A rendeletmódosítás célja kettős.

Egyrészt a bérlakás-állomány bérleti díjainak – a működési és fenntartási költségekhez igazodó – reálérték-megőrzése, ezáltal a hosszú távú, kiegyensúlyozott üzemeltetés feltételeinek biztosítása (2026. január 1-jétől átlagosan 5%-os korrekcióval). E körben a javaslat tartalmazza a piaci alapú bérlakások óvadékának mérséklését (hat havi lakbér helyett két havi bruttó bérleti díj), valamint a bérlakásba befogadható személyi kör pontosítását a Ptk. 8:1. § szerinti kategóriákhoz igazítva, a jogalkalmazási bizonytalanságok megszüntetése érdekében.

Másrészt a módosítás normatív alapot teremt a „Rendkívüli lakhatási kríziskölcsön” jogcím bevezetésével: igazolt, előre nem látható esemény (különösen kisajátítás, tűz, elemi kár, életveszély miatti bontás, hatósági kiürítés/kilakoltatás) miatti lakhatásvesztés esetén célhoz kötött, kamatmentes, legfeljebb 20 000 000 Ft összegű, legfeljebb 240 hónap futamidejű, legfeljebb 12 hónap türelmi idejű, visszatérítendő támogatás nyújtható. A jogosultsági és eljárási feltételek rögzítik többek között a jövedelmi és hitelképességi minimumokat, a jelzálogjog és elidegenítési tilalom vállalását, valamint a közvetlen végrehajtásra alkalmas közjegyzői okirat előírását; a döntési hatáskört a Képviselő-testület gyakorolja.

A javaslat a Kúria Önkormányzati Tanácsa Köf.5.006/2021/4. számú határozatában rögzített elvnek megfelelően a támogatási összegkeretet és feltételeket rendeleti szinten határozza meg, eleget téve a Jat. 17–18. §-aiban foglalt követelményeknek. A konstrukció nem minősül üzletszerű pénzügyi szolgáltatásnak, mivel közfeladat-ellátáshoz kapcsolódó, nem nyereségérdekelt, egyedi elbírálású, nyilvános kínálatra nem irányuló, visszatérítendő önkormányzati támogatás.

A módosítás így egyidejűleg szolgálja a bérlakás-gazdálkodás pénzügyi fenntarthatóságát és a lakhatási krízishelyzetek átlátható, egységes és jogszerű kezelését.