a) a közigazgatási és belterületi határvonalat,

b) a beépítésre szánt, illetőleg beépítésre nem szánt területek határát,

c) az egyes területek felhasználási módját

d) a szabályozási vonalat és szabályozási szélességet,

e) az övezeti besorolást, lehatárolást és az övezeti előírásokat és szabályozást,

f) a védőterületeket

g) az építési helyet

a) irányadó telekhatár

a) A helyi védettségű területek, épületek törlése, vagy újabbak védetté nyilvánítása önálló önkormányzati rendelettel történhet az Önkormányzati Főépítész véleménye, ennek hiányában a Megyei Főépítésztől megkért szakvélemény alapján.

b) A sajátos jogintézmények törlése, vagy újabbak bevezetése -csak a jelen terv végrehajtása érdekében- önálló önkormányzati rendelettel történhet.

c) A védőterület határa, ha magasabb jogszabály módosítja az egyes területekre vonatkozó védőterületek kiterjedését.

a) helyi védettségű területen és építményen végzett bármilyen, az épületeket érintő külső és belső felújítási és korszerűsítési munka akkor is, ha az a teherhordó szerkezetet illetve a homlokzati megjelenést nem befolyásolja.

b) helyi védettségű építményen bármilyen reklám, hirdetés elhelyezése

a) Helyi védelem alatt álló épülettel szomszédos telken tervezett épület és kerítés utcaképi illeszkedését a két szomszédos épület illetve kerítés ábrázolásával, vagy fotómontázzsal kell igazolni

b) Hírközlési magas-létesítmény (adótorony) elhelyezésének engedélyezési kérelméhez a tájba-illeszthetőség igazolására tájrendezési szakági alátámasztó munkarész csatolandó

c) Új beépítésű telken az épület tervei mellett az utcafronti kerítés tervei is elkészítendők

a) 3 m-nél nagyobb földvastagságot érintő tereprendezéssel járó építkezés esetén,

b) 5 m-nél nagyobb szabad magasságú földet megtámasztó építményeknél,

c) 7 m-nél nagyobb fesztávú tartószerkezetet tartalmazó épületeknél,

d) azon esetekben, amikor a lakosság, az Önkormányzat vagy a tervező kedvezőtlen, az altalajjal összefüggő jelenségeket észlel, be kell vonni.

a) ha nem állnak építési korlátozás, vagy tilalom alatt;

b) ha vízszintes irányú bővítésük nem jár a hatályos előírások szerint megengedhető beépítettségnél esetleg már nagyobb beépítettség további növelésével, valamint az építési határvonalak átlépésével;

c) ha függőleges irányú bővítésük nem növeli tovább a hatályos előírások szerint megengedhető építménymagasságnál esetleg már nagyobb építménymagasságot, s az nem korlátozza a szomszédos telkek építési lehetőségeit

d) ha a bővítést a szomszédos épületektől betartandó távolságok nem korlátozzák.

a) az a legszükségesebb (élet-, vagyon-, vagy közbiztonság, esetleg egészségi szempontok miatt elengedhetetlen) munkálatok elvégzésére irányul

b) a terv szerinti területfelhasználás nagyobb távlatban (tíz, vagy több év) válik esedékessé és végrehajtását a kérelmezett állapot nem akadályozza és nem teszi költségesebbé. (Amennyiben az építtető vállalja a kártalanítás nélküli elbontási kötelezettséget, érték létrehozása is engedélyezhető, azonban az építmény ideiglenes meglétét, illetve az építtető kártalanítás nélküli elbontási kötelezettségét, az ingatlan-nyilvántartásba be kell jegyeztetni.)

a) a beépítésre szánt területbe tartozó terület-felhasználási egységek területeit különböző építési övezetekbe,

b) a beépítésre nem szánt területbe tartozó terület-felhasználási egységek területeit különböző övezetekbe sorolja,

c) az építési övezeteket és az övezeteket közterületekre és közterületnek nem minősülő területekre osztja.

a) lakóterület – falusias lakóterület (Lf)

b) gazdasági tárterület - kereskedelmi, szoláltató terület (Gk)- ipari terület (Gi)

c) különleges terület - sportterület (K-Sp) - intézményterület (K-In)

- temető területe (K-Te)

- skanzen területe (K-Sk)

- nemzeti park beépíthető területei (K-Np)

- belterületi kertek (K-Ke)

a) közlekedési és közműterület (Kö)

b) zöldterület (Z)

c) erdőterület (E)

d) mezőgazdasági terület (M)

e) vízgazdálkodási terület (V)

a) A beépítésre szánt területeken –a temető területének kivételével- az építési telkek csak teljes közművesítettség esetén építhetők be. A közműves szennyvízelvezető rendszer kiépítéséig a kommunális szennyvíz tisztításának pótlására az építmény használatba vételéig zárt szennyvízgyűjtő is építhető.

b) A közműves szennyvízelvezető rendszer kiépüléséig a gazdasági területeken keletkező, nem kommunális szennyvizek tisztítása és elhelyezése csak az illetékes szakhatóságok által elfogadott, korszerű közműpótlóval biztosítható – az adott építmény használatbavételéig.

a) Beépítésre szánt területen terepszint alatti építmény a telken belül bárhol építhető, ahol nem veszélyeztet más építményeket és nyomvonalas létesítményeket, illetve ahol az esetlegesen fellépő építéshidrológiai, mérnökgeológiai problémák műszaki megoldásokkal kiküszöbölhetők

b) Terepszint alatti építmény csak az építési helyen belül emelkedhet ki a terepszintből.

c) Pince csak épített szerkezettel alakítható ki.

d) Terepszint alatti építmény föld alatti része sem nyúlhat a szomszédos ingatlanok alá.

a) Az új létesítmények kialakításánál, a meglévő, illetve új technológiák üzemeltetésénél teljesíteni kell a környezeti levegőtisztasági követelményeket és a levegőtisztaság-védelmi előírásokat, valamint határértékeket. ⁽³⁾

b) Élővízbe bocsátott szennyezőanyag-tartalomra vonatkozó határértékeket be kell tartani.⁽⁴⁾

c) A közcsatorna-hálózatba bocsátott szennyvíz, vagy folyékony hulladék esetén a szennyezőanyag-tartalomra vonatkozó küszöbértékeket be kell tartani.⁽⁵⁾

d) Zajt kibocsátó berendezés, telephely, tevékenység úgy létesíthető, üzemeltethető, hogy zajkibocsátása nem haladhatja meg az előírt zajterhelési határértéket a zajtól védett területeken.⁽⁶⁾

e) Meglévő közlekedési útvonalak melletti, új telekalakítású és tervezésű, vagy megváltozott övezeti besorolású területen megfelelő beépítési távolság meghatározásával és az épületek védett homlokzatainak megfelelő tájolásával kell biztosítani az előírt zajterhelési határértékek teljesülését.⁽⁷⁾

f) Épületek zajtól védendő helyiségeiben az épület rendeltetésszerű használatát biztosító különböző technikai berendezésektől és az épületen belül, azzal szomszédos épületben folytatott tevékenységből eredő zaj nem haladhatja meg az előírt határértékeket.⁽⁸⁾

a) már kialakult beépítés esetében a környezethez igazodóan az északi (északkeleti, északnyugati) illetve a keleti, vagy a nyugati telekhatár melletti terület,

b) tervezett, új beépítésű területen az északi (északkeleti, északnyugati) illetve adott utcaszakaszon egységesen a keleti telekhatár melletti terület.

a) az új lakóépületek építménymagassága sehol nem lehet kisebb 3,5 m-nél,

b) az utcafronti, főhelyiségeket magába foglaló épületek csak magastetősek lehetnek,

c) tetőhéjazatként elsősorban égetett agyagcserép, vagy felületében és színárnyalatában ahhoz hasonló egyéb tetőfedő anyag alkalmazható.

d) már kialakult lakóterületeken a telekméret megválasztásánál a kialakult állapotokat kell figyelembe venni, de telekalakításnál a kialakítható legkisebb telekméretet és legkisebb telekszélességet az övezeti előírások határozzák meg.

a) Oldalhatáron álló lakóépületek esetén –az (5) bekezdés előírásait is figyelembe véve- a lakóépülettel azonos oldalhatárra, azzal építészeti egységet alkotva, Erdőfű területén a cselédlakások mellett a hátsó telekhatárra építendő.

b) Szabadonálló beépítésnél a lakóépület takarásában, azzal építészeti egységet alkotva építendő.

c) Zártsorú beépítés esetén elsősorban az északi, északkeleti oldalhatáron építendő. Az oldalsó telekhatáron hátranyúló szárny az utcai telekhatártól mért 9 métert követően nyeregtetővel is lefedhető, egyébként a szomszédos telek felé tűzfal kialakítása szükséges.

a) A Z-1 jelű övezet a településen található illetve tervezett közparkok és játszóterek területe. A területen az OTÉK 27. § (4) bekezdésében felsorolt építmények helyezhetők el.

b) A Z-2 jelű övezet a településen átvezető árkok, utak melletti, nagyobb összefüggő zöldterület, ahol csak kerti építmények helyezhetők el.

c) A Z-3 jelű övezet a református temető kegyeleti parkká alakítandó területe, ahol új építmény, sír, sírbolt már nem, csak kerti építmény, valamint ismertető tábla helyezhető el.

d) A meglévő közparkokat kertépítészeti szakterv alapján fel kell újítani.

a) A védelmi rendeltetésű erdőben épület nem építhető. Az Ev-1 alövezetben (védett erdőben) hagyományos anyagokból készített ismertető táblák, pihenés célját szolgáló kerti építmények azonban elhelyezhetők.

b) Az Ev-1 övezetben már meglévő épületek nem építhetők át és nem bővíthetők. Felújításuk is csak e rendelet 5. § (4) bekezdése szerint, és csak a Dél-dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség hozzájárulásával végezhető el.

a) csak a művelési ághoz kötődő funkciójú (üzemi-, tároló-, állattartó- stb.) épület helyezhető el, 10.000 m²-t meghaladó, közterületről, vagy magánútról megközelíthető telken.

b) a telek legnagyobb beépítettsége 3%, de a beépített terület legfeljebb 3000 m² lehet.

c) a keletkező szennyvíz gyűjtésére, tárolására, kezelésére egyedi közműpótló létesítményt (zárt tároló, vagy szennyvíztisztító berendezés) kell kialakítani.

d) az épületeket szabadonállóan, legalább 10-10 méteres elő-, oldal-, és hátsókert biztosításával kell elhelyezni.

e) Az épületek elhelyezésének és kialakításának feltételei:

- Az épület legfeljebb 7,5 m építménymagasságú lehet.

- Az épületek szélességi mérete a 14 m-t nem haladhatja meg, az épületet 35-45 fokos, szimmetrikus nyeregtetővel kell lefedni.

a) a művelési ághoz kötődő funkciójú épület és egy lakóépület helyezhető el, 6.000 m²-t meghaladó, közterületről, vagy magánútról megközelíthető telken.

b) a telek legnagyobb beépítettsége 3%, de a beépített terület legfeljebb 300 m² lehet.

A beépítettség az övezetre előírt mértéket az alábbi esetekben haladhatja meg:

- beépítettség növelésével nem járó átalakításnál,

- ha meglévő épület bontásával alakul ki az új beépítés (ekkor legfeljebb a kialakult, eredeti állapot szerinti mértékig megengedett a beépítés),

- lakóépületben, kizárólag a komfortfokozat javítását szolgáló, egyszeri max. 20 m²-es bővítésnél.

c) a keletkező szennyvíz gyűjtésére, tárolására, kezelésére egyedi közműpótló létesítményt (zárt tároló, vagy szennyvíztisztító berendezés) kell kialakítani.

d) az épületeket szabadonállóan, legalább 5-5 méteres elő-, oldal-, és 10 méteres hátsókert biztosításával kell elhelyezni.

e) lakóépület elhelyezésének és kialakításának feltételei:

- A lakóépület legfeljebb a beépíthető terület 50%-át foglalhatja el.

- Az épület legalább 3,5 m és legfeljebb 6,0 m közötti építménymagasságú lehet.

- Az épületet a táj építési hagyományainak megfelelő, egyszerű tömegű, 35-42 fok hajlásszögű szimmetrikus nyeregtetővel fedett legyen.

- Az épület szélességi mérete a 8,5 m-t ne haladja meg.

f) Gazdasági épület elhelyezésének és kialakításának feltételei:

- Az épület földszintes, legfeljebb 6,0 m építménymagasságú lehet.

- Az épületek szélességi mérete a 9 m-t nem haladhatja meg, az épületet szimmetrikus nyeregtetővel kell lefedni.

g) Az övezetben a telekhatár mellett körben legalább 3 méteres zöldsáv kialakítása szükséges

a) Birtokközpont, illetve a hozzá tartozó kiegészítő központ az OTÉK 29. § (5)-(8) bekezdése, valamint e paragrafus (3) bekezdésében foglalt előírások szerint alakítható ki.

b) A birtokközpont határai mentén –kertépítész szaktervező által kiválasztott őshonos fajokból álló növényállománnyal- a 23. § (2) bekezdés f) pontja szerinti beültetési kötelezettség szerint legalább 5 m széles sáv beültetendő.

a) az övezetben kötelező a művelési ágnak megfelelő használat és kezelés.

b) az övezetben a legeltető állattartáshoz kapcsolódó építmény helyezhető el

a) az övezetben a jelenlegi művelési ág megváltoztatása tilos. Kötelező a művelési ágnak megfelelő használat és kezelés, és az övezetben semmiféle építmény nem helyezhető el.

a) belterületen lévő közterületeken:

- hirdető (reklám) berendezés

- árusítópavilon

- közúti közlekedéshez kapcsolódó várakozóhelyek

- szobor, emlékmű, díszkút, pihenőpad

- távbeszélő fülke

- köztisztasággal kapcsolatos tárgyak

- építési munkához kapcsolódó létesítmények (állványok, paravánok)

- építőanyag-tárolás

b) külterületen lévő közterületen:

- közúti közlekedéshez kapcsolódó várakozóhelyek

- szobor, emlékmű

- köztisztasággal kapcsolatos tárgyak

a) Árusítópavilon legfeljebb 6 m² alapterületű lehet, 3,0 m-es építménymagassággal, magastetős kialakítással.

b) A közúti közlekedéshez kapcsolódó várakozóhelyek legfeljebb 15 m² alapterülettel és 3,0 m-es építménymagassággal építhetők, a település teljes területén egységes kialakítással.

a) Az ideiglenes, illetőleg alkalmi közterületi üzleti területekhez nem szükséges új várakozóhelyeket létesíteni.

b) Az OTÉK 42. §-a által előírt, illetőleg az (1) bekezdés szerint csökkentett számú várakozóhelyek 30%-a – az Önkormányzattal kötött szerződés alapján – a kapcsolódó közterületeken is megépíthető.

c) Az építési engedély kiadásának feltétele, hogy az építtető a szerződésben megállapított építési költséget az Önkormányzat elkülönített számlájára előzetesen befizesse.

d) A várakozóhelyek használatára és fenntartására külön szerződést kell kötni.

a) Helyi védettségű épületen végzett bármilyen építési munka esetén a hagyományos homlokzati és tömegarányok, párkány és gerincmagasság, a nyílásrendek, a nyílások osztása, a homlokzati tagozatok megőrzendők.

b) Helyi védettségű épület

- H1 kategóriában úgy bővíthető, hogy az eredeti épület tömegformája, homlokzati kialakítása, utcaképi szerepe ne változzon.

- H2 kategóriában csak a védett részérték megőrzésével, felújításával bővíthető, vagy alakítható át.

c) Védett épület bővítése az épület mögött, a hátsókert irányába történhet. A keresztszárny főépületnél szélesebb nem lehet s csak a főépülettel megegyező hajlásszögű, szimmetrikus nyeregtetővel fedhető.

d) A belső átalakításokat az eredeti szerkezet és belső értékek tiszteletben tartásával kell megoldani.

e) H1 kategóriájú helyi védettségű épület bontására csak a műszaki és erkölcsi avultság beálltával kerülhet sor, a védettség megszüntetését követően. A bontási engedélykérelemhez csatolni kell az épület felmérési és fotódokumentációját.

f) H2 kategóriájú helyi védettségű épület bontásakor a védett érték lehetőség szerint az új épületre visszaépítendő. Ha ez nem lehetséges, akkor a védettség megszüntetését követően annak megőrzéséről, műszaki mentéséről az önkormányzat jegyzője gondoskodik. A bontási engedélykérelemhez csatolni kell a védett érték felmérési és fotódokumentációját.

a) A régészeti lelőhelyekre vonatkozó törvények és kapcsolódó rendeletek⁽²¹⁾ előírásai betartandók. Fenti törvény 22. §-a szerint A nyilvántartott lelőhelyeket a földmunkával járó fejlesztésekkel el kell kerülni. Amennyiben ez nem lehetséges, a beruházás által veszélyeztetett területen megelőző feltárást kell végezni, melynek költségei a beruházót terhelik.

b) A védetté nyilvánított lelőhelyen végzendő, 30 cm mélységet meghaladó földmunkával járó, illetőleg a terület jellegét veszélyeztető, befolyásoló változtatások (kerítésásás, faültetés, szőlőtelepítés, stb.), munkálatok esetében a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal (KÖH) az eljáró hatóság. Ha a fenti tevékenység más hatóság engedélyéhez kötött (közműfektetés, építkezés), akkor KÖH szakhatóságként jár el.

c) A nyilvántartott régészeti lelőhelyek területén minden eddigi használattól eltérő hasznosításhoz, építkezéshez, földmunkához a KÖH szakhatósági hozzájárulása szükséges.

d) Régészeti érdekeltségű területet érintő tervezés esetén javasolt kikérni a KÖH véleményét.

e) A régészeti területeken kívül -építkezés, vagy művelés során- előkerülő régészeti lelet, vagy objektum esetén a munkákat fel kell függeszteni, és értesíteni kell a KÖH-t, valamint a Baranya Megyei Múzeumok Igazgatóságát.

a) A Duna-Dráva Nemzeti Park területe a terven lehatárolt terület, ez egyben az országos ökológiai hálózat és a Natura 2000 területének is a határa.

b) Természeti területek közé soroltak a nemzeti park területén kívül eső rétek, legelők, nádas és mocsaras területek, nagyobb erdőfelületek, amelyeket a V-1 tervlap tüntet fel.

a) A beruházások megvalósítása, meglévő tevékenységek folytatása, rendeltetési mód változások, valamint a telepengedély alapján gyakorolható ipari és szolgáltató tevékenység csak a környezetvédelmi kölcsönhatások ellenőrzése, a környezetvédelmi előírások⁽¹⁵⁾ és határértékek betartása alapján történhet, a szakhatóságok előírásainak megfelelően.

b) A környezetterhelési határértékeket jelen rendelet 7. § (3) bekezdése határozza meg.

a) A település belvízveszélynek kitett, ezért teljes területén a szennyvizek elszikkasztása tilos.

b) Az önkormányzati tulajdonú, vagy közcélú vízi létesítmények jó karban tartásáról az önkormányzat köteles gondoskodni.

c) A b) pontban foglalt vízi létesítményekkel kapcsolatos, arra épülő, illetve annak rendeltetésszerű használatát befolyásoló magánépítmények (átereszek, felhajtók) jó karban tartására, illetve a vízi létesítmény működését akadályozó, vagy gátló műszaki állapot esetén felújítására az építmény tulajdonosa (kezelője) a jegyző által kötelezhető.

d) Arra jogosult szervezettel 5 évente el kell végeztetni a települési csapadékgyűjtő hálózat műszaki felülvizsgálatát, melynek javaslatokat kell adnia az esetlegesen szükséges műszaki beavatkozásokra. A felülvizsgálat eredményeinek függvényében ezeket a szükséges beavatkozásokat el kell végezni.

e) Termőföldön megvalósuló beruházások tervezése során figyelembe kell venni, hogy a tervezett megvalósulás ne akadályozza a környező területek talajvédő gazdálkodását. A beruházások megvalósítása során a beruházó köteles gondoskodni a termőréteg megmentéséről.

a) A község nem rendelkezik közüzemi szennyvízcsatorna-hálózattal. A gyűjtött szennyvizek befogadója jelenleg a mohácsi szennyvíztelep. A meglévő és még üzemelő szennyvíz-szikkasztókat folyamatosan meg kell szüntetni, a szennyvizek a tervezett csatornahálózat kiépítéséig zárt szennyvízgyűjtőben kell gyűjteni

b) A településgazdálkodás során törekedni kell a szennyvízgyűjtő rendszer kiépítésére az egész települést érintően. A tervezett szennyvízcsatorna-hálózat megépítése után lehetőség szerint minden lakótelket rá kell kötni a szennyvízcsatorna-hálózatra.

c) Felszíni befogadóba csak az első fokon eljáró vízügyi hatóság hozzájárulásával és feltételeinek betartásával szabad csapadékvizet bevezetni, így az ipari területek burkolt területeire hulló csapadékvizet a szükséges mértékben tisztítani kell, és a csapadékvíz csak ezután vezethető be a csapadékvíz-elvezető árokba, illetve ezt követően az élő vízfolyásba.

d) Felszíni befogadóba és a települési csapadékvíz-gyűjtő hálózatba szennyvizet, szennyezett vizet közvetlenül bevezetni tilos.

e) A felszín alatti vizek védelméről⁽¹⁶⁾ és a vizek mezőgazdaság eredetű nitrátszennyezéssel szembeni védelméről minden esetben gondoskodni kell.

g) Állattartó létesítményhez nem létesíthető trágyatároló felszíni vízfolyástól, ivóvízkinyerő helytől mért 100 méteren belül, hígtrágya tároló nem létesíthető vízjárta⁽¹⁷⁾ területen.

h) Hígtrágya kijuttatása termőföldre csak talajtani szakvéleményre alapozott talajvédelmi hatósági engedély birtokában lehetséges.

a) A fűtési és technológiai célú energiaigények kielégítésénél a leginkább környezetbarát energiahordozót, a földgázt előnyben kell részesíteni.

b) Tilos a környezeti levegő olyan mértékű terhelése, amely légszennyezést okoz, illetve azt bűzzel terheli.

c) A közlekedési területek kijelölése során gondoskodni kell a valószínűsíthető forgalom függvényében szükséges védősávok, zöldsávok kialakításához szükséges területek meglétéről. Új utak csak ilyen védőterületek létesítésével építhetők.

d) Kerti hulladékot (nyesedék, falomb és egyéb növényi maradványok) csak kialakított tűzrakó helyen szabad égetni úgy, hogy az emberi egészséget és a környezetet ne károsítsa, tűz- és robbanásveszélyt ne jelentsen. Az égethető kerti hulladék nem tartalmazhat más kommunális, vagy ipari eredetű hulladékot.

e) Kerti hulladékok égetését csak 10-15 óra között, ellenőrzött körülmények mellett szabad végezni. Különleges időjárási körülmények esetén a jegyző általános égetési tilalmat rendelhet el.

f) A tüzelőberendezések légszennyező anyagainak technológiai kibocsátási határértékei szerint a megadott teljesítménytartományba eső tüzelőberendezések esetén⁽¹⁸⁾ gáz halmazállapotú tüzelőanyag felhasználása során a szilárd anyag, a szén-monoxid, a nitrogén-oxidok és a kén-dioxid vonatkozásában is be kell tartani a megadott kibocsátási határértékeket.

a) Zajvédelmi szempontból a zajkibocsátó és a zajtól védendő területeket úgy kell egymáshoz viszonyítottan kijelölni, hogy a zajvédelmi követelmények betartása biztosított legyen.

b) az iparterületeken engedélyezett⁽¹⁹⁾ és az üzemi tevékenységből származó zajterhelés a lakóterületen: nappal/éjjel: 50/40 dB. A közlekedéstől származó zaj terhelési határértékei nappal/éjjel: 60/50 dB. A gazdasági területeken megengedett zaj terhelési határértékei: 60/50 dB. A zaj terhelési határértékei lakószobákban nappal/éjjel: 40/30 dB.

a) A településen keletkező szilárd hulladék elszállításáról és elhelyezéséről az önkormányzat gondoskodik szervezett köztisztasági szolgáltatás keretében. (Jelenlegi befogadó a harkányi telep)

b) A települési hulladék-gazdálkodási terv rögzíti szelektív hulladéklerakó helyét.

c) A termelésből származó hulladékok elkülönített gyűjtése, ideiglenes tárolása, elszállítása és ártalmatlanítása a beruházó feladata, különös tekintettel a veszélyes hulladékokra.⁽²⁰⁾ A településgazdálkodás során kiemelt figyelmet kell fordítani a településen található szabálytalan hulladéklerakók környezeti hatásainak felmérésére, ezek függvényében a szükséges környezetvédelmi intézkedések megtételére, szükség esetén a lerakók teljes felszámolására. A területek a felszámolás után rekultiválandók.

a) Szőlő, valamint 3m-nél magasabbra nem növő gyümölcs és egyéb bokor (élősövény) esetében 0,5 m

b) 3 m-nél magasabbra növő gyümölcs és egyéb bokor, valamint bármilyen fa esetén 2,0 m

a) gyümölcsfa-iskolai nevelés alatt álló növény, továbbá szőlő, egres-, ribizke-, josta- és málnabokor, valamint 1 méternél magasabbra nem növő dísz- vagy védelmi szerepű bokor (élősövény) esetében 0,8 m

b) minden egyéb gyümölcsbokor továbbá birs, naspolya és birsalanyra oltott körtefa, valamint vadalanyra oltott alma- és körtefa esetében 4,0 m

c) 3 m-nél magasabbra növő dísz-, vagy védelmi szerepű bokor, továbbá dió- és gesztenyefa, valamint 5 m-nél magasabbra növő fa esetén 5,0 m

a) Tilalmak a településrendezései feladatok megvalósítására és a természeti, környezeti veszélyezettség megelőzésére határozhatók meg.

b) Kisajátításra a közérdekű településrendezési feladatok megvalósításához szükséges a ingatlanok kerülhetnek.

c) Elővásárlási jog a nem önkormányzati tulajdonú telkekre az alábbi településrendezési célok megvalósítására írható elő:

d) Közút céljára történő lejegyzés a lakó és kiszolgáló utak létesítése illetve az utak szabályozási szélességének biztosítása és a szabályozási vonal által lehatárolt telekrészre írható elő.

e) Útépítési és közművesítési hozzájárulás az önkormányzati infrastruktúra-fejlesztésekkel és a nem önkormányzati telekalakítással összefüggésben határozható meg.

f) Beépítési kötelezettségek telekgazdálkodási és településképi szempontból határozhatók meg.

g) Beültetési kötelezettségek a szabályozási terv szerint településképi, környezeti minőség javítása érdekében határozhatók meg.