Kölked Község Önkormányzata Képviselő-testületének 10/2005. (X. 28.) önkormányzati rendelete

a helyi építési szabályzatról

Hatályos: 2016. 06. 30- 2022. 01. 24

Kölked Község Önkormányzata Képviselő-testületének 10/2005. (X. 28.) önkormányzati rendelete

a helyi építési szabályzatról

2016.06.30.

Kölked Község Önkormányzatának Képviselő-testülete az 1990 évi LXV. Törvény 16. §-ában, valamint az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997 évi LXXVIII. törvényben kapott felhatalmazás alapján az építés helyi rendjének biztosítása érdekében – a település közigazgatási területének felhasználásával, az országos szabályoknak megfelelően, illetve az azokban megengedett eltérésekkel, továbbá a környezet természeti, táji és épített értékeinek védelmével kapcsolatos, a telkekhez fűződő sajátos helyi követelményeket, jogokat és kötelezettségeket magába foglalóan – az alábbi önkormányzati rendeletet alkotja meg:

A rendelet hatálya

1. § (1) A rendelet hatálya Kölked teljes közigazgatási területére kiterjed.

(2) A rendelet hatálya alá tartozó területen telket alakítani, építményt, építményrészt, épületet tervezni, kivitelezni, építeni, átalakítani, bővíteni, felújítani, helyreállítani, korszerűsíteni, lebontani, használni vagy elmozdítani, rendeltetését megváltoztatni, valamint mindezekre hatósági engedélyt adni az általános érvényű előírások megtartása mellett csak és kizárólag a külön jogszabályok, e rendelet és mellékletei együttes alkalmazásával szabad.

(3) A rendelet területi és tárgyi hatályát érintően minden természetes és jogi személyre nézve kötelező előírásokat tartalmaz.

A szabályozás elemei

2. § (1) Fogalom meghatározások.E rendelet alkalmazásában:

a) Épületszélesség:

aa) Négyszög alaprajz esetén a rövidebb alaprajzi méret.

aa) ab) Épületszárnyakkal tagolt (L, T stb.) alaprajz esetén az épületszárnyak szélességi mérete.

a) Építménymagasság az építmény valamennyi, a telek beépítettsége meghatározásánál figyelembe veendő építmény kontúrvonalára állított függőleges felületre vetített homlokzati vetületi-felület összegének (F) valamennyi, e vetületi-felület vízszintesen mért hosszának összegével (L) való osztásából (F/L) eredő érték.

Az építménymagasság megállapítása során:
ba)az egyes homlokzati vetületi-felületeket az adott felületi síknak és a legfelső teljes építményszint záró szerkezetének felső síkjának metszésvonala vagy érintővonala és a síknak a rendezett tereppel való metszésvonala közötti magassággal kell megállapítani, legfeljebb 6,0 m magasságú két oromfal kivételével, amelyek nem az építmény hosszoldalán állnak,
bb)az egyes homlokzatfelületekhez hozzá kell számítani – a kémény, a tetőszerelvények, a 0,5 m2-t meg nem haladó felületű padlásvilágító ablak és az 1,0 m2-t meg nem haladó felületű reklámhordozók kivételével – mindazoknak az építményrészeknek (attikafal, torony, kupola, tető, tetőrész vagy egyéb építményrész) a felületét, amelyek az a) pont szerinti metszésvonalra vagy érintővonalra az építmény irányában emelkedő 45 fok alatt vont – az előzővel párhuzamos – síkkal történő vetítéssel meghatározott magasságával,
bc)a négy oldalról körülhatárolt légakna, légudvar, belső udvar homlokzat felületeit, valamint a loggiák belső oldalfelületeit és azok vízszintesen mért hosszait figyelmen kívül kell hagyni,
bd)az egy telken álló több épület magasságát külön-külön kell figyelembe venni.
Az épület egy homlokzatának magasságát a hozzá tartozó F/L érték alapján kell megállapítani.
c)Kialakult állapot az építési övezeti előírásoktól eltérő, a korábbi szabályozásoknak, építési a hagyományoknak megfelelően kialakult beépítés
d)Meglévő épület jogerős építési engedéllyel rendelkező, vagy már több mint 10 éve használatba vett épület
e)Szolgálati lakás gazdasági területen a tulajdonos, használó és a személyzet számára épített lakás, amelyhez nem tartozhat önálló telek.”
(2) Értelmező rendelkezések
a)E rendelet előírásai és a szabályozási terv szabályozási elemei kötelező érvényűek. Az ezektől való eltérés csak e rendelet módosításával történhet.
b)Az (a) pontban meghatározott előírás nem vonatkozik a szabályozási terv következő elemeire:
ba)irányadó telekhatár
bb)helyi védettségű épület
bc)megszüntető jel
bd)tervezett út irányadó tengelyvonala
c)A tervezett szabályozási vonal új telekalakítás, új épület építése esetén érvényesítendő.
Ahol a tervezett szabályozási vonal meglévő telket keresztez, a telket érintő telekalakítás, illetve építés a szabályozási vonallal jelölt telekalakítás végrehajtását követően történhet.
d)Az építési hely értelmezése oldalhatáron álló beépítési mód esetén
da)Észak-déli, vagy ahhoz közelítő irányú közterületre fűzött építési telkek esetén az építési hely az északi telekhatárra tapadjon, ha a szabályozási terv nem jelöli másként.
db)Kelet-nyugati, vagy ahhoz közelítő irányú közterületre fűzött építési telkek esetén az építési hely a kialakult állapothoz igazodjon, ennek hiányában a keleti telekhatárra tapadjon.
e)Az építési övezeti vagy övezeti előírást új építés esetén kell érvényesíteni. Abban az esetben, ha az építési övezeti vagy övezeti előírásnak nem megfelelő állapot e rendelet hatálybalépését megelőzően keletkezett, a következők szerint kell eljárni:
ea)az építési övezeti vagy övezeti előírásban szereplő legkisebb értéket el nem érő telekterület esetén az építési telek vagy telek az adott építési övezetre vagy övezetre vonatkozó egyéb előírás betarthatósága esetén beépíthető
eb)az építési övezeti vagy övezeti előírásban szereplő legkisebb értéket el nem érő utcai telekszélesség esetén az építési telek vagy telek az adott építési övezetre vagy övezetre vonatkozó egyéb előírás és a tűzrendészeti előírások betarthatósága esetén beépíthető
ec)az építési övezeti vagy övezeti előírásban szereplő beépítési módtól eltérő beépítési módú építmény megtartható, építménymagassága az övezeti előírások betartásával növelhető, de egyéb bővítése, bontást követő átépítése, az adott ingatlan területén új épület építése csak az adott építési övezeti vagy övezeti előírások szerinti beépítési móddal történhet.
ed)az építési övezeti vagy övezeti előírásban szereplő legnagyobb értéket meghaladó beépítettség átalakítás esetén megtartható, de nem bővíthető. Bontásból eredő új építés esetén az adott építési övezeti vagy övezeti előírásban szereplő értéket kell figyelembe venni.
ee)az építési övezeti vagy övezeti előírásban szereplő legkisebb értéket el nem érő, vagy legnagyobb értéket meghaladó építménymagasságú építmény átalakítás esetén megtartható, de bővítése, bontást követő átépítése, az adott ingatlan területén új épület építése csak az adott építési övezeti vagy övezeti előírások szerinti építménymagassággal történhet.
f) Az OTÉK előírásaira való hivatkozáskor
fa)az OTÉK II. fejezetében szereplő rendelkezések kivételével az OTÉK aktuális előírásait,
fb)az OTÉK II. fejezetében szereplő rendelkezések esetében az OTÉK 2012. augusztus 6-án hatályos előírásait
kell alapul venni.
(3)
(4)
I. Fejezet

Építési engedélyezés általános szabályai

3. §

4. § (1) Geotechnikai követelmények

a)A rendelet hatálya alá tartozó, újonnan beépítésre kerülő területek, valamint a belvízzel veszélyeztetett területek jogszabállyal kijelölt veszélyes környezetnek minősülnek. Az építészeti-műszaki dokumentáció részét képező geotechnikai jelentésnek tartalmaznia kell a terület geotechnikai állapotát, valamint az építmény biztonságos kialakításához szükséges előírásokat a geotechnikai kategóriának és a kijelölés alapjául szolgáló különleges körülményeknek (várható magas talajvíz állás, belvíz, szivárgó víz) a figyelembevételével.
b)A rendelet hatálya alá tartozó területen építeni csak a várható magas talajvíz állás figyelembevételével szabad.
(2) Tűz elleni védelem
a)Az épületek közötti tűztávolság megfelelőségének szabályozását, a tűzoltóság beavatkozását biztosító követelményeket, és az oltóvíz nyerési lehetőségek biztosításával kapcsolatos követelményeket külön jogszabályok rögzítik.
b)Az építmények építészeti-műszaki tervezése során a tűzvédelmi műszaki kialakítást jogszabályban meghatározott esetben és tartalommal, megfelelő jogosultsággal rendelkező természetes személy által készített tűzvédelmi műszaki leírásba, tűzvédelmi dokumentációba kell foglalni.
(3) Ásványvagyon gazdálkodási követelmények
Ásványi nyersanyag kitermelésével járó tevékenység (bányászat, tereprendezés, egyes építési tevékenységek, vízrendezés) a külön jogszabályban előírtak szerint végezhető.
(4) Gazdasági területen, mezőgazdasági üzemi területen és általános mezőgazdasági területen technológiai jellegű építmény építménymagassága az adott építési övezetre vonatkozó legnagyobb építménymagasságot legfeljebb 20 m-rel meghaladhatja.
(5) Tájképvédelmi területen az építési engedélykérelmekhez a külön jogszabályban rögzített tartalmi követelményeken túlmenően a tájképet jelentősen megváltoztató (külterületen 500 m2 beépített alapterületet, vagy 7,50 m építménymagasságot meghaladó, belterületen 200 m2 beépített alapterületet meghaladó) építmények építészeti-műszaki terveihez külön jogszabályban meghatározott látványtervet is kell készíteni.

Az építési engedélykérelmek elbírálásának szabályai

5. §

II. Fejezet

Településszerkezet, terület-felhasználás

6. § (1)

(2) A R hatálya alá tartozó beépítésre szánt területek a következők:

a)lakóterület
falusias lakóterület (Lf)
b)gazdasági terület
ba)kereskedelmi, szolgáltató terület (Gk)
bb)ipari terület (Gi)
c)különleges terület
ca)sportterület (K-Sp)
cb)intézményterület (K-In)
cc)temető területe (K-Te)
cd)skanzen területe (K-Sk)
ce)nemzeti park beépíthető területei (K-Np)
cf)belterületi kertek (K-Ke)
cg)mezőgazdasági üzemi terület (Kmü)
ch)idegenforgalmi célú terület (Kid)
(3) Kölked község igazgatási területének beépítésre nem szánt területei a következők:
a) közlekedési és közműterület (Kö)
b) zöldterület (Z)
c) erdőterület (E)
d) mezőgazdasági terület (M)
e) vízgazdálkodási terület (V)
(4)

BEÉPÍTÉSRE SZÁNT TERÜLETEK

Általános előírások

7. § (1) Közművesítettséggel kapcsolatos előírások

A rendelet hatálya alá tartozó építési övezetekben az építési telek beépítésének feltételeként biztosítandó közműellátás legalább a következő:
a)villamos energiaellátás közüzemi vagy közcélú szolgáltatással
Erdőfű területén távlati cél a földkábeles villamos energiaellátás. Ennek ütemezett megvalósítása érdekében új építés esetén az érintett építési telek villamos energiaellátását földkábellel kell megoldani a meglévő légkábeles rendszerhez csatlakoztatva. A csatlakozásnál olyan műszaki megoldást kell alkalmazni, amely része tud lenni a majdani egységes földkábeles rendszernek. Közterületi hálózat korszerűsítése, átépítése, egyes elemek cseréje esetén szintén földkábeles megoldást kell alkalmazni.
b)ivóvíz ellátás közüzemi vagy közcélú szolgáltatással
c)szennyvízcsatornával rendelkező területen a szennyvízelvezetés és –tisztítás közüzemi vagy közcélú szolgáltatással, szennyvízcsatornával nem rendelkező területen egyedileg, szakszerű közműpótló alkalmazásával
d)közterületi csapadékvíz elvezető hálózattal rendelkező területen közüzemi vagy közcélú szolgáltatással, közterületi csapadékvíz elvezető hálózattal nem rendelkező területen egyedileg, ártalommentesen elhelyezve.
Az a)-d) pontokban előírtak a környezettudatos energiagazdálkodás eszközeivel egyedi módon is teljesíthetők.”
(2) Terepszint alatti építmények
a) Beépítésre szánt területen terepszint alatti építmény a telken belül bárhol építhető, ahol nem veszélyeztet más építményeket és nyomvonalas létesítményeket, illetve ahol az esetlegesen fellépő építéshidrológiai, mérnökgeológiai problémák műszaki megoldásokkal kiküszöbölhetők
b) Terepszint alatti építmény csak az építési helyen belül emelkedhet ki a terepszintből.
c) Pince csak épített szerkezettel alakítható ki.
d) Terepszint alatti építmény föld alatti része sem nyúlhat a szomszédos ingatlanok alá.
(3)
(4)

Lakóterületek, falusias lakóterület

8. § (1) A község összes lakóterülete falusias lakóterület, amely lakóépületek, mező- és erdőgazdasági építmények, továbbá a helyi lakosságot szolgáló, nem zavaró hatású kereskedelmi, szolgáltató és kézműipari építmények elhelyezésére szolgál.

(2) A területen az OTÉK szerinti építmények és melléképítmények helyezhetők el.

(3) A település lakóterületeire vonatkozó általános előírások:

a) az új lakóépületek építménymagassága sehol nem lehet kisebb 3,5 m-nél,

b) az utcafronti, főhelyiségeket magába foglaló épületek csak magastetősek lehetnek,

c) tetőhéjazatként elsősorban égetett agyagcserép, vagy felületében és színárnyalatában

ahhoz hasonló egyéb tetőfedő anyag alkalmazható.
d)
(4) Az elsődleges funkciót kiegészítő (gazdasági épület, garázs) épületek elhelyezése:
- a)Oldalhatáron álló lakóépületek esetén a lakóépülettel azonos oldalhatárra, azzal építészeti egységet alkotva építendő.
- b)Szabadonálló beépítésnél a lakóépület mellett vagy mögött, azzal építészeti egységet alkotva építendő.
c)Zártsorú beépítés esetén elsősorban az északi, északkeleti oldalhatáron építendő. Az oldalsó telekhatáron hátranyúló szárny az utcai telekhatártól mért 9 métert követően nyeregtetővel is lefedhető, egyébként a szomszédos telek felé tűzfal kialakítása szükséges.
(5)
(6)
(7) A területen a gáznemű égéstermék homlokzati kivezetése az országos és helyi védettségű
épületek homlokzatain tilos.”
(8) A területen parabola-antenna, valamint klímaberendezés kültéri egysége utcai homlokzaton nem helyezhető el.
(9) A terület övezeti tagozódását a szabályozási terv tünteti fel. Az egyes építési övezetekben
betartandó telekalakítási és építési előírásokat az 5. melléklet tartalmazza.

Gazdasági területek

Kereskedelmi, szolgáltató terület

9. § (1) A terület elsősorban nem jelentős zavaró hatású gazdasági tevékenységi célú, ipari, mezőgazdasági feldolgozó épületek elhelyezésére szolgál.

(2) A területen az OTÉK 19. §-a szerinti építmények helyezhetők el.

(3) A terület övezeti tagozódását a szabályozási terv tünteti fel. Az egyes építési övezetekben betartandó telekalakítási és építési előírásokat a 6. melléklet tartalmazza.

Ipari gazdasági terület

10. § (1) A terület olyan gazdasági célú ipari, mezőgazdasági feldolgozó és nagyüzemi állattartó építmények elhelyezésére szolgál, amelyek zavaró hatásuk miatt más beépítésre szánt területen nem helyezhetők el.

(2) A terület övezeti tagozódását a szabályozási terv tünteti fel. Az egyes építési övezetekben betartandó telekalakítási és építési előírásokat a 7. melléklet tartalmazza.

(3)

Különleges területek

11. § (1) A különleges területek lehatárolását a szabályozási terv tünteti fel.

(2) Az egyes építési övezetekben betartandó előírásokat a 8. melléklet tartalmazza.

(3) Közhasználat céljára átadott telekrészekre vonatkozó előírások

a)Közhasználatra átadott telekrész nem keríthető el, kerítés és épület a közhasználatra átadott telekrészen nem építhető.
b)A közhasználat céljára átadott telekrészeken a közterületekre vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni az alábbi eltérésekkel:
ba)a beépítési előírások számításakor a közhasználat céljára átadott telekrész területe beszámítható a telek területébe
bb)a közhasználat céljára átadott telekrészen kialakított zöldfelület beszámítható a telekre előírt legkisebb zöldfelületbe
bc)a közhasználat céljára átadott telekrészen kialakított parkolók beszámíthatók a rendeltetésszerű használathoz a telken létesíteni szükséges parkoló-számba.

A BEÉPÍTÉSRE NEM SZÁNT TERÜLETEK

Közlekedési és közműterület

12. § (1) A közúti hálózat elemeinek felsorolását a 9. melléklet tartalmazza.

(2) A területen az OTÉK szerinti építmények helyezhetők el.

(3)

(4) Az újonnan kialakítandó utcákat fásítani kell.

(5) A település területét érintő közművezetékek hatályos jogszabályok, illetve a tulajdoni lapra bejegyzett szolgalmi sáv szerinti védőtávolságait meg kell tartani.

(6) A település területén szereplő önálló közműterületek, a település ellátását biztosító területigényes létesítmények övezetei, ahol a telkek beépítése, beépítettsége az ágazati szabványnak megfelelő:

a) Kö-V – Vízgazdálkodás és létesítményeinek övezete

b) Kö-SZ – a tervezett szennyvízátemelő tervezett területe

(7) Nem vonalas jellegű közmű- (pl. szennyvíz-átemelő, vízmű kút, gázfogadó állomás, transzformátorállomás stb.), vagy közlekedési létesítmény (pl. autóbusz megálló) a külön jogszabályokban rögzített védőtávolságok betartása mellett bárhol elhelyezhető, azok számára a technológiai előírásoknak megfelelő, az adott építési övezeti, és övezeti előírásokban rögzített legkisebb telekterületnél kisebb telek is kialakítható.

(8) Magánutak kialakítására vonatkozó előírások

a)Magánút céljára az adott építési övezeti, illetve övezeti előírásokban rögzített minimális telekterületnél kisebb területű telek kialakítható.
b)Közforgalom elől elzárt magánút telekszélessége legalább 6 m legyen.
c)Közforgalom előtt megnyitott magánút telekszélessége legalább 12 m legyen.
d) 14 m szélességet elérő magánúton legalább egyoldali fásított sávot kell kialakítani.
(9) Belterületen, Erdőfű területén és a Duna-Dráva Nemzeti Park területén távközlési, illetve hírközlési adótornyot, antennát, antennatartó szerkezetet, valamint ahhoz tartozó műtárgyat önálló építményként, vagy meglévő épületre, építményre elhelyezni tilos.

Zöldterület

13. § (1) A település zöldterületeinek lehatárolását a szabályozási terv tünteti fel. A területen az OTÉK vonatkozó előírásait kell megtartani.

a) A Z-1 jelű övezet a közparkok és játszóterek területe. A területen az OTÉK szerinti építmények helyezhetők el.

b) A Z-2 jelű övezet a településen átvezető árkok, utak melletti, nagyobb összefüggő zöldterület, ahol csak kerti építmények helyezhetők el.

c) A Z-3 jelű övezet a református temető kegyeleti parkká alakítandó területe, ahol új építmény, sír, sírbolt már nem, csak kerti építmény, valamint ismertető tábla helyezhető el.

e) A Z-EKt jelű övezetbe a volt cselédsor mögött kialakítandó, rekreációs célra szolgáló

„Közösségi tér” területe tartozik.
ea)Az övezetben a szabályozási terven jelölt építési helyen belül a fő rendeltetéshez köthető rendeltetésű, 1 db közösségi célú épület építhető.
eb)beépítési mód szabadon álló
ec)legnagyobb beépítettség 2%
ed)legnagyobb építménymagasság 3,5 m
ee)legkisebb zöldfelület 90%, a növényesítés szaktervező bevonásával, őshonos, vagy helyben honos növényállomány alkalmazásával történjen
ef)Az épületet 35-40 fok hajlásszögű szimmetrikus nyeregtetővel kell fedni, amely hosszoldali tornác kialakítása esetén a cselédházaknál alkalmazott módon vízcsendesítővel egészíthető ki. Kontyolás nem megengedett. Az oromfali tetőtúlnyúlás legfeljebb 30 cm lehet.
eg)A tetőhéjalás a területen hagyományos színű hódfarkú égetett agyagcserép legyen.
eh)A homlokzatokon kizárólag az Erdőfű területén hagyományos nyerstégla architektúra alkalmazható. A nyerstégla felület igény esetén fehér színezéssel (festés vagy meszelés) látható el.
f) A Z-4 jelű övezetbe a településtől északra található mélyfekvésű, befásodott terület tartozik. Az övezetben épület nem építhető.
(2)

Erdőterület

14. § (1) A település erdőterületeinek lehatárolását a V-1, V-2 szabályozási tervlapok tüntetik fel.

(2) A településen található erdőterületek az erdő rendeltetése szerint védelmi rendeltetésű

„Ev” övezetbe tartoznak. A védelmi rendeltetésű erdőterület védett erdő -Ev-1 és
védőerdő -Ev-2 alövezetbe sorolható.
(3) A V-1 tervlapon jelölt jelenlegi erdőtömbök a jövőben is megtartandók.
(4) A területen a vonatkozó jogszabályok(10) rendelkezései mellett az OTÉK 28. § (3) bekezdésének előírásait is meg kell megtartani.
(5) Az erdőterületen csak az OTÉK előírásainak megfelelő építmények helyezhetők el.
a)A védelmi rendeltetésű erdőben épület nem építhető. Az Ev-1 alövezetben (védett erdőben) hagyományos anyagokból készített ismertető táblák, pihenés célját szolgáló kerti építmények azonban elhelyezhetők.
b)Az Ev-1 övezetben meglévő épületek nem építhetők át és nem bővíthetők.

Mezőgazdasági terület

15. § (1) A mezőgazdasági terület a település mezőgazdasági termelés céljára szolgáló része, ahol az OTÉK 29. § (1) bekezdés szerinti építmények helyezhetők el.

(2) A termőföldön történő beruházásokat úgy kell megtervezni, hogy a létesítmények elhelyezése a környező területeken a talajvédő gazdálkodás feltételeit ne akadályozza.

(3) Telekösszevonás, telekhatár-rendezés során a korábbi telekhatárokon kialakult cserjés, fás mezsgyék (mint természetközeli állapotú biotop sávok) megtartandók.

(4) A telekalakítás, területhasználat és művelés során a meglévő vízelvezető rendszerek szakszerű fenntartására ügyelni kell.

Általános mezőgazdasági terület

16. § (1) A terület lehatárolását és övezeti tagozódását a szabályozási terv V-1 tervlapja ábrázolja.

(2) Az Má-1 jelű övezetbe a szántóföldek területe tartozik. Az övezetben

a) csak a művelési ághoz kötődő funkciójú (üzemi-, tároló-, állattartó- stb.) épület helyezhető el, 10.000 m2-t meghaladó, közterületről, vagy magánútról megközelíthető telken.

b) a telek legnagyobb beépítettsége 3%, de a beépített terület legfeljebb 3000 m2 lehet.

c) a keletkező szennyvíz gyűjtésére, tárolására, kezelésére egyedi közműpótló létesítményt (zárt tároló, vagy szennyvíztisztító berendezés) kell kialakítani.

d) az épületeket szabadonállóan, legalább 10-10 méteres elő-, oldal-, és hátsókert biztosításával kell elhelyezni.

e) Az épületek elhelyezésének és kialakításának feltételei:

- Az épület legfeljebb 7,5 m építménymagasságú lehet.
- Az épületek szélességi mérete a 14 m-t nem haladhatja meg, az épületet 35-45 fokos, szimmetrikus nyeregtetővel kell lefedni.
(3) Az Má-2 jelű övezetbe a tanyás szántóföldek területe tartozik. Az övezetben
a) a művelési ághoz kötődő funkciójú épület és egy lakóépület helyezhető el, 6.000 m2-t meghaladó, közterületről, vagy magánútról megközelíthető telken.
b) a telek legnagyobb beépítettsége 3%, de a beépített terület legfeljebb 300 m2 lehet.
A beépítettség az övezetre előírt mértéket az alábbi esetekben haladhatja meg:
- beépítettség növelésével nem járó átalakításnál,
- ha meglévő épület bontásával alakul ki az új beépítés (ekkor legfeljebb a kialakult, eredeti állapot szerinti mértékig megengedett a beépítés),
- lakóépületben, kizárólag a komfortfokozat javítását szolgáló, egyszeri max. 20 m2-es bővítésnél.
c) a keletkező szennyvíz gyűjtésére, tárolására, kezelésére egyedi közműpótló létesítményt (zárt tároló, vagy szennyvíztisztító berendezés) kell kialakítani.
d) az épületeket szabadonállóan, legalább 5-5 méteres elő-, oldal-, és 10 méteres hátsókert biztosításával kell elhelyezni.
e)lakóépület elhelyezésének és kialakításának feltételei:
- A lakóépület legfeljebb a beépíthető terület 50%-át foglalhatja el.
- Az épület legalább 3,5 m és legfeljebb 6,0 m közötti építménymagasságú lehet.
- Az épületet a táj építési hagyományainak megfelelő, egyszerű tömegű, 35-42 fok hajlásszögű szimmetrikus nyeregtetővel fedett legyen.
- Az épület szélességi mérete a 8,5 m-t ne haladja meg.
f) Gazdasági épület elhelyezésének és kialakításának feltételei:
- Az épület földszintes, legfeljebb 6,0 m építménymagasságú lehet.
- Az épületek szélességi mérete a 9 m-t nem haladhatja meg, az épületet szimmetrikus nyeregtetővel kell lefedni.
g) Az övezetben a telekhatár mellett körben legalább 3 méteres zöldsáv kialakítása szükséges
(4) Birtokközpont, vagy birtokközponthoz tartozó kiegészítő központ kialakításának feltételei az Má-1 és Má-2 övezetekeben:
a) Birtokközpont, illetve a hozzá tartozó kiegészítő központ az OTÉK 29. § (5)-(8) bekezdése, valamint e paragrafus (3) bekezdésében foglalt előírások szerint alakítható ki.
b) A birtokközpont határai mentén kertépítész szaktervező által kiválasztott, őshonos, vagy honos fajokból álló, legalább 10 m széles többszintes növényállomány telepítendő és tartandó fenn.
(5) Az Má-3 jelű övezetbe a gyepfelületek (rét, legelő) területe tartozik
a) az övezetben kötelező a művelési ágnak megfelelő használat és kezelés.
b) az övezetben a legeltető állattartáshoz kapcsolódó építmény helyezhető el
(6) Az Má-4 jelű övezet a mocsár, nádas művelési ágú területek övezete
a) az övezetben a jelenlegi művelési ág megváltoztatása tilos. Kötelező a művelési ágnak megfelelő használat és kezelés, és az övezetben semmiféle építmény nem helyezhető el.

Vízgazdálkodási területek

17. § (1) A terület lehatárolását, övezeti tagozódását a szabályozási terv tartalmazza

(2) A VT-1 jelű övezet a természetes vízfolyások, holtágak, élővizek területe, ahol csak a vízügyi jogszabályokban megengedett vízkár-elhárítási létesítmények helyezhetők el.

(3) A VT-2 jelű övezet a csatornák, nagyobb árkok, vízügyi létesítmények területe. Az övezetben a hullámterek, a parti sávok, a vízjárta, valamint s fakadó vizek által veszélyeztetett területekre vonatkozó jogszabályok(13) előírásait kell betartani.

(4) A VT-3 jelű övezet az árvízvédelmi töltések területe. A töltés lábától számított 10 méteren belül csak a vízgazdálkodás, árvízvédelem épületei helyezhetők el.

Közterületek kialakítása és használata

18. § (1)

(2)

(3)

(4)

(5) A közterületen elhelyezhető építményekkel szembeni elvárások következők:

a) Árusítópavilon legfeljebb 6 m2 alapterületű lehet, 3,0 m-es építménymagassággal, magastetős kialakítással.

b) A közúti közlekedéshez kapcsolódó várakozóhelyek legfeljebb 15 m2 alapterülettel és 3,0 m-es építménymagassággal építhetők, a település teljes területén egységes kialakítással.

(6)

III.Fejezet

Örökségvédelem

19. § (1) Régészeti lelőhelyek védelmére vonatkozó előírások

a)A település régészeti lelőhelyeinek listáját a 10. melléklet tartalmazza, az érintett területeket a szabályozási terv határolja le.
b)Régészeti érintettség esetén a kulturális örökség védelméről szóló törvény, és a hozzá kapcsolódó végrehajtási rendeletek szerint kell eljárni.
(2) Helyi építészeti értékek védelmére vonatkozó előírások
a)A rendelet hatálya alá tartozó terület helyi védelem alatt álló értékeinek listáját az 1. függelék tartalmazza, helyüket irányadó elemként a szabályozási terv tünteti fel.
b)A helyi védelemmel kapcsolatos feladatok körét és eljárási rendjét a helyi védelemről szóló önkormányzati rendelet és a HÉSZ együttesen szabályozzák.
c)Helyi egyedi védelem (H) alatt álló épületekkel és építményekkel kapcsolatos bárminemű építési munka esetén a következő előírásokat kell betartani:
ca)Helyi védettségű épületen végzett bármilyen építési munka esetén a hagyományos homlokzati és tömegarányok, párkány- és gerincmagasságok, nyílásrendek, a nyílások osztása, a homlokzati tagozatok megőrzendők.
cb)H1 kategóriájú épület úgy bővíthető, hogy az eredeti épület tömegformája, homlokzati kialakítása, utcaképi szerepe ne változzon. H2 kategóriájú épület a védett részérték megtartásával, felújításával bővíthető, vagy alakítható át.
cc)Helyi védettségű épület bővítése az épület mögött, az oldalhatár mentén hosszirányban, illetve ha a telekszélesség lehetővé teszi, udvari keresztszárnnyal is lehetséges az utcai homlokzattól legalább 5 m-rel hátrahúzva. A keresztszárny szélessége a főépület szélességét nem haladhatja meg, és csak azzal azonos hajlásszögű és anyagú, szimmetrikus nyeregtetővel fedhető.
cd)A belső átalakításokat az eredeti szerkezet és belső értékek tiszteletben tartásával kell megoldani.
ce)Védett részérték az új épületbe visszaépítendő, védett kerítés megtartandó.
cf)Helyi védettségű épület bontására csak a műszaki és erkölcsi avultság beálltával kerülhet sor, a védettség megszüntetését, valamint az épület felmérési és fotódokumentációjának elkészítését követően.
d)A helyi területi védelem (HT) alatt álló Erdőfű területén a következő előírásokat kell betartani:
da)A területen a történetileg kialakult telekstruktúra megőrzendő, illetve a szabályozási terven jelöltek szerint visszaállítandó.
db)A történetileg kialakult beépítési mód és építési vonalak megőrzendők.
dc)Az épületek tömegaránya, tetőformája, anyaghasználata, az utcai kerítés a korabeli állapothoz igazodjon, homlokzatszélességük, párkány- és gerincmagasságuk a történetileg kialakult mértéket ne haladja meg.
dd)Az Erdőfű területén végezhető telekalakítási és építési munkálatokkal kapcsolatos részletes követelményeket a vonatkozó övezeti előírások (13. § (1) e) pontja, 8. melléklet 8.7 pontja)) tartalmazzák.
IV. Fejezet

Az élővilág, a táj és a természet védelme

20. § 1) A természeti területek és értékek megóvása érdekében a vonatkozó jogszabályok(14) rendelkezéseit kell alkalmazni. A település területén található védett természeti értékeket a V-1 szabályozási terv tünteti fel.

a) A Duna-Dráva Nemzeti Park területe a terven lehatárolt terület, ez egyben az országos ökológiai hálózat és a Natura 2000 területének is a határa.

b) Természeti területek közé soroltak a nemzeti park területén kívül eső rétek, legelők, nádas és mocsaras területek, nagyobb erdőfelületek, amelyeket a V-1 tervlap tüntet fel.

Környezetvédelmi előírások

21. § (1) Általános követelmények

a)A beruházások megvalósítása, meglévő tevékenységek folytatása, rendeltetési mód változtatás(-ok), valamint a telepengedély alapján gyakorolható ipari és szolgáltató tevékenység csak a környezetvédelmi kölcsönhatások ellenőrzése, a környezetvédelmi előírások és határértékek betartása alapján történhet, a szakhatóságok előírása szerint.
b)Felszíni és felszín alatti vizek védelmi
ba)Az újonnan kijelölt építési övezetek területei beépítésének előfeltétele a közművesítés, különös tekintettel a szennyvízcsatorna- és csapadékvíz-elvezető hálózat kiépítésére, illetve a meglévő övezetek területein a közművek megvalósításáig szakszerű közműpótló (pl. zárt gyűjtő) betervezése és kivitelezése kötelező. Egyedi szennyvíztisztító kisberendezés kialakítása a követelmények teljesíthetősége esetén az ÉME engedéllyel és a CE megfelelőségi jelöléssel rendelkező szennyvízkezelő berendezés létesítésének és használatbavételének kivételével vízjogi engedély alapján történhet.
bb)Az állattartási tevékenység során keletkező trágya tárolására és elhelyezésére olyan műszaki megoldásokat kell alkalmazni, amelyekkel a felszíni és felszín alatti vizek szennyeződése kizárható.
c)A csapadékvíz elvezetéséről vagy a szennyezetlen vizek elszikkasztásáról minden telek tulajdonosának, használójának gondoskodnia kell. A vízfolyásba csak az első fokon eljáró vízügyi hatóság hozzájárulásával és feltételeinek betartásával szabad csapadékvizet bevezetni.
d)A „nagyvízi medrek, a parti sávok, vízjárta, valamint a fakadó vizek által veszélyeztetett területek használatáról, valamint a nyári gátak által védett területek értékének csökkenésével” kapcsolatos eljárásokról szóló vízügyi követelményeket be kell tartani, valamint az előírásoknak megfelelő védősáv fennmaradását biztosítani kell.
e)Tilos a környezeti levegő olyan mértékű terhelése, amely légszennyezést vagy határértéken felüli légszennyezettséget okoz, valamint a környezeti levegő bűzzel való terhelése.
f)A telkek területének az övezeti előírásokban meghatározott részét zöldfelületként kell kialakítani.
g)Zajvédelmi szempontból
ga)Tilos a védendő környezetben veszélyes mértékű környezeti zajt vagy rezgést okozni.
gb)A környezetbe zajt vagy rezgést kibocsátó létesítményeket úgy kell tervezni és magvalósítani, hogy a védendő területen, épületben és helyiségben a zaj- vagy rezgésterhelés feleljen meg a zaj- és rezgésterhelési követelményeknek.
gc)Környezeti zajt előidéző üzemi vagy szabadidős zajforrásra vonatkozóan a tevékenység megkezdése előtt a környezeti zaj- és rezgésforrás üzemeltetője köteles a környezetvédelmi és természetvédelmi felügyelőségtől környezeti zajkibocsátási határérték megállapítását kérni és a határérték betartásának feltételeit megteremteni.
(2) Környezetterhelési határértékek
a)Az új létesítmény kialakításánál, a meglévő, illetve új technológiák üzemeltetésénél teljesíteni kell a kibocsátási és a környezetterhelési követelményeket, határértékeket (levegő, élővíz, közcsatorna, földtani közeg, zajterhelés).
(3) Speciális eljárási szabályok
a)A környezeti hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárások során állapítja meg a környezetvédelmi és természetvédelmi felügyelőség az elérhető legjobb technikán alapuló intézkedéseket.
b)Erdőterületeket érintő beruházások során az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról szóló jogszabályban foglaltaknak megfelelően kell eljárni.
c)Beruházások megvalósítása során a termőföldről és a termőföld védelméről szóló jogszabályokban foglaltaknak megfelelően kell eljárni.
d)A vízbázisok, a távlati vízbázisok, valamint az ivóvízellátást szolgáló vizi létesítmények védelméről szóló jogszabályoknak megfelelően kell a vízügyi hatóság előírásai szerint az engedélyezéseket lefolytatni.”

Növénytelepítési előírások

22. § (1) Beépítésre szánt területen a telekhatárok és a növények között legalább a következő ültetési (telepítési) távolságokat be kell tartani:

a) Szőlő, valamint 3m-nél magasabbra nem növő gyümölcs és egyéb bokor (élősövény) esetében 0,5 m

b) 3 m-nél magasabbra növő gyümölcs és egyéb bokor, valamint bármilyen fa esetén 2,0 m

(2) Beépítésre nem szánt területen a telekhatárok és a növények között legalább a következő ültetési (telepítési) távolságokat kell betartani:

a) gyümölcsfa-iskolai nevelés alatt álló növény, továbbá szőlő, egres-, ribizke-, josta- és málnabokor, valamint 1 méternél magasabbra nem növő dísz- vagy védelmi szerepű bokor (élősövény) esetében 0,8 m

b) minden egyéb gyümölcsbokor továbbá birs, naspolya és birsalanyra oltott körtefa, valamint vadalanyra oltott alma- és körtefa esetében 4,0 m

c) 3 m-nél magasabbra növő dísz-, vagy védelmi szerepű bokor, továbbá dió- és gesztenyefa, valamint 5 m-nél magasabbra növő fa esetén 5,0 m

Településrendezési feladatok megvalósulását biztosító sajátos jogintézmények

23. § (1) Jelen rendelethez tartozó szabályozási tervben foglaltak megvalósítása érdekében a rendezési terv módosítása nélkül a Képviselő-testület az alábbi sajátos jogintézményekkel él: tilalmak, kisajátítások, elővásárlási jogok, helyi közút céljára történő lejegyzések, útépítési és közművesítési hozzájárulások, településrendezési kötelezések (amely lehet: beépítési kötelezettség, helyrehozatali kötelezettség, beültetési kötelezettség).

(2) a) Tilalmak a településrendezései feladatok megvalósítására és a természeti, környezeti veszélyezettség megelőzésére határozhatók meg.

aa) Változtatási tilalom rendelhető el a szabályozási terv által megváltoztatott felhasználású területeken az új felhasználásra vonatkozó részletes szabályozási terv elkészültéig vagy egyéb a beépítés szempontjából fontos feltétel (pl. infrastruktúrafejlesztés) teljesítéséig.
ab) Telekalakítási és építési tilalom rendelhető el azokon a jelenleg beépített vagy beépíthető területeken, amelyek beépítését a szabályozási terv nem teszi lehetővé.
b) Kisajátításra a közérdekű településrendezési feladatok megvalósításához szükséges a ingatlanok kerülhetnek.
c) Elővásárlási jog a nem önkormányzati tulajdonú telkekre az alábbi településrendezési célok megvalósítására írható elő:
ca) infrastruktúrafejlesztés,
cb) művi (települési, építészeti) és természeti értékvédelem,
cc) beépítésre szánt területek fejlesztése.
d) Közút céljára történő lejegyzés a lakó és kiszolgáló utak létesítése illetve az utak szabályozási szélességének biztosítása és a szabályozási vonal által lehatárolt telekrészre írható elő.
e) Útépítési és közművesítési hozzájárulás az önkormányzati infrastruktúra-fejlesztésekkel és a nem önkormányzati telekalakítással összefüggésben határozható meg.
f) Beépítési kötelezettségek telekgazdálkodási és településképi szempontból határozhatók meg.
g) Beültetési kötelezettség a külön jogszabályban előírtak alapján a közérdekű
környezetalakítás céljából határozható meg.”
.
(3) E rendelet elfogadásával egyidejűleg Kölked Község Képviselő-testülete a rendelet
3. melléklete szerinti sajátos jogintézményekkel él és rendelkezik azokról.

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

24. § Ez a rendelet és a hozzá tartozó szabályozási tervek 2005 év október hó 28. napján lépnek hatályba. Rendelkezéseiket a hatályba lépést követően keletkezett ügyekben kell alkalmazni, de az építtető kérelmére a hatálybalépés napján folyamatban lévő ügyekben is alkalmazható.

2. melléklet

hatályon kívül helyezte a 9/2014. (XI. 18.) sz. rendelet, hatályos: 2015. január 1. napjától

3. melléklet

Településrendezési feladatok megvalósulását biztosító sajátos jogintézmények
1.Telekalakítási és építési tilalom

a) öt évre szóló építési tilalom van érvényben a településközpont bővítése a telekcsoport újraosztása céljából a 372/1, 373, 374 hrsz-ú telkeken.

2.Elővásárlási jogok

a) a tervezett Roma skanzen megvalósíthatósága, a szomszédos lakóterület fejlesztése érdekében a 79, 80, 81, 84, 85, 86, 87 hrsz

b) a tervezett gazdasági terület fejlesztése érdekében a 03/9, 03/10 hrsz

c) a településközpont bővíthetősége érdekében a 372/1, 373, 374 hrsz

d) a művi és természeti értékvédelem céljából Erdőfű teljes területére, a 0309/3-15; 0311/1-4; 0315/3-4; 0316,0317,0318/1-2; 0319; 0320; 0321/2; 0324/2-7; 0339/1-11; 0340; 0341/2-38 hrsz alatti ingatlanokra az önkormányzat elővásárlási joga az ingatlannyilvántartásba bejegyzendő.

3.1

4. melléklet

Fogalommagyarázatok
(Az OTÉK 1. sz. mellékletének kiegészítése)
kialakult állapot: az építési övezeti előírásoktól eltérő, a korábbi szabályozásoknak építési hagyományoknak megfelelően kialakult beépítés
meglévő épület: jogerős építési engedéllyel rendelkező, vagy már több, mint 10 éve használatba vett épület
szintterületi mutató: az adott telken, a beépített területen álló épületek összes hasznos alapterületének a telek területével való osztásából eredő érték.

5. melléklet

TELEKALAKÍTÁSI ÉS ÉPÍTÉSI ELŐÍRÁSOK FALUSIAS LAKÓTERÜLETEN
5.1 Lf-Sz jelű építési övezet - a település szélső területeinek egy-egy tömbjében és Erdőfű területén kialakult illetve tervezett lakóövezeteK

Az építési telek

kialakítható legkisebb területe

1800 m2

kialakítható legkisebb utcai szélessége

22 m

beépítési módja

szabadonálló

legnagyobb megengedett beépítettsége

30%

legkisebb zöldfelületi mutatója

40%

Az egyes telkeken belül kialakítandó

legnagyobb építménymagasság

5,0 m

legkisebb előkert

5,0 m

legkisebb oldalkert

3,0 m

legkisebb hátsókert

6,0 m

Az övezetben elhelyezhető épületekre vonatkozó megkötések

lakásszám

max. 2

tetőidom és hajlásszög

35-42 fok közötti magastető, formája az utcára merőleges gerincű fő tetőforma, oromfallal

kerítés

legfeljebb 150 cm magas áttört kerítés, legalább 60 cm magas tömör lábazattal, vagy élősövény
5.2 Lf-Z jelű építési övezet - a település meglévő, a II.Lajos utca mellett kialakult, zártsorú beépítésű, vagy annak tervezett lakóterülete

Az építési telek

kialakítható legkisebb területe

700 m2*

kialakítható legkisebb utcai szélessége

16 m

beépítési módja

zártsorú

legnagyobb megengedett beépítettsége

30%

legkisebb zöldfelületi mutatója

40%
*A 398 hrsz-ú telek a tényleges telekhasználat szerint akkor is megosztható, ha a kialakított új telkek területe nem éri el az előírtat, de a 350 m2-t meghaladja.

Az egyes telkeken belül kialakítandó

legnagyobb építménymagasság

5,5 m

legkisebb előkert

0,0 m , ez egyben a kötelező utcai építési vonal is

legkisebb oldalkert

OTÉK szerint

legkisebb hátsókert

6,0 m

Az övezetben elhelyezhető épületekre vonatkozó megkötések

lakásszám

max. 2

tetőidom és hajlásszög

35-42 fok közötti -a meglévő környezethez alkalmazkodva-, utcával párhuzamos nyeregtető (esetleg oromfalas fióktetővel)

Egyéb előírások

A teljes telekszélesség nem kötelezően beépítendő, de az épület a keleti oldalhatárra telepítendő. A nyugati telekhatártól 3,0 méteren belül tűzfal, 5,5 méteren belül nyílás nélküli fal építendő. A be nem épített utcai telekrészen legalább 1,8 m magas, tömör kerítést, tömör kaput kell építeni.
5.3 Lf-O-k jelű építési övezet - a település magterületén kialakult hagyományos lakóövezet

Az építési telek

kialakítható legkisebb területe

800 m2

kialakítható legkisebb utcai szélessége

18 m

beépítési módja

oldalhatáron álló

legnagyobb megengedett beépítettsége

30%

legkisebb zöldfelületi mutatója

40%

Az egyes telkeken belül kialakítandó

legnagyobb építménymagasság

5,0 m

legkisebb előkert

0,0 m , ez egyben a kötelező utcai építési vonal is

legkisebb oldalkert

6,0 m

legkisebb hátsókert

6,0 m

Az övezetben elhelyezhető épületekre vonatkozó megkötések

lakásszám

max. 2

tetőidom és hajlásszög

35-42 fok közötti magastető, utcára merőleges szimmetrikus nyeregtető. Már kialakult, utcával párhuzamos nyeregtetőjű épület környezetében a tető formája a szomszédos épülethez alkalmazkodva egyedileg határozandó meg

épület szélessége

legfeljebb 9,0 m , oldalszárny az utcafronti síktól legalább 3 méterrel hátrébb létesíthető.

kerítés

Legalább 1,8 m magas tömör kerítés, tömör kapu építendő, vagy pillérek közötti kovácsoltvas kerítéselemekkel áttört kerítés, legalább 50 cm magas tömör lábazattal
5.4 Lf-O-1 jelű építési övezet - a múlt század közepétől kialakult, illetve ezek környezetében beépítésre váró, tervezett hagyományos lakóövezet.

Az építési telek

kialakítható legkisebb területe

900 m2

kialakítható legkisebb utcai szélessége

20 m

beépítési módja

oldalhatáron álló

legnagyobb megengedett beépítettsége

30%

legkisebb zöldfelületi mutatója

50%

Az egyes telkeken belül kialakítandó

legnagyobb építménymagasság

4,5 m

legkisebb előkert

A kialakult állapothoz igazodjon

legkisebb oldalkert

5,0 m

legkisebb hátsókert

A kialakult állapothoz igazodjon

Az övezetben elhelyezhető épületekre vonatkozó megkötések

lakásszám

max. 2

tetőidom és hajlásszög

35-42 fok közötti magastető, utcára merőleges gerinccel

kerítés

legfeljebb 150 cm magas áttört kerítés, maximum 50 cm magas tömör lábazattal, vagy élősövény
5.5 Lf-0-2 jelű építési övezet - a település kialakult, még bővíthető lakóövezete a nyugati településrészen, valamint a belterületi kertek helyén tervezett hagyományos lakóövezet.

Az építési telek

kialakítható legkisebb területe

1000 m2

kialakítható legkisebb utcai szélessége

20 m

beépítési módja

Oldalhatáron állló

legnagyobb megengedett beépítettsége

25%

legkisebb zöldfelületi mutatója

40%

Az egyes telkeken belül kialakítandó

legnagyobb építménymagasság

4,5 m

legkisebb előkert

5,0 m

legkisebb oldalkert

6,0 m

legkisebb hátsókert

10,0 m

Az övezetben elhelyezhető épületekre vonatkozó megkötések

lakásszám

1 db

tetőidom és hajlásszög

Utcával párhuzamos 35-45 fok közötti magastető

épület szélessége

legfeljebb 9,0 m ,

kerítés

legfeljebb 150 cm magas áttört kerítés, maximum 50 cm magas tömör lábazattal

6. melléklet

TELEKALAKÍTÁSI ÉS ÉPÍTÉSI ELŐÍRÁSOK KERESKEDELMI, SZOLGÁLTATÓ GAZDASÁGI TERÜLETEN
6.1 Gk-1 jelű építési övezet – a település tervezett nyugati gazdasági területe elsősorban szolgáltató, raktározó és terményfeldolgozó funkciók számára.

Az építési telek

kialakítható legkisebb területe

600 m2

kialakítható legkisebb utcai szélessége

25 m

beépítési módja

szabadon álló

legnagyobb megengedett beépítettsége

50%

legkisebb zöldfelületi mutatója

30%

Az egyes telkeken belül kialakítandó

legnagyobb építménymagasság

6,0 m

legkisebb előkert

5,0 m

legkisebb oldalkert

3,0 m

legkisebb hátsókert

6,0 m

Az övezetben elhelyezhető épületekre vonatkozó megkötések

tetőidom és hajlásszög

20-40 fok közötti nyeregtető

kerítés

legfeljebb 180 cm magas áttört kerítés, maximum 50 cm magas tömör lábazattal

Egyéb előírások

Az övezetben a telekhatár mellett körben legalább 3 méteres zöldsáv kialakítása szükséges

7. melléklet

TELEKALAKÍTÁSI ÉS ÉPÍTÉSI ELŐÍRÁSOK IPARI GAZDASÁGI TERÜLETEN
7.1 Gi-1 jelű építési övezet a település nagyrészt mér beépült, jelentős mértékű zavaró hatású állattartó telepe, ahol az építési előírások a következők:

Az építési telek

kialakítható legkisebb területe

5000 m2

kialakítható legkisebb utcai szélessége

50 m

beépítési módja

szabadon álló

legnagyobb megengedett beépítettsége

30%

legkisebb zöldfelületi mutatója

40%

Az egyes telkeken belül kialakítandó

legnagyobb építménymagasság

7,5 m

legkisebb előkert

5,0 m

legkisebb oldalkert

5,0 m

legkisebb hátsókert

6,0 m

Az övezetben elhelyezhető épületekre vonatkozó megkötések

tetőidom és hajlásszög

20-35 fok közötti nyeregtető

kerítés

legfeljebb 180 cm magas áttört kerítés, maximum 50 cm magas tömör lábazattal

Egyéb előírások

Az övezetben a telekhatár mellett körben legalább 5 méteres zöldsáv kialakítása szükséges
7.2 Gi-2 jelű építési övezet a településtől északkeletre tervezett új beépítésű ipari övezet, ahol az építési előírások a következők:

Az építési telek

kialakítható legkisebb területe

2000 m2

kialakítható legkisebb utcai szélessége

40 m

beépítési módja

szabadon álló

legnagyobb megengedett beépítettsége

30%

legkisebb zöldfelületi mutatója

40%

Az egyes telkeken belül kialakítandó

legnagyobb építménymagasság

6,0 m

legkisebb előkert

15,0 m

legkisebb oldalkert

4,0 m

legkisebb hátsókert

6,0 m

Az övezetben elhelyezhető épületekre vonatkozó megkötések

tetőidom és hajlásszög

20-35 fok közötti nyeregtető

kerítés

legfeljebb 180 cm magas áttört kerítés, maximum 50 cm magas tömör lábazattal

Egyéb előírások

Az övezetben a telekhatár mellett körben legalább 5 méteres, az utcai telekhatáron legalább 15,0 méteres zöldsáv kialakítása szükséges
7.3 Gi-3 jelű építési övezet a település már beépült, jelentős mértékű zavaró hatású állattartó telephelyének, illetve növénytermesztéshez kapcsolódó mezőgazdasági telephelyének területe, ahol e két tevékenységhez kapcsoló rendeltetések helyezhetők el. ahol az építési előírások a következők:

Az építési telek

kialakítható legkisebb területe

5000 m2

kialakítható legkisebb utcai szélessége

50 m

beépítési módja

oldalhatáron álló

legnagyobb megengedett beépítettsége

30%

legkisebb zöldfelületi mutatója

40%

Az egyes telkeken belül kialakítandó

legnagyobb építménymagasság

7,5 m

legkisebb előkert

5,0 m

legkisebb oldalkert

7,5 m

legkisebb hátsókert

7,5 m

Egyéb előírások

Az övezetben az eltérő területhasználattal határos telekhatár mellett az építési helyen kívüli szakaszokon legalább 5 méteres, kétszintes zöldsáv kialakítása szükséges.
Amennyiben a létesítendő technológia azt szükségessé teszi az építési övezetben megengedett legnagyobb építménymagasság értéke 1,5 m-el túlléphető.

8. melléklet

TELEKALAKÍTÁSI ÉS ÉPÍTÉSI ELŐÍRÁSOK KÜLÖNLEGES TERÜLETEN
8.1 A K-Sp jelű különleges terület a település sportolási célú területe, ahol a sport- és szabadidős tevékenység céljára szolgáló épületek helyezhetők el, s amelyen a következő telekalakítási és építési előírásokat kell betartani:

Az építési telek

kialakítható legkisebb területe

2000 m2

kialakítható legkisebb utcai szélessége

40 m

beépítési módja

szabadonálló

legnagyobb megengedett beépítettsége

10%

legkisebb zöldfelületi mutatója

60%

Az egyes telkeken belül kialakítandó

legnagyobb építménymagasság

5,5 m

legkisebb előkert

5,0 m

legkisebb oldalkert

5,0 m

legkisebb hátsókert

6,0 m

Az övezetben elhelyezhető épületekre vonatkozó megkötések

tetőidom és hajlásszög

35-42 fok közötti nyeregtető (esetleg csonka konttyal)

épület szélessége

legfeljebb 8,5 m

kerítés

legfeljebb 180 cm magas áttört kerítés, maximum 50 cm magas tömör lábazattal, vagy élősövény
8.2 A K-In jelű övezet intézményterület és az ahhoz kapcsolódó bővítési terület, ahol az általános iskola épületegyüttese található, s ahol az alábbi előírásokat kell betartani:

Az építési telek

nem osztható tovább, a bővítési területtel bővíthető

beépítési módja

szabadonálló

legnagyobb megengedett beépítettsége

25%

legkisebb zöldfelületi mutatója

60%

Az egyes telkeken belül kialakítandó

legkisebb-legnagyobb építménymagasság

3,0 -7,0 m

legkisebb előkert

5,0 m

legkisebb oldalkert

5,0 m

legkisebb hátsókert

6,0 m
8.3 A K-Te jelű különleges terület a település katolikus temetője, ahol a külön jogszabályokban rögzítetteken túl a következő előírásokat kell betartani:
a)legkisebb telekterület kialakult
b)beépítési mód szabadon álló
c)legnagyobb beépítettség10%
d)legnagyobb építménymagasság 5,0 m , ezt sajátos funkciójú építmény – pl. harangtorony – magassága legfeljebb 6 m-rel meghaladhatja
e)legkisebb előkert 20 m
f)legkisebb oldalkert 20 szerint
g)legkisebb hátsókert 20 m
h)zöldfelületi mutató min. 40%, a terület még fel nem használt részein az előfásítást, az utak, parcellák előzetes kialakítását kertépítészeti tervek alapján kell elvégezni
8.4 A K-Sk jelű övezet a tervezett Roma-skanzen területe, ahol az egykori telepszerű beépítést és lakókörnyezetet felelevenítve mutatják be az itt élt cigányok életmódját, mesterségeit.

Az építési telek

legkisebb területe

1000 m2

beépítési módja

szabadonálló

legnagyobb megengedett beépítettsége

25%

legkisebb zöldfelületi mutatója

60%

A telken belül kialakítandó

legnagyobb építménymagasság

3,5 m

legkisebb előkert

5,0 m

legkisebb oldalkert

5,0 m

legkisebb hátsókert

5,0 m
8.5 A K-Np jelű övezetbe a Nemzeti park területén meglévő és tervezett, beépítésre kijelölt területek tartoznak. Építés a területre vonatkozó kezelési szabályzat előírásainak betartása mellett csak az alábbiak szerint történhet:
a)A K-Np1 övezetbe a már beépített, s funkciójukat hosszútávon megtartható területek kerülnek. Ezeken a területeken a meglévő épületek átalakíthatók, bővíthetők.

Az építési telek
(ill. az épületekhez tartozó telekrész, udvar)

nem osztható tovább, és nem bővíthető

beépítési módja

szabadonálló

legnagyobb megengedett beépítettsége

10%

legkisebb zöldfelületi mutatója

75%

Az egyes telkeken belül kialakítandó

legnagyobb építménymagasság

4,5 m

legkisebb előkert

5,0 m

legkisebb oldalkert

5,0 m
Helyrajzi szám szerint az övezetbe tartozó területek:
0137 – Harczi-kastély (DDNP kezelőépülete);
0354 – vadászház;
0365/1;2 – Udvar, ház;
0376/1 – Udvar, ház;
0378/1 – Udvar,ház (csemetekert);
0407/4 – Idősek Otthona;
0407/1,3,5 – Udvar, ház;
0414/1-2, 0415-0420 –udvar, ház illetve beépítetlen terület.
A 0414/2, 0415, 0416, 0419 hrsz-ú beépítetlen ingatlanokon 1 darab, a mezőgazdasági termeléshez, a horgászathoz kapcsolódó gazdasági épület elhelyezhető.
b)A K-Np2 övezetbe a már beépített, s funkciójukat hosszútávon igény esetén megváltoztató területek kerülnek. Ezeken a területeken a meglévő épületek átalakíthatók, de nem bővíthetők. Funkcióváltás csak a természetvédelemhez kapcsolódó oktatási, kutatási, ismeretterjesztési, kezelői funkció elhelyezése érdekében történhet.

Az építési telek
(ill. az épületekhez tartozó telekrész, udvar)

nem osztható tovább, és nem bővíthető

beépítési módja

szabadonálló

legnagyobb megengedett beépítettsége

kialakult

legkisebb zöldfelületi mutatója

75%

Az egyes telkeken belül kialakítandó

legnagyobb építménymagasság

kialakult

legkisebb előkert

kialakult

legkisebb oldalkert

kialakult
Helyrajzi szám szerint az övezetbe tartozó területek:
0113/1;2 - Szivattyúház,
0193/1;2 - Volt határőr-bázis,
„Lábasház”;
0196 - Gátőrház;
0214, 0217 - Volt határőrlaktanya;
0281 - Szivattyúház;
0336/1,3;4 - Egykori laktanya;
0349 - Szivattyúház;
0403/b – udvar (géptelep);
0465- Gátőrház
c)A K-Np3 övezetbe a nemzeti parkban beépíteni tervezett területek tartoznak. Ezeken a területeken csak a természetvédelemhez kapcsolódó oktatási, kutatási, ismeretterjesztési, idegenforgalmi-bemutató, kezelői funkciójú építmény helyezhető el.

Az építési telek

kialakítható legkisebb területe

2000 m2

beépítési módja

szabadonálló

legnagyobb megengedett beépítettsége

10%

legkisebb zöldfelületi mutatója

75%

Az egyes telkeken belül kialakítandó

legnagyobb építménymagasság

3,5 m

legkisebb előkert

10 m

legkisebb oldalkert

5,0 m
Helyrajzi szám szerint az övezetbe tartozó területek:
1.- 0330, 0331/1, 0334;
2.- 0357/1
8.6 A K-Ke jelű övezet a település északi és déli oldalán meglévő kiskertek területe, ahol csak mezőgazdasági tároló épületek, gépszínek építhetők az alábbi feltételek mellett:

Az építési telek

kialakítható legkisebb területe

1500 m2

kialakítható legkisebb utcai szélessége

25 m

beépítési módja

szabadonálló

legnagyobb megengedett beépítettsége

10%

legkisebb zöldfelületi mutatója

60%

Az egyes telkeken belül kialakítandó

legnagyobb építménymagasság

6,0 m

legkisebb előkert

5,0 m

legkisebb oldalkert

4,0 m

legkisebb hátsókert

6,0 m

Az övezetben elhelyezhető épületekre vonatkozó megkötések

tetőidom és hajlásszög

35-42 fok közötti nyeregtető (esetleg csonka konttyal)

épület szélessége

legfeljebb 12,0 m

kerítés

legfeljebb 180 cm magas áttört kerítés, vagy élősövény

Egyéb előírások

A telken belüli zöldfelületek legalább 40%-át őshonos, vagy honos fafajokkal fásítani kell.
8.7 A Kid-E jelű különleges terület Erdőfű idegenforgalmi célú hasznosításra tervezett területe. Az 1850-1910 között épült uradalmi puszta a területén fennmaradt épületállomány védelme érdekében helyi területi védelem alatt áll. A területen bármilyen beavatkozás (telekalakítás, építés, növényesítés) csak a meglévő védendő értékek tiszteletben tartásával történhet, vagy a történeti állapot visszaállítását kell, hogy célozza.
8.7.1 A Kid-E1 jelű építési övezet, amelybe a volt cselédlakások területe tartozik.
a)az építési övezetben a meglévő lakóházak átalakításával vagy átépítésével, továbbá a szabályozási terven építési vonallal lehatárolt területen elhelyezhető
aa)lakóépület
ab)kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó, szálláshely szolgáltató épület
ac)egészségügyi, szociális épület
ad)művelődési, oktatási célú épület
ae)500 m2-t meghaladó telekterület esetén a szabályozási terven jelölt építési helyen belül az aa)-ad) szerinti fő rendeltetést kiegészítő 1db tároló épület
af)melléképítményként húsfüstölő, kerti kemence, állat ól, állat kifutó, kútház
b)legkisebb telekterület 500 m2
c)legkisebb utcai telekszélesség 14 m
d)beépítési mód oldalhatáron álló
e)legnagyobb beépítettség 40%
f)legnagyobb építménymagasság 3,5 m
g)legkisebb előkert a kialakult utcaképhez igazodjon
h)legkisebb oldalkert OTÉK szerint
i)legkisebb hátsókert 0 m
j)legkisebb zöldfelület 40%, melynek kialakításánál csak őshonos, vagy helyben honos növényállomány alkalmazható
k)Az épületeket és melléképítményeket 35-40 fok hajlásszögű szimmetrikus nyeregtetővel kell fedni, amely hosszoldali tornác kialakítása esetén a cselédházaknál alkalmazott módon vízcsendesítővel egészíthető ki. Kontyolás nem megengedett. Az oromfali tetőtúlnyúlás legfeljebb 30 cm lehet.
l)A tetőhéjalás a területen hagyományos színű hódfarkú égetett agyagcserép legyen.
m)A homlokzatokon kizárólag az Erdőfű területén hagyományos homlokzatosztás és nyerstégla architektúra alkalmazható. A nyerstégla felületet fehér, a nyíláskontúrokat a helyben szokásos módon vörösbarna színezéssel (festés vagy meszelés) kell ellátni.
n)Épületszélesség legfeljebb 8,0 m lehet.
o)Keresztszárny nem építhető, a tetőtér nem építhető be.
p)Utcáról látható homlokzaton vagy tetőfelületen parabolaantenna, napkollektor, vagy klímaberendezés kültéri egysége nem jelenhet meg.
r)Az utcai telekhatárra egyszerű formájú, egyenes lezárású, függőleges pálcákból álló, legfeljebb 1,5 m magas léckerítés építendő.
8.7.2 A Kid-E2 jelű építési övezet, amelybe a volt uradalmi puszta tisztisorának területe tartozik
a)az építési övezetben elhelyezhető
aa)lakóépület
ab)kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó, szálláshely szolgáltató épület
ac)egészségügyi, szociális épület
ad)művelődési, oktatási célú épület
ae)az aa)-ad) szerinti fő rendeltetést kiegészítő rendeltetésű épület
af)melléképítményként húsfüstölő, kerti kemence, állat ól, állat kifutó, kútház
b)legkisebb telekterület 2000 m2
c)legkisebb utcai telekszélesség 35 m
d)beépítési mód szabadon álló
e)legnagyobb beépítettség 20%
f)legnagyobb építménymagasság 5,5 m
g)legkisebb előkert a kialakult utcaképhez igazodjon
h)legkisebb oldalkert OTÉK szerint
i)legkisebb hátsókert 6 m
j)legkisebb zöldfelület 60%, melynek kialakításánál csak őshonos, vagy helyben honos növényállomány alkalmazható
k)Az épületeket és melléképítményeket 35-40 fok hajlásszögű szimmetrikus nyeregtetővel kell fedni. Kontyolás nem megengedett. Az oromfali tetőtúlnyúlás legfeljebb 30 cm lehet.
l)A tetőhéjalás a területen hagyományos színű hódfarkú égetett agyagcserép legyen.
m)A homlokzatokon kizárólag az Erdőfű területén hagyományos homlokzatosztás és nyerstégla architektúra alkalmazható. A nyerstégla felület nem színezhető.
n)A tetőtér nem építhető be.
o)Utcáról látható homlokzaton vagy tetőfelületen parabolaantenna, napkollektor, vagy klímaberendezés kültéri egysége nem jelenhet meg.
p)Az utcai telekhatárra egyszerű formájú, egyenes lezárású, függőleges pálcákból álló, legfeljebb 1,5 m magas léckerítés építendő.
8.7.3 A Kid-E3 jelű építési övezet, amelybe a volt uradalmi puszta majorsági területe tartozik
a)az építési övezetben elhelyezhető
aa)a majorsági rendeltetéshez köthető, de az idegenforgalmi céllal nem ellentétes rendeltetésű épület (bemutató gazdaság nem nagyüzemi léptékű állattartással, termékfeldolgozással, lovas turizmus, stb.)
ab)kereskedelmi, vendéglátó, szálláshely szolgáltató épület
ac)a tulajdonos, a használó és a személyzet számára szolgáló, építési telkenként legfeljebb 1 db lakóépület
ad)sportépítmény
ae)melléképítményként hulladéktartály-tároló, húsfüstölő, kerti kemence, állat ól, állat kifutó, trágyatároló, komposztáló, jégverem, zöldségverem, kútház
b)legkisebb telekterület 5000 m2
c)legkisebb utcai telekszélesség 50 m
d)beépítési mód szabadon álló
e)legnagyobb beépítettség 30%
f)legnagyobb építménymagasság 7,5 m
g)legkisebb előkert a 0329 hrsz-ú út mentén 20 m , a 0345/1 hrsz-ú és az intézőlak körül tervezett út mentén 10 m
h)legkisebb oldalkert OTÉK szerint
i)legkisebb hátsókert 10 m
j)legkisebb zöldfelület 40%, melynek kialakításánál csak őshonos, vagy helyben honos növényállomány alkalmazható
k)Az épületeket és melléképítményeket 35-40 fok hajlásszögű szimmetrikus nyeregtetővel kell fedni, amely hosszoldali tornác kialakítása esetén a cselédházaknál alkalmazott módon vízcsendesítővel egészíthető ki. Kontyolás nem megengedett. Az oromfali tetőtúlnyúlás legfeljebb 30 cm lehet.
l)A tetőhéjalás a területen hagyományos színű hódfarkú égetett agyagcserép legyen.
m)A homlokzatokon kizárólag az Erdőfű területén hagyományos homlokzatosztás és nyerstégla architektúra alkalmazható. A nyerstégla felület állattartó épület esetében fehér színezéssel (festés vagy meszelés) látható el.
n)A tetőtér nem építhető be.
o)Utcáról látható homlokzaton vagy tetőfelületen parabolaantenna, napkollektor, vagy klímaberendezés kültéri egysége nem jelenhet meg.
p)Az utcai telekhatárra egyszerű formájú, egyenes lezárású, függőleges pálcákból álló, legfeljebb 1,5 m magas léckerítés építendő.
8.8 A Kid-L jelű különleges terület nagy zöldfelület-igényű, elsősorban a lovasturizmus fejlesztését célzó létesítmény (lovaspanzió, lovastábor, lovarda, akadálypálya stb.) számára fenntartott terület, ahol a következő építési előírásokat kell betartani:
a)legkisebb telekterület 5000 m2
b)beépítési mód szabadon álló
c)legnagyobb beépítettség 30%
d)legnagyobb építménymagasság 7,50 m
e)legkisebb előkert 10 m
f)legkisebb oldalkert 8 m
g)legkisebb hátsókert 10 m
h)legkisebb zöldfelület 50%
i)közterület felőli kerítés épített jellegű, 1,8- 2,5 m magas legyen
j)A belső zöldfelületek legalább 50%-át őshonos, vagy honos fafajokkal fásítani kell.
k)Az építési telkek telekhatárai mellett legalább 8 m szélességű, háromszintes növényállomány, amennyiben a kialakult épületállomány ezt nem teszi lehetővé, legalább 1 sor védőfásítás telepítendő és tartandó fenn. A faanyagtermelő erdősáv területén a külön jogszabályban rögzítettek szerint kell eljárni.
l)A növényesítést a 2. függelék szerinti határidőre kell elvégezni.
8.9 A Kmü jelű különleges terület mezőgazdasági alapanyagok feldolgozását, raktározását célzó, és az ezeket kiszolgáló építmények, valamint nagyüzemi állattartó telepek építményei elhelyezésére szolgál. A területen ezen túlmenően a tulajdonos, a használó és a személyzet számára szolgáló, építési telkenként legfeljebb 1 db lakóépület is elhelyezhető.
a)legkisebb telekterület 5000 m2
b)beépítési mód szabadon álló
c)legnagyobb beépítettség 40%
d)legnagyobb építménymagasság 10,50 m , a megengedett legnagyobb értéket technológiai jellegű építmény magassága legfeljebb 15 m-rel meghaladhatja
e)legkisebb előkert 10 m
f)legkisebb oldalkert 8 m
g)legkisebb hátsókert 10 m
h)legkisebb zöldfelület 40%
i)közterület felőli kerítés épített jellegű, 1,8- 2,5 m magas legyen
j)A belső zöldfelületek legalább 50%-át őshonos, vagy honos fafajokkal fásítani kell.
k)Az építési telkek telekhatárai mellett legalább 8 m szélességű, háromszintes növényállomány, amennyiben a kialakult épületállomány ezt nem teszi lehetővé, legalább 1 sor védőfásítás telepítendő és tartandó fenn.
l)A növényesítést a 2. függelék szerinti határidőre kell elvégezni.
8.10 A Kid-DDNP jelű építési övezet nemzeti parki bázis céljára fenntartott terület, ahol a következő építési előírásokat kell betartani:
a)legkisebb telekterület 1200 m2
b)beépítési mód szabadon álló
c)legnagyobb beépítettség 20%
d)legnagyobb építménymagasság 5,50 m
e)legkisebb előkert szabályozási terv szerint
f)legkisebb oldalkert szabályozási terv szerint
g)legkisebb hátsókert szabályozási terv szerint
h)legkisebb zöldfelület 50%, az építési telek területének legalább 35%-án 1 szintű, legalább 15%-án 3 szintű, őshonos, vagy honos fajokból álló növényzet telepítendő
i)közterület felőli kerítés épített jellegű, 1,8- 2,5 m magas legyen
j)az épületek tömege, fedése, szín- és formavilága a táj építési hagyományait kövesse
k)A növényesítést a 2. függelék szerinti határidőre kell elvégezni.
8.11 A Kid-V jelű építési övezet vendéglátó létesítmény elhelyezése céljára fenntartott terület, ahol a következő építési előírásokat kell betartani:
a)legkisebb telekterület 2000 m2
b)beépítési mód szabadon álló
c)legnagyobb beépítettség 20%
d)legnagyobb építménymagasság 5,50 m
e)legkisebb előkert szabályozási terv szerint
f)legkisebb oldalkert szabályozási terv szerint
g)legkisebb hátsókert szabályozási terv szerint
h)legkisebb zöldfelület 70%, az építési telek területének legalább 45%-án 1 szintű, legalább 25%-án 3 szintű, őshonos vagy honos fajokból álló növényállomány telepítendő. A növényesítés során a parti sávot a külön jogszabályban rögzítettek szerint biztosítani kell.
i)közterület felőli kerítés épített jellegű, 1,8- 2,5 m magas legyen
j)az épületek tömege, fedése, szín- és formavilága a táj építési hagyományait kövesse k)A növényesítést a 2. függelék szerinti határidőre kell elvégezni.

9. melléklet

A KÖZÚTHÁLÓZAT ELEMEI

Út

Közlekedési ter. szélessége

Köu-1

56. sz. főút

meglévő:
20 -30 m

Köu-2

5117. sz. összekötő út
51171. sz. bekötő út

meglévő:
20 m

Köu -3

Meglévő, bővíthető lakóutcák

meglévő
12- 16 m

Köu -4

Vegyes használatú útfelületek

meglévő
8- 12 m

Köu -5

Kialakult gyalogos közlekedő felületek

min.4,0 m

Köu -6

Mezőgazdasági utak

8- 12 m

10. melléklet

RÉGÉSZETI VÉDELEM
10.1 VÉDETT RÉGÉSZETI LELŐHELYEK
040/3-9, 041, 043, 044/1 hrsz.
10.2 NYILVÁNTARTOTT RÉGÉSZETI LELŐHELYEK
06/1, 07, 011, 021, 023/9-29, 024/1-4, 026/5-15, 037/1-2, 040/1-2, 044/2-3, 071/1-9; 0430, 0452/1-6, 0492/3-22, 0493, 389-392 hrsz.
10.3 RÉGÉSZETI ÉRDEKŰ TERÜLETEK
398-401, 456, 457 hrsz.

1. függelék a 11. melléklethez

HELYI VÉDELEM

Cím

Hrsz.

Védett érték

Kat.

1.

Erdőfű

0341/3-37, 0315/1-6,
0316-318/1
0320, 0340

A mintagazdaság épületeinek egységes arculata, a cselédlakás-sor, a gazdasági épületek, a széles közterületek, a nagy udvarok.

HT

2.

Mátyás u.9.

317.

Lakóépület utcai homlokzata, tömege

H2

3.

Hunyadi u. 5.

339.

Lakóépület tömege, tornáca, góré

H1

4.

Petőfi u. 2.

394.

Lakóépület díszes homlokzatai, tömege

H1

5.

Petőfi u.3.

401.

Volt iskola épületének tömege

H2

6.

Petőfi u.7.

308/2.

Kerítés és melléképület (istálló, fészer)

H1

7.

Petőfi u.12.

349/1.

Lakóépület utcai homlokzata,

H2

8.

Petőfi u.14.

348.

Lakóépület utcai, udvari homlokzata,

H1

9.

Petőfi u.15.

313/2.

Lakóépület és melléképületei

H1

10.

Nagy Lajos u. 33.

342.

Lakóépület és melléképületei

H1

11.

Kossuth Lajos u. 1.

387

Melléképület, góré tömege, homlokzata

H1

12.

Kossuth L. u. 3.

389.

Lelkészlak tömege, vakolatdísze, felirata

H1

13.

Kossuth L. u.. 4.

383.

Népház épületének tömege, nyílásai

H1

14.

Kossuth L. u.8.

372/1

Lakó és melléképület tömege

H2

15.

Kossuth L. u. 14.

356.

Lakóépület

H1

16.

Kossuth L. u. 21.

360.

Lakóház

H1

17.

Tisza utca

347/2

Katolikus imaház tornya, tömege

H2

18.

Tisza u. 13.

252.

Lakó- és melléképület

H1

19.

II. Lajos u. 12.

1.

Községháza tömege, tetőformája,

H1

20.

II. Lajos u. 11.

241.

Lakó- és melléképület tömege, homlokzata

H1

21.

II. Lajos u.19.

297.

Melléképület tömege, oldalszárnya

H1

22.

II. Lajos u. 20/a.

10.

Lakóépület tömege, utcai homlokzata

H1

23.

II. Lajos u. 23.

231.

Lakó- és melléképület együttese

H1

24.

II. Lajos u. 26.

13.

Lakó- és melléképület tömege, díszítése

H1

25.

Tisza u.5.

3.

Lakó- és gazdasági épület együttese

H1

26.

Széchenyi u. 1.

408.

Gólya-múzeum

H1

27.

Árpád u. 8.

438.

Lakóház és melléképületei

H1

28.

Rákóczi u. 26.

449

Lakó- és melléképület kapuzattal

H1

29.

Rákóczi u. 30.

453.

Volt óvoda tömege

H2

30.

391.

Református templom

H1

31.

Béda

0193.

Lábasház -főépület tömege, téglaarchitektúrája, homlokzata

H1

32.

Béda

0354

Vadászkastély tömege, funkciója

H1

33.

Béda

0349

Halászházi szivattyú tömege

H1

34.

Béda

0137

Harczi-kastély, DDNP Kezelőépülete

H1

2. függelék a 11. melléklethez

TELEPÜLÉSRENDEZÉSI KÖTELEZÉSEK
BEÜLTETÉSI KÖTELEZETTSÉG

1. A helyi építési szabályzat a közérdekű környezetalakítás céljából a használatbavételi engedély megadásának feltételeként elvégzendő beültetési kötelezettséget ír elő az alábbiak szerint:

1.1 településképi szempontból, a környezeti minőség javítása érdekében a tervezett gazdasági területeken az övezet telkein a telekhatár mellett 5m-es zöldsáv kialakítása szükséges.

1.2 településképi szempontból, a környezeti minőség javítása érdekében a gazdasági területek lakóterület felé eső (hátsó és oldalsó) telekhatáránál

- a 288/2 hrsz alatti ingatlanon 15 méter széles

- a 048 hrsz alatti tervezett gazdasági területen 20 méter széles védőfásítás telepítendő.

2. A helyi építési szabályzat a közérdekű környezetalakítás céljából az alábbi ingatlanokon az övezeti előírásokban meghatározott módon és telekrészen a használatbavételi engedély megadásának feltételeként elvégzendő beültetési kötelezettséget ír elő:

2.1 Idegenforgalmi célt szolgáló különleges területen (Kid)

2.2 Birtokközpont, valamint a hozzá tartozó kiegészítő központ területén.

2.3 Mezőgazdasági üzemi területen (Kmü)

3. függelék a 11. melléklethez

A HÉSZ KÖRNYEZETVÉDELMI FEJEZETÉHEZ KAPCSOLÓDÓ JOGSZABÁLYOK

(1) Általános követelmények

a) A környezeti hatásvizsgálati és egységes környezethasználati engedélyezési eljárásról szóló 314/2005. (XII.25.) Kormányrendelet, vagy a telepengedély, illetve a telep létesítésének bejelentése alapján gyakorolható egyes termelő és egyes szolgáltató tevékenységekről, valamint a telepengedélyezés rendjéről és a bejelentés szabályairól szóló 57/2013. (II. 27.) Korm. rendelet határozza meg.
b) A felszín alatti vizek védelméről szóló, a többször módosított 219/2004. (VII.21.) Kormányrendelet, a felszíni vizek minősége védelmének szabályairól szóló 220/2004. (VII.21.) Kormányrendelet és a felszín alatti víz állapota szempontjából érzékeny területen levő települések besorolásáról szóló, a 7/2005. (III.1.) KvVM rendelettel módosított 27/2004. (XII.25.) KvVM rendelet szerint. Egyedi szennyvíztisztító létesítése esetén a vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény, valamint a vízgazdálkodási hatósági jogkör gyakorlásáról szóló 72/1996. (V.22.) Kormányrendelet szerint kell eljárni. A 72/1996.(V.22.) Kormányrendelet 3. § (12) alapján az ÉME engedéllyel és a CE megfelelőségi jelöléssel rendelkező szennyvízkezelő berendezés létesítése és használatbavétele kibocsátási engedély köteles.
c) A vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény, valamint a vízgazdálkodási hatósági jogkör gyakorlásáról szóló 72/1996. (V.22.) Kormányrendelet szerint kell eljárni.
d) A vízügyi követelményeket a nagyvízi medrek, parti sávok, a vízjárta, valamint a fakadó vizek által veszélyeztetett területek használatáról és hasznosításáról, valamint a nyári gátak által védett területek értékének csökkenésével kapcsolatos eljárásról szóló 83/2014.(III.14.) Kormányrendelet tartalmazza.
e) Az előírásokat jelenleg a levegő védelméről szóló 306/2010. (XII. 23.) Kormányrendelet 4. §-a szerint.
f) A víziközmű ellátást a víziközmű szolgáltatásról szóló 2011. évi CCIX. Törvény alapján kell végezni.

(2) Környezetterhelési határértékekre vonatkozó jogszabályok

a) Az új létesítmény kialakításánál, a meglévő, illetve új technológiák üzemeltetésénél a levegő védelméről szóló 306/2010. (XII.23.) Kormányrendelet és a végrehajtására kiadásra kerülő jogszabályok szabályait kell alkalmazni. A levegőterheltségi szint határértékeit és a helyhez kötött légszennyező pontforrások kibocsátási határértékeit a 4/2011. (I.14.) VM rendelet tartalmazza. A levegőterheltségi szint és a helyhez kötött légszennyező források kibocsátásainak vizsgálatáról, ellenőrzéséről és értékelésének szabályairól a 6/2011. (I. 14.) VM rendelet rendelkezik. Az egyes tevékenységek illékony szerves vegyület kibocsátásának korlátozásáról a 26/2014. (III.25.) VM, a 140 kWth és az ennél nagyobb, de 50 MWth-nál kisebb névleges bemenő hőteljesítményű tüzelőberendezések légszennyező anyagainak technológiai kibocsátási határértékeiről a 23/2001. (XI.13.) KöM rendelet rendelkezik.
b) Az élővízbe és a közcsatorna-hálózatba bocsátott szennyvíz vagy folyékony hulladék esetén a szennyezőanyag-tartalomra vonatkozó határértékeket, küszöbértékeket a felszíni vizek minősége védelmének szabályairól szóló, módosított 220/2004. (VII.21.) Kormányrendelet és a vízszennyező anyagok kibocsátásaira vonatkozó határértékekről és alkalmazásuk egyes szabályairól szóló 28/2004. (XII.25.) KvVM rendelet határozza meg.
c) A földtani közeg és a felszín alatti víz szennyezéssel szembeni védelméhez szükséges határértékekről és a szennyezések méréséről szóló 6/2009. (IV.14.) KvVM-EüM-FVM együttes rendelet követelményei.
d) Zajt kibocsátó berendezés, telephely, tevékenység úgy létesíthető, illetve üzemeltethető, hogy zajkibocsátása nem haladhatja meg az előírt zajterhelési határértéket a zajtól védendő területeken a 27/2008. (XII.3.) KvVM-EüM együttes rendelet 1. sz. melléklete tartalmazza, mely a kibocsátási határérték megállapításának az alapja.
e) Meglévő közlekedési útvonalak melletti, új telekalakítású és tervezésű, vagy megváltozott övezeti besorolású területeken, valamint új út létesítése, a forgalmi viszonyok lényeges és tartós megváltozását eredményező felújítás, korszerűsítés esetén az érvényesítendő zajterhelési határértékeket a 27/2008. (XII.3.) KvVM-EüM együttes rendelet 3. sz. melléklete tartalmazza.
f) Meglévő közlekedési útvonalak melletti, új telekalakítású és tervezésű, vagy megváltozott övezeti besorolású területeken, valamint új út létesítése, a forgalmi viszonyok lényeges és tartós megváltozását eredményező felújítás, korszerűsítés esetén az érvényesítendő zajterhelési határértékeket a 27/2008. (XII.3.) KvVM-EüM együttes rendelet 3. sz. melléklete tartalmazza.
g) Épületek zajtól védendő helyiségeiben az épület rendeltetésszerű használatát biztosító különböző technikai berendezésektől és az épületen belől vagy azzal szomszédos épületben folytatott tevékenységnél érvényesítendő zajterhelési határértékeket a 27/2008. (XII.3.) KvVM-EüM együttes rendelet 4. sz. melléklete tartalmazza.

(3) Speciális eljárási szabályok

a) A környezeti hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárás szabályait a 314/2005. (XII.25.) Korm. rendelet határozza meg.
b) Erdőterületeket érintő beruházásokra az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról szóló 2009. évi XXXVll. törvény és a végrehajtására kiadott 153/2009.(Xl.13.) FVM rendelet előírásai vonatkoznak.
c) Az előírásokat a mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló 2013. évi CCXII. törvény és a termőföld védelméről szóló 2007. évi CXXIX. törvény határozza meg. Figyelembe veendő továbbá a talajvédelmi terv készítésének részletes szabályairól szóló 90/2008.(Vll.18.) FVM rendelet.
d) A vízbázisok, a távlati vízbázisok, valamint az ivóvízellátást szolgáló vizi létesítmények esetében az engedélyezéseket a 123/1997. (VII.18.) Korm. rendelet szerint kell lefolytatni.
e) Kölked településen az állattartásra vonatkozóan a vizek mezőgazdasági eredetű nitrátszennyezésének megelőzése, csökkentése érdekében irányadó jelleggel érvényesíteni kell a vizek mezőgazdasági eredetű nitrátszennyezéssel szembeni védelméhez szükséges cselekvési program részletes szabályairól, valamint az adatszolgáltatás és nyilvántartás rendjéről szóló 59/2008.(IV.29.) FVM rendelet előírásait.”

4. függelék a 11. melléklethez

TERVEZETT JELLEMZŐ KERESZTSZELVÉNYEK

5. függelék a 11. melléklethez

EGYEDI TÁJÉRTÉK KATASZTER
1

hatályon kívül helyezte a 9/2014. (XI. 18.) sz. rendelet, hatályos: 2015. január 1. napjától