(Egységes szerkezetben a módosításról szóló 4/2011.(I.24.), 16/2005.(VII.4.), 14/2004.(VI.1.), 35/1999.(XI.26.) ör-rel)

^[1]Mohács Város Képviselő-testülete a lakások és helyiségek bérletére, valamint elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló 1993. évi LXXVIII. törvény 36.§-ának (2) bekezdésében és 42.§-ának (2) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján a következő rendeletet alkotja:

A rendelet hatálya

1.§ E rendelet hatálya kiterjed Mohács Város Önkormányzatának tulajdonában álló nem lakás céljára szolgáló helyiségekre (továbbiakban: helyiségek).

Értelmező rendelkezés

2.§ (1) E rendelet alkalmazása során használt fogalmakra a Ptk-ban és az 1993. évi LXXVIII. törvényben foglalt értelmező rendelkezések és meghatározások az irányadók, az alábbi kiegészítésekkel.

(2) Vételi jog jogosultjai: az önkormányzati tulajdonban álló nem lakás céljára szolgáló helyiségek bérlői.

Központi berendezés: e rendelet alkalmazása során központi berendezésnek minősül mindaz a berendezés, amelyet a lakás törvény vagy az Országos Építésügyi Szabályzat értelmező rendelkezése szerint központi berendezésnek minősül, kivéve, ha ez a berendezés teljes egészében az épület egyedüli bérlőjének kizárólagos használatában van.

Kezelői és bérbeadói feladatok ellátása

3.§ ^[2]A vagyonrendeletben megjelölt helyiségek kezelői és bérbeadói feladatait az MVR Kft. látja el.

A nem lakás céljára szolgáló helyiségek bérletére vonatkozó rendelkezések

4.§ ^[3]

5.§ (1) ^[4]Helyiséget - a kötelező elhelyezési feladat kivételével - pályázati eljárás lefolytatása útján lehet bérbeadni.

^[5](2) A bérbeadó az üres vagy megüresedett önkormányzati tulajdonban lévő helyiségekre határozott vagy határozatlan idejű bérleti szerződést köthet.

(3) A határozott időre szóló bérleti szerződés legfeljebb 5 év időtartamra szólhat.

A pályázati eljárás

6.§ (1) ^[6]A pályázati eljárás lefolytatása során a benyújtott pályázatokat az alábbi - sorrend szerinti - szempontok alapján kell elbírálni:

a) a pályázó üzleti megbízhatósága,

b) a bérleti díjra tett ajánlat,

c) helyi vállalkozó-e a pályázó,

d) a mindenkori piaci igényekhez igazodó, tevékenység illetve szolgáltatás vállalása,

e) a vállalkozó referenciái.

(2) A pályázatot az nyeri el, aki az (1) bekezdésben meghatározott szempontok szerint az összességében legelőnyösebb ajánlatot teszi.

7.§ (1) Az önkormányzati tulajdonban lévő helyiségre azonos vagy hasonló tevékenységet folytató igénylők közül írásbeli kérelmük alapján bérlőtársi szerződés is köthető.

(2) Ha valamelyik bérlőtárs jogviszonya megszűnik, a visszamaradt bérlőtárs az egész helyiség bérlőjévé válik.

(3) Ha a visszamaradt bérlő a (2) bekezdésben foglalt jogával élni nem kíván, a helyiséget kisebb helyiségre cserélheti, vagy a bérbeadótól kisebb cserehelyiséget igényelhet, ha a cserélő fél a helyiségre fennálló bérleti szerződés feltételeit magára nézve kötelezőnek ismeri el.

A bérbeadó és a bérlő jogai és kötelezettségei

8.§ (1) A bérbeadó nem köteles a bérlőnek a helyiséget úgy bérbeadni, hogy az abban folytatni kívánt tevékenység gyakorlásához szükséges módon legyen az kialakítva, felszerelve, illetőleg berendezve.

(2) A bérlő köteles gondoskodni a helyiséghez tartozó üzlethomlokzat (portál), kirakatszekrény, védőtető, ernyős szerkezet, biztonsági berendezések karbantartásáról, továbbá a bérlő tevékenysége érdekében szükséges felújításokról, pótlásokról, illetőleg ezek cseréjéről.

(3) A bérlő köteles gondoskodni továbbá az épület olyan központi berendezéseinek karbantartásáról, amelyeket a bérlő kizárólagosan használ, illetve tart üzemben, az épület ,továbbá a közös használatra szolgáló helyiségek és területek tisztításáról, ha az a bérlő tevékenysége miatt vált szükségessé, továbbá a bérlő tevékenységével kapcsolatban keletkezett nem háztartási szemét szállításáról.

A helyiség bérleti jogának átruházása és elcserélése

9.§ (1) Az önkormányzati tulajdonban lévő helyiség csak másik önkormányzati tulajdonú helyiségre cserélhető az eredeti bérleti szerződésben foglalt feltételek mellett.

(2) A bérbeadó a helyiség bérleti jogának átruházásához vagy elcseréléséhez hozzájárul:

a) ha az új bérlő által gyakorolt tevékenységnek a jogszabály által előírt feltételei biztosíthatók, és e   tevékenység a helyiség rendeltetésszerű használatát nem veszélyezteti,

b) továbbá vállalja, hogy a szerződés megkötésével egyidejűleg a helyiség féléves bérleti díjának megfelelő összegű pénzbeni térítést fizet az önkormányzatnak.

^[7](3)

^[8][9]A nem lakás céljára szolgáló helyiségek elidegenítése

10.§ (1) A bérbeadás útján célszerűen, illetve gazdaságosan nem hasznosítható helyiségek  értékesítésére a Képviselő-testület felhatalmazása alapján a polgármester egyedi döntése alapján- a Képviselő-testület utólagos tájékoztatása mellett - kerülhet sor.

(2) Nem lakás célú helyiség értékesítése esetén a bérlőt elővásárlási jog illeti meg, melyet a harmadik személy által tett vételi ajánlat vele történt közlését követő tizenöt napon belül jogosult gyakorolni.

(3) A nem lakás céljára szolgáló helyiség vételárának megállapításához értékbecslést kell készíteni.

(4) A forgalmi érték meghatározásánál figyelembe kell venni különösen a helyiség településen belüli fekvését, nagyságát, műszaki állapotát, felszereltségét, berendezettségét, és a tényleges használat módját.

(5) A helyiség forgalmi értékét csökkenteni kell a bérlőnek a helyiségre fordított, meg nem térített, bérbeszámítással, vagy bérleti díj csökkentéssel el nem ismert értéknövelő beruházásai értékével. Az értéknövelő beruházás tényét és értékét az MVR Kft. igazolja.

(6) A vételár kiegyenlítése egy összegben történik.

10/A § Ha a helyiség bérlője elővásárlási jogával nem él az ajánlattételtől számított 30. napig, a helyiséget licit útján lehet értékesíteni a legmagasabb vételi ajánlatot tevőnek. a Kikiáltási ár a forgalmi érték.

Záró rendelkezések

11.§ (1) ^[10]E rendelet kihirdetésével lép hatályba, rendelkezéseit 1994. október 1-jétől kell alkalmazni. A folyamatban lévő, adásvételi szerződéssel le nem zárt ügyekben is alkalmazni kell.

(2) E rendelet hatályba lépésével egyidejűleg hatályát veszti az 5/1994. (III.31.) ör.