Mohács Város Önkormányzata Képviselő-testületének 25/2009. (XI. 30.) önkormányzati rendelete

a helyi építési szabályzatról és a szabályozási tervről

Hatályos: 2012. 11. 28- 2012. 12. 31

Mohács Város Önkormányzata Képviselő-testületének 25/2009. (XI. 30.) önkormányzati rendelete

a helyi építési szabályzatról és a szabályozási tervről

2009.12.01.

Mohács Város Önkormányzata az 1990. évi LXV. törvény 16. §-ában, valamint az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvényben kapott felhatalmazás alapján az építés helyi rendjének biztosítása érdekében - az országos szabályoknak megfelelően, illetve az azokban megengedett eltérésekkel, a település közigazgatási területének felhasználásával és beépítésével, továbbá a környezet természeti, táji és épített értékeinek védelmével kapcsolatosan, a telkekhez fűződő sajátos helyi követelményeket, jogokat és kötelezettségeket magába foglalóan - az alábbi önkormányzati rendeletet alkotja meg:

l. FEJEZET

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

A rendelet hatálya

1. § (1) A rendelet hatálya Mohács város közigazgatási területére terjed ki.

(2) A rendelet hatálya alá tartozó területen területet alakítani, építményt, építményrészt, épületet tervezni, kivitelezni, építeni, átalakítani, bővíteni, felújítani, helyreállítani, korszerűsíteni, lebontani, használni vagy elmozdítani, rendeltetését megváltoztatni, valamint mindezekre hatósági engedélyt adni az általános érvényű előírások megtartása mellett csak és kizárólag a magasabb rendű jogszabályok, e rendelet és a mellékleteként szereplő szabályozási terv együttes alkalmazásával szabad.

Kötelező és irányadó szabályozási elemek

2. § (1) A HÉSZ előírásai és az SZT szabályozási elemei a (2) bekezdésben foglaltak kivételével kötelező érvényűek.

(2) A szabályozási terv irányadó szabályozási elemei a következők:

a) irányadó telekhatár

b)1 Busójárás útvonala

c)2 megszüntető jel.

(3)3

(4) A tervezett szabályozási vonal új telekalakítás, és/vagy új épület építése esetén érvényesítendő a következők figyelembevételével:

a)4 Ahol a tervezett szabályozási vonal meglévő telket keresztez, a telket érintő telekalakítás, illetve építés a szabályozási vonallal jelölt telekalakítás végrehajtását követően történhet.

b) Ahol a tervezett szabályozási vonal meglévő épületet keresztez:

b1) A meglévő épületen a szükséges karbantartási munkák elvégezhetők, az épület felújítható.
b2) Bővítés esetén (kivéve a tetőtér beépítést és a szint ráépítést) a bővítés irányának meghatározásakor a tervezett szabályozási vonalat kell figyelembe venni.
b3) Új épület építése esetén a tervezett szabályozási vonalon, valamint az építési helyen túlnyúló, az elbontásra tervezett építményből a kivitelezés idejére visszamaradt építményeket, építményrészeket legkésőbb a használatbavételig el kell bontani.
(5) Bontásból eredő új építéseknél a kötelező erejű utcai építési vonal a lebontott épület utcai homlokvonalával azonos, ha a szabályozási terv, vagy a vonatkozó övezeti előírás másképp nem rendelkezik.

Szabályozási elemek értelmezése

3. § 5(1)

(2) Az építési hely értelmezése oldalhatáron álló beépítési mód esetén

a) Észak-déli, vagy ahhoz közelítő irányú közterületre fűzött építési telkek esetén az építési hely a telek északi oldalhatárára tapadjon, ha a szabályozási terv nem jelöli másként.

b) Kelet-nyugati, vagy ahhoz közelítő irányú közterületre fűzött építési telkek esetén az építési hely a történetileg kialakult állapothoz igazodjon, ennek hiányában a telek keleti oldalhatárára tapadjon, ha a szabályozási terv nem jelöli másként.

(3) Az övezeti előírásokban szereplő épületszélesség fogalom értelmezése

a) Négyszög alaprajz esetén a rövidebb alaprajzi méret.

b) Épületszárnyakkal tagolt (L, T stb.) alaprajz esetén az épületszárnyak szélességi mérete.

(4) Az övezeti előírásokban szereplő homlokzatmagasság fogalom értelmezése

a) A homlokzatmagasság az építmény egyes homlokzatai terepcsatlakozása feletti vetületének átlagos magassága, melynek számítása során figyelmen kívül kell hagyni

a1) a kémények, szellőzőkürtők, tetőszerelvények magasságát,
a2) a vizsgált homlokzatfelülettől 12 m-nél távolabbi (hátrább álló) építményrészeket,
a3) a vizsgált homlokzatfelület vízszintes összhosszának egyharmadát meg nem haladó összhosszúságú és legfeljebb 3 m magasságú
- tetőfelépítmény, építményrész, attika, álló tetőablak stb.,
- a terepbevágás mögötti homlokzatrész magasságát,
a4) a magastető és oromfalainak 6 m-t meg nem haladó magasságú részét. A gömb, félgömb, donga, vagy sátortető alakú építmények homlokzatmagasságát, ha az a
- 12 m magasságot nem haladja meg, a vetületmagasság felében,
- 12 m magasságot meghaladja, a vetületmagasság 6 m-rel csökkentett értékében kell meghatározni.
(5) Az építési övezeti előírásokban szereplő utcai épület és udvari épület fogalom értelmezése:
a) Utcai épület az építési telek előkerttel meghatározott utcafrontján álló, vagy oda tervezett, az adott területfelhasználási egységben az építési övezeti előírások szerinti fő funkciójú épület.
b) Udvari épület az utcai épület mögött, esetenként mellette álló, vagy oda tervezett, az adott területhasználat fő funkcióját kiegészítő, kiszolgáló funkciójú (gazdasági épület, garázs) épület.
(6) Az építési övezeti előírásokban szereplő áttört kerítés fogalom értelmezése
a) Olyan kerítés, amelynél a tömör felületek aránya a kerítés teljes felületének 50%-át nem haladja meg, és az egybefüggő tömör felületek külön-külön nem érik el a kerítés teljes hosszának 30%-át, valamint a kerítés lábazatának magassága nem haladja meg az 50 cm-t.
(7) 6 Az építési övezeti vagy övezeti előírást új építés esetén kell érvényesíteni. Abban az esetben, ha az építési övezeti vagy övezeti előírásnak nem megfelelő állapot e rendelet hatálybalépését megelőzően keletkezett, a következők szerint kell eljárni:
a) az építési övezeti vagy övezeti előírásban szereplő legkisebb értéket el nem érő telekterület esetén az építési telek vagy telek az adott építési övezetre vagy övezetre vonatkozó egyéb előírás betarthatósága esetén beépíthető
b) az építési övezeti vagy övezeti előírásban szereplő legkisebb értéket el nem érő utcai telekszélesség esetén az építési telek vagy telek az adott építési övezetre vagy övezetre vonatkozó egyéb előírás és a tűzrendészeti előírások betarthatósága esetén beépíthető
c) az építési övezeti vagy övezeti előírásban szereplő beépítési módtól eltérő beépítési módú építmény megtartható, építménymagassága az övezeti előírások betartásával növelhető, de egyéb bővítése, bontást követő átépítése, az adott ingatlan területén új épület építése csak az adott építési övezeti vagy övezeti előírások szerinti beépítési móddal történhet.
d) az építési övezeti vagy övezeti előírásban szereplő legnagyobb értéket meghaladó beépítettség átalakítás esetén megtartható, de nem bővíthető. Bontásból eredő új építés esetén az adott építési övezeti vagy övezeti előírásban szereplő értéket kell figyelembe venni.
e) az építési övezeti vagy övezeti előírásban szereplő legkisebb értéket el nem érő, vagy legnagyobb értéket meghaladó építménymagasságú építmény átalakítás esetén megtartható, de bővítése, bontást követő átépítése, az adott ingatlan területén új épület építése csak az adott építési övezeti vagy övezeti előírások szerinti építménymagassággal történhet.
7

4. §8 (1) Az építészeti tervek elkészítése a későbbi felszínmozgások elkerülése érdekében azokban az esetekben, ha a tervezett építmény 2 m magasságot meghaladó természetes, vagy mesterségesen kiképzett (part)falat, vagy 45 foknál meredekebb rézsűt a fal, vagy a rézsű függőleges vetülete magasságával megegyező távolságon, de legfeljebb 10 m-en belül megközelít, vagy bevágásokkal, tereplépcsőkkel, eróziós árkokkal tagolt területen, geotechnikai dokumentáció alapján történhet.

(2)9 Vegyes (lakó- és ellátási) funkciójú épületben lévő ellátási létesítmények tervezése során

a) a kereskedelmi, vendéglátó és szolgáltató (a későbbiekben ellátási) rendeltetésű helyiségek gyalogos megközelítése az egyéb rendeltetési egységek forgalmától függetlenül, illetve annak zavarása nélkül biztosítandó,

b) az áruszállítás és raktározás, valamint a göngyöleg és a hulladékok ideiglenes tárolása, továbbá az ezekkel kapcsolatos teherforgalom és rakodás a gyalogos közlekedést nem akadályozhatja

c) a kereskedelmi és vendéglátó rendeltetéssel összefüggő járulékos területek (pl. kerthelyiség), illetve időszakos árusításra és/vagy árubemutatásra szolgáló akcióterület kialakítása megfelelő körülmények között biztosítandó, vagy leválasztandó,

d) a működés időbeni elkülönítését is figyelembe véve, az eltérő rendeltetésű egységek (ezen belül is kiemelten a lakások) biztonságos, rendeltetés-szerű, zavaró hatás-mentes és önálló használatának lehetőségét biztosítani kell,

e) az ellátási rendeltetésű helyiségek akadálymentes megközelítését biztosítani kell,

f) biztosítani kell, hogy az ellátási rendeltetésű helyiségek környezeti hatásai (elsősorban zaj, rezgés, szag) az egyéb rendeltetési egységeket és a közterületet ne zavarják.

Építési engedélyezés általános szabályai

5. § (1)10

(2)11

(3)12

(4) A település területén az építmények, önálló rendeltetési egységek, területek rendeltetésszerű használatához szükséges járműtárolót, parkolóhelyet, rendszeres teherszállítás esetén rakodóhelyet a város parkolási rendeletében rögzítetteken túlmenően az országos településrendezési és építési követelményekről szóló jogszabály (a továbbiakban OTÉK) előírásai szerint kell kialakítani az alábbi kivétellel:

a) lakóterületen lakásonként, annak minden megkezdett 100 m2 hasznos alapterülete után (amelybe a garázs területe nem számít bele) 1 gépjármű tárolóhelyet kell biztosítani. A gépjármű tárolását épületben kell megoldani.

b) településközpont vegyes területen lakófunkció esetén lakásonként, annak minden megkezdett 100 m2 hasznos alapterülete után (amelybe a garázs területe nem számít bele) 1 gépjármű tárolóhelyet kell biztosítani. A gépjármű tárolását épületben, vagy a terepszint alatt kell megoldani.

c) „Gksz-4” jelű építési övezetben amennyiben az OTÉK szerinti parkolószám saját telken belül nem biztosítható, a hiányzó parkolómennyiség az építési övezeten belüli, azonos tulajdonban lévő másik építési telken elhelyezhető.

(5) Az építési engedélykérelmekhez a külön jogszabályban rögzített tartalmi követelményeken túlmenően a következő műszaki munkarészeket kell csatolni:

a) 500 m2 beépített alapterületet meghaladó, helyiséget tartalmazó új építmény építése esetén gazdasági területen és birtokközpont területén az építési engedélykérelemhez az építési övezeti előírások figyelembevételével a terület térhatároló és belső növényesítését meghatározó kertépítészeti tervet kell csatolni.

b) A tájképet jelentősen megváltoztató (150 m2 beépített alapterületet, vagy 6,50 m lejtő felőli homlokzatmagasságot meghaladó) építmények terveihez külön jogszabályban meghatározott látványtervet is kell készíteni.

(6)13 Technológiai jellegű építmény építménymagassága technológiai és műszaki indoklás alapján az adott építési övezetre vonatkozó legnagyobb építménymagasságot

a) kereskedelmi, szolgáltató gazdasági terület „Gksz-1-2” jelű építési övezeteiben legfeljebb 10 m-rel

b) ipari gazdasági területen legfeljebb 15 m-rel

c) mezőgazdasági üzemi terület „Kmü” jelű építési övezetében legfeljebb 15 m-rel

d) általános mezőgazdasági területen legfeljebb 15 m-rel

meghaladhatja.

Önkormányzati főépítészi véleményezés

6. §14

II. Fejezet

EGYES ÉPÜLETEKKEL, ÉPÍTMÉNYEKKEL KAPCSOLATOS RENDELKEZÉSEK

Udvari épületek létesítésére, kialakítására vonatkozó általános előírások

7. § (1) Udvari épület oldalhatáron álló utcai épület esetén az utcai épülettel azonos oldalhatárra, azzal építészeti egységet alkotva építendő.

(2) Udvari épületek, épületszárnyak elhelyezése zártsorú beépítési mód esetén:

a) Kisvárosias lakóterületen (Lk):

a1) Az utcai épületek zártsorúsodása érdekében az utcafronttól számított 10 m-es területsávban zártsorú csatlakozási lehetőséget kell biztosítani (tűzfalas záródás).
a2) Ugyancsak zártsorú csatlakozási lehetőséget kell biztosítani a hátsó telekhatártól számított 10 m-es területsávban (tűzfalas záródás)
a3) A köztes területsávban tervezett udvari épületek, épületszárnyak É-D irányú utca esetén az északi oldalhatárra, K-Ny irányú utca esetén a kialakult beépítéshez igazodó oldalhatárra épüljenek az oldalhatáron álló beépítési mód szabályai szerint.
b) Településközpont vegyes területen (Vt):
b1) A zártsorú beépítés lehetőségét az összes telekhatár mellett biztosítani kell.
(4) Ikresen csatlakozó utcai épületek esetében az udvari épület a közös telekhatárra, a szomszéd telken létesítendő hasonló funkcióval ikresítve helyezhető el.
(5) Udvari épület gerincmagassága az utcai épületét nem haladhatja meg.

Vegyes (lakó- és ellátási) funkciójú épületben tervezett ellátási létesítményekkel kapcsolatos sajátos rendelkezések

8. §15

Egyes berendezések, szerelvények létesítésére vonatkozó előírások

9. § (1) Reklám- és hirdetőtáblák, berendezések, építmények

a) Épületre, építményre szerelt reklám-, cég-, címtábla vagy fényreklám, hirdetési vagy reklámcélú építmény, kirakatszekrény tartó-, illetve hordozó felületeit úgy kell kialakítani, hogy azok méretei, arányai, alkalmazott anyagai, és színezése illeszkedjen az adott épület, építmény építészeti karakteréhez.

b) Tetőfelületen reklám- és hirdetőtábla, -berendezés, építmény nem helyezhető el.

c) Hirdetési és reklámcélú építmény, reklámnak, hirdetménynek minősülő falfestés, felirat, plakát műemléki környezetben, helyi értékvédelmi területen, valamint helyi egyedi védelem alatt álló épületen nem helyezhető el.

d) 2m2-t meghaladó felületnagyságú plakát, reklám- és hirdetőtábla, berendezés, építmény elhelyezése - a c) pont figyelembevételével - közterületek, Kke és Gksz-4 építési övezetek kivételével a település teljes területén tilos.

(2) Klímaberendezés kültéri egysége, valamint parabola-antenna lakóterületen (az Lk-K4 építési övezet kivételével – lakótelepek) és településközpont vegyes területen lévő utcai homlokzaton, az utcáról látható utcafronti tetőfelületen, valamint szomszédos, beépíthető ingatlanra néző tetőfelületen nem helyezhető el.

(3) Gáznemű égéstermékek homlokzati kivezetése a mindenkor érvényben lévő országos szabványok betartásával, az országos és helyi egyedi védelem alatt álló épületek összes homlokzata, valamint a műemléki környezetben és helyi értékvédelmi területen lévő, egyedileg nem védett épületek utcai homlokzata kivételével bármely homlokzaton elvégezhető.

(4) Házi szélkerék lakóterületen, településközpont vegyes területen és üdülőterületen nem helyezhető el.

(5) Szerelt kémény (a tetősíkból kiállók kivételével) utcai homlokzaton nem építhető.

(6) Hírközlési magaslétesítmény (antenna, adótorony) elhelyezésére vonatkozó előírások

a) Beépítésre szánt területen távközlési, illetve hírközlési építményt, adótornyot, antennát, antennatartó szerkezetet, valamint ahhoz tartozó műtárgyat önálló építményként, meglévő épületre, építményre elhelyezni, illetve meglévőt átalakítani nem lehet.

Kivétel:
- Szepessy téri víztorony
- Tűzoltóság (3412 hrsz.)
- Belvárosi templom (1545 hrsz.)
- újmohácsi URH adótorony
b) Beépítésre nem szánt területen távközlési, illetve hírközlési építmény, adótorony, antenna, antennatartó szerkezet, valamint ahhoz tartozó műtárgy
- a Szőlőhegy kertes mezőgazdasági területén nem helyezhető el,
- egyéb területeken a külön jogszabályban előírtak szerint helyezhető el.
III. Fejezet

TELEPÜLÉSSZERKEZET, TERÜLET-FELHASZNÁLÁS

A belterületi határvonal

10. § (1) A város területén belterületbe a szabályozási terven tervezett belterületi határvonallal lehatárolt területek vonhatók. A természeti adottságok miatt (a városi oldalt az átlagosnál jobb minőségű termőföldek övezik) a Dunától nyugatra fekvő településrész máscélú hasznosítása helyhez kötött igénybevételnek minősül.

(2) Az új belterületi határvonal a ténylegesen belterületbe vonandó területek felsorolását tartalmazó képviselő-testületi döntéssel megerősítve, a szükséges földhivatali eljárás lefolytatását követően alakul ki.

(3) A belterületbe vonást a belterületi építési lehetőségek kimerülése után, a tényleges építési igényekkel alátámasztott ütemezéssel, szakaszosan kell végrehajtani.

A beépítésre szánt és nem szánt területek

11. § (1)16

(2) A település igazgatási területének beépítésre szánt területei a következők:

a) lakóterület

kisvárosias lakóterület,
kertvárosias lakóterület,
falusias lakóterület,
b) vegyes terület
településközpont vegyes terület,
c) gazdasági terület
kereskedelmi, szolgáltató terület,
ipari terület,
d) különleges terület
temetkezési célra,
sportolási célra,
kereskedelmi, szolgáltató célra,
rekreációs célra,
hulladékgazdálkodási célra,
egyes közlekedési létesítmények elhelyezése céljára,
mezőgazdasági üzemek elhelyezése céljára.
(3) A település igazgatási területének beépítésre nem szánt területei a következők:
a) közlekedési és közműterület,
b) zöldterület,
c) erdőterület,
d) mezőgazdasági terület,
e) vízgazdálkodási terület,
f) természetközeli terület,
g) különleges beépítésre nem szánt terület megújítható energiaforrások építményei számára.

Közterületek kialakítása és használata

12. § (1) A közterületek kialakítását és használatát a város külön önkormányzati rendeletben szabályozza.

(2) A közterületen elhelyezhető építményekkel szembeni elvárások a következők:

a) Árusítópavilon legfeljebb 15,0 m2 alapterülettel, sorolhatóan, legfeljebb 3,5 m-es építménymagassággal létesíthető. A pavilont a városképbe illően, a közlekedésbiztonsági előírások figyelembevételével, valamint a közterület kezelhetőségének, tisztántarthatóságának biztosításával kell elhelyezni.

b) A közúti közlekedéssel kapcsolatos várakozóhelyek a település teljes területén egységes kialakításúak legyenek, az építmények legfeljebb 15 m2 alapterülettel létesíthetők. Egyedi tervezésű építmény legfeljebb 3,5 m-es építménymagassággal, hagyományos építőanyagok felhasználásával létesíthető.

c) Zöldterületen épület a jelen rendelet 16. § előírásai szerint helyezhető el.

d) Kerthelyiség legfeljebb 3,5 m-es építménymagassággal, a városképbe illően, a közlekedésbiztonsági előírások figyelembevételével, valamint a közterület kezelhetőségének, tisztántarthatóságának biztosításával létesíthető.

IV. Fejezet

ÉPÍTÉSI ÖVEZETEKRE, ÖVEZETEKRE VONATKOZÓ ELŐÍRÁSOK

Általános előírások

13. § (1) A megengedett igénybevételi, kibocsátási, szennyezettségi határértékeket a vonatkozó magasabb rendű jogszabályok előírásai szerint kell meghatározni.

(2) A terepszint alatti építmények

a) Beépítésre szánt területen terepszint alatti építmény bárhol létesíthető, ahol nem gátolják műszaki megoldásokkal ki nem küszöbölhető építéshidrológiai, mérnökgeológiai, vagy egyéb geotechnikai adottságok, illetve ahol nem veszélyeztet más építményeket és nyomvonalas létesítményeket.

b) Pince csak épített szerkezettel alakítható ki.

c) Terepszint alatti építmény csak az építési helyen belül emelkedhet ki a terepszintből.

e) Terepszint alatti építmény földalatti részei sem nyúlhatnak a szomszédos ingatlanok alá.

(3) Talaj- és belvízveszélyes, valamint fakadóvizes területen a földszinti padlóvonalat legalább 60 cm-rel a megközelítő út koronaéle fölé kell emelni.

(4) Talaj- és belvízveszélyes valamint fakadóvizes területen pinceszint, vagy alagsor építése esetén a várható magas talajvízszint hatásainak kiküszöbölésére megfelelő műszaki megoldásokat kell alkalmazni.

(5) A felhasználás kizárólagossága

a) A város egyes sajátos rendeltetésű építési övezeteiben csak meghatározott rendeltetésű építmények helyezhetők el.

b) Sajátos rendeltetésű építési övezetek:

b1) ”-okt” jelű építési övezet – oktatási és művelődési rendeltetésű építmények elhelyezésére
b2) ”-eü” jelű építési övezet – egészségügyi rendeltetésű építmények elhelyezésére
b3) ”-sz” jelű építési övezet – szociális rendeltetésű építmények elhelyezésére
b4) ”-p” jelű építési övezet – piactér és építményei elhelyezésére
b5) ”-vh” jelű építési övezet – városháza elhelyezésére
b6) ”-t” jelű építési övezet - egyházi építmények (templomok) elhelyezésére
b7) ”-e” jelű építési övezet – jellemzően ellátási (kereskedelem, vendéglátás, szolgáltatás) rendeltetésű építmények elhelyezésére
b8) ”-g” jelű építési övezet – az adott területegységhez tartozó garázstömbök elhelyezésére
b9) ”-sgy” jelű építési övezet – a Selyemgyár területe
b10) ”-z” jelű övezet – területfelhasználási egységen belüli parkosított felületek kialakítására
b11) ”-kö” jelű övezet – területfelhasználási egységen belüli közlekedési célú területek kialakítására
c) A b1-6) alpontokban felsorolt építési övezetekben a sajátos rendeltetéshez kapcsolható kereskedelmi és szolgáltató funkció is elhelyezhető.

BEÉPÍTÉSRE SZÁNT TERÜLETEK

LAKÓTERÜLETEK

Kisvárosias lakóterület - Lk

14. § (1)17

(2) A kisvárosias lakóterületen az OTÉK vonatkozó előírásai szerinti építmények és melléképítmények helyezhetők el.

(3)18 A közművesítettség mértéke legalább

a) közüzemi energiaszolgáltatás (villamos energia és távhő, vagy vezetékes gáz, ahol a vezetékes gáz nem biztosítható, tartályos gáz)

b) közüzemi ivóvíz szolgáltatás

c) közüzemi szennyvízelvezetés és –tisztítás (azokon a területeken, ahol azt külön jogszabály lehetővé teszi, a szennyvízcsatorna kiépítéséig szakszerű közműpótló alkalmazandó)

d) közterületi nyílt vagy zárt rendszerű csapadékvíz-elvezetés

Az a)-d) pontok szerinti közművek együttes megléte külön jogszabályban rögzített határidőre biztosítandó.

(4) Az egyes építési övezetekben az építési telek kialakítására és beépítésére vonatkozó előírások

a) Az „Lk-K” jelű építési övezetek – kialakult, jellegükben megtartandó utcák
a1) Az „Lk-K1” jelű építési övezet
(Diófa, József Attila, Tavasz, Budai Nagy Antal utcák, Bajcsy Zsilinszky E. utca az Ady Endre utcától É-ra, Ady Endre utca a Bajcsy Zs. utcától K-re, Rózsa, Síp, Vadász, Gólya, Bartók Béla, Korsós utcák, Bakács, Táncsics Mihály, Perényi, Vörösmarty utcák a Kazinczy utcáig,
Tompa Mihály utca a Temető utcától D-re, Béke, Kodály Zoltán, Dankó Pista, Március 15, Hunyadi, Kálvin, Batthyány, Bocskai, Molnár, Halász, Zrínyi utcák, Szabadság tér, Rákóczi utca a Munkás utcáig, Drágffy János utca K-i szakasz a Jókai utcáig
Kertész utca
Káposztáskert és Vásárhelyi utcák csoportos beépítése, Millenniumi lakópark középső része, Szt. Flórián utca)

lakóépületek száma

építési telkenként 1db, legfeljebb 2 lakásos lakóépület építhető

telekalakítás

nyeles telek nem alakítható ki

legkisebb telekterület

a kialakult telekstruktúrához igazodjon

beépítési mód

kialakult (oldalhatáron álló, ikres, zártsorú-csoportos)

legnagyobb beépítettség

60%

legkisebb/legnagyobb építménymagasság

utcai épület esetében 3,50 m / 4,50 m
(ezen belül az utcai homlokzat magassága a kialakult utcaképhez igazodjon)
udvari épület esetében 2,00 m / 4,50 m

előkert

a kialakult utcaképhez igazodjon

oldalkert

OTÉK szerint
ld. 7. § (2) bekezdés t is

hátsókert

a kialakult állapothoz igazodjon

zöldfelületi mutató

min. 20%
a2) Az „Lk-K2” jelű építési övezet

(Szt. Flórián, Árok, Fűzfa, Liliom, Budai Nagy Antal, Virág utcák, Temető utca É-i oldal)

lakóépületek száma

építési telkenként 1db, legfeljebb 2 lakásos lakóépület építhető

telekalakítás

nyeles telek nem alakítható ki

legkisebb telekterület

a kialakult telekstruktúrához igazodjon

beépítési mód

kialakult (szabadon álló, zártsorú-csoportos)

legnagyobb beépítettség

60%

legkisebb/legnagyobb építménymagasság

utcai épület esetében 5,00 m / 6,50 m
(ezen belül az utcai homlokzat magassága a kialakult utcaképhez igazodjon)
udvari épület esetében 2,00 m / 4,50 m

előkert

a kialakult utcaképhez igazodjon

oldalkert

OTÉK szerint
ld. 7. § (2) bekezdést is

hátsókert

a kialakult állapothoz igazodjon

zöldfelületi mutató

min. 20%
a3) Az „Lk-K3” jelű építési övezet

(Kossuth Lajos utca a Dózsa György utcától az Ady Endre utcáig)

telekalakítás

nyeles telek nem alakítható ki

legkisebb telekterület

900 m2

legkisebb utcai telekszélesség

18 m

beépítési mód

zártsorú*

legnagyobb beépítettség

50%

legkisebb/legnagyobb építménymagasság

utcai épület esetében 6,00 m / 6,50 m
(ezen belül az utcai homlokzat magassága a kialakult utcaképhez igazodjon)
udvari épület esetében 2,00 m / 6,50 m
(a megengedett legnagyobb értéket oldalsó, vagy hátsó telekhatáron álló épület szomszédos telekre néző homlokzatának magassága külön számítva sem haladhatja meg)

előkert

0 m, ez egyben a kötelező utcai építési vonal is

oldalkert

OTÉK szerint
ld. 7. § (3) bekezdést is

hátsókert

a kialakult állapothoz igazodjon

zöldfelületi mutató

min. 30%
*Utcai épületek esetében a nyugati oldalon kötelező az építési telkek zártsorú beépítése, a keleti oldalon a zártsorú beépítés a déli telekhatárok felől megszakítható.
a4) Az „Lk-K4” jelű építési övezet

(A telepszerű-többszintes beépítésű területek)

legkisebb telekterület

1000 m2

beépítési mód

szabadonálló

legnagyobb beépítettség

60%
(a beépítettség számításakor 100%-nak a szabályozási terven lehatárolt építési övezet területe tekintendő, függetlenül az ezen belüli telekhatároktól)

legkisebb/legnagyobb építménymagasság

3,00 m / 12,50 m

előkert

a kialakult utcaképhez igazodjon

oldalkert

OTÉK szerint

hátsókert

a kialakult állapothoz igazodjon

zöldfelületi mutató

min. 20%
(a zöldfelületi mutató számításakor 100%-nak a szabályozási terven lehatárolt építési övezet területe tekintendő, függetlenül az ezen belüli telekhatároktól)
a5) Az „Lk-Ks” jelű építési övezet

(kialakult, sajátos beépítésű utcák - a sokac-közök területe)

lakóépületek száma

építési telkenként 1db, legfeljebb 1 lakásos lakóépület építhető

telekalakítás

nyeles telek nem alakítható ki

legkisebb telekterület

350 m2

legkisebb utcai telekszélesség

14 m

beépítési mód

oldalhatáron álló

legnagyobb beépítettség

60%

legkisebb/legnagyobb építménymagasság

utcai épület esetében 3,00 m / 4,00 m
(ezen belül az utcai homlokzat magassága a kialakult utcaképhez igazodjon)
udvari épület esetében 2,00 m / 4,00 m

előkert

a kialakult utcaképhez igazodjon

oldalkert

OTÉK szerint

hátsókert

a kialakult állapothoz igazodjon

zöldfelületi mutató

min. 20%
b) Az „Lk-Á” jelű építési övezetek – kialakult, jellegükben átalakuló utcák
b1) Az „Lk-Á1” jelű építési övezet

(Városház, Színház, Szt. István, II. Lajos, Tomori, Szentháromság utcák, Széchenyi tér déli oldal, Tompa Mihály utca É-i szakasza)

Telekalakítás

nyeles telek nem alakítható ki

legkisebb telekterület

350 m2

legkisebb utcai telekszélesség

12 m

beépítési mód

zártsorú

legnagyobb beépítettség

60%

legkisebb/legnagyobb építménymagasság

utcai épület esetében 6,00 m / 7,00 m
(a megengedett legnagyobb értéket az utcai homlokzat magassága külön sem haladhatja meg)
udvari épület esetében 2,00 m / 4,50 m
(a megengedett legnagyobb értéket oldalsó, vagy hátsó telekhatáron álló épület szomszédos telekre néző homlokzatának magassága külön számítva sem haladhatja meg)

Előkert

0 m, ez egyben a kötelező utcai építési vonal is

oldalkert

OTÉK szerint
ld. 7. § (2) bekezdést is

hátsókert

0 m

zöldfelületi mutató

min. 20%
b2) Az „Lk-Á2” jelű építési övezet

(Ady Endre, Bajcsy Zsilinszky utcák, Rózsa utca K-i oldal, Kazinczy utca, Bakács, Táncsics, Perényi utcák a Kazinczy utcától délre, Kisfaludy, Gőzhajó, Baross, Rókus utcák, Kossuth Lajos utca a Dózsa György utcától délre)

telekalakítás

nyeles telek nem alakítható ki

legkisebb telekterület

350 m2

legkisebb utcai telekszélesség

12 m

beépítési mód

zártsorú

legnagyobb beépítettség

60%

legkisebb/legnagyobb építménymagasság

utcai épület esetében 4,00 m / 5,00 m
(a megengedett legnagyobb értéket az utcai homlokzat magassága külön sem haladhatja meg)
udvari épület esetében 2,00 m / 4,50 m
(a megengedett legnagyobb értéket oldalsó, vagy hátsó telekhatáron álló épület szomszédos telekre néző homlokzatának magassága külön számítva sem haladhatja meg)

előkert

0 m, ez egyben a kötelező utcai építési vonal is

oldalkert

OTÉK szerint
ld. 7. § (2) bekezdést is

hátsókert

0 m

zöldfelületi mutató

min. 20%
b3) Az „Lk-Á3” jelű építési övezet

(Felső Dunasor, Felszabadulás utca, Szentháromság utca a Bérkocsi utcától északra)

telekalakítás

nyeles telek nem alakítható ki

legkisebb telekterület

400 m2

legkisebb utcai telekszélesség

12 m

beépítési mód

zártsorú

legnagyobb beépítettség

60%

legkisebb/legnagyobb építménymagasság

utcai épület esetében 5,00 m / 6,50 m
(a megengedett legnagyobb értéket az utcai homlokzat magassága külön sem haladhatja meg)
udvari épület esetében 2,00 m / 4,50 m
(a megengedett legnagyobb értéket oldalsó, vagy hátsó telekhatáron álló épület szomszédos telekre néző homlokzatának magassága külön számítva sem haladhatja meg)

előkert

0 m, ez egyben a kötelező utcai építési vonal is

oldalkert

OTÉK szerint
ld. 7. § (2) bekezdést is

hátsókert

0 m

zöldfelületi mutató

min. 20%
b4) Az „Lk-Á4” jelű építési övezet

(Fürdő utcától délre)

Telekalakítás

nyeles telek nem alakítható ki

legkisebb telekterület

900 m2

legkisebb utcai telekszélesség

20 m

beépítési mód

zártsorú

legnagyobb beépítettség

60%

legkisebb/legnagyobb építménymagasság

utcai épület esetében 9,00 m / 10,50 m
(a megengedett legnagyobb értéket az utcai homlokzat magassága külön sem haladhatja meg)
udvari épület esetében 2,00 m / 6,50 m

előkert

3 m

oldalkert

OTÉK szerint
ld. 7. § (2) bekezdést is

hátsókert

5 m

zöldfelületi mutató

min. 20%

egyéb

az ortodox templom Duna felőli látványának megőrzése érdekében az 1480 hrsz. beépítésekor a rálátás-védelemre fokozott figyelmet kell fordítani
b5) Az „Lk-Áá” jelű építési övezet két szomszédos, jelentősen eltérő építménymagasságú építési övezet közti fokozatos átmenet biztosítására

Telekalakítás

nyeles telek nem alakítható ki

legkisebb telekterület

900 m2

legkisebb utcai telekszélesség

16 m

beépítési mód

zártsorú

legnagyobb beépítettség

60%

legkisebb/legnagyobb építménymagasság

utcai épület esetében a fokozatos átmenet biztosítására az önkormányzati főépítész szakvéleménye alapján, az illeszkedés szabályai szerint határozandó meg
udvari épület esetében 2,00 m / 4,50 m
(a megengedett legnagyobb értéket oldalsó, vagy hátsó telekhatáron álló épület szomszédos telekre néző homlokzatának magassága külön számítva sem haladhatja meg)

Előkert

0 m, ez egyben a kötelező utcai építési vonal is

Oldalkert

OTÉK szerint
ld. 7. § (2) bekezdést is

Hátsókert

0 m

zöldfelületi mutató

min. 20%
c) Kisvárosias lakóterület sajátos építési övezetei
c1) ”Lk-okt1” jelű építési övezet – oktatási rendeltetésű építmények sűrű beépítésű területen (Rókus utcai óvoda)

legkisebb telekterület

800 m2

legkisebb utcai telekszélesség

20 m

beépítési mód

zártsorú

legnagyobb beépítettség

60%

legkisebb/legnagyobb építménymagasság

3,00 m / 5,00 m

Előkert

a kialakult utcaképhez igazodjon

oldalkert

OTÉK szerint
ld. 7. § (2) bekezdést is

hátsókert

a kialakult állapothoz igazodjon

zöldfelületi mutató

min. 20%
c2) „Lk-okt2” jelű építési övezet – oktatási rendeltetésű építmények laza beépítésű területen (Park utcai általános iskola és óvoda, Brodarics téri általános iskola és óvoda)

legkisebb telekterület

3000 m2

beépítési mód

szabadonálló

legnagyobb beépítettség

40%

legkisebb/legnagyobb építménymagasság

az óvodák esetében 3,00 m / 5,00 m,
az általános iskolák esetében 3,00 m / 10,50 m

előkert

a kialakult utcaképhez igazodjon

oldalkert

OTÉK szerint

hátsókert

a kialakult állapothoz igazodjon

zöldfelületi mutató

min. 30%
c3) „Lk-sz” jelű építési övezet – szociális rendeltetésű építmények (Pándy otthon)

legkisebb telekterület

3000 m2

beépítési mód

szabadonálló

legnagyobb beépítettség

40%
(a beépítettség számításakor az egy intézményhez tartozó építési telkek területe összevonható)

legkisebb/legnagyobb építménymagasság

3,00 m / 10,50 m

előkert

a kialakult utcaképhez igazodjon

oldalkert

OTÉK szerint

hátsókert

a kialakult állapothoz igazodjon

zöldfelületi mutató

min. 40%
(a zöldfelületi mutató számításakor az egy intézményhez tartozó építési telkek területe összevonható)
c4) „Lk-t” jelű építési övezet - egyházi építmények (templomok és a hozzájuk tartozó kiszolgáló funkciók)

legkisebb telekterület

kialakult

beépítési mód

oldalhatáron álló

legnagyobb beépítettség

60%

legkisebb/legnagyobb építménymagasság

kialakult

előkert

kialakult

oldalkert

kialakult

hátsókert

kialakult

zöldfelületi mutató

min. 20%
c5) „Lk-e1” jelű építési övezet – ellátási (kereskedelem, vendéglátás, szolgáltatás) rendeltetésű építmények elhelyezésére

legkisebb telekterület

1500 m2

beépítési mód

szabadonálló

legnagyobb beépítettség

60%

legkisebb/legnagyobb építménymagasság

4,00 m / 6,50 m

előkert

5 m

oldalkert

OTÉK szerint

hátsókert

10 m

zöldfelületi mutató

min. 20%
c6) „Lk-e2” jelű építési övezet – kis telekigényű ellátási (kereskedelem, vendéglátás, szolgáltatás) rendeltetésű építmények elhelyezésére (Liszt Ferenc utca K-i oldal)

legkisebb telekterület

300 m2

legkisebb utcai telekszélesség

15 m

beépítési mód

zártsorú

legnagyobb beépítettség

60%

legkisebb/legnagyobb építménymagasság

4,00 m / 4,50 m

előkert

5 m, ez egyben a kötelező utcai építési vonal is

oldalkert

OTÉK szerint

hátsókert

6 m

zöldfelületi mutató

min. 20%
c7) „Lk-g” jelű építési övezet – az adott területegységhez tartozó garázstömbök elhelyezésére

legkisebb telekterület

60 m2

beépítési mód

zártsorú

legnagyobb beépítettség

60%
(a beépítettség számításakor 100%-nak a szabályozási terven lehatárolt építési övezet területe tekintendő, függetlenül az ezen belüli telekhatároktól)

legkisebb/legnagyobb építménymagasság

3,00 m / 3,50 m

előkert

a kialakult állapothoz igazodjon, ennek hiányában 0 m

oldalkert

OTÉK szerint

hátsókert

a kialakult állapothoz igazodjon, ennek hiányában 0 m

zöldfelületi mutató

min. 20%
(a zöldfelületi mutató számításakor 100%-nak a szabályozási terven lehatárolt építési övezet területe tekintendő, függetlenül az ezen belüli telekhatároktól)
c8) „Lk-z” jelű övezet – az adott területegységhez tartozó közcélú zöldfelületek elhelyezésére
- Az övezetben sétaút, pihenőhely, játszóhely, aktív és passzív pihenést szolgáló kerti berendezések helyezhetők el.
- Az övezetben árusítópavilon kivételével épület nem helyezhető el. Az árusítópavilon kialakítása a 12. § (2) a) pontja figyelembevételével történjen.
c9) „Lk-kö” jelű övezet – az adott területegységhez tartozó közlekedési célú területek elhelyezésére
- Az övezetben gépjármű, kerékpáros és gyalogos közlekedésre alkalmas utak építhetők az ágazati jogszabályokban előírtak figyelembevételével.
(5) Építmények kialakítására vonatkozó előírások
a) Tetőidom és hajlásszög
a1) „Lk-K” építési övezetekben az utcasoron kialakult állapothoz igazodjon. „Lk-K4” építési övezetben a lapostetős épületekre legfeljebb 35 fok hajlásszögű magastető építhető.
a2) „Lk-Á” építési övezetekben utcai épület esetén az utcával párhuzamos tetőgerincű magastető építendő legfeljebb 42 fok hajlásszöggel.
a3) Sajátos építési övezetekben nincs megkötve, kivéve az ”Lk-e2” építési övezetet, ahol az utcával párhuzamos tetőgerincű magastető építendő legfeljebb 42 fok hajlásszöggel.
b) Tetőhéjalás
Elsősorban égetett agyagcserép, vagy a felületében és színében ahhoz hasonló egyéb tetőfedő anyag
c) Homlokzatszínezés
A homlokzatokon a településen hagyományos színezést kell alkalmazni.
d) Épületszélesség
d1) „Lk-K” építési övezetekben legfeljebb 9 m
d2) „Lk-Á” építési övezetekben nincs megkötve
d3) Sajátos építési övezetekben nincs megkötve
e) Közterület felőli kerítés
e1) „Lk-K1-3”, „Lk-Á” és „Lk-okt1” építési övezetekben épített jellegű, tömör, 1,7-2,0 m magas kerítés építendő a településen hagyományos építőanyagok, formák és díszítések felhasználásával.
e2) „Lk-K4” építési övezetben nem építhető
e3) „Lk-okt2” és „Lk-sz” építési övezetekben épített jellegű, legfeljebb 2,0 m magas kerítés építendő.
e4) „Lk-e” építési övezetben a gazdasági udvarok köré legfeljebb 2,0 m magas tömör, vagy növényzettel befuttatott áttört kerítés építendő.
f) Tetőfelépítmények
„Lk-K3” és „Lk-Á3” építési övezetekben az utcai tetőfelületeket tetőfelépítmény nem bonthatja meg.
g) Gépjárművek elhelyezése az 5. § (6) bekezdés figyelembevételével történjen.

Kertvárosias lakóterület - Lke

15. § (1)19

(2) A kertvárosias lakóterületen az OTÉK vonatkozó előírásai szerinti építmények és melléképítmények helyezhetők el. Az ettől eltérő szabályokat az építési övezeti előírások tartalmazzák.

(3)20 A közművesítettség mértéke legalább

a) közüzemi villamos energiaszolgáltatás

b) közüzemi ivóvíz szolgáltatás

c) közüzemi szennyvízelvezetés és –tisztítás (azokon a területeken, ahol azt külön jogszabály lehetővé teszi, a szennyvízcsatorna kiépítéséig szakszerű közműpótló alkalmazandó)

d) közterületi nyílt vagy zárt rendszerű csapadékvíz-elvezetés

Az a)-d) pontok szerinti közművek együttes megléte külön jogszabályban rögzített határidőre biztosítandó.

(4) Az egyes építési övezetekben az építési telek kialakítására és beépítésére vonatkozó előírások:

a) Az „Lke-K” jelű építési övezetek – kialakult, jellegükben megtartandó utcák

a1) Az „Lke-K1” jelű építési övezet

(kialakult kertvárosias lakóutcák a Mohácsi Jenő utca – Pécsi köz – Liget utca vonalától nyugatra, és a Dobozi Mihály utca – Drágffy János utca – Árpád utca vonalától délre)

lakóépületek száma

építési telkenként 1db, legfeljebb 2 lakásos lakóépület építhető

Telekalakítás

nyeles telek nem alakítható ki

legkisebb telekterület

a kialakult telekstruktúrához igazodjon

legkisebb utcai telekszélesség

16 m

beépítési mód

kialakult (oldalhatáron álló, szabadonálló, ikres)

legnagyobb beépítettség

30%

legkisebb/legnagyobb építménymagasság

utcai épület esetében 3,50 m / 4,50 m
(ezen belül az utcai homlokzat magassága a kialakult utcaképhez igazodjon)
udvari épület esetében 2,00 m / 4,50 m

Előkert

a kialakult utcaképhez igazodjon

Oldalkert

OTÉK szerint

Hátsókert

a kialakult állapothoz igazodjon

zöldfelületi mutató

min. 50%
a2) Az „Lke-K2” jelű építési övezet

(Kinizsi utca K-i oldal)

Telekalakítás

nyeles telek nem alakítható ki

legkisebb telekterület

1200 m2

legkisebb utcai telekszélesség

25 m

beépítési mód

szabadonálló

legnagyobb beépítettség

30%

legkisebb/legnagyobb építménymagasság

utcai épület esetében 5,50 m / 6,50 m
(ezen belül az utcai homlokzat magassága a kialakult utcaképhez igazodjon)
udvari épület esetében 2,00 m / 4,50 m

előkert

a kialakult utcaképhez igazodjon

oldalkert

OTÉK szerint

hátsókert

a kialakult állapothoz igazodjon

zöldfelületi mutató

min. 50%
a3) Az „Lke-K3” jelű építési övezet

(A Szőlőhegy kialakult lakóutcái)

lakóépületek száma

építési telkenként 1db, legfeljebb 2 lakásos lakóépület építhető

telekalakítás

nyeles telek nem alakítható ki

legkisebb telekterület

720 m2

legkisebb utcai telekszélesség

14 m

beépítési mód

oldalhatáron álló

legnagyobb beépítettség

30%

legkisebb/legnagyobb építménymagasság

utcai épület esetében 3,50 m / 4,50 m
(ezen belül a lejtő felőli homlokzat magassága legfeljebb 5,50 m lehet)
udvari épület esetében 2,00 m / 4,50 m

előkert

a kialakult utcaképhez igazodjon

oldalkert

OTÉK szerint

hátsókert

a kialakult állapothoz igazodjon

zöldfelületi mutató

min. 50%
b) Az „Lke-” jelű építési övezetek – új beépítésű utcák
b1) Az „Lke-1” jelű építési övezet

(Liszt Ferenc utca Ny-i oldala, Déli lakópark)

lakásszám

építési telkenként legfeljebb 4 db, egy épületben elhelyezve

telekalakítás

nyeles telek nem alakítható ki,
az elfogadás időpontjáig lakóterületként kialakított terület telekstruktúrája megtartandó

legkisebb/legnagyobb telekterület

720 m2 / 1200 m2

legkisebb utcai telekszélesség

18 m

beépítési mód

oldalhatáron álló

legnagyobb beépítettség

30%

legkisebb/legnagyobb építménymagasság

utcai épület esetében 3,50 m / 5,50 m
(a megengedett legnagyobb értéket az utcai homlokzat magassága külön sem haladhatja meg)
udvari épület esetében 2,00 m / 4,50 m

előkert

5 m, ez egyben a kötelező utcai építési vonal is
saroktelkek esetében a hosszabbik telekhatár felől 3 m

oldalkert

OTÉK szerint

hátsókert

10 m

zöldfelületi mutató

min. 50%
(a Déli lakópark területén a 400 m2 feletti ingatlanrészt kert művelési ágba kell sorolni, ahol biztosítani kell a termőföldként való hasznosítást)
b2) Az „Lke-2” jelű építési övezet

(Liszt Ferenc utca Ny-i oldala, Déli lakópark)

lakásszám

építési telkenként legfeljebb 2 db, egy épületben elhelyezve

telekalakítás

nyeles telek nem alakítható ki,
az elfogadás időpontjáig lakóterületként kialakított terület telekstruktúrája megtartandó

legkisebb/legnagyobb telekterület

720 m2 / 1200 m2

legkisebb utcai telekszélesség

18 m

beépítési mód

oldalhatáron álló

legnagyobb beépítettség

30%, de legfeljebb 250 m2

legkisebb/legnagyobb építménymagasság

utcai épület esetében 3,20 m / 5,00 m
(a megengedett legnagyobb értéket az utcai homlokzat magassága külön sem haladhatja meg)
udvari épület esetében 2,00 m / 4,00 m

előkert

5 m,
saroktelkek esetében a hosszabbik telekhatár felől 3 m

oldalkert

6 m

hátsókert

10 m

zöldfelületi mutató

min. 50%
(a Déli lakópark területén a 400 m2 feletti ingatlanrészt kert művelési ágba kell sorolni, ahol biztosítani kell a termőföldként való hasznosítást)
b3) Az „Lke-3” jelű építési övezet

(Déli lakópark)

lakásszám

építési telkenként legfeljebb 2 db, egy épületben elhelyezve

telekalakítás

nyeles telek nem alakítható ki,
az elfogadás időpontjáig lakóterületként kialakított terület telekstruktúrája megtartandó

legkisebb/legnagyobb telekterület

720 m2 / 1200 m2

legkisebb utcai telekszélesség

14,5 m

beépítési mód

szabadonálló
(Ahol az övezeti határon lévő építési telek mellett a szomszédos övezet építési telkének oldalkertje van, az épületek az övezeti határt jelentő telekhatárra, oldalhatáron állóan is elhelyezhetők.)

legnagyobb beépítettség

30%, de legfeljebb 300 m2

legkisebb/legnagyobb építménymagasság

utcai épület esetében 3,20 m / 5,00 m
(a megengedett legnagyobb értéket az utcai homlokzat magassága külön sem haladhatja meg)
udvari épület esetében 2,00 m / 4,00 m

előkert

5 m

oldalkert

3 m, oldalhatáron álló épület esetén 5 m

hátsókert

10 m

zöldfelületi mutató

min. 50%
(a Déli lakópark területén a 400 m2 feletti ingatlanrészt kert művelési ágba kell sorolni, ahol biztosítani kell a termőföldként való hasznosítást)
b4) Az „Lke-4” jelű építési övezet

(Sirály utcától délre kialakuló utcák)

lakásszám

építési telkenként legfeljebb 2 db, egy épületben elhelyezve

telekalakítás

nyeles telek nem alakítható ki

legkisebb telekterület

800 m2

legkisebb utcai telekszélesség

16 m

beépítési mód

oldalhatáron álló

legnagyobb beépítettség

30%

legkisebb/legnagyobb építménymagasság

utcai épület esetében 3,50 m / 4,50 m
(a megengedett legnagyobb értéket az utcai homlokzat magassága külön sem haladhatja meg)
udvari épület esetében 2,00 m / 4,50 m

előkert

5 m, ez egyben a kötelező utcai építési vonal is
saroktelkek esetében a hosszabbik telekhatár felől 3 m

oldalkert

OTÉK szerint

hátsókert

6 m

zöldfelületi mutató

min. 50%
b5) Az „Lke-5” jelű építési övezet

(A Szőlőhegy új beépítésű utcái)

lakásszám

építési telkenként legfeljebb 2 db, egy épületben elhelyezve

telekalakítás

nyeles telek nem alakítható ki

legkisebb telekterület

800 m2

legkisebb utcai telekszélesség

18 m

beépítési mód

oldalhatáron álló

legnagyobb beépítettség

30%

legkisebb/legnagyobb építménymagasság

utcai épület esetében 4,00 m / 4,50 m
(a lejtő felőli homlokzat magassága legfeljebb 5,50 m)
udvari épület esetében 2,00 m / 4,50 m

előkert

5 m, az utcai építési vonal az utcai telekhatártól számított legfeljebb 8 m-re lehet
saroktelkek esetében a hosszabbik telekhatár felől 3 m

oldalkert

OTÉK szerint

hátsókert

10 m

zöldfelületi mutató

min. 50%
c) Kertvárosias lakóterület sajátos építési övezetei
c1) „Lke-e” jelű építési övezet – nagyobb telekigényű ellátási (kereskedelem, vendéglátás, szolgáltatás) rendeltetésű építmények elhelyezésére (Liszt Ferenc utca D-i kapu)

legkisebb telekterület

900 m2

legkisebb utcai telekszélesség

20 m

beépítési mód

szabadon álló

legnagyobb beépítettség

30%

legkisebb/legnagyobb építménymagasság

3,50 m / 5,50 m

Előkert

5 m

Oldalkert

OTÉK szerint

Hátsókert

6 m

zöldfelületi mutató

min. 50%
(5) Építmények kialakítására vonatkozó előírások
a) Tetőidom és hajlásszög
a1) „Lke-K1-3” építési övezetekben az utcasoron kialakult állapothoz igazodjon
a2) „Lke-4” építési övezetben magastető 35-42 fok hajlásszöggel
a3) „Lke-1-3” és „Lke-e” építési övezetben nincs megkötve
b) Tetőhéjalás
Elsősorban égetett agyagcserép, vagy a felületében és színében ahhoz hasonló egyéb tetőfedő anyag
c) Homlokzatszínezés
A homlokzatokon a településen hagyományos színezést kell alkalmazni.
d) Épületszélesség
„Lke-K3” és „Lke-4” építési övezetben legfeljebb 9 m
e) Közterület felőli kerítés
e1) „Lke-K1-2”, „Lke-1” és „Lke-4” építési övezetekben épített jellegű, áttört, 1,5-1,8 m magas kerítés építendő a településen hagyományos építőanyagok, formák és díszítések felhasználásával.
e2) „Lke-K3”, ”Lke-2”, „Lke-3” és „Lke-5” építési övezetben épített jellegű, áttört, 1,5-1,8 m magas kerítés építendő a településen hagyományos építőanyagok, formák és díszítések felhasználásával, vagy hasonló magasságú élősövény telepítendő.
f) Gépjárművek elhelyezése az 5. § (6) bekezdés figyelembevételével történjen.

Falusias lakóterület - Lf

16. § (1)21

(2) A falusias lakóterületen az OTÉK vonatkozó előírásai szerinti építmények és melléképítmények helyezhetők el.

(3)22 A közművesítettség mértéke legalább

a) közüzemi villamos energiaszolgáltatás

b) közüzemi ivóvíz szolgáltatás

c) közüzemi szennyvízelvezetés és –tisztítás (azokon a területeken, ahol azt külön jogszabály lehetővé teszi, a szennyvízcsatorna kiépítéséig szakszerű közműpótló alkalmazandó)

d) közterületi nyílt vagy zárt rendszerű csapadékvíz-elvezetés

Az a)-d) pontok szerinti közművek együttes megléte külön jogszabályban rögzített határidőre biztosítandó.

(4) Az egyes építési övezetekben az építési telek kialakítására és beépítésére vonatkozó előírások

a) Az „Lf-K” jelű építési övezet

lakóépületek száma

építési telkenként 1db, legfeljebb 2 lakásos lakóépület építhető

telekalakítás

nyeles telek nem alakítható ki

legkisebb telekterület

720 m2

legkisebb utcai telekszélesség

16 m

beépítési mód

oldalhatáron álló

legnagyobb beépítettség

30%

legkisebb/legnagyobb építménymagasság

utcai épület esetében 3,50 m / 4,50 m
(ezen belül az utcai homlokzat magassága a kialakult utcaképhez igazodjon)
udvari épület esetében 2,00 m / 4,50 m

előkert

a kialakult utcaképhez igazodjon, ennek hiányában kiszolgáló út felől 5 m
(ez egyben a kötelező utcai építési vonal is)
gyűjtőút felől 10 m

oldalkert

OTÉK szerint

hátsókert

OTÉK szerint

zöldfelületi mutató

min. 40%
b) Az „Lf-1” jelű építési övezet

lakóépületek száma

építési telkenként 1db, legfeljebb 2 lakásos lakóépület építhető

Telekalakítás

nyeles telek nem alakítható ki

legkisebb telekterület

900 m2

legkisebb utcai telekszélesség

20 m

beépítési mód

szabadonálló

legnagyobb beépítettség

30%

legkisebb/legnagyobb építménymagasság

utcai épület esetében 3,50 m / 4,50 m
(a megengedett legnagyobb értéket az utcai homlokzat magassága külön sem haladhatja meg)
udvari épület esetében 2,00 m / 4,50 m

Előkert

10 m

Oldalkert

OTÉK szerint

Hátsókert

6 m

zöldfelületi mutató

min. 40%
c) Az „Lf-okt” jelű építési övezet

legkisebb telekterület

1500 m2

legkisebb utcai telekszélesség

30 m

beépítési mód

szabadonálló

legnagyobb beépítettség

30%

legkisebb/legnagyobb építménymagasság

2,50 m / 5,50 m, tornacsarnok esetében 10,50 m

Előkert

5 m

Oldalkert

OTÉK szerint

Hátsókert

6 m

zöldfelületi mutató

min. 40%
(5) Építmények kialakítására vonatkozó előírások
a) Tetőidom és hajlásszög
a1) „Lf-K” építési övezetben az utcasoron kialakult állapothoz igazodjon, ennek hiányában magastető 32-45 fok hajlásszöggel
a3) „Lf-okt” építési övezetben nincs megkötve
b) Tetőhéjalás
Elsősorban égetett agyagcserép, vagy a felületében és színében ahhoz hasonló egyéb tetőfedő anyag
c) Homlokzatszínezés
A homlokzatokon a településen hagyományos színezést kell alkalmazni.
d) Épületszélesség
d1) „Lf-K” és „Lf-1” építési övezetben legfeljebb 9 m
d2) „Lf-okt” építési övezetben nincs megkötve
e) Közterület felőli kerítés
Épített jellegű, 1,5-1,8 m magas kerítés építendő a településen hagyományos építőanyagok, formák és díszítések felhasználásával.
f) Gépjárművek elhelyezése az 5. § (6) bekezdés figyelembevételével történjen.

VEGYES TERÜLET

Településközpont vegyes terület - Vt

17. § (1)23

(2)24 Településközpont vegyes területen elhelyezhető épületek és építmények

a) Vt-1-5 jelű építési övezetekben az OTÉK vonatkozó előírásai szerinti épületek és építmények, valamint az ezekhez köthető funkciójú melléképítmények helyezhetők el.

b) Vt-okt, Vt-eü, Vt-sz, Vt-p, Vt-vh, Vt-t, Vt-sgy jelű építési övezetekben a sajátos funkcióhoz köthető építmények és melléképítmények helyezhetők el.

c) Vt-6-7 jelű építési övezetekben

ca) elhelyezhető építési telkenként 1 db, legfeljebb 2 lakásos lakóépület, Igazgatási épület, kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó, szálláshely-szolgáltató épület, egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épület, valamint az ezekhez köthető funkciójú melléképítmények

cb) kivételesen elhelyezhető nem zavaró hatású, egyéb gazdasági tevékenység céljára szolgáló épület, termelő kertészeti építmény, valamint az ezekhez köthető funkciójú melléképítmények

cc) nem helyezhető el egyéb közösségi szórakoztató épület, parkolóház, üzemanyagtöltő, sportépítmény.

d) Vt-8 jelű építési övezetben

da) elhelyezhető igazgatási épület, kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó épület, csak nappali funkcióval egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épület, valamint az ezekhez köthető funkciójú melléképítmények

db) kivételesen elhelyezhető nem zavaró hatású, egyéb gazdasági tevékenység céljára szolgáló épület, termelő kertészeti építmény, valamint az ezekhez köthető funkciójú melléképítmények

dc) nem helyezhető el lakóépület, szálláshely-szolgáltató épület, éjszakai funkcióval rendelkező egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épület, egyéb közösségi szórakoztató épület, parkolóház, üzemanyagtöltő, sportépítmény.

(3)25 A közművesítettség mértéke legalább

a) Vt-1-5, Vt-okt, Vt-eü, Vt-sz, Vt-p, Vt-vh, Vt-t, Vt-sgy jelű építési övezetekben

aa) közüzemi energiaszolgáltatás (villamos energia és távhő, vagy vezetékes gáz, ahol a vezetékes gáz nem biztosítható, tartályos gáz)

ab) közüzemi ivóvíz szolgáltatás

ac) közüzemi szennyvízelvezetés és –tisztítás (azokon a területeken, ahol azt külön jogszabály lehetővé teszi, a szennyvízcsatorna kiépítéséig szakszerű közműpótló alkalmazandó)

ad) közterületi nyílt vagy zárt rendszerű csapadékvíz-elvezetés

Az aa)-ad) pontok szerinti közművek együttes megléte külön jogszabályban rögzített határidőre biztosítandó.

b) Vt-6-8 jelű építési övezetekben

ba) közüzemi villamos energiaszolgáltatás

bb) közüzemi ivóvíz szolgáltatás

bc) közüzemi szennyvízelvezetés és –tisztítás (azokon a területeken, ahol azt külön jogszabály lehetővé teszi, a szennyvízcsatorna kiépítéséig szakszerű közműpótló alkalmazandó)

bd) közterületi nyílt vagy zárt rendszerű csapadékvíz-elvezetés

A ba)-bd) pontok szerinti közművek együttes megléte külön jogszabályban rögzített határidőre biztosítandó.

(4) Az egyes építési övezetekben betartandó telekalakítási és építési előírások a következők:

a) A „Vt-1” jelű építési övezet

(Szentháromság utca déli szakasz, kompkikötő környéke)

legkisebb telekterület

400 m2

legkisebb utcai telekszélesség

12 m

beépítési mód

zártsorú

legnagyobb beépítettség

80%

legkisebb/legnagyobb építménymagasság

utcai épület esetében 5,50 m / 6,50 m, a Püspöktemplom műemléki környezetében 4,50 m
(a megengedett legnagyobb értéket az utcai homlokzat magassága külön sem haladhatja meg)
udvari épület esetében 2,00 m / 5,50 m

előkert

0 m, ez egyben a kötelező utcai építési vonal is

oldalkert

OTÉK szerint
ld. 7. § (2) bekezdést is

hátsókert

0 m

zöldfelületi mutató

min. 10%
b) A „Vt-2” jelű építési övezet

(Dózsa György utca a Bakács utcáig, Eötvös utca D-i oldal, Szent János utca K-i oldal)

legkisebb telekterület

550 m2

legkisebb utcai telekszélesség

16 m

beépítési mód

zártsorú

legnagyobb beépítettség

80%

legkisebb/legnagyobb építménymagasság

utcai épület esetében 7,00 m / 8,00 m
(a megengedett legnagyobb értéket az utcai homlokzat magassága külön sem haladhatja meg)
udvari épület esetében 2,00 m / 7,00 m

előkert

szabályozási terv szerint, ennek hiányában 0 m, ami egyben a kötelező utcai építési vonal is

oldalkert

OTÉK szerint
ld. 7. § (2) bekezdést is

hátsókert

0 m

zöldfelületi mutató

min. 10%
c) A „Vt-3” jelű építési övezet

(Dózsa György utca a Bakács utcától K-re, Szabadság utca a Táncsics utca és a Vörösmarty utca között, Szentháromság utca – Szabadság utca sarok)

legkisebb telekterület

550 m2

legkisebb utcai telekszélesség

20 m

beépítési mód

zártsorú

legnagyobb beépítettség

80%

legkisebb/legnagyobb építménymagasság

utcai épület esetében 10,00 m / 11,00 m
(a megengedett legnagyobb értéket az utcai homlokzat magassága külön sem haladhatja meg)
udvari épület esetében 2,00 m / 7,00 m

Előkert

0 m, ez egyben a kötelező utcai építési vonal is

oldalkert

OTÉK szerint
ld. 7. § (2) bekezdést is

hátsókert

0 m

zöldfelületi mutató

min. 10%
d) A „Vt-4” jelű építési övezet

(a sétálóutca)

legkisebb telekterület

550 m2

legkisebb utcai telekszélesség

16 m

beépítési mód

zártsorú

legnagyobb beépítettség

80%

legkisebb/legnagyobb építménymagasság

utcai épület esetében 8,00 m / 9,00 m
(a megengedett legnagyobb értéket az utcai homlokzat magassága külön sem haladhatja meg)
udvari épület esetében 2,00 m / 7,00 m

előkert

0 m, ez egyben a kötelező utcai építési vonal is

oldalkert

OTÉK szerint
ld. 7. § (2) bekezdést is

hátsókert

0 m

zöldfelületi mutató

min. 10%
e) A „Vt-5” jelű építési övezet – az Eötvös utca északi oldala

legkisebb telekterület

550 m2

legkisebb utcai telekszélesség

20 m

beépítési mód

zártsorú

legnagyobb beépítettség

80%

legkisebb/legnagyobb építménymagasság

egyedi szabályozás az önkormányzati főépítész szakvéleményének figyelembevételével a következők szerint:
1217/1-2, 1192 hrsz. 7,00 m / 8,00 m
1193-1196 hrsz. 6,00 m / 7,00 m
1197 hrsz. 7,00 m / 8,00 m
1198 hrsz. 9,00 m / 10,00 m
1199- 1200 hrsz. 7,00 m / 8,00 m
1201 hrsz. (könyvtár) 10,00 m / 11,00 m
1202-1203 hrsz. 7,00 m / 8,00 m
(a megengedett legnagyobb értéket az utcai homlokzat magassága külön sem haladhatja meg)

előkert

0 m, ez egyben a kötelező utcai építési vonal is

oldalkert

OTÉK szerint
ld. 7. § (2) bekezdést is

hátsókert

0 m

zöldfelületi mutató

min. 10%
f) Településközpont vegyes terület sajátos építési övezetei:
f1) „Vt-okt” jelű építési övezet – oktatási-művelődési rendeltetésű építmények

(Kisfaludy K. Gimnázium, Radnóti M. Szakközépiskola, Széchenyi I. Műv. Központ, Schneider L. Művészeti Iskola, Boldog Gizella Kat. Ált. Isk., Fogyatékosok Ált. iskolája, Eötvös utcai óvoda)

legkisebb telekterület

3000 m2

beépítési mód

zártsorú

legnagyobb beépítettség

50%

legkisebb/legnagyobb építménymagasság

3,00 m / 8,00 m,
tornacsarnok esetében / 10,50 m

előkert

a kialakult utcaképhez igazodjon

oldalkert

OTÉK szerint

hátsókert

a kialakult állapothoz igazodjon

zöldfelületi mutató

min. 30%
f2) „Vt-eü” jelű építési övezet – egészségügyi rendeltetésű építmények elhelyezésére

legkisebb telekterület

2000 m2

beépítési mód

zártsorú

legnagyobb beépítettség

50%

legkisebb/legnagyobb építménymagasság

kialakult
(tetőtér beépítés, emelet ráépítés az önkormányzati főépítész és az örökségvédelmi hatóság előzetes szakvéleménye figyelembevételével engedélyezhető)

előkert

a kialakult utcaképhez igazodjon

oldalkert

OTÉK szerint

hátsókert

a kialakult állapothoz igazodjon

zöldfelületi mutató

min. 30%
f3) „Vt-sz” jelű építési övezet – szociális rendeltetésű építmények elhelyezésére (Idősek otthona - Gólya utcai)

legkisebb telekterület

3000 m2

beépítési mód

zártsorú

legnagyobb beépítettség

60%

legkisebb/legnagyobb építménymagasság

utcai épület esetében 4,50 m / 5,50 m
udvari épület esetében 2,50 m / 7,00 m

előkert

a kialakult utcaképhez igazodjon

oldalkert

OTÉK szerint

hátsókert

7 m

zöldfelületi mutató

min. 20%
f4) „Vt-p” jelű építési övezet – piactér és építményei elhelyezésére

legkisebb telekterület

100 m2

beépítési mód

zártsorú

legnagyobb beépítettség

80%

legkisebb/legnagyobb építménymagasság

a Városház és a Jókai utcák felől az utcai telekhatártól számított 12 m-es sávban
6,00 m / 7,00 m
a belső területen 3,00 m / 5,00 m

előkert

0 m

oldalkert

OTÉK szerint

hátsókert

0 m

zöldfelületi mutató

min. 10%
f5) „Vt-vh” jelű építési övezet – városháza

legkisebb telekterület

kialakult, megtartandó

beépítési mód

zártsorú

legnagyobb beépítettség

80%

legkisebb/legnagyobb építménymagasság

kialakult, megtartandó

előkert

0 m

oldalkert

OTÉK szerint

hátsókert

0 m

zöldfelületi mutató

min. 10%
f6) „Vt-t” jelű építési övezet - egyházi építmények (templomok)

legkisebb telekterület

kialakult

beépítési mód

kialakult

legnagyobb beépítettség

kialakult

legkisebb/legnagyobb építménymagasság

kialakult, harangtorony építhető

előkert

kialakult

oldalkert

kialakult

hátsókert

kialakult

zöldfelületi mutató

kialakult
f7)”Vt-sgy” jelű építési övezet – Selyemgyár

sajátos rendeltetés

funkcióváltás közösségi rendeltetésű intézményi célra (pl. alkalmi rendezvények háza, vásárcsarnok)
a funkcióváltásig építési munka csak karbantartási, vagy környezetvédelmi célú beruházásként végezhető

legkisebb telekterület

kialakult, megtartandó

beépítési mód

zártsorú

legnagyobb beépítettség

80%

legkisebb/legnagyobb építménymagasság

3,00 m / 8,00 m

előkert

0 m

oldalkert

OTÉK szerint

hátsókert

0 m

zöldfelületi mutató

min. 10%
g) 26 A „Vt-6” jelű építési övezet

(Bári út É-i oldal kialakult beépítésű utcái)

ga) nyeles telek nem alakítható ki
gb) legkisebb telekterület 720 m2
gc) legkisebb utcai telekszélesség 14 m
gd) beépítési mód oldalhatáron álló
ge) legnagyobb beépítettség 40%
gf) legnagyobb építménymagasság 4,50 m (ezen belül a lejtő felőli homlokzat magassága legfeljebb 5,50 m)
gg) legkisebb előkert a kialakult utcaképhez igazodjon
gh) legkisebb oldalkert OTÉK szerint
gi) legkisebb hátsókert a kialakult állapothoz igazodjon
gj) zöldfelületi mutató min. 40%
h) A „Vt-7” jelű építési övezet

(Bári út É-i oldal új beépítésű utcái)

ha) nyeles telek nem alakítható ki
hb) legkisebb telekterület 800 m2
hc) legkisebb utcai telekszélesség 18 m
hd) beépítési mód oldalhatáron álló
he) legnagyobb beépítettség 30%
hf) legnagyobb építménymagasság 4,50 m (ezen belül a lejtő felőli homlokzat magassága legfeljebb 5,50 m)
hg) legkisebb előkert 5 m, az utcai építési vonal az utcai telekhatártól számított legfeljebb 8 m-re lehet, saroktelkek esetében a hosszabbik telekhatár felől 3 m
hh) legkisebb oldalkert OTÉK szerint
hi) legkisebb hátsókert 10 m
hj) zöldfelületi mutató min. 50%
i) A „Vt-8” jelű építési övezet

(Bári út D-i oldal)

ia) legkisebb telekterület 400 m2
ib) legkisebb utcai telekszélesség 10 m
ic) beépítési mód oldalhatáron álló
id) legnagyobb beépítettség 60%
ie) legnagyobb építménymagasság 5,00 m
if) legkisebb előkert a kialakult utcaképhez igazodjon
ig) legkisebb oldalkert OTÉK szerint
ih) legkisebb hátsókert a kialakult utcaképhez igazodjon
ii) zöldfelületi mutató min. 20%
(5) Építmények kialakítására vonatkozó előírások
a) Tetőidom és hajlásszög
A bruttó alapterület legalább 50%-át magastetővel kell fedni.
b) Tetőhéjalás magastető esetén
Elsősorban égetett agyagcserép, vagy a felületében és színében ahhoz hasonló egyéb tetőfedő anyag
c) Homlokzatszínezés
A homlokzatokon a településen hagyományos színezést kell alkalmazni az önkormányzati főépítész szakvéleményének figyelembevételével.
d) Építészeti karakter
„Vt-sgy” építési övezetben az ipartörténeti értékek és az építészeti karakter a funkcióváltást követően is megőrzendő.
e) 27 Közterület felőli kerítés
ea) Vt-1-5, Vt-8, Vt-okt, Vt-eü, Vt-sz, Vt-p, Vt-vh, Vt-t, Vt-sgy jelű építési övezetekben épített jellegű, az utcasoron kialakult állapothoz igazodóan tömör, vagy áttört 1,5-1,8 m magas kerítés építendő a településen hagyományos építőanyagok, formák és díszítések felhasználásával.
eb) Vt-6-7 jelű építési övezetekben épített jellegű, az utcasoron kialakult állapothoz igazodóan tömör, vagy áttört 1,5-1,8 m magas kerítés építendő a településen hagyományos építőanyagok, formák és díszítések felhasználásával, vagy 1,5- 1,8 m magas élősövény telepítendő.
f) Gépjárművek elhelyezése az 5. § (6) bekezdés figyelembevételével történjen.

GAZDASÁGI TERÜLETEK

Kereskedelmi, szolgáltató terület - Gksz

18. § (1)28

(2) A területen elhelyezhető építmények

a) A Gksz-1 és Gksz-2 jelű építési övezetekben a városi oldalon a Pécsi út – vasút vonalától északra fekvő területek kivételével az OTÉK 19. § szerinti építmények helyezhetők el.

b) A Gksz-1 és Gksz-2 jelű építési övezetekben a városi oldalon a Pécsi út – vasút vonalától északra fekvő területeken, valamint a Gksz-3 építési övezetben az OTÉK 19. § (2) 1., 3., 4., 5. pontja szerinti építmények helyezhetők el, a (3) bekezdés 1. pontban felsoroltak még kivételesen sem helyezhetők el. A Gksz-2 építési övezet Dunával határos ingatlanjain a szükséges hatósági engedélyek birtokában kikötő létesíthető.

c) A Gksz-4 jelű építési övezetben az OTÉK 19. § szerinti építmények helyezhetők el.

(3)29 A közművesítettség mértéke legalább

a) közüzemi villamos energiaszolgáltatás

b) közüzemi ivóvíz szolgáltatás

c) közüzemi szennyvízelvezetés és –tisztítás (azokon a területeken, ahol azt külön jogszabály lehetővé teszi, a szennyvízcsatorna kiépítéséig szakszerű közműpótló alkalmazandó)

d) közterületi nyílt vagy zárt rendszerű csapadékvíz-elvezetés

Az a)-d) pontok szerinti közművek együttes megléte külön jogszabályban rögzített határidőre biztosítandó.

(4) Az egyes építési övezetekben betartandó telekalakítási és építési előírások a következők:

a) „Gksz-1” jelű építési övezet – a városi szövetbe ékelődött területek

legkisebb telekterület

900 m2

legkisebb utcai telekszélesség

30 m

beépítési mód

oldalhatáron álló

legnagyobb beépítettség

60%

legkisebb/legnagyobb építménymagasság

2,50 m / 7,50 m
(a megengedett legnagyobb értéket technológiai jellegű építmény magassága meghaladhatja)

előkert

a kialakult állapothoz igazodjon

oldalkert

OTÉK szerint

hátsókert

a kialakult állapothoz igazodjon

zöldfelületi mutató

min. 20%

közterület felőli kerítés

épített jellegű, 1,8-2,0 m magas kerítés
b) „Gksz-2” jelű építési övezet

legkisebb telekterület

900 m2

legkisebb utcai telekszélesség

30 m

beépítési mód

szabadonálló

legnagyobb beépítettség

60%

legkisebb/legnagyobb építménymagasság

2,50 m / 7,50 m
(a megengedett legnagyobb értéket technológiai jellegű építmény magassága meghaladhatja)

előkert

a kialakult állapothoz igazodjon, ennek hiányában 5 m

oldalkert

a kialakult állapothoz igazodjon, ennek hiányában 6 m

hátsókert

a kialakult állapothoz igazodjon, ennek hiányában 8 m, lakóterülettel szomszédos építési telken 15 m

zöldfelületi mutató

min. 20%

közterület felőli kerítés

épített jellegű, 1,8-2,0 m magas kerítés
c) „Gksz-3” jelű építési övezet – a Bári út É-i oldala

legkisebb telekterület

900 m2

legkisebb utcai telekszélesség

20 m

beépítési mód

szabadonálló

legnagyobb beépítettség

60%

legkisebb/legnagyobb építménymagasság

2,50 m / 5,00 m
(a megengedett legnagyobb értéket technológiai jellegű építmény magassága meghaladhatja)

Előkert

5 m

Oldalkert

4 m

Hátsókert

6 m

zöldfelületi mutató

min. 20%

közterület felőli kerítés

épített jellegű, 1,8-2,0 m magas kerítés
d) „Gksz-4” jelű építési övezet – a Pécsi út bevezető szakaszának D-i oldala

legkisebb telekterület

1500 m2

legkisebb utcai telekszélesség

30 m

beépítési mód

szabadonálló

legnagyobb beépítettség

50%

legkisebb/legnagyobb építménymagasság

3,50 m / 8,00 m

Előkert

10 m

oldalkert

10 m

hátsókert

10 m

zöldfelületi mutató

min. 20%

közterület felőli kerítés

épített jellegű, 1,8-2,0 m magas kerítés
e) „Gksz-u” jelű övezet a terület belső feltárását szolgáló, közforgalom számára megnyitott magánutak számára
e1) Az utak kialakítása a külön jogszabályban és szabványokban rögzített előírások szerint történhet.
(5) Építési telken belüli zöldfelületek kialakítása
a) Az építési telkek növényesítése a jelen rendelet 36. §-ban részletezett beültetési kötelezettség szerint, a városi főkertész szakvéleményének figyelembevételével készített kertépítészeti terv alapján történhet. A belső zöldfelületek legalább 50%-át őshonos, vagy honos fafajokkal fásítani kell.
b) Lakóterülettel szomszédos telekhatár mellett legalább 10 m széles, háromszintű növényállomány telepítendő és tartandó fenn.
c) Fapótlásként a kivágott fa 1 m magasságban mért törzs-körméretének 3x-ával egyező összméretű fák ültethetők.

Ipari terület - Gip

19. § (1)30

(2) A területen az OTÉK 20. § (4) bekezdés szerinti építmények helyezhetők el. Az OTÉK 20. § (5) bekezdés szerinti építmények a területen még kivételesen sem helyezhetők el.

(3)31 A közművesítettség mértéke legalább

a) közüzemi villamos energiaszolgáltatás

b) közüzemi ivóvíz szolgáltatás

c) közüzemi szennyvízelvezetés és –tisztítás (azokon a területeken, ahol azt külön jogszabály lehetővé teszi, a szennyvízcsatorna kiépítéséig szakszerű közműpótló alkalmazandó)

d) közterületi nyílt vagy zárt rendszerű csapadékvíz-elvezetés

Az a)-d) pontok szerinti közművek együttes megléte külön jogszabályban rögzített határidőre biztosítandó.

(4) Az egyes építési övezetekben betartandó telekalakítási és építési előírások a következők:

a) „Gip-E” jelű építési övezet – egyéb ipari terület

legkisebb telekterület

900 m2

legkisebb utcai telekszélesség

30 m

beépítési mód

szabadonálló

legnagyobb beépítettség

50%

legkisebb/legnagyobb építménymagasság

10,50 m
(a megengedett legnagyobb értéket technológiai jellegű építmény magassága meghaladhatja)

előkert

a kialakult állapothoz igazodjon, ennek hiányában 5 m

oldalkert

6 m

hátsókert

6 m

zöldfelületi mutató

min. 25%

közterület felőli kerítés

épített jellegű, 1,8 –2,0 m magas kerítés
b) 32 A „Gip-EK” jelű építési övezet – az Öntöde területe
ha) legkisebb telekterület 2500 m2
hb) legkisebb utcai telekszélesség 20 m
hc) beépítési mód zártsorú
hd) legnagyobb beépítettség 50%
he) legnagyobb építménymagasság utcai épület esetében 6,50 m (ezen belül az utcai homlokzat magassága a kialakult utcaképhez igazodjon), udvari épület esetében 8,50 m
hf) legkisebb előkert 0 m, a Kossuth Lajos utca felől a kötelező építési vonal az utcai telekhatár
hg) legkisebb oldalkert OTÉK szerint
hh) legkisebb hátsókert 0 m
hi) zöldfelületi mutató min. 25%
hj) közterület felőli kerítés épített jellegű, tömör, 1,7-2,4 m magas legyen
(5) Építési telken belüli zöldfelületek kialakítása
a) Az építési telkek növényesítése a jelen rendelet 36. §-ban részletezett beültetési kötelezettség szerint, a városi főkertész szakvéleményének figyelembevételével készített kertépítészeti terv alapján történhet. A belső zöldfelületek legalább 50%-át őshonos, vagy honos fafajokkal fásítani kell.
b) Fapótlásként a kivágott fa 1 m magasságban mért törzs-körméretének 3x-ával egyező összméretű fák ültethetők.

ÜDÜLŐTERÜLET

Hétvégi házas terület - Üh

20. § (1) A hétvégi házas területen legfeljebb két üdülőegységes üdülőépületek, a (3) bekezdés szerinti paraméterek teljesülése esetén a kialakult állapotra való tekintettel legfeljebb egylakásos lakóépületek helyezhetők el.

(2)33 A közművesítettség mértéke legalább

a) közüzemi villamos energiaszolgáltatás

b) közüzemi ivóvíz szolgáltatás

c) közüzemi szennyvízelvezetés és –tisztítás (azokon a területeken, ahol azt külön jogszabály lehetővé teszi, a szennyvízcsatorna kiépítéséig szakszerű közműpótló alkalmazandó)

d) közterületi nyílt vagy zárt rendszerű csapadékvíz-elvezetés

Az a)-d) pontok szerinti közművek együttes megléte külön jogszabályban rögzített határidőre biztosítandó.

(3) Lakóépület elhelyezésének feltételei

a) legalább 600 m2 telekterület

b) legalább 16 m utcai telekszélesség

c) közüzemi ivóvíz és villamosenergia szolgáltatás megléte

d) szilárd burkolatú úton történő megközelíthetőség

(4) Az egyes építési övezetekben az építési telek kialakítására és beépítésére vonatkozó előírások

a) Az „Üh-1” jelű építési övezet - Cselehegy

telekalakítás

nyeles telek nem alakítható ki

legkisebb telekterület

650 m2

legkisebb utcai telekszélesség

20 m

beépítési mód

szabadonálló

legnagyobb beépítettség

20%

legkisebb/legnagyobb építménymagasság

2,50 m / 4,50 m
(ezen belül a lejtő felőli homlokzat magassága legfeljebb 5,50 m lehet)

előkert

a kialakult utcaképhez igazodjon

oldalkert

OTÉK szerint

hátsókert

a kialakult utcaképhez igazodjon

zöldfelületi mutató

min. 60%
b) Az „Üh-2” jelű építési övezet – Cselevölgy, Dunapart

telekalakítás

nyeles telek nem alakítható ki

legkisebb telekterület

550 m2

legkisebb utcai telekszélesség

16 m

beépítési mód

szabadonálló

legnagyobb beépítettség

20%

legkisebb/legnagyobb építménymagasság

2,50 m / 4,50 m

előkert

a kialakult utcaképhez igazodjon

oldalkert

OTÉK szerint

hátsókert

a kialakult utcaképhez igazodjon

zöldfelületi mutató

min. 60%
(5) Építmények kialakítására vonatkozó előírások
a) Tetőidom és hajlásszög
Magastető legfeljebb 45 fok hajlásszöggel, az utcasoron kialakult tetőgerinc-iránnyal
b) Tetőhéjalás
Elsősorban égetett agyagcserép, vagy a felületében és színében ahhoz hasonló egyéb tetőfedő anyag
c) Homlokzatszínezés
A homlokzatokon a településen hagyományos színezést kell alkalmazni.
d) Épületszélesség
Legfeljebb 9 m
e) Közterület felőli kerítés
1,2-1,5 m magas élősövény, vagy a közterület felől növénnyel takart áttört kerítés

KÜLÖNLEGES TERÜLETEK - K

21. § (1)34

(2) A területen az építési övezetek céljának és használatának megfelelő rendeltetésű építmények helyezhetők el.

(3) Az egyes építési övezetekben az építési telek kialakítására és beépítésére vonatkozó előírások

a) A „Kte” jelű különleges területek temetkezési célra

közművesítettség

legalább részleges közművesítettség

legkisebb telekterület

8000 m2

beépítési mód

szabadonálló

legnagyobb beépítettség

20%

legnagyobb építménymagasság

4,50 m
sajátos funkciójú építmény – pl. harangtorony – esetén 15 m

előkert

a kialakult utcaképhez igazodjon

oldalkert

OTÉK szerint

hátsókert

20 m

zöldfelületi mutató

min. 40%
a terület még fel nem használt részein az előfásítást, az utak, parcellák előzetes kialakítását kertépítészeti tervek alapján el kell végezni

utcai kerítés

épített jellegű, tömör, hagyományos anyagú és díszítésű, legfeljebb 2,0 m magas kerítés
b) A „Ksp” jelű különleges terület sportolási célra

közművesítettség

teljes közművesítettség

legkisebb telekterület

8000 m2

beépítési mód

szabadonálló

legnagyobb beépítettség

10%

legkisebb/legnagyobb építménymagasság

3,00 m / 7,50 m

előkert

10 m

oldalkert

10 m

hátsókert

10 m

zöldfelületi mutató

min. 60%*
*Az oldalsó és hátsó telekhatárok mellé legalább 2 sor, őshonos, vagy honos fajokból álló takaró fásítás telepítendő és tartandó fenn.
c) A „Kke” jelű különleges terület nagykiterjedésű kereskedelmi, szolgáltató létesítmények elhelyezése céljára

közművesítettség

teljes közművesítettség

legkisebb telekterület

1500 m2

beépítési mód

oldalhatáron álló

legnagyobb beépítettség

40%

legkisebb/legnagyobb építménymagasság

3,50 m / 8,00 m

előkert

10 m

oldalkert

OTÉK szerint

hátsókert

10 m

zöldfelületi mutató

min. 40%*

utcai kerítés

épített jellegű, legfeljebb 2,0 m magas legyen

parkoló kialakítása

legfeljebb 4 gépkocsi-állásonként 1 db közepes termetű fa ültetendő
*A belső zöldfelületek kialakítása tervezői jogosultsággal rendelkező kertépítész által készített szakterv alapján történjen. A belső zöldfelületek legalább 40%-át őshonos, vagy honos fafajokkal fásítani kell.
d) A „Kre” jelű különleges terület rekreációs célra

közművesítettség

teljes közművesítettség

legkisebb telekterület

4000 m2

beépítési mód

zártsorú

legnagyobb beépítettség

40%

legkisebb/legnagyobb építménymagasság

2,50 m / 8,50 m, sportcsarnok esetén 10,50 m

előkert

0 m

oldalkert

OTÉK szerint

hátsókert

0 m

zöldfelületi mutató

min. 40%
*A szabályozási terven jelölt telekhatárok mellett az ott jelölt szélességű, háromszintű növényállomány telepítendő és tartandó fenn.
e) A „Khu” jelű különleges területek hulladékgazdálkodási célra

közművesítettség

részleges közművesítettség

legkisebb telekterület

5000 m2

beépítési mód

szabadonálló

legnagyobb beépítettség

10%

legkisebb/legnagyobb építménymagasság

3,00 m / 7,50 m,
technológiai jellegű építmény esetén max. 30 m

előkert

0 m
Az építmények portaépület, mérlegház és kerékpártároló kivételével a közterületi határvonalaktól legalább 10 m-re építendők

oldalkert

10 m

hátsókert

10 m

zöldfelületi mutató

min. 40%*

utcai kerítés

épített jellegű, tömör, vagy növényzettel befuttatott áttört, legalább 1,80 m magas kerítés építendő
*A terület telekhatárai mentén a jelen rendelet 36. §-ban részletezett beültetési kötelezettség alapján, a városi főkertész szakvéleményének figyelembevételével legalább 10 m széles, három lombkorona-szintű, őshonos, vagy honos fafajokból álló védőfásítás telepítendő és tartandó fenn.
f) A „Kap” jelű különleges terület egyes közlekedési létesítmények elhelyezése céljára – autóbusz pályaudvar

közművesítettség

teljes közművesítettség

legkisebb telekterület

kialakult

beépítési mód

kialakult

legnagyobb beépítettség

kialakult

legkisebb/legnagyobb építménymagasság

3,00 m / 7,50 m

előkert

0 m

oldalkert

OTÉK szerint

hátsókert

0 m

zöldfelületi mutató

kialakult
h) 35 A „Kmü-1” jelű különleges terület egyes, a szomszédos lakófunkciót nem zavaró mezőgazdasági üzemi létesítmények elhelyezése céljára
ha) legkisebb telekterület 1500 m2
hb) legkisebb utcai telekszélesség 20 m
hc) beépítési mód szabadon álló
hd) legnagyobb beépítettség 40%
he) legnagyobb építménymagasság 7,50 m
hf) legkisebb előkert 5 m
hg) legkisebb oldalkert 8 m
hh) legkisebb hátsókert 10 m
hi) zöldfelületi mutató min. 40%
hj) közterület felőli kerítés épített jellegű, 1,8-2,5 m magas legyen
hk) Az építési telkek növényesítése szaktervező által készített kertépítészeti terv alapján történhet.
g) A „Kmü” jelű különleges terület egyes mezőgazdasági üzemi létesítmények elhelyezése céljára

közművesítettség

legalább részleges közművesítettség

legkisebb telekterület

3000 m2

legkisebb utcai telekszélesség

30 m

beépítési mód

szabadonálló

legnagyobb beépítettség

40%

legkisebb/legnagyobb építménymagasság

2,50 m / 10,50 m,
technológiai jellegű építmény esetén max. 30 m

előkert

0 m
Az építmények portaépület, mérlegház és kerékpártároló kivételével a közterületi határvonalaktól legalább 10 m-re építendők

oldalkert

10 m

hátsókert

10 m

zöldfelületi mutató

min. 40%*

közterület felőli kerítés

épített jellegű, 1,8-2,0 m magas kerítés
*Építési telken belüli zöldfelületek kialakítása
- A 36. § szerinti beültetési kötelezettség szerint az építési telkek telekhatárai mellett három lombkorona-szintű (gyep + 40 db cserje / 150 m2 + 1 db nagy lombkoronájú fa / 150 m2) növényzet telepítendő és tartandó fenn.
- Ugyancsak a 36. § szerinti beültetési kötelezettség vonatkozik az építési telkek belső növényesítésére, ami szaktervező által készített kertépítészeti terv alapján történhet. A belső zöldfelületek legalább 50%-át őshonos, vagy honos fafajokkal fásítani kell.
- Fapótlásként a kivágott fa 1 m magasságban mért törzs-körméretének 3x-ával egyező összméretű fák ültethetők.
- A telepítendő növényzet kiválasztása a városi főkertész szakvéleményének figyelembevételével történjen.

A BEÉPÍTÉSRE NEM SZÁNT TERÜLETEK

Közlekedési és közműterület

22. § (1)36

(2) A közúti közlekedési területek („Köu-„)

a) A város közúti hálózatának elemei

Út

Közlekedési terület jele

Közlekedési terület szélessége

57. sz. út új nyomvonala

57. sz. út jelenlegi nyomvonala

56. sz. főút jelenlegi nyomvonala

KÖu-1

40 m

50 m


26-40 m

5107. j. út jelenlegi nyomvonala

5117. j. út
Mohács-Kölked összekötő út

5606. j. út
Somberek-Pécsvárad ök. út

5607. j. út
Mohács-Pécsvárad ök. út

KÖu-2

meglévő
(16-18 m)

meglévő
(18-26 m)

meglévő
(14-20 m)

meglévő
(18-24 m)

51151. j. út
Felsőkandai bekötő út

51145. j. út
Dunafalvai bekötő út

KÖu-3

meglévő
(10-14 m)

meglévő
(12-18 m)

Nagynyárádra vezető út



Mezőgazdasági és zártkerti utak

Szélesítés esetén

KÖu-4

30 m
meglévő
(4-12 m)

min. 10,0 m

57. sz. út új nyomvonala

57. sz. út jelenlegi nyomvonala (Pécsi út)

5121. j. út (Eszéki út, Kossuth L. utca)

KÖu-5

30-40 m

meglévő
(16-20 m)

meglévő
(18-28 m)

Északnyugati iparterület gyűjtő útja

Nagynyárádi út

KÖu-6

22 m


22 m

5117. j. út (Jókai M. utca., Felszabadulás u.)

a komphoz vezető út (Szabadság u., Szent János utca)

5107. j. út belterületi szakasza


Dózsa Gy. utca

Rákóczi utca

Baross utca

Liszt F. utca

Bajcsy-Zsilinszky utca

Iparterületi gyűjtőút

KÖu-6

meglévő
(10-32 m)

meglévő
(18-25 m)


meglévő
(16 m)

meglévő
(18-28 m)
meglévő
(16-30 m)
meglévő
(10-16 m)
meglévő
(24-42 m)
meglévő
(12-18 m)
meglévő
(22-36 m)

Meglévő kiszolgáló utak

Tervezett kiszolgáló utak

KÖu-7

meglévő
(8-20) m
12-20 m

Kerékpárút

KÖu-8

min. 6,0 m

Gyalogút

KÖu-9

min. 4,0 m

Közterületi parkoló

KÖu-p

b) 37
c) Közlekedési terület fásítása
c1) A 16 m közterületi szélességet elérő közlekedési területeken legalább egyoldali (K-Ny irányú úttengely esetén a déli, É-D irányú úttengely esetén a nyugati oldalon) fásított sávot kell létesíteni. Az előírás kül- és belterületre egyaránt vonatkozik.
c2) Fásítás, fasor kialakítása, a pótlásra előírt faj kiválasztása során helyben honos fajokat kell alkalmazni.
c3) Utcai fasor a 6. sz. függelék figyelembevételével telepíthető.
c4) Személygépkocsi parkolók kizárólag fás-cserjés zöldsávokkal tagolt kialakításban létesíthetők. A parkolók az OTÉK előírásai szerint fásítandók.
d) Közlekedési övezetbe sorolt területen belül a 2. sz. függelék szerinti védett fasorokat tartalmazó közhasználatú területsávokra (zöld-, és burkolt felületek, növényzetek) az alábbiak az érvényesek:
d1) Fakivágás csak a növényállomány egészségi állapotának, esztétikai értékének megtartása, javítása érdekében történhet.
d2) Fapótlás azonos fajjal vagy kertépítészeti, dendrológiai szakvéleményben megadott fafajjal történhet, min 14/16 szabvány sorfával.
d3) Védett fasor zöldsávjában illetve a fasor vonalában hirdető és reklámtábla nem helyezhető el.
d4) A zöldterületek csökkentése csak műszakilag indokolt esetben történhet a fasor távlati pótlási-bővítési lehetőségeinek megtartásával.
d5) A köztéri bútorozás egységes megjelenésű, hangulatú berendezésekkel történjen.
(3) A kötöttpályás közlekedési területek („Kök-„)
a) A város kötöttpályás közlekedési hálózatának elemei
a1) Villány – Mohács B2 besorolású vasúti mellékvonal
a2) Iparvágányok a gazdasági területen
b) 38
(4) A vízi közlekedési területek („Köv-„)
a) A város vízi közlekedési területei – kikötők
b) A területen a vízi közlekedési funkcióhoz köthető építmények helyezhetők el a külön jogszabályban előírtak figyelembevételével.
(5) Közmű létesítmények elhelyezésére vonatkozó előírások
a) 39
b) 40
c) Bármilyen okból feleslegessé vált közműhálózatot, létesítményt el kell bontani, funkció nélküli vezeték nem hagyható meg. Használaton kívüli légvezeték (villamos, távközlési) a használat megszűnését követő 8 napon belül elbontandó.
d) Új út építésénél, útrekonstrukciónál a tervezett közművek egyidejű kiépítéséről, a meglévő közművek szükséges rekonstrukciójáról gondoskodni kell.
e) A magas talajvízállásos, feltöltéses területen közműhálózatokat, létesítményeket építeni csak talajmechanikai szakvélemény alapján szabad.
f) A járulékos közműlétesítmények (transzformátor, gáznyomáscsökkentő, hőközpont, stb.) elhelyezésénél a városképi megjelenítésre, a környezetvédelmi és esztétikai követelményekre fokozott figyelmet kell fordítani.
g) Műemléki környezetben, valamint újonnan kialakításra kerülő lakóterületen villamos energia és távközlési hálózat csak földkábellel létesíthető.
(6) 41 Nem vonalas jellegű közmű- (pl. szennyvíz-átemelő, vízmű kút, gázfogadó állomás, transzformátorállomás stb.), vagy közlekedési létesítmény (pl. autóbusz megálló) az illetékes államigazgatási szervek beleegyező véleménye esetén, a külön jogszabályokban rögzített védőtávolságok betartása mellett bárhol elhelyezhető, azok számára a technológiai előírásoknak megfelelő, az adott építési övezeti, illetve övezeti előírásokban rögzített minimális telekterületnél kisebb telek kialakítható.

Zöldterület - Z

23. § (1) A település zöldterületei az állandóan növényzettel fedett közterületek (közparkok).

(2) A közparkok területére vonatkozó általános előírások:

a) Területrendezés, növényfelújítás előnevelt faanyaggal, min 12/14-es méretben történhet.

b) Burkolatépítés, felújítás során a kiselemes térburkolatokat kell előnyben részesíteni, helyszíni öntött betonburkolat nem építhető.

c) Az öntözőhálózatot ki kell építeni.

d) A köztéri berendezések, bútorok egységes karakterűek legyenek.

e) Állandó reklám és hirdetőtábla kihelyezése tilos.

f) A területen közmű felépítmény nem helyezhető el.

(3) A egyes övezetekben a (2) bekezdésben felsoroltakon túlmenően betartandó előírások:

a) a „Z-1” jelű övezetbe az összvárosi szintű, településközponti közparkok területe tartozik (Széchenyi tér, Bensheim tér – Hősök parkja, Szepessy park, Kóló tér, Szt. Rókus kápolna körüli park).

a1) Az övezetben sétaút, pihenőhely, játszóhely, passzív pihenést szolgáló kerti berendezések, vendéglátást szolgáló kerti pavilon építmények, köztéri berendezések, szobrok, emlékművek helyezhetők el.
a2) Az övezetben sportpálya nem alakítható ki.
a3) A Szepessy-park rekonstrukciója során a szomszédos műemlékek látványának védelmére fokozott figyelmet kell fordítani.
a4) A Hősök parkja rekonstrukciója során a Hősi emlékmű rálátás-védelmére fokozott figyelmet kell fordítani.
b) a „Z-2” jelű övezetbe a városrész szintű, lakó- és üdülőterületi közparkok területe tartozik.
b1) Az övezetben az OTÉK 27. § szerinti építmények, valamint egyházi építmények helyezhetők el.
b2) Épület elhelyezésének feltételei:
b2/a) legalább 1500 m2 telekterület
b2/b) 2%, de legfeljebb 300 m2 beépített alapterület legfeljebb 2 épületben elhelyezve
b2/c) legfeljebb 4,00 m építménymagasság
b2/d) 5 m-es elő, 10-10 m-es oldal- és hátsókert. Az oldal- és hátsókert mérete beépítésre nem szánt területbe sorolt övezettel szomszédos telekhatár mentén 3 m-ig csökkenthető.
c) a „Z-3” jelű övezetbe a vasútvonalat és a Bég-patakot kísérő és azokat a szomszédos lakóterületektől elválasztó, intenzíven fásított közparkok területe tartozik.
b1) Az övezetben a pihenést és a testedzést szolgáló építmények helyezhetők el.
b2) Az övezetben épület nem építhető.
(4) A meglévő közparkok felújítása, valamint a tervezett közparkok kialakítása, a növényállomány kiválasztása tervezői jogosultsággal rendelkező táj- és kertépítész által készített, és a városi főkertész által véleményezett tervek alapján végezhető.
(5) A telepítendő növényállomány kiválasztásakor az allergén fajok alkalmazását kerülni kell.

Erdőterület - E

24. §42 (1) A település erdőterületeinek lehatárolását a szabályozási terv tünteti fel.

(2) A településen található erdőterületek az erdő rendeltetése szerint gazdasági rendeltetésű – „Eg”, védelmi rendeltetésű – „Ev” és egészségügyi, szociális turisztikai (parkerdő) rendeltetésű – „Ee” jelű erdők.

(3) Építmények elhelyezése gazdasági rendeltetésű erdőterületen

A területen bármilyen építmény csak az erdő rendeltetésének megfelelő funkcióval, az OTÉK szerinti területen és beépítettséggel helyezhető el a következő előírások szerint:
a) Gazdasági épület elhelyezése esetén az ingatlan gépjárművel történő megközelítése köz-, vagy magánútról, a fő funkcióhoz kötődő lakó-, vagy egyéb szállásjellegű épület elhelyezése esetén ezen túlmenően a vízellátás közművezetékről, vagy az engedélyezett vízminőséget biztosító helyi ellátással, valamint a villamosenergia ellátás a külön jogszabályban rögzített határidőre biztosított legyen.
b) A keletkező szennyvíz gyűjtésére, tárolására, kezelésére egyedi közműpótló létesítmény (zárt tározó, vagy szennyvíztisztító berendezés) alakítandó ki.
c) A beépítési mód szabadonálló, az épületeket legalább 5 m-es elő-, OTÉK szerinti oldal- és 10 m-es hátsókert szabadon hagyásával kell elhelyezni.
d) Az épületek külső megjelenítéséhez hagyományos építőanyagokat, valamint a táj építési hagyományait követő színezést kell használni.
e) Gazdasági épület kialakításának feltételei:
ea) az épület földszintes legyen
eb) legnagyobb építménymagasság 7,0 m
f) A fő funkcióhoz kötődő lakó-, vagy egyéb szállásjellegű épület kialakításának feltételei:
fa) legnagyobb építménymagasság 5,0 m
fb) épületszélesség legfeljebb 9,0 m
Tájképvédelmi területen található erdőben csak az erdő- és vadgazdálkodást szolgáló épületek helyezhetők el a természeti értékek sérelme nélkül.
(4) Védelmi rendeltetésű erdőterületen épület nem helyezhető el.
(5) Építmények elhelyezése egészségügyi, szociális, turisztikai rendeltetésű erdőterületen
A területen bármilyen építmény csak az erdő rendeltetésének megfelelő funkcióval, az OTÉK szerinti területen és beépítettséggel helyezhető el a (3) bekezdés a)-f) pontjai szerint.
(6) A táj biológiai diverzitása és a látványi tájpotenciál megtartása érdekében a meglévő erdőtömbök a rendeltetésüknek megfelelően megállapított erdőterv alapján folytatott gazdálkodással a jövőben is megtartandók.
(7) Állandó vízfolyás parti sávjának külső szélétől számított 50 m-en belül elhelyezkedő gazdasági rendeltetésű erdőben a megállapított erdőterv alapján folytatott gazdálkodással a folyamatos erdőborítást biztosítani kell.

Mezőgazdasági terület

25. § (1) A mezőgazdasági terület a település mezőgazdasági termelés céljára szolgáló része, ahol az OTÉK 29. § (1) bekezdés szerinti építmények helyezhetők el

(2)-(5)43

(6) Telekösszevonás, telekhatár-rendezés során a korábbi telekhatárokon kialakult cserjés, fás mezsgyék (mint természetközeli állapotú biotop sávok) megtartandók.

(7) A telekalakítás, területhasználat és művelés során a meglévő vízelvezető rendszerek szakszerű fenntartására ügyelni kell.

Kertes mezőgazdasági terület - Mk

26. § (1) Az „Mk” jelű övezet elsősorban a hagyományos szőlő- és kertműveléssel kapcsolatos gazdasági épületek (présházak, pincék) elhelyezésére szolgál.

a) Az övezetben kialakítható új földrészletek területe legalább 720 m2, szélessége legalább 12 m legyen.

b) Az övezet vízbázis védőövezetén kívüli részén az OTÉK 29. § figyelembevételével gazdasági épület, megfelelő művelési ág és telekterület esetén lakóépület építhető a következő előírások szerint:

44b1) Gazdasági épület elhelyezése esetén az ingatlan gépjárművel történő megközelítése köz-, vagy magánútról a külön jogszabályban rögzített határidőre biztosított legyen. Lakóépület elhelyezése esetén a megközelítés szilárd burkolatú köz-, vagy magánútról, továbbá a telek villamos energia és ivóvíz (vezetékes, vagy egyedi vízellátó rendszerrel történő) ellátása a külön jogszabályban rögzített határidőre biztosított legyen.
b2) A keletkező szennyvíz gyűjtésére, tárolására, kezelésére szakszerű közműpótló (pl. zárt szennyvíztároló) alkalmazandó. Egyedi szennyvíztisztító kisberendezés kialakítása a követelmények teljesíthetősége esetén vízjogi engedély alapján történhet.
b3) Az épületeket szabadonálló beépítési móddal, az illeszkedés szabályai szerinti, ennek hiányában a megközelítést biztosító út tengelyétől számított 10 m-es előkert, OTÉK szerinti oldalkert, és 10 m-es hátsókert szabadon hagyásával kell elhelyezni.
b4) Az épületek tömegarányai, anyaghasználata és színezése a táj építési hagyományait kövesse.
b5) Gazdasági épület kialakításának feltételei:
- Az épület földszintes, legfeljebb 4,50 m építménymagasságú lehet. Lejtős terepen a lejtő felőli homlokzat magassága a 5,50 m-t nem haladhatja meg.
b6) Lakóépület kialakításának feltételei:
- Az épület legfeljebb 4,50 m építménymagasságú lehet. Lejtős terepen a lejtő felőli homlokzat magassága az 5,50 m-t nem haladhatja meg.
- Az épület szélességi mérete legfeljebb 8,5 m lehet.
c) 45 Vízbázis védőövezetében építési munka a külön jogszabályban rögzített előírások figyelembevételével történhet.
Amennyiben a védőövezetre vonatkozó előírások az építést lehetővé teszik, az a b) pontban rögzítettek szerint történhet a következő kivétellel:
A keletkező szennyvíz gyűjtésére, tárolására zárt szennyvíztároló létesítendő.
d) Terepszint alatti építmények közterület, vagy idegen telek alá nem nyúlhatnak, azokat, és a meglévő építményeket hatásterületükkel nem érinthetik.
(2) 46 Az „Mk-T” jelű tanyás övezet a szigeti oldalon történetileg kialakult, sűrű beépítésű, vegyes (hagyományos kisparcellás mezőgazdasági és lakó) funkciók elhelyezésére szolgál.
a) Telekalakítás feltételei
Az övezetben kialakítható új földrészletek területe legalább 720 m2, szélessége legalább 14 m legyen.
b) Beépítés feltételei
ba) A 720 m2-t el nem érő területű telken építmény nem helyezhető el.
bb) A 720 m2 – 1500 m2 telekterületű, és legalább 14 m széles telken kizárólag mezőgazdasági rendeltetésű építmény helyezhető el szabadonálló beépítési móddal, legfeljebb 3%-os beépítettséggel, az illeszkedés szabályai szerinti, ennek hiányában a megközelítést biztosító út tengelyétől számított 10 m-es előkert, OTÉK szerinti oldalkert, és 10 m-es hátsókert szabadon hagyásával. A megengedett legnagyobb építménymagasság 4,50 m.
bc) Az 1501 m2 – 3000 m2 területű, és legalább 20 m széles telken mezőgazdasági rendeltetésű építmények és 1 db, legfeljebb 150 m2 beépített alapterületű lakóépület helyezhető el szabadonálló beépítési móddal, legfeljebb 3%-os beépítettséggel, az illeszkedés szabályai szerinti, ennek hiányában a megközelítést biztosító út tengelyétől számított 10 m-es előkert, OTÉK szerinti oldalkert, és 10 m-es hátsókert szabadon hagyásával. A megengedett legnagyobb építménymagasság 5,50 m.
bd) A 3000 m2-t meghaladó területű, és legalább 20 m széles telken mezőgazdasági rendeltetésű építmények és 1 db lakóépület helyezhető el szabadonálló beépítési móddal, legfeljebb 3%-os beépítettséggel, az illeszkedés szabályai szerinti, ennek hiányában a megközelítést biztosító út tengelyétől számított 10 m-es előkert, OTÉK szerinti oldalkert, és 10 m-es hátsókert szabadon hagyásával. A megengedett legnagyobb építménymagasság gazdasági épület esetén 8,50 m, lakóépület esetén 5,50 m.
be) A ba)-bd) alpontok szerinti megengedett legnagyobb beépítettségtől való eltérés lehetősége
A telek területétől függetlenül azokban az esetekben, ha a telek beépítettsége e rendelet hatálybalépésekor a 3%-ot meghaladta, azon lakóépület állt, legalább közüzemi villamos energia- és ivóvíz szolgáltatással ellátott volt, továbbá nem érintett hidrogeológiai belső, külső és „A” védőterületet, a megengedett legnagyobb beépítettség az e rendelet hatálybalépésekor érvényben lévő beépített alapterület, amely bontást követő új építés esetén is érvényesíthető. Amennyiben ezen beépítettség nem éri el a 25%-ot, a komfortfokozat emelését célzó helyiség (lakószoba, fürdő, WC) építése esetén a kialakult beépítettség 25 m2 hasznos alapterülettel növelhető.
c) Megközelítés, közművesítettség
ca) Gazdasági épület elhelyezése esetén az ingatlan megközelítése köz-, vagy magánútról a külön jogszabályban rögzített határidőre biztosított legyen.
cb) Lakóépület elhelyezése esetén a telek megközelítése gépjármű közlekedésre alkalmas köz-, vagy magánútról, továbbá a telek villamos energia és ivóvíz (vezetékes, vagy egyedi vízellátó rendszerrel történő) ellátása a külön jogszabályban rögzített határidőre biztosított legyen.
cc) A keletkező szennyvíz gyűjtésére, tárolására, kezelésére szakszerű közműpótló (pl. zárt szennyvíztároló) alkalmazandó.
d) Építmények kialakítása
da) Az épületek tömegarányai, anyaghasználata és színezése a táj építési hagyományait kövesse.
db) Lakóépület szélességi mérete legfeljebb 8,50 m lehet.
e) Vízbázis védőövezetében építési munka a külön jogszabályban rögzített előírások figyelembevételével történhet.
Amennyiben a védőövezetre vonatkozó előírások az építést lehetővé teszik, az a b) pontban rögzítettek szerint történhet a következő kivétellel:
A keletkező szennyvíz gyűjtésére, tárolására zárt szennyvíztároló létesítendő.
(3) 47 Az „Mk-Sz” jelű övezet – Szőlőhegyi pincés terület, általános övezet
Alapvetően mezőgazdasági hasznosítású terület, ahol a szőlőműveléshez, a szőlőfeldolgozáshoz és a borászathoz kapcsolható gazdasági és idegenforgalmi rendeltetésű építmények, továbbá a c) pontban részletezett paraméterek teljesülése esetén lakóépületek helyezhetők el.
a) Közművesítési, telekalakítási és építési előírások
aa) Vízbázis védőövezetével nem érintett területen a keletkező szennyvíz gyűjtésére, tárolására, kezelésére szakszerű közműpótló (pl. zárt szennyvíztároló) alkalmazandó.
Vízbázis védőövezetével érintett területen a keletkező szennyvíz gyűjtésére, tárolására zárt szennyvíztároló létesítendő.
ab) Telkenként 1db, a borút-programhoz kapcsolható elsődleges rendeltetés, legalább 720 m2 telekterület és legalább 16 m utcai telekszélesség esetén 2 db épület építhető.
ac) A legkisebb telekterület 720 m2.
ad) A legkisebb utcai telekszélesség 12 m
ae) A beépítési mód kialakultan vegyes (zártsorú, szabadonálló), ami a történetileg kialakult telekstruktúra védelmében a továbbiakban is őrzendő a következők szerint:
zártsorú beépítési módúnak tekintendő minden 12 m-nél keskenyebb telek, szabadonálló beépítési módúnak tekintendő minden 12 m-es, vagy annál szélesebb telek
af) A megengedett legnagyobb beépítettség 3%, ezen belül épületenként legfeljebb 200 m2 beépített alapterület
ag) A megengedett legnagyobb építménymagasság zártsorú beépítési módú telek esetén 3,50 m (ezen belül a lejtő felőli homlokzat magassága legfeljebb 4,50 m lehet), szabadonálló beépítési módú telek esetén 5,00 m (ezen belül a lejtő felőli homlokzat magassága legfeljebb 6,50 m lehet)
ah) Az előkert a kialakult utcaképhez igazodjon. A kilátás-rálátás védelme érdekében azokban az esetekben, ha a szabályozási terven jelölt szintvonal kialakult vagy kialakuló telket oly módon metsz, hogy a telek metszésvonal feletti része az egyéb övezeti előírások betartásával beépíthető, az épületek a jelölt szintvonal fölötti sávban építendők.
ai) Az oldalkert zártsorú beépítési módú építési telek esetén
A szomszédos épületek bármekkora távolságra megközelíthetik egymást, ha a szomszédos épületek az utcával párhuzamos gerincűek, és az épület legalább egyik végfala macskalépcsős záródású tűzfal.
Ha a szomszédos épületek közül az egyik az utcára merőleges gerincű, fenti megkötéseket az utcával párhuzamos gerincű épület mindkét végfalán alkalmazni kell.
aj) Az oldalkert szabadonálló beépítési módú építési telek esetén OTÉK szerint
ak) A hátsókert a kialakult állapothoz igazodjon.
b) Lakóépület építésének, vagy más rendeltetésű épület lakóépületté minősítésének feltételei:
ba) legalább 3000 m2 telekterület
bb) legalább 14 m utcai telekszélesség és 16 m telekszélesség a lakóépület vonalában
bc) a megközelítés szilárd burkolatú közútról, vagy közforgalom elől el nem zárt magánútról, továbbá a telek villamos energia és vezetékes ivóvíz ellátása a külön jogszabályban rögzített határidőre biztosított legyen.
bd) egyebekben az a) pont szerinti előírások érvényesek
c) Építmények kialakítására vonatkozó előírások
ca) Tetőidom és hajlásszög
37-42 fokos nyeregtető oromfalas kialakítással, az oromfali tetőtúlnyúlás legfeljebb fél cserépnyi lehet. Tűzfal csak hagyományos, ún. „macskalépcsős” záródású lehet.
cb) Tetőhéjalás
Elsősorban égetett agyagcserép, vagy a felületében és színében ahhoz hasonló egyéb tetőfedő anyag
cc) Homlokzatképzés
Hagyományos burkolóanyagok (terméskő, tégla, fa) felhasználásával, vagy sima vakolaton fehér festés, vagy meszelés.
cd) Ereszdeszkázat
vízszintes, nyers, vagy vakolt deszkázat, legalább 50 cm kiállással
ce) Közterület felőli kerítés
Legfeljebb 1,5 m magas élősövény az ültetési előírások (ld. 6. függelék) figyelembevételével
cf) Terepszint alatti önálló létesítmény földdel takart, növényzettel fedett legyen.
cg) Támfal csak hagyományos építőanyagból (terméskő, tégla) készülhet.
(4) Az „Mk-Rt” jelű övezet – rendezvénytér a Bükkös-szurdok lábánál
Az övezetben épület nem építhető, a területen az időszakos rendezvények lebonyolításához szükséges parkolók alakíthatók ki, a rendezvények idejére rendezvénysátor, ideiglenes árusítóhelyek helyezhetők el.
(5) 48 Az „Mk-SzL” jelű övezet – A Szőlőhegy elsődlegesen kialakult lakófunkciót tartalmazó területe
a) Közművesítési, telekalakítási és építési előírások
aa) Telekalakítás és építés (beépítési mód, építménymagasság, előkert, oldalkert, hátsókert) a kialakult állapothoz igazodjon.
ab) A megengedett legnagyobb beépítettség az e rendelet hatálybalépésekor érvényben lévő beépített alapterület, amely bontást követő új építés esetén is érvényesíthető. Amennyiben ezen beépítettség nem éri el a 25%-ot, a komfortfokozat emelését célzó helyiség (lakószoba, fürdő, WC) építése esetén a kialakult beépítettség 25 m2 hasznos alapterülettel növelhető.
ac) A keletkező szennyvíz gyűjtésére, tárolására, kezelésére szakszerű közműpótló (pl. zárt szennyvíztároló) alkalmazandó.
b) Építmények kialakítására vonatkozó előírások
ba) Tetőidom és hajlásszög
35-42 fokos magastető építendő.
bb) Tetőhéjalás
Elsősorban égetett agyagcserép, vagy a felületében és színében ahhoz hasonló egyéb tetőfedő anyag
bc) Homlokzatképzés
Hagyományos burkolóanyagok (terméskő, tégla, fa) felhasználásával, vagy sima vakolaton hagyományos színezésű festés, vagy meszelés.
bd) Közterület felőli kerítés
Épített jellegű, legfeljebb 1,80 m magas kerítés építendő, vagy legfeljebb 1,80 m magas élősövény telepítendő az ültetési előírások (ld. 6. függelék) figyelembevételével.
be) Terepszint alatti önálló létesítmény földdel takart, növényzettel fedett legyen.
(6) Az „Mk-Sz1” jelű övezet – Szőlőhegyi pincés terület, pincesorok övezete
Alapvetően mezőgazdasági hasznosítású terület, ahol a szőlőfeldolgozáshoz és a borászathoz kapcsolható gazdasági és idegenforgalmi rendeltetésű építmények helyezhetők el. Az övezetben lakóépület nem építhető, más rendeltetésű épület lakóépületté nem minősíthető.
a) Közművesítési, telekalakítási és építési előírások
aa) Telekalakítás és építés (beépítési mód, építménymagasság, előkert, oldalkert, hátsókert) a történetileg kialakult állapothoz igazodjon.
ab) A megengedett legnagyobb beépítettség az e rendelet hatálybalépésekor érvényben lévő beépített alapterület, amely bontást követő új építés esetén is érvényesíthető.
ac) Épületszám telkenként legfeljebb 1 db
ad) A keletkező szennyvíz gyűjtésére, tárolására, kezelésére szakszerű közműpótló (pl. zárt szennyvíztároló) alkalmazandó.
b) A présházak közötti közhasználatú zöldfelületeket gyepes felületként kell fenntartani, ahol szórtan telepített, őshonos, vagy honos lombhullató fafajokon kívül más növényzet nem ültethető. Pihenő- és kilátóhelyként csak fából készült utcabútorzat helyezhető el.
c) Építmények kialakítására vonatkozó előírások
ca) Tetőidom és hajlásszög
37-42 fokos nyeregtető oromfalas kialakítással, az oromfali tetőtúlnyúlás legfeljebb fél cserépnyi lehet. Tűzfal csak hagyományos, ún. „macskalépcsős” záródású lehet.
cb) Tetőhéjalás
Elsősorban égetett agyagcserép, vagy a felületében és színében ahhoz hasonló egyéb tetőfedő anyag
cc) Homlokzatképzés
Hagyományos burkolóanyagok (terméskő, tégla, fa) felhasználásával, vagy sima vakolaton fehér festés, vagy meszelés.
cd) Ereszdeszkázat
vízszintes, nyers, vagy vakolt deszkázat, legalább 50 cm kiállással
ce) Kerítés nem építhető.
cf) Terepszint alatti önálló létesítmény földdel takart, növényzettel fedett legyen.
cg) Támfal csak hagyományos építőanyagból (terméskő, tégla) készülhet.
(7) Az „Mk-Sz2” jelű övezet – Szőlőhegyi pincés terület, speciális övezet
Alapvetően mezőgazdasági hasznosítású terület, ahol a szőlőműveléshez, a szőlőfeldolgozáshoz és a borászathoz kapcsolható gazdasági és idegenforgalmi rendeltetésű építmények, továbbá a c) pontban részletezett paraméterek teljesülése esetén lakóépületek helyezhetők el.
a) Közművesítési, telekalakítási és építési előírások
aa) A keletkező szennyvíz gyűjtésére, tárolására, kezelésére szakszerű közműpótló (pl. zárt szennyvíztároló) alkalmazandó.
ab) Telkenként 1db, a borút-programhoz kapcsolható elsődleges rendeltetés esetén, ezen túlmenően legalább 720 m2 telekterület és legalább 16 m utcai telekszélesség esetén 2 db, legalább 1500 m2 telekterület és legalább 25 m utcai telekszélesség esetén 3 db épület építhető.
ac) A legkisebb telekterület 720 m2.
ad) A legkisebb utcai telekszélesség 12 m
ae) A beépítési mód kialakultan vegyes (zártsorú, szabadonálló), ami a történetileg kialakult telekstruktúra védelmében a továbbiakban is őrzendő a következők szerint:
zártsorú beépítési módúnak tekintendő minden 12 m-nél keskenyebb telek, szabadonálló beépítési módúnak tekintendő minden 12 m-es, vagy annál szélesebb telek
af) A megengedett legnagyobb beépítettség 15%, ezen belül épületenként legfeljebb 200 m2 beépített alapterület
ag) A megengedett legnagyobb építménymagasság zártsorú beépítési módú telek esetén 3,50 m (ezen belül a lejtő felőli homlokzat magassága legfeljebb 4,50 m lehet), szabadonálló beépítési módú telek esetén 5,00 m (ezen belül a lejtő felőli homlokzat magassága legfeljebb 6,50 m lehet)
ah) Az előkert a kialakult utcaképhez igazodjon. A kilátás-rálátás védelme érdekében azokban az esetekben, ha a szabályozási terven jelölt szintvonal kialakult vagy kialakuló telket oly módon metsz, hogy a telek metszésvonal feletti része az egyéb övezeti előírások betartásával beépíthető, az épületek a jelölt szintvonal fölötti sávban építendők.
ai) Az oldalkert zártsorú beépítési módú építési telek esetén
A szomszédos épületek bármekkora távolságra megközelíthetik egymást, ha a szomszédos épületek az utcával párhuzamos gerincűek, és az épület legalább egyik végfala macskalépcsős záródású tűzfal.
Ha a szomszédos épületek közül az egyik az utcára merőleges gerincű, fenti megkötéseket az utcával párhuzamos gerincű épület mindkét végfalán alkalmazni kell.
aj) Az oldalkert szabadonálló beépítési módú építési telek esetén OTÉK szerint
ak) A hátsókert a kialakult állapothoz igazodjon.
b) Lakóépület építésének, vagy más rendeltetésű épület lakóépületté minősítésének feltételei:
ba) legalább 3000 m2 telekterület
bb) legalább 14 m utcai telekszélesség és 16 m telekszélesség a lakóépület vonalában
bc) a megközelítés szilárd burkolatú közútról, vagy közforgalom elől el nem zárt magánútról, továbbá a telek villamos energia és vezetékes ivóvíz ellátása a külön jogszabályban rögzített határidőre biztosított legyen.
bd) egyebekben az a) pont szerinti előírások érvényesek
c) Építmények kialakítására vonatkozóan a (3) bekezdés c) pontja szerinti előírások érvényesek.
(8) Az „Mk-Sz3” jelű övezet – Szőlőhegyi pincés terület, speciális övezet
Alapvetően mezőgazdasági hasznosítású terület, ahol a szőlőműveléshez, a szőlőfeldolgozáshoz és a borászathoz kapcsolható gazdasági és idegenforgalmi rendeltetésű építmények, továbbá a c) pontban részletezett paraméterek teljesülése esetén lakóépületek helyezhetők el.
a) Közművesítési, telekalakítási és építési előírások
aa) A keletkező szennyvíz gyűjtésére, tárolására, kezelésére szakszerű közműpótló (pl. zárt szennyvíztároló) alkalmazandó.
ab) Telkenként 1db, a borút-programhoz kapcsolható elsődleges rendeltetés esetén, ezen túlmenően legalább 720 m2 telekterület és legalább 16 m utcai telekszélesség esetén 2 db, legalább 1500 m2 telekterület és legalább 25 m utcai telekszélesség esetén 3 db épület építhető.
ac) A legkisebb telekterület 720 m2.
ad) A legkisebb utcai telekszélesség 12 m
ae) A beépítési mód kialakultan vegyes (zártsorú, szabadonálló), ami a történetileg kialakult telekstruktúra védelmében a továbbiakban is őrzendő a következők szerint:
zártsorú beépítési módúnak tekintendő minden 12 m-nél keskenyebb telek, szabadonálló beépítési módúnak tekintendő minden 12 m-es, vagy annál szélesebb telek
af) A megengedett legnagyobb beépítettség 10%, ezen belül épületenként legfeljebb 200 m2 beépített alapterület
ag) A megengedett legnagyobb építménymagasság zártsorú beépítési módú telek esetén 3,50 m (ezen belül a lejtő felőli homlokzat magassága legfeljebb 4,50 m lehet), szabadonálló beépítési módú telek esetén 5,00 m (ezen belül a lejtő felőli homlokzat magassága legfeljebb 6,50 m lehet)
ah) Az előkert a kialakult utcaképhez igazodjon. A kilátás-rálátás védelme érdekében azokban az esetekben, ha a szabályozási terven jelölt szintvonal kialakult vagy kialakuló telket oly módon metsz, hogy a telek metszésvonal feletti része az egyéb övezeti előírások betartásával beépíthető, az épületek a jelölt szintvonal fölötti sávban építendők.
ai) Az oldalkert zártsorú beépítési módú építési telek esetén
A szomszédos épületek bármekkora távolságra megközelíthetik egymást, ha a szomszédos épületek az utcával párhuzamos gerincűek, és az épület legalább egyik végfala macskalépcsős záródású tűzfal.
Ha a szomszédos épületek közül az egyik az utcára merőleges gerincű, fenti megkötéseket az utcával párhuzamos gerincű épület mindkét végfalán alkalmazni kell.
aj) Az oldalkert szabadonálló beépítési módú építési telek esetén OTÉK szerint
ak) A hátsókert a kialakult állapothoz igazodjon.
b) Lakóépület építésének, vagy más rendeltetésű épület lakóépületté minősítésének feltételei:
ba) legalább 3000 m2 telekterület
bb) legalább 14 m utcai telekszélesség és 16 m telekszélesség a lakóépület vonalában
bc) a megközelítés szilárd burkolatú közútról, vagy közforgalom elől el nem zárt magánútról, továbbá a telek villamos energia és vezetékes ivóvíz ellátása a külön jogszabályban rögzített határidőre biztosított legyen.
bd) egyebekben az a) pont szerinti előírások érvényesek
c) Építmények kialakítására vonatkozóan a (3) bekezdés c) pontja szerinti előírások érvényesek.

Általános mezőgazdasági terület - Má

27. § (1) Az „Má” jelű általános övezet

a) Az övezetben kialakítható új földrészletek területe legalább 1500 m2, szélessége legalább 18 m legyen.

b) Az övezet vízbázis védőövezetén kívüli részén az OTÉK 29. § figyelembevételével gazdasági épület, megfelelő művelési ág és telekterület esetén lakóépület építhető a következő előírások szerint:

49b1) Gazdasági épület elhelyezése esetén az ingatlan gépjárművel történő megközelítése köz-, vagy magánútról a külön jogszabályban rögzített határidőre biztosított legyen. Lakóépület elhelyezése esetén a megközelítés szilárd burkolatú köz-, vagy magánútról, továbbá a telek villamos energia és ivóvíz (vezetékes, vagy egyedi vízellátó rendszerrel történő) ellátása a külön jogszabályban rögzített határidőre biztosított legyen.
b2) A keletkező szennyvíz gyűjtésére, tárolására, kezelésére zárt tározó alakítandó ki.
b3) Az épületeket szabadonálló beépítési móddal, az illeszkedés szabályai szerinti, ennek hiányában a megközelítést biztosító út tengelyétől számított 10 m-es előkert, OTÉK szerinti oldalkert, és 10 m-es hátsókert szabadon hagyásával kell elhelyezni.
b4) Az épületek tömegarányai, anyaghasználata és színezése a táj építési hagyományait kövesse.
50b5) Gazdasági épület kialakításának feltételei:
Az épület földszintes, legfeljebb 8,5 m építménymagasságú lehet az 5. § (6) c) pontja szerinti kivétellel.
b6) Lakóépület kialakításának feltételei:
- Az épület legfeljebb 5,0 m építménymagasságú lehet.
- Az épület szélességi mérete a 8,5 m-t nem haladhatja meg.
c) 51 Vízbázis védőövezetében építési munka a külön jogszabályban rögzített előírások figyelembevételével történhet.
Amennyiben a védőövezetre vonatkozó előírások az építést lehetővé teszik, az a b) pontban rögzítettek szerint történhet a következő kivétellel:
A keletkező szennyvíz gyűjtésére, tárolására zárt szennyvíztároló létesítendő.
(2) 52 Az „Má-T” jelű övezet - a szigeti oldal és a várostól délre fekvő szántóföldek hagyományosan tanyás beépítésű területei
a) Telekalakítás feltételei
Az övezetben kialakítható új földrészletek területe legalább 1500 m2, szélessége legalább 18 m legyen.
b) Beépítés feltételei
ba) Az 1500 m2-t el nem érő területű telken építmény nem helyezhető el.
bb) Az 1501 m2 – 3000 m2 területű, és legalább 30 m szélességű telken kizárólag mezőgazdasági rendeltetésű építmények helyezhetők el szabadonálló beépítési móddal, legfeljebb 3%-os beépítettséggel, az illeszkedés szabályai szerinti, ennek hiányában a megközelítést biztosító út tengelyétől számított 10 m-es előkert, OTÉK szerinti oldalkert, és 10 m-es hátsókert szabadon hagyásával. A megengedett legnagyobb építménymagasság 5,50 m.
bc) A 3000 m2-t meghaladó területű, és legalább 30 m szélességű telken mezőgazdasági rendeltetésű építmények és 1 db lakóépület helyezhető el szabadonálló beépítési móddal, legfeljebb 3%-os beépítettséggel, az illeszkedés szabályai szerinti, ennek hiányában a megközelítést biztosító út tengelyétől számított 10 m-es előkert, OTÉK szerinti oldalkert, és 10 m-es hátsókert szabadon hagyásával. A megengedett legnagyobb építménymagasság gazdasági épület esetén 7,50 m, lakóépület esetén 5,50 m.
bd) A ba)-bc) alpontok szerinti megengedett legnagyobb beépítettségtől való eltérés lehetősége
A telek területétől függetlenül azokban az esetekben, ha a telek beépítettsége e rendelet hatálybalépésekor a 3%-ot meghaladta, azon lakóépület állt, legalább közüzemi villamos energia- és ivóvíz szolgáltatással ellátott volt, továbbá nem érintett hidrogeológiai belső, külső és „A” védőterületet, a megengedett legnagyobb beépítettség az e rendelet hatálybalépésekor érvényben lévő beépített alapterület, amely bontást követő új építés esetén is érvényesíthető. Amennyiben ezen beépítettség nem éri el a 25%-ot, a komfortfokozat emelését célzó helyiség (lakószoba, fürdő, WC) építése esetén a kialakult beépítettség 25 m2 hasznos alapterülettel növelhető.
c) Megközelítés, közművesítettség
ca) Gazdasági épület elhelyezése esetén az ingatlan megközelítése köz-, vagy magánútról a külön jogszabályban rögzített határidőre biztosított legyen.
cb) Lakóépület elhelyezése esetén a telek megközelítése gépjármű közlekedésre alkalmas köz-, vagy magánútról, továbbá a telek villamos energia és ivóvíz (vezetékes, vagy egyedi vízellátó rendszerrel történő) ellátása a külön jogszabályban rögzített határidőre biztosított legyen.
cc) A keletkező szennyvíz gyűjtésére, tárolására, kezelésére szakszerű közműpótló (pl. zárt szennyvíztároló) alkalmazandó.
d) Építmények kialakítása
d1) Az épületek tömegarányai, anyaghasználata és színezése a táj építési hagyományait kövesse.
d2) Lakóépület szélességi mérete legfeljebb 8,50 m lehet.
e) Vízbázis védőövezetében építési munka a külön jogszabályban rögzített előírások figyelembevételével történhet.
Amennyiben a védőövezetre vonatkozó előírások az építést lehetővé teszik, az a b) pontban rögzítettek szerint végezhető a következő kivétellel:
A keletkező szennyvíz gyűjtésére, tárolására zárt szennyvíztároló létesítendő.”
(3) Az „Má-V” jelű tájképvédelmi övezet – a tájkaraktert meghatározó beépítetlen területek számára
a) Az övezetben kialakítható új földrészletek területe legalább 1500 m2, szélessége legalább 18 m legyen.
b) Az övezetben építmény nem helyezhető el.
(4) Birtokközpont, vagy a birtokközponthoz tartozó kiegészítő központ kialakításának feltételei:
a) Birtokközpont, illetve a hozzá tartozó kiegészítő központ az OTÉK 29. § (5)-(8) bekezdése, valamint jelen rendelet 27. § (1) bekezdés b) pont előírásai szerint alakítható ki.
b) A birtokközpont határai mentén a jelen rendelet 36. §-ban részletezett beültetési kötelezettség alapján őshonos, vagy honos fajokból álló, legalább 10 m széles többszintes növényállomány telepítendő és tartandó fenn. Ugyancsak a 36. § szerinti beültetési kötelezettség vonatkozik az építési telkek belső növényesítésére, ami a városi főkertész szakvéleményének figyelembevételével készített kertépítészeti terv alapján történhet. A belső zöldfelületek legalább 40%-át őshonos, vagy honos fafajokkal fásítani kell.

Vízgazdálkodási terület - V

28. § (1) A „V” jelű terület a vízgazdálkodással kapcsolatos létesítmények elhelyezésére szolgál (vízfolyások, árkok, vízmű területek).

(2) A „V-1” jelű övezetbe az állandó vízfolyások, jelentősebb árkok területe tartozik. Az övezetben csak a vízügyi jogszabályokban megengedett vízkárelhárítási létesítmények helyezhetők el.

(3) A „V-2” jelű övezetbe az árvízvédelmi töltések területe tartozik. Az övezetben a külön jogszabályban rögzített előírások tartandók be.

(4) A „V-3” jelű övezetbe a település területén található vízmű területek tartoznak. A területen az elsődleges funkciót kiszolgáló létesítmények építményei (pl. szivattyúház, stb.) helyezhetők el a következő előírások betartásával:

a) oldalhatáron álló beépítési mód

b)53 legfeljebb 3% beépítettség

c) legfeljebb 4,0 m építménymagasság

d) tájbaillő tömegformálás és színezés

e) legalább 0 m-es elő-, és hátsókert, OTÉK szerinti oldalkert

(5) A „V-4” jelű övezetbe a település területén található tavak területe tartozik.

A tavak kialakítása vízjogi engedély-köteles tevékenység. A területen vízkárelhárítási, valamint az elsődleges funkciót kiszolgáló létesítmények építményei helyezhetők el a következő előírások betartásával:
a) szabadonálló beépítési mód
b) 54 tavanként legfeljebb 1 épület építhető, 3%, de legfeljebb 100 m2 beépített alapterülettel
c) földszintes épület legfeljebb 4,0 m építménymagassággal
d) 37-42 fok hajlásszögű magastető
e) tájbaillő színezés
f) 10 m-es elő-, oldal- és hátsókert
g) legfeljebb 8,5 m épületszélesség
h) terepszint alatti építmény nem építhető
(6) A „V-Ü” jelű övezetekbe a kialakultan a vízgazdálkodási területen fekvő üdülőterületek tartoznak (Porond), ahol 1 üdülőegységes üdülőépületek és az azokat kiszolgáló kereskedelmi és vendéglátó létesítmények helyezhetők el a következő előírások betartásával:
a) A „V-Üh” jelű övezet – a hétvégi házas területek

legkisebb telekterület

120 m2

beépítési mód

szabadonálló

legnagyobb beépítettség

20%

legnagyobb építménymagasság

Az épületek földszinti padlószintjét a mértékadó árvízszint fölé kell emelni (lábakra állítás).
A megengedett legnagyobb építménymagasság a mértékadó árvízszinthez mért legfeljebb 4,00 m lehet.

előkert

0 m

oldalkert

OTÉK szerint

hátsókert

0 m

zöldfelületi mutató

min. 60%
b) A „V-Ük” jelű övezet – a hétvégi házas területek kiszolgáló létesítményei számára

legkisebb telekterület

400 m2

beépítési mód

oldalhatáron álló

legnagyobb beépítettség

20%

legnagyobb építménymagasság

Az épületek földszinti padlószintjét legalább a mértékadó árvízszinten kell kialakítani (feltöltés, lábakra állítás).
A megengedett legnagyobb építménymagasság a mértékadó árvízszinthez mért legfeljebb 4,00 m lehet.

előkert

0 m

oldalkert

OTÉK szerint

hátsókert

3 m

zöldfelületi mutató

min. 60%
c) A telkek a következő közművesítettség megléte esetén építhetők be:
c1) villamos energia
c2) vezetékes ivóvíz
c3) zárt szennyvízgyűjtő, amely az árvíz prognózis figyelembevételével ürítendő.
(7) A „V-Ev” jelű övezetbe a vízgazdálkodási területen belüli ártéri erdők tartoznak. Az övezet a Duna-Dráva Nemzeti Park területéhez tartozik, az erdők védelmi rendeltetésűek.
a) Az övezetben építményt a természetvédelmi kezelési terv elkészültéig a természetvédelmi és az erdővédelmi törvényben előírtak szerint, a kezelési terv elfogadását követően az abban kijelölt területeken és előírtak szerint lehet elhelyezni.
b) 55
c) 56
(8) A „V-Ee” jelű övezetbe a vízgazdálkodási területen belüli turisztikai hasznosítású erdők tartoznak. Az övezet a Duna-Dráva Nemzeti Park területéhez tartozik.
a) 57
b) 58
(9) A „V-M” jelű övezetbe a vízgazdálkodási területen belüli mezőgazdasági területek tartoznak. Az övezet a Duna-Dráva Nemzeti Park területéhez tartozik. Az övezetben a természetvédelmi kezelési terv elkészültéig a természetvédelmi törvényben előírtak szerint, a kezelési terv elfogadását követően az abban előírtak szerint kell eljárni a hullámterek, a parti sávok, a vízjárta, valamint a fakadó vizek által veszélyeztetett területek használatáról és hasznosításáról szóló jogszabály előírásainak figyelembevételével.
(10) A „V-Kö” jelű övezetbe a Porond üdülőterület úthálózata tartozik. Az utak kialakítása a külön jogszabályban és szabványokban rögzített előírások szerint történhet.

Természetközeli terület - Tk

29. § (1) Természetközeli területek a település mocsár és nádas művelési ágú földrészletei.

(2)59

(3)60 Természetközeli területen a vonatkozó külön jogszabályok szerint kell eljárni.

Különleges beépítésre nem szánt terület - Kk

30. § (1) A „Kk-me” jelű különleges beépítésre nem szánt terület megújuló energiaforrások (szélerőmű park) építményeinek elhelyezésére szolgál.

(2) A területen építmény az OTÉK 30/B. § (2) és (3) bekezdésének, valamint a vonatkozó külön jogszabályok figyelembevételével helyezhető el.

V. Fejezet

EGYÉB RENDELKEZÉSEK

Kulturális örökségvédelem

31. § (1) Műemlékek védelmére vonatkozó előírások

a)61 Az e rendelet hatálya alá tartozó területen az országos műemléki védelem alatt álló építmények és azok műemléki környezetébe tartozó ingatlanok felsorolását e rendelet 1. melléklete tartalmazza.

b) A melléklet szerint védett épületeket és azok műemléki környezetét a szabályozási terv tünteti fel.

c)62

d) A műemlékek és műemléki környezetük esetében a kulturális örökség védelméről szóló törvény szerint kell eljárni.

(2) Országos műemléki védelemre előterjesztett építményekre vonatkozó előírások

a)63 Az e rendelet hatálya alá tartozó területen az országos műemléki védelemre előterjesztett építmények felsorolását e rendelet 2. melléklete tartalmazza.

b) Az országos védelemre előterjesztett épületeket országos védettségűvé nyilvánításukig helyi védettségűnek kell tekinteni. Ezen épületek esetében az átmeneti (helyi védettségű) időszakban a vonatkozó önkormányzati rendeletben foglaltak, az országos védelem elérése után az (1) bekezdés szerint kell eljárni.

(3) Helyi építészeti értékek védelmére vonatkozó előírások:

a)64 A külön önkormányzati rendelettel helyi védetté nyilvánított értékeket e rendelet 1. függeléke tartalmazza és tünteti fel.

b) A helyi védelemmel kapcsolatos feladatok körét és eljárási rendjét a helyi védelemről szóló önkormányzati rendelet szabályozza.

(4)65 Régészeti lelőhelyek védelmére vonatkozó előírások

a)66 Az e rendelet hatálya alá tartozó területen nyilvántartott régészeti lelőhelyek és régészeti érdekű területek listáját e rendelet 3. melléklete tartalmazza, az érintett területeket a szabályozási terv határolja le.

b) Régészeti érintettség esetén a kulturális örökség védelméről szóló törvény, és a hozzá kapcsolódó végrehajtási rendeletek szerint kell eljárni.

(5) Településkép-védelmi területen betartandó előírások

a) Településkép-védelmi övezetbe tartozó területen törekedni kell a hagyományos telekstruktúra, beépítési módok és tömegarányok megőrzésére.

b) Új épület építése esetén az utcaképi illeszkedésre fokozottan figyelni kell

c) Ld. még jelen rendelet 6. §, 14. § és 17. § előírásait is.

Az élővilág, a táj és a természet védelme

32. § (1) A táj jellege, a természeti értékek, az egyedi tájértékek és esztétikai adottságok megóvása érdekében:

a) A vadon élő szervezetek élőhelyeinek, azok biológiai sokféleségének megóvása érdekében minden tevékenységet a természeti értékek kíméletével kell végezni.

b) Gondoskodni kell a használaton kívül helyezett épületek, építmények, nyomvonalas létesítmények, berendezések új funkciójának megállapításáról, illetve ennek hiányában megszüntetésükről, elbontásukról, az érintett területnek a táj, a településkép jellegéhez illő rendezéséről.

(2)67 Az e rendelet hatálya alá tartozó területen található országos védettséget élvező természeti értékek listáját e rendelet 4. melléklete tartalmazza és a szabályozási terv tünteti fel.

a) Védett természeti területen (Duna-Dráva Nemzeti Park) a kezelési terv jóváhagyásáig mindennemű beavatkozás a természetvédelmi törvényben rögzítettek szerint történhet. A kezelési terv jóváhagyása után a területen az abban előírtak szerint kell eljárni.

b) A NATURA 2000 hálózathoz tartozó területeken az Élőhelyvédelmi és Madárvédelmi Irányelvet alapul véve a NATURA 2000 hálózatra vonatkozó általános területi előírásokat kell betartani.

c) Az országos ökológiai hálózathoz tartozó területen (magterület, ökológiai folyosó) az Országos Területrendezési Tervben, valamint a természetvédelmi törvényben előírtak szerint kell eljárni.

(3)68 Az e rendelet hatálya alá tartozó területen található helyi védettséget élvező természeti értékek listáját e rendelet 2. függeléke sorolja fel.

a) Helyi védettséget élvező növényzet, fasor, facsoport és bármilyen 30 cm-nél nagyobb törzsátmérőjű fa kivágása csak a növény rossz egészségi állapota vagy szükségszerű – más módon és helyen véghez nem vihető- építési munka, illetve életveszélyes állapot megszüntetése érdekében történhet, a városi főkertész szakvéleményének figyelembevételével.

(4) Tájképvédelmi övezetbe tartozó területen törekedni kell a kialakult tájhasználat, telekstruktúra, a hagyományos beépítési módok megőrzésére. Új épület építése esetén a tájba illesztésre fokozottan figyelni kell (ld. még jelen rendelet 25-27 §. előírásait is.).

(5)69 Fa és cserje az e rendelet hatálya alá tartozó területen e rendelet 6. függelékében rögzített előírások betartásával telepíthető.

(6) Építés miatt kivágásra kerülő fát pótolni kell. A fapótlás helyét, módját az alkalmazott növényfajt, az ültetendő növény méretét, minőségét a városi főkertész véleményezése alapján az építésügyi hatóság határozza meg. A fapótlás szakszerű elvégzéséről a pótlásra kötelezett tartozik gondoskodni. A fapótlás faérték-számítással meghatározott egy összegben megváltható. A faérték kiszámításának módját a HÉSZ 7. függeléke tartalmazza.

A környezet védelme

(a vonatkozó jogszabályok felsorolását a HÉSZ 8. függeléke tartalmazza)

33. § (1) Általános követelmények

a) A beruházások nem okozhatnak olyan hatásokat, melyek a környező területek tervezett használati módját lehetetlenné teszik.

b) A beruházások megvalósítása, meglévő tevékenységek folytatása, rendeltetési mód változtatás(-ok), valamint a telepengedély alapján gyakorolható ipari és szolgáltató tevékenység csak a környezetvédelmi kölcsönhatások ellenőrzése, a környezetvédelmi előírások és határértékek betartása alapján történhet, a szakhatóságok előírása szerint.

c) Újabb területek belterületbe vonása, a termőföldön történő beruházások a környező területeken a talajvédő gazdálkodás feltételeit nem ronthatják, nem csökkenthetik a meglévő talajvédelmi létesítmények működőképességét. A beruházások megvalósítása és üzemeltetése során a termőföldről szóló jogszabályban foglaltaknak megfelelően kell eljárni.

d) A beruházások megvalósítása, meglévő tevékenységek folytatása rendeltetési mód-változás(-ok) a vizek hasznosítását, védelmét és kártételeinek elhárítását szolgáló tevékenységekre és létesítményekre vonatkozó szabályokat, valamint a vízgazdálkodás egyes szakmai követelményeiről szóló elvárásokat be kell tartani.

e) Az újonnan kijelölt építési övezetek területei beépítésének előfeltétele a közművesítés, különös tekintettel a szennyvízcsatorna- és csapadékvíz-elvezető hálózat kiépítésére, illetve a meglévő övezetek területein a közművek megvalósításáig szakszerű közműpótló (pl. zárt gyűjtő) betervezése és kivitelezése kötelező. Egyedi kis-szennyvíztisztító berendezés kialakítása a követelmények teljesíthetősége esetén vízjogi engedély alapján történhet.

f) A csapadékvíz elvezetéséről vagy a szennyezetlen vizek elszikkasztásáról minden telek tulajdonosának, használójának gondoskodnia kell. A vízfolyásba csak az első fokon eljáró környezetvédelmi és vízügyi hatóság hozzájárulásával és feltételeinek betartásával szabad csapadékvizet bevezetni.

g) A „nagyvízi medrek, a parti sávok, vízjárta, valamint a fakadó vizek által veszélyeztetett területek használatáról, valamint a nyári gátak által védett területek értékének csökkenésével” kapcsolatos eljárásokról szóló vízügyi követelményeket be kell tartani, valamint az előírásoknak megfelelő védősáv fennmaradását biztosítani kell.

h) A vizek és közcélú vizilétesítmények fenntartása esetén a jogszabályi előírásokat érvényesíteni kell.

i) Tilos a környezeti levegő olyan mértékű terhelése, amely légszennyezést vagy határértéken felüli légszennyezettséget okoz, valamint a környezeti levegő bűzzel való terhelése.

j) Új jelentős levegőterhelést okozó vagy bűzös tevékenység esetén az engedélyezési eljárás során védelmi övezetet kell meghatározni.

k) A település fejlesztése során előnyben kell részesíteni a hulladékszegény technológiák alkalmazását és a kevésbé vízigényes tevékenységeket.

(2) Környezetterhelési határértékek

a) Az új létesítmény kialakításánál, a meglévő, illetve új technológiák üzemeltetésénél teljesíteni kell a környezeti levegőtisztasági követelményeket és a levegőtisztaság-védelmi előírásokat, valamint határértékeket.

b) Élővízbe és a közcsatorna-hálózatba bocsátott szennyvíz vagy folyékony hulladék esetén a szennyezőanyag-tartalomra vonatkozó határértékeket, küszöbértékeket be kell tartani.

c) Zajt kibocsátó berendezés, telephely, tevékenység úgy létesíthető, illetve üzemeltethető, hogy zajkibocsátása nem haladhatja meg az előírt zajterhelési határértéket a zajtól védendő területeken.

d) Meglévő közlekedési útvonalak melletti, új telekalakítású és tervezésű, vagy megváltozott övezeti besorolású területeken, megfelelő beépítési távolság meghatározásával, az épületek védett homlokzatainak megfelelő tájolással, illetve műszaki intézkedésekkel kell biztosítani az előírt zajterhelési határértékek teljesülését.

e) Új út létesítésének, a forgalmi viszonyok lényeges és tartós megváltozását eredményező felújítás, korszerűsítés tervezésekor a zajterhelési határértékeket érvényesíteni kell. Ennek érdekében a hosszú távra tervezett forgalom figyelembe vételével zajcsökkentő létesítmények, berendezések alkalmazását kell szükség esetén előírni.

f) Épületek zajtól védendő helyiségeiben az épület rendeltetésszerű használatát biztosító különböző technikai berendezésektől és az épületen belől vagy azzal szomszédos épületben folytatott tevékenységből eredő együttes zaj nem haladhatja meg az előírt határértékeket.

g) A földtani közeg és a felszín alatti víz-szennyezéssel szembeni védelméhez szükséges határértékeket be kell tartani.

(3) Speciális eljárási szabályok

a) A környezeti hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárások során állapítja meg a környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi hatóság az elérhető legjobb technikán alapuló intézkedéseket.

b) Mohács a felszín alatti vizek minőségi védelmét szolgáló besorolás szerint fokozottan érzékeny és a sérülékeny vízbázisokra tekintettel kiemelten érzékeny felszín alatti vízminőségi területen helyezkedik el. A felszín alatti vizek minőségének védelme érdekében a kockázatos anyagok elhelyezése, továbbá a felszín alatti vízbe történő közvetlen és közvetett bevezetése tilos, illetve a létesítési engedélyezés során megállapított feltételek szerint – engedély alapján – történhet

c) Erdőterületeket érintő beruházások során az erdő védelméről szóló jogszabályban foglaltaknak megfelelően kell eljárni.

d) Beruházások megvalósítása során a termőföldről szóló jogszabályban foglaltaknak megfelelően kell eljárni.

e) A telephelyengedély alapján gyakorolható ipari és szolgáltató tevékenységek engedélyezése a környezeti kölcsönhatások ellenőrzése alapján történhet a szakhatóságok előírásai szerint.

f) Az üzletek és kereskedelmi egységek, vendéglátó üzletek a lakosság jogos érdekeit, nyugalmát sértő tevékenysége, működése esetén (pl. zavaró, határértéket meghaladó zajterhelés) a jegyző korlátozó intézkedéseket érvényesít.

g) A vízbázisok, a távlati vízbázisok, valamint az ivóvízellátást szolgáló vizi létesítmények védelméről szóló jogszabályoknak megfelelően kell a vízügyi hatóság előírásai szerint az engedélyezéseket lefolytatni.

h) A vizek mezőgazdasági eredetű nitrát-szennyezésének megelőzése, csökkentése érdekében érvényesíteni kell az előírásokat és a “helyes mezőgazdasági gyakorlat” szabályait.

i) A településen az állattartásra vonatkozó önkormányzati rendelet szerinti volumenben és az építmények közötti legkisebb távolságok megtartásával építhetők állattartó létesítmények.

j) A hulladékok elhelyezéséről - különös tekintettel a termelési és veszélyes hulladékokra - gondoskodni kell. Hulladékok keletkezésével járó tevékenységek engedélyezése során a kérelmezőnek nyilatkoznia kell a hulladékok megfelelő elhelyezéséről, ártalmatlanításáról.

k) Az engedélyezési tervdokumentációnak tartalmaznia kell az építési és bontási hulladékok kezelésére, a keletkezett hulladékok mennyiségének tervezésére és elszámolására, azaz építési és bontási hulladékokkal kapcsolatos tevékenységre vonatkozó tervlapokat.

Tűzvédelmi rendelkezések

34. § (1) A gazdálkodó tevékenységet folytató magánszemélyeknek, jogi személyeknek, a jogi és magánszemélyek jogi személyiséggel nem rendelkező szervezeteinek az oltóvíz biztosításáról gondoskodniuk kell. A gazdálkodó tevékenységet nem folytató magánszemélyek részére az oltóvíznyerési lehetőségek biztosítása az önkormányzat feladata. Az oltóvizet az Országos Tűzvédelmi Szabályzat (továbbiakban OTSZ) szerint kell biztosítani.

(2)70 Az e rendelet hatálya alá tartozó területen a mértékadó tűzszakasz területe nem lehet nagyobb, mint amit a terület tűzoltó vízforrásaiból biztosítható oltóvíz-intenzitás megenged.

(3) Az újonnan építendő, illetve meglévő, de felújítandó közlekedési utak esetén az OTSZ vonatkozó előírásait figyelembe kell venni (szélesség, teherbírás, fordulási sugarak, stb.).

(4)71 A tervezőnek – az épületek közötti tűz átterjedésének megakadályozása érdekében – az épületek közötti távolságot és az épületek épületszerkezeteinek megfelelőségét tűzvédelmi tervfejezetben kell értékelnie. Az értékelés alapján kell meghatározni az épületek közötti távolságot és az épületek épületszerkezeteit.

Ásványvagyon gazdálkodási követelmények

35. § (1) Ásványi nyersanyag kitermelésével járó tevékenység (bányászat, tereprendezés, egyes építési tevékenységek, vízrendezés) csak érvényes bányászati, illetve külön jogszabály alapján kiadott hatósági engedély birtokában végezhető. A tevékenységek végzéséhez a bányászati és földtani hatóság engedélye, illetve más hatóság engedélye esetén szakhatósági állásfoglalása szükséges.

Egyes sajátos jogintézményekre vonatkozó előírások

36. § (1)72

(2) Jelen rendelettel egyidejűleg az önkormányzat az alábbi sajátos jogintézményekkel él:

a) Tilalmak

73a1) Az önkormányzat változtatási tilalmat rendel el az 5. mellékletben felsorolt és a szabályozási tervben lehatárolt ingatlanok területére, a területet érintő településrendezési feladatok megvalósításának időszakára, a területet érintő településrendezési feladatok megvalósítása érdekében.
a2) Az önkormányzat építési tilalmat rendel el a 6. mellékletben felsorolt és a szabályozási tervben lehatárolt ingatlanok területére, az ott meghatározott időtartamra ezen ingatlanokat érintő településrendezési feladatok megvalósítása érdekében.
b) Kisajátítás
Az önkormányzat közérdekből kisajátítási eljárást kezdeményez a 3. függelékben felsorolt ingatlanok területére, ezen ingatlanokat érintő településrendezési feladatok megvalósítása érdekében.
c) Elővásárlási jog
Az önkormányzat közérdekből elővásárlási jogot jegyeztet be a 7. mellékletben felsorolt, és a szabályozási terven lehatárolt ingatlanok területére, ezen ingatlanokat érintő településrendezési feladatok megvalósítása érdekében.
d) Kiszolgáló és lakóút céljára történő lejegyzés
Az építésügyi hatóság a 4. függelékben felsorolt ingatlanok szabályozási terven jelölt területsávját tervezett kiszolgáló és lakóutak létesítése, szélesítése céljából az önkormányzat javára lejegyzi.
A települési önkormányzat az érintett területeken, a közérdek megvalósítása érdekében a lejegyzés eszközét - az építési törvény vonatkozó előírásai szerint – a szabályozási terven jelölt szükséges legkisebb mértékben és csak akkor alkalmazza, ha a közérdekű cél megvalósítására más lehetőség nincs.
e) Településrendezési kötelezések
e1) Beépítési kötelezettség
Az önkormányzat a tervszerű telekgazdálkodás, a beépítés helyes sorrendje és a településkép előnyösebb kialakítása érdekében az 5. függelékben felsorolt ingatlanok területére, az ott leírt időtartamon belüli beépítési kötelezettséget állapít meg.
e2) Beültetési kötelezettség
Az önkormányzat a közérdekű környezetalakítás céljából az 5. függelékben felsorolt ingatlanok területére az övezeti előírásokban meghatározott módon és telekrészen a használatbavételi engedély megadásának feltételeként elvégzendő beültetési kötelezettséget ír elő.
VI. Fejezet

Záró rendelkezések

37. § (1) Ez a rendelet 2009. december 1 napján lép hatályba, egyidejűleg a többször módosított 14/1999.(lV.23.) ör. hatályát veszti.

(2) Jelen rendelet előírásait a hatálybalépést követően keletkezett ügyekben kell alkalmazni.

1. melléklet

ORSZÁGOS MŰEMLÉKI VÉDETTSÉGŰ ÉPÍTMÉNYEK
ÉS MŰEMLÉKI KÖRNYEZETÜK
ORSZÁGOS VÉDELEM ALATT ÁLLÓ ÉPÍTMÉNYEK
Szerb ortodox temető hrsz: 733 M lll. 9649
R.k. temető, kálvária-kápolna hrsz:153/2 M lll. 207
R.k. temető, kálvária-együttes hrsz: 153/1 M lll. 209
R.k. temető, ravatalozó hrsz: 153/1 M lll. 10464
Hősi emlékmű (világháborús) hrsz: 1575/9 M lll. 10409
Ref. Templom hrsz: 2433 M lll. 201
Szerb-görög kereskedőház hrsz: 1518 M lll. 203
R.k. ferences templom hrsz: 679/7 M ll. 204
Ferences kolostor hrsz: 679/7 M ll. 205
Gör.kel. szerb templom hrsz: 1349 M ll. 208
R.k. Mohács-belvárosi plébániatemplom hrsz: 1545 M lll. 202
R.k. Mohács-külvárosi plébániatemplom hrsz: 580/2 M l. 199
Püspöki nyaralókastély hrsz: 562 M l. 200
Tüdőpavilon hrsz: 592 M l. 11265
R.k. Fogadalmi emléktemplom hrsz: 2278/2 M lll. 9685
R.k. szőlőhegyi kápolna hrsz: 8449/3 M lll. 206
Vízimalom hrsz: 9509 M lll. 9509
MŰEMLÉKI KÖRNYEZETBE TARTOZÓ INGATLANOK
Szerb ortodox temető műemléki környezete
733 hrsz.
R.k. temető kálvária-kápolna, kálvária-együttes és ravatalozó közös műemléki környezete
153/1 hrsz. fennmaradó része, 147/7, 144, 146/2, 147/8, 147/2, 147/4 és 147/6 hrsz.
Hősi emlékmű (világháborús) műemléki környezete
1575/9, 1575/40, 2227, 1575/37 hrsz.
Ref. Templom műemléki környezete
2432/4, 2434, 2432/1-3, 2476, 2475/2, 2475/1, 2469, 2470, 2454, 2455/2 hrsz., valamint a 2484 és 2451/2 hrsz. közterület szabályozási terven jelölt része
R.k. ferences templom és kolostor közös műemléki környezete
683/1, 683/2, 682, 679/12, 679/9, 679/10, 77/1, 78/1, 79/1 hrsz., valamint a ….. hrsz. út szabályozási terven jelölt része
Gör.kel. szerb templom műemléki környezete
1352, 1354, 1355, 1356, 1480, 1489/1, 1531/1, 1347, 1348, 1350, 1299, 1300, 1301 hrsz., valamint az 1395, 1351 és 1462 hrsz. út szabályozási terven jelölt része
R.k. Mohács-belvárosi plébániatemplom és a Szerb-görög kereskedőház közös műemléki környezete
1549/8, 1543, 1521-1524, 1514, 1516, 1517, 1519/1, 1519/2, 1546, 1547/1 hrsz., valamint az 1544, 1520 és 1545 hrsz. közterület szabályozási terven jelölt része
Püspöki nyaralókastély és R.k. Mohács-külvárosi plébániatemplom közös műemléki környezete
563/4, 561, 563/1, 581, 580/1, 384/6, 384/10, 385/2, 583 hrsz., valamint az 506, 582 és 560 hrsz. utak szabályozási terven jelölt része
Tüdőpavilon műemléki környezete
592 hrsz. fennmaradó része
R.k. Fogadalmi emléktemplom műemléki környezete
2279, 2280, 2278/3, 2296/1, 2297/3, 2297/2, 2301-2306, 2307/2, 2274, 1081/1, 1169/1, 1170/2, 1171, 2278/5, valamint a 1168, 1566/2, 1566/1 és a 1566/3 hrsz. út szabályozási terven jelölt része
R.k. szőlőhegyi kápolna műemléki környezete
8454, 8445, 8446, 8448, 8449/2, 8452/1 hrsz.
Vízimalom műemléki környezete 0259/5, 0259/9, 0269/1 hrsz. szabályozási terven jelölt része, 7537/6, 7550, 7551, 7553, 7554, 7560-7563 hrsz., valamint a 0258 hrsz. út szabályozási terven jelölt része

2. melléklet

ORSZÁGOS MŰEMLÉKI VÉDETTSÉGRE ELŐTERJESZTETT ÉPÍTMÉNYEK
Selyemgyár hrsz: 2391
Szt. Rókus kápolna hrsz.: 225/5
Nepomuki Szent János szobor hrsz.: 1544
Szent Flórián szobor hrsz.: 385/1

3. melléklet

RÉGÉSZETI VÉDELEM
(lehatárolás a szabályozási tervlapokon)

NYILVÁNTARTOTT RÉGÉSZETI LELŐHELYEK

I. MOHÁCS – GÖRÖGHEGY

I.1. 24492 Mohács - Göröghegy-Kőbánya
Temető (csontvázas sírok) – avar kor
Mohács – Kőbánya
Kőfejtő – középkor (?)
A lelőhely azonosító száma: 24492
Térképlap: EOV 14-422
x: 76650 y: 618410, x: 76536 y: 618472
I.2. 24508 Mohács - Göröghegy
Telep – őskor (?), római kor (?)
Mohács – Göröghegy dűlő
A lelőhely azonosító száma: 24508
Térképlap: EOV 14-424
x: 75036 y: 618754

II. MOHÁCS – JENYEI HEGY

II.1. 24506 Mohács – Jenyei hegy, Mohos József szőlője
Telep – őskor, bronzkor
24510 Mohács
Szórványlelet – őskor, bronzkor
Mohács – Jenyei hegy
A lelőhely azonosító száma: 24506, 24510
Térképlap: EOV 14-422
x: 76397 y: 619008
II.2. 24488 Mohács - Jenyei dűlő, Szűcs József szőlője
Telep, temető - népvándorlás kor, avar kor
A lelőhely azonosító száma: 24488
Térképlap: EOV 14-422
x: 77088 y: 618215

II. 3. 37409 Mohács – Jenyei völgy

Szórványlelet – középkor
A lelőhely azonosító száma: 37409
Térképlap: EOV 14-424
x: 75450 y: 619100

III. MOHÁCS – FELSŐ MEZŐ

24489 Mohács - az új műút és a Jerney-féle út találkozásánál
Telep, temető – vaskor
Telep, temető – népvándorláskor, hunkor
Mohács – Jenyei út és betonút kereszteződése
Mohács – „bári kertészet” – Felső mező, Jenyei úton
Szórványlelet – törökkor
A lelőhely azonosító száma: 24489
Térképlap: EOV 14-422
x: 74804 y: 619719
Hrsz.: 0173, 0151/1, 0153/3, 0184, 0183

IV. MOHÁCS – PAPRIKAMALOM

24490 Mohács – Paprikamalom
Temető (csontvázas sírok) – avar kor

Mohács – Paprikamalom, a patak bal oldalán

A lelőhely azonosító száma: 24490
Térképlap: EOV 14-424
x: 75180 y: 619240
Hrsz.: 9901-9909, 8711-8722, 0194/1-3, 0193

V. MOHÁCS - ELŐHEGY

V.1. 24501 Mohács – Előhegy
Telep – római kor
Templom, temető, telep – középkor
Telep – kora újkor
24485 Mohács – Előhegy
Telep, út – római kor
Mohács – Előhegy – Bükkös szurdok
Telep – őskor: kelta (?), római kor
A lelőhely azonosító száma: 24501, 24485
Térképlap: EOV 14-424
x: 75490 y: 619460, x: 75671 y: 619621
V.2. Mohács – Előhegy
Temető (csontvázas sírok) – ismeretlen korú és kiterjedésű
A lelőhely azonosító száma:
Térképlap: EOV 14-424
x: 76304 y: 621009
VI. MOHÁCS – FAROSTLEMEZGYÁR – VÍZTÁROLÓ
24491 Mohács – Farostlemezgyár - Víztároló
Temető – népvándorláskor: langobard
A lelőhely azonosító száma: 24491
Térképlap: EOV 14-422
x: 76260 y: 620530
Hrsz.: 8064/1-4.

VII. MOHÁCS – FAROSTLEMEZGYÁR

24502 Mohács – Farostlemezgyár
Telep (földbeásott ház) – őskor, bronzkor
24504 Mohács – Farostlemezgyár
A lelőhely azonosító száma: 24502, 24504
Térképlap: EOV 14-424
x: 75630 y: 620860
Hrsz.: 3747/39

VIII. MOHÁCS - TÉGLAGYÁR

24493 Mohács – Téglagyár
Temető – népvándorláskor. avar kor
Temető - kora Árpád-kor
Mohács – Téglagyár: 1950. október 12-én feltárt 3. sír – avar lovas sír!
A lelőhely azonosító száma: 24493
Térképlap: EOV 14-424
x: 74980 y: 621130
Hrsz.: 3741/55-56, 63-67

IX. MOHÁCS – CSELE-PATAK

IX.1. 24500 Mohács – Csele-patak
Telep - őskor
Telep - Árpád-kor, középkor
Temető - Árpád-kor, középkor, kora újkor
Mohács – Csele község helye, a rendőrpihenő és Duna part között, Csele patak bal partja
24505 Mohács
A lelőhely azonosító száma: 24500, 24505
Térképlap: EOV 14-422
x: 76310 y: 621840
IX.2. 24512 Mohács - Csele patak torkolata
Szórványlelet – őskor: vaskor, kelta
Telep - vaskor
24511 Mohács
Szórványlelet – őskor: vaskor, kelta
24505 Mohács
A lelőhely azonosító száma: 24512, 24511, 24505
Térképlap: EOV 14-422
x: 76190 y: 621940
IX.3. 24498 Mohács
Szórványlelet - őskor, római kor, középkor
Mohács – Cselevölgy
Szórványlelet – őskor, római kor, középkor
IX.4. Mohács – Heréb malom
Telep – őskor
Telep - római kor
Telep - Árpád-kor
A lelőhely azonosító száma:
Térképlap: EOV 14-422
x: 77520 y: 621300
Hrsz.: 0259/2-6, 9-13
IX.5. Mohács - Csele patak mentén
Telep – középkor
A lelőhely azonosító száma: -
Térképlap: EOV 14-422
x: 77520 y: 621300
Hrsz.: 7160/1-2, 7160/3.4, 7289, 7291, 7292
IX.6. 32064 Mohács - Csele patak É-i partján
Település – középkor
Település - középkor
Település – középkor
A lelőhely azonosító száma: 32064
Térképlap: EOV 14-422
x: 76390 y: 621780, x: 76450 y: 621820, x: 76450 y: 621820
Hrsz.: 7160/1-2, 7293/4-5, 8, 12-15
IX.7. 24497 Mohács – Vízmű
Telep – őskor, DVK, bronzkor
Temető – Árpád-kor
Telep – középkor
24505 Mohács
A lelőhely azonosító száma: 24497, 24505
Térképlap: EOV 14-422
x: 76390 y: 622190
Hrsz.: 3864/7
IX.8. 32062 Mohács – Vízműnél
Település – római kor
Település – középkor
A lelőhely azonosító száma: 32062
Térképlap: EOV 14-422
x: 76240 y. 621530
Hrsz.: 3980, 3986/9-12
IX.9. 32063 Mohács - 15. lelőhely
Település – középkor
A lelőhely azonosító száma: 32063
Térképlap: EOV 14-422
x: 76320 y: 621600
Hrsz.: 3980, 3986/9-12, 7695, 7696

X. MOHÁCS – KÖZÉP MEZŐ

Mohács, DNy-i elkerülő út
Szórványlelet – őskor (?), középkor (?)
Mohács – Közép mező, a vasút mellett
Szórványlelet – későközépkor, újkor
Mohács – Közép mező
Szórványlelet – középkor
A lelőhely azonosító száma:
Térképlap: EOV 14-424, 14-442
Hrsz.: 0127/10, 13

XI. MOHÁCS – DÉLI – BÉG PATAK MENTI - LAKÓPARK

XI.1. 38959 Mohács – „Milleniumi Lakópark”
Telep – népvándorláskor
A lelőhely azonosító száma: 38959
Térképlap: EOV 14-424
x: 71569 y: 620318 z: 90-93 Bfm
Hrsz.: 3291
XI.2. 37432 Mohács – Bég patak dűlő
Telep – római kor, népvándorláskor
A lelőhely azonosító száma: 37432
Térképlap: EOV 14-424
x: 71580 y: 620350
Hrsz.. 3291
XI.3. Mohács – Bég patak mentén
Telep – római kor, népvándorláskor
A lelőhely azonosító száma:
Térképlap: EOV 14-424
Hrsz.: 089

XII. MOHÁCS – SÁRKICS TANYA

24482 Mohács - Sárkics tanya
Vaseszközlelet (12 db mezőgazdasági vaseszköz) - római kor (?), középkor (?) – a leletegyüttes új datálása: VIII – IX. sz. (Müller 1975.)
A lelőhely azonosító száma: 24482
Térképlap: EOV 14-442
x: 71605 y: 619712
Hrsz.: 093, 094, 095

XIII. MOHÁCS – ALSÓ MEZŐ

XIII.1. 24499 Mohács – Alsó mező, László János földjén
Templom – középkor (?)
Telep – középkor (?)
Mohács – Alsómező, Szűcs Péter földje
Telep – középkor (?)
A lelőhely azonosító száma: 24499
Térképlap: EOV 14-442
x: 69680 y: 619890
XIII.2. 24507 Mohács - Alsó mező, Mudlitz-tanya
Telep – őskor
A lelőhely azonosító száma: 24507
Térképlap: EOV 14-442
x: 69740 y: 621410
XIII.3. 32051 Mohács - Lugio-2 őrtorony
Település – római kor, újkor
A lelőhely azonosító száma: 32051
Térképlap: EOV 14-442
x: 69910 y: 621070
XIII.4. Mohács – Alsó mező, Varga Pál tanyája
Temető (csontvázas sírok) – X-XI. sz.
Mohács – Tsz. Major
Szórványlelet – őskor: bronzkor
Mohács – Tangazdaság területe
Szórványlelet – későközépkor: török
A lelőhely azonosító száma: -
Térképlap: EOV 14-442
x: 70717 y: 621182
XIII.5. 32057 Mohács - 11. lelőhely
Település – késő középkor, újkor
A lelőhely azonosító száma: 32057
Térképlap: EOV 14-442
x: 70600 y: 621190
Mohácstól délre 6 km-re az országút keleti felén lévő réten
Szórványlelet – középkor

XIV. MOHÁCS – HAJLOK PART

24486 Mohács – Hajlok part
Telep – őskor, bronzkor
Temető (téglasír) – római kor
Telep, templom, temető (csontvázas sírok) – középkor
Mohács – Hajlok part
Telep – őskor, bronzkor
Mohács – Hajlok dűlő
Szórványlelet – kora újkor
A lelőhely azonosító száma: 24486
Térképlap: EOV 14-442
x: 70410 y: 621440
Hrsz.: 052, 053, 055, 058/8-9

XV. MOHÁCS – LAJMÉR DŰLŐ

Mohács – Lajmér dűlő
Szórványlelet - őskor
Telep – római kor
Telep – népvándorláskor
Telep – középkor
A lelőhely azonosító száma: -
Térképlap: EOV 14-441
Hrsz.: 068

XVI. MOHÁCS – MEZŐ UTCA

24480 Mohács - a Mező utca végén lévő városi kert
Szórványlelet – római kor
24484 Mohács – a városi faiskola telkének Ny-i részén
Telep - római kor
A lelőhely azonosító száma: -
Térképlap: EOV 14-442
x: 71720 y: 621280
Hrsz.: 144-147, 151,153

XVII. MOHÁCS – REFORMÁTUS TEMETŐ

24479 Mohács - Református temető
Szórványlelet– római kor
Mohács – Református temető alatt
Telep – őskor
Telep – római kor
A lelőhely azonosító száma: 24479
Térképlap: EOV 14-442
x: 70740 y: 621390
Hrsz.: 058/4

XVIII. MOHÁCS – KÁLVIN KÖZ

Kincslelet – középkor (XVI. sz.)
A lelőhely azonosító száma: 24503
Térképlap: EOV 14-442
x: 71630 y: 622650
Hrsz.: 2423, 2424/1

XIX. MOHÁCS – BELVÁROSI ISKOLA

24487 Mohács - Belvárosi Iskola
Telep (fürdő) - római kor, török
Mohács – a belvárosi általános iskola előtti benzinkútnál
Szórványlelet - törökkor
Mohács – Belvárosi fiúiskola déli fala
Szórványlelet - törökkor
Mohács – Belvárosi fiúiskola keleti oldalán csatornaásáskor
Szórványlelet - középkor
Mohács – Belvárosi fiúiskola keleti oldalán, a rk. templomnál csatornaásáskor
Szórványlelet - középkor
Mohács – Plébánia
Szórványlelet – törökkor
A lelőhely azonosító száma: 24487
Térképlap: EOV 14-424
x: 71780 y: 622170
Hrsz.: 2274

XX. Mohács – szerb temető

Mohács – szerb temető
Sánc – törökkor
A lelőhely azonosító száma:
Térképlap: EOV 14-424
x: y:
Hrsz.: 733

XXI. Mohács – Szabadság u. 1-3.

Mohács – Szabadság u. 1-3.
Épület (vár) - középkor
A lelőhely azonosító száma: -
Térképlap: EOV 14-442
x: y:
Hrsz.: 2342

XXII. Mohács – Pécsi köz 7.

Mohács – Pécsi köz 7.
Éremlelet – középkor
A lelőhely azonosító száma: -
Térképlap: EOV 14-424
x: y:
Hrsz.: 95/4, 100/4

74XXlll. Mohács, Felső mező

KÖH azonosító: 79037
EOV 620189, 74480
Hrsz.: 0151/3, 0152, 0153/16
Légirégészeti lelőhely:
32203 Mohács
Halomsír - ismeretlen korú - 2001.07.06.-án légifotózás, GPS 79.
32204 Mohács
Halomsír – ismeretlen korú – 2001.07.06.-án légifotózás, GPS 79.
32205 Mohács
Település általában – ismeretlen korú - 2001.07.06.-án légifotózás, GPS 79.
Szórványlelettel jelzett, pontosan körül nem határolható régészeti lelőhely:

1. MOHÁCS – TÁBORHEGY

Mohács – Táborhegy
Szórványlelet – őskor: bronzkor

2. MOHÁCS – SZŐLŐHEGY

Mohács – özv. Frammer Miksáné szőlője (?)
Szórványlelet – bronzkor
Mohács – Szőlőhegy, Kovazd (?)
Szórványlelet – római kor
Mohács – Szőlőhegy
Szórványlelet – római kor, népvándorláskor
Mohács – Auber István féle szőlő (1907)
Szórványlelet – középkor

3. MOHÁCS – DUNAPART/DUNAMEDER

Szórványlelet – középkor
Mohács – a téglagyárral szemben a Duna partján a mederből búvár hozta ki:

4. MOHÁCS – 40 ÖLES DŰLŐ

Mohács – 40 öles dűlő a Cigányzátony alatt
Szórványlelet - őskor

5. MOHÁCS – „RÉTI LEGELŐ”

Mohács – „réti legelő” (?)
Szórványlelet – későközépkor: török

6. MOHÁCS – OSZTÁS DŰLŐ

24498 Mohács – Osztás dűlő
Szórványlelet – római kor

7. MOHÁCS – II. SZ. TÉGLAGYÁR

Mohács – II. sz. téglagyár
Szórványlelet - középkor

8. Mohács – Deutsch téglagyár

Mohács – Deutsch téglagyár közelében
Szórványlelet – római kor

9. MOHÁCS – VÁGÓHÍD

Mohács – Vágóhíd alatti rét
Szórványlelet - középkor

10. MOHÁCS – BÚTORGYÁR

Mohács – Bútorgyár előtt
Szórványlelet - középkor

11. MOHÁCS – HAJÓÁLLOMÁS

Mohács – Hajóállomás
Szórványlelet – törökkor

12. MOHÁCS – SÓHÁZ

Mohács – Sóház területe
24481 Szórványlelet - római szarkofág

13. MOHÁCS – KATOLIKUS TEMETŐ

Mohács – a katolikus temetőtől nyugatra
Szórványlelet - középkor

14. MOHÁCS – KÓRHÁZKERT

Mohács – Kórházkert (?)
Szórványlelet – Árpád-kor, középkor

15. MOHÁCS – SZABADSÁG ÚT 5. SZ.

Mohács – Szabadság u. 5. sz.
Szórványlelet – törökkor

16. MOHÁCS – GŐZHAJÓ U.

Mohács – Gőzhajó u., Kis Ferenc kertje
Szórványlelet - középkor

17. MOHÁCS – KAZINCZY UTCA 33.

Mohács – Kazinczy u. 33.
Szórványlelet – római kor

18. MOHÁCS – KOSSUTH LAJOS U.

24481 Mohács – Kossuth L. u. 8. sz.
Szórványlelet – római kor
Mohács – Kossuth L. u. 35. sz. előtt
Mohács – Kossuth L. u. 53 - 55. sz.
Mohács – Kossuth L. u. 59. sz.
Mohács – Kossuth L. u. 61. sz.

19. MOHÁCS – DÓZSA GYÖRGY U. 50. SZ.

Mohács – Dózsa György u. 50.
Szórványlelet – törökkor

20. MOHÁCS – RÉV

Mohács - Rév
Szórványlelet – későközépkor
Mohács - Kálvária kápolna

21. MOHÁCS – MOHÁCS-SZIGET

24513 Mohács - Mohács-sziget
Éremlelet – középkor (?)
Mohács – Alsó-Kanda dűlő
Szórványlelet - középkor
Szórványleletek közelebbi lelőhely meghatározás nélkül:
24498 Mohács
Szórványlelet - őskor
24510 Mohács
Szórványlelet – bronzlelet – őskor: bronzkor
24511 Mohács
Szórványlelet – vaskor, késő vaskor, kelta
24481 Mohács
Szórványlelet – római kor
24483 Mohács
Szórványlelet - szarkofág – római kor
24509 Mohács
Szórványlelet - középkor
RÉGÉSZETI ÉRDEKŰ TERÜLETEK
24478 Mohács
Út - római kor
Mohács - Siklósi út/Nyárádi út
Mohács - Vári rét
Mohács – Határ dűlő
Mohács - Vizijárás – a Bég patak lecsapolt medre és közvetlen környéke
Mohács - Bégrét
Mohács – Látóhegy
Mohács - Révkapu
Mohács – Varroda/Katolikus Legényegylet/Auber-ház
Mohács - Korona szálló
Mohács – Sarok utca
Mohács - Hosszú utca
Mohács - Táncsics Mihály u.
Mohács - József Attila utca
Mohács – Kígyó u.
Mohács – Református templom
KÖZÉPKORI TELEPÜLÉSEK – ELPUSZTULT FALVAK MOHÁCS VÁROS KÖZIGAZGATÁSI TERÜLETÉN:
Mohács - középkori település
Kis-Mohács, Sáros – területén Kis-Mohács néven önálló falu
Csele - elpusztult középkori település
Náné - elpusztult középkori település
Jenő - elpusztult középkori település
Földvár - elpusztult középkori település
Körtvélyes – elpusztult középkori település
Lajmér - elpusztult középkori település

4. melléklet

ORSZÁGOS VÉDETTSÉGŰ TERMÉSZETI ÉRTÉKEK

VÉDETT TERMÉSZETI TERÜLET

02/a, 02/b, 02/c, 03/a, 03/b, 03/c, 04, 05, 06, 07/a, 07/b, 08/2a, 08/2b, 08/3, 08/4, 09, 0280/1, 280/2, 0281, 0282, 0283/1, 0283/2, 0284, 0285, 0286, 0287, 0288, 0290, 0291, 0292, 0293/a, 0293/b, 0293/c, 0293/d, 0294, 0295, 0296/a, 0296/b, 0297, 0298/a 0298/b, 0299, 0300, 0301, 0302, 0303, 0304/a, 0304/b, 0304/c, 0304/d, 0304/f, 0304/g, 0304/h, 0304/j, 0305/a, 0305/b, 0305/c, 0306, 0307, 0308, 0309, 0310, 0311/1a, 0311/1b, 0311/2a, 0311/2b, 0311/2c, 0311/2d, 0311/2f, 0311/3a, 0311/3b, 0311/3c, 0311/3d, 0312/a, 0312/b, 0313, 0314/a, 0314/b, 0314/c, 0315, 0316/a, 0316/b, 0316/c, 0316/d, 0316/f, 0316/g, 0316/h, 0317/1a, 0317/1b, 0317/1c, 0317/1d, 0317/2, 0318, 0319, 0320/a, 0320/b, 0320/c, 0321/1, 0321/2, 0321/3, 0321/4, 0321/5, 0322, 0323, 0324, 0325, 0326/2a, 0326/2b, 0327/a, 0327/b, 0328, 0329, 0330, 0331/2, 0331/3, 0331/6, 0331/7, 0331/8, 0331/9, 0331/10, 0331/11, 0331/12, 0332, 0333, 0334, 0338/a, 0338/b, 0338/c, 0338/d, 0339/1, 0340/a, 0340/b, 0340/c, 0340/d, 0340/f, 0340/g, 0340/h, 0611/1, 0611/11, 0611/12, 0611/3, 0611/4, 0611/8, 0611/9, 0611/10, 0715 hrsz.

NATURA 2000 HÁLÓZAT TERÜLETE

03/a, 03/b, 03/c, 04, 05, 06, 07/a, 07/b, 08/2a, 08/2b, 08/3, 08/4, 09, 0280/3, 0280/4, 0280/6, 0280/7, 0281, 0282, 0283/1, 0283/2, 0284, 0285, 0286, 0287, 0288, 0290, 0291, 0292, 0293/a, 0293/b, 0293/c, 0293/d, 0294, 0296/a, 0296/b, 0298/a, 0298/b, 0300, 0301, 0302, 0304/a, 0304/b, 0304/c, 0304/d, 0304/f, 0304/g, 0304/h, 0304/j, 0305/a, 0305/b, 0305/c, 0306, 0307, 0308, 0309, 0310, 0311/1a, 0311/1b, 0311/2a, 0311/2b, 0311/2c, 0311/2d, 0311/2f, 0311/3a, 0311/3b, 0311/3c, 0311/3d, 0312/a, 0312/b, 0313, 0314/a, 0314/b, 0314/c, 0315, 0316/a, 0316/b, 0316/c, 0316/d, 0316/f, 0316/g, 0316/h, 0317/1a, 0317/1b, 0317/1c, 0317/1d, 0317/2, 0318, 0319, 0320/a, 0320/b, 0320/c, 0321/1, 0321/2, 0321/3, 0321/4, 0321/5, 0323, 0324, 0325, 0326/2a, 0326/2b, 0327/a, 0327/b, 0328, 0329, 0331/2, 0331/3, 0331/6, 0331/7, 0331/8, 0331/9, 0331/10, 0331/11, 0331/12, 0333, 0334, 0336/3, 0336/4a, 0336/4b, 0336/4c, 0336/4d, 0336/4g, 0336/4h, 0338/a, 0338/b, 0338/c, 0338/d, 0509/15, 0611/11, 0613/1, 0614/2, 0615/1, 0615/2, 0617/2, 0617/3a, 0617/6, 0617/7, 0623/9, 0645/2, 0714/1 hrsz.

ÖKOLÓGIAI HÁLÓZATHOZ TARTOZÓ TERÜLETEK

Lehatárolás a szabályozási terven az OTRT alapján

5. melléklet

VÁLTOZTATÁSI TILALOM
Az önkormányzat változtatási tilalmat rendel el a tervezett Duna-híd környezetében a területet érintő településrendezési feladatok megvalósítása érdekében a következő ingatlanokra:
3/2, 4, 5, 9/2, 3683/2, 11, 3679, 12, 13 hrsz, valamint a 736/16 hrsz. szabályozási terven jelölt része

6. melléklet

ÉPÍTÉSI TILALOM

1. Határidő nélküli telekalakítási és építési tilalom van érvényben:

a) Millenniumi Lakópark kiterjesztése érdekében a 3303/5, 3303/6, 3305/1, 3305/2, 3307, 3308/1, 3308/2, 3309, 3310 hrsz. ingatlanok területén

b) A Déli lakópark kiterjesztése érdekében a 089/13, 089/14, 089/17 és 089/21 hrsz. ingatlanok területén

7. melléklet

ELŐVÁSÁRLÁSI JOG
Az önkormányzat elővásárlási jogot jegyeztet be a területet érintő településrendezési feladatok megvalósítása érdekében a szabályozási terven jelölt ingatlanokra.

Sor-szám

Cím

Helyrajzi
szám

Cél

1.

Eötvös utca

1182 és 1176/2

Tömbrehabilitáció

2.

Piac

2328/2

Tömbrehabilitáció

3.

Piac

2335/2 és 2336/1

Piac fejlesztése

4.

Belváros

1086/2-3, 1087-89, 1083/1, 1084/1

Tömbrehabilitáció

5.

Duna-parti sétány

3015/2

Közéleti célú hasznosíthatósága

6.

Városi sportterület (MTE pálya)

556,557/1, 557/2, 558

Sportterület bővítése

7.

736/16

Uszoda és a sportterület bővítése

8.

3366/1/A, 3749/1, 3749/2

Telekgazdálkodási és városképi szempontból

9.

1790, 1792

Bérlakésépítés

10.

Szőlőhegy tervezett területe

Tervezett lakóterület

11.

Ipari Park

3707/1, 3728/1, 3729/1

Logisztikai centrum létrehozása

12.

Ipari Park

0137/3-5, 18/2, 0139/2, 0139/3, 0139/4, 0139/5, 0139/6, 0139/7, 0139/8, 0139/9, 0139/12, 0139/13, 0139/14

Ipari park tervezett bővítése

13.

0419/2, 5, 11, 13, 11456, 11335, 11333, 3683/2
3/2, 4, 14/1, 14/4, 14/6, 14/7, 15, 734, 4085/1

Duna híd és annak megközelítő útja

14.

Táncsics u. 32.






Névtelen utca a Bég-patak és a temető között



Szélső utca

1028,
2275/2 (Kárász bolt)

3736/1, 3736/2, 3736/3, 3736/4, 3736/5 és 3740


165/2, 166, 173, 169, 172, 176, 179, 180

3741/45, 3741/28, 3741/29, 3741/30

149/8


579/2


2335/2, 2336/1, 2334/3, 2334/4

Telekgazdálkodási és városképi szempont

Dunai folyami kikötő megépítése


Dögtemető fenmmaradásáig

Szeméttelep fennmaradásáig

Kossuth utcáig történő kivezetéséig

Gólya Utcai Szoc. Otthon bővítése

Piac fejlesztése, bővítése

15.

4066/2, 1575/42, 8064/2, 8064/3, 2390/4, 3741/22, 3741/44, 3748/5, 3741/48, 3747/5, 0173, 0177/1, 0184, 066, 068, 069, 070, 073, 0335/1, 0330, 0328, 0332, 0326/1, 099/1, 047/3, 0395/2, 0409/2, 3864/7, 3937, 3986/2, 0371/2, 0371/1, 0345, 11547, 11548/1, 11548/2, 11548/3, 11549/2, 11550/1, 11550/2, 11550/3, 11518/1, 11502/1, 8554, 0353, 0354, 0355, 0172/6, 0176, 0179, 0181, 8527, 3791, 3951, 3976, 3985, 7879,

Állami vállalkozói vagyonba tartozó vagyontárgyak térítésmentes tulajdonszerzése

16.

10073, 10077/1, 10077/2, 10082, 10083, 10087, 10098, 10099, 10100, 10115/2, 10123/1, 10123/2, 10123/3, 10126, 10127, 10128, 10129, 10262,3303/5, 3303/6, 3307, 3308/1, 3308/2, 3345/5

városrendezés

17.

089/14, 089/16, 089/17, 089/21, 089/22, 0125/7, 0125/8, 0127/7, 3733, 3741/3, 3741/12, 3741/13, 3741/18, 3741/20, 3741/23, 3741/24, 3741/25, 3741/47, 3741/52, 3741/53, 3741/55, 3741/56,

városrendezés

18.

Szentháromság u. 17.

1339/2

Városrendezés utcaszélesítés

19.

Rókus u. 26.

Rókus u. 30.

1613

1611

Városrendezés: óvoda-bővítés
Városrendezés: óvoda-bővítés

20.

Mohácsi J. u.

89/3

Városrendezés: oktatási intézményfejlesztés

21.

Eötvös u. 4.

Szent János u. 3.

1200

2391

Városrendezés: városrehabilitáció

22.

4718, 4719, 4720, 4749, 4750, 4751, 4752, 4753, 4754, 4755, 4756, 4766, 4767, 4768, 4769, 4770, 4772, 4774, 4775, 4817, 4818, 4819, 4820, 4821, 4822, 4823, 4831, 4834, 4835, 4890, 4893, 4894, 4895, 4896, 4897, 4898, 4899, 4900, 4901, 4902, 4905, 4906, 4907, 4908, 4910, 4911, 4912, 4913, 4914, 4915, 4917, 4918, 4927, 4928, 4929, 4931, 4932, 4933, 4934, 4935, 4936, 4937, 4938, 4939, 4940, 4941, 4942, 4943, 4944, 4952, 4953, 4954, 4955, 4956, 4957, 4989, 3286/50

Városrendezés: köz- és lakóterület fejlesztés

23.

Eszéki országút

058/4, 058/5

városrendezés

8. melléklet75

SZABÁLYOZÁSI TERV

(V-1, V-2/1-5 rajzszámú tervlapok és ezek módosításai)

9. melléklet

HELYI VÉDETTSÉGŰ ÉPÍTMÉNYEK
HVÉ védettségű építmények
Ingatlan címe hrsz
_____________________________________________________
1. Városháza „A” épülete 2279
2. Városháza „B” épülete 2278/3
3. Deák téri Evangélikus templom 1575/13
4. Városház utca 1/A 2287/3
5. Nepomuki Szent János szobra 1544
6. Szent Mihály tér 1. 1541
7. Szent János utca 3. 2391
8. Szent István utca 12-14. 1575/30
9. Szent István utca 16. 1575/47
10. Szent Flórián szobra 385/1
11. Széchenyi téri zászlótartók (4db) 2278/5
12. Szabadság utca 20. 1172/4
13. Szabadság utca 19. 2229
14. Szabadság utca 16. 1174
15. Szabadság utca 10. 1177/2
16. Gőzhajó utca 30. 2328/2
17. Dózsa György utca 42. 334/2
18. Dózsa György utca 40. 369
19. Dózsa György utca 18. 459
20. Deák tér 1. 1575/12
21. Szőlőhegy belterület 7037/5
22. Szőlőhegy belterület 7036/8
23. Szőlőhegy belterület 7963/2
24. Szőlőhegy belterület 7965
25. Szőlőhegy belterület Szent Kút 8010
26. Szőlőhegy zártkert 8503/1
27. Szőlőhegy zártkert 8497/7
28. Szőlőhegy zártkert 9431
29. Szőlőhegy zártkert 9631
30. Jókai Mór u. 20. 2331/3
HVÉr védettségű építmények
Ingatlan címe hrsz
_____________________________________________________
1. Szent János utca 14. 2385
2. Rákóczi utca 1. 2230
3. II. Lajos utca 14. 376
4. II. Lajos utca 9. 364
5. II. Lajos utca 23. 356
6. II. Lajos utca 7. 365
7. Gőzhajó utca 11-13. 2413
8. Dózsa György utca 48. 338
9. Dózsa György utca 46. 337
10. Dózsa György utca 44. 336
11. Baross utca 11. 2161
12. Kálvin utca 23. 2486
13. Jókai utca 4. 2339/1
14. Hunyadi János utca 12. 2497
15. Baross utca 7. 2159
16. Kálvin utca 12. 2429
17. Szabadság u. 11. 2285
18. Szabadság u. 13. 2284
19. Városház u. 1/B 2287/5
20. Szabadság u. 8. 1561
21. Szabadság u. 23. 2227
HT védettségű területek
A Bükkös szurdok közvetlen környezete

10. melléklet

HELYI VÉDETTSÉGŰ TERMÉSZETI ÉRTÉKEK

Helyszín

Magyar név

Latin név

Kórház kertje

páfrányfenyő

Ginkgo biloba

Széchényi tér

páfrányfenyő

Ginkgo biloba

Arany János

gömbkőris, utca mindkét oldalán

Fraxinus ornious Mecsek””

Gőzhajó u.

gömbkőris, utca É-i oldalán

Fraxinus ornus „Mecsek””

Dózsa Gy u.

ostorfa, utca mindkét oldalán

Celtis occidentalis

Felső Dunasor

japánakác, utca ÉK-i oldalán

Sophora japonica

Jókai u.

ostorfa, utca K-i oldalán

Celtis occidentalis

II.Lajos u.

Hársfa, utca mindkét oldalán

Tilia sp.

Táncsics u.

japán cseresznye, utca mindkét oldalán

Cerasus serrulata „Cansan”

Szabadság u.

ostorfa, utca mindkét oldalán

Celtis occidentalis

Szent János u.

ostorfa, utca mindkét oldalán

Celtis occidentalis

Színház u.

vadesztenye, utca É-i oldalán

Aesculus hippocastanum

Deák tér

sétány mindkét oldalán

Aesculus hippocastanum

Pécsi ú.

gömbkőris utca É-i oldalán

Fraxinus ornus „Mecsek””

11. melléklet76

KISAJÁTÍTÁS
1. a piac rendezésének elősegítése érdekében a 2338/3 hrsz-ú ingatlan és a 2339/1 hrsz-ú ingatlanoknak a szabályozási terven jelölt telekrészei
2. a Duna-parti köz-, yacht- és téli kikötő létesítése céljából a 3716/1 hrsz-ú ingatlan
3. városrendezési célból a
10072, 10073, 10074, 10077/1, 10077/2, 10078, 10081, 10082, 10083, 10084, 10087, 10098, 10099, 10100, 10115/2, 10123/1, 10123/2, 10123/3, 10125, 10126, 10127, 10128, 10129, hrsz-ú ingatlan (Déli városrész)
3303/5, 3303/6, 3305/1, 3305/2, 3307, 3308/1, 3308/2, 3309, 3310 hrsz-ú ingatlan (Millenniumi Lakópark kiterjesztése)
089/9, 089/13, 089/14, 089/17, 089/21 (tervezett lakópark bővítéséhez),
18/2, 0139/2, 0139/3, 0139/4, 0139/5 0139/6, 0139/7, 0139/8, 0139/9, 0139/12, 0139/13 hrsz-ú ingatlan (ipari park bővítéséhez)
1078/2, 1078/3, 1078/4, 1078/5, 1078/6, 1078/7, 1078/8, 1078/9, 1078/10, 1078/11, 1078/12, 1078/14, 1081/2, 1081/3, 1081/4, 1081/5, 1081/6, 1081/7, 1081/8, 1081/9, 1081/10, 1081/11, 1084/1, 1085, 1086/2, 1086/3, 1087, 1088, 1089, 1090 hrsz-ú ingatlan (belvárosi tömb-rehabilitáció)
4. az Ipari park feltáró út korszerűsítésének biztosítása érdekében a 14/4 hrsz-ú ingatlanból a közlekedési út csomópont átépítéséhez 55 m2-nyi területrész
5. a Duna-parti sétány közérdekű célú hasznosíthatósága (község- és városrendezés, közlekedés, építési tilalom alatt álló telek tulajdonjogának megszerzése) érdekében a 3015/2 hrsz-ú út
6. véderdő telepítése, védőfásítás és közérdekű erdőtelepítés céljából a 091/1 hrsz-ú ingatlan
7.Városrendezési célból: 3366/1/A, 3707/1, 3733, 3741/3, 3741/12, 3741/13, 3741/18, 3741/20, 3741/23, 3741/24, 3741/25, 3741/47, 3741/52, 3741/53, 3741/55, 3741/56 hrsz-ú ingatlanok, 3732/1, 3737, 3738/4, 3738/5, 3739/1, 3739/2, 3739/3, 3739/4, 0153/3, 0153/4, 0153/5, 0153/6, 0153/7, 0153/8, 0153/9 hrsz-ú ingatlan (ipari park bővítéséhez).
8. Közlekedés céljából kisajátítandó az alábbi ingatlanok kerékpárút nyomvonalába eső része:
3986/12, 3986/9., 3986/10, 3986/11, 3975., 3943. 3937., 3936., 3935., 3934., 3933/15., 3933/5., 3932. 3931/2., 3931/1., 3930., 3929., 3928., 3927., 3926/1., 3925., 3924., 3923., 3922., 3921., 3920., 3919., 3918., 3917/2., 3917/1., 3916., 3915., 3914., 3913/2., 3913/1., 3901/4., 3901/3. 3901/2., 3901/1., 3902/2., 3902/1., 3905/12., 3905/6., 3905/13., 3905/10., 0153/9., 0153/10., 0143/3., 4085/1 hrsz.; a szabályozási tervlapokon szereplő egyéb kerékpárutak nyomvonalába eső ingatlanrészek (közösségi kerékpárút építése céljából).
9. A Gólya utcai Idősek otthona bővítése céljából az 579/2 hrsz-ú építési telek
10. Út- és vízrendezés céljából a 10522 hrsz.
1

Kiegészítette a 39/2011.(XII.16.) ör.

2

Kiegészítette a 39/2011.(XII.16.) ör.

3

Hatályon kívül helyezte a 39/2011.(XII.16.) ör.

4

Módosította a 39/2011.(XII.16.) ör.

5

Hatályon kívül helyezte a 39/2011.(XII.16.) ör.

6

Módosította a 39/2011.(XII.16.) ör.

7

Alcímet hatályon kívül helyezte a 26/2012.(X.29.) ör.

8

Módosította a 39/2011.(XII.16.) ör.

9

Módosította a 26/2012.(X.29.) ör.

10

Hatályon kívül helyezte a 39/2011.(XII.16.) ör.

11

Hatályon kívül helyezte a 39/2011.(XII.16.) ör.

12

Hatályon kívül helyezte a 26/2012.(X.29.) ör.

13

Kiegészítette a 39/2011.(XII.16.) ör.

14

Hatályon kívül helyezte a 26/2012.(X.29.) ör.

15

Hatályon kívül helyezte a 39/2011.(XII.16.) ör.

16

Hatályon kívül helyezte a 39/2011.(XII.16.) ör.

17

Hatályon kívül helyezte a 26/2012.(X.29.) ör.

18

Módosította a 39/2011.(XII.16.) ör.

19

Hatályon kívül helyezte a 26/2012.(X.29.) ör.

20

Módosította a 39/2011.(XII.16.) ör.

21

Hatályon kívül helyezte a 26/2012.(X.29.) ör.

22

Módosította a 39/2011.(XII.16.) ör.

23

Hatályon kívül helyezte a 26/2012.(X.29.) ör.

24

Módosította a 39/2011.(XII.16.) ör.

25

Módosította a 39/2011.(XII.16.) ör.

26

g)-i) pontokkal Kiegészítette a 39/2011.(XII.16.) ör.

27

Módosította a 39/2011.(XII.16.) ör.

28

Hatályon kívül helyezte a 26/2012.(X.29.) ör.

29

Módosította a 39/2011.(XII.16.) ör.

30

Hatályon kívül helyezte a 26/2012.(X.29.) ör.

31

Módosította a 39/2011.(XII.16.) ör.

32

Kiegészítette a 39/2011.(XII.16.) ör.

33

Mósosította a 39/2011.(XII.16.) ör.

34

Hatályon kívül helyezte a 26/2012.(X.29.) ör.

35

Kiegészítette a 39/2011.(XII.16.) ör.

36

Hatályon kívül helyezte a 26/2012.(X.29.) ör.

37

Hatályon kívül helyezte a 26/2012.(X.29.) ör.

38

Hatályon kívül helyezte a 26/2012.(X.29.) ör.

39

Hatályon kívül helyezte a 39/2011.(XII.16.) ör.

40

Hatályon kívül helyezte a 39/2011.(XII.16.) ör.

41

Módosította a 26/2012.(X.29.) ör.

42

Módosította a 39/2011.(XII.16.) ör.

43

(2)-(5) bekezdéseket Hatályon kívül helyezte a 39/2011.(XII.16.) ör.

44

Módosította a 39/2011.(XII.16.) ör.

45

Módosította a 39/2011.(XII.16.) ör.

46

Módosította a 39/2011.(XII.16.) ör.

47

Módosította a 39/2011.(XII.16.) ör.

48

(5)-(8) bekezdésekkel kiegészítette a 39/2011.(XII.16.) ör.

49

Módosította a 39/2011.(XII.16.) ör.

50

Módosította a 39/2011.(XII.16.) ör.

51

Módosította a 39/2011.(XII.16.) ör.

52

Módosította a 39/2011.(XII.16.) ör.

53

Módosította a 26/2012.(X.29. ör.

54

Módosította a 39/2011.(XII.16.) ör.

55

Hatályon kívül helyezte a 39/2011.(XII.16.) ör.

56

Hatályon kívül helyezte a 39/2011.(XII.16.) ör.

57

Hatályon kívül helyezte a 39/2011.(XII.16.) ör.

58

Hatályon kívül helyezte a 39/2011.(XII.16.) ör.

59

Hatályon kívül helyezte a 26/2012.(X.29.) ör.

60

Módosította a 26/2012.(X.29.) ör.

61

Módosította a 26/2012.(X.29.) ör.

62

Hatályon kívül helyezte a 39/2011.(XII.16.) ör.

63

Módosította a 26/2012.(X.29.) ör.

64

Módosította a 26/2012.(X.29.) ör.

65

Módosította a 39/2011.(XII.16.) ör.

66

Módosította a 26/2012.(X.29.) ör.

67

Módosította a 26/2012.(X.29.) ör.

68

Módosította a 26/2012.(X.29.) ör.

69

Módosította a 26/2012.(X.29.) ör.

70

Módosította a 26/2012.(X.29.) ör.

71

Módosította a 39/2011.(XII.16.) ör.

72

Hatályon kívül helyezte a 39/2011.(XII.16.) ör.

73

Módosította a 26/2012.(X.29.) ör.

74

Kiegészítette a 26/2012.(X.29.) ör.

75

Kiegészítette a 26/2012.(X.29.) ör.

76

Módosította a 39/2011.(XII.16.) ör.