlő bérleti jogviszonyának megszűnésekor a lakásból mindennemű térítési és elhelyezési igény nélkül el kell költöznie.

20. § (1) Ha a házassági bontóperben meghozott jogerős bírói döntés alapján a volt házastárs - saját elhelyezési kötelezettség kimondása nélkül - az önkormányzati lakás elhagyására köteles, részére a bérbeadónak másik lakást kell felajánlania.

(2) Az (1) bekezdésben említett másik lakás csak akkor adható bérbe, ha az elhelyezésre jogosult volt házastárs vállalja a lakásra megállapított lakbér megfizetését.

(3) A volt házastársat megillető lakás nagysága 1 fő részére egy szoba, míg több személy költözése esetén legfeljebb két és fél szobaszámig terjedhet.

(4) Ha a volt házastárs legalább egy kiskorú gyermekkel együtt költözik, kérésére a lehetőségekhez mérten legalább félkomfortos lakást kell biztosítani.

21. § (1) A bérlő a bérbeadott lakás esetén - a lakásbérleti jog folytatása ellenében - a bérbeadó írásbeli hozzájárulásának megadását követően tartási szerződést köthet.

(2) A bérbeadó a tartási szerződéshez való hozzájárulását köteles megtagadni, ha

(3) A bérbeadó a hozzájárulását megelőzően a (2) bekezdésben meghatározott körülményeket az egyedi esetekben köteles tisztázni.

22. § (1) A bérbeadó és a bérlő a lakásbérleti szerződést közös megegyezéssel úgy is megszüntetheti, hogy a bérbeadó a bérlő részére:

(2) Az (1) bekezdés a.) pontjában foglaltak alapján a bérlő:

(3) A bérlő térítésre tarthat igényt, ha másik önkormányzati lakást nem kér, illetve nem kap és a lakást kiürítve, rendeltetésszerű használatra alkalmas állapotban a bérbeadó részére átadja és a bérbeadó felé tartozása nem áll fenn.

(4) Több bérlőnek a (2) bekezdésben meghatározott igénye esetén az ilyen célra felhasználható üres vagy megüresedett bérlakásokat a bérbeadó köteles pályázatra meghirdetni. A pályázati feltételekre és az elbírálás rendjére e rendelet rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni.

23. § (1) A pénzbeli térítés mértéke megegyezik az 7. § (5) bekezdésében írt bérbeadói hozzájárulás összegével.

(2) Ha a lakásbérleti szerződés közös megegyezéssel történő megszüntetése során a bérbeadó a másik lakás mellett pénzbeli térítést is fizet, ennek összege a két lakásra megállapított bérbeadói hozzájárulás különbözetével azonos.

(3) A pénzbeli térítést attól a naptól számított 15 napon belül kell egy összegben a volt bérlő részére megfizetni, amikor a lakást visszaadta és tartozását rendezte.

(4) A bérleti szerződés felmondása esetén - amennyiben a bérlő részére cserelakást kell felajánlani - a bérbeadó a bérlővel megállapodhat abban, hogy a lakás biztosítása helyett pénzbeli térítést fizet, melynek mértéke azonos a (1) bekezdésében megállapítottal és a (3) bekezdés szerint kell megfizetni.

24. § (1) Az önkormányzat tulajdonában lévő megüresedő, vagy újonnan épület bérlakásra a Képviselő-testület bérlő-kiválasztási jogot biztosíthat a város közéletében fontos szerepet betöltő szervek, gazdasági egységek javára.

(2) A bérlő-kiválasztási jog legfeljebb három esetre szólhat.

(3) A bérlakás forgalmi - új lakás esetén bekerülési - értéke

(4) A bérlő-kiválasztási jog ellenértékének megfizetése nem mentesítheti a bérlőt a 7. § (5) bekezdésében meghatározott egyszeri bérbeadói hozzájárulás megfizetése alól.

25. § (1) Közérdekű feladatok megoldására önkormányzati bérlakás biztosítható

(2) A bérleti szerződés csak a munkaviszony fennállásának időtartamára, vagy gibárti lakás tulajdonjogának megszerzéséig köthető.

(3) A lakás bérlőjét a polgármester, a polgármester esetében pedig a Képviselő-testület jelöli ki.

(4) A közérdekű feladatok megoldására szolgáló lakások címjegyzékét a Képviselő-testület határozatban állapítja meg.

(5) A bérleti szerződés megszűnését követően a bérlő saját maga köteles elhelyezéséről gondoskodni, minden külön térítési és elhelyezési igény nélkül.

26. § (1) A bérbeadó a lakáscsere szerződéshez kizárólag akkor adhatja meg a hozzájárulását, ha az önkormányzati lakás bérlője a lakást másik lakás bérletére, vagy tulajdonjogára cseréli. Egy lakás több lakásra is elcserélhető.

(2) A bérbeadó a lakáscseréhez kért hozzájárulást köteles megtagadni, ha

(3) Ha a cserélő felek a csereszerződésben másként nem állapodtak meg, a bérlővel együtt lakó valamennyi személy köteles a lakást a bérlővel együtt elhagyni.

(4) A bérbeadó a hozzájárulást írásban köteles megadni. Ennek keretében tájékoztatni kell a cserepartnert a lakással összefüggő - e rendelet szabályai szerint - bérlői kötelezettségekről, valamint a lakbér összegéről.

(5) A (4) bekezdésben foglaltakról eltérő tartalmu lakásbérleti szerződés csak a csere folytán bérleti jogot szerző hozzájárulásával köthető.

27. § (1) A bérlő a bérbe adott lakás legfeljebb 50 %-át a bérbeadó előzetes írásbeli hozzájárulásával, kivételesen indokolt esetben lakás céljára albérletbe adhatja, ha a bérleményben az egy főre jutó alapterület a 6 m2-t meghaladja.

(2) Az albérletbe adás akkor indokolt, ha a bérlőnek indokolt okból átmenetileg nincs szüksége az érintett lakrészre. A távollét akkor indokolt, ha a bérlő azért van távol, mert

(3) Az albérletbe adás időtartama maximum 2 év. Ezen időtartam alatt a bérlő a lakbér másfélszeresét köteles megfizetni.

(4) A bérbeadói hozzájárulás nélkül történő albérletbe adás a bérleti jogviszony felmondásának alapjául szolgál.

(5) A bérbeadó a lakásbérleti szerződés megszűnése után a lakásban jogcím nélkül visszamaradó volt albérlő elhelyezésére kötelezettséget nem vállalhat.

(6) A lakás fizetővendéglátás céljára történő hasznosítására e rendeletnek az albérletre vonatkozó előírásai megfelelően irányadóak.

28. § (1) Ha a szociális intézményből elbocsátott személy az intézménybe utaláskor lakásbérleti jogviszonyáról pénzbeli térítés ellenében mondott le, részére legfeljebb egy lakószobás, komfortos lakás bérbeadása ajánlható fel abban az esetben, ha az által kapott pénzbeli térítést egy összegben visszafizeti az visszafizetés évében érvényes pénzintézeti kamattal növelt összegben.

(2) A pénzbeli térítés visszafizetése alól a képviselő-testület indokolt esetben felmentést adhat.

29. § A lakások elidegenítéséből származó bevételek felhasználása vonatkozásában az önkormányzat vagyonáról, a vagyonhasznosítás rendjéről és a vagyontárgyak feletti jogok gyakorlásának szabályairól szóló 6/1999. (VI.4.) Kt. sz. rendelet rendelkezései irányadoak.

30. § A helyiségek bérletének létrejöttére, a felek jogaira és kötelességeire, valamint a bérlet megszűnésére e rendeletnek a lakás bérletre vonatkozó szabályait e rendelet jelen fejezetében foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.

31. § (1) A helyiségeket a (2) és a (3) bekezdésben foglalt kivétellel csak pályázat útján lehet bérbe adni.

(2) A Képviselő-testület közérdekű célból engedélyezheti a helyiség pályázati eljáráson kívül történő bérbeadását, elidegenítését, vagy más módon való hasznosítását.

(3) A képviselő-testület az önkormányzati költségvetési intézményeknek felhatalmazást ad arra, hogy a feladatai ellátásához biztosított önkormányzati helyiségeket intézményvezetői döntés alapján - oktatási intézmények tantermei és foglalkoztató helyiségei esetében a polgármesteri, polgármester által szükségesnek ítélt esetben képviselő-testületi jóváhagyást követően - bérbe adják.

(4) Az (1) bekezdés szerinti pályázat kiírásáról a Polgármesteri Hivatal Műszaki Irodája köteles gondoskodni.

32. § (1) A megüresedett vagy újonnan létesített üres helyiségek bérleti jogának megszerzése érdekében a leendő bérlő egyszeri igénybevételi díjat köteles fizetni.

(2) Mentesül az igénybevételi díj megfizetése alól, ha a 24. § (2) bekezdésében foglaltakra tekintettel a bérletet közérdekű tevékenység folytatására kívánja megszerezni.

(3) Az igénybevételi díj összege: 2.000.-Ft/m2/év+ÁFA.

(4) Helyiség esetén az igénybevételi díj megfizetésére részletfizetési kedvezmény nem adható. Bérleti szerződés, bérlőtársi szerződés és befogadás.

33. § (1) A bérleti szerződés megkötésére e rendeletben foglaltakat kell értelemszerűen alkalmazni.

(2) Helyiségre bérlőtársi szerződés csak a helyiségben egyéni vállalkozóként kiskereskedelmi, vagy javító szolgáltató tevékenységet folytató bérlő házastársával lehet kötni.

(3) A bérlőnek a helyiségben más személy befogadásához akkor adható hozzájárulás, ha:

(4) A bérlőtársi szerződés megkötésének, továbbá a befogadásához való hozzájárulás további feltétele, hogy a bérlők, illetve a bérlő és a befogadni kívánt személy a bérleti díj, valamint a bérbeadónak teljesítendő közüzemi díj megfizetésére egyetemlege felelősséget vállaljanak.

34. § (1) A bérbeadó a helyiséget a pályázati kiírásban megjelölt állapotban és felszereltséggel, leltár alapján köteles a bérlőnek átadni.

(2) A bérlő nem követelheti a bérbeadótól, hogy a helyiséget a pályázathoz megjelölt használatnak (tevékenységnek) megfelelő állapotban kialakítsa, felszerelje, illetve berendezze.

(3) A bérbeadó karbantartási, felújítási kötelezettsége megegyezik a rendelet 8. §-ában leírtakkal.

35. § (1) A helyiségek bérleti díját a kereseti és kínálati viszonyok figyelembevételével, elsősorban nyilvánosan lefolytatott licit alapján kell meghatározni.

(2) Amennyiben nyilvános licitre csak egy személy jelentkezik, ellenérdekű fél hiányában a helyiség bérleti díját egyezséggel kell megállapítani.

(3) Az a személy, aki a helyiséget jogcím nélkül használja, a jogcím nélküli használat kezdetének napjától helyiséghasználati díjat köteles fizetni.

(4) A helyiséghasználati díj mértéke a jogcím nélküli használat esetén:

36. § Ha a felek között létrejött helyiségbérleti szerződés másként nem rendelkezik, a helyiséget az átadáskori eredeti állapotában kell leltár szerint, tisztán és rendeltetésszerűen, használatra alkalmas állapotban a bérlőnek a szerződés megszűnésekor visszaadni.

37. § (1) Helyiség bérleti joga csak egy másik - Gibárt Községben lévő - helyiség bérleti jogára cserélhető el.

(2) A cseréhez az alábbi feltételek együttes megléte esetén adható hozzájárulás:

38. § A jegyző a bérleti szerződés közös megegyezéssel történő megszűntetésére akkor adhat megbízást a műszaki irodának, ha a bérlő csereelhelyezést, vagy pénzbeli térítést nem kér.

39. § (1) A bérbeadó folyamatos nyilvántartást vezet az önkormányzat tulajdonában lévő és e rendelet hatálya alá tartozó bérbeadás útján hasznosított lakásokról.

(2) A lakásnyilvántartás tartalmazza:

40. § (1) A jegyző folyamatos nyilvántartást vezet a lakásbérbeadási igénylésekről.

(2) E nyilvántartás vezetéséhez az állampolgár az alábbi személyes adatszolgáltatásra köteles:

(3) A fenti adatok közül nem hozhatók nyilvánosságra az állampolgár vagyoni, jövedelmi viszonyait érintő, valamint az egészségügyi állapotára vonatkozó adatok.

(4) E rendelet alkalmazásánál havi átlagjövedelemnek az előző 12 teljes naptári hónapban elért összes jövedelemnek 1/2 részét kell tekinteni.

41. § A bérbeadó folyamatos nyilvántartást vezet a helyiségekről, amely tartalmazza a pályázati kiírás adatait értelemszerűen, valamint a bérlőre és a bérleti díjra vonatkozó adatokat.

42. § (1) A szociális bérlakások igénylésével összefüggő kérelmeket első ízben 2007. augusztus 31. napjáig, ezt követően tárgyév augusztus 31. napjáig lehet a Polgármesteri Hivatal Igazgatási Irodájához benyújtani. A határidő elmulasztása jogvesztő.

(2) A Képviselő-testület a névjegyzéki sorrend kialakítása, valamint a bérlakások kiutalásának elősegítése érdekében megbízza az Ügyrendi Bizottságot, hogy a szempontrendszert legkésőbb 2007. július 31. napjáig dolgozza ki és tegye közzé.

43. § Ez a rendelet a kihirdetés napján lép hatályba.

44. § Ez a rendelet 2007. február 15-én lép hatályba.