Mohács Város Önkormányzata Képviselő-testületének 25/2009. (XI. 30.) önkormányzati rendelete

a helyi építési szabályzatról és a szabályozási tervről

Hatályos: 2017. 03. 13- 2017. 09. 29

Mohácsi Önkormányzat Képviselő-testületének 25/2009 (XI.30.) önkormányzati rendelete

a helyi építési szabályzatról és szabályozási tervről

2017-03-13-tól 2017-09-29-ig

(Egységes szerkezetben a módosításáról szóló 6/2017.(II.13.), 17/2013.(X.28.), 26/2012.(X.29.), 39/2011.(XII.16.) ör-el)

Mohács Város Önkormányzata az 1990. évi LXV. törvény 16.§-ában, valamint az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvényben kapott felhatalmazás alapján az építés helyi rendjének biztosítása érdekében - az országos szabályoknak megfelelően, illetve az azokban megengedett eltérésekkel, a település közigazgatási területének felhasználásával és beépítésével, továbbá a környezet természeti, táji és épített értékeinek védelmével kapcsolatosan, a telkekhez fűződő sajátos helyi követelményeket, jogokat és kötelezettségeket magába foglalóan - az alábbi önkormányzati rendeletet alkotja meg:

l. FEJEZET

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

A rendelet hatálya

1.§ (1) A rendelet hatálya Mohács város közigazgatási területére terjed ki.

^[1](2) A rendelet hatálya alá tartozó területen telket alakítani, építményt, építményrészt, épületet tervezni, kivitelezni, építeni, átalakítani, bővíteni, felújítani, helyreállítani, korszerűsíteni, lebontani, használni vagy elmozdítani, rendeltetését megváltoztatni, valamint mindezekre hatósági engedélyt adni az általános érvényű előírások megtartása mellett csak és kizárólag a külön jogszabályok, e rendelet és mellékletei együttes alkalmazásával szabad.

Kötelező és irányadó szabályozási elemek

2.§ ^[2](1) E rendelet előírásai és a szabályozási terv (a továbbiakban: SZT) szabályozási elemei kötelező érvényűek. Az ezektől való eltérés csak e rendelet módosításával történhet.

^[3](2) Az (1) bekezdésben meghatározott előírás nem vonatkozik a SZT következő elemeire:

a) irányadó telekhatár

b) megszüntető jel

c) Busójárás útvonala

^[4](3) a-d)

(4) A tervezett szabályozási vonal új telekalakítás, és/vagy új épület építése esetén érvényesítendő a következők figyelembevételével:

^[5]a) Ahol a tervezett szabályozási vonal meglévő telket keresztez, a telket érintő telekalakítás, illetve építés a szabályozási vonallal jelölt telekalakítás végrehajtását követően történhet.

^[6]b) Ahol a tervezett szabályozási vonal meglévő épületet keresztez:

ba) A meglévő épületen a szükséges karbantartási munkák elvégezhetők, az épület felújítható.

bb) Bővítés esetén (kivéve a tetőtér beépítést és a szint ráépítést) a bővítés irányának meghatározásakor a tervezett szabályozási vonalat kell figyelembe venni.

bc) Új épület építése esetén a tervezett szabályozási vonalon, valamint az építési helyen túlnyúló, az elbontásra tervezett építményből a kivitelezés idejére visszamaradt építményeket, építményrészeket legkésőbb a használatbavételig el kell bontani.

(5) Bontásból eredő új építéseknél a kötelező erejű utcai építési vonal a lebontott épület utcai homlokvonalával azonos, ha a szabályozási terv, vagy a vonatkozó övezeti előírás másképp nem rendelkezik.

Szabályozási elemek értelmezése

^[7]3.§ (1) a)

(2) Az építési hely értelmezése oldalhatáron álló beépítési mód esetén

a) Észak-déli, vagy ahhoz közelítő irányú közterületre fűzött építési telkek esetén az építési hely a telek északi oldalhatárára tapadjon, ha a szabályozási terv nem jelöli másként.

b) Kelet-nyugati, vagy ahhoz közelítő irányú közterületre fűzött építési telkek esetén az építési hely a történetileg kialakult állapothoz igazodjon, ennek hiányában a telek keleti oldalhatárára tapadjon, ha a szabályozási terv nem jelöli másként.

(3) Az övezeti előírásokban szereplő épületszélesség fogalom értelmezése

a) Négyszög alaprajz esetén a rövidebb alaprajzi méret.

b) Épületszárnyakkal tagolt (L, T stb.) alaprajz esetén az épületszárnyak szélességi mérete.

^[8](4)

(5) Az építési övezeti előírásokban szereplő utcai épület és udvari épület fogalom értelmezése:

a) Utcai épület az építési telek előkerttel meghatározott utcafrontján álló, vagy oda tervezett, az adott területfelhasználási egységben az építési övezeti előírások szerinti fő funkciójú épület.

b) Udvari épület az utcai épület mögött, esetenként mellette álló, vagy oda tervezett, az adott területhasználat fő funkcióját kiegészítő, kiszolgáló funkciójú (gazdasági épület, garázs) épület.

(6) Az építési övezeti előírásokban szereplő áttört kerítés fogalom értelmezése

a) Olyan kerítés, amelynél a tömör felületek aránya a kerítés teljes felületének 50%-át nem haladja meg, és az egybefüggő tömör felületek külön-külön nem érik el a kerítés teljes hosszának 30%-át, valamint a kerítés lábazatának magassága nem haladja meg az 50 cm-t.

^[9](7) Az építési övezeti vagy övezeti előírást új építés esetén kell érvényesíteni. Abban az esetben, ha az építési övezeti vagy övezeti előírásnak nem megfelelő állapot e rendelet hatálybalépését megelőzően keletkezett, a következők szerint kell eljárni:

a) az építési övezeti vagy övezeti előírásban szereplő legkisebb értéket el nem érő telekterület esetén az építési telek vagy telek az adott építési övezetre vagy övezetre vonatkozó egyéb előírás betarthatósága esetén beépíthető

b) az építési övezeti vagy övezeti előírásban szereplő legkisebb értéket el nem érő utcai telekszélesség esetén az építési telek vagy telek az adott építési övezetre vagy övezetre vonatkozó egyéb előírás és a tűzrendészeti előírások betarthatósága esetén beépíthető

c) az építési övezeti vagy övezeti előírásban szereplő beépítési módtól eltérő beépítési módú építmény megtartható, építménymagassága az övezeti előírások betartásával növelhető, de egyéb bővítése, bontást követő átépítése, az adott ingatlan területén új épület építése csak az adott építési övezeti vagy övezeti előírások szerinti beépítési móddal történhet.

d) az építési övezeti vagy övezeti előírásban szereplő legnagyobb értéket meghaladó beépítettség átalakítás esetén megtartható, de nem bővíthető. Bontásból eredő új építés esetén az adott építési övezeti vagy övezeti előírásban szereplő értéket kell figyelembe venni.

e) az építési övezeti vagy övezeti előírásban szereplő legkisebb értéket el nem érő, vagy legnagyobb értéket meghaladó építménymagasságú építmény átalakítás esetén megtartható, de bővítése, bontást követő átépítése, az adott ingatlan területén új épület építése csak az adott építési övezeti vagy övezeti előírások szerinti építménymagassággal történhet.

^[10](8) Építménymagasság az építmény valamennyi, a telek beépítettsége meghatározásánál figyelembe veendő építmény kontúrvonalára állított függőleges felületre vetített homlokzati vetületi-felület összegének (F) valamennyi, e vetületi-felület vízszintesen mért hosszának összegével (L) való osztásából (F/L) eredő érték.

Az építménymagasság megállapítása során:

a)az egyes homlokzati vetületi-felületeket az adott felületi síknak és a legfelső teljes építményszint záró szerkezetének felső síkjának metszésvonala vagy érintővonala és a síknak a rendezett tereppel való metszésvonala közötti magassággal kell megállapítani, legfeljebb 6,0 m magasságú két oromfal kivételével, amelyek nem az építmény hosszoldalán állnak,

b)az egyes homlokzatfelületekhez hozzá kell számítani – a kémény, a tetőszerelvények, a 0,5 m2-t meg nem haladó felületű padlásvilágító ablak és az 1,0 m2-t meg nem haladó felületű reklámhordozók kivételével – mindazoknak az építményrészeknek (attikafal, torony, kupola, tető, tetőrész vagy egyéb építményrész) a felületét, amelyek az a) pont szerinti metszésvonalra vagy érintővonalra az építmény irányában emelkedő 45 fok alatt vont – az előzővel párhuzamos – síkkal történő vetítéssel meghatározott magasságával,

c)a négy oldalról körülhatárolt légakna, légudvar, belső udvar homlokzat felületeit, valamint a loggiák belső oldalfelületeit és azok vízszintesen mért hosszait figyelmen kívül kell hagyni,

d)az egy telken álló több épület magasságát külön-külön kell figyelembe venni.

Az épület egy homlokzatának magasságát a hozzá tartozó F/L érték alapján kell megállapítani.

^[11]

^[12]4.§ ^[13](1) A rendelet hatálya alá tartozó területen a 45 foknál meredekebb dőlésű, vagy 2 m-nél magasabb természetes, vagy mesterségesen kiképzett (part)fal 10 m-es környezete jogszabállyal kijelölt veszélyes környezetnek minősül. Az építészeti-műszaki dokumentáció részét képező geotechnikai jelentésnek tartalmaznia kell az építmény kialakításához szükséges geotechnikai állapotot a geotechnikai kategóriának és a kijelölés alapjául szolgáló különleges körülményeknek (csúszás- és omlásveszély) a figyelembevételével.

^[14](2) Vegyes (lakó- és ellátási) funkciójú épületben lévő ellátási létesítmények tervezése során

a kereskedelmi, vendéglátó és szolgáltató (a későbbiekben ellátási) rendeltetésű helyiségek gyalogos megközelítése az egyéb rendeltetési egységek forgalmától függetlenül, illetve annak zavarása nélkül biztosítandó,
az áruszállítás és raktározás, valamint a göngyöleg és a hulladékok ideiglenes tárolása, továbbá az ezekkel kapcsolatos teherforgalom és rakodás a gyalogos közlekedést nem akadályozhatja
a kereskedelmi és vendéglátó rendeltetéssel összefüggő járulékos területek (pl. kerthelyiség), illetve időszakos árusításra és/vagy árubemutatásra szolgáló akcióterület kialakítása megfelelő körülmények között biztosítandó, vagy leválasztandó,
a működés időbeni elkülönítését is figyelembe véve, az eltérő rendeltetésű egységek (ezen belül is kiemelten a lakások) biztonságos, rendeltetés-szerű, zavaró hatás-mentes és önálló használatának lehetőségét biztosítani kell,
az ellátási rendeltetésű helyiségek akadálymentes megközelítését biztosítani kell,
biztosítani kell, hogy az ellátási rendeltetésű helyiségek környezeti hatásai (elsősorban zaj, rezgés, szag) az egyéb rendeltetési egységeket és a közterületet ne zavarják.

Építési engedélyezés általános szabályai

5.§ ^[15](1)-(2)

^[16](3)

(4) A település területén az építmények, önálló rendeltetési egységek, területek rendeltetésszerű használatához szükséges járműtárolót, parkolóhelyet, rendszeres teherszállítás esetén rakodóhelyet a város parkolási rendeletében rögzítetteken túlmenően az országos településrendezési és építési követelményekről szóló jogszabály (a továbbiakban OTÉK) előírásai szerint kell kialakítani az alábbi kivétellel:

^[17]a) Lakóterületen lakásonként, annak minden megkezdett 100 m2 hasznos alapterülete után (amelybe a garázs területe nem számít bele) 1 gépjármű tárolóhelyet kell biztosítani.

^[18]b) Településközpont vegyes területen lakófunkció esetén lakásonként, annak minden megkezdett 100 m2 hasznos alapterülete után (amelybe a garázs területe nem számít bele) 1 gépjármű tárolóhelyet kell biztosítani.”

c) „Gksz-4” jelű építési övezetben amennyiben az OTÉK szerinti parkolószám saját telken belül nem biztosítható, a hiányzó parkolómennyiség az építési övezeten belüli, azonos tulajdonban lévő másik építési telken elhelyezhető.

(5) Az építési engedélykérelmekhez a külön jogszabályban rögzített tartalmi követelményeken túlmenően a következő műszaki munkarészeket kell csatolni:

^{^[19]}^[20]a)

b) A tájképet jelentősen megváltoztató (150 m2 beépített alapterületet, vagy 6,50 m lejtő felőli homlokzatmagasságot meghaladó) építmények terveihez külön jogszabályban meghatározott látványtervet is kell készíteni.

^[21](6) Technológiai jellegű építmény építménymagassága technológiai és műszaki indoklás alapján az adott építési övezetre vonatkozó legnagyobb építménymagasságot

a) kereskedelmi, szolgáltató gazdasági terület „Gksz-1-2” jelű építési övezeteiben legfeljebb 10 m-rel

b) ipari gazdasági területen legfeljebb 15 m-rel

c) mezőgazdasági üzemi terület „Kmü” jelű építési övezetében legfeljebb 15 m-rel

d) általános mezőgazdasági területen legfeljebb 15 m-rel

meghaladhatja.

Önkormányzati főépítészi véleményezés

^[22]6.§

II. FEJEZET

EGYES ÉPÜLETEKKEL, ÉPÍTMÉNYEKKEL KAPCSOLATOS RENDELKEZÉSEK

Udvari épületek létesítésére, kialakítására vonatkozó általános előírások

7.§ (1) Udvari épület oldalhatáron álló utcai épület esetén az utcai épülettel azonos oldalhatárra, azzal építészeti egységet alkotva építendő.

^[23](2) Udvari épületek, épületszárnyak elhelyezése zártsorú beépítési mód esetén:

a) Kisvárosias lakóterületen (Lk):

aa) Az utcai épületek zártsorúsodása érdekében az utcafronttól számított 10 m-es területsávban zártsorú csatlakozási lehetőséget kell biztosítani (tűzfalas záródás).

ab) Ugyancsak zártsorú csatlakozási lehetőséget kell biztosítani a hátsó telekhatártól számított 10 m-es területsávban (tűzfalas záródás)

ac) A köztes területsávban tervezett udvari épületek, épületszárnyak É-D irányú utca esetén az északi oldalhatárra, K-Ny irányú utca esetén a kialakult beépítéshez igazodó oldalhatárra épüljenek az oldalhatáron álló beépítési mód szabályai szerint.

b) Településközpont vegyes területen (Vt) a zártsorú beépítés lehetőségét az összes telekhatár mellett biztosítani kell.

(4) Ikresen csatlakozó utcai épületek esetében az udvari épület a közös telekhatárra, a szomszéd telken létesítendő hasonló funkcióval ikresítve helyezhető el.

(5) Udvari épület gerincmagassága az utcai épületét nem haladhatja meg.

Vegyes (lakó- és ellátási) funkciójú épületben tervezett ellátási létesítményekkel kapcsolatos sajátos rendelkezések

^[24]8.§ (1) a-f)

Egyes berendezések, szerelvények létesítésére vonatkozó előírások

9.§ (1) Reklám- és hirdetőtáblák, berendezések, építmények

a) Épületre, építményre szerelt reklám-, cég-, címtábla vagy fényreklám, hirdetési vagy reklámcélú építmény, kirakatszekrény tartó-, illetve hordozó felületeit úgy kell kialakítani, hogy azok méretei, arányai, alkalmazott anyagai, és színezése illeszkedjen az adott épület, építmény építészeti karakteréhez.

b) Tetőfelületen reklám- és hirdetőtábla, -berendezés, építmény nem helyezhető el.

c) Hirdetési és reklámcélú építmény, reklámnak, hirdetménynek minősülő falfestés, felirat, plakát műemléki környezetben, helyi értékvédelmi területen, valamint helyi egyedi védelem alatt álló épületen nem helyezhető el.

d) 2m2-t meghaladó felületnagyságú plakát, reklám- és hirdetőtábla, berendezés, építmény elhelyezése - a c) pont figyelembevételével - közterületek, Kke és Gksz-4 építési övezetek kivételével a település teljes területén tilos.

(2) Klímaberendezés kültéri egysége, valamint parabola-antenna lakóterületen (az Lk-K4 építési övezet kivételével – lakótelepek) és településközpont vegyes területen lévő utcai homlokzaton, az utcáról látható utcafronti tetőfelületen, valamint szomszédos, beépíthető ingatlanra néző tetőfelületen nem helyezhető el.

(3) Gáznemű égéstermékek homlokzati kivezetése a mindenkor érvényben lévő országos szabványok betartásával, az országos és helyi egyedi védelem alatt álló épületek összes homlokzata, valamint a műemléki környezetben és helyi értékvédelmi területen lévő, egyedileg nem védett épületek utcai homlokzata kivételével bármely homlokzaton elvégezhető.

(4) Házi szélkerék lakóterületen, településközpont vegyes területen és üdülőterületen nem helyezhető el.

(5) Szerelt kémény (a tetősíkból kiállók kivételével) utcai homlokzaton nem építhető.

^[25](6) Hírközlési magaslétesítmény (antenna, adótorony) elhelyezésére vonatkozó előírások

a) Beépítésre szánt területen távközlési, illetve hírközlési építményt, adótornyot, antennát, antennatartó szerkezetet, valamint ahhoz tartozó műtárgyat önálló építményként, meglévő épületre, építményre elhelyezni, illetve meglévőt átalakítani nem lehet.

Kivétel:

aa)Szepessy téri víztorony

ab)Tűzoltóság (3412 hrsz.)

ac)Belvárosi templom (1545 hrsz.)

ad)újmohácsi URH adótorony

b) Beépítésre nem szánt területen távközlési, illetve hírközlési építmény, adótorony, antenna, antennatartó szerkezet, valamint ahhoz tartozó műtárgy

aa)a Szőlőhegy kertes mezőgazdasági területén nem helyezhető el,

ab)egyéb területeken a külön jogszabályban előírtak szerint helyezhető el.

III. FEJEZET

TELEPÜLÉSSZERKEZET, TERÜLET-FELHASZNÁLÁS

A belterületi határvonal

10.§ (1) A város területén belterületbe a szabályozási terven tervezett belterületi határvonallal lehatárolt területek vonhatók. A természeti adottságok miatt (a városi oldalt az átlagosnál jobb minőségű termőföldek övezik) a Dunától nyugatra fekvő településrész máscélú hasznosítása helyhez kötött igénybevételnek minősül.

(2) Az új belterületi határvonal a ténylegesen belterületbe vonandó területek felsorolását tartalmazó képviselő-testületi döntéssel megerősítve, a szükséges földhivatali eljárás lefolytatását követően alakul ki.

(3) A belterületbe vonást a belterületi építési lehetőségek kimerülése után, a tényleges építési igényekkel alátámasztott ütemezéssel, szakaszosan kell végrehajtani.

A beépítésre szánt és nem szánt területek

11.§ ^[26](1)

^[27](2) A település igazgatási területének beépítésre szánt területei a következők:

a) lakóterület

aa)kisvárosias lakóterület,

ab)kertvárosias lakóterület,

ac)falusias lakóterület,

b) vegyes terület

ba)településközpont vegyes terület,

c) gazdasági terület

ca)kereskedelmi, szolgáltató terület,

cb)ipari terület,

d) különleges terület

da)temetkezési célra,

db)sportolási célra,

dc)kereskedelmi, szolgáltató célra,

dd)rekreációs célra,

de)hulladékgazdálkodási célra,

df)egyes közlekedési létesítmények elhelyezése céljára,

dg)mezőgazdasági üzemek elhelyezése céljára.

(3) A település igazgatási területének beépítésre nem szánt területei a következők:

a) közlekedési és közműterület,

b) zöldterület,

c) erdőterület,

d) mezőgazdasági terület,

e) vízgazdálkodási terület,

f) természetközeli terület,

^[28]g)

Közterületek kialakítása és használata

12.§ (1) A közterületek kialakítását és használatát a város külön önkormányzati rendeletben szabályozza.

(2) A közterületen elhelyezhető építményekkel szembeni elvárások a következők:

a) Árusítópavilon legfeljebb 15,0 m2 alapterülettel, sorolhatóan, legfeljebb 3,5 m-es építménymagassággal létesíthető. A pavilont a városképbe illően, a közlekedésbiztonsági előírások figyelembevételével, valamint a közterület kezelhetőségének, tisztántarthatóságának biztosításával kell elhelyezni.

b) A közúti közlekedéssel kapcsolatos várakozóhelyek a település teljes területén egységes kialakításúak legyenek, az építmények legfeljebb 15 m2 alapterülettel létesíthetők. Egyedi tervezésű építmény legfeljebb 3,5 m-es építménymagassággal, hagyományos építőanyagok felhasználásával létesíthető.

c) Zöldterületen épület a jelen rendelet 16.§ előírásai szerint helyezhető el.

d) Kerthelyiség legfeljebb 3,5 m-es építménymagassággal, a városképbe illően, a közlekedésbiztonsági előírások figyelembevételével, valamint a közterület kezelhetőségének, tisztántarthatóságának biztosításával létesíthető.

^[29]e) Vt-p jelű sajátos építési övezet közterületi részén vásárcsarnok építhető.

IV. FEJEZET

ÉPÍTÉSI ÖVEZETEKRE, ÖVEZETEKRE VONATKOZÓ ELŐÍRÁSOK

Általános előírások

13.§ (1) A megengedett igénybevételi, kibocsátási, szennyezettségi határértékeket a vonatkozó magasabb rendű jogszabályok előírásai szerint kell meghatározni.

(2) A terepszint alatti építmények

a) Beépítésre szánt területen terepszint alatti építmény bárhol létesíthető, ahol nem gátolják műszaki megoldásokkal ki nem küszöbölhető építéshidrológiai, mérnökgeológiai, vagy egyéb geotechnikai adottságok, illetve ahol nem veszélyeztet más építményeket és nyomvonalas létesítményeket.

b) Pince csak épített szerkezettel alakítható ki.

c) Terepszint alatti építmény csak az építési helyen belül emelkedhet ki a terepszintből.

e) Terepszint alatti építmény földalatti részei sem nyúlhatnak a szomszédos ingatlanok alá.

(3) Talaj- és belvízveszélyes, valamint fakadóvizes területen a földszinti padlóvonalat legalább 60 cm-rel a megközelítő út koronaéle fölé kell emelni.

(4) Talaj- és belvízveszélyes valamint fakadóvizes területen pinceszint, vagy alagsor építése esetén a várható magas talajvízszint hatásainak kiküszöbölésére megfelelő műszaki megoldásokat kell alkalmazni.

(5) A felhasználás kizárólagossága

a) A város egyes sajátos rendeltetésű építési övezeteiben csak meghatározott rendeltetésű építmények helyezhetők el.

^[30]b) Sajátos rendeltetésű építési övezetek:

ba) ”-okt” jelű építési övezet – oktatási és művelődési rendeltetésű építmények elhelyezésére

bb) ”-eü” jelű építési övezet – egészségügyi rendeltetésű építmények elhelyezésére

bc) ”-sz” jelű építési övezet – szociális rendeltetésű építmények elhelyezésére

bd) ”-p” jelű építési övezet – piactér és építményei elhelyezésére

be) ”-vh” jelű építési övezet – városháza elhelyezésére

bf) ”-t” jelű építési övezet - egyházi építmények (templomok) elhelyezésére

bg) ”-e” jelű építési övezet – jellemzően ellátási (kereskedelem, vendéglátás, szolgáltatás) rendeltetésű építmények elhelyezésére

bh) ”-g” jelű építési övezet – az adott területegységhez tartozó garázstömbök elhelyezésére

bi) ”-sgy” jelű építési övezet – a Selyemgyár területe

bj) ”-z” jelű övezet – területfelhasználási egységen belüli parkosított felületek kialakítására

bk) ”-kö” jelű övezet – területfelhasználási egységen belüli közlekedési célú területek kialakítására.

c) A ba-f) alpontokban felsorolt építési övezetekben a sajátos rendeltetéshez kapcsolható kereskedelmi és szolgáltató funkció is elhelyezhető.

BEÉPÍTÉSRE SZÁNT TERÜLETEK

LAKÓTERÜLETEK

Kisvárosias lakóterület - Lk

14.§ ^[31](1)

(2) A kisvárosias lakóterületen az OTÉK vonatkozó előírásai szerinti építmények és melléképítmények helyezhetők el.

^[32](3) A közművesítettség mértéke legalább

a) közüzemi energiaszolgáltatás (villamos energia és távhő, vagy vezetékes gáz, ahol a vezetékes gáz nem biztosítható, tartályos gáz)

b) közüzemi ivóvíz szolgáltatás

c) közüzemi szennyvízelvezetés és –tisztítás (azokon a területeken, ahol azt külön jogszabály lehetővé teszi, a szennyvízcsatorna kiépítéséig szakszerű közműpótló alkalmazandó)

d) közterületi nyílt vagy zárt rendszerű csapadékvíz-elvezetés

Az a)-d) pontok szerinti közművek együttes megléte külön jogszabályban rögzített határidőre biztosítandó.

^[33](4) Az egyes építési övezetekben az építési telek kialakítására és beépítésére vonatkozó előírásokat a 9. melléklet tartalmazza.

^[34](5) Építmények kialakítására vonatkozó előírások

a) Tetőidom és hajlásszög

aa) „Lk-K” építési övezetekben az utcasoron kialakult állapothoz igazodjon. „Lk-K4” építési övezetben a lapostetős épületekre legfeljebb 35 fok hajlásszögű magastető építhető.

ab) „Lk-Áá” jelű építési övezetben a tetőidom és a hajlásszög az utcasoron kialakult állapothoz igazodjon. Egyéb „Lk-Á” jelű építési övezetekben utcai épület esetén az utcával párhuzamos tetőgerincű magastető építendő legfeljebb 42 fok hajlásszöggel.

ac) Sajátos építési övezetekben nincs megkötve, kivéve az ”Lk-e2” építési övezetet, ahol az utcával párhuzamos tetőgerincű magastető építendő legfeljebb 42 fok hajlásszöggel.

b) Tetőhéjalás

Elsősorban égetett agyagcserép, vagy a felületében és színében ahhoz hasonló egyéb tetőfedő anyag legyen.

c) Homlokzatszínezés

A homlokzatokon a településen hagyományos színezést kell alkalmazni.

d) Épületszélesség

da) „Lk-K” építési övezetekben legfeljebb 9 m

db) „Lk-Á” építési övezetekben nincs megkötve

dc) Sajátos építési övezetekben nincs megkötve

e) Közterület felőli kerítés

ea) „Lk-K1-3”, „Lk-Á” és „Lk-okt1” építési övezetekben épített jellegű, tömör, 1,7-2,0 m magas kerítés építendő a településen hagyományos építőanyagok, formák és díszítések felhasználásával.

eb) „Lk-K4” építési övezetben nem építhető

ec) „Lk-okt2” és „Lk-sz” építési övezetekben épített jellegű, legfeljebb 2,0 m magas kerítés építendő.

ed) „Lk-e” építési övezetben a gazdasági udvarok köré legfeljebb 2,0 m magas tömör, vagy növényzettel befuttatott áttört kerítés építendő.

f) Tetőfelépítmények

„Lk-K3” és „Lk-Á3” építési övezetekben az utcai tetőfelületeket tetőfelépítmény nem bonthatja meg.

g) Gépjárművek elhelyezése az 5.§ (6) bekezdés figyelembevételével történjen.

Kertvárosias lakóterület - Lke

15.§ ^[35](1)

(2) A kertvárosias lakóterületen az OTÉK vonatkozó előírásai szerinti építmények és melléképítmények helyezhetők el. Az ettől eltérő szabályokat az építési övezeti előírások tartalmazzák.

^[36](3) A közművesítettség mértéke legalább

a) közüzemi villamos energiaszolgáltatás

b) közüzemi ivóvíz szolgáltatás

d) közterületi nyílt vagy zárt rendszerű csapadékvíz-elvezetés

Az a)-d) pontok szerinti közművek együttes megléte külön jogszabályban rögzített határidőre biztosítandó.

^[37](4) Az egyes építési övezetekben az építési telek kialakítására és beépítésére vonatkozó előírásokat a 10. melléklet tartalmazza.

^[38](5) Építmények kialakítására vonatkozó előírások

a) Tetőidom és hajlásszög

aa) „Lf-K” építési övezetben az utcasoron kialakult állapothoz igazodjon, ennek hiányában magastető 32-45 fok hajlásszöggel

ab) „Lf-okt” építési övezetben nincs megkötve

b) Tetőhéjalás

Elsősorban égetett agyagcserép, vagy a felületében és színében ahhoz hasonló egyéb tetőfedő anyag

c) Homlokzatszínezés

A homlokzatokon a településen hagyományos színezést kell alkalmazni.

d) Épületszélesség

da) „Lf-K” és „Lf-1” építési övezetben legfeljebb 9 m

db) „Lf-okt” építési övezetben nincs megkötve

e) Közterület felőli kerítés

Épített jellegű, 1,5-1,8 m magas kerítés építendő a településen hagyományos építőanyagok, formák és díszítések felhasználásával.

f) Gépjárművek elhelyezése az 5.§ (6) bekezdés figyelembevételével történjen.

Falusias lakóterület - Lf

16.§ ^[39](1)

(2) A falusias lakóterületen az OTÉK vonatkozó előírásai szerinti építmények és melléképítmények helyezhetők el.

^[40](3) A közművesítettség mértéke legalább

a) közüzemi villamos energiaszolgáltatás

b) közüzemi ivóvíz szolgáltatás

d) közterületi nyílt vagy zárt rendszerű csapadékvíz-elvezetés

Az a)-d) pontok szerinti közművek együttes megléte külön jogszabályban rögzített határidőre biztosítandó.

^[41](4) Az egyes építési övezetekben az építési telek kialakítására és beépítésére vonatkozó előírásokat a 11. melléklet tartalmazza.

^[42](5) Építmények kialakítására vonatkozó előírások

a) Tetőidom és hajlásszög

aa) „Lf-K” építési övezetben az utcasoron kialakult állapothoz igazodjon, ennek hiányában magastető 32-45 fok hajlásszöggel

ab) „Lf-okt” építési övezetben nincs megkötve

b) Tetőhéjalás

Elsősorban égetett agyagcserép, vagy a felületében és színében ahhoz hasonló egyéb tetőfedő anyag

c) Homlokzatszínezés

A homlokzatokon a településen hagyományos színezést kell alkalmazni.

d) Épületszélesség

da) „Lf-K” és „Lf-1” építési övezetben legfeljebb 9 m

db) „Lf-okt” építési övezetben nincs megkötve

e) Közterület felőli kerítés

Épített jellegű, 1,5-1,8 m magas kerítés építendő a településen hagyományos építőanyagok, formák és díszítések felhasználásával.

f) Gépjárművek elhelyezése az 5.§ (6) bekezdés figyelembevételével történjen.

VEGYES TERÜLET

Településközpont vegyes terület - Vt

17.§ ^[43](1)

^[44](2) Településközpont vegyes területen elhelyezhető épületek és építmények

a) Vt-1-5 jelű építési övezetekben az OTÉK vonatkozó előírásai szerinti épületek és építmények, valamint az ezekhez köthető funkciójú melléképítmények helyezhetők el.

b) Vt-okt, Vt-eü, Vt-sz, Vt-p, Vt-vh, Vt-t, Vt-sgy jelű építési övezetekben a sajátos funkcióhoz köthető építmények és melléképítmények helyezhetők el.

c) Vt-6-7 jelű építési övezetekben

ca) elhelyezhető építési telkenként 1 db, legfeljebb 2 lakásos lakóépület, Igazgatási épület, kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó, szálláshely-szolgáltató épület, egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épület, valamint az ezekhez köthető funkciójú melléképítmények

cb) kivételesen elhelyezhető nem zavaró hatású, egyéb gazdasági tevékenység céljára szolgáló épület, termelő kertészeti építmény, valamint az ezekhez köthető funkciójú melléképítmények

cc) nem helyezhető el egyéb közösségi szórakoztató épület, parkolóház, üzemanyagtöltő, sportépítmény.

d) Vt-8 jelű építési övezetben

da) elhelyezhető igazgatási épület, kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó épület, csak nappali funkcióval egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épület, valamint az ezekhez köthető funkciójú melléképítmények

db) kivételesen elhelyezhető nem zavaró hatású, egyéb gazdasági tevékenység céljára szolgáló épület, termelő kertészeti építmény, valamint az ezekhez köthető funkciójú melléképítmények

dc) nem helyezhető el lakóépület, szálláshely-szolgáltató épület, éjszakai funkcióval rendelkező egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épület, egyéb közösségi szórakoztató épület, parkolóház, üzemanyagtöltő, sportépítmény.

^[45](3) A közművesítettség mértéke legalább

a) Vt-1-5, Vt-okt, Vt-eü, Vt-sz, Vt-p, Vt-vh, Vt-t, Vt-sgy jelű építési övezetekben

aa) közüzemi energiaszolgáltatás (villamos energia és távhő, vagy vezetékes gáz, ahol a vezetékes gáz nem biztosítható, tartályos gáz)

ab) közüzemi ivóvíz szolgáltatás

ac) közüzemi szennyvízelvezetés és –tisztítás (azokon a területeken, ahol azt külön jogszabály lehetővé teszi, a szennyvízcsatorna kiépítéséig szakszerű közműpótló alkalmazandó)

ad) közterületi nyílt vagy zárt rendszerű csapadékvíz-elvezetés

Az aa)-ad) pontok szerinti közművek együttes megléte külön jogszabályban rögzített határidőre biztosítandó.

b) Vt-6-8 jelű építési övezetekben

ba) közüzemi villamos energiaszolgáltatás

bb) közüzemi ivóvíz szolgáltatás

bc) közüzemi szennyvízelvezetés és –tisztítás (azokon a területeken, ahol azt külön jogszabály lehetővé teszi, a szennyvízcsatorna kiépítéséig szakszerű közműpótló alkalmazandó)

bd) közterületi nyílt vagy zárt rendszerű csapadékvíz-elvezetés

A ba)-bd) pontok szerinti közművek együttes megléte külön jogszabályban rögzített határidőre biztosítandó.

^[46](4) Az egyes építési övezetekben az építési telek kialakítására és beépítésére vonatkozó előírásokat a 12. melléklet tartalmazza.

(5) Építmények kialakítására vonatkozó előírások

^[47]a) Tetőidom és hajlásszög

aa)”Vt-K1” jelű építési övezetben kialakult és beépült építési telkek esetében a kialakult állapothoz igazodjon, beépítetlen építési telkek esetében településképi véleményezési eljárás során pontosítandó.

ab)”Vt-9” jelű építési övezetben nincs megkötve

ac)Településközpont vegyes terület egyéb övezeteiben a bruttó alapterület legalább 50%-át magastetővel kell fedni.

b) Tetőhéjalás magastető esetén

Elsősorban égetett agyagcserép, vagy a felületében és színében ahhoz hasonló egyéb tetőfedő anyag

c) Homlokzatszínezés

A homlokzatokon a településen hagyományos színezést kell alkalmazni az önkormányzati főépítész szakvéleményének figyelembevételével.

d) Építészeti karakter

„Vt-sgy” építési övezetben az ipartörténeti értékek és az építészeti karakter a funkcióváltást követően is megőrzendő.

^[48]e) Közterület felőli kerítés

ea) Vt-1-5, Vt-8, Vt-okt, Vt-eü, Vt-sz, Vt-p, Vt-vh, Vt-t, Vt-sgy jelű építési övezetekben épített jellegű, az utcasoron kialakult állapothoz igazodóan tömör, vagy áttört 1,5-1,8 m magas kerítés építendő a településen hagyományos építőanyagok, formák és díszítések felhasználásával.

eb) Vt-6-7 jelű építési övezetekben épített jellegű, az utcasoron kialakult állapothoz igazodóan tömör, vagy áttört 1,5-1,8 m magas kerítés építendő a településen hagyományos építőanyagok, formák és díszítések felhasználásával, vagy 1,5- 1,8 m magas élősövény telepítendő.

f) Gépjárművek elhelyezése az 5.§ (6) bekezdés figyelembevételével történjen.

GAZDASÁGI TERÜLETEK

Kereskedelmi, szolgáltató terület - Gksz

18.§ ^[49](1)

(2) A területen elhelyezhető építmények

a) A Gksz-1 és Gksz-2 jelű építési övezetekben a városi oldalon a Pécsi út – vasút vonalától északra fekvő területek kivételével az OTÉK 19.§ szerinti építmények helyezhetők el.

b) A Gksz-1 és Gksz-2 jelű építési övezetekben a városi oldalon a Pécsi út – vasút vonalától északra fekvő területeken, valamint a Gksz-3 építési övezetben az OTÉK 19.§ (2) 1., 3., 4., 5. pontja szerinti építmények helyezhetők el, a (3) bekezdés 1. pontban felsoroltak még kivételesen sem helyezhetők el. A Gksz-2 építési övezet Dunával határos ingatlanjain a szükséges hatósági engedélyek birtokában kikötő létesíthető.

c) A Gksz-4 jelű építési övezetben az OTÉK 19.§ szerinti építmények helyezhetők el.

^[50](3) A közművesítettség mértéke legalább

a) közüzemi villamos energiaszolgáltatás

b) közüzemi ivóvíz szolgáltatás

d) közterületi nyílt vagy zárt rendszerű csapadékvíz-elvezetés

Az a)-d) pontok szerinti közművek együttes megléte külön jogszabályban rögzített határidőre biztosítandó.

^[51](4) Az egyes építési övezetekben az építési telek kialakítására és beépítésére vonatkozó előírásokat a 13. melléklet tartalmazza.

(5) Építési telken belüli zöldfelületek kialakítása

^[52]a) Az építési telkek növényesítése a városi főkertész szakvéleményének figyelembevételével, kert- és tájépítész szaktervező bevonásával történhet. A belső zöldfelületek legalább 50%-át őshonos, vagy honos fafajokkal fásítani kell.

b) Lakóterülettel szomszédos telekhatár mellett legalább 10 m széles, háromszintű növényállomány telepítendő és tartandó fenn.

c) Fapótlásként a kivágott fa 1 m magasságban mért törzs-körméretének 3x-ával egyező összméretű fák ültethetők.

Ipari terület - Gip

19.§ ^[53](1)

(2) A területen az OTÉK 20.§ (4) bekezdés szerinti építmények helyezhetők el. Az OTÉK 20.§ (5) bekezdés szerinti építmények a területen még kivételesen sem helyezhetők el.

^[54](3) A közművesítettség mértéke legalább

a) közüzemi villamos energiaszolgáltatás

b) közüzemi ivóvíz szolgáltatás

d) közterületi nyílt vagy zárt rendszerű csapadékvíz-elvezetés

Az a)-d) pontok szerinti közművek együttes megléte külön jogszabályban rögzített határidőre biztosítandó.

^[55](4) Az egyes építési övezetekben az építési telek kialakítására és beépítésére vonatkozó előírásokat a 14. melléklet tartalmazza.

(5) Építési telken belüli zöldfelületek kialakítása

^[56]a) Az építési telkek növényesítése a városi főkertész szakvéleményének figyelembevételével, kert- és tájépítész szaktervező bevonásával történhet. A belső zöldfelületek legalább 50%-át őshonos, vagy honos fafajokkal fásítani kell.

b) Fapótlásként a kivágott fa 1 m magasságban mért törzs-körméretének 3x-ával egyező összméretű fák ültethetők.

ÜDÜLŐTERÜLET

Hétvégi házas terület - Üh

20.§ (1) A hétvégi házas területen legfeljebb két üdülőegységes üdülőépületek, a (3) bekezdés szerinti paraméterek teljesülése esetén a kialakult állapotra való tekintettel legfeljebb egylakásos lakóépületek helyezhetők el.

^[57](2) A közművesítettség mértéke legalább

a) közüzemi villamos energiaszolgáltatás

b) közüzemi ivóvíz szolgáltatás

d) közterületi nyílt vagy zárt rendszerű csapadékvíz-elvezetés

Az a)-d) pontok szerinti közművek együttes megléte külön jogszabályban rögzített határidőre biztosítandó.

(3) Lakóépület elhelyezésének feltételei

a) legalább 600 m2 telekterület

b) legalább 16 m utcai telekszélesség

c) közüzemi ivóvíz és villamosenergia szolgáltatás megléte

d) szilárd burkolatú úton történő megközelíthetőség

^[58](4) Az egyes építési övezetekben az építési telek kialakítására és beépítésére vonatkozó előírásokat a 15. melléklet tartalmazza.

(5) Építmények kialakítására vonatkozó előírások

a) Tetőidom és hajlásszög

Magastető legfeljebb 45 fok hajlásszöggel, az utcasoron kialakult tetőgerinc-iránnyal

b) Tetőhéjalás

Elsősorban égetett agyagcserép, vagy a felületében és színében ahhoz hasonló egyéb tetőfedő anyag

c) Homlokzatszínezés

A homlokzatokon a településen hagyományos színezést kell alkalmazni.

d) Épületszélesség

Legfeljebb 9 m

e) Közterület felőli kerítés

1,2-1,5 m magas élősövény, vagy a közterület felől növénnyel takart áttört kerítés

KÜLÖNLEGES TERÜLETEK - K

21.§ ^[59](1)

(2) A területen az építési övezetek céljának és használatának megfelelő rendeltetésű építmények helyezhetők el.

^[60](3) Az egyes építési övezetekben az építési telek kialakítására és beépítésére vonatkozó előírásokat a 16. melléklet tartalmazza.

A BEÉPÍTÉSRE NEM SZÁNT TERÜLETEK

Közlekedési és közműterület

22.§ ^[61](1)

(2) A közúti közlekedési területek („Köu-„)

^[62]a) A közúti hálózat elemeinek felsorolását a 17. melléklet tartalmazza.

^[63]b)

^[64]c) Közlekedési terület fásítása

ca) A 16 m közterületi szélességet elérő közlekedési területeken legalább egyoldali (K-Ny irányú úttengely esetén a déli, É-D irányú úttengely esetén a nyugati oldalon) fásított sávot kell létesíteni. Az előírás kül- és belterületre egyaránt vonatkozik.

cb) Fásítás, fasor kialakítása, a pótlásra előírt faj kiválasztása során helyben honos fajokat kell alkalmazni.

cc) Utcai fasor a 6. sz. függelék figyelembevételével telepíthető.

cd) Személygépkocsi parkolók kizárólag fás-cserjés zöldsávokkal tagolt kialakításban létesíthetők. A parkolók az OTÉK előírásai szerint fásítandók.

^[65]d) Közlekedési övezetbe sorolt területen belül a 2. sz. függelék szerinti védett fasorokat tartalmazó közhasználatú területsávokra (zöld-, és burkolt felületek, növényzetek) az alábbiak az érvényesek:

da) Fakivágás csak a növényállomány egészségi állapotának, esztétikai értékének megtartása, javítása érdekében történhet.

db) Fapótlás azonos fajjal vagy kertépítészeti, dendrológiai szakvéleményben megadott fafajjal történhet, min 14/16 szabvány sorfával.

dc) Védett fasor zöldsávjában illetve a fasor vonalában hirdető és reklámtábla nem helyezhető el.

dd) A zöldterületek csökkentése csak műszakilag indokolt esetben történhet a fasor távlati pótlási-bővítési lehetőségeinek megtartásával.

de) A köztéri bútorozás egységes megjelenésű, hangulatú berendezésekkel történjen.

(3) A kötöttpályás közlekedési területek („Kök-„)

^[66]a) A város kötöttpályás közlekedési hálózatának elemei

aa) Villány – Mohács B2 besorolású vasúti mellékvonal

ab) Iparvágányok a gazdasági területen

^[67]b)

(4) A vízi közlekedési területek („Köv-„)

a) A város vízi közlekedési területei – kikötők

b) A területen a vízi közlekedési funkcióhoz köthető építmények helyezhetők el a külön jogszabályban előírtak figyelembevételével.

(5) Közmű létesítmények elhelyezésére vonatkozó előírások

^[68]a)-b)

c) Bármilyen okból feleslegessé vált közműhálózatot, létesítményt el kell bontani, funkció nélküli vezeték nem hagyható meg. Használaton kívüli légvezeték (villamos, távközlési) a használat megszűnését követő 8 napon belül elbontandó.

^[69]d)

^[70]e) A magas talajvízállásos, feltöltéses területen közműhálózatokat, létesítményeket építeni csak geotechnikai jelentés alapján szabad.

f) A járulékos közműlétesítmények (transzformátor, gáznyomáscsökkentő, hőközpont, stb.) elhelyezésénél a városképi megjelenítésre, a környezetvédelmi és esztétikai követelményekre fokozott figyelmet kell fordítani.

g) Műemléki környezetben, valamint újonnan kialakításra kerülő lakóterületen villamos energia és távközlési hálózat csak földkábellel létesíthető.

^[71](6) Nem vonalas jellegű közmű- (pl. szennyvíz-átemelő, vízmű kút, gázfogadó állomás, transzformátorállomás stb.), vagy közlekedési létesítmény (pl. autóbusz megálló) az illetékes államigazgatási szervek beleegyező véleménye esetén, a külön jogszabályokban rögzített védőtávolságok betartása mellett bárhol elhelyezhető, azok számára a technológiai előírásoknak megfelelő, az adott építési övezeti, illetve övezeti előírásokban rögzített minimális telekterületnél kisebb telek kialakítható.

Zöldterület - Z

23.§ (1) A település zöldterületei az állandóan növényzettel fedett közterületek (közparkok).

(2) A közparkok területére vonatkozó általános előírások:

a) Területrendezés, növényfelújítás előnevelt faanyaggal, min 12/14-es méretben történhet.

b) Burkolatépítés, felújítás során a kiselemes térburkolatokat kell előnyben részesíteni, helyszíni öntött betonburkolat nem építhető.

c) Az öntözőhálózatot ki kell építeni.

d) A köztéri berendezések, bútorok egységes karakterűek legyenek.

e) Állandó reklám és hirdetőtábla kihelyezése tilos.

f) A területen közmű felépítmény nem helyezhető el.

^[72](3) A egyes övezetekben a (2) bekezdésben felsoroltakon túlmenően betartandó előírások:

a) a „Z-1” jelű övezetbe az összvárosi szintű, településközponti közparkok területe tartozik (Széchenyi tér, Bensheim tér – Hősök parkja, Szepessy park, Kóló tér, Szt. Rókus kápolna körüli park).

aa) Az övezetben sétaút, pihenőhely, játszóhely, passzív pihenést szolgáló kerti berendezések, vendéglátást szolgáló kerti pavilon építmények, köztéri berendezések, szobrok, emlékművek helyezhetők el.

ab) Az övezetben sportpálya nem alakítható ki.

ac) A Szepessy-park rekonstrukciója során a szomszédos műemlékek látványának védelmére fokozott figyelmet kell fordítani.

ad) A Hősök parkja rekonstrukciója során a Hősi emlékmű rálátás-védelmére fokozott figyelmet kell fordítani.

b) a „Z-2” jelű övezetbe a városrész szintű, lakó- és üdülőterületi közparkok területe tartozik.

ba) Az övezetben az OTÉK 27.§ szerinti építmények, valamint egyházi építmények helyezhetők el.

bb) Épület elhelyezésének feltételei: legalább 1500 m2 telekterület, 2%, de legfeljebb 300 m2 beépített alapterület legfeljebb 2 épületben elhelyezve, legfeljebb 4,00 m építménymagasság, 5 m-es elő, 10-10 m-es oldal- és hátsókert. Az oldal- és hátsókert mérete beépítésre nem szánt területbe sorolt övezettel szomszédos telekhatár mentén 3 m-ig csökkenthető.

c) a „Z-3” jelű övezetbe a vasútvonalat és a Bég-patakot kísérő és azokat a szomszédos lakóterületektől elválasztó, intenzíven fásított közparkok területe tartozik.

ca) Az övezetben a pihenést és a testedzést szolgáló építmények helyezhetők el.

cb) Az övezetben épület nem építhető.

(4) A meglévő közparkok felújítása, valamint a tervezett közparkok kialakítása, a növényállomány kiválasztása tervezői jogosultsággal rendelkező táj- és kertépítész által készített, és a városi főkertész által véleményezett tervek alapján végezhető.

(5) A telepítendő növényállomány kiválasztásakor az allergén fajok alkalmazását kerülni kell.

Erdőterület - E

^[73]24.§ Erdőterület

(1) A település erdőterületeinek lehatárolását a szabályozási terv tünteti fel.

(2) A településen található erdőterületek az erdő rendeltetése szerint gazdasági rendeltetésű – „Eg”, védelmi rendeltetésű – „Ev” és egészségügyi, szociális turisztikai (parkerdő) rendeltetésű – „Ee” jelű erdők.

(3) Építmények elhelyezése gazdasági rendeltetésű erdőterületen

A területen bármilyen építmény csak az erdő rendeltetésének megfelelő funkcióval, az OTÉK szerinti területen és beépítettséggel helyezhető el a következő előírások szerint:

a) Gazdasági épület elhelyezése esetén az ingatlan gépjárművel történő megközelítése köz-, vagy magánútról, a fő funkcióhoz kötődő lakó-, vagy egyéb szállásjellegű épület elhelyezése esetén ezen túlmenően a vízellátás közművezetékről, vagy az engedélyezett vízminőséget biztosító helyi ellátással, valamint a villamosenergia ellátás a külön jogszabályban rögzített határidőre biztosított legyen.

b) A keletkező szennyvíz gyűjtésére, tárolására, kezelésére egyedi közműpótló létesítmény (zárt tározó, vagy szennyvíztisztító berendezés) alakítandó ki.

c) A beépítési mód szabadonálló, az épületeket legalább 5 m-es elő-, OTÉK szerinti oldal- és 10 m-es hátsókert szabadon hagyásával kell elhelyezni.

d) Az épületek külső megjelenítéséhez hagyományos építőanyagokat, valamint a táj építési hagyományait követő színezést kell használni.

e) Gazdasági épület kialakításának feltételei:

ea) az épület földszintes legyen

eb) legnagyobb építménymagasság 7,0 m

f) A fő funkcióhoz kötődő lakó-, vagy egyéb szállásjellegű épület kialakításának feltételei:

fa) legnagyobb építménymagasság 5,0 m

fb) épületszélesség legfeljebb 9,0 m

Tájképvédelmi területen található erdőben csak az erdő- és vadgazdálkodást szolgáló épületek helyezhetők el a természeti értékek sérelme nélkül.

(4) Védelmi rendeltetésű erdőterületen épület nem helyezhető el.

(5) Építmények elhelyezése egészségügyi, szociális, turisztikai rendeltetésű erdőterületen

A területen bármilyen építmény csak az erdő rendeltetésének megfelelő funkcióval, az OTÉK szerinti területen és beépítettséggel helyezhető el a (3) bekezdés a)-f) pontjai szerint.

(6) A táj biológiai diverzitása és a látványi tájpotenciál megtartása érdekében a meglévő erdőtömbök a rendeltetésüknek megfelelően megállapított erdőterv alapján folytatott gazdálkodással a jövőben is megtartandók.

(7) Állandó vízfolyás parti sávjának külső szélétől számított 50 m-en belül elhelyezkedő gazdasági rendeltetésű erdőben a megállapított erdőterv alapján folytatott gazdálkodással a folyamatos erdőborítást biztosítani kell.

Mezőgazdasági terület

25.§ (1) A mezőgazdasági terület a település mezőgazdasági termelés céljára szolgáló része, ahol az OTÉK 29.§ (1) bekezdés szerinti építmények helyezhetők el

^[74](2)-(5)

(6) Telekösszevonás, telekhatár-rendezés során a korábbi telekhatárokon kialakult cserjés, fás mezsgyék (mint természetközeli állapotú biotop sávok) megtartandók.

(7) A telekalakítás, területhasználat és művelés során a meglévő vízelvezető rendszerek szakszerű fenntartására ügyelni kell.

Kertes mezőgazdasági terület - Mk

26.§ (1) Az „Mk” jelű övezet elsősorban a hagyományos szőlő- és kertműveléssel kapcsolatos gazdasági épületek (présházak, pincék) elhelyezésére szolgál.

a) Az övezetben kialakítható új földrészletek területe legalább 720 m2, szélessége legalább 12 m legyen.

^[75]b) Az övezet vízbázis védőövezetén kívüli részén az OTÉK 29.§ figyelembevételével gazdasági épület, megfelelő művelési ág és telekterület esetén lakóépület építhető a következő előírások szerint:

ba) Gazdasági épület elhelyezése esetén az ingatlan gépjárművel történő megközelítése köz-, vagy magánútról a külön jogszabályban rögzített határidőre biztosított legyen. Lakóépület elhelyezése esetén a megközelítés szilárd burkolatú köz-, vagy magánútról, továbbá a telek villamos energia és ivóvíz (vezetékes, vagy egyedi vízellátó rendszerrel történő) ellátása a külön jogszabályban rögzített határidőre biztosított legyen.

bb) A keletkező szennyvíz gyűjtésére, tárolására, kezelésére szakszerű közműpótló (pl. zárt szennyvíztároló) alkalmazandó. Egyedi szennyvíztisztító kisberendezés kialakítása a követelmények teljesíthetősége esetén vízjogi engedély alapján történhet.

bc) Az épületeket szabadonálló beépítési móddal, az illeszkedés szabályai szerinti, ennek hiányában a megközelítést biztosító út tengelyétől számított 10 m-es előkert, OTÉK szerinti oldalkert, és 10 m-es hátsókert szabadon hagyásával kell elhelyezni.

bd) Az épületek tömegarányai, anyaghasználata és színezése a táj építési hagyományait kövesse.

be) Gazdasági épület földszintes, legfeljebb 4,50 m építménymagasságú lehet. Lejtős terepen a lejtő felőli homlokzat magassága a 5,50 m-t nem haladhatja meg.

bf) Lakóépület legfeljebb 4,50 m építménymagasságú lehet. Lejtős terepen a lejtő felőli homlokzat magassága az 5,50 m-t nem haladhatja meg. Az épület szélességi mérete legfeljebb 8,5 m lehet.

^[76]c) Vízbázis védőövezetében építési munka a külön jogszabályban rögzített előírások figyelembevételével történhet.

Amennyiben a védőövezetre vonatkozó előírások az építést lehetővé teszik, az a b) pontban rögzítettek szerint történhet a következő kivétellel:

A keletkező szennyvíz gyűjtésére, tárolására zárt szennyvíztároló létesítendő.

d) Terepszint alatti építmények közterület, vagy idegen telek alá nem nyúlhatnak, azokat, és a meglévő építményeket hatásterületükkel nem érinthetik.

^[77](2) Az „Mk-T” jelű tanyás övezet a szigeti oldalon történetileg kialakult, sűrű beépítésű, vegyes (hagyományos kisparcellás mezőgazdasági és lakó) funkciók elhelyezésére szolgál.

a) Telekalakítás feltételei

Az övezetben kialakítható új földrészletek területe legalább 720 m2, szélessége legalább 14 m legyen.

b) Beépítés feltételei

ba) A 720 m2-t el nem érő területű telken építmény nem helyezhető el.

bb) A 720 m2 – 1500 m2 telekterületű, és legalább 14 m széles telken kizárólag mezőgazdasági rendeltetésű építmény helyezhető el szabadonálló beépítési móddal, legfeljebb 3%-os beépítettséggel, az illeszkedés szabályai szerinti, ennek hiányában a megközelítést biztosító út tengelyétől számított 10 m-es előkert, OTÉK szerinti oldalkert, és 10 m-es hátsókert szabadon hagyásával. A megengedett legnagyobb építménymagasság 4,50 m.

bc) Az 1501 m2 – 3000 m2 területű, és legalább 20 m széles telken mezőgazdasági rendeltetésű építmények és 1 db, legfeljebb 150 m2 beépített alapterületű lakóépület helyezhető el szabadonálló beépítési móddal, legfeljebb 3%-os beépítettséggel, az illeszkedés szabályai szerinti, ennek hiányában a megközelítést biztosító út tengelyétől számított 10 m-es előkert, OTÉK szerinti oldalkert, és 10 m-es hátsókert szabadon hagyásával. A megengedett legnagyobb építménymagasság 5,50 m.

bd) A 3000 m2-t meghaladó területű, és legalább 20 m széles telken mezőgazdasági rendeltetésű építmények és 1 db lakóépület helyezhető el szabadonálló beépítési móddal, legfeljebb 3%-os beépítettséggel, az illeszkedés szabályai szerinti, ennek hiányában a megközelítést biztosító út tengelyétől számított 10 m-es előkert, OTÉK szerinti oldalkert, és 10 m-es hátsókert szabadon hagyásával. A megengedett legnagyobb építménymagasság gazdasági épület esetén 8,50 m, lakóépület esetén 5,50 m.

be) A ba)-bd) alpontok szerinti megengedett legnagyobb beépítettségtől való eltérés lehetősége

A telek területétől függetlenül azokban az esetekben, ha a telek beépítettsége e rendelet hatálybalépésekor a 3%-ot meghaladta, azon lakóépület állt, legalább közüzemi villamos energia- és ivóvíz szolgáltatással ellátott volt, továbbá nem érintett hidrogeológiai belső, külső és „A” védőterületet, a megengedett legnagyobb beépítettség az e rendelet hatálybalépésekor érvényben lévő beépített alapterület, amely bontást követő új építés esetén is érvényesíthető. Amennyiben ezen beépítettség nem éri el a 25%-ot, a komfortfokozat emelését célzó helyiség (lakószoba, fürdő, WC) építése esetén a kialakult beépítettség 25 m2 hasznos alapterülettel növelhető.

c) Megközelítés, közművesítettség

ca) Gazdasági épület elhelyezése esetén az ingatlan megközelítése köz-, vagy magánútról a külön jogszabályban rögzített határidőre biztosított legyen.

cb) Lakóépület elhelyezése esetén a telek megközelítése gépjármű közlekedésre alkalmas köz-, vagy magánútról, továbbá a telek villamos energia és ivóvíz (vezetékes, vagy egyedi vízellátó rendszerrel történő) ellátása a külön jogszabályban rögzített határidőre biztosított legyen.

cc) A keletkező szennyvíz gyűjtésére, tárolására, kezelésére szakszerű közműpótló (pl. zárt szennyvíztároló) alkalmazandó.

d) Építmények kialakítása

da) Az épületek tömegarányai, anyaghasználata és színezése a táj építési hagyományait kövesse.

db) Lakóépület szélességi mérete legfeljebb 8,50 m lehet.

e) Vízbázis védőövezetében építési munka a külön jogszabályban rögzített előírások figyelembevételével történhet.

Amennyiben a védőövezetre vonatkozó előírások az építést lehetővé teszik, az a b) pontban rögzítettek szerint történhet a következő kivétellel:

A keletkező szennyvíz gyűjtésére, tárolására zárt szennyvíztároló létesítendő.

^[78](3) Az „Mk-Sz” jelű övezet – Szőlőhegyi pincés terület, általános övezet

Alapvetően mezőgazdasági hasznosítású terület, ahol a szőlőműveléshez, a szőlőfeldolgozáshoz és a borászathoz kapcsolható gazdasági és idegenforgalmi rendeltetésű építmények, továbbá a c) pontban részletezett paraméterek teljesülése esetén lakóépületek helyezhetők el.

a) Közművesítési, telekalakítási és építési előírások

aa) Vízbázis védőövezetével nem érintett területen a keletkező szennyvíz gyűjtésére, tárolására, kezelésére szakszerű közműpótló (pl. zárt szennyvíztároló) alkalmazandó.

Vízbázis védőövezetével érintett területen a keletkező szennyvíz gyűjtésére, tárolására zárt szennyvíztároló létesítendő.

ab) Telkenként 1db, a borút-programhoz kapcsolható elsődleges rendeltetés, legalább 720 m2 telekterület és legalább 16 m utcai telekszélesség esetén 2 db épület építhető.

ac) A legkisebb telekterület 720 m2.

ad) A legkisebb utcai telekszélesség 12 m

ae) A beépítési mód kialakultan vegyes (zártsorú, szabadonálló), ami a történetileg kialakult telekstruktúra védelmében a továbbiakban is őrzendő a következők szerint:

zártsorú beépítési módúnak tekintendő minden 12 m-nél keskenyebb telek, szabadonálló beépítési módúnak tekintendő minden 12 m-es, vagy annál szélesebb telek

af) A megengedett legnagyobb beépítettség 3%, ezen belül épületenként legfeljebb 200 m2 beépített alapterület

ag) A megengedett legnagyobb építménymagasság zártsorú beépítési módú telek esetén 3,50 m (ezen belül a lejtő felőli homlokzat magassága legfeljebb 4,50 m lehet), szabadonálló beépítési módú telek esetén 5,00 m (ezen belül a lejtő felőli homlokzat magassága legfeljebb 6,50 m lehet)

ah) Az előkert a kialakult utcaképhez igazodjon. A kilátás-rálátás védelme érdekében azokban az esetekben, ha a szabályozási terven jelölt szintvonal kialakult vagy kialakuló telket oly módon metsz, hogy a telek metszésvonal feletti része az egyéb övezeti előírások betartásával beépíthető, az épületek a jelölt szintvonal fölötti sávban építendők.

ai) Az oldalkert zártsorú beépítési módú építési telek esetén

A szomszédos épületek bármekkora távolságra megközelíthetik egymást, ha a szomszédos épületek az utcával párhuzamos gerincűek, és az épület legalább egyik végfala macskalépcsős záródású tűzfal.

Ha a szomszédos épületek közül az egyik az utcára merőleges gerincű, fenti megkötéseket az utcával párhuzamos gerincű épület mindkét végfalán alkalmazni kell.

aj) Az oldalkert szabadonálló beépítési módú építési telek esetén OTÉK szerint

ak) A hátsókert a kialakult állapothoz igazodjon.

b) Lakóépület építésének, vagy más rendeltetésű épület lakóépületté minősítésének feltételei:

ba) legalább 3000 m2 telekterület

bb) legalább 14 m utcai telekszélesség és 16 m telekszélesség a lakóépület vonalában

bc) a megközelítés szilárd burkolatú közútról, vagy közforgalom elől el nem zárt magánútról, továbbá a telek villamos energia és vezetékes ivóvíz ellátása a külön jogszabályban rögzített határidőre biztosított legyen.

bd) egyebekben az a) pont szerinti előírások érvényesek

c) Építmények kialakítására vonatkozó előírások

ca) Tetőidom és hajlásszög

37-42 fokos nyeregtető oromfalas kialakítással, az oromfali tetőtúlnyúlás legfeljebb fél cserépnyi lehet. Tűzfal csak hagyományos, ún. „macskalépcsős” záródású lehet.

cb) Tetőhéjalás

Elsősorban égetett agyagcserép, vagy a felületében és színében ahhoz hasonló egyéb tetőfedő anyag

cc) Homlokzatképzés

Hagyományos burkolóanyagok (terméskő, tégla, fa) felhasználásával, vagy sima vakolaton fehér festés, vagy meszelés.

cd) Ereszdeszkázat

vízszintes, nyers, vagy vakolt deszkázat, legalább 50 cm kiállással

ce) Közterület felőli kerítés

Legfeljebb 1,5 m magas élősövény az ültetési előírások (ld. 6. függelék) figyelembevételével

cf) Terepszint alatti önálló létesítmény földdel takart, növényzettel fedett legyen.

cg) Támfal csak hagyományos építőanyagból (terméskő, tégla) készülhet.

(4) Az „Mk-Rt” jelű övezet – rendezvénytér a Bükkös-szurdok lábánál

Az övezetben épület nem építhető, a területen az időszakos rendezvények lebonyolításához szükséges parkolók alakíthatók ki, a rendezvények idejére rendezvénysátor, ideiglenes árusítóhelyek helyezhetők el.

^[79](5) Az „Mk-SzL” jelű övezet – A Szőlőhegy elsődlegesen kialakult lakófunkciót tartalmazó területe

a) Közművesítési, telekalakítási és építési előírások

aa) Telekalakítás és építés (beépítési mód, építménymagasság, előkert, oldalkert, hátsókert) a kialakult állapothoz igazodjon.

ab) A megengedett legnagyobb beépítettség az e rendelet hatálybalépésekor érvényben lévő beépített alapterület, amely bontást követő új építés esetén is érvényesíthető. Amennyiben ezen beépítettség nem éri el a 25%-ot, a komfortfokozat emelését célzó helyiség (lakószoba, fürdő, WC) építése esetén a kialakult beépítettség 25 m2 hasznos alapterülettel növelhető.

ac) A keletkező szennyvíz gyűjtésére, tárolására, kezelésére szakszerű közműpótló (pl. zárt szennyvíztároló) alkalmazandó.

b) Építmények kialakítására vonatkozó előírások

ba) Tetőidom és hajlásszög

35-42 fokos magastető építendő.

bb) Tetőhéjalás

Elsősorban égetett agyagcserép, vagy a felületében és színében ahhoz hasonló egyéb tetőfedő anyag

bc) Homlokzatképzés

Hagyományos burkolóanyagok (terméskő, tégla, fa) felhasználásával, vagy sima vakolaton hagyományos színezésű festés, vagy meszelés.

bd) Közterület felőli kerítés

Épített jellegű, legfeljebb 1,80 m magas kerítés építendő, vagy legfeljebb 1,80 m magas élősövény telepítendő az ültetési előírások (ld. 6. függelék) figyelembevételével.

be) Terepszint alatti önálló létesítmény földdel takart, növényzettel fedett legyen.

(6) Az „Mk-Sz1” jelű övezet – Szőlőhegyi pincés terület, pincesorok övezete

Alapvetően mezőgazdasági hasznosítású terület, ahol a szőlőfeldolgozáshoz és a borászathoz kapcsolható gazdasági és idegenforgalmi rendeltetésű építmények helyezhetők el. Az övezetben lakóépület nem építhető, más rendeltetésű épület lakóépületté nem minősíthető.

a) Közművesítési, telekalakítási és építési előírások

aa) Telekalakítás és építés (beépítési mód, építménymagasság, előkert, oldalkert, hátsókert) a történetileg kialakult állapothoz igazodjon.

ab) A megengedett legnagyobb beépítettség az e rendelet hatálybalépésekor érvényben lévő beépített alapterület, amely bontást követő új építés esetén is érvényesíthető.

ac) Épületszám telkenként legfeljebb 1 db

ad) A keletkező szennyvíz gyűjtésére, tárolására, kezelésére szakszerű közműpótló (pl. zárt szennyvíztároló) alkalmazandó.

b) A présházak közötti közhasználatú zöldfelületeket gyepes felületként kell fenntartani, ahol szórtan telepített, őshonos, vagy honos lombhullató fafajokon kívül más növényzet nem ültethető. Pihenő- és kilátóhelyként csak fából készült utcabútorzat helyezhető el.

c) Építmények kialakítására vonatkozó előírások

ca) Tetőidom és hajlásszög

37-42 fokos nyeregtető oromfalas kialakítással, az oromfali tetőtúlnyúlás legfeljebb fél cserépnyi lehet. Tűzfal csak hagyományos, ún. „macskalépcsős” záródású lehet.

cb) Tetőhéjalás

Elsősorban égetett agyagcserép, vagy a felületében és színében ahhoz hasonló egyéb tetőfedő anyag

cc) Homlokzatképzés

Hagyományos burkolóanyagok (terméskő, tégla, fa) felhasználásával, vagy sima vakolaton fehér festés, vagy meszelés.

cd) Ereszdeszkázat

vízszintes, nyers, vagy vakolt deszkázat, legalább 50 cm kiállással

ce) Kerítés nem építhető.

cf) Terepszint alatti önálló létesítmény földdel takart, növényzettel fedett legyen.

cg) Támfal csak hagyományos építőanyagból (terméskő, tégla) készülhet.

(7) Az „Mk-Sz2” jelű övezet – Szőlőhegyi pincés terület, speciális övezet

a) Közművesítési, telekalakítási és építési előírások

aa) A keletkező szennyvíz gyűjtésére, tárolására, kezelésére szakszerű közműpótló (pl. zárt szennyvíztároló) alkalmazandó.

ab) Telkenként 1db, a borút-programhoz kapcsolható elsődleges rendeltetés esetén, ezen túlmenően legalább 720 m2 telekterület és legalább 16 m utcai telekszélesség esetén 2 db, legalább 1500 m2 telekterület és legalább 25 m utcai telekszélesség esetén 3 db épület építhető.

ac) A legkisebb telekterület 720 m2.

ad) A legkisebb utcai telekszélesség 12 m

ae) A beépítési mód kialakultan vegyes (zártsorú, szabadonálló), ami a történetileg kialakult telekstruktúra védelmében a továbbiakban is őrzendő a következők szerint:

zártsorú beépítési módúnak tekintendő minden 12 m-nél keskenyebb telek, szabadonálló beépítési módúnak tekintendő minden 12 m-es, vagy annál szélesebb telek

af) A megengedett legnagyobb beépítettség 15%, ezen belül épületenként legfeljebb 200 m2 beépített alapterület

ai) Az oldalkert zártsorú beépítési módú építési telek esetén

Ha a szomszédos épületek közül az egyik az utcára merőleges gerincű, fenti megkötéseket az utcával párhuzamos gerincű épület mindkét végfalán alkalmazni kell.

aj) Az oldalkert szabadonálló beépítési módú építési telek esetén OTÉK szerint

ak) A hátsókert a kialakult állapothoz igazodjon.

b) Lakóépület építésének, vagy más rendeltetésű épület lakóépületté minősítésének feltételei:

ba) legalább 3000 m2 telekterület

bb) legalább 14 m utcai telekszélesség és 16 m telekszélesség a lakóépület vonalában

bd) egyebekben az a) pont szerinti előírások érvényesek

c) Építmények kialakítására vonatkozóan a (3) bekezdés c) pontja szerinti előírások érvényesek.

(8) Az „Mk-Sz3” jelű övezet – Szőlőhegyi pincés terület, speciális övezet

a) Közművesítési, telekalakítási és építési előírások

aa) A keletkező szennyvíz gyűjtésére, tárolására, kezelésére szakszerű közműpótló (pl. zárt szennyvíztároló) alkalmazandó.

ac) A legkisebb telekterület 720 m2.

ad) A legkisebb utcai telekszélesség 12 m

ae) A beépítési mód kialakultan vegyes (zártsorú, szabadonálló), ami a történetileg kialakult telekstruktúra védelmében a továbbiakban is őrzendő a következők szerint:

zártsorú beépítési módúnak tekintendő minden 12 m-nél keskenyebb telek, szabadonálló beépítési módúnak tekintendő minden 12 m-es, vagy annál szélesebb telek

af) A megengedett legnagyobb beépítettség 10%, ezen belül épületenként legfeljebb 200 m2 beépített alapterület

ai) Az oldalkert zártsorú beépítési módú építési telek esetén

Ha a szomszédos épületek közül az egyik az utcára merőleges gerincű, fenti megkötéseket az utcával párhuzamos gerincű épület mindkét végfalán alkalmazni kell.

aj) Az oldalkert szabadonálló beépítési módú építési telek esetén OTÉK szerint

ak) A hátsókert a kialakult állapothoz igazodjon.

b) Lakóépület építésének, vagy más rendeltetésű épület lakóépületté minősítésének feltételei:

ba) legalább 3000 m2 telekterület

bb) legalább 14 m utcai telekszélesség és 16 m telekszélesség a lakóépület vonalában

bd) egyebekben az a) pont szerinti előírások érvényesek

c) Építmények kialakítására vonatkozóan a (3) bekezdés c) pontja szerinti előírások érvényesek.

Általános mezőgazdasági terület - Má

27.§ (1) Az „Má” jelű általános övezet

a) Az övezetben kialakítható új földrészletek területe legalább 1500 m2, szélessége legalább 18 m legyen.

^[80]b) Az övezet vízbázis védőövezetén kívüli részén az OTÉK 29.§ figyelembevételével gazdasági épület, megfelelő művelési ág és telekterület esetén lakóépület építhető a következő előírások szerint:

bb) A keletkező szennyvíz gyűjtésére, tárolására, kezelésére zárt tározó alakítandó ki.

bd) Az épületek tömegarányai, anyaghasználata és színezése a táj építési hagyományait kövesse.

be) Gazdasági épület földszintes, legfeljebb 8,5 m építménymagasságú lehet az 5.§ (6) c) pontja szerinti kivétellel.

bf) Lakóépület legfeljebb 5,0 m építménymagasságú lehet. Az épület szélességi mérete a 8,5 m-t nem haladhatja meg.

^[81]c) Vízbázis védőövezetében építési munka a külön jogszabályban rögzített előírások figyelembevételével történhet.

Amennyiben a védőövezetre vonatkozó előírások az építést lehetővé teszik, az a b) pontban rögzítettek szerint történhet a következő kivétellel:

A keletkező szennyvíz gyűjtésére, tárolására zárt szennyvíztároló létesítendő.

^[82](2) Az „Má-T” jelű övezet - a szigeti oldal és a várostól délre fekvő szántóföldek hagyományosan tanyás beépítésű területei

a) Telekalakítás feltételei

Az övezetben kialakítható új földrészletek területe legalább 1500 m2, szélessége legalább 18 m legyen.

b) Beépítés feltételei

ba) Az 1500 m2-t el nem érő területű telken építmény nem helyezhető el.

bb) Az 1501 m2 – 3000 m2 területű, és legalább 30 m szélességű telken kizárólag mezőgazdasági rendeltetésű építmények helyezhetők el szabadonálló beépítési móddal, legfeljebb 3%-os beépítettséggel, az illeszkedés szabályai szerinti, ennek hiányában a megközelítést biztosító út tengelyétől számított 10 m-es előkert, OTÉK szerinti oldalkert, és 10 m-es hátsókert szabadon hagyásával. A megengedett legnagyobb építménymagasság 5,50 m.

bc) A 3000 m2-t meghaladó területű, és legalább 30 m szélességű telken mezőgazdasági rendeltetésű építmények és 1 db lakóépület helyezhető el szabadonálló beépítési móddal, legfeljebb 3%-os beépítettséggel, az illeszkedés szabályai szerinti, ennek hiányában a megközelítést biztosító út tengelyétől számított 10 m-es előkert, OTÉK szerinti oldalkert, és 10 m-es hátsókert szabadon hagyásával. A megengedett legnagyobb építménymagasság gazdasági épület esetén 7,50 m, lakóépület esetén 5,50 m.

bd) A ba)-bc) alpontok szerinti megengedett legnagyobb beépítettségtől való eltérés lehetősége

c) Megközelítés, közművesítettség

ca) Gazdasági épület elhelyezése esetén az ingatlan megközelítése köz-, vagy magánútról a külön jogszabályban rögzített határidőre biztosított legyen.

cc) A keletkező szennyvíz gyűjtésére, tárolására, kezelésére szakszerű közműpótló (pl. zárt szennyvíztároló) alkalmazandó.

^[83]d) Építmények kialakítása

da) Az épületek tömegarányai, anyaghasználata és színezése a táj építési hagyományait kövesse.

db) Lakóépület szélességi mérete legfeljebb 8,50 m lehet.

e) Vízbázis védőövezetében építési munka a külön jogszabályban rögzített előírások figyelembevételével történhet.

Amennyiben a védőövezetre vonatkozó előírások az építést lehetővé teszik, az a b) pontban rögzítettek szerint végezhető a következő kivétellel:

A keletkező szennyvíz gyűjtésére, tárolására zárt szennyvíztároló létesítendő.

(3) Az „Má-V” jelű tájképvédelmi övezet – a tájkaraktert meghatározó beépítetlen területek számára

a) Az övezetben kialakítható új földrészletek területe legalább 1500 m2, szélessége legalább 18 m legyen.

b) Az övezetben építmény nem helyezhető el.

(4) Birtokközpont, vagy a birtokközponthoz tartozó kiegészítő központ kialakításának feltételei:

a) Birtokközpont, illetve a hozzá tartozó kiegészítő központ az OTÉK 29.§ (5)-(8) bekezdése, valamint jelen rendelet 27.§ (1) bekezdés b) pont előírásai szerint alakítható ki.

b) A birtokközpont határai mentén a jelen rendelet 36.§-ban részletezett beültetési kötelezettség alapján őshonos, vagy honos fajokból álló, legalább 10 m széles többszintes növényállomány telepítendő és tartandó fenn. Ugyancsak a 36.§ szerinti beültetési kötelezettség vonatkozik az építési telkek belső növényesítésére, ami a városi főkertész szakvéleményének figyelembevételével készített kertépítészeti terv alapján történhet. A belső zöldfelületek legalább 40%-át őshonos, vagy honos fafajokkal fásítani kell.

Vízgazdálkodási terület - V

28.§ (1) A „V” jelű terület a vízgazdálkodással kapcsolatos létesítmények elhelyezésére szolgál (vízfolyások, árkok, vízmű területek).

(2) A „V-1” jelű övezetbe az állandó vízfolyások, jelentősebb árkok területe tartozik. Az övezetben csak a vízügyi jogszabályokban megengedett vízkárelhárítási létesítmények helyezhetők el.

(3) A „V-2” jelű övezetbe az árvízvédelmi töltések területe tartozik. Az övezetben a külön jogszabályban rögzített előírások tartandók be.

(4) A „V-3” jelű övezetbe a település területén található vízmű területek tartoznak. A területen az elsődleges funkciót kiszolgáló létesítmények építményei (pl. szivattyúház, stb.) helyezhetők el a következő előírások betartásával:

a) oldalhatáron álló beépítési mód

^[84]b) legfeljebb 3% beépítettség

c) legfeljebb 4,0 m építménymagasság

d) tájbaillő tömegformálás és színezés

e) legalább 0 m-es elő-, és hátsókert, OTÉK szerinti oldalkert

(5) A „V-4” jelű övezetbe a település területén található tavak területe tartozik.

A tavak kialakítása vízjogi engedély-köteles tevékenység. A területen vízkárelhárítási, valamint az elsődleges funkciót kiszolgáló létesítmények építményei helyezhetők el a következő előírások betartásával:

a) szabadonálló beépítési mód

^[85]b) tavanként legfeljebb 1 épület építhető, 3%, de legfeljebb 100 m2 beépített alapterülettel

c) földszintes épület legfeljebb 4,0 m építménymagassággal

d) 37-42 fok hajlásszögű magastető

e) tájbaillő színezés

f) 10 m-es elő-, oldal- és hátsókert

g) legfeljebb 8,5 m épületszélesség

h) terepszint alatti építmény nem építhető

^[86](6) A „V-Ü” jelű övezetekbe a kialakultan a vízgazdálkodási területen fekvő üdülőterületek tartoznak (Porond), ahol 1 üdülőegységes üdülőépületek és az azokat kiszolgáló kereskedelmi és vendéglátó létesítmények helyezhetők el a következő előírások betartásával:

a) A „V-Üh” jelű övezet – a hétvégi házas területek

aa)legkisebb telekterület 120 m2

ab)beépítési mód szabadonálló

ac)legnagyobb beépítettség 20%

ad)Az épületek földszinti padlószintjét a mértékadó árvízszint fölé kell emelni (lábakra állítás). A megengedett legnagyobb építménymagasság a mértékadó árvízszinthez mért legfeljebb 4,00 m lehet.

ae)legkisebb előkert 0 m

af)legkisebb oldalkert OTÉK szerint

ag)legkisebb hátsókert 0 m

ah)legkisebb zöldfelület 60%

b) A „V-Ük” jelű övezet – a hétvégi házas területek kiszolgáló létesítményei számára

ba)legkisebb telekterület 400 m2

bb)beépítési mód oldalhatáron álló

bc)legnagyobb beépítettség 20%

bd)Az épületek földszinti padlószintjét a mértékadó árvízszint fölé kell emelni (lábakra állítás). A megengedett legnagyobb építménymagasság a mértékadó árvízszinthez mért legfeljebb 4,00 m lehet.

be)legkisebb előkert 0 m

bf)legkisebb oldalkert OTÉK szerint

bg)legkisebb hátsókert 3 m

bh)legkisebb zöldfelület 60%

c) A telkek a következő közművesítettség megléte esetén építhetők be:

ca) villamos energia

cb) vezetékes ivóvíz

cc) zárt szennyvízgyűjtő, amely az árvíz prognózis figyelembevételével ürítendő.

(7) A „V-Ev” jelű övezetbe a vízgazdálkodási területen belüli ártéri erdők tartoznak. Az övezet a Duna-Dráva Nemzeti Park területéhez tartozik, az erdők védelmi rendeltetésűek.

a) Az övezetben építményt a természetvédelmi kezelési terv elkészültéig a természetvédelmi és az erdővédelmi törvényben előírtak szerint, a kezelési terv elfogadását követően az abban kijelölt területeken és előírtak szerint lehet elhelyezni.

^[87]b)-c)

(8) A „V-Ee” jelű övezetbe a vízgazdálkodási területen belüli turisztikai hasznosítású erdők tartoznak. Az övezet a Duna-Dráva Nemzeti Park területéhez tartozik.

^[88]a)-b

(9) A „V-M” jelű övezetbe a vízgazdálkodási területen belüli mezőgazdasági területek tartoznak. Az övezet a Duna-Dráva Nemzeti Park területéhez tartozik. Az övezetben a természetvédelmi kezelési terv elkészültéig a természetvédelmi törvényben előírtak szerint, a kezelési terv elfogadását követően az abban előírtak szerint kell eljárni a hullámterek, a parti sávok, a vízjárta, valamint a fakadó vizek által veszélyeztetett területek használatáról és hasznosításáról szóló jogszabály előírásainak figyelembevételével.

(10) A „V-Kö” jelű övezetbe a Porond üdülőterület úthálózata tartozik. Az utak kialakítása a külön jogszabályban és szabványokban rögzített előírások szerint történhet.

Természetközeli terület - Tk

29.§ (1) Természetközeli területek a település mocsár és nádas művelési ágú földrészletei.

^[89](2)

^[90](3) Természetközeli területen a vonatkozó külön jogszabályok szerint kell eljárni.

Különleges beépítésre nem szánt terület - Kk

30.§ (1) A „Kk-me” jelű különleges beépítésre nem szánt terület megújuló energiaforrások (szélerőmű park) építményeinek elhelyezésére szolgál.

(2) A területen építmény az OTÉK 30/B.§ (2) és (3) bekezdésének, valamint a vonatkozó külön jogszabályok figyelembevételével helyezhető el.

V. FEJEZET

EGYÉB RENDELKEZÉSEK

Kulturális örökségvédelem

31.§ (1) Műemlékek védelmére vonatkozó előírások

^[91]a) Az e rendelet hatálya alá tartozó területen az országos műemléki védelem alatt álló építmények és azok műemléki környezetébe tartozó ingatlanok felsorolását e rendelet 1. melléklete tartalmazza.

b) A melléklet szerint védett épületeket és azok műemléki környezetét a szabályozási terv tünteti fel.

^[92]c)

^[93]d) A műemlékek és műemléki környezetük esetében a kulturális örökség védelméről szóló jogszabályok szerint kell eljárni.

(2) Országos műemléki védelemre előterjesztett építményekre vonatkozó előírások

^[94]a) Az e rendelet hatálya alá tartozó területen az országos műemléki védelemre előterjesztett építmények felsorolását e rendelet 2. melléklete tartalmazza.

b) Az országos védelemre előterjesztett épületeket országos védettségűvé nyilvánításukig helyi védettségűnek kell tekinteni. Ezen épületek esetében az átmeneti (helyi védettségű) időszakban a vonatkozó önkormányzati rendeletben foglaltak, az országos védelem elérése után az (1) bekezdés szerint kell eljárni.

(3) Helyi építészeti értékek védelmére vonatkozó előírások:

^[95]a) A külön önkormányzati rendelettel helyi védetté nyilvánított értékeket e rendelet 1. függeléke tartalmazza és tünteti fel.

b) A helyi védelemmel kapcsolatos feladatok körét és eljárási rendjét a helyi védelemről szóló önkormányzati rendelet szabályozza.

^[96](4) Régészeti lelőhelyek védelmére vonatkozó előírások

^[97]a) Az e rendelet hatálya alá tartozó területen nyilvántartott régészeti lelőhelyek és régészeti érdekű területek listáját e rendelet 3. melléklete tartalmazza, az érintett területeket a szabályozási terv határolja le.

b) Régészeti érintettség esetén a kulturális örökség védelméről szóló törvény, és a hozzá kapcsolódó végrehajtási rendeletek szerint kell eljárni.

(5) Településkép-védelmi területen betartandó előírások

a) Településkép-védelmi övezetbe tartozó területen törekedni kell a hagyományos telekstruktúra, beépítési módok és tömegarányok megőrzésére.

b) Új épület építése esetén az utcaképi illeszkedésre fokozottan figyelni kell

c) Ld. még jelen rendelet 6.§, 14.§ és 17. § előírásait is.

Az élővilág, a táj és a természet védelme

32.§ (1) A táj jellege, a természeti értékek, az egyedi tájértékek és esztétikai adottságok megóvása érdekében:

a) A vadon élő szervezetek élőhelyeinek, azok biológiai sokféleségének megóvása érdekében minden tevékenységet a természeti értékek kíméletével kell végezni.

b) Gondoskodni kell a használaton kívül helyezett épületek, építmények, nyomvonalas létesítmények, berendezések új funkciójának megállapításáról, illetve ennek hiányában megszüntetésükről, elbontásukról, az érintett területnek a táj, a településkép jellegéhez illő rendezéséről.

^[98](2) Az e rendelet hatálya alá tartozó területen található országos védettséget élvező természeti értékek listáját e rendelet 4. melléklete tartalmazza és a szabályozási terv tünteti fel.

a) Védett természeti területen (Duna-Dráva Nemzeti Park) a kezelési terv jóváhagyásáig mindennemű beavatkozás a természetvédelmi törvényben rögzítettek szerint történhet. A kezelési terv jóváhagyása után a területen az abban előírtak szerint kell eljárni.

b) A NATURA 2000 hálózathoz tartozó területeken az Élőhelyvédelmi és Madárvédelmi Irányelvet alapul véve a NATURA 2000 hálózatra vonatkozó általános területi előírásokat kell betartani.

c) Az országos ökológiai hálózathoz tartozó területen (magterület, ökológiai folyosó) az Országos Területrendezési Tervben, valamint a természetvédelmi törvényben előírtak szerint kell eljárni.

^[99](3) Az e rendelet hatálya alá tartozó területen található helyi védettséget élvező természeti értékek listáját e rendelet 2. függeléke sorolja fel.

a) Helyi védettséget élvező növényzet, fasor, facsoport és bármilyen 30 cm-nél nagyobb törzsátmérőjű fa kivágása csak a növény rossz egészségi állapota vagy szükségszerű – más módon és helyen véghez nem vihető- építési munka, illetve életveszélyes állapot megszüntetése érdekében történhet, a városi főkertész szakvéleményének figyelembevételével.

(4) Tájképvédelmi övezetbe tartozó területen törekedni kell a kialakult tájhasználat, telekstruktúra, a hagyományos beépítési módok megőrzésére. Új épület építése esetén a tájba illesztésre fokozottan figyelni kell (ld. még jelen rendelet 25-27 §. előírásait is.).

^[100](5) Fa és cserje az e rendelet hatálya alá tartozó területen e rendelet 6. függelékében rögzített előírások betartásával telepíthető.

(6) Építés miatt kivágásra kerülő fát pótolni kell. A fapótlás helyét, módját az alkalmazott növényfajt, az ültetendő növény méretét, minőségét a városi főkertész véleményezése alapján az építésügyi hatóság határozza meg. A fapótlás szakszerű elvégzéséről a pótlásra kötelezett tartozik gondoskodni. A fapótlás faérték-számítással meghatározott egy összegben megváltható. A faérték kiszámításának módját a HÉSZ 7. függeléke tartalmazza.

A környezet védelme

(a vonatkozó jogszabályok felsorolását a HÉSZ 8. függeléke tartalmazza)

^[101]33.§ (1) Általános követelmények

a)A beruházások megvalósítása, meglévő tevékenységek folytatása, rendeltetési mód változtatás(-ok), valamint a telepengedély alapján gyakorolható ipari és szolgáltató tevékenység csak a környezetvédelmi kölcsönhatások ellenőrzése, a környezetvédelmi előírások és határértékek betartása alapján történhet, a szakhatóságok előírása szerint.

b)Az újonnan kijelölt építési övezetek területei beépítésének előfeltétele a közművesítés, különös tekintettel a szennyvízcsatorna- és csapadékvíz-elvezető hálózat kiépítésére, illetve a meglévő övezetek területein a közművek megvalósításáig szakszerű közműpótló (pl. zárt gyűjtő) betervezése és kivitelezése kötelező. Egyedi szennyvíztisztító kisberendezés kialakítása a követelmények teljesíthetősége esetén az ÉME engedéllyel és a CE megfelelőségi jelöléssel rendelkező szennyvízkezelő berendezés létesítésének és használatbavételének kivételével vízjogi engedély alapján történhet.

c)A csapadékvíz elvezetéséről vagy a szennyezetlen vizek elszikkasztásáról minden telek tulajdonosának, használójának gondoskodnia kell. A vízfolyásba csak az első fokon eljáró környezetvédelmi és vízügyi hatóság hozzájárulásával és feltételeinek betartásával szabad csapadékvizet bevezetni.

d)A „nagyvízi medrek, a parti sávok, vízjárta, valamint a fakadó vizek által veszélyeztetett területek használatáról, valamint a nyári gátak által védett területek értékének csökkenésével” kapcsolatos eljárásokról szóló vízügyi követelményeket be kell tartani, valamint az előírásoknak megfelelő védősáv fennmaradását biztosítani kell.

e)Tilos a környezeti levegő olyan mértékű terhelése, amely légszennyezést vagy határértéken felüli légszennyezettséget okoz, valamint a környezeti levegő bűzzel való terhelése.

f)A telkek területének az övezeti előírásokban meghatározott részét zöldfelületként kell kialakítani.

(2)Környezetterhelési határértékek

a)Az új létesítmény kialakításánál, a meglévő, illetve új technológiák üzemeltetésénél teljesíteni kell a kibocsátási és a környezetterhelési követelményeket, határértékeket (levegő, élővíz, közcsatorna, földtani közeg, zajterhelés).

(3)Speciális eljárási szabályok

a)A környezeti hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárások során állapítja meg a környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi hatóság az elérhető legjobb technikán alapuló intézkedéseket.

b)Erdőterületeket érintő beruházások során az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról szóló jogszabályban foglaltaknak megfelelően kell eljárni.

c)Beruházások megvalósítása során a termőföldről és a termőföld védelméről szóló jogszabályokban foglaltaknak megfelelően kell eljárni.

d)A vízbázisok, a távlati vízbázisok, valamint az ivóvízellátást szolgáló vizi létesítmények védelméről szóló jogszabályoknak megfelelően kell a vízügyi hatóság előírásai szerint az engedélyezéseket lefolytatni.

^[102]Tűz elleni védelem

34.§ (1) Az épületek közötti tűztávolság megfelelőségének szabályozását, a tűzoltóság beavatkozását biztosító követelményeket, és az oltóvíz nyerési lehetőségek biztosításával kapcsolatos követelményeket külön jogszabályok rögzítik.

(2) Az építmények építészeti-műszaki tervezése során a tűzvédelmi műszaki kialakítást jogszabályban meghatározott esetben és tartalommal, megfelelő jogosultsággal rendelkező természetes személy által készített tűzvédelmi műszaki leírásba, tűzvédelmi dokumentációba kell foglalni.”

Ásványvagyon gazdálkodási követelmények

^[103]35.§ Ásványi nyersanyag kitermelésével járó tevékenység (bányászat, tereprendezés, egyes építési tevékenységek, vízrendezés) a külön jogszabályban előírtak szerint végezhető.

Egyes sajátos jogintézményekre vonatkozó előírások

36.§ ^[104](1)

(2) Jelen rendelettel egyidejűleg az önkormányzat az alábbi sajátos jogintézményekkel él:

^[105]a) Tilalmak

Az önkormányzat építési tilalmat rendel el a 6. mellékletben felsorolt és a szabályozási tervben lehatárolt ingatlanok területére, az ott meghatározott időtartamra ezen ingatlanokat érintő településrendezési feladatok megvalósítása érdekében.

b) Kisajátítás

Az önkormányzat közérdekből kisajátítási eljárást kezdeményez a 3. függelékben felsorolt ingatlanok területére, ezen ingatlanokat érintő településrendezési feladatok megvalósítása érdekében.

c) Elővásárlási jog

Az önkormányzat közérdekből elővásárlási jogot jegyeztet be a 7. mellékletben felsorolt, és a szabályozási terven lehatárolt ingatlanok területére, ezen ingatlanokat érintő településrendezési feladatok megvalósítása érdekében.

d) Kiszolgáló és lakóút céljára történő lejegyzés

Az építésügyi hatóság a 4. függelékben felsorolt ingatlanok szabályozási terven jelölt területsávját tervezett kiszolgáló és lakóutak létesítése, szélesítése céljából az önkormányzat javára lejegyzi.

A települési önkormányzat az érintett területeken, a közérdek megvalósítása érdekében a lejegyzés eszközét - az építési törvény vonatkozó előírásai szerint – a szabályozási terven jelölt szükséges legkisebb mértékben és csak akkor alkalmazza, ha a közérdekű cél megvalósítására más lehetőség nincs.

^[106]e)Településrendezési kötelezések

ea)Beépítési kötelezettség

Az önkormányzat külön képviselő-testületi határozatban a tervszerű telekgazdálkodás, a beépítés helyes sorrendje és a településkép előnyösebb kialakítása érdekében a 5. függelékben felsorolt ingatlanok területére, az ott leírt időtartamon belüli beépítési kötelezettséget állapít meg.

eb)Beültetési kötelezettség

Az önkormányzat külön képviselő-testületi határozatban a közérdekű környezetalakítás céljából a 5. függelékben felsorolt ingatlanok területére az övezeti előírásokban meghatározott módon és telekrészen a külön jogszabályban rögzített határidőre elvégzendő beültetési kötelezettséget ír elő.

^[107]f) Településképi véleményezési eljárás

A polgármester településképi véleményezési eljárást folytat le építmény építésére, bővítésére, településképet érintő átalakítására irányuló építési, összevont vagy fennmaradási engedélyezési eljárásokhoz külön rendeletben felsorolt esetekben és módon.

g) Településképi bejelentési eljárás

A polgármester településképi bejelentési eljárást folytat le egyes építési engedélyhez nem kötött tevékenységek, egyes reklámok elhelyezése és egyes építmények rendeltetésének megváltoztatása tekintetében külön rendeletben felsorolt esetekben és módon.

VI. Fejezet

Záró rendelkezések

37.§ (1) Ez a rendelet 2009. december 1 napján lép hatályba, egyidejűleg a többször módosított 14/1999.(lV.23.) ör. hatályát veszti.

(2) Jelen rendelet előírásait a hatálybalépést követően keletkezett ügyekben kell alkalmazni.

^[108]1. melléklet

ORSZÁGOS VÉDETTSÉGŰ ÉPÍTMÉNYEK ÉS MŰEMLÉKI KÖRNYEZETÜK

Törzs-szám	Azonosító	Cím	Név	Védelem	Bírság-kategória	Helyrajzi szám	EOV Y koordináta	EOV X koordináta
9649	21584		Temetőkápolna ex-lege műemléki környezete	Műemléki környezet
209	21583		Rk. kálvária ex-lege műemléki környezete	Műemléki környezet
207	21582		Rk. emlékkápolna ex-lege műemléki környezete	Műemléki környezet
208	21590		Gör. kel. szerb templom ex-lege műemléki környezete	Műemléki környezet
202	21589		R. k. templom ex-lege műemléki környezete	Műemléki környezet
205	21588		v. Ferences-zárda ex-lege műemléki környezete	Műemléki környezet
10409	21593		Hősök emlékműve ex-lege műemléki környezete	Műemléki környezet
200	21592		Volt püspöki kastély ex-lege műemléki környezete	Műemléki környezet
199	21591		Püspöki templom ex-lege műemléki környezete	Műemléki környezet
10464	21597		Rk. temetői ravatalozó ex-lege műemléki környezete	Műemléki környezet
204	21587		v. Ferences-templom ex-lege műemléki környezete	Műemléki környezet
203	21586		Lakóház ex-lege műemléki környezete	Műemléki környezet
201	21585		Ref. templom ex-lege műemléki környezete	Műemléki környezet
9509	21596		Vizimalom ex-lege műemléki környezete	Műemléki környezet
206	21595		Szőlőhegyi kápolna ex-lege műemléki környezete	Műemléki környezet
9685	21594		rk. Csatatéri fogadalmi emléktemplom ex-lege műemléki környezete	Műemléki környezet
11602	19150		Selyemgyár épületei műemléki környezete	Műemléki környezet			71952	622658
11265	17280		Tüdőpavilon épületének műemléki környezete	Műemléki környezet
11602	19148		Igazgatósági épület	Műemlék	I.		622657	71996
11602	19149		Gubóraktár	Műemlék	I.		622680	71933
11602	19147		Gyárépület (főépület)	Műemlék	I.		622721	71954
199	1535	Szepessy tér 3.	Püspöki templom	Műemlék	I.	580/2	621628	72305
200	1536	Szepessy tér 6.	Volt püspöki kastély	Műemlék	I.	562	621640	72426
201	1529	Kálvin u.	Ref. templom	Műemlék	III.	2433	622773	71642
202	1533	Szent Mihály tér (volt Kisfaludy tér)	R. k. templom	Műemlék	III.	1545	622538	72138
203	1530	Kisfaludy u. 2.	Lakóház	Műemlék	III.	1518	622525	72191
204	1531	Kossuth u.	v. Ferences-templom	Műemlék	II.	679/7	621631	72765
205	1532	Kossuth u. 66.	v. Ferences-zárda	Műemlék	II.	679/7	621631	72746
206	1539	Szőlőhegy	Szőlőhegyi kápolna	Műemlék	III.	8449/3	620234	76181
207	1525	Temető	Rk. emlékkápolna	Műemlék	III.	153/2	621280	71499
208	1534	Szentháromság u. (voltTolbuhin u.)	Gör. kel. szerb templom	Műemlék	II.	1349	622356	72305
209	1526		Rk. kálvária	Műemlék	III.	153/2	621277	71503
9509	1540	Szőlőhegy 60.	Vizimalom	Műemlék	III.	0259/6	621325	77439
9649	1528	Budapesti országút	Temetőkápolna	Műemlék	III.	733	621733	73280
9685	1538	Széchenyi tér	Rk. Csatatéri fogadalmi emléktemplom	Műemlék	III.	2278/2	622258	71759
10409	1537	Hősök tere	Hősök emlékműve	Műemlék	II.	1575/9	621865	71736
10464	1527	Temető	Rk. temetői ravatalozó	Műemlék	III.	153/1	621195	71379
11265	11806	Szepessy tér 7.	Tüdőpavilon épülete	Műemlék	I.	592	621675	72587
11602	18836	Szent János utca 3.	Selyemgyár épületei	Műemlék	I.	2391

^[109]2. melléklet

MŰEMLÉKI VEDETTSÉGRE ELŐTERJESZTETT ÉPÍTMÉNYEK

Szt. Rókus kápolna hrsz.: 225/5
Nepomuki Szent János szobor hrsz.: 1544
Szent Flórián szobor hrsz.: 385/1

^[110]3. melléklet

NYILVÁNTARTOTT RÉGÉSZETI LELŐHELYEK

Azonosító	Lelőhely-szám	Név	Védelem	Bírság kategória	Helyrajzi szám	EOV Y koordináta	EOV X koordináta
24479	1	Mohács	szakmai		163, 164, 1951/26, 167, 059, 058/4, 058/3, 058/5	621396	70747
24480	2	Kertészet	szakmai		138/19, 138/18, 138/25, 138/24, 138/27, 140, 138/6, 138/7, 138/5, 132/7, 138/17, 138/16, 138/9, 138/10, 138/8, 132/5, 138/26, 132/6, 138/21, 138/11, 138/23, 138/20, 138/4, 138/15, 138/32, 138/14	621269	71711
24512	3	Cselepatak torkolata	szakmai		0280/8, 3765/3, 3764, 3773, 3774, 3772, 3775	621966	76178
24482	4	Sárkics-tanya	szakmai		089/3, 091/7, 3291/84, 3291/93, 3297/3, 3291/92, 3291/94, 3291/95, 3291/98, 3291/97, 3291/96, 3297/2, 3278/1, 3298/1	619963	71641
24486	5	Hajlokpart	szakmai		041/4, 038/1, 058/6, 058/3, 058/9, 039, 058/8, 056, 055	621432	70422
24487	6	Belvárosi Iskola	szakmai		1560/6, 1566/6, 1565, 1566/4, 1566/5, 2388/7, 2388/6, 2388/8, 2390/2	622586	72012
24490	7	Paprika malom	szakmai		8719, 9902, 8717/1, 9905, 9904, 8717/2, 8718, 9901, 9909, 9907, 9906, 8715, 9903, 9908, 0171, 0210, 0191, 9789, 9788, 0177/1, 0180, 0182/1, 0181, 0177/2, 0179, 0182/2, 0194/1, 0194/2, 0194/3, 0193, 8716, 8714	619292	75075
24491	8	Farostlemezgyár- Víztároló	szakmai		8055/5, 8063, 7963/2, 7941/1, 8064/2, 8064/1, 7936, 7938/2, 7940, 7939, 7935, 7934/2, 7934/1, 8065/12, 8065/3, 8065/2, 8064/4, 8065/15, 8064/3	620543	76268
24492	9	Görög-hegy- Kőbánya	szakmai		0208/1, 0204, 9313/4, 0209, 0218, 0203/1, 9313/5, 0222, 9314	618358	76858
24493	10	Téglagyár	kiemelten védett	I.	3741/55, 3741/56, 3741/64, 3741/65, 3741/66, 3741/67, 3741/68	621185	74985
24497	11	Vízmű	szakmai		0280/8, 3864/7, 3861, 3862, 3863, 3864/4, 3860, 3859, 3864/5, 3864/2, 3864/3	622189	76379
24499	12	Alsómező-dűlő	szakmai		075/34, 075/35, 075/36, 075/37, 075/38, 075/39, 075/40
24500	13	Csele-patak	szakmai		3945, 3940, 3944, 3791, 3765/3, 3764, 3946, 3765/1, 3943, 3941, 3788, 3789, 3790, 3787, 3786	621823	76314
24501	14	Előhegy	szakmai		8671/2, 8661, 8656, 8665/1, 8660, 8679/1, 8678/2, 8678/1, 8676/2, 8674, 8677, 8671/8, 8671/9, 8818, 8671/7, 8672, 8671/3, 8662, 8670, 8772/2, 8673, 8653/1, 8652/1, 8665/2, 8667, 8668, 8655, 8658, 8657, 8664, 8659, 8663, 8666, 8671/10, 8772/1, 8773, 8770, 8771, 8675	619473	75481
24502	15	Farostlemezgyár	szakmai		3747/39	620867	75547
24503	16	Kálvin-köz	szakmai		2479, 2483, 2482, 2662/1, 2491, 2489, 2486, 2487, 2488, 2485, 2492, 2662/9, 2490/2, 2484, 2662/10, 2426/1, 2490/1, 2425, 2426/2, 2427, 2428, 2429, 2430, 2431/3	622650	71589
24507	18	Mudlitz-tanya	szakmai		041/4, 048/7, 047, 045	621742	69550
32051	19	Lugio-2 őrtorony	szakmai		083, 060, 081/1, 063/2, 079/3, 054/1, 061/2, 050, 082/3, 051/2	621087	69911
32057	20	11. lelőhely	szakmai		083, 060	621188	70539
32062	21	Vízműnél	szakmai		3975, 3980, 3986/12, 3986/9, 3974, 3986/11, 3971, 3986/10, 3970, 3986/2, 3966, 3968, 3969, 3967	621529	76160
32063	22	15. lelőhely	szakmai		7695/2, 7702/2, 3977, 3978, 0258, 7371, 7372/1, 7370, 3992/5, 7690, 7694, 7688/2, 7689/1, 7689/2, 3938/2	621589	76347
32064	23	Cselepatak É-ipartján	szakmai		7293/15, 7293/13, 7293/14, 3938/2, 3944	621789	76400
37409	24	Jenyei-völgy	szakmai		9562, 9567, 9579/1, 9568, 9570, 9569, 9571, 9572, 9573, 9574, 9575, 9577, 9593, 9594, 0191, 0196/8, 0196/7, 9590, 9578/1, 9566/2, 9584, 9576/3, 9581, 9589, 9582/1, 9580, 9591/2	619005	75448
37432	25	Bég-patak	szakmai		3291/7, 3291/9, 3286/40, 091/5, 3286/41, 3291/10, 3291/100, 3291/11, 3291/35, 3292, 3291/101, 3291/13, 3291/14, 3291/16, 3291/15, 3291/8, 3291/20, 3291/22, 3291/23, 3291/6, 3291/21, 3291/5, 3291/4, 3291/3, 3278/1, 3286/42	620337	71565
32054	27	A volt Új Barázda Tsz sertés- hízlaldájától D-re	szakmai		041/4, 048/7, 046/5, 037/1, 047, 046/4, 046/2, 044, 045	621698	69427
24488	28	Jenyei-dűlő	szakmai		9313/4, 0224/3, 0209, 0219, 0218, 9306, 9308/1, 9313/7, 9313/3, 9313/5, 9313/2, 9311, 9312/1, 9308/2, 9309, 9310, 9312/2, 0222, 9314, 9313/6	618263	76966
24504	29	Farostlemezgyár II.	szakmai		3747/39	621195	75598
37955	30	Lajmér-dűlő	szakmai		071, 072, 068	617538	68473
48178	31	Varga-tanya	szakmai		084/5, 084/6, 086/4, 083, 060, 087, 058/3, 059, 163	621240	70712
55156	32	Heréb-malom	szakmai		0258, 0269/1, 0259/6, 0259/4, 0259/5, 0259/3	621310	77546
24506	33	Jenyei-hegy	szakmai		9095/2, 9097, 9094	619060	76496
37958	34	Kőbánya- Jeney út	szakmai		0198/4, 0204, 0208/3, 0208/2, 0206, 9424, 9402/2, 9410, 9415, 9418, 9419, 9420, 9414, 9405, 9406, 9409, 0200/2, 0200/3, 0199, 0200/1, 9401/1, 0200/4, 0201, 9401/2	618621	76551
24485	35	Előhegy	szakmai		8914, 8907, 8905, 8881, 8797, 8796, 8798/3, 8906, 8908, 8910/2, 8911, 8909, 8888, 8613, 8847/4, 8850, 8851, 8582, 8889/2, 8849/4, 8873/1, 8840, 8842, 8843, 8849/3, 8904, 8903, 8798/4, 8735, 8710, 8798/1, 8793/1, 8792, 8791, 8795, 8794/2, 8788, 8787, 8790, 8789, 8786, 8785, 8784, 8783, 8794/1, 8733, 8734, 8732, 8731, 8730, 8750, 8749, 8747/2, 8748, 8782, 8665/2, 8667, 8668, 8655, 8658, 8657, 8664, 8659, 8663, 8666, 8671/10, 8772/1, 8773, 8769, 8770, 8771, 8779/2, 8747/1, 8745, 8746, 8774/2, 8768, 8765, 8774/1, 8778, 8817, 8816, 8757, 8760, 8756, 8754, 8755, 8764, 8761, 8762, 8685, 8767, 8763, 8766, 8811/2, 8810/1, 8814, 8811/1, 8813, 8811/3, 8815, 8812, 8808, 8806, 8793/2, 8807, 8684, 8679/2, 8680, 8678/3, 8675, 8676/1, 8671/6, 8640, 8639, 8646, 8614, 8627, 8631, 8649, 8650, 8645/2, 8642, 8652/2, 8654, 8653/2, 8629/2, 8629/1, 8632/1, 8630, 8641, 8628/4, 8628/3, 8644, 8636/7, 8634, 8633, 8636/4, 8636/6, 8635, 8632/2, 8636/5, 8628/1, 8615, 8616, 8611, 8610, 8609, 8617, 8618, 8601, 8607, 8606, 8608, 8619, 8605, 8604, 8603, 8621, 8620, 8622, 8597/3, 8597/1, 8596/2, 8597/2, 8597/4, 8599, 8600, 8602, 8626, 8625, 8624, 8623, 8671/5, 8671/4, 8669, 8780, 8781, 8779/1, 8777, 8775, 8752, 8751, 8729, 8724, 8725, 8728, 8727, 8726, 8742, 8690, 8694, 8693, 8689, 8709/1, 8708, 8709/2, 8707, 8706, 8753, 8612, 8848, 8583, 8585, 8584, 8581, 8835, 8838, 8837/1, 8837/2, 8836, 8847/2, 8820, 8844, 8849/1, 8839, 8829, 8828, 8651, 8671/2, 8661, 8656, 8665/1, 8660, 8679/1, 8678/2, 8678/1, 8676/2, 8674, 8677, 8683, 8682, 8681, 8671/8, 8671/9, 8818, 8821, 8671/7, 8672, 8671/3, 8662, 8670, 8772/2, 8673, 8743, 8744, 8705, 8687/2, 8758, 8691, 8687/1, 8686, 8692, 8697, 8704, 8703, 8696, 8698, 8695, 8699, 8700, 8701, 8702, 8847/5, 8847/3, 8653/1, 8827, 8652/1, 8826/1, 8825/2, 8648, 8647, 8643, 8638, 8637, 8636/3, 8645/1, 8824/2, 8824/1, 8823/2, 8822/2, 8822/1, 8826/3, 8825/1, 8823/1, 8833, 8831, 8826/4, 8809/4, 8832, 8809/1, 8809/3, 8834/1, 8810/2, 8830, 8834/2, 8799, 8804, 8805, 8802, 8803/1, 8800, 8801, 8803/2, 8896, 8893/1, 8894, 8893/2, 8895, 8898, 8897, 8899, 8902/1, 8892, 8890, 8891, 8841, 8852, 8853	619440	75610
24508	36	Görög-hegy	szakmai		014, 013/13, 0191, 9726, 9725, 9709, 9710, 9719, 9727, 9693, 9694, 9728, 9720, 9724, 9723, 9722, 9721, 9701/2, 9702, 9697, 9698, 9699, 9700, 9692, 9558/3, 9695, 9696, 9690, 9691, 9703, 9704, 9705, 9707, 9708, 9706, 9729, 9688, 9689, 9733, 9732, 9734, 9731, 9730, 9559, 9791, 9550, 9551, 9552, 9557, 9558/1, 9562, 9566/1, 9564, 9563, 9554, 9556, 9561, 9565, 9549, 9547/1, 9548, 9567, 9560, 9588, 9592, 9578/3, 9579/1, 9568, 9570, 9569, 9571, 9572, 9573, 9574, 9575, 9576/1, 9578/4, 9579/2, 9675/7, 9591/1, 9577, 9582/2, 9638/1, 9638/2, 9639, 9676/2, 9672, 9640/2, 9673/3, 9673/1, 9637, 9676/3, 9675/11, 9676/1, 9640/1, 9641, 9674/4, 9674/5, 9635, 9675/9, 9636, 9676/4, 9676/5, 9642, 9633, 9674/3, 9631, 9632, 9675/8, 9593, 9594, 9597, 9600, 9643, 9644, 9647, 9650, 9677/1, 9678/7, 9671, 9678/8, 9678/4, 9678/6, 9678/5, 9652, 9651/1, 9701/1, 9669, 9670/2, 9670/1, 9667/1, 9667/2, 9668, 9665, 9666, 9654, 9686, 9687, 9685, 9663, 9658, 9664/1, 9664/2, 9684, 9683, 9661, 9660, 9662, 9659, 9677/2, 9680, 9681, 9682, 9678/2, 9679, 9655, 9657, 9656, 9765, 9651/3, 9649, 9648, 9653, 9761, 9762, 9770/1, 9771, 9646, 9767, 9766, 9624/2, 9623/2, 9629/2, 9630, 9634, 9626, 9627, 9645, 9768, 9769, 9625, 9628, 9773, 9776, 9775, 9777, 9778, 9770/2, 9772, 9774, 9651/2, 9604, 9590, 9606, 9629/1, 9605, 9623/1, 9614, 9601, 9602, 9603, 9607, 9608, 9610, 9609, 9612, 9611/2, 9611/1, 9613/1, 9613/2, 9622/1, 9624/1, 9578/1, 9566/2, 9555, 9598/2, 9584, 9576/3, 9576/2, 9581, 9589, 9582/1, 9580, 9595, 9591/2, 9596, 9598/1, 9599, 9532, 9533, 9542, 9543, 9544/1, 9534, 9536, 9539, 9537, 9538, 9540, 9546, 9541/1, 9544/2, 9545, 9547/2, 9541/2, 9530, 9531/2, 9531/1, 9529, 9526/2, 9527, 9526/1, 9528, 9618, 9779/2, 9615, 9622/2, 9619, 9620/1, 9621, 9620/2, 9553	618742	75166
79037	37	Felső-mező	szakmai		0152, 0151/3, 0153/6	620189	74489
24489	38	Felső-mező	szakmai		0152, 0151/2, 0153/3, 0154, 0151/1, 0155/1, 0155/2, 0160, 0157, 0191, 0184, 0170, 0183, 0173, 0175, 0177/1	619715	74743
87027	39	Szabadföldek 1. (Felső- telek)	szakmai		0507/31, 0507/33, 0507/30, 0507/18, 0507/17, 0507/16, 0507/19, 0502, 0505, 0507/32	633295	76441
87031	40	Szabadföldek 2. (Grábóci- puszta)	szakmai		0515/9, 0514/2, 0515/8, 0515/10, 0515/3, 0146/27, 0146/26, 0146/25, 0146/29, 0146/28, 0520, 0517/1, 0511/2, 0513, 0514/1, 0515/2, 0516/12, 0518/1, 0518/2, 0518/3	634079	76335

4. melléklet

ORSZÁGOS VÉDETTSÉGŰ TERMÉSZETI ÉRTÉKEK

VÉDETT TERMÉSZETI TERÜLET

02/a, 02/b, 02/c, 03/a, 03/b, 03/c, 04, 05, 06, 07/a, 07/b, 08/2a, 08/2b, 08/3, 08/4, 09, 0280/1, 280/2, 0281, 0282, 0283/1, 0283/2, 0284, 0285, 0286, 0287, 0288, 0290, 0291, 0292, 0293/a, 0293/b, 0293/c, 0293/d, 0294, 0295, 0296/a, 0296/b, 0297, 0298/a 0298/b, 0299, 0300, 0301, 0302, 0303, 0304/a, 0304/b, 0304/c, 0304/d, 0304/f, 0304/g, 0304/h, 0304/j, 0305/a, 0305/b, 0305/c, 0306, 0307, 0308, 0309, 0310, 0311/1a, 0311/1b, 0311/2a, 0311/2b, 0311/2c, 0311/2d, 0311/2f, 0311/3a, 0311/3b, 0311/3c, 0311/3d, 0312/a, 0312/b, 0313, 0314/a, 0314/b, 0314/c, 0315, 0316/a, 0316/b, 0316/c, 0316/d, 0316/f, 0316/g, 0316/h, 0317/1a, 0317/1b, 0317/1c, 0317/1d, 0317/2, 0318, 0319, 0320/a, 0320/b, 0320/c, 0321/1, 0321/2, 0321/3, 0321/4, 0321/5, 0322, 0323, 0324, 0325, 0326/2a, 0326/2b, 0327/a, 0327/b, 0328, 0329, 0330, 0331/2, 0331/3, 0331/6, 0331/7, 0331/8, 0331/9, 0331/10, 0331/11, 0331/12, 0332, 0333, 0334, 0338/a, 0338/b, 0338/c, 0338/d, 0339/1, 0340/a, 0340/b, 0340/c, 0340/d, 0340/f, 0340/g, 0340/h, 0611/1, 0611/11, 0611/12, 0611/3, 0611/4, 0611/8, 0611/9, 0611/10, 0715 hrsz.

NATURA 2000 HÁLÓZAT TERÜLETE

03/a, 03/b, 03/c, 04, 05, 06, 07/a, 07/b, 08/2a, 08/2b, 08/3, 08/4, 09, 0280/3, 0280/4, 0280/6, 0280/7, 0281, 0282, 0283/1, 0283/2, 0284, 0285, 0286, 0287, 0288, 0290, 0291, 0292, 0293/a, 0293/b, 0293/c, 0293/d, 0294, 0296/a, 0296/b, 0298/a, 0298/b, 0300, 0301, 0302, 0304/a, 0304/b, 0304/c, 0304/d, 0304/f, 0304/g, 0304/h, 0304/j, 0305/a, 0305/b, 0305/c, 0306, 0307, 0308, 0309, 0310, 0311/1a, 0311/1b, 0311/2a, 0311/2b, 0311/2c, 0311/2d, 0311/2f, 0311/3a, 0311/3b, 0311/3c, 0311/3d, 0312/a, 0312/b, 0313, 0314/a, 0314/b, 0314/c, 0315, 0316/a, 0316/b, 0316/c, 0316/d, 0316/f, 0316/g, 0316/h, 0317/1a, 0317/1b, 0317/1c, 0317/1d, 0317/2, 0318, 0319, 0320/a, 0320/b, 0320/c, 0321/1, 0321/2, 0321/3, 0321/4, 0321/5, 0323, 0324, 0325, 0326/2a, 0326/2b, 0327/a, 0327/b, 0328, 0329, 0331/2, 0331/3, 0331/6, 0331/7, 0331/8, 0331/9, 0331/10, 0331/11, 0331/12, 0333, 0334, 0336/3, 0336/4a, 0336/4b, 0336/4c, 0336/4d, 0336/4g, 0336/4h, 0338/a, 0338/b, 0338/c, 0338/d, 0509/15, 0611/11, 0613/1, 0614/2, 0615/1, 0615/2, 0617/2, 0617/3a, 0617/6, 0617/7, 0623/9, 0645/2, 0714/1 hrsz.

ÖKOLÓGIAI HÁLÓZATHOZ TARTOZÓ TERÜLETEK

Lehatárolás a szabályozási terven az OTRT alapján

^[111]5. melléklet

6. melléklet

ÉPÍTÉSI TILALOM

1. Határidő nélküli telekalakítási és építési tilalom van érvényben:

a) Millenniumi Lakópark kiterjesztése érdekében a 3303/5, 3303/6, 3305/1, 3305/2, 3307, 3308/1, 3308/2, 3309, 3310 hrsz. ingatlanok területén

b) A Déli lakópark kiterjesztése érdekében a 089/13, 089/14, 089/17 és 089/21 hrsz. ingatlanok területén

7. melléklet

ELŐVÁSÁRLÁSI JOG

Az önkormányzat elővásárlási jogot jegyeztet be a területet érintő településrendezési feladatok megvalósítása érdekében a szabályozási terven jelölt ingatlanokra.

Sor-szám	Cím	Helyrajzi szám	Cél
1.	Eötvös utca	1182 és 1176/2	Tömbrehabilitáció
2.	Piac	2328/2	Tömbrehabilitáció
3.	Piac	2335/2 és 2336/1	Piac fejlesztése
4.	Belváros	1086/2-3, 1087-89, 1083/1, 1084/1	Tömbrehabilitáció
5.	Duna-parti sétány	3015/2	Közéleti célú hasznosíthatósága
6.	Városi sportterület (MTE pálya)	556,557/1, 557/2, 558	Sportterület bővítése
7.		736/16	Uszoda és a sportterület bővítése
8.		3366/1/A, 3749/1, 3749/2	Telekgazdálkodási és városképi szempontból
9.		1790, 1792	Bérlakésépítés
10.	Szőlőhegy tervezett területe		Tervezett lakóterület
11.	Ipari Park	3707/1, 3728/1, 3729/1	Logisztikai centrum létrehozása
12.	Ipari Park	0137/3-5, 18/2, 0139/2, 0139/3, 0139/4, 0139/5, 0139/6, 0139/7, 0139/8, 0139/9, 0139/12, 0139/13, 0139/14	Ipari park tervezett bővítése
13.		0419/2, 5, 11, 13, 11456, 11335, 11333, 3683/2 3/2, 4, 14/1, 14/4, 14/6, 14/7, 15, 734, 4085/1	Duna híd és annak megközelítő útja
14.	Táncsics u. 32. Névtelen utca a Bég-patak és a temető között Szélső utca	1028, 2275/2 (Kárász bolt) 3736/1, 3736/2, 3736/3, 3736/4, 3736/5 és 3740 165/2, 166, 173, 169, 172, 176, 179, 180 3741/45, 3741/28, 3741/29, 3741/30 149/8 579/2 2335/2, 2336/1, 2334/3, 2334/4	Telekgazdálkodási és városképi szempont Dunai folyami kikötő megépítése Dögtemető fenmmaradásáig Szeméttelep fennmaradásáig Kossuth utcáig történő kivezetéséig Gólya Utcai Szoc. Otthon bővítése Piac fejlesztése, bővítése
15.		4066/2, 1575/42, 8064/2, 8064/3, 2390/4, 3741/22, 3741/44, 3748/5, 3741/48, 3747/5, 0173, 0177/1, 0184, 066, 068, 069, 070, 073, 0335/1, 0330, 0328, 0332, 0326/1, 099/1, 047/3, 0395/2, 0409/2, 3864/7, 3937, 3986/2, 0371/2, 0371/1, 0345, 11547, 11548/1, 11548/2, 11548/3, 11549/2, 11550/1, 11550/2, 11550/3, 11518/1, 11502/1, 8554, 0353, 0354, 0355, 0172/6, 0176, 0179, 0181, 8527, 3791, 3951, 3976, 3985, 7879,	Állami vállalkozói vagyonba tartozó vagyontárgyak térítésmentes tulajdonszerzése
16.		10073, 10077/1, 10077/2, 10082, 10083, 10087, 10098, 10099, 10100, 10115/2, 10123/1, 10123/2, 10123/3, 10126, 10127, 10128, 10129, 10262,3303/5, 3303/6, 3307, 3308/1, 3308/2, 3345/5	városrendezés
17.		089/14, 089/16, 089/17, 089/21, 089/22, 0125/7, 0125/8, 0127/7, 3733, 3741/3, 3741/12, 3741/13, 3741/18, 3741/20, 3741/23, 3741/24, 3741/25, 3741/47, 3741/52, 3741/53, 3741/55, 3741/56,	városrendezés
18.	Szentháromság u. 17.	1339/2	Városrendezés utcaszélesítés
19.	Rókus u. 26. Rókus u. 30.	1613 1611	Városrendezés: óvoda-bővítés Városrendezés: óvoda-bővítés
20.	Mohácsi J. u.	89/3	Városrendezés: oktatási intézményfejlesztés
21.	Eötvös u. 4. Szent János u. 3.	1200 2391	Városrendezés: városrehabilitáció
22.		4718, 4719, 4720, 4749, 4750, 4751, 4752, 4753, 4754, 4755, 4756, 4766, 4767, 4768, 4769, 4770, 4772, 4774, 4775, 4817, 4818, 4819, 4820, 4821, 4822, 4823, 4831, 4834, 4835, 4890, 4893, 4894, 4895, 4896, 4897, 4898, 4899, 4900, 4901, 4902, 4905, 4906, 4907, 4908, 4910, 4911, 4912, 4913, 4914, 4915, 4917, 4918, 4927, 4928, 4929, 4931, 4932, 4933, 4934, 4935, 4936, 4937, 4938, 4939, 4940, 4941, 4942, 4943, 4944, 4952, 4953, 4954, 4955, 4956, 4957, 4989, 3286/50	Városrendezés: köz- és lakóterület fejlesztés
23.	Eszéki országút	058/4, 058/5	városrendezés

^{^[112]}^[113]8 .melléklet

SZABÁLYOZÁSI TERV

(V-1, V-2/1-5, V-2-M15 rajzszámú tervlapok és ezek módosításai)

^[114]9. melléklet

TELEKALAKÍTÁSI ÉS BEÉPÍTÉSI ELŐÍRÁSOK KISVÁROSIAS LAKÓTERÜLETEN

9.1 Az „Lk-K” jelű építési övezetek – kialakult, jellegükben megtartandó utcák

9.1.1 Az „Lk-K1” jelű építési övezet

(Diófa, József Attila, Tavasz, Budai Nagy Antal utcák, Bajcsy Zsilinszky E. utca az Ady Endre utcától É-ra, Ady Endre utca a Bajcsy Zs. utcától K-re, Rózsa, Síp, Vadász, Gólya, Bartók Béla, Korsós utcák, Bakács, Táncsics Mihály, Perényi, Vörösmarty utcák a Kazinczy utcáig,

Tompa Mihály utca a Temető utcától D-re, Béke, Kodály Zoltán, Dankó Pista, Március 15, Hunyadi, Kálvin, Batthyány, Bocskai, Molnár, Halász, Zrínyi utcák, Szabadság tér, Rákóczi utca a Munkás utcáig, Drágffy János utca K-i szakasz a Jókai utcáig

Kertész utca

Káposztáskert és Vásárhelyi utcák csoportos beépítése, Millenniumi lakópark középső része, Szt. Flórián utca)

1.lakóépületek száma	építési telkenként 1db, legfeljebb 2 lakásos lakóépület építhető
2.telekalakítás	nyeles telek nem alakítható ki
3.legkisebb telekterület	a kialakult telekstruktúrához igazodjon
4.beépítési mód	kialakult (oldalhatáron álló, ikres, zártsorú-csoportos)
5.legnagyobb beépítettség	60%
6.legkisebb/legnagyobb építménymagasság	utcai épület esetében 3,50 m / 4,50 m (ezen belül az utcai homlokzat magassága a kialakult utcaképhez igazodjon) udvari épület esetében 2,00 m / 4,50 m
7.legkisebb előkert	a kialakult utcaképhez igazodjon
8.legkisebb oldalkert	OTÉK szerint ld. 7.§ (2) bekezdést is
9.legkisebb hátsókert	a kialakult állapothoz igazodjon
10.legkisebb zöldfelület	20%

9.1.2 Az „Lk-K2” jelű építési övezet

(Szt. Flórián, Árok, Fűzfa, Liliom, Budai Nagy Antal, Virág utcák, Temető utca É-i oldal)

1.lakóépületek száma	építési telkenként 1db, legfeljebb 2 lakásos lakóépület építhető
2.telekalakítás	nyeles telek nem alakítható ki
3.legkisebb telekterület	a kialakult telekstruktúrához igazodjon
4.beépítési mód	kialakult (szabadon álló, zártsorú-csoportos)
5.legnagyobb beépítettség	60%
6.legkisebb/legnagyobb építménymagasság	utcai épület esetében 5,00 m / 6,50 m (ezen belül az utcai homlokzat magassága a kialakult utcaképhez igazodjon) udvari épület esetében 2,00 m / 4,50 m
7.legkisebb előkert	a kialakult utcaképhez igazodjon
8.legkisebb oldalkert	OTÉK szerint ld. 7.§ (2) bekezdést is
9.legkisebb hátsókert	a kialakult állapothoz igazodjon
10.legkisebb zöldfelület	20%

9.1.3 Az „Lk-K2A” jelű építési övezet

(Szt. Flórián utca – Liszt Ferenc utca sarok)

1.lakóépületek száma	építési telkenként 1 db, legfeljebb 8 lakásos lakóépület építhető
2.legkisebb telekterület	a kialakult telekstruktúrához igazodjon
3.beépítési mód	szabadon álló
4.legnagyobb beépítettség	60%
5.legnagyobb építménymagasság	7,50 m
6.legkisebb előkert	a kialakult utcaképhez igazodjon
7.legkisebb oldalkert	6 m
8.legkisebb hátsókert	a kialakult állapothoz igazodjon
9.legkisebb zöldfelület	20%

9.1.4 Az „Lk-K3” jelű építési övezet

(Kossuth Lajos utca a Dózsa György utcától az Ady Endre utcáig)

1.telekalakítás	nyeles telek nem alakítható ki
2.legkisebb telekterület	900 m2
3.legkisebb utcai telekszélesség	18 m
4.beépítési mód	zártsorú Utcai épületek esetében a Kossuth Lajos utca nyugati oldalán kötelező az építési telkek zártsorú beépítése.
5.legnagyobb beépítettség	50%
6.legkisebb/legnagyobb építménymagasság	utcai épület esetében 6,00 m / 6,50 m (ezen belül az utcai homlokzat magassága a kialakult utcaképhez igazodjon) udvari épület esetében 2,00 m / 6,50 m (a megengedett legnagyobb értéket oldalsó, vagy hátsó telekhatáron álló épület szomszédos telekre néző homlokzatának magassága külön számítva sem haladhatja meg)
7.legkisebb előkert	0 m, ez egyben a kötelező utcai építési vonal is
8.legkisebb oldalkert	OTÉK szerint ld. 7.§ (3) bekezdést is
9.legkisebb hátsókert	a kialakult állapothoz igazodjon
10.legkisebb zöldfelület	30%

9.1.5 Az „Lk-K4” jelű építési övezet

(A telepszerű-többszintes beépítésű területek)

1.legkisebb telekterület	1000 m2
2.beépítési mód	szabadonálló
3.legnagyobb beépítettség	60% (a beépítettség számításakor 100%-nak a szabályozási terven lehatárolt építési övezet területe tekintendő, függetlenül az ezen belüli telekhatároktól)
4.legkisebb/legnagyobb építménymagasság	3,00 m / 12,50 m
5.legkisebb előkert	a kialakult utcaképhez igazodjon
6.legkisebb oldalkert	OTÉK szerint
7.legkisebb hátsókert	a kialakult állapothoz igazodjon
8.legkisebb zöldfelület	20% (a zöldfelületi mutató számításakor 100%-nak a szabályozási terven lehatárolt építési övezet területe tekintendő, függetlenül az ezen belüli telekhatároktól)

9.1.6 Az „Lk-K5” jelű építési övezet

(Horváth Kázmér utca – Liszt Ferenc utca között)

1.elhelyezhető épületek száma	építési telkenként legfeljebb 3 épület építhető
2.legkisebb telekterület	3000 m2
3.legkisebb utcai telekszélesség	30 m
4.beépítési mód	szabadonálló
5.legnagyobb beépítettség	40%
6.legnagyobb építménymagasság	10,50 m
7.legkisebb előkert	5 m
8.legkisebb oldalkert	gazdasági területtel szomszédos telekhatár mentén 8 m, egyéb telekhatárok mentén OTÉK szerint
9.legkisebb hátsókert	6 m
10.legkisebb zöldfelület	30%

9.1.7 Az „Lk-Ks” jelű építési övezet

(kialakult, sajátos beépítésű utcák - a sokac-közök területe)

1.lakóépületek száma	építési telkenként 1db, legfeljebb 1 lakásos lakóépület építhető
2.telekalakítás	nyeles telek nem alakítható ki
3.legkisebb telekterület	350 m2
4.legkisebb utcai telekszélesség	14 m
5.beépítési mód	oldalhatáron álló
6.legnagyobb beépítettség	60%
7.legkisebb/legnagyobb építménymagasság	utcai épület esetében 3,00 m / 4,00 m (ezen belül az utcai homlokzat magassága a kialakult utcaképhez igazodjon) udvari épület esetében 2,00 m / 4,00 m
8.legkisebb előkert	a kialakult utcaképhez igazodjon
9.legkisebb oldalkert	OTÉK szerint
10.legkisebb hátsókert	a kialakult állapothoz igazodjon
11.legkisebb zöldfelület	20%

9.2 Az „Lk-Á” jelű építési övezetek – kialakult, jellegükben átalakuló utcák

9.2.1 Az „Lk-Á1” jelű építési övezet

(Városház, Színház, Szt. István, II. Lajos, Tomori, Szentháromság utcák, Széchenyi tér déli oldal, Tompa Mihály utca É-i szakasza)

1.telekalakítás	nyeles telek nem alakítható ki
2.legkisebb telekterület	350 m2
3.legkisebb utcai telekszélesség	12 m
4.beépítési mód	zártsorú
5.legnagyobb beépítettség	60%
6.legkisebb/legnagyobb építménymagasság	utcai épület esetében 6,00 m / 7,00 m (a megengedett legnagyobb értéket az utcai homlokzat magassága külön sem haladhatja meg) udvari épület esetében 2,00 m / 4,50 m (a megengedett legnagyobb értéket oldalsó, vagy hátsó telekhatáron álló épület szomszédos telekre néző homlokzatának magassága külön számítva sem haladhatja meg)
7.legkisebb előkert	0 m, ez egyben a kötelező utcai építési vonal is
8.legkisebb oldalkert	OTÉK szerint ld. 7.§ (2) bekezdést is
9.legkisebb hátsókert	0 m
10.legkisebb zöldfelület	20%

9.2.2 Az „Lk-Á2” jelű építési övezet

(Ady Endre, Bajcsy Zsilinszky utcák, Rózsa utca K-i oldal, Kazinczy utca, Bakács, Táncsics, Perényi utcák a Kazinczy utcától délre, Kisfaludy, Gőzhajó, Baross, Rókus utcák, Kossuth Lajos utca a Dózsa György utcától délre)

1.telekalakítás	nyeles telek nem alakítható ki
2.legkisebb telekterület	350 m2
3.legkisebb utcai telekszélesség	12 m
4.beépítési mód	zártsorú
5.legnagyobb beépítettség	60%
6.legkisebb/legnagyobb építménymagasság	utcai épület esetében 4,00 m / 5,00 m (a megengedett legnagyobb értéket az utcai homlokzat magassága külön sem haladhatja meg) udvari épület esetében 2,00 m / 4,50 m (a megengedett legnagyobb értéket oldalsó, vagy hátsó telekhatáron álló épület szomszédos telekre néző homlokzatának magassága külön számítva sem haladhatja meg)
7.legkisebb előkert	0 m, ez egyben a kötelező utcai építési vonal is
8.legkisebb oldalkert	OTÉK szerint ld. 7.§ (2) bekezdést is
9.legkisebb hátsókert	0 m
10.legkisebb zöldfelület	20%

9.2.3 Az „Lk-Á3” jelű építési övezet

(Felső Dunasor, Felszabadulás utca, Szentháromság utca a Bérkocsi utcától északra)

1.telekalakítás	nyeles telek nem alakítható ki
2.legkisebb telekterület	400 m2
3.legkisebb utcai telekszélesség	12 m
4.beépítési mód	zártsorú
5.legnagyobb beépítettség	60%
6.legkisebb/legnagyobb építménymagasság	utcai épület esetében 5,00 m / 6,50 m (a megengedett legnagyobb értéket az utcai homlokzat magassága külön sem haladhatja meg) udvari épület esetében 2,00 m / 4,50 m (a megengedett legnagyobb értéket oldalsó, vagy hátsó telekhatáron álló épület szomszédos telekre néző homlokzatának magassága külön számítva sem haladhatja meg)
7.legkisebb előkert	0 m, ez egyben a kötelező utcai építési vonal is
8.legkisebb oldalkert	OTÉK szerint ld. 7.§ (2) bekezdést is
9.legkisebb hátsókert	0 m
10.legkisebb zöldfelület	20%

9.2.4 Az „Lk-Á4” jelű építési övezet

(Fürdő utcától délre)

1.telekalakítás	nyeles telek nem alakítható ki
2.legkisebb telekterület	900 m2
3.legkisebb utcai telekszélesség	20 m
4.beépítési mód	zártsorú
5.legnagyobb beépítettség	60%
6.legkisebb/legnagyobb építménymagasság	utcai épület esetében 9,00 m / 10,50 m (a megengedett legnagyobb értéket az utcai homlokzat magassága külön sem haladhatja meg) udvari épület esetében 2,00 m / 6,50 m
7.legkisebb előkert	3 m
8.legkisebb oldalkert	OTÉK szerint ld. 7.§ (2) bekezdést is
9.legkisebb hátsókert	5 m
10.legkisebb zöldfelület	20%

9.2.5 Az „Lk-Áá” jelű építési övezet két szomszédos, jelentősen eltérő építménymagasságú építési övezet közti fokozatos átmenet biztosítására

1.telekalakítás	nyeles telek nem alakítható ki
2.legkisebb telekterület	900 m2
3.legkisebb utcai telekszélesség	16 m
4.beépítési mód	zártsorú
5.legnagyobb beépítettség	60%
6.legnagyobb építménymagasság	utcai épület esetében a fokozatos átmenet biztosítására az illeszkedés szabályai szerint határozandó meg udvari épület esetében 4,50 m (a megengedett legnagyobb értéket oldalsó, vagy hátsó telekhatáron álló épület szomszédos telekre néző homlokzatának magassága külön számítva sem haladhatja meg)
7.legkisebb előkert	az utcasoron kialakult állapothoz igazodjon
8.legkisebb oldalkert	OTÉK szerint ld. 7.§ (2) bekezdést is
9.legkisebb hátsókert	0 m
10.legkisebb zöldfelület	20%

9.3 Kisvárosias lakóterület sajátos építési övezetei

9.3.1 ”Lk-okt1” jelű építési övezet – oktatási rendeltetésű építmények sűrű beépítésű területen (Rókus utcai óvoda)

1.legkisebb telekterület	800 m2
2.legkisebb utcai telekszélesség	20 m
3.beépítési mód	zártsorú
4.legnagyobb beépítettség	60%
5.legkisebb/legnagyobb építménymagasság	3,00 m / 5,00 m
6.legkisebb előkert	a kialakult utcaképhez igazodjon
7.legkisebb oldalkert	OTÉK szerint ld. 7.§ (2) bekezdést is
8.legkisebb hátsókert	a kialakult állapothoz igazodjon
9.legkisebb zöldfelület	20%

9.3.2 „Lk-okt2” jelű építési övezet – oktatási rendeltetésű építmények laza beépítésű területen (Park utcai általános iskola és óvoda, Brodarics téri általános iskola és óvoda)

1.legkisebb telekterület	3000 m2
2.beépítési mód	szabadonálló
3.legnagyobb beépítettség	40%
4.legkisebb/legnagyobb építménymagasság	az óvodák esetében 3,00 m / 5,00 m, az általános iskolák esetében 3,00 m / 10,50 m
5.legkisebb előkert	a kialakult utcaképhez igazodjon
6.legkisebb oldalkert	OTÉK szerint
7.legkisebb hátsókert	a kialakult állapothoz igazodjon
8.legkisebb zöldfelület	30%

9.3.3 „Lk-sz” jelű építési övezet – szociális rendeltetésű építmények (Pándy otthon)

1.legkisebb telekterület	3000 m2
2.beépítési mód	szabadonálló
3.legnagyobb beépítettség	40% (a beépítettség számításakor az egy intézményhez tartozó építési telkek területe összevonható)
4.legkisebb/legnagyobb építménymagasság	3,00 m / 10,50 m
5.legkisebb előkert	a kialakult utcaképhez igazodjon
6.legkisebb oldalkert	OTÉK szerint
7.legkisebb hátsókert	a kialakult állapothoz igazodjon
8.legkisebb zöldfelület	min. 40% (a zöldfelületi mutató számításakor az egy intézményhez tartozó építési telkek területe összevonható)

9.3.4 „Lk-t” jelű építési övezet - egyházi építmények (templomok és a hozzájuk tartozó kiszolgáló funkciók)

1.legkisebb telekterület	kialakult
2.beépítési mód	oldalhatáron álló
3.legnagyobb beépítettség	60%
4.legkisebb/legnagyobb építménymagasság	kialakult
5.legkisebb előkert	kialakult
6.legkisebb oldalkert	kialakult
7.legkisebb hátsókert	kialakult
8.legkisebb zöldfelület	20%

9.3.5 „Lk-e1” jelű építési övezet – ellátási (kereskedelem, vendéglátás, szolgáltatás) rendeltetésű építmények elhelyezésére

1.legkisebb telekterület	1500 m2
2.beépítési mód	szabadonálló
3.legnagyobb beépítettség	60%
4.legkisebb/legnagyobb építménymagasság	4,00 m / 6,50 m
5.legkisebb előkert	5 m
6.legkisebb oldalkert	OTÉK szerint
7.legkisebb hátsókert	10 m
8.legkisebb zöldfelület	20%

9.3.6 „Lk-e2” jelű építési övezet – kis telekigényű ellátási (kereskedelem, vendéglátás, szolgáltatás) rendeltetésű építmények elhelyezésére (Liszt Ferenc utca K-i oldal)

1.legkisebb telekterület	300 m2
2.legkisebb utcai telekszélesség	15 m
3.beépítési mód	zártsorú
4.legnagyobb beépítettség	60%
5.legkisebb/legnagyobb építménymagasság	4,00 m / 4,50 m
6.legkisebb előkert	5 m, ez egyben a kötelező utcai építési vonal is
7.legkisebb oldalkert	OTÉK szerint
8.legkisebb hátsókert	6 m
9.legkisebb zöldfelület	20%

9.3.7 „Lk-g” jelű építési övezet – az adott területegységhez tartozó garázstömbök elhelyezésére

1.legkisebb telekterület	60 m2
2.beépítési mód	zártsorú
3.legnagyobb beépítettség	60% (a beépítettség számításakor 100%-nak a szabályozási terven lehatárolt építési övezet területe tekintendő, függetlenül az ezen belüli telekhatároktól)
4.legkisebb/legnagyobb építménymagasság	3,00 m / 3,50 m
5.legkisebb előkert	a kialakult állapothoz igazodjon, ennek hiányában 0 m
6.legkisebb oldalkert	OTÉK szerint
7.legkisebb hátsókert	a kialakult állapothoz igazodjon, ennek hiányában 0 m
8.legkisebb zöldfelület	20% (a zöldfelületi mutató számításakor 100%-nak a szabályozási terven lehatárolt építési övezet területe tekintendő, függetlenül az ezen belüli telekhatároktól)

9.3.8 „Lk-z” jelű övezet – az adott területegységhez tartozó közcélú zöldfelületek elhelyezésére

a) Az övezetben sétaút, pihenőhely, játszóhely, aktív és passzív pihenést szolgáló kerti berendezések helyezhetők el.

b) Az övezetben árusítópavilon kivételével épület nem helyezhető el. Az árusítópavilon kialakítása a 12.§ (2) a) pontja figyelembevételével történjen.

9.3.9 „Lk-kö” jelű övezet – az adott területegységhez tartozó közlekedési célú területek elhelyezésére

Az övezetben gépjármű, kerékpáros és gyalogos közlekedésre alkalmas utak építhetők az ágazati jogszabályokban előírtak figyelembevételével.”

^[115]10. melléklet

TELEKALAKÍTÁSI ÉS BEÉPÍTÉSI ELŐÍRÁSOK KERTVÁROSIAS LAKÓTERÜLETEN

10.1 Az „Lke-K” jelű építési övezetek – kialakult, jellegükben megtartandó utcák

10.1.1 Az „Lke-K1” jelű építési övezet

(kialakult kertvárosias lakóutcák a Mohácsi Jenő utca – Pécsi köz – Liget utca vonalától nyugatra, és a Dobozi Mihály utca – Drágffy János utca – Árpád utca vonalától délre)

1.lakóépületek száma	építési telkenként 1db, legfeljebb 2 lakásos lakóépület építhető
2.telekalakítás	nyeles telek nem alakítható ki
3.legkisebb telekterület	a kialakult telekstruktúrához igazodjon
4.legkisebb utcai telekszélesség	16 m
5.beépítési mód	kialakult (oldalhatáron álló, szabadonálló, ikres)
6.legnagyobb beépítettség	30%
7.legkisebb/legnagyobb építménymagasság	utcai épület esetében 3,50 m / 4,50 m (ezen belül az utcai homlokzat magassága a kialakult utcaképhez igazodjon) udvari épület esetében 2,00 m / 4,50 m
8.legkisebb előkert	a kialakult utcaképhez igazodjon
9.legkisebb oldalkert	OTÉK szerint
10.legkisebb hátsókert	a kialakult állapothoz igazodjon
11.legkisebb zöldfelület	50%

10.1.2 Az „Lke-K2” jelű építési övezet

(Kinizsi utca K-i oldal)

1.telekalakítás	nyeles telek nem alakítható ki
2.legkisebb telekterület	1200 m2
3.legkisebb utcai telekszélesség	25 m
4.beépítési mód	szabadonálló
5.legnagyobb beépítettség	30%
6.legkisebb/legnagyobb építménymagasság	utcai épület esetében 5,50 m / 6,50 m (ezen belül az utcai homlokzat magassága a kialakult utcaképhez igazodjon) udvari épület esetében 2,00 m / 4,50 m
7.legkisebb előkert	a kialakult utcaképhez igazodjon
8.legkisebb oldalkert	OTÉK szerint
9.legkisebb hátsókert	a kialakult állapothoz igazodjon
10.legkisebb zöldfelület	50%

10.1.3 Az „Lke-K3” jelű építési övezet

(A Szőlőhegy kialakult lakóutcái)

1.lakóépületek száma	építési telkenként 1db, legfeljebb 2 lakásos lakóépület építhető
2.telekalakítás	nyeles telek nem alakítható ki
3.legkisebb telekterület	720 m2
4.legkisebb utcai telekszélesség	14 m
5.beépítési mód	oldalhatáron álló
6.legnagyobb beépítettség	30%
7.legkisebb/legnagyobb építménymagasság	utcai épület esetében 3,50 m / 4,50 m (ezen belül a lejtő felőli homlokzat magassága legfeljebb 5,50 m lehet) udvari épület esetében 2,00 m / 4,50 m
8.legkisebb előkert	a kialakult utcaképhez igazodjon
9.legkisebb oldalkert	OTÉK szerint
10.legkisebb hátsókert	a kialakult állapothoz igazodjon
11.legkisebb zöldfelület	50%

10.2 Az „Lke-” jelű építési övezetek – új beépítésű utcák

10.2.1 Az „Lke-1” jelű építési övezet

(Liszt Ferenc utca Ny-i oldala, Déli lakópark)

1.lakásszám	építési telkenként legfeljebb 4 db, egy épületben elhelyezve
2.telekalakítás	nyeles telek nem alakítható ki, az elfogadás időpontjáig lakóterületként kialakított terület telekstruktúrája megtartandó
3.legkisebb/legnagyobb telekterület	720 m2 / 1200 m2
4.legkisebb utcai telekszélesség	18 m
5.beépítési mód	oldalhatáron álló
6.legnagyobb beépítettség	30%
7.legkisebb/legnagyobb építménymagasság	utcai épület esetében 3,50 m / 5,50 m (a megengedett legnagyobb értéket az utcai homlokzat magassága külön sem haladhatja meg) udvari épület esetében 2,00 m / 4,50 m
8.legkisebb előkert	5 m, ez egyben a kötelező utcai építési vonal is saroktelkek esetében a hosszabbik telekhatár felől 3 m
9.legkisebb oldalkert	OTÉK szerint
10.legkisebb hátsókert	10 m
11.legkisebb zöldfelület	50% (a Déli lakópark területén a 400 m2 feletti ingatlanrészt kert művelési ágba kell sorolni, ahol biztosítani kell a termőföldként való hasznosítást)

10.2.2 Az „Lke-2” jelű építési övezet

(Liszt Ferenc utca Ny-i oldala, Déli lakópark)

1.lakásszám	építési telkenként legfeljebb 2 db, egy épületben elhelyezve
2.telekalakítás	nyeles telek nem alakítható ki, az elfogadás időpontjáig lakóterületként kialakított terület telekstruktúrája megtartandó
3.legkisebb/legnagyobb telekterület	720 m2 / 1200 m2
4.legkisebb utcai telekszélesség	18 m
5.beépítési mód	oldalhatáron álló
6.legnagyobb beépítettség	30%, de legfeljebb 300 m2
7.legkisebb/legnagyobb építménymagasság	utcai épület esetében 3,20 m / 5,00 m (a megengedett legnagyobb értéket az utcai homlokzat magassága külön sem haladhatja meg) udvari épület esetében 2,00 m / 4,00 m
8.legkisebb előkert	5 m, saroktelkek esetében a hosszabbik telekhatár felől 3 m
9.legkisebb oldalkert	6 m
10.legkisebb hátsókert	10 m
11.legkisebb zöldfelület	50% (a Déli lakópark területén a 400 m2 feletti ingatlanrészt kert művelési ágba kell sorolni, ahol biztosítani kell a termőföldként való hasznosítást)

10.2.3 Az „Lke-3” jelű építési övezet

(Déli lakópark)

1.lakásszám	építési telkenként legfeljebb 2 db, egy épületben elhelyezve
2.telekalakítás	nyeles telek nem alakítható ki, az elfogadás időpontjáig lakóterületként kialakított terület telekstruktúrája megtartandó
3.legkisebb/legnagyobb telekterület	720 m2 / 1200 m2
4.legkisebb utcai telekszélesség	14,5 m
5.beépítési mód	szabadonálló (Ahol az övezeti határon lévő építési telek mellett a szomszédos övezet építési telkének oldalkertje van, az épületek az övezeti határt jelentő telekhatárra, oldalhatáron állóan is elhelyezhetők.)
6.legnagyobb beépítettség	30%, de legfeljebb 300 m2
7.legkisebb/legnagyobb építménymagasság	utcai épület esetében 3,20 m / 5,00 m (a megengedett legnagyobb értéket az utcai homlokzat magassága külön sem haladhatja meg) udvari épület esetében 2,00 m / 4,00 m
8.legkisebb előkert	5 m
9.legkisebb oldalkert	3 m, oldalhatáron álló épület esetén 5 m
10.legkisebb hátsókert	10 m
11.legkisebb zöldfelület	50% (a Déli lakópark területén a 400 m2 feletti ingatlanrészt kert művelési ágba kell sorolni, ahol biztosítani kell a termőföldként való hasznosítást)

10.2.4 Az „Lke-4” jelű építési övezet

(Sirály utcától délre kialakuló utcák)

1.lakásszám	építési telkenként legfeljebb 2 db, egy épületben elhelyezve
2.telekalakítás	nyeles telek nem alakítható ki
3.legkisebb telekterület	800 m2
4.legkisebb utcai telekszélesség	16 m
5.beépítési mód	oldalhatáron álló
6.legnagyobb beépítettség	30%
7.legkisebb/legnagyobb építménymagasság	utcai épület esetében 3,50 m / 4,50 m (a megengedett legnagyobb értéket az utcai homlokzat magassága külön sem haladhatja meg) udvari épület esetében 2,00 m / 4,50 m
8.legkisebb előkert	5 m, ez egyben a kötelező utcai építési vonal is saroktelkek esetében a hosszabbik telekhatár felől 3 m
9.legkisebb oldalkert	OTÉK szerint
10.legkisebb hátsókert	6 m
11.legkisebb zöldfelület	50%

10.2.5 Az „Lke-5” jelű építési övezet

(A Szőlőhegy új beépítésű utcái)

1.lakásszám	építési telkenként legfeljebb 2 db, egy épületben elhelyezve
2.telekalakítás	nyeles telek nem alakítható ki
3.legkisebb telekterület	800 m2
4.legkisebb utcai telekszélesség	18 m
5.beépítési mód	oldalhatáron álló
6.legnagyobb beépítettség	30%
7.legkisebb/legnagyobb építménymagasság	utcai épület esetében 4,00 m / 4,50 m (a lejtő felőli homlokzat magassága legfeljebb 5,50 m) udvari épület esetében 2,00 m / 4,50 m
8.legkisebb előkert	5 m, az utcai építési vonal az utcai telekhatártól számított legfeljebb 8 m-re lehet saroktelkek esetében a hosszabbik telekhatár felől 3 m
9.legkisebb oldalkert	OTÉK szerint
10.legkisebb hátsókert	10 m
11.legkisebb zöldfelület	50%

10.3 Kertvárosias lakóterület sajátos építési övezetei

10.3.1 „Lke-e” jelű építési övezet – nagyobb telekigényű ellátási (kereskedelem, vendéglátás, szolgáltatás) rendeltetésű építmények elhelyezésére (Liszt Ferenc utca D-i kapu)

1.legkisebb telekterület	900 m2
2.legkisebb utcai telekszélesség	20 m
3.beépítési mód	szabadon álló
4.legnagyobb beépítettség	30%
5.legkisebb/legnagyobb építménymagasság	3,50 m / 5,50 m
6.legkisebb előkert	5 m
7.legkisebb oldalkert	OTÉK szerint
8.legkisebb hátsókert	6 m
9.legkisebb zöldfelület	50%

10.3.2 „Lke-kö” jelű övezet – az adott területegységhez tartozó közlekedési célú területek elhelyezésére

Az övezetben gépjármű, kerékpáros és gyalogos közlekedésre alkalmas utak építhetők az ágazati jogszabályokban előírtak figyelembevételével.

^[116]11. melléklet

TELEKALAKÍTÁSI ÉS BEÉPÍTÉSI ELŐÍRÁSOK FALUSIAS LAKÓTERÜLETEN

11.1 Az „Lf-K” jelű építési övezet

1.lakóépületek száma	építési telkenként 1db, legfeljebb 2 lakásos lakóépület építhető
2.telekalakítás	nyeles telek nem alakítható ki
3.legkisebb telekterület	720 m2
4.legkisebb utcai telekszélesség	16 m
5.beépítési mód	oldalhatáron álló
6.legnagyobb beépítettség	30%
7.legkisebb/legnagyobb építménymagasság	utcai épület esetében 3,50 m / 4,50 m (ezen belül az utcai homlokzat magassága a kialakult utcaképhez igazodjon) udvari épület esetében 2,00 m / 4,50 m
8.legkisebb előkert	a kialakult utcaképhez igazodjon, ennek hiányában kiszolgáló út felől 5 m (ez egyben a kötelező utcai építési vonal is) gyűjtőút felől 10 m
9.legkisebb oldalkert	OTÉK szerint
10.legkisebb hátsókert	OTÉK szerint
11.legkisebb zöldfelület	40%

11.2 Az „Lf-1” jelű építési övezet

1.lakóépületek száma	építési telkenként 1db, legfeljebb 2 lakásos lakóépület építhető
2.telekalakítás	nyeles telek nem alakítható ki
3.legkisebb telekterület	900 m2
4.legkisebb utcai telekszélesség	20 m
5.beépítési mód	szabadonálló
6.legnagyobb beépítettség	30%
7.legkisebb/legnagyobb építménymagasság	utcai épület esetében 3,50 m / 4,50 m (a megengedett legnagyobb értéket az utcai homlokzat magassága külön sem haladhatja meg) udvari épület esetében 2,00 m / 4,50 m
8.legkisebb előkert	10 m
9.legkisebb oldalkert	OTÉK szerint
10.legkisebb hátsókert	6 m
11.legkisebb zöldfelület	40%

11.3 Az „Lf-okt” jelű építési övezet

1.legkisebb telekterület	1500 m2
2.legkisebb utcai telekszélesség	30 m
3.beépítési mód	szabadonálló
4.legnagyobb beépítettség	30%
5.legkisebb/legnagyobb építménymagasság	2,50 m / 5,50 m, tornacsarnok esetében 10,50 m
6.legkisebb előkert	5 m
7.legkisebb oldalkert	OTÉK szerint
8.legkisebb hátsókert	6 m
9.legkisebb zöldfelület	40%

^[117]12. melléklet

TELEKALAKÍTÁSI ÉS BEÉPÍTÉSI ELŐÍRÁSOK TELEPÜLÉSKÖZPONT VEGYES TERÜLETEN

12.1 A „Vt-1” jelű építési övezet

(Szentháromság utca déli szakasz, kompkikötő környéke)

1.legkisebb telekterület	400 m2
2.legkisebb utcai telekszélesség	12 m
3.beépítési mód	zártsorú
4.legnagyobb beépítettség	80%
5.legkisebb/legnagyobb építménymagasság	utcai épület esetében 5,50 m / 6,50 m, a Püspöktemplom műemléki környezetében 4,50 m (a megengedett legnagyobb értéket az utcai homlokzat magassága külön sem haladhatja meg) udvari épület esetében 2,00 m / 5,50 m
6.legkisebb előkert	0 m, ez egyben a kötelező utcai építési vonal is
7.legkisebb oldalkert	OTÉK szerint ld. 7.§ (2) bekezdést is
8.legkisebb hátsókert	0 m
9.legkisebb zöldfelület	10%

12.2 A „Vt-K1” jelű építési övezet

(Kossuth Lajos utca – Ady Endre utca – Szepessy tér tömb)

1.legkisebb telekterület	400 m2
2.legkisebb utcai telekszélesség	12 m
3.beépítési mód	kialakult (zártsorú, szabadonálló)
4.legnagyobb beépítettség	80%
5.legkisebb/legnagyobb építménymagasság	utcai épület esetében 5,00 m / 6,00 m (a megengedett legnagyobb értéket az utcai homlokzat magassága külön sem haladhatja meg) udvari épület esetében 2,00 m / 5,50 m
6.legkisebb előkert	szabályozási terv szerint, az ott nem jelölt esetekben az utcasoron kialakult állapothoz igazodjon
7.legkisebb oldalkert	OTÉK szerint
8.legkisebb hátsókert	0 m
9.legkisebb zöldfelület	10%

12.3 A „Vt-2” jelű építési övezet

(Dózsa György utca a Bakács utcáig, Eötvös utca D-i oldal, Szent János utca K-i oldal)

1.legkisebb telekterület	550 m2
2.legkisebb utcai telekszélesség	16 m
3.beépítési mód	zártsorú
4.legnagyobb beépítettség	80%
5.legkisebb/legnagyobb építménymagasság	utcai épület esetében 7,00 m / 8,00 m (a megengedett legnagyobb értéket az utcai homlokzat magassága külön sem haladhatja meg) udvari épület esetében 2,00 m / 7,00 m
6.legkisebb előkert	szabályozási terv szerint, ennek hiányában 0 m, ami egyben a kötelező utcai építési vonal is
7.legkisebb oldalkert	OTÉK szerint ld. 7.§ (2) bekezdést is
8.legkisebb hátsókert	0 m
9.legkisebb zöldfelület	10%

12.4 A „Vt-3” jelű építési övezet

(Dózsa György utca a Bakács utcától K-re, Szabadság utca a Táncsics utca és a Vörösmarty utca között, Szentháromság utca – Szabadság utca sarok)

1.legkisebb telekterület	550 m2
2.legkisebb utcai telekszélesség	20 m
3.beépítési mód	zártsorú
4.legnagyobb beépítettség	80%
5.legkisebb/legnagyobb építménymagasság	utcai épület esetében 10,00 m / 11,00 m (a megengedett legnagyobb értéket az utcai homlokzat magassága külön sem haladhatja meg) udvari épület esetében 2,00 m / 7,00 m
6.legkisebb előkert	0 m, ez egyben a kötelező utcai építési vonal is
7.legkisebb oldalkert	OTÉK szerint ld. 7.§ (2) bekezdést is
8.legkisebb hátsókert	0 m
9.legkisebb zöldfelület	10%

12.5 A „Vt-4” jelű építési övezet

(a sétálóutca)

1.legkisebb telekterület	550 m2
2.legkisebb utcai telekszélesség	16 m
3.beépítési mód	zártsorú
4.legnagyobb beépítettség	80%
5.legkisebb/legnagyobb építménymagasság	utcai épület esetében 8,00 m / 9,00 m (a megengedett legnagyobb értéket az utcai homlokzat magassága külön sem haladhatja meg) udvari épület esetében 2,00 m / 7,00 m
6.legkisebb előkert	0 m, ez egyben a kötelező utcai építési vonal is
7.legkisebb oldalkert	OTÉK szerint ld. 7.§ (2) bekezdést is
8.legkisebb hátsókert	0 m
9.legkisebb zöldfelület	10%

12.6 A „Vt-5” jelű építési övezet – az Eötvös utca északi oldala

1.legkisebb telekterület	550 m2
2.legkisebb utcai telekszélesség	20 m
3.beépítési mód	zártsorú
4.legnagyobb beépítettség	80%
5.legkisebb/legnagyobb építménymagasság	egyedi szabályozás az önkormányzati főépítész szakvéleményének figyelembevételével a következők szerint: 1217/1-2, 1192 hrsz. 7,00 m / 8,00 m 1193-1196 hrsz. 6,00 m / 7,00 m 1197 hrsz. 7,00 m / 8,00 m 1198 hrsz. 9,00 m / 10,00 m 1199- 1200 hrsz. 7,00 m / 8,00 m 1201 hrsz. (könyvtár) 10,00 m / 11,00 m 1202-1203 hrsz. 7,00 m / 8,00 m (a megengedett legnagyobb értéket az utcai homlokzat magassága külön sem haladhatja meg)
6.legkisebb előkert	0 m, ez egyben a kötelező utcai építési vonal is
7.legkisebb oldalkert	OTÉK szerint ld. 7.§ (2) bekezdést is
8.legkisebb hátsókert	0 m
9.legkisebb zöldfelület	10%

12.7 Településközpont vegyes terület sajátos építési övezetei

12.7.1 „Vt-okt” jelű építési övezet – oktatási-művelődési rendeltetésű építmények

(Kisfaludy K. Gimnázium, Radnóti M. Szakközépiskola, Széchenyi I. Műv. Központ, Schneider L. Művészeti Iskola, Boldog Gizella Kat. Ált. Isk., Fogyatékosok Ált. iskolája, Eötvös utcai óvoda)

1.legkisebb telekterület	3000 m2
2.beépítési mód	zártsorú
3.legnagyobb beépítettség	50%
4.legkisebb/legnagyobb építménymagasság	3,00 m / 8,00 m, tornacsarnok esetében / 10,50 m
5.legkisebb előkert	a kialakult utcaképhez igazodjon
6.legkisebb oldalkert	OTÉK szerint
7.legkisebb hátsókert	a kialakult állapothoz igazodjon
8.legkisebb zöldfelület	30%

12.7.2 „Vt-eü” jelű építési övezet – egészségügyi rendeltetésű építmények elhelyezésére

1.legkisebb telekterület	2000 m2
2.beépítési mód	zártsorú
3.legnagyobb beépítettség	50%
4.legkisebb/legnagyobb építménymagasság	kialakult (tetőtér beépítés, emelet ráépítés az önkormányzati főépítész és az örökségvédelmi hatóság előzetes szakvéleménye figyelembevételével engedélyezhető)
5.legkisebb előkert	a kialakult utcaképhez igazodjon
6.legkisebb oldalkert	OTÉK szerint
7.legkisebb hátsókert	a kialakult állapothoz igazodjon
8.legkisebb zöldfelület	30%

12.7.3 „Vt-sz” jelű építési övezet – szociális rendeltetésű építmények elhelyezésére (Idősek otthona - Gólya utcai)

1.legkisebb telekterület	3000 m2
2.beépítési mód	zártsorú
3.legnagyobb beépítettség	60%
4.legkisebb/legnagyobb építménymagasság	utcai épület esetében 4,50 m / 5,50 m udvari épület esetében 2,50 m / 7,00 m
5.legkisebb előkert	a kialakult utcaképhez igazodjon
6.legkisebb oldalkert	OTÉK szerint
7.legkisebb hátsókert	7 m
8.legkisebb zöldfelület	20%

12.7.4 „Vt-p” jelű építési övezet – piactér és építményei elhelyezésére szolgáló, a nyitva tartás és az árufeltöltés időszakára korlátozott használatú közterület

1.legkisebb telekterület	100 m2
2.beépítési mód	zártsorú
3.legnagyobb beépítettség	80%
4.legnagyobb építménymagasság	a Városház és a Jókai utcák felől az utcai telekhatártól számított 12 m-es sávban 7,00 m a belső területen vásárcsarnok esetében 8,50 m egyéb építmények esetében 5,00 m
5.legkisebb előkert	0 m
6.legkisebb oldalkert	OTÉK szerint
7.legkisebb hátsókert	0 m
8.legkisebb zöldfelület	10%, a belső zöldfelületek kialakítása szaktervező bevonásával történhet

12.7.5 „Vt-vh” jelű építési övezet – városháza

legkisebb telekterület	kialakult, megtartandó
beépítési mód	zártsorú
legnagyobb beépítettség	80%
legkisebb/legnagyobb építménymagasság	kialakult, megtartandó
előkert	0 m
oldalkert	OTÉK szerint
hátsókert	0 m
zöldfelületi mutató	min. 10%

12.7.6 „Vt-t” jelű építési övezet - egyházi építmények (templomok)

1.legkisebb telekterület	kialakult
2.beépítési mód	kialakult
3.legnagyobb beépítettség	kialakult
4.legkisebb/legnagyobb építménymagasság	kialakult, harangtorony építhető
5.legkisebb előkert	kialakult
6.legkisebb oldalkert	kialakult
7.legkisebb hátsókert	kialakult
8.legkisebb zöldfelület	kialakult

12.7.7 ”Vt-sgy” jelű építési övezet – Selyemgyár

1.sajátos rendeltetés	funkcióváltás közösségi rendeltetésű intézményi célra
2.legkisebb telekterület	a szabályozási terven jelölt telekalakítás hajtható végre
3.beépítési mód	zártsorú
4.legnagyobb beépítettség	80%
5.legnagyobb építménymagasság	8,00 m
6.legkisebb előkert	0 m
7.legkisebb oldalkert	OTÉK szerint
8.legkisebb hátsókert	0 m
9.legkisebb zöldfelület	10%, a belső zöldfelületek kialakítása szaktervező bevonásával történhet

12.8 A „Vt-6” jelű építési övezet

(Bári út É-i oldal kialakult beépítésű utcái)

a) nyeles telek nem alakítható ki

b) legkisebb telekterület 720 m2

c) legkisebb utcai telekszélesség 14 m

d) beépítési mód oldalhatáron álló

e) legnagyobb beépítettség 40%

f) legnagyobb építménymagasság 4,50 m (ezen belül a lejtő felőli homlokzat magassága legfeljebb 5,50 m)

g) legkisebb előkert a kialakult utcaképhez igazodjon

h) legkisebb oldalkert OTÉK szerint

i) legkisebb hátsókert a kialakult állapothoz igazodjon

j) legkisebb zöldfelület 40%

12.9 A „Vt-7” jelű építési övezet

(Bári út É-i oldal új beépítésű utcái)

a) nyeles telek nem alakítható ki

b) legkisebb telekterület 800 m2

c) legkisebb utcai telekszélesség 18 m

d) beépítési mód oldalhatáron álló

e) legnagyobb beépítettség 30%

f) legnagyobb építménymagasság 4,50 m (ezen belül a lejtő felőli homlokzat magassága legfeljebb 5,50 m)

g) legkisebb előkert 5 m, az utcai építési vonal az utcai telekhatártól számított legfeljebb 8 m-re lehet, saroktelkek esetében a hosszabbik telekhatár felől 3 m

hh) legkisebb oldalkert OTÉK szerint

i) legkisebb hátsókert 10 m

j) legkisebb zöldfelület 50%

12.10 A „Vt-8” jelű építési övezet

(Bári út D-i oldal)

a) legkisebb telekterület 400 m2

b) legkisebb utcai telekszélesség 10 m

c) beépítési mód oldalhatáron álló

d) legnagyobb beépítettség 60%

e) legnagyobb építménymagasság 5,00 m

f) legkisebb előkert a kialakult utcaképhez igazodjon

g) legkisebb oldalkert OTÉK szerint

h) legkisebb hátsókert a kialakult utcaképhez igazodjon

i) legkisebb zöldfelület 20%.

12.11 „Vt-kö” jelű övezet – az adott területegységhez tartozó közlekedési célú területek elhelyezésére

Az övezetben gépjármű, kerékpáros és gyalogos közlekedésre alkalmas utak és parkolók építhetők az ágazati jogszabályokban előírtak figyelembevételével. Az övezetben a Busójárás helyszíneként rendezvénytér kialakítható. A zöldfelületek kialakítása kertépítész szaktervező bevonásával történhet.

^[118]13. melléklet

TELEKALAKÍTÁSI ÉS BEÉPÍTÉSI ELŐÍRÁSOK KERESKEDELMI, SZOLGÁLTATÓ GAZDASÁGI TERÜLETEN

13.1 „Gksz-1” jelű építési övezet – a városi szövetbe ékelődött területek

1.legkisebb telekterület	900 m2
2.legkisebb utcai telekszélesség	30 m
3.beépítési mód	oldalhatáron álló
4.legnagyobb beépítettség	60%
5.legkisebb/legnagyobb építménymagasság	2,50 m / 7,50 m
6.legkisebb előkert	a kialakult állapothoz igazodjon
7.legkisebb oldalkert	OTÉK szerint
8.legkisebb hátsókert	a kialakult állapothoz igazodjon
9.legkisebb zöldfelület	20%
10.közterület felőli kerítés	épített jellegű, 1,8-2,0 m magas kerítés

13.2 „Gksz-2” jelű építési övezet

1.legkisebb telekterület	900 m2
2.legkisebb utcai telekszélesség	30 m
3.beépítési mód	szabadonálló
4.legnagyobb beépítettség	60%
5.legkisebb/legnagyobb építménymagasság	2,50 m / 7,50 m
6.legkisebb előkert	a kialakult állapothoz igazodjon, ennek hiányában 5 m
7.legkisebb oldalkert	a kialakult állapothoz igazodjon, ennek hiányában 6 m
8.legkisebb hátsókert	a kialakult állapothoz igazodjon, ennek hiányában 8 m, lakóterülettel szomszédos építési telken 15 m
9.legkisebb zöldfelület	20%
10.közterület felőli kerítés	épített jellegű, 1,8-2,0 m magas kerítés

13.3 „Gksz-3” jelű építési övezet – a Bári út É-i oldala

1.legkisebb telekterület	900 m2
2.legkisebb utcai telekszélesség	20 m
3.beépítési mód	szabadonálló
4.legnagyobb beépítettség	60%
5.legkisebb/legnagyobb építménymagasság	2,50 m / 5,00 m
6.legkisebb előkert	5 m
7.legkisebb oldalkert	4 m
8.legkisebb hátsókert	6 m
9.legkisebb zöldfelület	20%
10.közterület felőli kerítés	épített jellegű, 1,8-2,0 m magas kerítés

13.4 „Gksz-4” jelű építési övezet – a Pécsi út bevezető szakaszának D-i oldala

1.legkisebb telekterület	1500 m2
2.legkisebb utcai telekszélesség	30 m
3.beépítési mód	szabadonálló
4.legnagyobb beépítettség	50%
5.legkisebb/legnagyobb építménymagasság	3,50 m / 8,00 m
6.legkisebb előkert	10 m
7.legkisebb oldalkert	10 m
8.legkisebb hátsókert	10 m
9.legkisebb zöldfelület	20%
10.közterület felőli kerítés	épített jellegű, 1,8-2,0 m magas kerítés

13.5 „Gksz-u” jelű övezet a terület belső feltárását szolgáló, közforgalom számára megnyitott magánutak számára

Az utak kialakítása a külön jogszabályban és szabványokban rögzített előírások szerint történhet.

^[119]14. melléklet

TELEKALAKÍTÁSI ÉS BEÉPÍTÉSI ELŐÍRÁSOK IPARI GAZDASÁGI TERÜLETEN

14.1 „Gip-E” jelű építési övezet – egyéb ipari terület

1.legkisebb telekterület	900 m2
2.legkisebb utcai telekszélesség	30 m
3.beépítési mód	szabadonálló
4.legnagyobb beépítettség	50%
5.legkisebb/legnagyobb építménymagasság	10,50 m
6.legkisebb előkert	a kialakult állapothoz igazodjon, ennek hiányában 5 m
7.legkisebb oldalkert	6 m
8.legkisebb hátsókert	6 m
9.legkisebb zöldfelület	25%
10.közterület felőli kerítés	épített jellegű, 1,8 –2,0 m magas kerítés

14.2 A „Gip-EK” jelű építési övezet – az Öntöde területe

a) legkisebb telekterület 2500 m2

b) legkisebb utcai telekszélesség 20 m

c) beépítési mód zártsorú

d) legnagyobb beépítettség 50%

e) legnagyobb építménymagasság utcai épület esetében 6,50 m (ezen belül az utcai homlokzat magassága a kialakult utcaképhez igazodjon), udvari épület esetében 8,50 m

f) legkisebb előkert 0 m, a Kossuth Lajos utca felől a kötelező építési vonal az utcai telekhatár

g) legkisebb oldalkert OTÉK szerint

h) legkisebb hátsókert 0 m

i) zöldfelületi mutató min. 25%

j) közterület felőli kerítés épített jellegű, tömör, 1,7-2,4 m magas legyen.

^[120]15. melléklet

TELEKALAKÍTÁSI ÉS BEÉPÍTÉSI ELŐÍRÁSOK HÉTVÉGI HÁZAS TERÜLETEN

15.1 Az „Üh-1” jelű építési övezet - Cselehegy

1.telekalakítás	nyeles telek nem alakítható ki
2.legkisebb telekterület	650 m2
3.legkisebb utcai telekszélesség	20 m
4.beépítési mód	szabadonálló
5.legnagyobb beépítettség	20%
6.legkisebb/legnagyobb építménymagasság	2,50 m / 4,50 m (ezen belül a lejtő felőli homlokzat magassága legfeljebb 5,50 m lehet)
7.legkisebb előkert	a kialakult utcaképhez igazodjon
8.legkisebb oldalkert	OTÉK szerint
9.legkisebb hátsókert	a kialakult utcaképhez igazodjon
10.legkisebb zöldfelület	60%

15.2 Az „Üh-2” jelű építési övezet – Cselevölgy, Dunapart

1.telekalakítás	nyeles telek nem alakítható ki
2.legkisebb telekterület	550 m2
3.legkisebb utcai telekszélesség	16 m
4.beépítési mód	szabadonálló
5.legnagyobb beépítettség	20%
6.legkisebb/legnagyobb építménymagasság	2,50 m / 4,50 m
7.legkisebb előkert	a kialakult utcaképhez igazodjon
8.legkisebb oldalkert	OTÉK szerint
9.legkisebb hátsókert	a kialakult utcaképhez igazodjon
10.legkisebb zöldfelület	60%

^[121]16. melléklet

TELEKALAKÍTÁSI ÉS BEÉPÍTÉSI ELŐÍRÁSOK KÜLÖNLEGES BEÉPÍTÉSRE SZÁNT TERÜLETEN

16.1 A „Kte” jelű különleges területek temetkezési célra

1.közművesítettség	legalább részleges közművesítettség
2.legkisebb telekterület	8000 m2
3.beépítési mód	szabadonálló
4.legnagyobb beépítettség	20%
5.legnagyobb építménymagasság	4,50 m sajátos funkciójú építmény – pl. harangtorony – esetén 15 m
6.legkisebb előkert	a kialakult utcaképhez igazodjon
7.legkisebb oldalkert	OTÉK szerint
8.legkisebb hátsókert	20 m
9.legkisebb zöldfelület	min. 40% a terület még fel nem használt részein az előfásítást, az utak, parcellák előzetes kialakítását kertépítészeti tervek alapján el kell végezni
10.utcai kerítés	épített jellegű, tömör, hagyományos anyagú és díszítésű, legfeljebb 2,0 m magas kerítés

16.2 A „Ksp” jelű különleges terület sportolási célra

1.közművesítettség	teljes közművesítettség
2.legkisebb telekterület	8000 m2
3.beépítési mód	szabadonálló
4.legnagyobb beépítettség	10%
5.legkisebb/legnagyobb építménymagasság	3,00 m / 7,50 m
6.legkisebb előkert	10 m
7.legkisebb oldalkert	10 m
8.legkisebb hátsókert	10 m
9.legkisebb zöldfelület	60% Az oldalsó és hátsó telekhatárok mellé legalább 2 sor, őshonos, vagy honos fajokból álló takaró fásítás telepítendő és tartandó fenn.

16.3 A „Kke” jelű különleges terület nagykiterjedésű kereskedelmi, szolgáltató létesítmények elhelyezése céljára

1.közművesítettség	teljes közművesítettség
2.legkisebb telekterület	1500 m2
3.beépítési mód	oldalhatáron álló
4.legnagyobb beépítettség	40%
5.legkisebb/legnagyobb építménymagasság	3,50 m / 8,00 m
6.legkisebb előkert	10 m
7.legkisebb oldalkert	OTÉK szerint
8.legkisebb hátsókert	10 m
9.legkisebb zöldfelület	40% A belső zöldfelületek kialakítása tervezői jogosultsággal rendelkező kertépítész által készített szakterv alapján történjen. A belső zöldfelületek legalább 40%-át őshonos, vagy honos fafajokkal fásítani kell.
10.utcai kerítés	épített jellegű, legfeljebb 2,0 m magas legyen
11.parkoló kialakítása	legfeljebb 4 gépkocsi-állásonként 1 db közepes termetű fa ültetendő

16.4 A „Kre” jelű különleges terület rekreációs célra

1.közművesítettség	teljes közművesítettség
2.legkisebb telekterület	4000 m2
3.beépítési mód	zártsorú
4.legnagyobb beépítettség	40%
5.legkisebb/legnagyobb építménymagasság	2,50 m / 8,50 m, sportcsarnok esetén 10,50 m
6.legkisebb előkert	0 m
7.legkisebb oldalkert	OTÉK szerint
8.legkisebb hátsókert	0 m
9.legkisebb zöldfelület	40% A szabályozási terven jelölt telekhatárok mellett az ott jelölt szélességű, háromszintű növényállomány telepítendő és tartandó fenn.

16.5 A „Khu” jelű különleges területek hulladékgazdálkodási célra

1.közművesítettség	részleges közművesítettség
2.legkisebb telekterület	5000 m2
3.beépítési mód	szabadonálló
4.legnagyobb beépítettség	10%
5.legkisebb/legnagyobb építménymagasság	3,00 m / 7,50 m, technológiai jellegű építmény esetén max. 30 m
5.legkisebb előkert	0 m Az építmények portaépület, mérlegház és kerékpártároló kivételével a közterületi határvonalaktól legalább 10 m-re építendők
6.legkisebb oldalkert	10 m
7.legkisebb hátsókert	10 m
8.legkisebb zöldfelület	40% A terület telekhatárai mentén a jelen rendelet 36.§-ban részletezett beültetési kötelezettség alapján, a városi főkertész szakvéleményének figyelembevételével legalább 10 m széles, három lombkorona-szintű, őshonos, vagy honos fafajokból álló védőfásítás telepítendő és tartandó fenn.
9.utcai kerítés	épített jellegű, tömör, vagy növényzettel befuttatott áttört, legalább 1,80 m magas kerítés építendő

16.6 A „Kap” jelű különleges terület egyes közlekedési létesítmények elhelyezése céljára – autóbusz pályaudvar

1.közművesítettség	teljes közművesítettség
2.legkisebb telekterület	kialakult
3.beépítési mód	kialakult
4.legnagyobb beépítettség	kialakult
5.legkisebb/legnagyobb építménymagasság	3,00 m / 7,50 m
6.legkisebb előkert	0 m
7.legkisebb oldalkert	OTÉK szerint
8.legkisebb hátsókert	0 m
9.legkisebb zöldfelület	kialakult

16.7 A „Kmü” jelű különleges terület egyes mezőgazdasági üzemi létesítmények elhelyezése céljára

1.közművesítettség	legalább részleges közművesítettség
2.legkisebb telekterület	3000 m2
3.legkisebb utcai telekszélesség	30 m
4.beépítési mód	szabadonálló
5.legnagyobb beépítettség	40%
6.legkisebb/legnagyobb építménymagasság	2,50 m / 10,50 m, technológiai jellegű építmény esetén max. 30 m
7.legkisebb előkert	0 m Az építmények portaépület, mérlegház és kerékpártároló kivételével a közterületi határvonalaktól legalább 10 m-re építendők
8.legkisebb oldalkert	10 m
9.legkisebb hátsókert	10 m
10.legkisebb zöldfelület	40%
11.építési telken belüli zöldfelületek kialakítása	A 36.§ szerinti beültetési kötelezettség szerint az építési telkek telekhatárai mellett három lombkorona-szintű (gyep + 40 db cserje / 150 m2 + 1 db nagy lombkoronájú fa / 150 m2) növényzet telepítendő és tartandó fenn. Ugyancsak a 36.§ szerinti beültetési kötelezettség vonatkozik az építési telkek belső növényesítésére, ami szaktervező által készített kertépítészeti terv alapján történhet. A belső zöldfelületek legalább 50%-át őshonos, vagy honos fafajokkal fásítani kell. Fapótlásként a kivágott fa 1 m magasságban mért törzs-körméretének 3x-ával egyező összméretű fák ültethetők. A telepítendő növényzet kiválasztása a városi főkertész szakvéleményének figyelembevételével történjen.
12.közterület felőli kerítés	épített jellegű, 1,8-2,0 m magas kerítés

16.8 A „Kmü-1” jelű különleges terület egyes, a szomszédos lakófunkciót nem zavaró mezőgazdasági üzemi létesítmények elhelyezése céljára

a) legkisebb telekterület 1500 m2

b) legkisebb utcai telekszélesség 20 m

c) beépítési mód szabadon álló

d) legnagyobb beépítettség 40%

e) legnagyobb építménymagasság 7,50 m

f) legkisebb előkert 5 m

g) legkisebb oldalkert 8 m

h) legkisebb hátsókert 10 m

i) zöldfelületi mutató min. 40%

j) közterület felőli kerítés épített jellegű, 1,8-2,5 m magas legyen

k) Az építési telkek növényesítése szaktervező által készített kertépítészeti terv alapján történhet.

^[122]17. melléklet

A KÖZÚTI HÁLÓZAT ELEMEI

	A.	B.	C.
	Út	Közlekedési terület jele	Közlekedési terület szélessége
1.	57. sz. út új nyomvonala 57. sz. út jelenlegi nyomvonala 56. sz. főút jelenlegi nyomvonala	KÖu-1	40 m 50 m 26-40 m
2.	5107. j. út jelenlegi nyomvonala 5117. j. út Mohács-Kölked összekötő út 5606. j. út Somberek-Pécsvárad ök. út 5607. j. út Mohács-Pécsvárad ök. út	KÖu-2	meglévő (16-18 m) meglévő (18-26 m) meglévő (14-20 m) meglévő (18-24 m)
3.	51151. j. út Felsőkandai bekötő út 51145. j. út Dunafalvai bekötő út	KÖu-3	meglévő (10-14 m) meglévő (12-18 m)
4.	Nagynyárádra vezető út Mezőgazdasági és zártkerti utak Szélesítés esetén	KÖu-4	30 m meglévő (4-12 m) min. 10,0 m
5.	57. sz. út új nyomvonala 57. sz. út jelenlegi nyomvonala (Pécsi út) 5121. j. út (Eszéki út, Kossuth L. utca)	KÖu-5	30-40 m meglévő (16-20 m) meglévő (18-28 m)
6.	Északnyugati iparterület gyűjtő útja Nagynyárádi út	KÖu-6	22 m 22 m
7.	5117. j. út (Jókai M. utca., Felszabadulás u.) a komphoz vezető út (Szabadság u., Szent János utca) 5107. j. út belterületi szakasza Dózsa Gy. utca Rákóczi utca Baross utca Liszt F. utca Bajcsy-Zsilinszky utca Iparterületi gyűjtőút	KÖu-6	meglévő (10-32 m) meglévő (18-25 m) meglévő (16 m) meglévő (18-28 m) meglévő (16-30 m) meglévő (10-16 m) meglévő (24-42 m) meglévő (12-18 m) meglévő (22-36 m)
8.	Meglévő kiszolgáló utak Tervezett kiszolgáló utak	KÖu-7	meglévő (8-20) m 12-20 m
9.	Kerékpárút	KÖu-8	min. 6,0 m
10.	Gyalogút	KÖu-9	min. 4,0 m
11.	Közterületi parkoló	KÖu-p

1. függelék

HELYI VÉDETTSÉGŰ ÉPÍTMÉNYEK

HVÉ védettségű építmények

Ingatlan címe hrsz

_____________________________________________________

Városháza „A” épülete 2279
Városháza „B” épülete 2278/3
Deák téri Evangélikus templom 1575/13
Városház utca 1/A 2287/3
Nepomuki Szent János szobra 1544
Szent Mihály tér 1. 1541
^[123]^{^[124]}
Szent János utca 3. 2391
Szent István utca 12-14. 1575/30
Szent István utca 16. 1575/47
Szent Flórián szobra 385/1
Széchenyi téri zászlótartók (4db) 2278/5
Szabadság utca 20. 1172/4
Szabadság utca 19. 2229
Szabadság utca 16. 1174
Szabadság utca 10. 1177/2
Gőzhajó utca 30. 2328/2
Dózsa György utca 42. 334/2
Dózsa György utca 40. 369
Dózsa György utca 18. 459
Deák tér 1. 1575/12
Szőlőhegy belterület 7037/5
Szőlőhegy belterület 7036/8
Szőlőhegy belterület 7963/2
Szőlőhegy belterület 7965
Szőlőhegy belterület Szent Kút 8010
Szőlőhegy zártkert 8503/1
Szőlőhegy zártkert 8497/7
Szőlőhegy zártkert 9431
Szőlőhegy zártkert 9631
Jókai Mór u. 20. 2331/3

HVÉr védettségű építmények

Ingatlan címe hrsz

_____________________________________________________

Szent János utca 14. 2385
Rákóczi utca 1. 2230
II. Lajos utca 14. 376
II. Lajos utca 9. 364
II. Lajos utca 23. 356
II. Lajos utca 7. 365
Gőzhajó utca 11-13. 2413
Dózsa György utca 48. 338
Dózsa György utca 46. 337
Dózsa György utca 44. 336
Baross utca 11. 2161
Kálvin utca 23. 2486
Jókai utca 4. 2339/1
Hunyadi János utca 12. 2497
Baross utca 7. 2159
Kálvin utca 12. 2429
Szabadság u. 11. 2285
Szabadság u. 13. 2284
Városház u. 1/B 2287/5
Szabadság u. 8. 1561
Szabadság u. 23. 2227

HT védettségű területek

A Bükkös szurdok közvetlen környezete

2. függelék

HELYI VÉDETTSÉGŰ TERMÉSZETI ÉRTÉKEK

Helyszín	Magyar név	Latin név
Kórház kertje	páfrányfenyő	Ginkgo biloba
Széchényi tér	páfrányfenyő	Ginkgo biloba
Arany János	gömbkőris, utca mindkét oldalán	Fraxinus ornious Mecsek””
Gőzhajó u.	gömbkőris, utca É-i oldalán	Fraxinus ornus „Mecsek””
Dózsa Gy u.	ostorfa, utca mindkét oldalán	Celtis occidentalis
Felső Dunasor	japánakác, utca ÉK-i oldalán	Sophora japonica
Jókai u.	ostorfa, utca K-i oldalán	Celtis occidentalis
II.Lajos u.	Hársfa, utca mindkét oldalán	Tilia sp.
Táncsics u.	japán cseresznye, utca mindkét oldalán	Cerasus serrulata „Cansan”
Szabadság u.	ostorfa, utca mindkét oldalán	Celtis occidentalis
Szent János u.	ostorfa, utca mindkét oldalán	Celtis occidentalis
Színház u.	vadesztenye, utca É-i oldalán	Aesculus hippocastanum
Deák tér	sétány mindkét oldalán	Aesculus hippocastanum
Pécsi ú.	gömbkőris utca É-i oldalán	Fraxinus ornus „Mecsek””

^[125]^[126]3. függelék

KISAJÁTÍTÁS

1. a piac rendezésének elősegítése érdekében a 2338/3 hrsz-ú ingatlan és a 2339/1 hrsz-ú ingatlanoknak a szabályozási terven jelölt telekrészei

2. a Duna-parti köz-, yacht- és téli kikötő létesítése céljából a 3716/1 hrsz-ú ingatlan

3. városrendezési célból a

10072, 10073, 10074, 10077/1, 10077/2, 10078, 10081, 10082, 10083, 10084, 10087, 10098, 10099, 10100, 10115/2, 10123/1, 10123/2, 10123/3, 10125, 10126, 10127, 10128, 10129, hrsz-ú ingatlan (Déli városrész)
3303/5, 3303/6, 3305/1, 3305/2, 3307, 3308/1, 3308/2, 3309, 3310 hrsz-ú ingatlan (Millenniumi Lakópark kiterjesztése)
089/9, 089/13, 089/14, 089/17, 089/21 (tervezett lakópark bővítéséhez),
18/2, 0139/2, 0139/3, 0139/4, 0139/5 0139/6, 0139/7, 0139/8, 0139/9, 0139/12, 0139/13, ^[127]0134/5, 0134/6, 0134/10, 0134/11, 0134/12, 0134/13, 0134/14, 0134/15, 0134/16, 0134/17, 0134/18, 0134/19, 0134/21, 0134/38, 0137/2, 0137/5, 0139/14, 0143/1, 0143/2, 0143/5, 0145/2, 0145/4, 0145/5, 0145/6, 0145/7, 0145/8, 0145/9, 0145/13, 0145/14, 0145/15, 0145/17, 0145/23, 0151/2, 0151/3, 0151/4, 0153/2, 0153/13, 0153/17, 4085/3 hrsz-ú ingatlan (ipari park bővítéséhez)
1078/2, 1078/3, 1078/4, 1078/5, 1078/6, 1078/7, 1078/8, 1078/9, 1078/10, 1078/11, 1078/12, 1078/14, 1081/2, 1081/3, 1081/4, 1081/5, 1081/6, 1081/7, 1081/8, 1081/9, 1081/10, 1081/11, 1084/1, 1085, 1086/2, 1086/3, 1087, 1088, 1089, 1090 hrsz-ú ingatlan (belvárosi tömb-rehabilitáció)

4. A szabályozási terven KÖu-1-9 övezeti jellel jelölt utak kialakításához szükséges területek kisajátítandók.

5. a Duna-parti sétány közérdekű célú hasznosíthatósága (község- és városrendezés, közlekedés, építési tilalom alatt álló telek tulajdonjogának megszerzése) érdekében a 3015/2 hrsz-ú út

6. Véderdő telepítése, védőfásítás és közérdekű erdőtelepítés céljából a 091/1 hrsz-ú ingatlan és a szabályozási terven védelmi rendeltetésű erdőterület övezetbe sorolt erdősávok területe kisajátítandó.

7. Városrendezési célból: ^[128]2280, 3366/1/A, 3707/1, 3733, 3741/3, 3741/12, 3741/13, 3741/18, 3741/20, 3741/23, 3741/24, 3741/25, 3741/47, 3741/52, 3741/53, 3741/55, 3741/56 hrsz-ú ingatlanok, 3732/1, 3737, 3738/4, 3738/5, 3739/1, 3739/2, 3739/3, 3739/4, 0153/3, 0153/4, 0153/5, 0153/6, 0153/7, 0153/8, 0153/9 hrsz-ú ingatlan (ipari park bővítéséhez).

8. Közlekedés céljából kisajátítandó az alábbi ingatlanok kerékpárút nyomvonalába eső része:

3986/12, 3986/9., 3986/10, 3986/11, 3975., 3943. 3937., 3936., 3935., 3934., 3933/15., 3933/5., 3932. 3931/2., 3931/1., 3930., 3929., 3928., 3927., 3926/1., 3925., 3924., 3923., 3922., 3921., 3920., 3919., 3918., 3917/2., 3917/1., 3916., 3915., 3914., 3913/2., 3913/1., 3901/4., 3901/3. 3901/2., 3901/1., 3902/2., 3902/1., 3905/12., 3905/6., 3905/13., 3905/10., 0153/9., 0153/10., 0143/3., 4085/1 hrsz.; a szabályozási tervlapokon szereplő egyéb kerékpárutak nyomvonalába eső ingatlanrészek (közösségi kerékpárút építése céljából).

9. A Gólya utcai Idősek otthona bővítése céljából az 579/2 hrsz-ú építési telek

10. Út- és vízrendezés céljából a 10522 hrsz.

4. függelék

KISZOLGÁLÓ ÚT CÉLJÁRA TÖRTÉNŐ LEJEGYZÉS

Dózsa György u. 339 hrsz. DNy-i sarka körforgalmú csomópont kiépítése érdekében
Dózsa György u. 262 hrsz. ÉNy-i sarka útszélesítés érdekében
^[129]Mohács 0145/4, 0145/5, 0145/6, 0145/7, 0145/8, 0145/9, 0145/17 hrsz-ú ingatlanokból a szabályozási tervlapon szereplő ipari feltáró út bővítési céljából

5. függelék

TELEPÜLÉSRENDEZÉSI KÖTELEZÉSEK

BEÉPÍTÉSI KÖTELEZETTSÉG

Az önkormányzat a telekvásárlástól számított 3 éven belüli beépítési kötelezettséget állapít meg az önkormányzat által értékesített építési telkekre, továbbá az 1480 hrsz. ingatlanra.

BEÜLTETÉSI KÖTELEZETTSÉG

A helyi építési szabályzat a közérdekű környezetalakítás céljából az alábbi ingatlanokon az övezeti előírásokban meghatározott módon és telekrészen a használatbavételi engedély megadásának feltételeként elvégzendő beültetési kötelezettséget ír elő:

Minden újonnan beépítésre kerülő gazdasági területen fekvő ingatlanon.
Birtokközpont, valamint a hozzá tartozó kiegészítő központ területén.

6. függelék

ÜLTETÉSI SZABÁLYOK

1. Beépítésre szánt területen a telekhatárok és a növények között:

Szőlő, valamint 3,0 m-nél magasabbra nem növő gyümölcs- és egyéb cserje (élősövény) esetében 1,0 m
3,0 m-nél magasabbra növő gyümölcs- és egyéb cserje, valamint bármilyen fa esetében 2,0 m

2. Beépítésre nem szánt területen a telekhatárok és a növények között:

gyümölcsfa-iskolai nevelés alatt álló növény, továbbá szőlő, köszméte (egres), ribiszke-, josta- és málnabokor, valamint 1,0 m-nél magasabbra nem növő dísz- vagy védelmi szerepű cserje (élősövény) esetében 0,8 m
minden egyéb gyümölcsbokor (pl. mogyoró), továbbá birs, naspolya és birsalanyra oltott körtefa, valamint 3,0 m-nél magasabbra nem növő dísz- vagy védelmi szerepű cserje (élősövény) és – a c) pontban nem szereplő – fa esetében 2,0 m
kajszi- és cseresznyefa, valamint vadalanyra oltott alma- és körtefa esetében 4,0 m
3,0 m-nél magasabbra növő dísz- vagy védelmi szerepű cserje (élősövény), továbbá dió- és gesztenyefa, valamint 5,0 m-nél magasabbra növő fa esetében 5,0 m

3. Közút és vasút területén az építési területük határai és a növények között, a fentiektől eltérően:

cserjék és 3,0 m-nél magasabbra nem növő fák esetében 1,5 m
3,0 m-nél magasabbra növő fák esetében 2,5 m

7. függelék

FAÉRTÉK SZÁMÍTÁS

(a Radó-féle értékmeghatározás módosító tényezős kiegészítésével)

Faérték = A x B x C x D x M

A = egy 4 éves szabványcsemete faiskolai ára az értékfelvétel időpontjában, ÁFA-val

B = a fa ismert vagy becsült korától függő szorzószám:

10 éves fa esetében	10
20 éves fa esetében	40
30 éves fa esetében	80
40 éves fa esetében	160
50 éves fa esetében	300
60 éves fa esetében	500
70 éves fa esetében	700
Egyedi védett fa esetében, a korától függetlenül	1000

Az értékszorzót interpolálással kell megállapítani, ha a fa életkora a tízéves időköznél pontosabban ismert, vagy becsülhető.

C = a lombkorona állapotától függő együttható:

Teljesen ép lombkorona esetében	1,0
Kissé csonkolt, visszavágott lombkorona esetében	0,7
Erősen csonkolt, beteg lombkorona esetében	0,4

D = a fa településen belüli elhelyezkedésétől függő együttható:

Fákban szegény belvárosi területen	1,0
Fákkal átlagosan ellátott területen	0,7
Kertvárosban és külterületen	0,5

M = módosító tényező:

Gyors növekedésű, az átlagosnál kevésbé értékes fajok (fűzfák, nyárfák, nyírfák, juharfák, bálványfa, ezüstfa, akác, japánakác) esetében	0,5
A többi faj esetében	1,0

^[130]8. függelék

A HÉSZ KÖRNYEZETVÉDELMI FEJEZETÉHEZ KAPCSOLÓDÓ JOGSZABÁLYOK

(1) Általános követelmények

A környezeti hatásvizsgálati és egységes környezethasználati engedélyezési eljárásról szóló 314/2005. (XII.25.) Kormányrendelet, vagy a telepengedély, illetve a telep létesítésének bejelentése alapján gyakorolható egyes termelő és egyes szolgáltató tevékenységekről, valamint a telepengedélyezés rendjéről és a bejelentés szabályairól szóló 57/2013. (II. 27.) Korm. rendelet határozza meg.
A felszín alatti vizek védelméről szóló, a többször módosított 219/2004. (VII.21.) Kormányrendelet, a felszíni vizek minősége védelmének szabályairól szóló 220/2004. (VII.21.) Kormányrendelet és a felszín alatti víz állapota szempontjából érzékeny területen levő települések besorolásáról szóló, a 7/2005. (III.1.) KvVM rendelettel módosított 27/2004. (XII.25.) KvVM rendelet szerint. Egyedi szennyvíztisztító létesítése esetén a vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény, valamint a vízgazdálkodási hatósági jogkör gyakorlásáról szóló 72/1996. (V.22.) Kormányrendelet szerint kell eljárni. A 72/1996.(V.22.) Kormányrendelet 3.§ (12) alapján az ÉME engedéllyel és a CE megfelelőségi jelöléssel rendelkező szennyvízkezelő berendezés létesítése és használatbavétele kibocsátási engedély köteles.
A vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény, valamint a vízgazdálkodási hatósági jogkör gyakorlásáról szóló 72/1996. (V.22.) Kormányrendelet szerint kell eljárni.
A vízügyi követelményeket a nagyvízi medrek, parti sávok, a vízjárta, valamint a fakadó vizek által veszélyeztetett területek használatáról és hasznosításáról, valamint a nyári gátak által védett területek értékének csökkenésével kapcsolatos eljárásról szóló 83/2014.(III.14.) Kormányrendelet tartalmazza.
Az előírásokat jelenleg a levegő védelméről szóló 306/2010. (XII. 23.) Kormányrendelet 4. §-a szerint.
A víziközmű ellátást a víziközmű szolgáltatásról szóló 2011. évi CCIX. Törvény alapján kell végezni.

(2) Környezetterhelési határértékekre vonatkozó jogszabályok

Az új létesítmény kialakításánál, a meglévő, illetve új technológiák üzemeltetésénél a levegő védelméről szóló 306/2010. (XII.23.) Kormányrendelet és a végrehajtására kiadásra kerülő jogszabályok szabályait kell alkalmazni. A levegőterheltségi szint határértékeit és a helyhez kötött légszennyező pontforrások kibocsátási határértékeit a 4/2011. (I.14.) VM rendelet tartalmazza. A levegőterheltségi szint és a helyhez kötött légszennyező források kibocsátásainak vizsgálatáról, ellenőrzéséről és értékelésének szabályairól a 6/2011. (I. 14.) VM rendelet rendelkezik. Az egyes tevékenységek illékony szerves vegyület kibocsátásának korlátozásáról 26/2014. (III.25.) VM, a 140 kW_th és az ennél nagyobb, de 50 MW_th-nál kisebb névleges bemenő hőteljesítményű tüzelőberendezések légszennyező anyagainak technológiai kibocsátási határértékeiről a 23/2001. (XI.13.) KöM rendelet rendelkezik.
Az élővízbe és a közcsatorna-hálózatba bocsátott szennyvíz vagy folyékony hulladék esetén a szennyezőanyag-tartalomra vonatkozó határértékeket, küszöbértékeket a felszíni vizek minősége védelmének szabályairól szóló, módosított 220/2004. (VII.21.) Kormányrendelet és a vízszennyező anyagok kibocsátásaira vonatkozó határértékekről és alkalmazásuk egyes szabályairól szóló 28/2004. (XII.25.) KvVM rendelet határozza meg.
A földtani közeg és a felszín alatti víz szennyezéssel szembeni védelméhez szükséges határértékekről és a szennyezések méréséről szóló 6/2009. (IV.14.) KvVM-EüM-FVM együttes rendelet követelményei.
Zajt kibocsátó berendezés, telephely, tevékenység úgy létesíthető, illetve üzemeltethető, hogy zajkibocsátása nem haladhatja meg az előírt zajterhelési határértéket a zajtól védendő területeken a 27/2008. (XII.3.) KvVM-EüM együttes rendelet 1. sz. melléklete tartalmazza, mely a kibocsátási határérték megállapításának az alapja.
Meglévő közlekedési útvonalak melletti, új telekalakítású és tervezésű, vagy megváltozott övezeti besorolású területeken, valamint új út létesítése, a forgalmi viszonyok lényeges és tartós megváltozását eredményező felújítás, korszerűsítés esetén az érvényesítendő zajterhelési határértékeket a 27/2008. (XII.3.) KvVM-EüM együttes rendelet 3. sz. melléklete tartalmazza.
Meglévő közlekedési útvonalak melletti, új telekalakítású és tervezésű, vagy megváltozott övezeti besorolású területeken, valamint új út létesítése, a forgalmi viszonyok lényeges és tartós megváltozását eredményező felújítás, korszerűsítés esetén az érvényesítendő zajterhelési határértékeket a 27/2008. (XII.3.) KvVM-EüM együttes rendelet 3. sz. melléklete tartalmazza.
Épületek zajtól védendő helyiségeiben az épület rendeltetésszerű használatát biztosító különböző technikai berendezésektől és az épületen belől vagy azzal szomszédos épületben folytatott tevékenységnél érvényesítendő zajterhelési határértékeket a 27/2008. (XII.3.) KvVM-EüM együttes rendelet 4. sz. melléklete tartalmazza.

(3) Speciális eljárási szabályok

A környezeti hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárás szabályait a 314/2005. (XII.25.) Korm. rendelet határozza meg.
Erdőterületeket érintő beruházásokra az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról szóló 2009. évi XXXVll. törvény és a végrehajtására kiadott 153/2009.(Xl.13.) FVM rendelet előírásai vonatkoznak.
Az előírásokat a mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló 2013. évi CCXII. törvény határozza meg. Figyelembe veendő továbbá a talajvédelmi terv készítésének részletes szabályairól szóló 90/2008.(Vll.18.) FVM rendelet.
A vízbázisok, a távlati vízbázisok, valamint az ivóvízellátást szolgáló vizi létesítmények esetében az engedélyezéseket a 123/1997. (VII.18.) Korm. rendelet szerint kell lefolytatni.
Mohács településen az állattartásra vonatkozóan a vizek mezőgazdasági eredetű nitrátszennyezésének megelőzése, csökkentése érdekében irányadó jelleggel érvényesíteni kell a vizek mezőgazdasági eredetű nitrátszennyezéssel szembeni védelméhez szükséges cselekvési program részletes szabályairól, valamint az adatszolgáltatás és nyilvántartás rendjéről szóló 59/2008.(IV.29.) FVM rendelet előírásait.

^[131]9. függelék

TERVEZETT MINTA KERESZTSZELVÉNYEK

^[1]

Módosította a 6/2017.(II.13.) ör.

^[2]

Módosította a 17/2013.(X.28.) ör.

^[3]

Módosította a 17/2013.(X.28.) ör.

^[4]

Hatályon kívül helyezte a 39/2011.(XII.16.) ör.

^[5]

Módosította a 39/2011.(XII.16.) ör.

^[6]

Módosította a 6/2017.(II.13.) ör.

^[7]

Hatályon kívül helyezte a 39/2011.(XII.16.) ör.

^[8]

Hatályon kívül helyezte a 6/2017.(II.13.) ör.

^[9]

Módosította a 39/2011.(XII.16.) ör.

^[10]

Beiktatta a 26/2012.(X.29.) ör.

^[11]

Az alcímet hatályon kívül helyezte a 26/2012.(X.29.) ör.

^[12]

Módosította a 39/2011.(XII.16.) ör.

^[13]

Módosította a 17/2013.(X.28.) ör.

^[14]

Módosította a 26/2012.(X.29.) ör.

^[15]

Hatályon kívül helyezte a 39/2011.(XII.16.) ör.

^[16]

Hatályon kívül helyezte a 26/2012.(X.29.) ör.

^[17]

Módosította a 6/2017.(II.13.) ör.

^[18]

Módosította a 6/2017.(II.13.) ör.

^[19]

Módosította a 17/2013.(X.28.) ör.

^[20]

Hatályon kívül helyezte a 6/2017.(II.13.) ör.

^[21]

Beiktatta a 39/2011.(XII.16.) ör.

^[22]

Hatályon kívül helyezte a 26/2012.(X.29.) ör.

^[23]

Módosította a 6/2017.(II.13.) ör.

^[24]

Hatályon kívül helyezte a 39/2011.(XII.16.) ör.

^[25]

Módosította a 6/2017.(II.13.) ör.

^[26]

Hatályon kívül helyezte a 39/2011.(XII.16.) ör.

^[27]

Módosította a 6/2017.(II.13.) ör.

^[28]

Hatályon kívül helyezte a 17/2013.(X.28.) ör.

^[29]

Kiegészítette a 6/2017.(II.13.) ör.

^[30]

Módosította a 6/2017.(II.13.) ör.

^[31]

Hatályon kívül helyezte a 26/2012.(X.29.) ör.

^[32]

Módosította a 39/2011.(XII.16.) ör.

^[33]

Módosította a 6/2017.(II.13.) ör.

^[34]

Módosította a 6/2017.(II.13.) ör.

^[35]

Hatályon kívül helyezte a 26/2012.(X.29.) ör.

^[36]

Módosította a 39/2011.(XII.16.) ör.

^[37]

Módosította a 6/2017.(II.13.) ör.

^[38]

Módosította a 6/2017.(II.13.) ör.

^[39]

Hatályon kívül helyezte a 26/2012.(X.29.) ör.

^[40]

Módosította a 39/2011.(XII.16.) ör.

^[41]

Módosította a 6/2017.(II.13.) ör.

^[42]

Módosította a 6/2017.(II.13.) ör.

^[43]

Hatályon kívül helyezte a 26/2012.(X.29.) ör.

^[44]

Módosította a 39/2011.(XII.16.) ör.

^[45]

Módosította a 39/2011.(XII.16.) ör.

^[46]

Módosította a 6/2017.(II.13.) ör.

^[47]

Módosította a 6/2017.(II.13.) ör.

^[48]

Módosította a 39/2011.(XII.16.) ör.

^[49]

Hatályon kívül helyezte a 26/2012.(X.29.) ör.

^[50]

Módosította a 39/2011.(XII.16.) ör.

^[51]

Módosította a 6/2017.(II.13.) ör.

^[52]

Módosította a 6/2017.(II.13.) ör.

^[53]

Hatályon kívül helyezte a 26/2012.(X.29.) ör.

^[54]

Módosította a 39/2011.(XII.16.) ör.

^[55]

Módosította a 6/2017.(II.13.) ör.

^[56]

Módosította a 6/2017.(II.13.) ör.

^[57]

Módosította a 39/2011.(XII.16.) ör.

^[58]

Módosította a 6/2017.(II.13.) ör.

^[59]

Hatályon kívül helyezte a 26/2012.(X.29.) ör.

^[60]

Módosította a 6/2017.(II.13.) ör.

^[61]

Hatályon kívül helyezte a 26/2012.(X.29.) ör.

^[62]

Módosította a 6/2017.(II.13.) ör.

^[63]

Hatályon kívül helyezte a 26/2012.(X.29.) ör.

^[64]

Módosította a 6/2017.(II.13.) ör.

^[65]

Módosította a 6/2017.(II.13.) ör.

^[66]

Módosította a 6/2017.(II.13.) ör.

^[67]

Hatályon kívül helyezte a 26/2012.(X.29.) ör.

^[68]

Hatályon kívül helyezte a 39/2011.(XII.16.) ör.

^[69]

Hatályon kívül helyezte a 17/2013.(X.28.) ör.

^[70]

Módosította a 17/2013.(X.28.) ör.

^[71]

Módosította a 26/2012.(X.29.) ör.

^[72]

Módosította a 6/2017.(II.13.) ör.

^[73]

Módosította a 39/2011.(XII.16.) ör.

^[74]

Hatályon kívül helyezte a 39/2011.(XII.16.) ör.

^[75]

Módosította a 6/2017.(II.13.)

^[76]

Módosította a 39/2011.(XII.16.) ör.

^[77]

Módosította a 39/2011.(XII.16.) ör.

^[78]

Módosította a 39/2011.(XII.16.) ör.

^[79]

(5)-(8) bekezdéseit beiktatta a 39/2011.(XII.16.) ör.

^[80]

Módosította a 6/2017.(II.13.) ör.

^[81]

Módosította a 39/2011.(XII.16.) ör.

^[82]

Módosította a 39/2011.(XII.16.) ör.

^[83]

Módosította a 6/2017.(II.13.) ör.

^[84]

Módosította a 26/2012.(X.29.) ör.

^[85]

Módosította a 39/2011.(XII.16.) ör.

^[86]

Módosította a 6/2017.(II.13.) ör.

^[87]

Hatályon kívül helyezte a 39/2011.(XII.16.) ör.

^[88]

Hatályon kívül helyezte a 39/2011.(XII.16.) ör.

^[89]

Hatályon kívül helyezte a 26/2012.(X.29.) ör.

^[90]

Módosította a 26/2012.(X.29.) ör.

^[91]

Módosította a 26/2012.(X.29.) ör.

^[92]

Hatályon kívül helyezte a 39/2011.(XII.16.) ör.

^[93]

Módosította a 6/2017.(II.13.) ör.

^[94]

Módosította a 26/2012.(X.29.) ör.

^[95]

Módosította a 26/2012.(X.29.) ör.

^[96]

Módosította a 39/2011.(XII.16.) ör.

^[97]

Módosította a 26/2012.(X.29.) ör.

^[98]

Módosította a 26/2012.(X.29.) ör.

^[99]

Módosította a 26/2012.(X.29.) ör.

^[100]

Módosította a 26/2012.(X.29.) ör.

^[101]

Módosította a 6/2017.(II.13.) ör.

^[102]

Módosította a 17/2013.(X.28.) ör.

^[103]

Módosította a 6/2017.(II.13.) ör.

^[104]

Módosította a 39/2011.(XII.16.) ör.

^[105]

Módosította a 6/2017.(II.13.) ör.

^[106]

Módosította a 6/2017.(II.13.) ör.

^[107]

(f) és (g) pontokat beiktatta a 17/2013.(X.28.) ör.

^[108]

Módosította a 6/2017.(II.13.) ör.

^[109]

Módosította a 6/2017.(II.13.) ör.

^[110]

Módosította a 6/2017.(II.13.) ör.

^[111]

Hatályon kívül helyezte a 6/2017.(II.13.) ör.

^[112]

Beiktatta a 26/2012.(X.29.) ör.

^[113]

Módosította a 6/2017.(II.13.) ör.

^[114]

Kiegészítette a 6/2017.(II.13.) ör.

^[115]

Kiegészítette a 6/2017.(II.13.) ör.

^[116]

Kiegészítette a 6/2017.(II.13.) ör.

^[117]

Kiegészítette a 6/2017.(II.13.) ör.

^[118]

Kiegészítette a 6/2017.(II.13.) ör.

^[119]

Kiegészítette a 6/2017.(II.13.) ör.

^[120]

Kiegészítette a 6/2017.(II.13.) ör.

^[121]

Kiegészítette a 6/2017.(II.13.) ör.

^[122]

Kiegészítette a 6/2017.(II.13.) ör.

^[123]

Törölte a 171/2016.(XI.24.) Kh.

^[124]

Beiktatta a 67/2014.(IV.25.) Kh.

^[125]

Módosította a 17/2013.(X.28.) ör.

^[126]

Módosította 39/2011.(XII.16.) ör.

^[127]

Kiegészítette a 20/2015.(III.31.) Kh.

^[128]

Kiegészítette a 195/2016.(XII.15.) Kh.

^[129]

Kiegészítette a 20/2015.(III.31.) Kh.

^[130]

Módosította a 6/2017.(II.13.) ör.

^[131]

Kiegészítette a 6/2017.(II.13.) ör.

Mohács Város Önkormányzata Képviselő-testületének 25/2009. (XI. 30.) önkormányzati rendelete

a helyi építési szabályzatról és a szabályozási tervről

Mohácsi Önkormányzat Képviselő-testületének 25/2009 (XI.30.) önkormányzati rendelete

a helyi építési szabályzatról és szabályozási tervről

2017-03-13-tól 2017-09-29-ig

Cél

5. a Duna-parti sétány közérdekű célú hasznosíthatósága (község- és városrendezés, közlekedés, építési tilalom alatt álló telek tulajdonjogának megszerzése) érdekében a 3015/2 hrsz-ú út