(Egységes szerkezetben a módosításáról szóló 3/2015.(II.16.), 10/2014.(X.6.), 8/2014.(VII.29.), 16/2013.(X.28.),

4/2013.(III.11.), 2/2013.(II.5.)ör-el)

Mohács Város Képviselő-testülete az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés e) pontjában, valamint a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény (a továbbiakban: vagyontörvény) 18.§-ának (1) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 1.§-ának (6) bekezdés b) pontjában és Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 107.§-ában, továbbá 143.§-ának (4) bekezdés i) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:

I. Fejezet

Általános rendelkezések

A rendelet célja

1.§ E rendelet célja a város fejlődésének elősegítése, a jelenleg is hasznosított, illetve hasznosítatlan ingatlanok hasznosítása, az önkormányzati tulajdonnal és a vagyoni értékű jogokkal való rendelkezés szabályozása annak érdekében, hogy az önkormányzat a törvény által kötelezően előírt és önként vállalt feladatait minél magasabb szinten teljesíthesse, a vagyontörvényben megfogalmazottakra figyelemmel.

A rendelet célja

2.§ (1) E rendelet hatálya Mohács Város Önkormányzata (továbbiakban: Önkormányzat) tulajdonában álló, illetve tulajdonába kerülő ingatlan és ingó vagyontárgyakra, vagyoni értékű jogokra, az önkormányzatot megillető társasági részesedésekre, az önkormányzati követelésekre terjed ki.

(2) A rendelet hatálya a végrehajtás vonatkozásában kiterjed:

- a képviselő-testületre és annak szerveire: a polgármesterre, a testület bizottságaira, a településrészi önkormányzata és a polgármesteri hivatalra;

      - az Önkormányzat intézményeire, valamint

-az Önkormányzat saját alapítású többségi tulajdonú gazdasági társaságaira az általuk kezelt és üzemeltetett önkormányzati vagyon tekintetében.

II. Fejezet

Az önkormányzati vagyon fogalomkörébe tartozó egyes vagyontípusok

3.§ Az Önkormányzat vagyona forgalomképesség szempontjából törzsvagyonból és üzleti vagyonból áll.

A törzsvagyon

4.§ (1) Az Önkormányzat törzsvagyona az Önkormányzat tulajdonában álló nemzeti vagyon külön része, amely közvetlenül szolgálja a kötelező önkormányzati feladatkör ellátását, vagy hatáskör gyakorlását.

(2) A törzsvagyonba tartozó vagyonelemek:

a)a Vagyontörvény 5.§-ának (3) bekezdésében megjelölt vagyonelemek, melyeket a Vagyontörvény kizárólagos önkormányzati tulajdonban álló vagyonnak minősít,

b)amelyeket törvény vagy e rendelet nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű nemzeti vagyonelemnek minősít,

c)amelyeket törvény vagy e rendelet korlátozottan forgalomképes vagyonelemnek minősít.

5.§ (1) Az Önkormányzat kizárólagos tulajdonában álló nemzeti vagyon, mely a forgalomképtelen törzsvagyon részét képezi:

1. a helyi közutak és műtárgyaik,
2. az Önkormányzat tulajdonában álló terek, parkok,

c)az Önkormányzat tulajdonában álló vizek, közcélú vízi létesítmények, ide nem értve a vízi közműveket.

(2) Az Önkormányzat kizárólagos tulajdonában álló nemzeti vagyonhoz tartozó ingatlanok tételes felsorolását e rendelet 1. melléklete tartalmazza; az ingó vagyontárgyakat a polgármesteri hivatal, az Önkormányzat intézményei és az Önkormányzat saját alapítású többségi tulajdonú gazdasági társaságai nyilvántartásai tartalmazzák az általuk használt vagyontárgyak vonatkozásában.

(3) Az Önkormányzat kizárólagos tulajdonában álló nemzeti vagyon – a Vagyontörvény 6.§-ának (2) és (3) bekezdésében és a 14.§-ának (1) bekezdésében foglalt kivétellel – nem idegeníthető el, vagyonkezelői jog, jogszabályon alapuló, továbbá az ingatlanra közérdekből külön jogszabályban feljogosított szervek javára alapított használati jog, vezetékjog, vagy ugyanezen okból alapított szolgalom, továbbá a helyi önkormányzat javára alapított szolgalom kivételével nem terhelhető meg, biztosítékul nem adható, azon osztott tulajdon nem létesíthető.

6.§ (1) Az Önkormányzat által nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű nemzeti vagyonnak minősített vagyonelemek:

1. e rendelet 2. mellékletében felsorolt (helyileg védett) ingatlanok,
2. köztéri műalkotások,
3. levéltári anyagok,
4. tervtárak terv- és iratanyagai,
5. helyi jelentőségű természetvédelmi területek,
6. védelmi és közjóléti elsődleges rendeltetésű erdő.

(2) Az Önkormányzat által e rendeletben nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű nemzeti vagyonként meghatározott vagyonelem elidegenítési és – vagyonkezelői jog, jogszabályon alapuló, továbbá az ingatlanra közérdekből külön jogszabályban feljogosított szervek javára alapított használati jog, vezetékjog, vagy ugyanezen okokból alapított szolgalom, továbbá a helyi önkormányzat javára alapított vezetékjog kivételével – terhelési tilalom, valamint osztott tulajdon létesítésének tilalma alatt áll, biztosítékul nem adható a Vagyontörvényben meghatározott kivételekkel.

6.§ (1) Korlátozottan forgalomképes törzsvagyon:

1. az Önkormányzat tulajdonában álló közmű,

b)az Önkormányzat tulajdonában álló, az önkormányzat képviselő-testülete és szervei, továbbá az Önkormányzat által fenntartott, közfeladatot ellátó intézmény, költségvetési szerv elhelyezését, valamint azok feladatának ellátását szolgáló épület, épületrész,

c)az Önkormányzat többségi tulajdonában álló, közszolgáltatási tevékenységet vagy parkolási szolgáltatást ellátó gazdasági társaságban fennálló, önkormányzati tulajdonban lévő társasági részesedés,

4. a városnak adományozott kitüntetések, a testvérvárosi okiratok,
5. e rendelet 3. melléklet I. pontjában felsorolt ingatlanok.

(2) A korlátozottan forgalomképes nemzeti vagyon önkormányzati hitelfelvétel és kötvénykibocsátás esetén annak fedezetéül nem szolgálhat, és kizárólag az állam, másik helyi önkormányzat vagy önkormányzati társulás részére idegeníthető el.

(3) A c) pont szerinti gazdasági társaságban fennálló önkormányzati tulajdonban álló társasági részesedés, vagy annak egy része a (2) bekezdésen kívül állam, helyi önkormányzat, vagy önkormányzati társulás, együtt vagy külön-külön 100%-os tulajdonában álló gazdasági társaság részére nem pénzbeli vagyoni hozzájárulásként rendelkezésre bocsátható vagy – ezen társaság részére – más jogcímen történő átruházás útján elidegeníthető.

(4) Az Önkormányzat többségi tulajdonában álló, közszolgáltatási tevékenységet ellátó gazdasági társaságok felsorolását és az önkormányzati részesedés mértékét e rendelet 4. melléklete tartalmazza.

Az Önkormányzat üzleti vagyona

7.§ (1) Az Önkormányzat üzleti vagyona mindaz a forgalomképes vagyonelem, amely nem tartozik e rendelet 4-6.§-ának hatálya alá (ingatlan, ingó, pénzvagyon, immateriális javak, részvények, üzletrészek).

(2) A forgalomképes vagyonelemmel vállalkozás is folytatható, mely vállalkozási tevékenység az Önkormányzat kötelező feladatainak ellátását nem veszélyeztetheti.

(3) Az Önkormányzat csak olyan vállalkozásban vehet részt, amelyben felelőssége nem haladja meg vagyoni hozzájárulásának mértékét.

(4) A forgalomképes vagyoncsoporthoz tartozó ingatlanok tételes felsorolását e rendelet 5. melléklete tartalmazza.

III. Fejezet

A tulajdonosi jogok gyakorlása

8.§ (1) Az Önkormányzatot – törvényben meghatározott eltérésekkel – megilletik mindazok a jogok és terhelik mindazok a kötelezettségek, amelyek a tulajdonost megilletik, illetve terhelik.

(2) A tulajdonosi jogokat a képviselő-testület gyakorolja.

(3) Az Önkormányzat kizárólagos tulajdonában álló nemzeti vagyon birtoklása, használata, hasznai szedésének joga, fenntartása, üzemeltetése, létesítése, fejlesztése, valamint felújítása a Vagyontörvényben, illetve víziközművek tekintetében a víziközmű szolgáltatókról szóló 2011. évi CCIX. törvényben (Vksztv.) szabályozott módon engedhető át másnak.

(4) A Képviselő-testület az Önkormányzat tulajdonában lévő nemzeti vagyonra a Vagyontörvény rendelkezései szerint az önkormányzati közfeladat átadásához kapcsolódva vagyonkezelői jogot létesíthet.

Az Önkormányzat tulajdonában lévő nemzeti vagyon kezelése, hasznosítása

9.§ Az Önkormányzat tulajdonában lévő nemzeti vagyon kezelése, hasznosítása történhet:

a) közfeladat ellátásához kapcsolódó vagyonkezelői jog alapításával a Vagyontörvény és Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvény, illetve víziközmű esetén a Vksztv. rendelkezései szerint;

b) haszonélvezeti jog alapításával a Vagyontörvény rendelkezései szerint;

c) a hasznosításra vonatkozó szerződéssel a Vagyontörvény rendelkezései szerint. 

A közfeladat átadásához kapcsolódó vagyonkezelői jog alapítása

10.§ (1) A képviselő-testület az Önkormányzat tulajdonában lévő nemzeti vagyonra a Vagyontörvény, illetve víziközmű esetén a Vksztv. rendelkezései szerint az önkormányzati közfeladat átadásához kapcsolódva vagyonkezelői jogot létesíthet.

(2) A vagyonkezelői jog – a Vagyontörvényben meghatározott kivétellel – vagyonkezelési szerződéssel jön létre. A vagyonkezelési szerződést a képviselő-testület döntése alapján, az Önkormányzat képviseletében a polgármester írja alá.

(3) Az Önkormányzat tulajdonában álló nemzeti vagyon tekintetében vagyonkezelési szerződés – a Vagyontörvényben meghatározott kivétellel és korlátozással -:

1. önkormányzati társulással,
2. költségvetési szervvel vagy önkormányzati intézménnyel,
3. köztestülettel,

d)az állam, a helyi önkormányzat, az önkormányzati társulás, a költségvetési szerv vagy az önkormányzati intézmény együtt vagy külön-külön 100%-os tulajdonában álló gazdálkodó szervezettel,

e)a d) pont szerinti gazdálkodó szervezet 100%-os tulajdonában álló gazdálkodó szervezettel köthető.

(4) A vagyonkezelési szerződés versenyeztetés nélkül köthető.

(5) Vagyonkezelői jog önkormányzati lakóépületre és vegyes rendeltetésű épületre, társasházban lévő önkormányzati lakásra és nem lakás céljára szolgáló helyiségre ingyenesen csak kizárólagos önkormányzati tulajdonú gazdasági társasággal, vagy ezen gazdasági társaság kizárólagos tulajdonában lévő gazdasági társaságával létesíthető.

(6) A képviselő-testület – a polgármester javaslata alapján – dönt a vagyonkezelői jog ellenértékéről, illetőleg a vagonkezelői jog ingyenes átengedéséről. A vagyonkezelői jog ellenértékének meghatározásához - szükség szerint - az érték meghatározására jogosultsággal rendelkező szakértőtől szakvélemény kérhető.

(7) A vagyonkezelőt – ha jogszabály vagy a vagyonkezelési szerződés másként nem rendelkezik – megilletik a tulajdonos jogai, és terhelik a tulajdonos kötelezettségei – ideértve a számvitelről szóló törvény szerinti könyvvezetési és beszámoló készítési kötelezettséget is – azzal, hogy:

a)a vagyont nem idegenítheti el, valamint – jogszabályon alapuló, továbbá az ingatlanra közérdekből külön jogszabályban feljogosított szervek javára alapított használati jog, vezetékjog vagy ugyanezen okokból alapított szolgalom, továbbá helyi önkormányzat javára alapított vezetékjog kivételével - nem terhelheti meg,

2. a vagyont biztosítékul nem adhatja,
3. a vagyonon osztott tulajdont nem létesíthet,

d)a vagyonkezelői jogot harmadik személyre a Vagyontörvény 11.§-ának (9) bekezdésében meghatározott kivétellel nem ruházhatja át, és nem terhelheti meg, valamint

e)polgári jogi igényt megalapító, polgári jogi igényt eldöntő tulajdonosi hozzájárulást, a vagyonkezelésben lévő nemzeti vagyonra vonatkozóan hatósági és bírósági eljárásban sem adhat, kivéve a jogszabályon alapuló, továbbá az ingatlanra közérdekből külön jogszabályban feljogosított szervek javára alapított használati joghoz, vezetékjoghoz vagy ugyanezen okokból alapított szolgalomhoz, továbbá helyi önkormányzat javára alapított vezetékjoghoz történő hozzájárulást.

(8) A vagyonkezelő köteles:

1. viselni a vagyonhoz kapcsolódó terheket,

b)teljesíteni az önkormányzati vagyonnal kapcsolatos nyilvántartási és adatszolgáltatási kötelezettséget,

c)a vagyonkezelésébe vett vagyon után elszámolt és a bevételekben megtérülő értékcsökkenés összegének felhasználásáról évente elszámolni,

d)teljesíteni a vagyonkezelési szerződésben vállalt, illetve jogszabály alapján fennálló egyéb kötelezettségeket.

(9) A vagyonkezelő a vagyonkezelési szerződés alapján gyakorolja a tulajdonost a polgári jogi kapcsolatokban megillető jogokat és teljesíti a tulajdonos ilyen kötelezettségeit

(10) A vagyonkezelői jog ugyanazon vagyontárgyra – meghatározott hányadok szerint több vagyonkezelőt is megillethet. Ilyen esetben a vagyontárgy birtoklásának, használatának szabályait, az egyes vagyonkezelőket megillető jogokat és kötelezettségeket a vagyonkezelési szerződéseknek részletesen és egymástól egyértelműen elkülönítve kell tartalmazniuk.

(11) A vagyonkezelő köteles gondoskodni az önkormányzati vagyon értékének megőrzéséről, állagának megóvásáról, üzemképes állapotának fenntartásáról.

(12) A vagyonkezelő a vagyonkezelése alatt álló önkormányzati vagyonnal rendeltetésszerűen, az általában elvárható gondossággal köteles gazdálkodni. A kötelezettsége megszegésével okozott kárért az Önkormányzatnak a polgári jog általános szabályai szerint tartozik felelősséggel.

(13) A vagyonkezelési szerződést írásba kell foglalni.

(14) A vagyonkezelési szerződésnek a törvény által előírtakon, valamint az általános szerződési tartalmi kellékeken kívül – figyelembe véve az adott vagyontárgy sajátos jellegét, valamint az ahhoz kapcsolódó önkormányzati közfeladatot – tartalmaznia kell különösen az alábbiakat:

a) a vagyonkezelő által kötelezően ellátandó önkormányzati közfeladatot és ellátható egyéb tevékenységeket,

       b) a vagyonkezeléssel érintett vagyoni kör pontos megjelölését,

c) a vagyonkezelő által a feladatai ellátásához alvállalkozók, illetőleg közreműködők igénybevételére, és ezzel összhangban a vagyonkezelésbe adott vagyon birtoklására, használatára vonatkozó korlátozó rendelkezéseket,

d) a közfeladat ellátása érdekében a vagyonkezelésbe adott eszközöknek az Önkormányzat számviteli nyilvántartási adataival megegyező tételes jegyzékét értékével együtt, azon belül a kötelező önkormányzati feladathoz kapcsolódó vagyon megjelölését,

e) a vagyonkezelésbe adott vagyonnal való gazdálkodásra vonatkozó rendelkezéseket, és a vagyonnal való vállalkozás feltételeit,

       f) a vagyonkezelői jog megszerzésének ellenértékét, illetve az ingyenesség tényét,

g) a vagyonkezelésbe vett vagyon tekintetében az önkormányzati vagyonnal kapcsolatos nyilvántartási és adatszolgáltatási kötelezettségek teljesítésének módját és formáját,

h) az Önkormányzat költségvetését megillető – a vagyonkezelésébe adott vagyon kezeléséből származó - befizetések teljesítésére, a vagyonkezelésbe adott vagyonnal történő elszámolásra vonatkozó rendelkezéseket,

i) a szerződés teljesítésének biztosítására vonatkozó rendelkezéseket, mellékkötelezettségeket és egyéb biztosítékokat,

j) a vagyonkezelésbe adott vagyonnal való mérhetően eredményes gazdálkodásra vonatkozó előírásokat,

k) az elszámolási kötelezettség tartalmát, ideértve a vagyonnal való folyamatos, valamint a vagyonkezelői jog megszűnése következtében fennálló elszámolást, továbbá az államháztartásról szóló törvényben meghatározott, az Önkormányzat költségvetését megillető bevételek, illetve a költségek és a ráfordítások elkülönítésének módját,

l) ingatlan esetében a környezet károsítást kizáró nyilatkozatot, amelynek értelmében a vagyonkezelő felel a károsodástól mentes környezeti állapot megőrzéséért,

      m) a vagyonkezelési szerződés időtartamát,

n) a szerződés megszűnése esetén a felek által teljesítendő szolgáltatásokat, beleértve az ilyenkor szükséges elszámolást is,

o) amennyiben jogszabály a vagyonkezelési szerződés hatálybalépését valamely szerv vagy személy hozzájárulásához köti, a szerződés mellékleteként az adott nyilatkozatot.

(15) Amennyiben a vagyonkezelői jog megszerzésének és gyakorlásának ellenértéke meghatározott pénzösszeg, azt a vagyonkezelési szerződésben foglaltaknak megfelelően egy összegben vagy meghatározott rendszerességgel kell megfizetni.

(16) Az ellenértékként végzett tevékenység hónapokban vagy években meghatározott időtartamra eső, pénzben kifejezett értékét a vagyonkezelési szerződésnek tartalmaznia kell. Ellenértékként végzett tevékenységnek minősül különösen: a vagyonkezelésbe vett vagyontárgyak értékcsökkenését meghaladóan végzett, azok értékét növelő felújítás, beruházás, továbbá az üzemeltetési költségek körében nem tartozó állagvédelem.

(17) A (16) bekezdés szerint elvégzett tevékenység értékét a vagyonkezelőnek bizonylatokkal – így különösen előzetes tételes költségvetéssel és számlákkal – kell igazolnia, és arról a vagyonkezelési szerződésben meghatározott módon és gyakorisággal, de legalább évente a képviselő-testület részére be kell számolnia. A polgármester – a polgármesteri hivatal közreműködésével – köteles a beruházás helyszínén az elvégzett munkákat ellenőrizni.

(18) Amennyiben a vagyonkezelői jog megszerzésének, illetve gyakorlásának ellenértéke részben vagy egészben a vagyonkezelésbe vett vagyontárgyon végzett (16) bekezdés szerinti tevékenység, a vagyonkezelési szerződésben rögzíteni kell, hogy az Önkormányzat az e tevékenységgel összefüggő általános forgalmi adó fizetési kötelezettségét áthárítja a vagyonkezelőre.

(19) A vagyonkezelésben lévő önkormányzati vagyon bérbeadására e rendelet szabályait azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a bérbeadással kapcsolatos jogokat (pl.: a pályázati eljárás kiírása, lebonyolítása, eredményének megállapítása, a bérleti szerződés megkötése stb.) a vagyonkezelő gyakorolja.

(20) A vagyonkezelőt, a vagyonkataszter hiteles vezetése érdekében – e rendelet szabályai szerint - adatszolgáltatási kötelezettség terheli az Önkormányzat felé.

(21) A vagyonkezelő, a vagyonkezelési szerződés időtartama alatt haladéktalanul köteles tájékoztatni az Önkormányzatot: 

a) ha ellene csőd- vagy felszámolási eljárás, helyi önkormányzatnál adósságrendezési eljárás indult,

b) ha végelszámolási eljárás kezdeményezésére, vagy a jogutód nélküli megszüntetésre irányuló bírósági vagy hatósági intézkedésre került sor,

c) ha 3 hónapnál régebbi köztartozása van, és annak megfizetésére nem kapott halasztást,

d) mindazokról a változásokról, amelyekkel kapcsolatos tájékoztatási kötelezettséget jogszabály, vagy a vagyonkezelési szerződés előírja.

(22) A vagyonkezelőt megillető jogok gyakorlását, annak szabályszerűségét, célszerűségét az államháztartásról szóló törvényben foglaltak figyelembevételével a polgármester – a polgármesteri hivatal közreműködésével – ellenőrzi.

(23) A tulajdonosi ellenőrzés célja az önkormányzati vagyonnal való gazdálkodás vizsgálata, ennek keretében különösen: az önkormányzati vagyonnyilvántartás hitelességének, teljességének és helyességének biztosítása, továbbá a jogszerűtlen, szerződésellenes, vagy a tulajdonos érdekeit sértő, illetve az Önkormányzatot hátrányosan érintő vagyongazdálkodási intézkedések feltárása és a jogszerű állapot helyreállítása.

(24) A polgármester, illetve a polgármesteri hivatal a tulajdonosi ellenőrzés keretében jogosult:

a) az ellenőrzött szerv önkormányzati tulajdonba tartozó, vagyonkezelésében álló ingatlan területére belépni,

b) az ellenőrzés tárgyához kapcsolódó iratokba és más dokumentumokba, elektronikus adathordozón tárolt adatokba – a külön jogszabályokban meghatározott adat- és titokvédelmi előírások betartásával – betekinteni, azokról másolatot, kivonatot, illetve tanúsítvány készíttetni,

c)az ellenőrzött vagyonkezelő vezetőjétől és bármely alkalmazottjától írásban vagy szóban felvilágosítást, információt kérni.

(25) A polgármester, illetve a polgármesteri hivatal a tulajdonosi ellenőrzés során köteles:

1. jogait úgy gyakorolni, hogy az ellenőrzött vagyonkezelő tevékenységét és rendeltetésszerű működését a lehető legkisebb mértékben zavarja.
2. tevékenységének megkezdéséről az ellenőrzött vagyonkezelő vezetőjét az ellenőrzés megkezdése előtt legalább 15 nappal tájékoztatni,

c)megállapításait tárgyszerűen, a valóságnak megfelelően ellenőrzési jelentésbe foglalni és a jelentéstervezetet, valamint a végleges jelentést az ellenőrzött vagyonkezelő vezetőjének megküldeni.

(26) Az ellenőrzött vagyonkezelő, illetve képviselője jogosult:

1. az ellenőrzési cselekményeknél jelen lenni,
2. az ellenőrzés megállapításait megismerni, a jelentéstervezetre észrevételt tenni.

(27) Az ellenőrzött vagyonkezelő, illetve képviselője köteles:

1. az ellenőrzés végrehajtását elősegíteni, abban együttműködni,
2. az ellenőrzés végző részére szóban vagy írásban a kért tájékoztatást, felvilágosítást, nyilatkozatot megadni, a dokumentációkba a betekintést biztosítani,
3. az ellenőrzést végző kérésére a rendelkezésre bocsátott dokumentáció (iratok, okmányok, adatok) teljességéről nyilatkozni,
4. az ellenőrzés zavartalan elvégzéséhez szükséges egyéb feltételeket megteremteni,
5. az ellenőrzés megállapításai, javaslatai alapján tett intézkedéseiről az Önkormányzatot tájékoztatni.

(28) A polgármester az adott évben elvégzett tulajdonosi ellenőrzések legfontosabb megállapításairól, összefoglaló jelentésben – a tárgyévet követő év március 31-ig – tájékoztatja a képviselő-testületet.

(29) A vagyonkezelési szerződést törvény erejénél fogva megszűnik a Vagyontörvény 11.§-ának (4) bekezdésében foglalt esetben.

(30) Az Önkormányzat a határozatlan idejű, illetve határozott idejű vagyonkezelési szerződést rendkívüli felmondással megszüntetheti, ha

1. a vagyonkezelő a számára jogszabályban előírt kötelezettségét megsérti, vagy a vagyonkezelési szerződésben előírt kötelezettségét súlyosan megszegi,
2. a vagyonkezelő a vele szemben a vagyonkezelési szerződés megkötését megelőzően megindult csőd- vagy felszámolási eljárásról az Önkormányzatot nem tájékoztatta, vagy a vagyonkezelővel szemben a vagyonkezelési szerződés hatályának időtartama alatt cső- vagy felszámolási eljárás indul;
3. a vagyonkezelő adó-, illeték-, vám- vagy társadalombiztosítási járulék tartozása több mint hat hónapja lejárt, és ennek megfizetésére halasztást nem kapott.

A korlátozottan forgalomképes önkormányzati tulajdonban álló nemzeti vagyon feletti tulajdonosi jogok gyakorlása

11.§ A korlátozottan forgalomképes önkormányzati tulajdonban álló nemzeti vagyon tulajdonjog változással nem járó hasznosítására, vagyonkezelői jog és haszonélvezeti jog alapítására vonatkozó szerződés a Vagyontörvényben, illetve víziközmű esetén a Vksztv.-ben meghatározott feltételekkel, korlátozásokkal és szervezetekkel köthető. A hasznosítás esetén az önkormányzati rendeletek vonatkozó előírásait alkalmazni kell.

12. § (1) A korlátozottan forgalomképes önkormányzati tulajdonban álló nemzeti vagyon használati jogát azok a szervezetek (költségvetési szervek, intézmények stb.) gyakorolják, amelyek az adott vagyonelemmel e rendelet hatálybalépésekor közfeladat ellátását teljesítik, továbbá amely szervezettel a képviselő-testület a vagyonelem vonatkozásában hasznosításra, vagyonkezelésre vagy haszonélvezeti jog alapítására szerződést köt.

(2) A szervezet köteles a rábízott vagyonnal felelős módon, rendeltetésszerűen gazdálkodni. A rábízott vagyon a szervezet alapító okiratában meghatározott alaptevékenysége ellátását szolgálja. A szervezet vezetője felelős a feladatai ellátásához a szervezet vagyonkezelésébe, használatába adott vagyon rendeltetésszerű igénybevételéért, a költségvetési szerv vagyongazdálkodásában a szakmai hatékonyság, gazdaságosság követelményeinek érvényesítéséért, tervezési, beszámolási, adatszolgáltatási kötelezettségének teljesítéséért, a vagyongazdálkodás vezetői és folyamatba épített ellenőrzésének megszervezéséért és működéséért.

(3) A tulajdonjog változással nem járó hasznosítás esetén a szervezet – az alapító okirat szerinti tevékenysége keretében, az alapfeladatai ellátásának sérelme nélkül – a rábízott vagyont határozott idejű bérbeadás útján hasznosíthatja. A szervezet vezetője a vagyonelem bérbeadására legfeljebb 1 évre szerződést köthet. Az eseti vagy alkalmi jellegű bérbeadás kivételével a bérleti szerződések egy példányát - a megkötéstől számított 30 napon belül – nyilvántartás céljából az ingatlan tulajdonosának meg kell küldeni. Az 1 éven túli szerződéskötéshez, vagy bármilyen tulajdonjogi korlátozáshoz a képviselő-testület előzetes hozzájárulása szükséges.

(4) Önkormányzati költségvetési szerv és intézmény a használatában lévő ingó, valamint pénzvagyont – alapfeladataik sérelme nélkül – gazdasági társaságba kizárólag a képviselő-testület előzetes engedélyével vihet be. Önkormányzati költségvetési szerv csak olyan gazdasági társaságban vehet részt, amelyben többségi irányítást biztosító befolyással rendelkezik. Költségvetési szerv alapítványt nem alapíthat, ahhoz nem csatlakozhat, társadalmi szervezetet (egyesület, szövetség stb.) csak a tevékenység szerinti illetékes képviselő-testületi bizottság előzetes engedélyével hozhat létre, és a Pénzügyi Jogi és Ellenőrzési Tulajdonosi Bizottság előzetes engedélyével támogathat.

(5) Önkormányzati költségvetési szerv és intézmény feleslegessé váló befektetett eszközök értékesítését vagy selejtezését 500.000 Ft egyedi könyv szerinti bruttó értékhatár felett a polgármesternek, a 3.000.000 Ft-ot elérő vagy a feletti értékesítést a Pénzügyi, Jogi és Ellenőrzési Bizottság előzetes hozzájárulásával végezheti.

13.§ (1) A korlátozottan forgalomképes törzsvagyoni minősítés a 6.§ (1) bekezdés a)-c) pontja szerinti nemzeti vagyon tekintetében addig áll fenn, amíg az adott vagyontárgy közvetlenül önkormányzati feladat és hatáskör ellátását vagy a közhatalom gyakorlását szolgálja. A korlátozottan forgalomképes önkormányzati tulajdonban álló nemzeti vagyont csak akkor lehet értékesíteni, ha a korlátozottan forgalomképes törzsvagyoni minősítése megszűnt.

(2) A korlátozottan forgalomképes önkormányzati tulajdonban álló nemzeti vagyon körébe tartozó ingatlanok gazdasági társaságba, önkormányzati társulásba történő beviteléről, feladatátadással térítésmentes használatba adásáról, vagyonkezelésbe adásáról, azon haszonélvezeti jog alapításáról, értékesítéstől függetlenül bármilyen megterheléséről, elővásárlási jog gyakorlásáról bruttó 500.000 Ft értékhatár felett a képviselő-testület dönt.

(3) A (2) bekezdésben szereplő ingatlanok tekintetében, az ott fel nem sorolt egyéb tulajdonosi és társtulajdonosi nyilatkozatokról, elővásárlási jog gyakorlásáról bruttó 500 000 Ft értékhatárig, építési engedélyhez hozzájárulásról, társasház-alapításról, telekalakításról, (megosztásról, összevonásról), telekhatár-rendezésről, telki szolgalom, vezetékjog alapításáról a polgármester dönt.

(4) A térítésmentes használatra átvett állami, más helyi önkormányzati, alapítványi stb. tulajdonban lévő vagyontárgy használatára és hasznosítására, ha az átvételről szóló megállapodás másként nem rendelkezik, e rendelet szabályait értelemszerűen kell alkalmazni. A feladatátadásra vagy átvételre vonatkozó megállapodásban minden esetben rögzíteni kell az ingatlannal kapcsolatos ráfordítás tulajdonjogi rendezését a polgári törvénykönyvről szóló törvény vagy az ágazati törvények alapján.

Az Önkormányzat üzleti vagyonának kezelése, hasznosítása, a tulajdonosi jogok gyakorlása

14.§ (1) Az Önkormányzat üzleti vagyona hasznosítható, elidegeníthető, bérbe-, használatba-, koncesszióba adható, gazdasági társaságba bevihető, megterhelhető, biztosítékul adható a Vagyontörvényben és e rendeletben meghatározott feltételekkel, korlátozásokkal.

(2) Az önkormányzati üzleti vagyon hasznosítása forgalmi értéken, szükség esetén forgalmi értékbecslés alapján az e rendeletben meghatározott pályáztatás útján történik.

(3) Az önkormányzati üzleti vagyon körébe tartozó vagyonelem szerzéséről, elidegenítéséről, megterheléséről és gazdasági társaságba történő beviteléről, illetve bármely más tulajdonjog változásával járó hasznosításáról, az önkormányzati alapítású gazdasági társaságok hitelfelvételi kérelmével kapcsolatos hozzájárulásról:

- nettó 50 millió Ft egyedi forgalmi értékhatárig a polgármester,

- nettó 50 millió Ft feletti egyedi forgalmi értékhatártól a képviselő-testület dönt.

Hitelfelvételi kérelem esetén a gazdasági társaságok meglévő hitelállományát kell figyelembe venni.

(4) A költségvetési rendelet végrehajtása körében az önkormányzati üzleti vagyon elidegenítése és vagyon szerzése a polgármester feladata. A polgármester köteles a szerződés aláírása után negyedévente a (3) bekezdésben szereplő értékhatárnak megfelelő döntésre jogosult szervet a szerződéssel együtt tájékoztatni.

(5) A képviselő-testület az önkormányzati üzleti vagyon tulajdonjog változásával nem járó, egyéb módon történő hasznosítását a polgármesterre ruházza át. Egy éven túl történő bérbeadás, használatba adás esetén a pályáztatási eljárás kötelező.

(6) Amennyiben azt városrendezési érdek vagy egyéb körülmények indokolják, a polgármester kérheti a képviselő-testület vagy az illetékes bizottság döntését.

(7) Kizárólag a képviselő-testület gyakorolja az önkormányzati alapítású gazdasági társaságok esetében a társaság legfőbb szervének (a közgyűlésnek, taggyűlésnek, ill. egyszemélyes gazdasági társaság esetén a tulajdonosnak) az alábbi jogait:

1. az Alapító Okirat (társasági szerződés) megállapítása, módosítása;
2. az alaptőke felemelése, leszállítása;
3. tag kizárása;
4. az ügyvezetők megválasztása, visszahívása;
5. a felügyelő bizottság tagjainak, valamint a könyvvizsgáló személyének megválasztása, visszahívása;
6. a társaság megszűnésének, átalakulásának, egyesülésének, beolvadásának és szétválásának elhatározása, valamint más gazdaság alapításáról, ill. működő társaságba tagként való belépéséről történő döntés;
7. csőd- és felszámolási eljárás indítása;
8. üzletrész elidegenítése, bevonása.

(8) A többségi tulajdonú önkormányzati tulajdonú gazdasági társaságokban a tagsági jogokat a polgármester gyakorolja.

(9) A (7)-(8) bekezdésben nem szabályozott tulajdonosi jogokat a polgármester gyakorolja.

(10) A képviselő-testület a polgármesterre ruházza át a (7). bekezdésben foglaltak kivételével a gazdasági társaságokban meglévő önkormányzati tulajdonú tőkerészesedéshez kapcsolódó tagsági jogok gyakorlását, valamint a jogszabály által biztosított vagy szerződésben kikötött tulajdonosi részjogosítványok gyakorlását: - az elővásárlási jogra vonatkozó nyilatkozat és hatósági eljárásokban megkívánt tulajdonosi hozzájárulás megadását.

(11) Az önkormányzati tulajdonú lakások és nem lakás céljára szolgáló helyiségek hasznosítására a lakások és helyiségek bérletére, valamint az elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló törvény, valamint az önkormányzat tulajdonában álló lakások és helyiségek bérletéről szóló önkormányzati rendelet szabályai irányadók. Az önkormányzati tulajdonú lakások elidegenítésére a lakások és helyiségek bérletére, valamint az elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló törvény, valamint az önkormányzat tulajdonában álló lakások elidegenítésének feltételeiről szóló önkormányzati rendelet szabályai irányadók.

(12) A képviselő-testület dönt a vagyongazdálkodási koncepció elfogadásáról, aktualizálásáról.

(13) Koncesszió köteles tevékenység folytatására koncessziós pályázatot a képviselő-testület írhat ki. A pályázatot a képviselő-testület bírálja el.

(14) Az önkormányzati alapítású gazdasági társaságok pénzügyi ellenőrzését – a gazdasági társaságokról szóló törvény rendelkezéseinek megfelelően – a gazdasági társaság-vezető tisztségviselőjének beszámoltatásával a képviselő-testület végzi.

(15) A polgármester negyedévente beszámol a képviselő-testületnek az önkormányzati vagyon hasznosítására saját hatáskörben megkötött szerződésekről, felsorolva az egyes jogügyletek lényeges tartalmát.

(16) A polgármester gondoskodik a vagyonhasznosítással kapcsolatos döntéseinek végrehajtásáról és ellenőrzi azt.

(17) Az önkormányzati üzleti vagyon feletti rendelkezési jogot önkormányzati rendeletben és törvényben nem szabályozott esetben a polgármester gyakorolja.

IV. Fejezet

Pályáztatási kötelezettség

15.§ (1) Az önkormányzati üzleti vagyonba tartozó ingatlan hasznosítására nettó 50.000.000 Ft várható hasznosítási ellenérték felett pályázatot kell kiírni.

(2) A polgármester által kiírt pályázat elbírálásában a Gazdasági és Településfejlesztési, valamint a Pénzügyi, Jogi és Ellenőrzési Bizottság elnöke részt vesz.

(3) A pályáztatástól a képviselő-testület eltekinthet, amennyiben azt jogszabály nem tiltja.

A pályázati hirdetményre és a pályázati kiírásra vonatkozó szabályok

16.§ (1) A pályázati hirdetményt a város honlapján (www.mohacs.hu) és az Önkormányzat hivatalos lapjában meg kell jelentetni (továbbiakban: közzététel). A közzététel időpontjának az Önkormányzat hivatalos lapjában való megjelentetése tekintendő.

(2) A pályázati hirdetménynek tartalmaznia kell:

• az ingatlan címét, helyrajzi számát, nagyságát,
• a kikiáltási bérleti díj, használati díj összegét, a kikiáltási vételárat, egyéb hasznosítás esetén az elvárt ellenszolgáltatás összegét,
• a részletes pályázati kiírás átvételének és a pályázatra vonatkozó információkérés helyét,
• a pályázatok beadásának határidejét.

(3) A pályázati kiírásnak tartalmaznia kell:

• az ingatlan címét és helyrajzi számát,
• területének nagyságát,
• műszaki jellemzőit és egyéb jellemzőit,
• a tulajdonos nevét és címét,
• szükség szerint a felhasználási célt, illetve tevékenységi kört,
• utalást az inflációkövető díj meghatározására,
• a pályázati biztosíték esetén annak letételének idejét, módját, visszafizetésének eseteit és módját,
• a hasznosítás formáját (bérlet, tulajdonjog, stb.)

-a minimálisan elvárt bérleti díj, használati díj összegét, a vételárat, egyéb hasznosítás esetén az elvárt ellenszolgáltatás összegét,

• a használó által a rendeltetésszerű használat érdekében elvégzendő munka értékét, amely a használót terheli,
• a hasznosítás időtartamát,
• a jogviszony megszűnésekor a helyreállítási kötelezettség mértékét (eredeti állapot helyreállítása),
• azt a körülményt, hogy a pályázat nyilvános, azon részt vehet bármely természetes személy és a Vagyontörvényben meghatározott átlátható szervezet,
• esetleges hatósági előírások, jogok, kötelezettségek, korlátozások megtartására történő utalást,
• a bírálati szempontokat és a pályázat elbírálásánál alkalmazott elveket (pl.: minden további paraméter azonossága esetén a pályázat nyertese az, aki a bírálati szempontok szerinti összességében legkedvezőbb ajánlatot teszi),
• a pályázati ajánlat benyújtásának módjára vonatkozó szabályokat, így különösen azt, hogy a pályázatokat írásban, mennyi példányban kell benyújtani, továbbá a pályázatnak tartalmaznia kell: a pályázó nevét, címét, jelenlegi tevékenységét, a tervezett tevékenység megnevezését, a felhasználás célját, nyilatkozatot a feltételek elfogadására,
• a pályázati ajánlat benyújtásának helyét és idejét,
• a pályázati kötöttség tartamát,
• az alternatív ajánlat befogadhatóságának lehetőségét és kezelésének módját,
• a pályázatra vonatkozó kérdések felvetésének, az esetleges további információszerzés helyének megjelölését,
• a részletes pályázati kiírás rendelkezésre bocsátásának költségét, a költségviselést és visszafizetésének eseteit és módját,
• a pályázati tárgyalás helyét, idejét,
• az eredményhirdetés határidejét és módját,
• a pályázat eredménytelenné nyilvánítása jogának fenntartását.

(4) A pályázati kiírás tartalmát úgy kell meghatározni, hogy annak alapján a pályázók egyenlő eséllyel tehessenek ajánlatot. A kiíró valamennyi pályázónak köteles a pályázók egyikének biztosított információt, adatot és egyéb szolgáltatást biztosítani. A pályázati kiírásnak értelemszerű változtatással a (2) bekezdésben foglaltakat kell tartalmaznia.

(5) A kiíró a pályázati ajánlattételi határidőt nem határozathatja meg, a pályázati hirdetmény közzétételétől számított 10 napnál rövidebb időtartamban.

(6) Amennyiben a kiíró előírja, hogy a pályázó egynél több példányban köteles az ajánlatát benyújtani, a pályázó köteles egyértelműen meghatározni és megjelölni az eredeti példányt. Ha a több példányban benyújtott ajánlatok példányai között eltérés van, a kiíró az eredeti megjelöléssel ellátott példányt tekinti irányadónak.

(7) A kiíró az ajánlatok tartalmát a pályázat lezárásáig titkosan kezeli, tartalmukról felvilágosítást sem harmadik személyeknek, sem a pályázaton résztvevőknek nem ad.

A pályázati biztosíték

17.§ (1) A pályázaton való részvételt a kiíró biztosíték adásához is kötheti, melyet a kiíró által a pályázati kiírásban meghatározott időpontig és módon kell a kiíró rendelkezésére bocsátani. A biztosíték összegét a kiíró határozza meg, és közzéteszi a pályázati kiírásban.

(2) A biztosítékot a pályázati hirdetmény visszavonása, az ajánlatok érvénytelenségének megállapítása, valamint a pályázatok elbírálása után – e rendeletben meghatározott kivételtől eltekintve – vissza kell adni.

(3) Nem jár vissza a biztosíték, ha a pályázati kiírás szerint az a megkötött szerződést biztosító mellékkötelezettséggé alakul át, továbbá akkor sem, ha a pályázó az ajánlati kötöttség időtartama alatt ajánlatát visszavonta, vagy a szerződés megkötése neki felróható vagy az ő érdekkörében felmerült más okból hiúsult meg.

A pályázat visszavonása, kizárás a pályázatból

18.§ (1) A kiíró a pályázatot az ajánlatok benyújtására megjelölt időpontig visszavonhatja. Ezt a döntését köteles a pályázati hirdetmény közzétételére vonatkozó szabályok szerint meghirdetni.

(2) A pályázatnak a kiíró általi visszavonása esetén – ha a részletes pályázati kiírás rendelkezésre bocsátása ellenérték fejében történt – a kiíró a kiírás visszaszolgáltatása ellenében köteles a pályázónak az ellenértéket visszafizetni.

(3) A részletes pályázati kiírásban közölt feltételek nem teljesítése, vagy nem megfelelő teljesítése, továbbá az adatszolgáltatási, vagy a pályázót az eljárási rend alapján terhelő egyéb kötelezettség súlyos megszegése a pályázatból történő kizárást vonja maga után.

(4) A pályázó a benyújtásra nyitva álló határidő lejártáig bármikor visszavonhatja vagy módosíthatja ajánlatát.

(5) A pályázó nem igényelhet térítést a kiírótól az ajánlata kidolgozásáért, és a pályázat benyújtásával kapcsolatosan más jogcímen sem terjeszthet elő követelést.

A pályázati ajánlat

19.§ (1) A pályázatra benyújtott ajánlatnak tartalmaznia kell a pályázó részletes nyilatkozatát különösen:

1. a részletes pályázati kiírásban foglalt feltételekre vonatkozóan,
2. a pályázatban megjelölt vagyon hasznosításának a pályázati kiírásban megjelölt módjáról,
3. a vételár vagy az ellenszolgáltatás összegéről, a fizetési feltételek vállalásáról.

(2) Ha a pályázati kiírás biztosítékadási kötelezettséget ír elő, akkor az ajánlat csak akkor érvényes, ha a pályázó igazolja, hogy a kiírásban megjelölt összegű biztosítékot a kiírásban megjelölt módon és időben a kiíró vagy az általa megjelölt személy rendelkezésére bocsátotta.

(3) Az ajánlatot – ha a kiíró másképpen nem rendelkezik – zártan kell benyújtani, és fel kell tüntetni az adott pályázatra utaló jelzést.

(4) A pályázó – a kiíró felhívására – köteles igazolni a szerződés teljesítésére való pénzügyi, gazdasági és műszaki alkalmasságát. Az erre vonatkozó igazolásokat az ajánlathoz csatolni kell.

(5) Az ajánlat zárt borítékban a pályázati hirdetményben megjelölt helyen és időpontig nyújtható be a kiíróhoz.

Ajánlati kötöttség

20.§ (1) A pályázó az ajánlatához a pályázati kiírásban meghatározott időpontig kötve van.

(2) A pályázó ajánlati kötöttsége akkor kezdődik, amikor az ajánlatok benyújtására nyitva álló határidő lejárt.

(3) A pályázó az ajánlati kötöttség ideje alatt ajánlatát akkor módosíthatja, ha a kiíró a pályázót – határidő tűzésével – módosításra hívja fel.

A pályázati ajánlatok beérkezése, felbontása, ismertetése

21.§ (1) A pályázatok beérkezése során az átvevő az átvétel pontos időpontját rávezeti a pályázatot tartalmazó zárt borítékra, és egyúttal igazolja az átvétel tényét.

(2) Az ajánlatokat tartalmazó zárt borítékokat pályázati határidő lejártának időpontjában kell felbontani.

(3) Az ajánlatok felbontásánál a kiíró képviselője, a pályázók, illetve meghatalmazottjaik lehetnek jelen. A pályázó meghatalmazottja köteles közokirattal, vagy teljes bizonyító erejű magánokirattal igazolni képviseleti jogosultságát és annak mértékét.

(4) Az ajánlatok nyilvános felbontásakor ismertetni kell a pályázók nevét, székhelyét (lakóhelyét), az ajánlatok lényeges tartalmát, azon adatok kivételével, melyek nyilvánosságra hozatalát a pályázó megtiltotta. A pályázati kiírásban megadott bírálati szempontokra tett ajánlati elemek nyilvánosságra hozatalát a pályázó nem tilthatja meg.

(5) Az ajánlatok felbontásáról, ismertetéséről, az érvénytelen ajánlatokról és a kizárt pályázókról a kiírónak jegyzőkönyvet kell készítenie.

(6) A kiíró képviselője az ajánlatok felbontása után felvilágosítást kérhet a pályázótól annak érdekében, hogy a pályázatok értékelése, összehasonlítása jobban elvégezhető legyen. A kérdést és az érintett pályázó által arra adott választ írásban kell rögzíteni. Ez nem eredményezheti a bírálati szempontokra adott ajánlat elemek, vállalások, lényeges állítások megváltoztatását, kizárólag az értelmezést szolgálhatja.

A pályázat elbírálása

22.§ (1) A pályázaton benyújtott ajánlatokat a kiíró értékeli és bírálja el.

(2) Az ajánlatok felbontását követően meg kell állapítani azt, hogy melyek az érvénytelen ajánlatok.

(3) Érvénytelen az ajánlat, ha:

1. olyan pályázó nyújtotta be, aki nem jogosult részt venni a pályázaton;
2. az ajánlatot a pályázati kiírásban meghatározott, illetve a szabályszerűen meghosszabbított határidő után nyújtották be;

c)az ajánlat nem felel meg a pályázati kiírásban, a jogszabályban, valamint e rendeletben foglaltaknak;

4. biztosítékadási kötelezettség esetén a biztosítékot a pályázó nem bocsátotta, vagy nem a pályázati kiírásban foglaltaknak megfelelően bocsátotta a kiíró rendelkezésére;
5. amely az ajánlati ellenértéket nem egyértelműen határozza meg, vagy más ajánlatához, vagy valamely feltételhez köti;
6. olyan pályázó nyújtotta be, akinek az Önkormányzattal szemben lejárt tartozása van, továbbá aki az Önkormányzattal vagy annak költségvetési szervével szerződésben vállalt kötelezettségét nem teljesítette.

(4) Érvényes az ajánlat, amely mindenben megfelel – azaz mind formai, mind pedig tartalmi követelményeit tekintve – a pályázati kiírásnak.

(5) Ha a pályázati kiírás másként nem rendelkezik, az ajánlatokat 30 napon belül e rendelet hatásköri rendelkezései szerinti személynek, szervezetnek kell elbírálnia.

(6) A pályázat értékelésében, elbírálásában részt vevő személy nem lehet az ajánlatot benyújtó pályázónak:

1. a polgári törvénykönyvről szóló törvényben meghatározott közeli hozzátartozója,
2. munkajogviszony alapján közvetlen felettese vagy beosztottja,
3. szerződéses jogviszony keretében foglalkoztatottja,
4. ha a pályázó jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet, annak tulajdonosa, résztulajdonosa, vezető beosztású alkalmazottja.

(7) A (6) bekezdésben foglaltakat kell alkalmazni akkor is, ha a pályázat értékelésében és elbírálásában résztvevőtől bármely oknál fogva nem várható el az ügy elfogulatlan megítélése.

(8) A pályázat értékelésében, elbírálásában részt vevő köteles haladéktalanul bejelenteni, ha vele szemben bármely a (6)-(7) bekezdésben körülírt összeférhetetlenségi ok áll fenn.

(9) Összeférhetetlenségi ügyben a kiíró dönt.

(10) A pályázat elbírálásakor az elbírálásra jogosult köteles dönteni arról, hogy a pályázat eredményes volt-e vagy nem.

(11) Eredménytelen a pályázat, ha:

1. a pályázati határidő lejártáig egyetlen ajánlat sem érkezett;
2. a beérkezett ajánlatok egyike sem felelt meg a pályázati kiírás követelményeinek, vagy a pályázatra vonatkozó jogszabályi előírásnak;
3. a kiíró valamely pályázónak a pályázat tisztaságához fűződő, vagy a többi pályázó érdekeit egyébként súlyosan sértő cselekménye miatt a pályázat érvénytelenítése mellett döntött;
4. a kiíró élt azon jogával, hogy új pályázat kiírását rendelje el.

(12) Ha az ajánlatok értékelése és elbírálása során bizonyos kérdés tisztázása szükséges, az elbíráló a pályázótól felvilágosítást kérhet. A kért adat, kérdésre adott válasz a benyújtott ajánlat módosítását nem eredményezheti.

(13) A kiíró az ajánlatokat kizárólag ez elbírálásra használhatja fel. Más célú felhasználás esetén a pályázóval külön meg kell állapodnia.

(14) A kiíró a pályázatok elbírálást követően valamennyi érvényes ajánlatot tett pályázót ajánlata módosítására hívhatja fel akkor, ha a pályázatok azonos, vagy közel azonos tartalmúak, továbbá akkor, ha ettől kedvezőbb eredmény várható. A kiíró ezt követően dönt az ajánlatok végső sorrendjéről.

(15) Ha a pályázatok értékelése és elbírálása során az elbírálásra jogosult az állapítja meg, hogy a pályázati kiírásban meghatározott bírálati szempontok szerint több azonos tartalmú érvényes pályázat került benyújtásra, licittárgyalás tartása mellett dönthet.

(16) A licittárgyalás helyéről, időpontjáról, szabályairól az elbírálásra jogosult által meghatározott pályázókat a kiíró igazolható módon értesíti.

(17) A licittárgyaláson a kiíró képviselője, a pályázó vagy közokiratba, illetve teljes bizonyító erejű magánokiratba foglalt meghatalmazással a pályázó képviselője vehet részt.

(18) A licittárgyalás eredményéről a kiíró tájékoztatja az elbírálásra jogosultat, aki a licittárgyalás megtartásától számított 30 napon belül, de legfeljebb a soron következő ülésén dönt az ajánlatok végső sorrendjéről.

A pályázat eredményének közzététele, szerződéskötés

23.§ (1) A kiíró az ajánlatok elbírálására vonatkozó végső döntését a pályázati kiírásban meghatározott időpontban és módon kihirdeti.

(2) Szerződés kizárólag azzal a pályázóval köthető, akinek ajánlatát az elbírálásra jogosult nyertes ajánlatnak minősítette.

(3) A nyertes pályázót az eredmény kihirdetését követő 10 napig szerződéskötési kötelezettség terheli. Ha a szerződés a nyertes pályázó hibájából, illetve az érdekkörében felmerülő okból nem jön létre, a kiíró a második legjobb ajánlatot tevő pályázóval kötheti meg a szerződést, amennyiben az elbírálásra jogosult a döntés meghozatalakor erről rendelkezett.

V. Fejezet

Az Önkormányzat tulajdonában álló nemzeti vagyon ingyenes használatba adása

24.§ (1) Az Önkormányzat tulajdonában álló nemzeti vagyon használatának jogát az önkormányzat ingyenesen átadhatja képviselő-testületi határozat alapján természetes személynek és a Vagyontörvényben meghatározott átlátható szervezetnek, amennyiben a vagyonelem ingyenes használatba adása közfeladat ellátása céljából történik. Az önkormányzat köteles a használóval írásbeli megállapodást kötni. A megállapodásnak tartalmaznia kell a használat idejét, terjedelmét, valamint a használattal járó költségek viselését.

VI. Fejezet

Az önkormányzati követelésekről való lemondás és a követelések elengedése

25.§ (1) Az Önkormányzat a polgári jogviszonyokból származó behajthatatlan követeléseiről lemondhat. Behajthatatlan követelések a következők lehetnek:

1. amelyre az adós ellen vezetett végrehajtás során nincs fedezet;
2. felszámolási eljárás során, ha a felszámoló által írásban adott nyilatkozat alapján a követelés várhatóan nem térül meg;
3. amelyre a felszámolás, az adósságrendezési eljárás befejezésekor a vagyonfelosztási javaslat szerinti értékben átvett eszköz nem nyújt fedezetet;
4. a mindenkori költségvetési törvényben meghatározott kis összegű követelések tekintetében,

da) amelyet eredményesen nem lehet érvényesíteni, illetve amelynél a végrehajtással kapcsolatos költségek nincsenek arányban a követelés várhatóan behajtható összegével (pl. a végrehajtás veszteséget eredményez vagy növeli a veszteséget), továbbá

db) amelynél az adós nem lelhető fel, mert a megadott címen nem található és felkutatása igazoltan nem járt eredménnyel;

5. amelyet bíróság előtt érvényesíteni nem lehet;

f)amely a hatályos jogszabályok alapján elévült.

(2) Az önkormányzati követelésekről a következő esetekben lehet lemondani:

1. csődegyezségi megállapodásban;
2. bírói egyezség keretében;
3. ha a követelés bizonyítottan csak veszteséggel vagy aránytalanul nagy költségráfordítással érvényesíthető;
4. a városban működő gazdálkodó szervezet tartozása esetében, alaposan mérlegelve a gazdálkodó szervezet működésének a város gazdasági életében kifejtett közvetlen és közvetett várospolitikai hatásait, (pl. a foglalkoztatottságra, a helyi adóbevételekre, a városfejlesztési célokra, a stratégiai fejlesztési lehetőségekre, stb.) feltéve, hogy a követelésekről lemondás nem ellentétes a vonatkozó magyar és uniós előírásokkal;
5. magánszemély tartozása esetében, ha a követelés érvényesítése a kötelezett életvitelét bizonyítottan és számottevően ellehetetlenítené, mely során különösen kiskorú gyermeke fedél vagy lakás nélkül maradna, illetve a kötelezett tartási kötelezettsége körébe tartozó hozzátartozója tartását nem tudná biztosítani;

f)az önkormányzat képviselő-testülete a helyi önkormányzatokról szóló törvény és más jogszabályok által megfogalmazott közérdekű cél esetén, ha a lemondás a közérdekű cél megvalósítását szolgálja és nem ellentétes az államháztartásról szóló törvény rendelkezéseivel.

(3) A követelések elengedésére jogosultak eljárásuk során alaposan mérlegelik a kötelezett (adós) pénzügyi helyzetét, személyi körülményeit, az Önkormányzattal, önkormányzati intézménnyel fenntartott üzleti és egyéb kapcsolatait, tartós kapcsolat esetén a megállapodások, kötelezettségek betartásával kapcsolatos magatartását, teljesítési készségét és képességét, az elengedés esetleges előnyeit, hátrányait. Az adósság jellegével és a kötelezett (adós) helyzetével összefüggően az alapos döntéshez szükséges minden iratot be kell szerezni. (Így különösen: jövedelemigazolásokat, az üggyel kapcsolatos szerződéseket, számlákat, pénzügyi mérlegeket, más hatóságok, szervek határozatait, ítéleteit, döntéseit, tulajdoni lapokat, együtt élő személyek megállapítását, ellátásra szoruló közös háztartásban elő hozzátartozók megállapítását, stb.). A rendelkezésre álló dokumentumok alapján, alapos mérlegelés után lehet a követelésről lemondás (a tartozás elengedés) kérdésében dönteni.

(4) A polgármester és a vagyonkezelők közül az Önkormányzat költségvetési szerveinek vezetői 20.000 Ft erejéig mondhatnak le az Önkormányzatot, illetve intézményüket illető követelésről.

(5) A követelés elengedésére 500.000 Ft-ig a Pénzügyi, Jogi és Ellenőrzési Bizottság jogosult.

(6) A képviselő-testület mondhat le a követelésről (engedheti el a tartozást) 500.000 Ft-ot meghaladó összeg esetén.

(7) Minden követelésről való lemondásra jogosult a követelésről részben vagy egészben mondhat le. Teljes mértékben vagy részben el lehet tekinteni a késedelmi kamatok megfizetésétől is.

(8) Minden követelésről való lemondás elbírálására és döntésére jogosult megállapodhat a kötelezettel (az adóssal) a követelés behajtása és beszedhetősége érdekében értéket képező és az Önkormányzat számára hasznosuló szolgáltatás teljesítésében. Köthető részletfizetési vagy a követelés beszedését, teljesülését biztosító más polgári jogi szerződés is (így különösen beszámítási megállapodás, tartozás-átvállalás, kezesi szerződés, zálogjogi szerződés, stb.).

VII. Fejezet

Egyes jogügyletek megkötése esetén irányadó rendelkezések

26.§ Beépített ingatlan bérbeadása esetén a bérleti szerződés feltételeit úgy kell megállapítani, hogy a jogügylet eredményeképpen a bérlő által végzett és a bérbeadó által elismert beruházások költségeit legfeljebb 10 évig lehet elismerni.

27.§ Amennyiben az Önkormányzat olyan gazdasági társaságot alapít, melynek tevékenysége az Önkormányzat kötelező feladata körébe tartozik, az Önkormányzat tulajdoni aránya 51%-nál kevesebb nem lehet.

28.§ Az Önkormányzat nem lehet tagja betéti társaságnak.

VII. Fejezet

Záró rendelkezések

29.§ A képviselő-testület dönt a vagyongazdálkodás stratégiai kérdéseiről és felülvizsgálja azt.

30.§ E rendelet alkalmazása során az ellenérték fogalma az alábbiak szerint értendő:

• tulajdon-átruházás esetén a tulajdonszerző által adott ellenérték, de legalább a forgalmi érték;

-vagyonelem határozott idejű használatba adása esetén a szerződés fennállása alatt fizetendő ellenérték kumulált összege;

• határozatlan idejű hasznosítás esetén az első 10 évi ellenérték.

31.§ (1) Az Önkormányzat vagyonáról – eszközökről és azok állományában bekövetkezett változásokról – vagyonkimutatásban kell a zárszámadás során beszámolni.

(2) A vagyonkimutatás részletezését az államháztartás szervezetei beszámolási és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól szóló kormányrendelet szerinti tartalommal kell elkészíteni.

(3) A vagyonkimutatásban részletezett eszközök és források leltározását legalább két évente végre kell hajtani. A vagyonkataszter és a számviteli nyilvántartások egyezőségét biztosítani kell.

(4) A törzsvagyont a többi vagyontárgytól elkülönítve kell nyilvántartani.

32.§ Az Európai Unió jogának való megfelelés

E rendelet a belső piaci szolgáltatásokról szóló, az Európai Parlament és a Tanács 2006/123/EK irányelvnek való megfelelést szolgálja.

33.§ (1) Ez a rendelet a kihirdetése napján lép hatályba.

(2) E rendelet hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti az önkormányzat vagyonáról és vagyongazdálkodásáról szóló 19/1993.(XII.13.) ör.

1. számú melléklet

FORGALOMKÉPTELEN TÖRZSVAGYON

Önkormányzat kizárólagos tulajdonában álló nemzeti vagyonhoz tartozó ingatlanok