(Egységes szerkezetben a módosításáról szóló 17/2013.(X.28.), 26/2012.(X.29.), 39/2011.(XII.16.) ör-el)

Mohács Város Önkormányzata az 1990. évi LXV. törvény 16.§-ában, valamint az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvényben kapott felhatalmazás alapján az építés helyi rendjének biztosítása érdekében - az országos szabályoknak megfelelően, illetve az azokban megengedett eltérésekkel, a település közigazgatási területének felhasználásával és beépítésével, továbbá a környezet természeti, táji és épített értékeinek védelmével kapcsolatosan, a telkekhez fűződő sajátos helyi követelményeket, jogokat és kötelezettségeket magába foglalóan - az alábbi önkormányzati rendeletet alkotja meg:

l. FEJEZET

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

A rendelet hatálya

1.§ (1) A rendelet hatálya Mohács város közigazgatási területére terjed ki.

(2) A rendelet hatálya alá tartozó területen területet alakítani, építményt, építményrészt, épületet tervezni, kivitelezni, építeni, átalakítani, bővíteni, felújítani, helyreállítani, korszerűsíteni, lebontani, használni vagy elmozdítani, rendeltetését megváltoztatni, valamint mindezekre hatósági engedélyt adni az általános érvényű előírások megtartása mellett csak és kizárólag a magasabb rendű jogszabályok, e rendelet és a mellékleteként szereplő szabályozási terv együttes alkalmazásával szabad.

Kötelező és irányadó szabályozási elemek

2.§ ^[1](1) E rendelet előírásai és a szabályozási terv (a továbbiakban: SZT) szabályozási elemei kötelező érvényűek. Az ezektől való eltérés csak e rendelet módosításával történhet.

^[2](2) Az (1) bekezdésben meghatározott előírás nem vonatkozik a SZT következő elemeire:

a) irányadó telekhatár

b) megszüntető jel

c) Busójárás útvonala

^[3](3) a-d)

(4) A tervezett szabályozási vonal új telekalakítás, és/vagy új épület építése esetén érvényesítendő a következők figyelembevételével:

^[4]a) Ahol a tervezett szabályozási vonal meglévő telket keresztez, a telket érintő telekalakítás, illetve építés a szabályozási vonallal jelölt telekalakítás végrehajtását követően történhet.

b) Ahol a tervezett szabályozási vonal meglévő épületet keresztez:

b1) A meglévő épületen a szükséges karbantartási munkák elvégezhetők, az épület felújítható.

b2) Bővítés esetén (kivéve a tetőtér beépítést és a szint ráépítést) a bővítés irányának meghatározásakor a tervezett szabályozási vonalat kell figyelembe venni.

b3) Új épület építése esetén a tervezett szabályozási vonalon, valamint az építési helyen túlnyúló, az elbontásra tervezett építményből a kivitelezés idejére visszamaradt építményeket, építményrészeket legkésőbb a használatbavételig el kell bontani.

(5) Bontásból eredő új építéseknél a kötelező erejű utcai építési vonal a lebontott épület utcai homlokvonalával azonos, ha a szabályozási terv, vagy a vonatkozó övezeti előírás másképp nem rendelkezik.

Szabályozási elemek értelmezése

^[5]3.§ (1) a)  

(2) Az építési hely értelmezése oldalhatáron álló beépítési mód esetén

a) Észak-déli, vagy ahhoz közelítő irányú közterületre fűzött építési telkek esetén az építési hely a telek északi oldalhatárára tapadjon, ha a szabályozási terv nem jelöli másként.

b) Kelet-nyugati, vagy ahhoz közelítő irányú közterületre fűzött építési telkek esetén az építési hely a történetileg kialakult állapothoz igazodjon, ennek hiányában a telek keleti oldalhatárára tapadjon, ha a szabályozási terv nem jelöli másként.

(3) Az övezeti előírásokban szereplő épületszélesség fogalom értelmezése

a) Négyszög alaprajz esetén a rövidebb alaprajzi méret.

b) Épületszárnyakkal tagolt (L, T stb.) alaprajz esetén az épületszárnyak szélességi mérete.

(4) Az övezeti előírásokban szereplő homlokzatmagasság fogalom értelmezése 

a) A homlokzatmagasság az építmény egyes homlokzatai terepcsatlakozása feletti vetületének átlagos magassága, melynek számítása során figyelmen kívül kell hagyni

a1) a kémények, szellőzőkürtők, tetőszerelvények magasságát,

a2) a vizsgált homlokzatfelülettől 12 m-nél távolabbi (hátrább álló) építményrészeket,

a3) a vizsgált homlokzatfelület vízszintes összhosszának egyharmadát meg nem haladó összhosszúságú és legfeljebb 3 m magasságú

- tetőfelépítmény, építményrész, attika, álló tetőablak stb.,

- a terepbevágás mögötti homlokzatrész magasságát,

a4) a magastető és oromfalainak 6 m-t meg nem haladó magasságú részét. A gömb, félgömb, donga, vagy sátortető alakú építmények homlokzatmagasságát, ha az a

- 12 m magasságot nem haladja meg, a vetületmagasság felében,

- 12 m magasságot meghaladja, a vetületmagasság 6 m-rel csökkentett értékében kell meghatározni. 

(5) Az építési övezeti előírásokban szereplő utcai épület és udvari épület fogalom értelmezése:  

a) Utcai épület az építési telek előkerttel meghatározott utcafrontján álló, vagy oda tervezett, az adott területfelhasználási egységben az építési övezeti előírások szerinti fő funkciójú épület.

b) Udvari épület az utcai épület mögött, esetenként mellette álló, vagy oda tervezett, az adott területhasználat fő funkcióját kiegészítő, kiszolgáló funkciójú (gazdasági épület, garázs) épület.

(6) Az építési övezeti előírásokban szereplő áttört kerítés fogalom értelmezése

a) Olyan kerítés, amelynél a tömör felületek aránya a kerítés teljes felületének 50%-át nem haladja meg, és az egybefüggő tömör felületek külön-külön nem érik el a kerítés teljes hosszának 30%-át, valamint a kerítés lábazatának magassága nem haladja meg az 50 cm-t.

^[6](7) Az építési övezeti vagy övezeti előírást új építés esetén kell érvényesíteni. Abban az esetben, ha az építési övezeti vagy övezeti előírásnak nem megfelelő állapot e rendelet hatálybalépését megelőzően keletkezett, a következők szerint kell eljárni:

a) az építési övezeti vagy övezeti előírásban szereplő legkisebb értéket el nem érő telekterület esetén az építési telek vagy telek az adott építési övezetre vagy övezetre vonatkozó egyéb előírás betarthatósága esetén beépíthető

b) az építési övezeti vagy övezeti előírásban szereplő legkisebb értéket el nem érő utcai telekszélesség esetén az építési telek vagy telek az adott építési övezetre vagy övezetre vonatkozó egyéb előírás és a tűzrendészeti előírások betarthatósága esetén beépíthető

c) az építési övezeti vagy övezeti előírásban szereplő beépítési módtól eltérő beépítési módú építmény megtartható, építménymagassága az övezeti előírások betartásával növelhető, de egyéb bővítése, bontást követő átépítése, az adott ingatlan területén új épület építése csak az adott építési övezeti vagy övezeti előírások szerinti beépítési móddal történhet.

d) az építési övezeti vagy övezeti előírásban szereplő legnagyobb értéket meghaladó beépítettség átalakítás esetén megtartható, de nem bővíthető. Bontásból eredő új építés esetén az adott építési övezeti vagy övezeti előírásban szereplő értéket kell figyelembe venni.

e) az építési övezeti vagy övezeti előírásban szereplő legkisebb értéket el nem érő, vagy legnagyobb értéket meghaladó építménymagasságú építmény átalakítás esetén megtartható, de bővítése, bontást követő átépítése, az adott ingatlan területén új épület építése csak az adott építési övezeti vagy övezeti előírások szerinti építménymagassággal történhet.

^[7](8) Építménymagasság az építmény valamennyi, a telek beépítettsége meghatározásánál figyelembe veendő építmény kontúrvonalára állított függőleges felületre vetített homlokzati vetületi-felület összegének (F) valamennyi, e vetületi-felület vízszintesen mért hosszának összegével (L) való osztásából (F/L) eredő érték.

Az építménymagasság megállapítása során:

a)az egyes homlokzati vetületi-felületeket az adott felületi síknak és a legfelső teljes építményszint záró szerkezetének felső síkjának metszésvonala vagy érintővonala és a síknak a rendezett tereppel való metszésvonala közötti magassággal kell megállapítani, legfeljebb 6,0 m magasságú két oromfal kivételével, amelyek nem az építmény hosszoldalán állnak,

b)az egyes homlokzatfelületekhez hozzá kell számítani – a kémény, a tetőszerelvények, a 0,5 m2-t meg nem haladó felületű padlásvilágító ablak és az 1,0 m2-t meg nem haladó felületű reklámhordozók kivételével – mindazoknak az építményrészeknek (attikafal, torony, kupola, tető, tetőrész vagy egyéb építményrész) a felületét, amelyek az a) pont szerinti metszésvonalra vagy érintővonalra az építmény irányában emelkedő 45 fok alatt vont – az előzővel párhuzamos – síkkal történő vetítéssel meghatározott magasságával,

c)a négy oldalról körülhatárolt légakna, légudvar, belső udvar homlokzat felületeit, valamint a loggiák belső oldalfelületeit és azok vízszintesen mért hosszait figyelmen kívül kell hagyni,

d)az egy telken álló több épület magasságát külön-külön kell figyelembe venni.

Az épület egy homlokzatának magasságát a hozzá tartozó F/L érték alapján kell megállapítani.

^[8]

^[9]4.§ ^[10](1) A rendelet hatálya alá tartozó területen a 45 foknál meredekebb dőlésű, vagy 2 m-nél magasabb természetes, vagy mesterségesen kiképzett (part)fal 10 m-es környezete jogszabállyal kijelölt veszélyes környezetnek minősül. Az építészeti-műszaki dokumentáció részét képező geotechnikai jelentésnek tartalmaznia kell az építmény kialakításához szükséges geotechnikai állapotot a geotechnikai kategóriának és a kijelölés alapjául szolgáló különleges körülményeknek (csúszás- és omlásveszély) a figyelembevételével.

^[11](2) Vegyes (lakó- és ellátási) funkciójú épületben lévő ellátási létesítmények tervezése során

1. a kereskedelmi, vendéglátó és szolgáltató (a későbbiekben ellátási) rendeltetésű helyiségek gyalogos megközelítése az egyéb rendeltetési egységek forgalmától függetlenül, illetve annak zavarása nélkül biztosítandó,
2. az áruszállítás és raktározás, valamint a göngyöleg és a hulladékok ideiglenes tárolása, továbbá az ezekkel kapcsolatos teherforgalom és rakodás a gyalogos közlekedést nem akadályozhatja
3. a kereskedelmi és vendéglátó rendeltetéssel összefüggő járulékos területek (pl. kerthelyiség), illetve időszakos árusításra és/vagy árubemutatásra szolgáló akcióterület kialakítása megfelelő körülmények között biztosítandó, vagy leválasztandó,
4. a működés időbeni elkülönítését is figyelembe véve, az eltérő rendeltetésű egységek (ezen belül is kiemelten a lakások) biztonságos, rendeltetés-szerű, zavaró hatás-mentes és önálló használatának lehetőségét biztosítani kell,
5. az ellátási rendeltetésű helyiségek akadálymentes megközelítését biztosítani kell,
6. biztosítani kell, hogy az ellátási rendeltetésű helyiségek környezeti hatásai (elsősorban zaj, rezgés, szag) az egyéb rendeltetési egységeket és a közterületet ne zavarják.

Építési engedélyezés általános szabályai

5.§ ^[12](1)-(2)

^[13](3)

(4) A település területén az építmények, önálló rendeltetési egységek, területek rendeltetésszerű használatához szükséges járműtárolót, parkolóhelyet, rendszeres teherszállítás esetén rakodóhelyet a város parkolási rendeletében rögzítetteken túlmenően az országos településrendezési és építési követelményekről szóló jogszabály (a továbbiakban OTÉK) előírásai szerint kell kialakítani az alábbi kivétellel:

a) lakóterületen lakásonként, annak minden megkezdett 100 m2 hasznos alapterülete után (amelybe a garázs területe nem számít bele) 1 gépjármű tárolóhelyet kell biztosítani. A gépjármű tárolását épületben kell megoldani.

b) településközpont vegyes területen lakófunkció esetén lakásonként, annak minden megkezdett 100 m2 hasznos alapterülete után (amelybe a garázs területe nem számít bele) 1 gépjármű tárolóhelyet kell biztosítani. A gépjármű tárolását épületben, vagy a terepszint alatt kell megoldani.

c) „Gksz-4” jelű építési övezetben amennyiben az OTÉK szerinti parkolószám saját telken belül nem biztosítható, a hiányzó parkolómennyiség az építési övezeten belüli, azonos tulajdonban lévő másik építési telken elhelyezhető.

(5) Az építési engedélykérelmekhez a külön jogszabályban rögzített tartalmi követelményeken túlmenően a következő műszaki munkarészeket kell csatolni:

^[14]a) 500 m2 beépített alapterületet meghaladó, helyiséget tartalmazó új építmény építése esetén gazdasági területet és birtokközpont területét érintő építésügyi hatósági eljárásokban a külön jogszabály szerinti építészeti-műszaki dokumentációnak kertépítészeti leírást és kertépítészeti tervet is tartalmaznia kell. A kertépítészeti leírás tartalmazza a környezet ismertetését, a különböző funkciók és az általános telepítés előírásait, a kertkialakítás koncepcióját, a megvédendő és új növényzet bemutatását, a választott anyagok és növényzet leírását, és fakivágás esetén a fapótlás módját.

b) A tájképet jelentősen megváltoztató (150 m2 beépített alapterületet, vagy 6,50 m lejtő felőli homlokzatmagasságot meghaladó) építmények terveihez külön jogszabályban meghatározott látványtervet is kell készíteni.

^[15](6) Technológiai jellegű építmény építménymagassága technológiai és műszaki indoklás alapján az adott építési övezetre vonatkozó legnagyobb építménymagasságot

a) kereskedelmi, szolgáltató gazdasági terület „Gksz-1-2” jelű építési övezeteiben legfeljebb 10 m-rel

b) ipari gazdasági területen legfeljebb 15 m-rel

c) mezőgazdasági üzemi terület „Kmü” jelű építési övezetében legfeljebb 15 m-rel

d) általános mezőgazdasági területen legfeljebb 15 m-rel

meghaladhatja.

Önkormányzati főépítészi véleményezés

^[16]6.§

II. FEJEZET

EGYES ÉPÜLETEKKEL, ÉPÍTMÉNYEKKEL KAPCSOLATOS RENDELKEZÉSEK

Udvari épületek létesítésére, kialakítására vonatkozó általános előírások

7.§ (1) Udvari épület oldalhatáron álló utcai épület esetén az utcai épülettel azonos oldalhatárra, azzal építészeti egységet alkotva építendő.

(2) Udvari épületek, épületszárnyak elhelyezése zártsorú beépítési mód esetén:

a) Kisvárosias lakóterületen (Lk):

a1) Az utcai épületek zártsorúsodása érdekében az utcafronttól számított 10 m-es területsávban zártsorú csatlakozási lehetőséget kell biztosítani (tűzfalas záródás).

a2) Ugyancsak zártsorú csatlakozási lehetőséget kell biztosítani a hátsó telekhatártól számított 10 m-es területsávban (tűzfalas záródás)

a3) A köztes területsávban tervezett udvari épületek, épületszárnyak É-D irányú utca esetén az északi oldalhatárra, K-Ny irányú utca esetén a kialakult beépítéshez igazodó oldalhatárra épüljenek az oldalhatáron álló beépítési mód szabályai szerint.

b) Településközpont vegyes területen (Vt):

b1) A zártsorú beépítés lehetőségét az összes telekhatár mellett biztosítani kell.

(4) Ikresen csatlakozó utcai épületek esetében az udvari épület a közös telekhatárra, a szomszéd telken létesítendő hasonló funkcióval ikresítve helyezhető el.

(5) Udvari épület gerincmagassága az utcai épületét nem haladhatja meg.

Vegyes (lakó- és ellátási) funkciójú épületben tervezett ellátási létesítményekkel kapcsolatos sajátos rendelkezések

^[17]8.§ (1) a-f)

Egyes berendezések, szerelvények létesítésére vonatkozó előírások

9.§ (1) Reklám- és hirdetőtáblák, berendezések, építmények

a) Épületre, építményre szerelt reklám-, cég-, címtábla vagy fényreklám, hirdetési vagy reklámcélú építmény, kirakatszekrény tartó-, illetve hordozó felületeit úgy kell kialakítani, hogy azok méretei, arányai, alkalmazott anyagai, és színezése illeszkedjen az adott épület, építmény építészeti karakteréhez.

b) Tetőfelületen reklám- és hirdetőtábla, -berendezés, építmény nem helyezhető el.

c) Hirdetési és reklámcélú építmény, reklámnak, hirdetménynek minősülő falfestés, felirat, plakát műemléki környezetben, helyi értékvédelmi területen, valamint helyi egyedi védelem alatt álló épületen nem helyezhető el.

d) 2m2-t meghaladó felületnagyságú plakát, reklám- és hirdetőtábla, berendezés, építmény elhelyezése - a c) pont figyelembevételével - közterületek, Kke és Gksz-4 építési övezetek kivételével a település teljes területén tilos.  

(2) Klímaberendezés kültéri egysége, valamint parabola-antenna lakóterületen (az Lk-K4 építési övezet kivételével – lakótelepek) és településközpont vegyes területen lévő utcai homlokzaton, az utcáról látható utcafronti tetőfelületen, valamint szomszédos, beépíthető ingatlanra néző tetőfelületen nem helyezhető el.

(3) Gáznemű égéstermékek homlokzati kivezetése a mindenkor érvényben lévő országos szabványok betartásával, az országos és helyi egyedi védelem alatt álló épületek összes homlokzata, valamint a műemléki környezetben és helyi értékvédelmi területen lévő, egyedileg nem védett épületek utcai homlokzata kivételével bármely homlokzaton elvégezhető.

(4) Házi szélkerék lakóterületen, településközpont vegyes területen és üdülőterületen nem helyezhető el.

(5) Szerelt kémény (a tetősíkból kiállók kivételével) utcai homlokzaton nem építhető.

(6) Hírközlési magaslétesítmény (antenna, adótorony) elhelyezésére vonatkozó előírások

a) Beépítésre szánt területen távközlési, illetve hírközlési építményt, adótornyot, antennát, antennatartó szerkezetet, valamint ahhoz tartozó műtárgyat önálló építményként, meglévő épületre, építményre elhelyezni, illetve meglévőt átalakítani nem lehet.

Kivétel:

- Szepessy téri víztorony

- Tűzoltóság (3412 hrsz.)

- Belvárosi templom (1545 hrsz.)

- újmohácsi URH adótorony

b) Beépítésre nem szánt területen távközlési, illetve hírközlési építmény, adótorony, antenna, antennatartó szerkezet, valamint ahhoz tartozó műtárgy

- a Szőlőhegy kertes mezőgazdasági területén nem helyezhető el,

- egyéb területeken a külön jogszabályban előírtak szerint helyezhető el.

III. FEJEZET

TELEPÜLÉSSZERKEZET, TERÜLET-FELHASZNÁLÁS

A belterületi határvonal

10.§ (1) A város területén belterületbe a szabályozási terven tervezett belterületi határvonallal lehatárolt területek vonhatók. A természeti adottságok miatt (a városi oldalt az átlagosnál jobb minőségű termőföldek övezik) a Dunától nyugatra fekvő településrész máscélú hasznosítása helyhez kötött igénybevételnek minősül.

(2) Az új belterületi határvonal a ténylegesen belterületbe vonandó területek felsorolását tartalmazó képviselő-testületi döntéssel megerősítve, a szükséges földhivatali eljárás lefolytatását követően alakul ki.

(3) A belterületbe vonást a belterületi építési lehetőségek kimerülése után, a tényleges építési igényekkel alátámasztott ütemezéssel, szakaszosan kell végrehajtani.

A beépítésre szánt és nem szánt területek

11.§ ^[18](1)

(2) A település igazgatási területének beépítésre szánt területei a következők:

a) lakóterület

            kisvárosias lakóterület,

kertvárosias lakóterület,

falusias lakóterület,

b) vegyes terület

településközpont vegyes terület,

c) gazdasági terület

kereskedelmi, szolgáltató terület,

            ipari terület,

d) különleges terület

            temetkezési célra,

            sportolási célra,

kereskedelmi, szolgáltató célra,

rekreációs célra,

hulladékgazdálkodási célra,

egyes közlekedési létesítmények elhelyezése céljára,

mezőgazdasági üzemek elhelyezése céljára.

(3) A település igazgatási területének beépítésre nem szánt területei a következők:

a) közlekedési és közműterület,

b) zöldterület,

c) erdőterület,

d) mezőgazdasági terület,

e) vízgazdálkodási terület,

f) természetközeli terület,

^[19]g)

Közterületek kialakítása és használata

12.§ (1) A közterületek kialakítását és használatát a város külön önkormányzati rendeletben szabályozza.

(2) A közterületen elhelyezhető építményekkel szembeni elvárások a következők:

a) Árusítópavilon legfeljebb 15,0 m2 alapterülettel, sorolhatóan, legfeljebb 3,5 m-es építménymagassággal létesíthető. A pavilont a városképbe illően, a közlekedésbiztonsági előírások figyelembevételével, valamint a közterület kezelhetőségének, tisztántarthatóságának biztosításával kell elhelyezni.

b) A közúti közlekedéssel kapcsolatos várakozóhelyek a település teljes területén egységes kialakításúak legyenek, az építmények legfeljebb 15 m2 alapterülettel létesíthetők. Egyedi tervezésű építmény legfeljebb 3,5 m-es építménymagassággal, hagyományos építőanyagok felhasználásával létesíthető.

c) Zöldterületen épület a jelen rendelet 16.§ előírásai szerint helyezhető el.

d) Kerthelyiség legfeljebb 3,5 m-es építménymagassággal, a városképbe illően, a közlekedésbiztonsági előírások figyelembevételével, valamint a közterület kezelhetőségének, tisztántarthatóságának biztosításával létesíthető.

IV. FEJEZET

ÉPÍTÉSI ÖVEZETEKRE, ÖVEZETEKRE VONATKOZÓ ELŐÍRÁSOK

Általános előírások

13.§ (1) A megengedett igénybevételi, kibocsátási, szennyezettségi határértékeket a vonatkozó magasabb rendű jogszabályok előírásai szerint kell meghatározni.

(2) A terepszint alatti építmények

a) Beépítésre szánt területen terepszint alatti építmény bárhol létesíthető, ahol nem gátolják műszaki megoldásokkal ki nem küszöbölhető építéshidrológiai, mérnökgeológiai, vagy egyéb geotechnikai adottságok, illetve ahol nem veszélyeztet más építményeket és nyomvonalas létesítményeket.

b) Pince csak épített szerkezettel alakítható ki.

c) Terepszint alatti építmény csak az építési helyen belül emelkedhet ki a terepszintből.

e) Terepszint alatti építmény földalatti részei sem nyúlhatnak a szomszédos ingatlanok alá.

(3) Talaj- és belvízveszélyes, valamint fakadóvizes területen a földszinti padlóvonalat legalább 60 cm-rel a megközelítő út koronaéle fölé kell emelni.

(4) Talaj- és belvízveszélyes valamint fakadóvizes területen pinceszint, vagy alagsor építése esetén a várható magas talajvízszint hatásainak kiküszöbölésére megfelelő műszaki megoldásokat kell alkalmazni.

(5) A felhasználás kizárólagossága

a) A város egyes sajátos rendeltetésű építési övezeteiben csak meghatározott rendeltetésű építmények helyezhetők el.

b) Sajátos rendeltetésű építési övezetek:

b1) ”-okt” jelű építési övezet – oktatási és művelődési rendeltetésű építmények elhelyezésére

b2) ”-eü” jelű építési övezet – egészségügyi rendeltetésű építmények elhelyezésére

b3) ”-sz” jelű építési övezet – szociális rendeltetésű építmények elhelyezésére

b4) ”-p” jelű építési övezet – piactér és építményei elhelyezésére

b5) ”-vh” jelű építési övezet – városháza elhelyezésére

b6) ”-t” jelű építési övezet - egyházi építmények (templomok) elhelyezésére

b7) ”-e” jelű építési övezet – jellemzően ellátási (kereskedelem, vendéglátás, szolgáltatás) rendeltetésű építmények elhelyezésére

b8) ”-g” jelű építési övezet – az adott területegységhez tartozó garázstömbök elhelyezésére

b9) ”-sgy” jelű építési övezet – a Selyemgyár területe

b10) ”-z” jelű övezet – területfelhasználási egységen belüli parkosított felületek kialakítására

b11) ”-kö” jelű övezet – területfelhasználási egységen belüli közlekedési célú területek kialakítására

c) A b1-6) alpontokban felsorolt építési övezetekben a sajátos rendeltetéshez kapcsolható kereskedelmi és szolgáltató funkció is elhelyezhető.

BEÉPÍTÉSRE SZÁNT TERÜLETEK

LAKÓTERÜLETEK

Kisvárosias lakóterület - Lk

14.§ ^[20](1)

(2) A kisvárosias lakóterületen az OTÉK vonatkozó előírásai szerinti építmények és melléképítmények helyezhetők el.

^[21](3) A közművesítettség mértéke legalább

a) közüzemi energiaszolgáltatás (villamos energia és távhő, vagy vezetékes gáz, ahol a vezetékes gáz nem biztosítható, tartályos gáz)

b) közüzemi ivóvíz szolgáltatás

c) közüzemi szennyvízelvezetés és –tisztítás (azokon a területeken, ahol azt külön jogszabály lehetővé teszi, a szennyvízcsatorna kiépítéséig szakszerű közműpótló alkalmazandó)

d) közterületi nyílt vagy zárt rendszerű csapadékvíz-elvezetés

Az a)-d) pontok szerinti közművek együttes megléte külön jogszabályban rögzített határidőre biztosítandó.

(4) Az egyes építési övezetekben az építési telek kialakítására és beépítésére vonatkozó előírások

a) Az „Lk-K” jelű építési övezetek – kialakult, jellegükben megtartandó utcák

a1) Az  „Lk-K1”  jelű építési övezet

(Diófa, József Attila, Tavasz, Budai Nagy Antal utcák, Bajcsy Zsilinszky E. utca az Ady Endre utcától É-ra, Ady Endre utca a Bajcsy Zs. utcától K-re, Rózsa, Síp, Vadász, Gólya, Bartók Béla, Korsós utcák, Bakács, Táncsics Mihály, Perényi, Vörösmarty utcák a Kazinczy utcáig,

Tompa Mihály utca a Temető utcától D-re, Béke, Kodály Zoltán, Dankó Pista, Március 15, Hunyadi, Kálvin, Batthyány, Bocskai, Molnár, Halász, Zrínyi utcák, Szabadság tér, Rákóczi utca a Munkás utcáig, Drágffy János utca K-i szakasz a Jókai utcáig

Kertész utca

Káposztáskert és Vásárhelyi utcák csoportos beépítése, Millenniumi lakópark középső része, Szt. Flórián utca)

a2) Az „Lk-K2” jelű építési övezet

(Szt. Flórián, Árok, Fűzfa, Liliom, Budai Nagy Antal, Virág utcák, Temető utca É-i oldal)

a3) Az „Lk-K3” jelű építési övezet

(Kossuth Lajos utca a Dózsa György utcától az Ady Endre utcáig)

*Utcai épületek esetében a nyugati oldalon kötelező az építési telkek zártsorú beépítése, a keleti oldalon a zártsorú beépítés a déli telekhatárok felől megszakítható.

{cke_protected_1}

a4) Az „Lk-K4” jelű építési övezet

(A telepszerű-többszintes beépítésű területek)

a5) Az „Lk-Ks” jelű építési övezet

(kialakult, sajátos beépítésű utcák - a sokac-közök területe)

b) Az „Lk-Á” jelű építési övezetek – kialakult, jellegükben átalakuló utcák

b1) Az  „Lk-Á1”  jelű építési övezet

(Városház, Színház, Szt. István, II. Lajos, Tomori, Szentháromság utcák, Széchenyi tér déli oldal, Tompa Mihály utca É-i szakasza)

b2) Az „Lk-Á2” jelű építési övezet

(Ady Endre, Bajcsy Zsilinszky utcák, Rózsa utca K-i oldal, Kazinczy utca, Bakács, Táncsics, Perényi utcák a Kazinczy utcától délre, Kisfaludy, Gőzhajó, Baross, Rókus utcák, Kossuth Lajos utca a Dózsa György utcától délre)

b3) Az „Lk-Á3” jelű építési övezet

(Felső Dunasor, Felszabadulás utca, Szentháromság utca a Bérkocsi utcától északra)

b4) Az „Lk-Á4” jelű építési övezet

(Fürdő utcától délre)

{cke_protected_2}

b5) Az „Lk-Áá” jelű építési övezet két szomszédos, jelentősen eltérő építménymagasságú építési övezet közti fokozatos átmenet biztosítására

c) Kisvárosias lakóterület sajátos építési övezetei

c1) ”Lk-okt1” jelű építési övezet – oktatási rendeltetésű építmények sűrű beépítésű területen (Rókus utcai óvoda)

c2) „Lk-okt2” jelű építési övezet – oktatási rendeltetésű építmények laza beépítésű területen (Park utcai általános iskola és óvoda, Brodarics téri általános iskola és óvoda)

c3) „Lk-sz” jelű építési övezet – szociális rendeltetésű építmények (Pándy otthon)

c4) „Lk-t” jelű építési övezet - egyházi építmények (templomok és a hozzájuk tartozó kiszolgáló funkciók)

c5) „Lk-e1” jelű építési övezet – ellátási (kereskedelem, vendéglátás, szolgáltatás) rendeltetésű építmények elhelyezésére

c6) „Lk-e2” jelű építési övezet – kis telekigényű ellátási (kereskedelem, vendéglátás, szolgáltatás) rendeltetésű építmények elhelyezésére (Liszt Ferenc utca K-i oldal)

{cke_protected_3}

c7) „Lk-g” jelű építési övezet – az adott területegységhez tartozó garázstömbök elhelyezésére

c8) „Lk-z” jelű övezet – az adott területegységhez tartozó közcélú zöldfelületek elhelyezésére

- Az övezetben sétaút, pihenőhely, játszóhely, aktív és passzív pihenést szolgáló kerti berendezések helyezhetők el.

- Az övezetben árusítópavilon kivételével épület nem helyezhető el. Az árusítópavilon kialakítása a 12.§ (2) a) pontja figyelembevételével történjen.

c9) „Lk-kö” jelű övezet – az adott területegységhez tartozó közlekedési célú területek elhelyezésére

- Az övezetben gépjármű, kerékpáros és gyalogos közlekedésre alkalmas utak építhetők az ágazati jogszabályokban előírtak figyelembevételével.

(5) Építmények kialakítására vonatkozó előírások

a) Tetőidom és hajlásszög

a1) „Lk-K” építési övezetekben az utcasoron kialakult állapothoz igazodjon. „Lk-K4” építési övezetben a lapostetős épületekre legfeljebb 35 fok hajlásszögű magastető építhető.

a2) „Lk-Á” építési övezetekben utcai épület esetén az utcával párhuzamos tetőgerincű magastető építendő legfeljebb 42 fok hajlásszöggel.

a3) Sajátos építési övezetekben nincs megkötve, kivéve az ”Lk-e2” építési övezetet, ahol az utcával párhuzamos tetőgerincű magastető építendő legfeljebb 42 fok hajlásszöggel.

b) Tetőhéjalás

Elsősorban égetett agyagcserép, vagy a felületében és színében ahhoz hasonló egyéb tetőfedő anyag

c) Homlokzatszínezés

A homlokzatokon a településen hagyományos színezést kell alkalmazni.

d) Épületszélesség

d1) „Lk-K” építési övezetekben legfeljebb 9 m

d2) „Lk-Á” építési övezetekben nincs megkötve

d3) Sajátos építési övezetekben nincs megkötve

e) Közterület felőli kerítés

e1) „Lk-K1-3”, „Lk-Á” és „Lk-okt1” építési övezetekben épített jellegű, tömör, 1,7-2,0 m magas kerítés építendő a településen hagyományos építőanyagok, formák és díszítések felhasználásával.

e2) „Lk-K4” építési övezetben nem építhető

e3) „Lk-okt2” és „Lk-sz” építési övezetekben épített jellegű, legfeljebb 2,0 m magas kerítés építendő.

e4) „Lk-e” építési övezetben a gazdasági udvarok köré legfeljebb 2,0 m magas tömör, vagy növényzettel befuttatott áttört kerítés építendő.

f) Tetőfelépítmények

„Lk-K3” és „Lk-Á3” építési övezetekben az utcai tetőfelületeket tetőfelépítmény nem bonthatja meg.

g) Gépjárművek elhelyezése az 5.§ (6) bekezdés figyelembevételével történjen.

Kertvárosias lakóterület - Lke

15.§ ^[22](1)

(2) A kertvárosias lakóterületen az OTÉK vonatkozó előírásai szerinti építmények és melléképítmények helyezhetők el. Az ettől eltérő szabályokat az építési övezeti előírások tartalmazzák.

^[23](3) A közművesítettség mértéke legalább

a) közüzemi villamos energiaszolgáltatás

b) közüzemi ivóvíz szolgáltatás

c) közüzemi szennyvízelvezetés és –tisztítás (azokon a területeken, ahol azt külön jogszabály lehetővé teszi, a szennyvízcsatorna kiépítéséig szakszerű közműpótló alkalmazandó)

d) közterületi nyílt vagy zárt rendszerű csapadékvíz-elvezetés

Az a)-d) pontok szerinti közművek együttes megléte külön jogszabályban rögzített határidőre biztosítandó.

(4) Az egyes építési övezetekben az építési telek kialakítására és beépítésére vonatkozó előírások:

a) Az „Lke-K” jelű építési övezetek – kialakult, jellegükben megtartandó utcák

a1) Az „Lke-K1” jelű építési övezet

(kialakult kertvárosias lakóutcák a Mohácsi Jenő utca – Pécsi köz – Liget utca vonalától nyugatra, és a Dobozi Mihály utca – Drágffy János utca – Árpád utca vonalától délre)

a2) Az „Lke-K2” jelű építési övezet

(Kinizsi utca K-i oldal)

a3) Az „Lke-K3” jelű építési övezet

(A Szőlőhegy kialakult lakóutcái)

b) Az „Lke-” jelű építési övezetek – új beépítésű utcák

b1) Az „Lke-1” jelű építési övezet

(Liszt Ferenc utca Ny-i oldala, Déli lakópark)

b2) Az „Lke-2” jelű építési övezet

(Liszt Ferenc utca Ny-i oldala, Déli lakópark)

b3) Az „Lke-3” jelű építési övezet

(Déli lakópark)

b4) Az „Lke-4” jelű építési övezet

(Sirály utcától délre kialakuló utcák)

{cke_protected_4}

b5) Az „Lke-5” jelű építési övezet

(A Szőlőhegy új beépítésű utcái)

c) Kertvárosias lakóterület sajátos építési övezetei

c1) „Lke-e” jelű építési övezet – nagyobb telekigényű ellátási (kereskedelem, vendéglátás, szolgáltatás) rendeltetésű építmények elhelyezésére (Liszt Ferenc utca D-i kapu)

(5) Építmények kialakítására vonatkozó előírások

a) Tetőidom és hajlásszög

a1) „Lke-K1-3” építési övezetekben az utcasoron kialakult állapothoz igazodjon

a2) „Lke-4” építési övezetben magastető 35-42 fok hajlásszöggel

a3) „Lke-1-3” és „Lke-e” építési övezetben nincs megkötve

b) Tetőhéjalás

Elsősorban égetett agyagcserép, vagy a felületében és színében ahhoz hasonló egyéb tetőfedő anyag

c) Homlokzatszínezés

A homlokzatokon a településen hagyományos színezést kell alkalmazni.

d) Épületszélesség

„Lke-K3” és „Lke-4” építési övezetben legfeljebb 9 m

e) Közterület felőli kerítés

e1) „Lke-K1-2”, „Lke-1” és „Lke-4” építési övezetekben épített jellegű, áttört, 1,5-1,8 m magas kerítés építendő a településen hagyományos építőanyagok, formák és díszítések felhasználásával.

e2) „Lke-K3”, ”Lke-2”, „Lke-3” és „Lke-5” építési övezetben épített jellegű, áttört, 1,5-1,8 m magas kerítés építendő a településen hagyományos építőanyagok, formák és díszítések felhasználásával, vagy hasonló magasságú élősövény telepítendő.

f) Gépjárművek elhelyezése az 5.§ (6) bekezdés figyelembevételével történjen.

Falusias lakóterület - Lf

16.§  ^[24](1)  

(2) A falusias lakóterületen az OTÉK vonatkozó előírásai szerinti építmények és melléképítmények helyezhetők el.

^[25](3) A közművesítettség mértéke legalább

a) közüzemi villamos energiaszolgáltatás

b) közüzemi ivóvíz szolgáltatás

c) közüzemi szennyvízelvezetés és –tisztítás (azokon a területeken, ahol azt külön jogszabály lehetővé teszi, a szennyvízcsatorna kiépítéséig szakszerű közműpótló alkalmazandó)

d) közterületi nyílt vagy zárt rendszerű csapadékvíz-elvezetés

Az a)-d) pontok szerinti közművek együttes megléte külön jogszabályban rögzített határidőre biztosítandó.

(4) Az egyes építési övezetekben az építési telek kialakítására és beépítésére vonatkozó előírások

a) Az  „Lf-K”  jelű építési övezet

b) Az „Lf-1” jelű építési övezet

c) Az „Lf-okt” jelű építési övezet

(5) Építmények kialakítására vonatkozó előírások

a) Tetőidom és hajlásszög

a1) „Lf-K” építési övezetben az utcasoron kialakult állapothoz igazodjon, ennek hiányában magastető 32-45 fok hajlásszöggel

a3) „Lf-okt” építési övezetben nincs megkötve

b) Tetőhéjalás

Elsősorban égetett agyagcserép, vagy a felületében és színében ahhoz hasonló egyéb tetőfedő anyag

c) Homlokzatszínezés

A homlokzatokon a településen hagyományos színezést kell alkalmazni.

d) Épületszélesség

d1) „Lf-K” és „Lf-1” építési övezetben legfeljebb 9 m

d2) „Lf-okt” építési övezetben nincs megkötve

e) Közterület felőli kerítés

Épített jellegű, 1,5-1,8 m magas kerítés építendő a településen hagyományos építőanyagok, formák és díszítések felhasználásával.

f) Gépjárművek elhelyezése az 5.§ (6) bekezdés figyelembevételével történjen.

VEGYES TERÜLET

Településközpont vegyes terület - Vt

17.§ ^[26](1)

^[27](2) Településközpont vegyes területen elhelyezhető épületek és építmények

a) Vt-1-5 jelű építési övezetekben az OTÉK vonatkozó előírásai szerinti épületek és építmények, valamint az ezekhez köthető funkciójú melléképítmények helyezhetők el.

b) Vt-okt, Vt-eü, Vt-sz, Vt-p, Vt-vh, Vt-t, Vt-sgy jelű építési övezetekben a sajátos funkcióhoz köthető építmények és melléképítmények helyezhetők el.

c) Vt-6-7 jelű építési övezetekben

ca) elhelyezhető építési telkenként 1 db, legfeljebb 2 lakásos lakóépület, Igazgatási épület, kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó, szálláshely-szolgáltató épület, egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épület, valamint az ezekhez köthető funkciójú melléképítmények

cb) kivételesen elhelyezhető nem zavaró hatású, egyéb gazdasági tevékenység céljára szolgáló épület, termelő kertészeti építmény, valamint az ezekhez köthető funkciójú melléképítmények

cc) nem helyezhető el egyéb közösségi szórakoztató épület, parkolóház, üzemanyagtöltő, sportépítmény.

d) Vt-8 jelű építési övezetben

da) elhelyezhető igazgatási épület, kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó épület, csak nappali funkcióval egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épület, valamint az ezekhez köthető funkciójú melléképítmények

db) kivételesen elhelyezhető nem zavaró hatású, egyéb gazdasági tevékenység céljára szolgáló épület, termelő kertészeti építmény, valamint az ezekhez köthető funkciójú melléképítmények

dc) nem helyezhető el lakóépület, szálláshely-szolgáltató épület, éjszakai funkcióval rendelkező egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épület, egyéb közösségi szórakoztató épület, parkolóház, üzemanyagtöltő, sportépítmény.

^[28](3) A közművesítettség mértéke legalább

a) Vt-1-5, Vt-okt, Vt-eü, Vt-sz, Vt-p, Vt-vh, Vt-t, Vt-sgy jelű építési övezetekben

aa) közüzemi energiaszolgáltatás (villamos energia és távhő, vagy vezetékes gáz, ahol a vezetékes gáz nem biztosítható, tartályos gáz)

ab) közüzemi ivóvíz szolgáltatás

ac) közüzemi szennyvízelvezetés és –tisztítás (azokon a területeken, ahol azt külön jogszabály lehetővé teszi, a szennyvízcsatorna kiépítéséig szakszerű közműpótló alkalmazandó)

ad) közterületi nyílt vagy zárt rendszerű csapadékvíz-elvezetés

Az aa)-ad) pontok szerinti közművek együttes megléte külön jogszabályban rögzített határidőre biztosítandó.

b) Vt-6-8 jelű építési övezetekben

ba) közüzemi villamos energiaszolgáltatás

bb) közüzemi ivóvíz szolgáltatás

bc) közüzemi szennyvízelvezetés és –tisztítás (azokon a területeken, ahol azt külön jogszabály lehetővé teszi, a szennyvízcsatorna kiépítéséig szakszerű közműpótló alkalmazandó)

bd) közterületi nyílt vagy zárt rendszerű csapadékvíz-elvezetés

A ba)-bd) pontok szerinti közművek együttes megléte külön jogszabályban rögzített határidőre biztosítandó.

(4) Az egyes építési övezetekben betartandó telekalakítási és építési előírások a következők:

a) A „Vt-1” jelű építési övezet

(Szentháromság utca déli szakasz, kompkikötő környéke)

{cke_protected_5}

b) A „Vt-2” jelű építési övezet

(Dózsa György utca a Bakács utcáig, Eötvös utca D-i oldal, Szent János utca K-i oldal)

c) A „Vt-3” jelű építési övezet

(Dózsa György utca a Bakács utcától K-re, Szabadság utca a Táncsics utca és a Vörösmarty utca között, Szentháromság utca – Szabadság utca sarok)  

d) A „Vt-4” jelű építési övezet

(a sétálóutca)

e) A „Vt-5” jelű építési övezet – az Eötvös utca északi oldala

f) Településközpont vegyes terület sajátos építési övezetei:

f1) „Vt-okt” jelű építési övezet – oktatási-művelődési rendeltetésű építmények

(Kisfaludy K.  Gimnázium, Radnóti M. Szakközépiskola, Széchenyi I. Műv. Központ, Schneider L. Művészeti Iskola, Boldog Gizella Kat. Ált. Isk., Fogyatékosok Ált. iskolája, Eötvös utcai óvoda) 

f2) „Vt-eü” jelű építési övezet – egészségügyi rendeltetésű építmények elhelyezésére

f3) „Vt-sz” jelű építési övezet – szociális rendeltetésű építmények elhelyezésére (Idősek otthona - Gólya utcai)

f4) „Vt-p” jelű építési övezet – piactér és építményei elhelyezésére

f5) „Vt-vh” jelű építési övezet – városháza

f6) „Vt-t” jelű építési övezet - egyházi építmények (templomok)

f7)”Vt-sgy” jelű építési övezet – Selyemgyár

^[29]g) A „Vt-6” jelű építési övezet

(Bári út É-i oldal kialakult beépítésű utcái)

ga) nyeles telek nem alakítható ki

gb) legkisebb telekterület 720 m2

gc) legkisebb utcai telekszélesség 14 m

gd) beépítési mód oldalhatáron álló

ge) legnagyobb beépítettség 40%

gf) legnagyobb építménymagasság 4,50 m (ezen belül a lejtő felőli homlokzat magassága legfeljebb 5,50 m)

gg) legkisebb előkert a kialakult utcaképhez igazodjon

gh) legkisebb oldalkert OTÉK szerint

gi) legkisebb hátsókert a kialakult állapothoz igazodjon

gj) zöldfelületi mutató min. 40%

h) A „Vt-7” jelű építési övezet

(Bári út É-i oldal új beépítésű utcái)

ha) nyeles telek nem alakítható ki

hb) legkisebb telekterület 800 m2

hc) legkisebb utcai telekszélesség 18 m

hd) beépítési mód oldalhatáron álló

he) legnagyobb beépítettség 30%

hf) legnagyobb építménymagasság 4,50 m (ezen belül a lejtő felőli homlokzat magassága legfeljebb 5,50 m)

hg) legkisebb előkert 5 m, az utcai építési vonal az utcai telekhatártól számított legfeljebb 8 m-re lehet, saroktelkek esetében a hosszabbik telekhatár felől 3 m

hh) legkisebb oldalkert OTÉK szerint

hi) legkisebb hátsókert 10 m

hj) zöldfelületi mutató min. 50%

i) A „Vt-8” jelű építési övezet

(Bári út D-i oldal)

ia) legkisebb telekterület 400 m2

ib) legkisebb utcai telekszélesség 10 m

ic) beépítési mód oldalhatáron álló

id) legnagyobb beépítettség 60%

ie) legnagyobb építménymagasság 5,00 m

if) legkisebb előkert a kialakult utcaképhez igazodjon

ig) legkisebb oldalkert OTÉK szerint

ih) legkisebb hátsókert a kialakult utcaképhez igazodjon

ii) zöldfelületi mutató min. 20%.

(5) Építmények kialakítására vonatkozó előírások

a) Tetőidom és hajlásszög

A bruttó alapterület legalább 50%-át magastetővel kell fedni.

b) Tetőhéjalás magastető esetén

Elsősorban égetett agyagcserép, vagy a felületében és színében ahhoz hasonló egyéb tetőfedő anyag

c) Homlokzatszínezés

A homlokzatokon a településen hagyományos színezést kell alkalmazni az önkormányzati főépítész szakvéleményének figyelembevételével.

d) Építészeti karakter

„Vt-sgy” építési övezetben az ipartörténeti értékek és az építészeti karakter a funkcióváltást követően is megőrzendő.

^[30]e) Közterület felőli kerítés

ea) Vt-1-5, Vt-8, Vt-okt, Vt-eü, Vt-sz, Vt-p, Vt-vh, Vt-t, Vt-sgy jelű építési övezetekben épített jellegű, az utcasoron kialakult állapothoz igazodóan tömör, vagy áttört 1,5-1,8 m magas kerítés építendő a településen hagyományos építőanyagok, formák és díszítések felhasználásával.

eb) Vt-6-7 jelű építési övezetekben épített jellegű, az utcasoron kialakult állapothoz igazodóan tömör, vagy áttört 1,5-1,8 m magas kerítés építendő a településen hagyományos építőanyagok, formák és díszítések felhasználásával, vagy 1,5- 1,8 m magas élősövény telepítendő.

f) Gépjárművek elhelyezése az 5.§ (6) bekezdés figyelembevételével történjen.

GAZDASÁGI TERÜLETEK

Kereskedelmi, szolgáltató terület - Gksz

18.§ ^[31](1)

(2) A területen elhelyezhető építmények

a) A Gksz-1 és Gksz-2 jelű építési övezetekben a városi oldalon a Pécsi út – vasút vonalától északra fekvő területek kivételével az OTÉK 19.§ szerinti építmények helyezhetők el.

b) A Gksz-1 és Gksz-2 jelű építési övezetekben a városi oldalon a Pécsi út – vasút vonalától északra fekvő területeken, valamint a Gksz-3 építési övezetben az OTÉK 19.§ (2) 1., 3., 4., 5. pontja szerinti építmények helyezhetők el, a (3) bekezdés 1. pontban felsoroltak még kivételesen sem helyezhetők el. A Gksz-2 építési övezet Dunával határos ingatlanjain a szükséges hatósági engedélyek birtokában kikötő létesíthető.

c) A Gksz-4 jelű építési övezetben az OTÉK 19.§ szerinti építmények helyezhetők el.

^[32](3) A közművesítettség mértéke legalább

a) közüzemi villamos energiaszolgáltatás

b) közüzemi ivóvíz szolgáltatás

c) közüzemi szennyvízelvezetés és –tisztítás (azokon a területeken, ahol azt külön jogszabály lehetővé teszi, a szennyvízcsatorna kiépítéséig szakszerű közműpótló alkalmazandó)

d) közterületi nyílt vagy zárt rendszerű csapadékvíz-elvezetés

Az a)-d) pontok szerinti közművek együttes megléte külön jogszabályban rögzített határidőre biztosítandó.

(4) Az egyes építési övezetekben betartandó telekalakítási és építési előírások a következők:

a) „Gksz-1”  jelű építési övezet – a városi szövetbe ékelődött területek

b) „Gksz-2” jelű építési övezet

{cke_protected_6}

c) „Gksz-3” jelű építési övezet – a Bári út É-i oldala

d) „Gksz-4” jelű építési övezet – a Pécsi út bevezető szakaszának D-i oldala

e) „Gksz-u” jelű övezet a terület belső feltárását szolgáló, közforgalom számára megnyitott magánutak számára

e1) Az utak kialakítása a külön jogszabályban és szabványokban rögzített előírások szerint történhet.

(5) Építési telken belüli zöldfelületek kialakítása

a) Az építési telkek növényesítése a jelen rendelet 36.§-ban részletezett beültetési kötelezettség szerint, a városi főkertész szakvéleményének figyelembevételével készített kertépítészeti terv alapján történhet. A belső zöldfelületek legalább 50%-át őshonos, vagy honos fafajokkal fásítani kell.

b) Lakóterülettel szomszédos telekhatár mellett legalább 10 m széles, háromszintű növényállomány telepítendő és tartandó fenn.

c) Fapótlásként a kivágott fa 1 m magasságban mért törzs-körméretének 3x-ával egyező összméretű fák ültethetők.

Ipari terület - Gip

19.§ ^[33](1)

(2) A területen az OTÉK 20.§ (4) bekezdés szerinti építmények helyezhetők el. Az OTÉK 20.§ (5) bekezdés szerinti építmények a területen még kivételesen sem helyezhetők el.

^[34](3) A közművesítettség mértéke legalább

a) közüzemi villamos energiaszolgáltatás

b) közüzemi ivóvíz szolgáltatás

c) közüzemi szennyvízelvezetés és –tisztítás (azokon a területeken, ahol azt külön jogszabály lehetővé teszi, a szennyvízcsatorna kiépítéséig szakszerű közműpótló alkalmazandó)

d) közterületi nyílt vagy zárt rendszerű csapadékvíz-elvezetés

Az a)-d) pontok szerinti közművek együttes megléte külön jogszabályban rögzített határidőre biztosítandó.

(4) Az egyes építési övezetekben betartandó telekalakítási és építési előírások a következők:

a) „Gip-E”  jelű építési övezet – egyéb ipari terület

^[35]b) A „Gip-EK” jelű építési övezet – az Öntöde területe

ha) legkisebb telekterület 2500 m2

hb) legkisebb utcai telekszélesség 20 m

hc) beépítési mód zártsorú

hd) legnagyobb beépítettség 50%

he) legnagyobb építménymagasság utcai épület esetében 6,50 m (ezen belül az utcai homlokzat magassága a kialakult utcaképhez igazodjon), udvari épület esetében 8,50 m

hf) legkisebb előkert 0 m, a Kossuth Lajos utca felől a kötelező építési vonal az utcai telekhatár

hg) legkisebb oldalkert OTÉK szerint

hh) legkisebb hátsókert 0 m

hi) zöldfelületi mutató min. 25%

hj) közterület felőli kerítés épített jellegű, tömör, 1,7-2,4 m magas legyen.

(5) Építési telken belüli zöldfelületek kialakítása

a) Az építési telkek növényesítése a jelen rendelet 36.§-ban részletezett beültetési kötelezettség szerint, a városi főkertész szakvéleményének figyelembevételével készített kertépítészeti terv alapján történhet. A belső zöldfelületek legalább 50%-át őshonos, vagy honos fafajokkal fásítani kell.

b) Fapótlásként a kivágott fa 1 m magasságban mért törzs-körméretének 3x-ával egyező összméretű fák ültethetők.

ÜDÜLŐTERÜLET

Hétvégi házas terület - Üh

20.§ (1) A hétvégi házas területen legfeljebb két üdülőegységes üdülőépületek, a (3) bekezdés szerinti paraméterek teljesülése esetén a kialakult állapotra való tekintettel legfeljebb egylakásos lakóépületek helyezhetők el.

^[36](2) A közművesítettség mértéke legalább

a) közüzemi villamos energiaszolgáltatás

b) közüzemi ivóvíz szolgáltatás

c) közüzemi szennyvízelvezetés és –tisztítás (azokon a területeken, ahol azt külön jogszabály lehetővé teszi, a szennyvízcsatorna kiépítéséig szakszerű közműpótló alkalmazandó)

d) közterületi nyílt vagy zárt rendszerű csapadékvíz-elvezetés

Az a)-d) pontok szerinti közművek együttes megléte külön jogszabályban rögzített határidőre biztosítandó.

(3) Lakóépület elhelyezésének feltételei

a) legalább 600 m2 telekterület

b) legalább 16 m utcai telekszélesség

c) közüzemi ivóvíz és villamosenergia szolgáltatás megléte

d) szilárd burkolatú úton történő megközelíthetőség

(4) Az egyes építési övezetekben az építési telek kialakítására és beépítésére vonatkozó előírások

a) Az  „Üh-1”  jelű építési övezet - Cselehegy

b) Az  „Üh-2”  jelű építési övezet – Cselevölgy, Dunapart

(5) Építmények kialakítására vonatkozó előírások

a) Tetőidom és hajlásszög

Magastető legfeljebb 45 fok hajlásszöggel, az utcasoron kialakult tetőgerinc-iránnyal

b) Tetőhéjalás

Elsősorban égetett agyagcserép, vagy a felületében és színében ahhoz hasonló egyéb tetőfedő anyag

c) Homlokzatszínezés

A homlokzatokon a településen hagyományos színezést kell alkalmazni.

d) Épületszélesség

Legfeljebb 9 m

e) Közterület felőli kerítés

1,2-1,5 m magas élősövény, vagy a közterület felől növénnyel takart áttört kerítés

KÜLÖNLEGES TERÜLETEK - K

21.§ ^[37](1)

(2) A területen az építési övezetek céljának és használatának megfelelő rendeltetésű építmények helyezhetők el.

(3) Az egyes építési övezetekben az építési telek kialakítására és beépítésére vonatkozó előírások

a) A „Kte” jelű különleges területek temetkezési célra

b) A „Ksp” jelű különleges terület sportolási célra

*Az oldalsó és hátsó telekhatárok mellé legalább 2 sor, őshonos, vagy honos fajokból álló takaró fásítás telepítendő és tartandó fenn.

c) A „Kke” jelű különleges terület nagykiterjedésű kereskedelmi, szolgáltató létesítmények elhelyezése céljára

*A belső zöldfelületek kialakítása tervezői jogosultsággal rendelkező kertépítész által készített szakterv alapján történjen. A belső zöldfelületek legalább 40%-át őshonos, vagy honos fafajokkal fásítani kell.

d) A „Kre” jelű különleges terület rekreációs célra

*A szabályozási terven jelölt telekhatárok mellett az ott jelölt szélességű, háromszintű növényállomány telepítendő és tartandó fenn.

e) A „Khu” jelű különleges területek hulladékgazdálkodási célra

*A terület telekhatárai mentén a jelen rendelet 36.§-ban részletezett beültetési kötelezettség alapján, a városi főkertész szakvéleményének figyelembevételével legalább 10 m széles, három lombkorona-szintű, őshonos, vagy honos fafajokból álló védőfásítás telepítendő és tartandó fenn.

f) A „Kap” jelű különleges terület egyes közlekedési létesítmények elhelyezése céljára – autóbusz pályaudvar

g) A „Kmü” jelű különleges terület egyes mezőgazdasági üzemi létesítmények elhelyezése céljára

*Építési telken belüli zöldfelületek kialakítása

- A 36.§ szerinti beültetési kötelezettség szerint az építési telkek telekhatárai mellett három lombkorona-szintű (gyep + 40 db cserje / 150 m2 + 1 db nagy lombkoronájú fa / 150 m2) növényzet telepítendő és tartandó fenn.

- Ugyancsak a 36.§ szerinti beültetési kötelezettség vonatkozik az építési telkek belső növényesítésére, ami szaktervező által készített kertépítészeti terv alapján történhet. A belső zöldfelületek legalább 50%-át őshonos, vagy honos fafajokkal fásítani kell.

- Fapótlásként a kivágott fa 1 m magasságban mért törzs-körméretének 3x-ával egyező összméretű fák ültethetők.

- A telepítendő növényzet kiválasztása a városi főkertész szakvéleményének figyelembevételével történjen.

^[38]h) A „Kmü-1” jelű különleges terület egyes, a szomszédos lakófunkciót nem zavaró  mezőgazdasági üzemi létesítmények elhelyezése céljára

ha) legkisebb telekterület 1500 m2

hb) legkisebb utcai telekszélesség 20 m

hc) beépítési mód szabadon álló

hd) legnagyobb beépítettség 40%

he) legnagyobb építménymagasság 7,50 m

hf) legkisebb előkert 5 m

hg) legkisebb oldalkert 8 m

hh) legkisebb hátsókert 10 m

hi) zöldfelületi mutató min. 40%

hj) közterület felőli kerítés épített jellegű, 1,8-2,5 m magas legyen

hk) Az építési telkek növényesítése szaktervező által készített kertépítészeti terv alapján történhet.

A BEÉPÍTÉSRE NEM SZÁNT TERÜLETEK

Közlekedési és közműterület

22.§ ^[39](1)

(2) A közúti közlekedési területek („Köu-„)

a) A város közúti hálózatának elemei

^[40]b)

c) Közlekedési terület fásítása

c1) A 16 m közterületi szélességet elérő közlekedési területeken legalább egyoldali (K-Ny irányú úttengely esetén a déli, É-D irányú úttengely esetén a nyugati oldalon) fásított sávot kell létesíteni. Az előírás kül- és belterületre egyaránt vonatkozik.

c2) Fásítás, fasor kialakítása, a pótlásra előírt faj kiválasztása során helyben honos fajokat kell alkalmazni.

c3) Utcai fasor a 6. sz. függelék figyelembevételével telepíthető.

c4) Személygépkocsi parkolók kizárólag fás-cserjés zöldsávokkal tagolt kialakításban létesíthetők. A parkolók az OTÉK előírásai szerint fásítandók.

d) Közlekedési övezetbe sorolt területen belül a 2. sz. függelék szerinti védett fasorokat tartalmazó közhasználatú területsávokra (zöld-, és burkolt felületek, növényzetek) az alábbiak az érvényesek:

d1) Fakivágás csak a növényállomány egészségi állapotának, esztétikai értékének megtartása, javítása érdekében történhet.

d2) Fapótlás azonos fajjal vagy kertépítészeti, dendrológiai szakvéleményben megadott fafajjal történhet, min 14/16 szabvány sorfával.

d3) Védett fasor zöldsávjában illetve a fasor vonalában hirdető és reklámtábla nem helyezhető el.

d4) A zöldterületek csökkentése csak műszakilag indokolt esetben történhet a fasor távlati pótlási-bővítési lehetőségeinek megtartásával.

d5) A köztéri bútorozás egységes megjelenésű, hangulatú berendezésekkel történjen.

(3) A kötöttpályás közlekedési területek („Kök-„)

a) A város kötöttpályás közlekedési hálózatának elemei

a1) Villány – Mohács B2 besorolású vasúti mellékvonal

a2) Iparvágányok a gazdasági területen

^[41]b)

(4) A vízi közlekedési területek („Köv-„)

a) A város vízi közlekedési területei – kikötők

b) A területen a vízi közlekedési funkcióhoz köthető építmények helyezhetők el a külön jogszabályban előírtak figyelembevételével.

(5) Közmű létesítmények elhelyezésére vonatkozó előírások

^[42]a)-b)

c) Bármilyen okból feleslegessé vált közműhálózatot, létesítményt el kell bontani, funkció nélküli vezeték nem hagyható meg. Használaton kívüli légvezeték (villamos, távközlési) a használat megszűnését követő 8 napon belül elbontandó.

^[43]d)

^[44]e) A magas talajvízállásos, feltöltéses területen közműhálózatokat, létesítményeket építeni csak geotechnikai jelentés alapján szabad.

f) A járulékos közműlétesítmények (transzformátor, gáznyomáscsökkentő, hőközpont, stb.) elhelyezésénél a városképi megjelenítésre, a környezetvédelmi és esztétikai követelményekre fokozott figyelmet kell fordítani.

g) Műemléki környezetben, valamint újonnan kialakításra kerülő lakóterületen villamos energia és távközlési hálózat csak földkábellel létesíthető.

^[45](6) Nem vonalas jellegű közmű- (pl. szennyvíz-átemelő, vízmű kút, gázfogadó állomás, transzformátorállomás stb.), vagy közlekedési létesítmény (pl. autóbusz megálló) az illetékes államigazgatási szervek beleegyező véleménye esetén, a külön jogszabályokban rögzített védőtávolságok betartása mellett bárhol elhelyezhető, azok számára a technológiai előírásoknak megfelelő, az adott építési övezeti, illetve övezeti előírásokban rögzített minimális telekterületnél kisebb telek kialakítható.

Zöldterület - Z

23.§ (1) A település zöldterületei az állandóan növényzettel fedett közterületek (közparkok).

(2) A közparkok területére vonatkozó általános előírások:

a) Területrendezés, növényfelújítás előnevelt faanyaggal, min 12/14-es méretben történhet.

b) Burkolatépítés, felújítás során a kiselemes térburkolatokat kell előnyben részesíteni, helyszíni öntött betonburkolat nem építhető.

c) Az öntözőhálózatot ki kell építeni.

d) A köztéri berendezések, bútorok egységes karakterűek legyenek.

e) Állandó reklám és hirdetőtábla kihelyezése tilos.

f) A területen közmű felépítmény nem helyezhető el.

(3) A egyes övezetekben a (2) bekezdésben felsoroltakon túlmenően betartandó előírások:

a) a „Z-1” jelű övezetbe az összvárosi szintű, településközponti közparkok területe tartozik (Széchenyi tér, Bensheim tér – Hősök parkja, Szepessy park, Kóló tér, Szt. Rókus kápolna körüli park).

a1) Az övezetben sétaút, pihenőhely, játszóhely, passzív pihenést szolgáló kerti berendezések, vendéglátást szolgáló kerti pavilon építmények, köztéri berendezések, szobrok, emlékművek helyezhetők el.

a2) Az övezetben sportpálya nem alakítható ki.

a3) A Szepessy-park rekonstrukciója során a szomszédos műemlékek látványának védelmére fokozott figyelmet kell fordítani.

a4) A Hősök parkja rekonstrukciója során a Hősi emlékmű rálátás-védelmére fokozott figyelmet kell fordítani.

b) a „Z-2” jelű övezetbe a városrész szintű, lakó- és üdülőterületi közparkok területe tartozik.

b1) Az övezetben az OTÉK 27.§ szerinti építmények, valamint egyházi építmények helyezhetők el.

b2) Épület elhelyezésének feltételei:

b2/a) legalább 1500 m2 telekterület

b2/b) 2%, de legfeljebb 300 m2 beépített alapterület legfeljebb 2 épületben elhelyezve

b2/c) legfeljebb 4,00 m építménymagasság

b2/d) 5 m-es elő, 10-10 m-es oldal- és hátsókert. Az oldal- és hátsókert mérete beépítésre nem szánt területbe sorolt övezettel szomszédos telekhatár mentén 3 m-ig csökkenthető.

c) a „Z-3” jelű övezetbe a vasútvonalat és a Bég-patakot kísérő és azokat a szomszédos lakóterületektől elválasztó, intenzíven fásított közparkok területe tartozik.

b1) Az övezetben a pihenést és a testedzést szolgáló építmények helyezhetők el.

b2) Az övezetben épület nem építhető.

(4) A meglévő közparkok felújítása, valamint a tervezett közparkok kialakítása, a növényállomány kiválasztása tervezői jogosultsággal rendelkező táj- és kertépítész által készített, és a városi főkertész által véleményezett tervek alapján végezhető.

(5) A telepítendő növényállomány kiválasztásakor az allergén fajok alkalmazását kerülni kell.

Erdőterület - E

^[46]24.§ Erdőterület

(1) A település erdőterületeinek lehatárolását a szabályozási terv tünteti fel.

(2) A településen található erdőterületek az erdő rendeltetése szerint gazdasági rendeltetésű – „Eg”, védelmi rendeltetésű – „Ev” és egészségügyi, szociális turisztikai (parkerdő) rendeltetésű – „Ee” jelű  erdők.

(3) Építmények elhelyezése gazdasági rendeltetésű erdőterületen

A területen bármilyen építmény csak az erdő rendeltetésének megfelelő funkcióval, az OTÉK szerinti területen és beépítettséggel helyezhető el a következő előírások szerint:

a) Gazdasági épület elhelyezése esetén az ingatlan gépjárművel történő megközelítése köz-, vagy magánútról, a fő funkcióhoz kötődő lakó-, vagy egyéb szállásjellegű épület elhelyezése esetén ezen túlmenően a vízellátás közművezetékről, vagy az engedélyezett vízminőséget biztosító helyi ellátással, valamint a villamosenergia ellátás a külön jogszabályban rögzített határidőre biztosított legyen.

b) A keletkező szennyvíz gyűjtésére, tárolására, kezelésére egyedi közműpótló létesítmény (zárt tározó, vagy szennyvíztisztító berendezés) alakítandó ki.

c) A beépítési mód szabadonálló, az épületeket legalább 5 m-es elő-, OTÉK szerinti oldal- és 10 m-es hátsókert szabadon hagyásával kell elhelyezni.

d) Az épületek külső megjelenítéséhez hagyományos építőanyagokat, valamint a táj építési hagyományait követő színezést kell használni.

e) Gazdasági épület kialakításának feltételei:

ea) az épület földszintes legyen

eb) legnagyobb építménymagasság 7,0 m

f) A fő funkcióhoz kötődő lakó-, vagy egyéb szállásjellegű épület kialakításának feltételei:

fa) legnagyobb építménymagasság 5,0 m

fb) épületszélesség legfeljebb 9,0 m

Tájképvédelmi területen található erdőben csak az erdő- és vadgazdálkodást szolgáló épületek helyezhetők el a természeti értékek sérelme nélkül.

(4) Védelmi rendeltetésű erdőterületen épület nem helyezhető el.

(5) Építmények elhelyezése egészségügyi, szociális, turisztikai rendeltetésű erdőterületen

A területen bármilyen építmény csak az erdő rendeltetésének megfelelő funkcióval, az OTÉK szerinti területen és beépítettséggel helyezhető el a (3) bekezdés a)-f) pontjai szerint.

(6) A táj biológiai diverzitása és a látványi tájpotenciál megtartása érdekében a meglévő erdőtömbök a rendeltetésüknek megfelelően megállapított erdőterv alapján folytatott gazdálkodással a jövőben is megtartandók.

(7) Állandó vízfolyás parti sávjának külső szélétől számított 50 m-en belül elhelyezkedő gazdasági rendeltetésű erdőben a megállapított erdőterv alapján folytatott gazdálkodással a folyamatos erdőborítást biztosítani kell.

Mezőgazdasági terület

25.§ (1) A mezőgazdasági terület a település mezőgazdasági termelés céljára szolgáló része, ahol az OTÉK 29.§ (1) bekezdés szerinti építmények helyezhetők el

^[47](2)-(5)

(6) Telekösszevonás, telekhatár-rendezés során a korábbi telekhatárokon kialakult cserjés, fás mezsgyék (mint természetközeli állapotú biotop sávok) megtartandók.

(7) A telekalakítás, területhasználat és művelés során a meglévő vízelvezető rendszerek szakszerű fenntartására ügyelni kell.

Kertes mezőgazdasági terület - Mk

26.§ (1) Az „Mk” jelű övezet elsősorban a hagyományos szőlő- és kertműveléssel kapcsolatos gazdasági épületek (présházak, pincék) elhelyezésére szolgál.

a) Az övezetben kialakítható új földrészletek területe legalább 720 m2, szélessége legalább 12 m legyen.

b) Az övezet vízbázis védőövezetén kívüli részén az OTÉK 29.§ figyelembevételével gazdasági épület, megfelelő művelési ág és telekterület esetén lakóépület építhető a következő előírások szerint:

^[48]ba) Gazdasági épület elhelyezése esetén az ingatlan gépjárművel történő megközelítése köz-, vagy magánútról a külön jogszabályban rögzített határidőre biztosított legyen. Lakóépület elhelyezése esetén a megközelítés szilárd burkolatú köz-, vagy magánútról, továbbá a telek villamos energia és ivóvíz (vezetékes, vagy egyedi vízellátó rendszerrel történő) ellátása a külön jogszabályban rögzített határidőre biztosított legyen.

b2) A keletkező szennyvíz gyűjtésére, tárolására, kezelésére szakszerű közműpótló (pl. zárt szennyvíztároló) alkalmazandó. Egyedi szennyvíztisztító kisberendezés kialakítása a követelmények teljesíthetősége esetén vízjogi engedély alapján történhet.

b3) Az épületeket szabadonálló beépítési móddal, az illeszkedés szabályai szerinti, ennek hiányában a megközelítést biztosító út tengelyétől számított 10 m-es előkert, OTÉK szerinti oldalkert, és 10 m-es hátsókert szabadon hagyásával kell elhelyezni.

b4) Az épületek tömegarányai, anyaghasználata és színezése a táj építési hagyományait kövesse.

b5) Gazdasági épület kialakításának feltételei:

- Az épület földszintes, legfeljebb 4,50 m építménymagasságú lehet. Lejtős terepen a lejtő felőli homlokzat magassága a 5,50 m-t nem haladhatja meg.

b6) Lakóépület kialakításának feltételei:

- Az épület legfeljebb 4,50 m építménymagasságú lehet. Lejtős terepen a lejtő felőli homlokzat magassága az 5,50 m-t nem haladhatja meg.

- Az épület szélességi mérete legfeljebb 8,5 m lehet.

^[49]c) Vízbázis védőövezetében építési munka a külön jogszabályban rögzített előírások figyelembevételével történhet.

Amennyiben a védőövezetre vonatkozó előírások az építést lehetővé teszik, az a b) pontban rögzítettek szerint történhet a következő kivétellel:

A keletkező szennyvíz gyűjtésére, tárolására zárt szennyvíztároló létesítendő.

d) Terepszint alatti építmények közterület, vagy idegen telek alá nem nyúlhatnak, azokat, és a meglévő építményeket hatásterületükkel nem érinthetik.

^[50](2) Az „Mk-T” jelű tanyás övezet a szigeti oldalon történetileg kialakult, sűrű beépítésű, vegyes (hagyományos kisparcellás mezőgazdasági és lakó) funkciók elhelyezésére szolgál.

a) Telekalakítás feltételei

Az övezetben kialakítható új földrészletek területe legalább 720 m2, szélessége legalább 14 m legyen.

b) Beépítés feltételei

ba) A 720 m2-t el nem érő területű telken építmény nem helyezhető el.

bb) A 720 m2 – 1500 m2 telekterületű, és legalább 14 m széles telken kizárólag mezőgazdasági rendeltetésű építmény helyezhető el szabadonálló beépítési móddal, legfeljebb 3%-os beépítettséggel, az illeszkedés szabályai szerinti, ennek hiányában a megközelítést biztosító út tengelyétől számított 10 m-es előkert, OTÉK szerinti oldalkert, és 10 m-es hátsókert szabadon hagyásával. A megengedett legnagyobb építménymagasság 4,50 m.

bc) Az 1501 m2 – 3000 m2 területű, és legalább 20 m széles telken mezőgazdasági rendeltetésű építmények és 1 db, legfeljebb 150 m2 beépített alapterületű lakóépület helyezhető el szabadonálló beépítési móddal, legfeljebb 3%-os beépítettséggel, az illeszkedés szabályai szerinti, ennek hiányában a megközelítést biztosító út tengelyétől számított 10 m-es előkert, OTÉK szerinti oldalkert, és 10 m-es hátsókert szabadon hagyásával. A megengedett legnagyobb építménymagasság 5,50 m.

bd) A 3000 m2-t meghaladó területű, és legalább 20 m széles telken mezőgazdasági rendeltetésű építmények és 1 db lakóépület helyezhető el szabadonálló beépítési móddal, legfeljebb 3%-os beépítettséggel, az illeszkedés szabályai szerinti, ennek hiányában a megközelítést biztosító út tengelyétől számított 10 m-es előkert, OTÉK szerinti oldalkert, és 10 m-es hátsókert szabadon hagyásával. A megengedett legnagyobb építménymagasság gazdasági épület esetén 8,50 m, lakóépület esetén 5,50 m.

be) A ba)-bd) alpontok szerinti megengedett legnagyobb beépítettségtől való eltérés lehetősége

A telek területétől függetlenül azokban az esetekben, ha a telek beépítettsége e rendelet hatálybalépésekor a 3%-ot meghaladta, azon lakóépület állt, legalább közüzemi villamos energia- és ivóvíz szolgáltatással ellátott volt, továbbá nem érintett hidrogeológiai belső, külső és „A” védőterületet, a megengedett legnagyobb beépítettség  az e rendelet hatálybalépésekor érvényben lévő beépített alapterület, amely bontást követő új építés esetén is érvényesíthető. Amennyiben ezen beépítettség nem éri el a 25%-ot, a komfortfokozat emelését célzó helyiség (lakószoba, fürdő, WC) építése esetén a kialakult beépítettség 25 m2 hasznos alapterülettel növelhető.

c) Megközelítés, közművesítettség

ca) Gazdasági épület elhelyezése esetén az ingatlan megközelítése köz-, vagy magánútról a külön jogszabályban rögzített határidőre biztosított legyen.

cb) Lakóépület elhelyezése esetén a telek megközelítése gépjármű közlekedésre alkalmas köz-, vagy magánútról, továbbá a telek villamos energia és ivóvíz (vezetékes, vagy egyedi vízellátó rendszerrel történő) ellátása a külön jogszabályban rögzített határidőre biztosított legyen.

cc) A keletkező szennyvíz gyűjtésére, tárolására, kezelésére szakszerű közműpótló (pl. zárt szennyvíztároló) alkalmazandó.

d) Építmények kialakítása

da) Az épületek tömegarányai, anyaghasználata és színezése a táj építési hagyományait kövesse.

db) Lakóépület szélességi mérete legfeljebb 8,50 m lehet.

e) Vízbázis védőövezetében építési munka a külön jogszabályban rögzített előírások figyelembevételével történhet.

Amennyiben a védőövezetre vonatkozó előírások az építést lehetővé teszik, az a b) pontban rögzítettek szerint történhet a következő kivétellel:

A keletkező szennyvíz gyűjtésére, tárolására zárt szennyvíztároló létesítendő.

^[51](3) Az „Mk-Sz” jelű övezet – Szőlőhegyi pincés terület, általános övezet

Alapvetően mezőgazdasági hasznosítású terület, ahol a szőlőműveléshez, a szőlőfeldolgozáshoz és a borászathoz kapcsolható gazdasági és idegenforgalmi rendeltetésű építmények, továbbá a c) pontban részletezett paraméterek teljesülése esetén lakóépületek helyezhetők el.

a) Közművesítési, telekalakítási és építési előírások

aa) Vízbázis védőövezetével nem érintett területen a keletkező szennyvíz gyűjtésére, tárolására, kezelésére szakszerű közműpótló (pl. zárt szennyvíztároló) alkalmazandó.

Vízbázis védőövezetével érintett területen a keletkező szennyvíz gyűjtésére, tárolására zárt szennyvíztároló létesítendő.

ab) Telkenként 1db, a borút-programhoz kapcsolható elsődleges rendeltetés, legalább 720 m2 telekterület és legalább 16 m utcai telekszélesség esetén 2 db épület építhető.

ac) A legkisebb telekterület 720 m2.

ad) A legkisebb utcai telekszélesség 12 m

ae) A beépítési mód kialakultan vegyes (zártsorú, szabadonálló), ami a történetileg kialakult telekstruktúra védelmében a továbbiakban is őrzendő a következők szerint:

zártsorú beépítési módúnak tekintendő minden 12 m-nél keskenyebb telek, szabadonálló beépítési módúnak tekintendő minden 12 m-es, vagy annál szélesebb telek

af) A megengedett legnagyobb beépítettség 3%, ezen belül épületenként legfeljebb 200 m2 beépített alapterület

ag) A megengedett legnagyobb építménymagasság zártsorú beépítési módú telek esetén 3,50 m (ezen belül a lejtő felőli homlokzat magassága legfeljebb 4,50 m lehet), szabadonálló beépítési módú telek esetén 5,00 m (ezen belül a lejtő felőli homlokzat magassága legfeljebb 6,50 m lehet)

ah) Az előkert a kialakult utcaképhez igazodjon. A kilátás-rálátás védelme érdekében azokban az esetekben, ha a szabályozási terven jelölt szintvonal kialakult vagy kialakuló telket oly módon metsz, hogy a telek metszésvonal feletti része az egyéb övezeti előírások betartásával beépíthető, az épületek a jelölt szintvonal fölötti sávban építendők.

ai) Az oldalkert zártsorú beépítési módú építési telek esetén

A szomszédos épületek bármekkora távolságra megközelíthetik egymást, ha a szomszédos épületek az utcával párhuzamos gerincűek, és az épület legalább egyik végfala macskalépcsős záródású tűzfal.

Ha a szomszédos épületek közül az egyik az utcára merőleges gerincű, fenti megkötéseket az utcával párhuzamos gerincű épület mindkét végfalán alkalmazni kell.

aj) Az oldalkert szabadonálló beépítési módú építési telek esetén OTÉK szerint

ak) A hátsókert a kialakult állapothoz igazodjon.

b) Lakóépület építésének, vagy más rendeltetésű épület lakóépületté minősítésének feltételei:

ba) legalább 3000 m2 telekterület

bb) legalább 14 m utcai telekszélesség és 16 m telekszélesség a lakóépület vonalában

bc) a megközelítés szilárd burkolatú közútról, vagy közforgalom elől el nem zárt magánútról, továbbá a telek villamos energia és vezetékes ivóvíz ellátása a külön jogszabályban rögzített határidőre biztosított legyen.

bd) egyebekben az a) pont szerinti előírások érvényesek

c) Építmények kialakítására vonatkozó előírások

ca) Tetőidom és hajlásszög

37-42 fokos nyeregtető oromfalas kialakítással, az oromfali tetőtúlnyúlás legfeljebb fél cserépnyi lehet. Tűzfal csak hagyományos, ún. „macskalépcsős” záródású lehet.

cb) Tetőhéjalás

Elsősorban égetett agyagcserép, vagy a felületében és színében ahhoz hasonló egyéb tetőfedő anyag

cc) Homlokzatképzés

Hagyományos burkolóanyagok (terméskő, tégla, fa) felhasználásával, vagy sima vakolaton fehér festés, vagy meszelés.

cd) Ereszdeszkázat

vízszintes, nyers, vagy vakolt deszkázat, legalább 50 cm kiállással

ce) Közterület felőli kerítés

Legfeljebb 1,5 m magas élősövény az ültetési előírások (ld. 6. függelék) figyelembevételével

cf) Terepszint alatti önálló létesítmény földdel takart, növényzettel fedett legyen.

cg) Támfal csak hagyományos építőanyagból (terméskő, tégla) készülhet.

(4) Az „Mk-Rt” jelű övezet – rendezvénytér a Bükkös-szurdok lábánál

Az övezetben épület nem építhető, a területen az időszakos rendezvények lebonyolításához szükséges parkolók alakíthatók ki, a rendezvények idejére rendezvénysátor, ideiglenes árusítóhelyek helyezhetők el.

^[52](5) Az „Mk-SzL” jelű övezet – A Szőlőhegy elsődlegesen kialakult lakófunkciót tartalmazó területe

a) Közművesítési, telekalakítási és építési előírások

aa) Telekalakítás és építés (beépítési mód, építménymagasság, előkert, oldalkert, hátsókert) a kialakult állapothoz igazodjon.

ab) A megengedett legnagyobb beépítettség  az e rendelet hatálybalépésekor érvényben lévő beépített alapterület, amely bontást követő új építés esetén is érvényesíthető. Amennyiben ezen beépítettség nem éri el a 25%-ot, a komfortfokozat emelését célzó helyiség (lakószoba, fürdő, WC) építése esetén a kialakult beépítettség 25 m2 hasznos alapterülettel növelhető.

ac) A keletkező szennyvíz gyűjtésére, tárolására, kezelésére szakszerű közműpótló (pl. zárt szennyvíztároló) alkalmazandó.

b) Építmények kialakítására vonatkozó előírások

ba) Tetőidom és hajlásszög

35-42 fokos magastető építendő.

bb) Tetőhéjalás

Elsősorban égetett agyagcserép, vagy a felületében és színében ahhoz hasonló egyéb tetőfedő anyag

bc) Homlokzatképzés

Hagyományos burkolóanyagok (terméskő, tégla, fa) felhasználásával, vagy sima vakolaton hagyományos színezésű festés, vagy meszelés.

bd) Közterület felőli kerítés

Épített jellegű, legfeljebb 1,80 m magas kerítés építendő, vagy legfeljebb 1,80 m magas élősövény telepítendő az ültetési előírások (ld. 6. függelék) figyelembevételével.

be) Terepszint alatti önálló létesítmény földdel takart, növényzettel fedett legyen.

(6) Az „Mk-Sz1” jelű övezet – Szőlőhegyi pincés terület, pincesorok övezete

Alapvetően mezőgazdasági hasznosítású terület, ahol a szőlőfeldolgozáshoz és a borászathoz kapcsolható gazdasági és idegenforgalmi rendeltetésű építmények helyezhetők el. Az övezetben lakóépület nem építhető, más rendeltetésű épület lakóépületté nem minősíthető.

a) Közművesítési, telekalakítási és építési előírások

aa) Telekalakítás és építés (beépítési mód, építménymagasság, előkert, oldalkert, hátsókert) a történetileg kialakult állapothoz igazodjon.

ab) A megengedett legnagyobb beépítettség  az e rendelet hatálybalépésekor érvényben lévő beépített alapterület, amely bontást követő új építés esetén is érvényesíthető.

ac) Épületszám telkenként legfeljebb 1 db

ad) A keletkező szennyvíz gyűjtésére, tárolására, kezelésére szakszerű közműpótló (pl. zárt szennyvíztároló) alkalmazandó.

b) A présházak közötti közhasználatú zöldfelületeket gyepes felületként kell fenntartani, ahol szórtan telepített, őshonos, vagy honos lombhullató fafajokon kívül más növényzet nem ültethető. Pihenő- és kilátóhelyként csak fából készült utcabútorzat helyezhető el.

c) Építmények kialakítására vonatkozó előírások

ca) Tetőidom és hajlásszög

37-42 fokos nyeregtető oromfalas kialakítással, az oromfali tetőtúlnyúlás legfeljebb fél cserépnyi lehet. Tűzfal csak hagyományos, ún. „macskalépcsős” záródású lehet.

cb) Tetőhéjalás

Elsősorban égetett agyagcserép, vagy a felületében és színében ahhoz hasonló egyéb tetőfedő anyag

cc) Homlokzatképzés

Hagyományos burkolóanyagok (terméskő, tégla, fa) felhasználásával, vagy sima vakolaton fehér festés, vagy meszelés.

cd) Ereszdeszkázat

vízszintes, nyers, vagy vakolt deszkázat, legalább 50 cm kiállással

ce) Kerítés nem építhető.

cf) Terepszint alatti önálló létesítmény földdel takart, növényzettel fedett legyen.

cg) Támfal csak hagyományos építőanyagból (terméskő, tégla) készülhet.

(7) Az „Mk-Sz2” jelű övezet – Szőlőhegyi pincés terület, speciális övezet

Alapvetően mezőgazdasági hasznosítású terület, ahol a szőlőműveléshez, a szőlőfeldolgozáshoz és a borászathoz kapcsolható gazdasági és idegenforgalmi rendeltetésű építmények, továbbá a c) pontban részletezett paraméterek teljesülése esetén lakóépületek helyezhetők el.

a) Közművesítési, telekalakítási és építési előírások

aa) A keletkező szennyvíz gyűjtésére, tárolására, kezelésére szakszerű közműpótló (pl. zárt szennyvíztároló) alkalmazandó.

ab) Telkenként 1db, a borút-programhoz kapcsolható elsődleges rendeltetés esetén, ezen túlmenően legalább 720 m2 telekterület és legalább 16 m utcai telekszélesség esetén 2 db, legalább 1500 m2 telekterület és legalább 25 m utcai telekszélesség esetén 3 db épület építhető.

ac) A legkisebb telekterület 720 m2.

ad) A legkisebb utcai telekszélesség 12 m

ae) A beépítési mód kialakultan vegyes (zártsorú, szabadonálló), ami a történetileg kialakult telekstruktúra védelmében a továbbiakban is őrzendő a következők szerint:

zártsorú beépítési módúnak tekintendő minden 12 m-nél keskenyebb telek, szabadonálló beépítési módúnak tekintendő minden 12 m-es, vagy annál szélesebb telek

af) A megengedett legnagyobb beépítettség 15%, ezen belül épületenként legfeljebb 200 m2 beépített alapterület

ag) A megengedett legnagyobb építménymagasság zártsorú beépítési módú telek esetén 3,50 m (ezen belül a lejtő felőli homlokzat magassága legfeljebb 4,50 m lehet), szabadonálló beépítési módú telek esetén 5,00 m (ezen belül a lejtő felőli homlokzat magassága legfeljebb 6,50 m lehet)

ah) Az előkert a kialakult utcaképhez igazodjon. A kilátás-rálátás védelme érdekében azokban az esetekben, ha a szabályozási terven jelölt szintvonal kialakult vagy kialakuló telket oly módon metsz, hogy a telek metszésvonal feletti része az egyéb övezeti előírások betartásával beépíthető, az épületek a jelölt szintvonal fölötti sávban építendők.

ai) Az oldalkert zártsorú beépítési módú építési telek esetén

A szomszédos épületek bármekkora távolságra megközelíthetik egymást, ha a szomszédos épületek az utcával párhuzamos gerincűek, és az épület legalább egyik végfala macskalépcsős záródású tűzfal.

Ha a szomszédos épületek közül az egyik az utcára merőleges gerincű, fenti megkötéseket az utcával párhuzamos gerincű épület mindkét végfalán alkalmazni kell.

aj) Az oldalkert szabadonálló beépítési módú építési telek esetén OTÉK szerint

ak) A hátsókert a kialakult állapothoz igazodjon.

b) Lakóépület építésének, vagy más rendeltetésű épület lakóépületté minősítésének feltételei:

ba) legalább 3000 m2 telekterület

bb) legalább 14 m utcai telekszélesség és 16 m telekszélesség a lakóépület vonalában

bc) a megközelítés szilárd burkolatú közútról, vagy közforgalom elől el nem zárt magánútról, továbbá a telek villamos energia és vezetékes ivóvíz ellátása a külön jogszabályban rögzített határidőre biztosított legyen.

bd) egyebekben az a) pont szerinti előírások érvényesek

c) Építmények kialakítására vonatkozóan a (3) bekezdés c) pontja szerinti előírások érvényesek.

(8) Az „Mk-Sz3” jelű övezet – Szőlőhegyi pincés terület, speciális övezet

Alapvetően mezőgazdasági hasznosítású terület, ahol a szőlőműveléshez, a szőlőfeldolgozáshoz és a borászathoz kapcsolható gazdasági és idegenforgalmi rendeltetésű építmények, továbbá a c) pontban részletezett paraméterek teljesülése esetén lakóépületek helyezhetők el.

a) Közművesítési, telekalakítási és építési előírások

aa) A keletkező szennyvíz gyűjtésére, tárolására, kezelésére szakszerű közműpótló (pl. zárt szennyvíztároló) alkalmazandó.

ab) Telkenként 1db, a borút-programhoz kapcsolható elsődleges rendeltetés esetén, ezen túlmenően legalább 720 m2 telekterület és legalább 16 m utcai telekszélesség esetén 2 db, legalább 1500 m2 telekterület és legalább 25 m utcai telekszélesség esetén 3 db épület építhető.

ac) A legkisebb telekterület 720 m2.

ad) A legkisebb utcai telekszélesség 12 m

ae) A beépítési mód kialakultan vegyes (zártsorú, szabadonálló), ami a történetileg kialakult telekstruktúra védelmében a továbbiakban is őrzendő a következők szerint:

zártsorú beépítési módúnak tekintendő minden 12 m-nél keskenyebb telek, szabadonálló beépítési módúnak tekintendő minden 12 m-es, vagy annál szélesebb telek

af) A megengedett legnagyobb beépítettség 10%, ezen belül épületenként legfeljebb 200 m2 beépített alapterület

ag) A megengedett legnagyobb építménymagasság zártsorú beépítési módú telek esetén 3,50 m (ezen belül a lejtő felőli homlokzat magassága legfeljebb 4,50 m lehet), szabadonálló beépítési módú telek esetén 5,00 m (ezen belül a lejtő felőli homlokzat magassága legfeljebb 6,50 m lehet)

ah) Az előkert a kialakult utcaképhez igazodjon. A kilátás-rálátás védelme érdekében azokban az esetekben, ha a szabályozási terven jelölt szintvonal kialakult vagy kialakuló telket oly módon metsz, hogy a telek metszésvonal feletti része az egyéb övezeti előírások betartásával beépíthető, az épületek a jelölt szintvonal fölötti sávban építendők.

ai) Az oldalkert zártsorú beépítési módú építési telek esetén

A szomszédos épületek bármekkora távolságra megközelíthetik egymást, ha a szomszédos épületek az utcával párhuzamos gerincűek, és az épület legalább egyik végfala macskalépcsős záródású tűzfal.

Ha a szomszédos épületek közül az egyik az utcára merőleges gerincű, fenti megkötéseket az utcával párhuzamos gerincű épület mindkét végfalán alkalmazni kell.

aj) Az oldalkert szabadonálló beépítési módú építési telek esetén OTÉK szerint

ak) A hátsókert a kialakult állapothoz igazodjon.

b) Lakóépület építésének, vagy más rendeltetésű épület lakóépületté minősítésének feltételei:

ba) legalább 3000 m2 telekterület

bb) legalább 14 m utcai telekszélesség és 16 m telekszélesség a lakóépület vonalában

bc) a megközelítés szilárd burkolatú közútról, vagy közforgalom elől el nem zárt magánútról, továbbá a telek villamos energia és vezetékes ivóvíz ellátása a külön jogszabályban rögzített határidőre biztosított legyen.

bd) egyebekben az a) pont szerinti előírások érvényesek

c) Építmények kialakítására vonatkozóan a (3) bekezdés c) pontja szerinti előírások érvényesek.

Általános mezőgazdasági terület - Má

27.§ (1) Az „Má” jelű általános övezet

a) Az övezetben kialakítható új földrészletek területe legalább 1500 m2, szélessége legalább 18 m legyen.

b) Az övezet vízbázis védőövezetén kívüli részén az OTÉK 29.§ figyelembevételével gazdasági épület, megfelelő művelési ág és telekterület esetén lakóépület építhető a következő előírások szerint:

^[53]ba) Gazdasági épület elhelyezése esetén az ingatlan gépjárművel történő megközelítése köz-, vagy magánútról a külön jogszabályban rögzített határidőre biztosított legyen. Lakóépület elhelyezése esetén a megközelítés szilárd burkolatú köz-, vagy magánútról, továbbá a telek villamos energia és ivóvíz (vezetékes, vagy egyedi vízellátó rendszerrel történő) ellátása a külön jogszabályban rögzített határidőre biztosított legyen.

b2) A keletkező szennyvíz gyűjtésére, tárolására, kezelésére zárt tározó alakítandó ki.

b3) Az épületeket szabadonálló beépítési móddal, az illeszkedés szabályai szerinti, ennek hiányában a megközelítést biztosító út tengelyétől számított 10 m-es előkert, OTÉK szerinti oldalkert, és 10 m-es hátsókert szabadon hagyásával kell elhelyezni.

b4) Az épületek tömegarányai, anyaghasználata és színezése a táj építési hagyományait kövesse.

^[54]be) Gazdasági épület kialakításának feltételei:

Az épület földszintes, legfeljebb 8,5 m építménymagasságú lehet az 5.§ (6) c) pontja szerinti kivétellel.

b6) Lakóépület kialakításának feltételei:

- Az épület legfeljebb 5,0 m építménymagasságú lehet.

- Az épület szélességi mérete a 8,5 m-t nem haladhatja meg.

^[55]c) Vízbázis védőövezetében építési munka a külön jogszabályban rögzített előírások figyelembevételével történhet.

Amennyiben a védőövezetre vonatkozó előírások az építést lehetővé teszik, az a b) pontban rögzítettek szerint történhet a következő kivétellel:

A keletkező szennyvíz gyűjtésére, tárolására zárt szennyvíztároló létesítendő.

^[56](2) Az „Má-T” jelű övezet - a szigeti oldal és a várostól délre fekvő szántóföldek hagyományosan tanyás beépítésű területei

a) Telekalakítás feltételei

Az övezetben kialakítható új földrészletek területe legalább 1500 m2, szélessége legalább 18 m legyen.

b) Beépítés feltételei

ba) Az 1500 m2-t el nem érő területű telken építmény nem helyezhető el.

bb) Az 1501 m2 – 3000 m2 területű, és legalább 30 m szélességű telken kizárólag mezőgazdasági rendeltetésű építmények helyezhetők el szabadonálló beépítési móddal, legfeljebb 3%-os beépítettséggel, az illeszkedés szabályai szerinti, ennek hiányában a megközelítést biztosító út tengelyétől számított 10 m-es előkert, OTÉK szerinti oldalkert, és 10 m-es hátsókert szabadon hagyásával. A megengedett legnagyobb építménymagasság 5,50 m.

bc) A 3000 m2-t meghaladó területű, és legalább 30 m szélességű telken mezőgazdasági rendeltetésű építmények és 1 db lakóépület helyezhető el szabadonálló beépítési móddal, legfeljebb 3%-os beépítettséggel, az illeszkedés szabályai szerinti, ennek hiányában a megközelítést biztosító út tengelyétől számított 10 m-es előkert, OTÉK szerinti oldalkert, és 10 m-es hátsókert szabadon hagyásával. A megengedett legnagyobb építménymagasság gazdasági épület esetén 7,50 m, lakóépület esetén 5,50 m.

bd) A ba)-bc) alpontok szerinti megengedett legnagyobb beépítettségtől való eltérés lehetősége

A telek területétől függetlenül azokban az esetekben, ha a telek beépítettsége e rendelet hatálybalépésekor a 3%-ot meghaladta, azon lakóépület állt, legalább közüzemi villamos energia- és ivóvíz szolgáltatással ellátott volt, továbbá nem érintett hidrogeológiai belső, külső és „A” védőterületet, a megengedett legnagyobb beépítettség  az e rendelet hatálybalépésekor érvényben lévő beépített alapterület, amely bontást követő új építés esetén is érvényesíthető. Amennyiben ezen beépítettség nem éri el a 25%-ot, a komfortfokozat emelését célzó helyiség (lakószoba, fürdő, WC) építése esetén a kialakult beépítettség 25 m2 hasznos alapterülettel növelhető.

c) Megközelítés, közművesítettség

ca) Gazdasági épület elhelyezése esetén az ingatlan megközelítése köz-, vagy magánútról a külön jogszabályban rögzített határidőre biztosított legyen.

cb) Lakóépület elhelyezése esetén a telek megközelítése gépjármű közlekedésre alkalmas köz-, vagy magánútról, továbbá a telek villamos energia és ivóvíz (vezetékes, vagy egyedi vízellátó rendszerrel történő) ellátása a külön jogszabályban rögzített határidőre biztosított legyen.

cc) A keletkező szennyvíz gyűjtésére, tárolására, kezelésére szakszerű közműpótló (pl. zárt szennyvíztároló) alkalmazandó.

d) Építmények kialakítása

d1) Az épületek tömegarányai, anyaghasználata és színezése a táj építési hagyományait kövesse.

d2) Lakóépület szélességi mérete legfeljebb 8,50 m lehet.

e) Vízbázis védőövezetében építési munka a külön jogszabályban rögzített előírások figyelembevételével történhet.

Amennyiben a védőövezetre vonatkozó előírások az építést lehetővé teszik, az a b) pontban rögzítettek szerint végezhető a következő kivétellel:

A keletkező szennyvíz gyűjtésére, tárolására zárt szennyvíztároló létesítendő.

(3) Az „Má-V” jelű tájképvédelmi övezet – a tájkaraktert meghatározó beépítetlen területek számára

a) Az övezetben kialakítható új földrészletek területe legalább 1500 m2, szélessége legalább 18 m legyen.

b) Az övezetben építmény nem helyezhető el.

(4) Birtokközpont, vagy a birtokközponthoz tartozó kiegészítő központ kialakításának feltételei:

a) Birtokközpont, illetve a hozzá tartozó kiegészítő központ az OTÉK 29.§ (5)-(8) bekezdése, valamint jelen rendelet 27.§ (1) bekezdés b) pont előírásai szerint alakítható ki.

b) A birtokközpont határai mentén a jelen rendelet 36.§-ban részletezett beültetési kötelezettség alapján őshonos, vagy honos fajokból álló, legalább 10 m széles többszintes növényállomány telepítendő és tartandó fenn. Ugyancsak a 36.§ szerinti beültetési kötelezettség vonatkozik az építési telkek belső növényesítésére, ami a városi főkertész szakvéleményének figyelembevételével készített kertépítészeti terv alapján történhet. A belső zöldfelületek legalább 40%-át őshonos, vagy honos fafajokkal fásítani kell.

Vízgazdálkodási terület - V

28.§ (1) A „V” jelű terület a vízgazdálkodással kapcsolatos létesítmények elhelyezésére szolgál (vízfolyások, árkok, vízmű területek).

(2) A „V-1” jelű övezetbe az állandó vízfolyások, jelentősebb árkok területe tartozik. Az övezetben csak a vízügyi jogszabályokban megengedett vízkárelhárítási létesítmények helyezhetők el.

(3) A „V-2” jelű övezetbe az árvízvédelmi töltések területe tartozik. Az övezetben a külön jogszabályban rögzített előírások tartandók be.

(4) A „V-3” jelű övezetbe a település területén található vízmű területek tartoznak. A területen az elsődleges funkciót kiszolgáló létesítmények építményei (pl. szivattyúház, stb.) helyezhetők el a következő előírások betartásával:

a) oldalhatáron álló beépítési mód

^[57]b) legfeljebb 3% beépítettség

c) legfeljebb 4,0 m építménymagasság

d) tájbaillő tömegformálás és színezés

e) legalább 0 m-es elő-, és hátsókert, OTÉK szerinti oldalkert

(5) A „V-4” jelű övezetbe a település területén található tavak területe tartozik.

A tavak kialakítása vízjogi engedély-köteles tevékenység. A területen vízkárelhárítási, valamint az elsődleges funkciót kiszolgáló létesítmények építményei helyezhetők el a következő előírások betartásával:

a) szabadonálló beépítési mód

^[58]b) tavanként legfeljebb 1 épület építhető, 3%, de legfeljebb 100 m2 beépített alapterülettel

c) földszintes épület legfeljebb 4,0 m építménymagassággal

d) 37-42 fok hajlásszögű magastető

e) tájbaillő színezés

f) 10 m-es elő-, oldal- és hátsókert

g) legfeljebb 8,5 m épületszélesség

h) terepszint alatti építmény nem építhető

(6) A „V-Ü” jelű övezetekbe a kialakultan a vízgazdálkodási területen fekvő üdülőterületek tartoznak (Porond), ahol 1 üdülőegységes üdülőépületek és az azokat kiszolgáló kereskedelmi és vendéglátó létesítmények helyezhetők el a következő előírások betartásával:

a) A  „V-Üh”  jelű övezet – a hétvégi házas területek

b) A  „V-Ük”  jelű övezet – a hétvégi házas területek kiszolgáló létesítményei számára

c) A telkek a következő közművesítettség megléte esetén építhetők be:

c1) villamos energia

c2) vezetékes ivóvíz

c3) zárt szennyvízgyűjtő, amely az árvíz prognózis figyelembevételével ürítendő.

(7) A „V-Ev” jelű övezetbe a vízgazdálkodási területen belüli ártéri erdők tartoznak. Az övezet a Duna-Dráva Nemzeti Park területéhez tartozik, az erdők védelmi rendeltetésűek.