1. § E rendelet célja a fás szárú növények rongálásának, értékcsökkenésének és pusztításának megakadályozása, a zöldterületi és zöldfelületi területeken a növényállomány indokolatlan megszűnésének, károsodásának megelőzése, elhárítása, és a bekövetkezett károsodás csökkentése, valamint az indokoltan megszűnő zöldterület, zöldfelület növény állományának pótlásáról való gondoskodás.

2. § (1) A rendelet területi hatálya kiterjed Mohács Város teljes közigazgatási területére.

(2) A rendelet személyi hatálya természetes személyekre, jogi személyekre és jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetekre terjed ki.

(3) E rendelet hatálya nem terjed ki:

3. § (1) Közterület: az ingatlan-nyilvántartásban közterületként nyilvántartott belterületi földrészlet (közút, járda, tér, közpark), továbbá az építmények közhasználatra átadott része.

(2) Ingatlan tulajdonosa: az a személy vagy szervezet, aki az ingatlan-nyilvántartásban tulajdonosként szerepel.

(3) Ingatlan használója: az a személy, vagy szervezet, akinek a tulajdonos bármilyen formában az ingatlant használatra átadta, illetve rendelkezésére bocsátotta.

(4) Fás szárú növény: a fás szárú növények védelméről szóló 346/2008. (XII. 30.) sz. kormányrendeletben meghatározott fák és cserjék.

(5) Gyümölcsfa: emberi fogyasztásra vagy egyéb hasznosításra kerülő gyümölcséért termesztett és gondozott fa, kivéve: dió, szelídgesztenye, mandula, török mogyoró és a díszfának nemesített gyümölcsfák.

(6) Törzsátmérő: a fatörzs földfelszíntől számított 1 m magasságban mért átmérője centiméterben számolva (bokorfa vagy többtörzses fa tekintetében az össztörzsátmérő számít).

(7) Fapótlás: a kivágásra kerülő fa pótlására megállapított számú fa, vagy fák telepítése, illetve ezek pénzbeli megváltása.

(8) A fapótlás pénzbeli megváltás összege: az egységár és a szükséges fapótlás darabszámának szorzata.

(9) Előnevelt díszfa: minimum 6 centiméter törzsátmérőjű kétszer iskolázott, sorfa minőségű faiskolai anyag.

(10) Pótlási kötelezettség teljesítése: a hatósági határozatban elrendelt mennyiségű és minőségű facsemete a megadott határidőig az előírásoknak megfelelően elültetésre került, a csemete az ültetés utáni 3. évben is kihajt. Amennyiben nem, úgy a pótlási kötelezettség nem teljesült, a fapótlást újra el kell végezni, vagy pénzben megváltani.

(11) Vegetációs időszak: a rügyfakadás és a lombhullás közötti időszak.

(12) Csonkítás, jelentős mértékű metszés és rongálás: a fa bármely részének – lombkorona, törzs, gyökérzet – olyan mértékű visszavágása, metszése vagy rongálása, amely a fa további növekedését visszafordíthatatlanul megakadályozza, növekedési erélyét jelentősen csökkenti vagy ellehetetleníti a fajra jellemző habitus kialakulását, illetve a fa pusztulásához vezet.

(13) Gallyazás: Az ingatlan határán áthajló, benyúló ágak, gallyak levágása a telekhatár vonalában, illetve járda űrszelvény gallyazása. A gyalogos járdán való közlekedés biztosítása, az űrszelvénybe belógó ágak, gallyak levágása 2,5 m magasságig a járda szélességében, a járdaszegély vonaláig.

(14) Inváziós fajú fás szárú növény: a jelen rendelet 3. mellékletében meghatározott fás szárú növények.

4. § (1) Mohács város közigazgatási határán belül gondoskodni kell a zöldterületeken és zöldfelületeken található fás szárú növényállomány megőrzéséről és növeléséről, ennek érdekében a tulajdonos köteles a tulajdonában lévő zöldterületeket és zöldfelületeket:

(2) Az (1) bekezdés szerinti karbantartásnak minősül különösen a fás szárú növény

5. § (1) Bármely fát kivágni csak a vegetációs időszakon kívül lehet. A vegetációs időben történő fakivágás engedély nélküli kivágásnak minősül. A legalább 20 cm törzsátmérőjű fa jelentős mértékű csonkítására is a kivágás szabályait kell alkalmazni, e rendelet ettől eltérhet.

(2) A 20 cm törzsátmérőt meghaladó fa kivágásához engedélyt kell kérni. Nem kell engedélyt kérni e rendelet alapján definiált gyümölcsfára, pikkelylevelű, oszlopos örökzöldekre (tuja, hamisciprus, boróka, leyland ciprus fajok), illetve akácfa kivételével az inváziós fajú fára. Fát kivágni csak a jegyző engedélye alapján lehet.

(3) A kivágásra vonatkozó kérelmet az 1. mellékletben meghatározott nyomtatványon kell benyújtani a Polgármesteri Hivatal iktatójába.

Az engedély iránti kérelemnek tartalmaznia kell az alábbiakat:

(4) A kivágásra okot adó körülmény(ek) igazolására szakvélemény, építési-bontási engedély, fényképek csatolása is előírható.

(5) A fa kivágásáról, vagy annak elutasításáról a jegyző hozza meg a döntést. A fakivágási engedély a határozat kiállításának napjától 1 évig érvényes.

(6) A kivágott fát 18 hónapon belül pótolni kell. Fapótlásként nem telepíthetőek pikkelylevelű, oszlopos örökzöldek (tuja, hamisciprus, boróka, leyland ciprus fajok), és inváziós fajú fás szárú növények. A jelentős mértékben csonkított fát akkor kell pótolni, ha 18 hónapon belül elpusztul vagy további növekedése nem indul meg vagy növekedési erélye jelentősen lecsökken, vagy a fajra jellemző habitus kialakulása ellehetetlenül.

(7) A fapótlás megtörténtét írásban be kell jelenteni a Polgármesteri Hivatalban.

(8) Amennyiben a nem közterület megnevezésű ingatlanon álló fa kivágása nem élet-, illetve vagyonvédelem miatt szükséges, a pótlási kötelezettség a kivágott fa darabszámával egyezik meg. Ebben az esetben egy kivágandó fa pótlása:

(9) Az élet és vagyonbiztonságot veszélyeztető fa kivágását, amennyiben a veszély elhárítására más lehetőség nincs – a tulajdonos, vagy használó köteles haladéktalanul elvégezni. A kivágás tényét az 6. § (1) bekezdésben meghatározott fák esetében 3 napon belül írásban be kell jelenteni a Polgármesteri Hivatalban. A bejelentésben hitelt érdemlően igazolni kell a kivágás indokoltságát kertészeti szakvéleménnyel, vagy fényképfelvételekkel.

(10) Ha a fa kivágását előidéző élet- vagy vagyonvédelmi ok a kérelmezőnek nem felróható, természeti ok miatt, vagy ha a kivágás a fa kiszáradása miatt szükséges, a pótlási kötelezettség a kivágott fa darabszámával egyezik meg. Ebben az esetben egy kivágandó fa pótlása:

(11) Az indokolatlan, vagy be nem jelentett fakivágás engedély nélküli fakivágásnak minősül.

(12) Ha a tulajdonos, vagy használó az (9) bekezdésben meghatározott kötelezettségének nem tesz eleget, akkor erre a jegyző kötelezheti, közigazgatási bírságot szabhat ki, továbbá az élet és vagyonbiztonságot veszélyeztető fa kivágását a kötelezett veszélyére és költségére végrehajtja. A külön jogszabály alapján alkalmazható közigazgatási bírság mértékének megállapításánál mérlegelni kell az így kivágott fa, fák, biológia, településképi értékét és az engedély nélkül, vagy attól eltérő magatartás vétkességének súlyát.

(13) Amennyiben a kivágás, jelentős mértékű csonkítás engedély nélkül történt, úgy a jegyző a (6) és (8) bekezdésben meghatározottak szerint kötelezi a tulajdonost a fa pótlására A 100%-os pótlási kötelezettség: a kivágott fatörzs vagy fatörzsek átmérője cm-ben, osztva 6-tal. Ha az eredmény nem egész szám, akkor a kerekítés szabályait kell alkalmazni.

(14) Amennyiben az engedély nélkül kivágott fák darabszáma vagy törzsátmérője utólag teljes mértékben nem állapítható meg, akkor a rendelkezésre álló adatokból a vélelmezhető vagy kikövetkeztethető számú fákat egyenként 30 cm törzsátmérővel kell figyelembe venni a fapótlási eljárásban.

(15) A legalább 20 cm törzsátmérőjű fa jelentős mértékű csonkítása engedély nélküli fakivágásnak minősül.

(16) Amennyiben a fakivágással érintett helyrajzi számon történő pótlásra nincs, vagy csak részben van lehetőség, vagy az engedéllyel rendelkező ezt kéri, a pótlási kötelezettség részben vagy egészben pénzben váltható meg. A pénzbeli megváltást az engedélyező határozat kézbesítésétől számított harminc napon belül kell befizetni az Önkormányzat számlájára. A pénzbeli megváltás összegét e rendelet 2. melléklete határozza meg.

(17) A jegyző pótlás nélkül engedélyezi a fa kivágását, ha az ingatlanon 60 m2-enként egy fa marad. Ebben az esetben az ingatlan területébe a teljes terület (az épületek alapterülete is) beszámítandó.

(18) Ha a fa a pótlásától számított harmadik vegetációs időszak kezdetén - vagy az azt megelőző években - nem hajt ki, a pótlás eredménytelennek tekintendő.

(19) Eredménytelen pótlás esetén a fakivágásra vonatkozó szabályokat kell alkalmazni, ideértve az újabb pótlási kötelezést is.

6. § (1) Minden közterületen lévő fás szárú növény kivágásához a jegyző engedélye szükséges. A fa kivágására vonatkozó kérelmet a Polgármesteri Hivatalba kell benyújtani.

(2) A jegyző a kérelemről a városi főkertész javaslata alapján dönt.

(3) Fát kivágni csak a jegyző által kiadott engedéllyel lehet, az alábbi indokok alapján:

(4) A fakivágási engedély a határozat kiállításának napjától 1 évig érvényes.

(5) A közterületen lévő fa kivágása esetén a kivágott fa pótlásáról a kivágott fa törzsátmérőjének 100%-os mértékében, elsősorban a kivágott fával azonos helyrajzi számú ingatlanon kell gondoskodni. A 100%-os pótlási kötelezettség: a kivágott fatörzs vagy fatörzsek átmérője cm-ben, osztva 6-tal. Ha az eredmény nem egész szám, akkor a kerekítés szabályait kell alkalmazni.

(6) Amennyiben a fakivágással érintett helyrajzi számon történő pótlásra nincs, vagy csak részben van lehetőség, vagy az engedéllyel rendelkező ezt kéri, a pótlási kötelezettség részben vagy egészben pénzben váltható meg. A pénzbeli megváltást az engedélyező határozat kézbesítésétől számított harminc napon belül kell befizetni az Önkormányzat számlájára. A pénzbeli megváltás összegét e rendelet 2. melléklete határozza meg.

(7) Ha a fa a pótlásától számított harmadik vegetációs időszak kezdetén - vagy az azt megelőző években - nem hajt ki, a pótlás eredménytelennek tekintendő.

(8) Eredménytelen pótlás esetén a fakivágásra vonatkozó szabályokat kell alkalmazni, ideértve az újabb pótlási kötelezést is.

(9) A közterületen lévő fa jelentős mértékű csonkítása esetén a következő vegetációs időszak augusztus-szeptember hónapjában kell a városi főkertész javaslata alapján megállapítani a pótlás mértékét. Ennek megállapításánál összességében kell mérlegelni a jelentős mértékben csonkított fa beavatkozás alapján kialakult biológiai és településképi értékét, a fa öngyógyulása alapján elért és elérhető biológiai és településképi értékét. Amennyiben a fa nem pusztul el, akkor a fakivágás esetére előírt pótlási mértéknél arányosan alacsonyabb pótlási mértéket kell előírni.

7. § (1) Amennyiben az engedély nélkül közterületen kivágott fák darabszáma vagy törzsátmérője utólag teljes mértékben nem állapítható meg, akkor a rendelkezésre álló adatokból a vélelmezhető vagy kikövetkeztethető számú fákat egyenként 30 cm törzsátmérővel kell vélelmezni a fapótlási eljárásban.

(2) A kivágásra került fa visszapótlásra telepítendő fák számának meghatározásához engedély nélküli kivágás esetén a kivágott össztörzsátmérő 100%-át kell alapul venni. A 100%-os pótlási kötelezettség: kivágott fatörzs vagy fatörzsek átmérője cm-ben, osztva 6-tal. Ha az eredmény nem egész szám, akkor a kerekítés szabályait kell alkalmazni.

(3) A közterületen lévő fa jelentős mértékű csonkítása esetén a következő vegetációs időszak augusztus-szeptember hónapjában kell a városi főkertész javaslata alapján megállapítani a pótlás mértékét. Ennek megállapításánál összességében kell mérlegelni a jelentős mértékben csonkított fa beavatkozás alapján kialakult biológiai és településképi értékét, a fa öngyógyulása alapján elért és elérhető biológiai és településképi értékét. Amennyiben a fa nem pusztul el, akkor a fakivágás esetére előírt pótlási mértéknél arányosan alacsonyabb pótlási mértéket kell előírni.

(4) Amennyiben a fakivágással érintett helyrajzi számon történő pótlásra nincs, vagy csak részben van lehetőség, a pótlási kötelezettség részben vagy egészben pénzben kell megváltani és a közigazgatási határozat kézbesítésétől számított harminc napon belül kell befizetni a Mohács Város Önkormányzat számlájára. A pénzbeli megváltás összegét e rendelet 2. melléklete határozza meg.

(5) A kivágott fa csak a városi főkertész által javasolt fajtával, vagy fajtákkal és csak a meghatározott darabszámban pótolható, betartva a 10. § (3) pont szerinti, ültetésre vonatkozó előírásokat. Az engedély nélkül kivágott fa esetében a jegyző közigazgatási bírságot szab ki.

(6) Ha a fa a pótlásától számított harmadik vegetációs időszak kezdetén - vagy az azt megelőző években - nem hajt ki, a pótlás eredménytelennek tekintendő.

(7) Eredménytelen pótlás esetén a fakivágásra vonatkozó szabályokat kell alkalmazni, ideértve az újabb pótlási kötelezést is.

8. § (1) Az ingatlan tulajdonosa vagy használója köteles gondoskodni az ingatlanról a közterületre átnyúló, kilógó, illetve az ingatlan előtti közterületen lévő fáknak és más növényeknek a gyalogos közlekedést akadályozó ágainak levágásáról, illetve a 3. § (13) bekezdésben meghatározott gallyazási munkákat elvégezni.

(2) Ha a tulajdonos vagy a használó az ingatlana előtt, a közterületen álló fát az (1) pontban leírtaktól eltérően, a megengedettnél nagyobb mértékben gallyazza le, az csonkolásnak minősül és hatósági eljárás lefolytatását vonja maga után.

9. § Beépítésre szánt területen, beépítésre nem szánt területen, közút és vasút területén történő ültetéskor az Önkormányzat Képviselő-testületének a településkép védelméről szóló 16/2020 (V.18.) önkormányzati rendeletének 15. § (3) bekezdése az irányadó.

10. § (1) Közterületen fás szárú növényt, vagy cserjét ültetni, elhelyezni csak a jegyző hozzájárulásával lehet. Az erre vonatkozó szándékot a Polgármesteri Hivatalban kell bejelenteni. Az ültetésre a városi főkertész tesz javaslatot.

(2) Közterületi ingatlanon nem telepíthetőek gyümölcsfák, pikkelylevelű oszlopos örökzöldek (tuja, hamisciprus, boróka, leyland ciprus fajok), és inváziós fajú fás szárú növények.

(3) A fák ültetésének előírásai:

(4) A (2) pont szerint nem engedélyezett vagy hozzájárulás nélkül ültetett növény, cserje eltávolítását, a városi főkertész javaslatára, a jegyző elrendelheti.

(5) A közterületen lévő közlekedést akadályozó, vagy veszélyeztető fa, sövény és cserje ritkítását, kivágását a jegyző elrendelheti.

(6) E rendeletben nem szabályozott kérdésekben a fás szárú növények védelméről szóló 346/2008. (XII. 30.) Korm. rendeletet kell alkalmazni.

11. § (1) Azon természetes személyeket, jogi személyeket és jogi személyiséggel nem rendelkező szervezeteket, akik az e rendeletben foglaltakat nem tartják be, a közösségi együttélés alapvető szabályairól és ezek elmulasztásának jogkövetkezményeiről szóló önkormányzati rendeletben meghatározott szankcióval sújthatók.

(2) E rendelet alapján lefolytatott eljárásoknál az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016 évi CL. törvény rendelkezéseit kell alkalmazni.

12. § Ez a rendelet 2023. december 1-jén lép hatályba.