Kölked Község Önkormányzata Képviselő-testületének 5/2016. (III. 25.) önkormányzati rendelete

az önkormányzat és szervei Szervezeti és Működési Szabályzatáról

Hatályos: 2016. 03. 25- 2019. 12. 19

Kölked Község Önkormányzat Képviselő-testülete a Magyarországi helyi önkormányzatokról szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (a továbbiakban: Mötv.) 143. § (4) bekezdés a) pontjában kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 32. cikk (2) bekezdésében biztosított feladatkörében eljárva az alábbi rendelet alkotja:

Általános rendelkezések


1. §


  1. Az önkormányzat megnevezése: Kölked Község Önkormányzata

Székhelye: Kölked, II. Lajos u. 12.

A község hivatalos jelképei: a község címere és zászlaja.


  1. A polgármester, a képviselő-testület és a jegyző körbélyegzőjén Magyarország hivatalos címere használható. Jogszabály lehetővé teheti, hogy a polgármesteri körbélyegzőben a község címere szerepeljen.


  1. Kölked Község Önkormányzata önállóan, szabadon, széleskörű nyilvánosságot biztosítva, demokratikus módon intézi a település ügyeit.


(4) Az önként vállalt helyi önkormányzati feladatok ellátásáról a képviselő-testület az éves költségvetési rendeletében dönt.

A képviselő-testület és működése


2. §


 (1) A képviselő-testület létszáma 7 fő. A képviselők és a bizottsági tagok felsorolását, valamint a testület tisztségviselőit az 1. számú függelék tartalmazza.


(2) A polgármester az alakuló ülést követő 6 hónapon belül gazdasági programot és fejlesztési tervet terjeszt a képviselő-testület elé, amely a testület megbízatásának idejére szól.


(3) A képviselő-testület minden év január 31-ig üléstervet fogad el, mely tartalmazza az ülések idejét, helyét, a napirendeket, azok előadóit. A jegyző a testületi ülés helyéről, idejéről és napirendjéről az ülést megelőző 5 munkanappal, a helyben szokásos módon – a községi hirdető táblákon és az önkormányzat http://www.kolked.hu címen elérhető honlapján – tájékoztatja a lakosságot. Az előterjesztéseket – kivéve a zárt ülésen tárgyalandó és személyiségi jogokat érintőket – az önkormányzat honlapján is el kell helyezni.


(4) A képviselő-testületet a polgármester, akadályoztatása esetén a polgármesterrel történt előzetes egyeztetés és tervezett napirendi pontok alapján az alpolgármester hívja össze. A polgármesteri, alpolgármesteri tisztség egyidejű betöltetlensége, a tisztségviselők tartós akadályoztatása esetén a Pénzügyi és Ügyrendi Bizottság elnöke hívja össze és vezeti az ülést.


(5) Az ülés anyaga tartalmazza a meghívót, az előterjesztéseket, az írásban benyújtott képviselői indítványokat, amelyet az ülést megelőző 5 munkanappal – a képviselő választása szerint – papír alapon vagy elektronikus formában kell kézbesíteni. Ülést megelőző napon hozott döntés esetén a bizottsági véleményt meg kell küldeni a képviselőknek. Kivételes és indokolt esetben az ülés szóban vagy telefonon is összehívható, amennyiben minden képviselő értesíthető arról legalább 1 nappal korábban.


(6) Testületi ülésre kötelezően meghívandók az önkormányzati képviselők, tanácskozási joggal a Pénzügyi és Ügyrendi Bizottság nem képviselő tagjai, a jegyző, a kölkedi kirendeltség vezetője (a továbbiakban: kirendeltségvezető), a német és roma nemzetiségi önkormányzat elnöke, a napirendek előadói, az adott napirend tárgyalásában érintett személy, illetve intézmény, szervezet vezetője.


(7) A képviselő-testület szükség szerint, de évente legalább 10 ülést tart.


(8) Az ülést össze kell hívni, ha

a) két képviselő vagy a testület bizottsága kezdeményezi,

b) a nemzetiséget érintő ügyekben az érintett nemzetiségi önkormányzat elnöke kezdeményezi.

3. §


(1) Az ülésen a polgármester megállapítja a határozatképességet, az ülést megnyitja. Javaslatot tesz az ülés napirendjére, amelyről a testület általában vita nélkül határoz. Többségi szavazattal elfogadott képviselői indítványra a napirend módosítható.

A polgármester tájékoztatást ad a lejárt határidejű határozatok végrehajtásáról és az előző ülést követően tett fontosabb intézkedésekről. Minden előterjesztés felett külön vitát nyit. Az előadóhoz a képviselők, a tanácskozási joggal meghívottak kérdést intézhetnek, amelyre a vita előtt kell választ adni. A hozzászólások időtartamára, a vita lezárására bármely képviselő javaslatot tehet. Erről a testület vita nélkül határoz. A vita lezárása után a napirend előadója válaszolhat a hozzászólásokra. A döntés előtt a jegyző megteszi törvényességi észrevételeit. Az előterjesztésben és a vitában elhangzott határozati javaslatokról ezután következik a szavazás. Döntéskor először a vitában elhangzott módosító, kiegészítő indítványokról történik a szavazás, majd az előterjesztésben szereplő javaslatokról.

Az ülés berekesztése előtt a polgármester javaslatot tesz a jegyzőkönyv hitelesítők személyére, melyről a testület számozott határozat nélkül dönt.


(2) A polgármester gondoskodik a tanácskozás rendjének megtartásáról.


(3) Ennek során:


a) figyelmezteti azt a hozzászólót, aki eltér a tárgytól, vagy a tanácskozáshoz nem illő, másokat sértő a megfogalmazása,

b) rendre utasíthatja azt a képviselőt, aki a testülethez méltatlan magatartást tanúsít,

c) a tanácskozás rendjét zavaró – nem képviselő – megjelentet rendre utasítja, ismétlődés esetén a tanácskozás elhagyására kötelezheti.


(4) A vita lezárása után "személyes megjegyzés"-re kell lehetőséget adni annak, aki a vitában az ellene szóló, vagy a sérelmesnek vélt megjegyzést kívánja elhárítani, illetve a hozzászólásával kapcsolatban felmerült félreértéseket eloszlatni.

(5) Zárt ülés tartására az Mötv. 46. § (2)–(3) bekezdését kell alkalmazni azzal, hogy a kirendeltségvezető és a jegyzőkönyvvezető a zárt ülésen is jelen van.


(6) A képviselő-testület döntéseit nyílt szavazással hozza, amelynek módja kézfeltartás. Minősített többség – a megválasztott képviselők több mint felének szavazata – szükséges az Mötv. 50. §-ban meghatározott ügyekben. A testület esetenként elrendelhet név szerinti szavazást, amelynél a polgármester egyenként sorolja a képviselők nevét, akik igennel vagy nemmel szavazhatnak. A név szerinti szavazásnál tartózkodás nincs.


(7) A képviselő-testület titkos szavazást tarthat az Mötv. 46. § (2) bekezdésében meghatározott ügyekben. A titkos szavazást a Pénzügyi és Ügyrendi Bizottság bonyolítja le. A képviselők írásban, urnába helyezve adják le szavazatukat. A bizottság megszámolja, megállapítja a titkos szavazás eredményét.


(8) A képviselők a napirend megtárgyalását követően kérdéseket tehetnek fel, interpellálhatnak. Az ülést megelőzően legkésőbb 2 munkanappal, írásban benyújtott interpellációra az ülésen érdemi választ kell adni. A kérdésekre adott válasz elfogadásáról az interpellációt benyújtó nyilatkozik, arról külön dönt a testület.


4. §


(1) A képviselő-testület ülésének jegyzőkönyve az Mötv. 52. § (1) a)–m) pontjaiban szabályozottakon túl, időrendi sorrendben tartalmazza a zárt ülésen hozott határozatokat. A nem a többségi szavazatot adó képviselő nevét kérésére a jegyzőkönyvben fel kell tüntetni. A nyilvános és zárt ülésekről diktafonos hangfelvétel készül, amelyek figyelembe vételével a jegyzőkönyvek elkészítéséről a jegyző gondoskodik.


(2) Az ülésről 2 eredeti példányban jegyzőkönyv készül, amelyhez mellékelni kell a jelenléti ívet, a meghívót, az írásos előterjesztéseket, a határozati javaslatokat és az írásban benyújtott interpellációkat.


(3) A jegyzőkönyv napirend tárgyalása részében fel kell tüntetni annak címét, az írásos előterjesztés tényét, majd sorrendben a hozzászólásokat, végül, különálló részben, a döntést. Határozathozatalnál számsorrendet kell tartani, ideértve a zárt ülések döntéseit is.


(4) A határozatok tárával kiegészített helyben maradó jegyzőkönyveket a tárgyévet követő év január 31-ig be kell köttetni. A nyilvános ülések jegyzőkönyveinek egy-egy példányát hozzáférhető módon a hivatalban és a községi könyvtárban kell elhelyezni.


5. §


(1) A Képviselő-testület szükség szerint, de évente legalább 1 alkalommal közmeghallgatást tart, amelyet a polgármester vezet.


(2) A közmeghallgatáson az állampolgárok és civil szerveződések képviselői közérdekű ügyekben a képviselő-testülethez, a képviselőkhöz, a polgármesterhez és a jegyzőhöz kérdéseket intézhetnek, közérdekű javaslatokat tehetnek.


(3) A közmeghallgatás testületi ülés, arról jegyzőkönyv készül, amelyre a 4. § (1)–(3) bekezdésben írtak az irányadók.


6. §


(1) A képviselő-testület egy bizottságot hoz létre, Pénzügyi és Ügyrendi Bizottság elnevezéssel.


(2) A bizottság fő feladatai:

a) véleményezi az éves költségvetést és az önkormányzati intézmények, szervezetek, valamint gazdasági társaságok önkormányzati költségvetéssel összefüggő ügyleteit,

b) véleményezi a költségvetés végrehajtásáról szóló féléves, éves beszámolót, rendelettervezetet,

c) véleményezi az önkormányzati fejlesztési terveket, a beruházások pénzügyi folyamatait,

d) vizsgálja az önkormányzat intézményeinek vagyongazdálkodását,

e) vizsgálja a polgármester és a képviselők vagyonnyilatkozatát,

f) vizsgálja a képviselők összeférhetetlenségi ügyeit,

g) ellátja a képviselő-testület titkos szavazásainak lebonyolításával kapcsolatos feladatokat,

h) ellátja a képviselő-testület által meghatározott egyéb feladatokat.


(3) A bizottság testületként működik, döntéseit egyszerű szótöbbséggel hozza. A bizottság döntése határozat, amelynek évente kezdődő jelölése: félkövér betűvel a határozat száma arab számmal/év arab számmal (pont), zárójelben a hónap római számmal (pont), a nap arab számmal (pont), PÜB határozat (pl.: 1/2013. (I.20.) PÜB határozat). Az ülést az elnök hívja össze és vezeti. A meghívót és az előterjesztéseket az ülést megelőző 5 nappal kell kézbesíteni a bizottsági tagoknak, a meghívottaknak és a képviselőknek. A bizottság szükség szerint, de legalább évente 4 alkalommal ülésezik.


(4) Az ülésről jegyzőkönyvet kell készíteni, melyet az elnök és egy bizottsági tag ír alá.


(5) A Pénzügyi és Ügyrendi Bizottság állásfoglalásával nyújtható be a képviselő-testületnek

a) költségvetési rendelet-tervezet,

b) féléves és éves pénzügyi beszámoló, valamint,

c) a (2) c) pontban meghatározott egyéb tervezet.


Az önkormányzati rendeletalkotás


7. §


(1) Rendeletalkotást kezdeményezhet a képviselő, a jegyző, a nemzetiségi önkormányzatok és a településen működő civil szervezet.


(2) A rendeletek címének formája:

Kölked Község Képviselő-testületének …./201.. (/hónap: római számmal/. /nap: arab számmal/) önkormányzati rendelete

a(z) …/a rendelet tárgya, szükség szerint nagybetűvel kezdve/


(2) A rendeletek címét és szöveges részét Times New Roman típusú 12-es betűmérettel, 1,0-ás sorközzel, sorkiegyenlített módon, a címet félkövér betűvel kell szerkeszteni.


 (3) A rendelet elfogadását követően annak hiteles szövegét a jegyző köteles megszerkeszteni és a rendeletet kihirdetni. A kihirdetés módja az önkormányzati hirdetőtáblákon és a honlapon történő elhelyezés, valamint tájékoztató a rendeletalkotásról a Kölkedi Hírmondóban.


A polgármester, az alpolgármester, a jegyző


8. §


(1) A polgármester a munkakörét főállásban látja el.


(2) Feladatait, hatósági hatásköreit a képviselő-testület, törvény vagy annak felhatalmazása alapján kormányrendelet állapítja meg.


(3) A polgármester feladatai általában:


  • az önkormányzat demokratikus működésének biztosítása, helyi érdekek képviselete,
  • közszolgáltatások, településfejlesztés biztosítása,
  • a képviselő-testület programjának összeállítása
  • a települési képviselők munkájának segítése,
  • intézmények vezetőivel, egyesületek, társadalmi szervezetekkel különösen az önszerveződő lakossági csoportokkal való együttműködés,
  • széleskörű információgyűjtés, a képviselők folyamatos tájékoztatása, támogatása,
  • kapcsolattartás a nemzetiségi önkormányzatokkal,
  • koordináció a helyi és a nemzetiségi önkormányzatok között,
  • a nemzetiségi önkormányzatok tájékoztatása.


(4) A képviselő-testület tagjai közül, a polgármester javaslatára, titkos szavazással, a testület megbízatásának időtartamára, a polgármester helyettesítésére, munkájának segítésére társadalmi megbízatású alpolgármestert választ.


(5) Az alpolgármester feladatát társadalmi megbízatásban látja el. Tiszteletdíjban részesül. A polgármester tartós távollétét helyettesítő munkájáért külön díjazás nem illeti meg.


(6) Az alpolgármester a polgármester irányításával látja el feladatát.


(7) Az alpolgármester feladatai általában: a polgármester feladatát szabályozó (3) bekezdésben megjelöltek.


(8) A jegyző, a kirendeltség köztisztviselőinek munkaáltatójaként felelős azért, hogy az előterjesztések elkészüljenek és azokat a képviselők határidőre kézhez kapják.


(9) Felelős a képviselő-testület által határozatba és rendeletbe foglalt szakelőadói és jegyzői feladatok végrehajtásáért.


(10) Felelős a jegyzőkönyvek tartalmi és formai megfelelőségéért, a 2. § (5) bekezdésben az ülések előkészítéséről szóló részben foglaltak, valamint a 4. § (4), a 7. § (3) és a 12. § (3) bekezdésében foglalt feladatok elvégzéséért.


(11) A Belső Ellenőrzési Szabályzat alapján gondoskodik a folyamatba épített előzetes, utólagos vezetői ellenőrzésről, az ellenőrzési nyomvonal szükség szerinti módosításáról.


(12) Jogszabályban foglalt feladatait írásos felhatalmazással a kirendeltség köztisztviselőire delegálhatja.  


A polgármesteri illetmény, a képviselői és bizottsági tagsági tiszteletdíj


9. §


(1) A polgármester illetményét és egyéb járandóságát a képviselő-testület évente állapítja meg.


(2) Az alpolgármester, a bizottsági elnök, a képviselők, valamint a bizottsági tagok tiszteletdíjáról a testület évente dönt.


(3) Az (1)–(2) bekezdésben szereplő juttatások közérdekű adatnak minősülnek, azokat a költségvetési rendeletben külön fejezet tartalmazza. A hatályos illetményt, járandóságot és tiszteletdíjakat fel kell tüntetni az önkormányzat honlapján, a közérdekű adatok között.


(4) A megállapított tiszteletdíj teljes összegű kifizetésének feltétele, hogy a képviselő a testület rendes és rendkívüli üléseiről, a bizottság elnöke, tagja a bizottság rendes és rendkívüli üléseiről igazolatlanul ne késsen, ne maradjon távol, illetve az ülésekről igazolatlanul ne távozzon (a továbbiakban távolmaradás).


(5) A (4) bekezdés alkalmazásában igazoltnak kell tekinteni a távolmaradást, ha azt rendes ülés esetén legkésőbb az ülés napján 08:00 óráig, rendkívüli ülés esetén az ülés megkezdése előtt legalább négy órával a polgarmester@kolked.hu és a hivatal@kolked.hu címekre küldött értesítésben, a távollét okának megjelölésével a távolmaradó bejelentette. Igazolt a távollét akkor is, ha az érintett az ülést követő, vagy az akadály megszűnésétől számított nyolc napon belül orvosi igazolást nyújt be.


(6) Amennyiben a (4) bekezdésben meghatározott érintett igazolás nélkül marad távol, illetve távozik el, tiszteletdíja legfeljebb 12 havi időtartamra csökkenthető.


(7) A jelenlét és a távolmaradás igazolására a jelenléti ív szolgál.


(8) A jegyző által havonta készített összesítés alapján, figyelemmel az (5) és (6) bekezdésben foglaltakra, a soron következő ülésen a polgármester előterjesztése alapján a testület állapítja meg a csökkentés mértékét és időtartamát. A csökkentett tiszteletdíjat a határozatban szereplő időtartam alatt, a legközelebb kifizetésre kerülő tiszteletdíj időpontjától kezdve, egyenlő részletekben kell levonni.


(9) Tiszteletdí juttatás esetén a fentieket a bizottsági ülésre vonatkozóan, a bizottság nem képviselő tagjaira is alkalmazni kell.


A közös önkormányzati hivatal


10. §


(1) Kölked Község Képviselő-testülete, igazgatási feladatainak ellátására 2013. április 1-től Bezedek, Ivándárda, Lippó, Nagynyárád, Sárok és Sátorhely Önkormányzatok Képviselő-testületeivel Közös Önkormányzati Hivatalt (a továbbiakban: Hivatal) hozott létre. A megállapodást az 1. számú melléklet, a Hivatal szervezeti és működési szabályzatát a 2. számú melléklet, az alapító okiratot a 3. számú melléklet, az ügyrendet a 4. számú melléklet tartalmazza.

(2) A Hivatalt a jegyző vezeti.


(3) Az önkormányzat a Hivatal útján segíti a nemzetiségi önkormányzatok munkáját az alábbi területeken:

a) biztosítja működésük személyi és tárgyi feltételeit, viseli ezek költségeit,

b) közreműködik a pénzügyi, számviteli, tervezési, gazdálkodási tevékenység végrehajtásában, az adatszolgáltatási és beszámolási feladatok teljesítésében, és a bankszámla kezelésében.


(4) Az együttműködésre vonatkozó részletes szabályokat és eljárási rendet külön megállapodás tartalmazza.

A tanyagondnoki szolgálat


11. §


(1) A képviselő-testület tanyagondnoki szolgálatot tart fenn az Erdőfűn és az önkormányzat egyéb külterületein élő lakosság szociális alapellátásban való részesítése céljából. A tanyagondnok az önkormányzat alkalmazottja.


(2) A tanyagondnok helyettesítését tartós távolléte, 10 munkanapot meghaladó szabadsága esetén a Mohács-Szigeti Településrészi Önkormányzat tanyagondnoka látja el.


 (3)  A tanyagondnoki szolgálat irányítását, az egyéb munkáltatói jogokat átruházott hatáskörben a polgármester gyakorolja.

A lakossági tájékoztatás egyéb szabályai


12. §


(1) Az önkormányzat a lakosság, a társadalmi szervezetek tájékoztatása, a döntések előkészítésében való részvétel érdekében a fontosabb előterjesztések, rendelettervezetek szövegét és indokolását elhelyezi az önkormányzat honlapján, melyre a lakosság és társadalmi szervezetek észrevételt tehetnek.


(2) A település fejlesztése szempontjából kiemelkedő jelentőségű ügyekben a döntés meghozatala előtt községi fórumot kell tartani. A Képviselő-testület elé kerülő előterjesztés mellékletét képezi a lakossági fórum állásfoglalása és az ott elhangzott kisebbségi vélemények.


(3) Az (1)–(2) bekezdésben szabályozott egyeztetések lefolytatásáért, a vélemények feldolgozásáért és az előterjesztésért a jegyző felelős.


Helyi népszavazás


13.§


(1) A képviselő-testület, a jogszabályi kötelezettségek mellett köteles kitűzni a helyi népszavazást akkor is, ha azt a helyi választópolgárok legalább huszonöt százaléka kezdeményezte.


(2) A helyi népszavazás lebonyolítására a népszavazás kezdeményezéséről, az európai polgári kezdeményezésről, valamint a népszavazási eljárásról szóló 2013. évi CCXXXVIII. törvényt kell alkalmazni.

Lakossági kezdeményezés


13/A. §


 (1) Lakossági kezdeményezés útján a képviselő-testület elé terjeszthető minden olyan ügy, amelynek eldöntése a képviselő-testület hatáskörébe tartozik.


(2) Lakossági kezdeményezést legalább 60 választópolgár nyújthat be a polgármesternek, amelyet a képviselő-testület köteles megtárgyalni.


(3) Lakossági kezdeményezés tárgyalás nélkül csak akkor utasítható el, ha

a) olyan ügyre vonatkozik, amelynek elbírálására a helyi képviselő-testületnek nincs hatásköre vagy illetékessége,

b) megtárgyalása lehetetlen.

A visszautasítás okát írásban közölni kell.


(4) A lakossági kezdeményezés tárgyában hozott döntését a polgármester köteles hirdetmény útján közzétenni.


(5) A lakossági kezdeményezést a választópolgárok a jegyző által hitelesített – aláírt és lepecsételt – aláírásgyűjtő íven kezdeményezhetik, amelynek tartalmaznia kell

a) a képviselő-testület elé  bocsátandó kérdés megfogalmazását, az egyetértés és csatlakozás   kinyilvánítását,

b) a sorszámot, a támogató olvasható nevét, állandó lakcímét, születési évét, anyja nevét és saját kezű aláírását.


(6) Az a) pontban meghatározottakat az aláírásgyűjtő ív minden oldalára fel kell írni.


(7) Az aláírásgyűjtő íveket a polgármester haladéktalanul átadja a jegyzőnek, aki 8 napon belül gondoskodik a hitelesítésről és annak eredményéről a polgármestert írásban tájékoztatja.

A hitelesítés a jelen rendelet által előírt számszerűség ellenőrzését, valamint az aláíróknak az állami népesség-nyilvántartás alapján történő azonosítását jelenti, kizárólag a választójogosultság és az állandó lakóhely megállapítása céljából. A hitelesítés szúrópróba szerű vizsgálattal is történhet. Ha a hitelesítés során alapos gyanú merül fel az aláírások eredetiségét illetően, a jegyző – szúrópróba szerűen – egyes aláírások valódiságát is ellenőrizheti.


(8) A lakossági kezdeményezés érdekében minden választópolgár jogosult aláírásokat gyűjteni.


(9) Nem gyűjthető aláírás munkahelyen, munkaviszonyból fakadó munkavégzési kötelezettség teljesítése közben, fegyveres erőknél és fegyveres testületeknél szolgálati viszonyban lévő személyektől a szolgálati helyen vagy szolgálati feladat teljesítése közben, tömegközlekedési eszközön, egészségügyi intézmény betegellátó részlegében, tanintézményben.


(10) A lakossági kezdeményezést lebonyolító szerv a Nagynyárádi Közös Önkormányzati Hivatal Kölkedi Kirendeltsége.


(11) A lakossági kezdeményezés lebonyolításának költségei az önkormányzat költségvetését terhelik.


(12) A lakossági kezdeményezés eredményéről a település lakosságát hirdetmény útján a polgármester tájékoztatja.

Az önkormányzat gazdasági alapjai


14.§


(1) Az önkormányzat vagyonát, a vagyonnal való gazdálkodás rendjét és szabályait vagyonrendelet szabályozza.


(2) Az önkormányzat gazdálkodási feladatait a Hivatal útján látja el.


(3) Az önkormányzati gazdálkodást az Állami Számvevőszék ellenőrzi.


(4) A képviselő-testület a gazdálkodás belső ellenőrzéséről a Mohácsi Többcélú Kistérségi Társulás útján gondoskodik.


(5) A képviselő-testület évente meghatározza költségvetését, a költségvetési évet követő március 31-ig megtárgyalja a zárszámadását.


Záró rendelkezések


15. §


(1) Jelen rendelet kihirdetése napján lép hatályba.


(2) A rendelet hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti Kölked Község Képviselő-testületének 14/2015. (XII. 1.) számú rendelete.