Kölked Község Önkormányzata Képviselő-testületének 8/2019. (X.8..) sz. önkormányzati rendelete

a településkép védelméről

Hatályos: 2019. 10. 24- 2023. 09. 25

Kölked Község Képviselő-testületének 8/2019. (X.8..) sz. önkormányzati rendelete

a településkép védelméről1

2019.10.24.

Kölked Község Önkormányzatának Képviselő-testülete a településkép védelméről szóló 2016. évi LXXIV. törvény 12. § (2) bekezdés a)-h) pontjaiban kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés a) pontjában és a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13. § (1) bekezdés 1. pontjában meghatározott feladatkörében eljárva, a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet 9. mellékletében biztosított véleményezési jogkörében eljáró államigazgatási szervek és a településfejlesztéssel és településrendezéssel összefüggő partnerségi egyeztetés szabályairól szóló 4/2017.(V.12.) önkormányzati rendeletben felsorolt partnerek véleményének kikérésével a következőket rendeli el:

I. Fejezet

BEVEZETŐ RENDELKEZÉSEK

1. A rendelet célja, hatálya és értelmező rendelkezések

1. § (1) A rendelet célja Kölked Község (a továbbiakban: Község) építészeti, településképi, és azon természeti értékeinek védelme és igényes alakítása együttesen az egyéb törvények- és jogszabályok által Kölked Község Képviselő-testületének hatáskörébe tartozóak

a) a helyi építészeti örökség területi és egyedi védelmének (a továbbiakban: helyi védelem) meghatározásával, a védetté nyilvánítás és a védelem megszüntetés szabályozásával-,

b) a településképi szempontból meghatározó területek meghatározásával-,

c) a településképi követelmények meghatározásával-,

d) a településképi önkormányzati támogatási és ösztönző rendszer alkalmazásával,

e) a településkép-érvényesítési eszközök szabályozásával együtt, attól elválaszthatatlan módon.

(2) Az (1) bekezdésben foglalt szabályozó-rendszer érvényesítése elősegíti a Község történeti múltját, építészeti kultúráját, épített- és természeti örökségét, az itt élők lakóhelyük iránti szeretetét és önbecsülését elősegítő építmények, utcák, terek, köztéri alkotások megőrzését a jövő nemzedékei számára.

2. § A rendelet hatálya

(1) A rendelet területi hatálya Kölked Község közigazgatási területére terjed ki.

(2) A rendelet hatálya kiterjed minden természetes személyre, jogi személyre és jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetre, aki vagy amely a rendelet hatálya alá tartozó területen

a) jogszabályban meghatározott építési tevékenységet előkészít és végez, vagy azzal összefüggő építészeti-műszaki tervdokumentációt készít,

b) reklámfeliratot, illetve hirdető-berendezést helyez el, tart fenn, vagy kíván elhelyezni, valamint ilyen céllal felületet alakít ki,

c) meglévő építmény rendeltetését részben vagy egészben megváltoztatja.

II. Fejezet

A HELYI VÉDELEM

2. A helyi védelem feladata, kategóriái

3. § (1) A helyi értékvédelem feladatai

a) a településszerkezeti, településképi, táji, természeti, építészeti, néprajzi, településtörténeti, régészeti, művészeti, műszaki-ipari-agrár szempontból védelemre érdemes

aa) településszerkezetek,

ab) épületegyüttesek,

ac) építmények és építményrészek,

ad) utcaképek és látványok,

ae) műtárgyak, szobrok, emlékművek, síremlékek,

af) védelemre érdemes növények, fasorok, facsoportok, területek felkutatása.

ag) Információ átadás újabb régészeti lelőhelyek felkutatásához

b) a védett értékek körének számbavétele és meghatározása, nyilvántartása, dokumentálása, megőrzése, megőriztetése és a lakossággal történő megismertetése, amennyiben ennek a feladatnak a végrehajtására az Önkormányzat felállít egy erre alkalmas szervezetet

c) a védett értékek károsodásának megelőzése, fenntartásuk, illetve megújulásuk elősegítése, amennyiben ezt az Önkormányzat anyagi lehetősége lehetővé teszi, vagy központi költségvetési forrásból, EU-s forrásból fenntartási alap képezhető

(2) A helyi védelem területi vagy egyedi védelem lehet, ami természeti vagy építészeti értékre vonatkozhat.

(3) A helyi védelem alá tartozó értékek felsorolását az 1. melléklet tartalmazza.

3. Helyi védettség keletkezése és megszűnése

4. § (1) A helyi védelem alá helyezés folyamata a polgármesternek címzett, papír alapon postai úton, vagy a polgarmester@kolked.hu e-mail címre benyújtott kérelemre vagy hivatalból indul.

(2) A tulajdonosi kérelemnek tartalmaznia kell a tulajdonos(ok) nevét, címét, a védendő érték megnevezését, leírását, fotódokumentációját és a védelem elrendelésének indokolását.

(3) A beérkezett kérelmet az Önkormányzat képviselő-testülete 60 napon belül bírálja el, melyről értesítést küld a kérelmezőnek. Támogató döntés esetén a polgármester a kérelmező költségére lefolytatja e rendelet módosításának a vonatkozó jogszabály szerinti véleményezési eljárását és elkészítteti az 5. § szerinti értékvizsgálatot.

(4) Amennyiben az Önkormányzat képviselő-testülete szakmai ismeretek hiányában döntést hozni nem tud, úgy külső szakértő segítségét veszi igénybe.

(5) A védendő érték Önkormányzat általi pozitív elbírálása sem jelenti azt, hogy a védelemmel kapcsolatos esetleges költségekhez az Önkormányzat anyagilag hozzájárul.

5. § (6) A védendő értéket helyi védelem alá helyezést megelőzően helyszíni szemrevételezésen alapuló, tervezői jogosultsággal rendelkező építész által készített értékvizsgálattal kell meghatározni.

(7) Az értékvizsgálatnak tartalmaznia kell térképen történő azonosítással, fényképpel, megnevezéssel, számozással a felvett érték egyértelmű térbeli azonosíthatóságát, valamint a védendő érték leírását, a védettség indokoltságát.

6. § (1) A hivatalból indult helyi védelem alá helyezés folyamata az erre vonatkozó képviselő-testületi döntéssel indul, melyről értesíteni kell a védendő érték tulajdonosát(sait).

(2) A védendő érték tulajdonosa(i) az értesítés kézhezvételétől számított 30 napon belül észrevételt tehet, véleményt nyilváníthat. Amennyiben a védendő érték tulajdonosa a megadott határidőn belül írásban nem reagál, úgy a tárggyal kapcsolatos hozzájárulását egyetértőnek kell tekinteni.

(3) Az egyetértő észrevétel, vélemény alapján a polgármester lefolytatja e rendelet módosításának a vonatkozó jogszabály szerinti véleményezési eljárását és elkészítteti a 5. § szerinti értékvizsgálatot.

(4) A hivatalból indult helyi védelem eljárás esetén is a 5. §. (3), (4) bekezdés rendelkezése az irányadó.

7. § (1) A helyi védelem megszüntetésének folyamata a védett érték tulajdonosának(sainak) a polgármesternek címzett, papír alapon, postai úton, vagy a polgarmaster@kolked.hu e-mail címre benyújtott kérelmére vagy hivatalból indul.

(2) A tulajdonosi kérelemnek tartalmaznia kell a tulajdonos(ok) nevét, címét, a védett érték megnevezését, leírását, fotódokumentációját és a védelem megszüntetésének indokolását.

(3) A beérkezett kérelmet az Önkormányzat képviselő-testülete 60 napon belül bírálja el, melyről értesítést küld a kérelmezőnek. Támogató döntés esetén a polgármester a kérelmező költségére lefolytatja e rendelet módosításának a vonatkozó jogszabály szerinti véleményezési eljárását és amennyiben a védett érték műszaki állapota lehetővé teszi, elkészítteti a védett érték fotódokumentációját.

(4) Amennyiben az Önkormányzat képviselő-testülete szakmai ismeretek hiányában döntést hozni nem tud, úgy külső szakértő segítségét veszi igénybe.

8. § (1) A helyi védelem hivatalból indult megszüntetésének folyamata az erre vonatkozó képviselő-testületi döntéssel indul, melyről értesíteni kell a védett érték tulajdonosát(sait).

(2) A védett érték tulajdonosa(i) az értesítés kézhezvételétől számított 30 napon belül észrevételt tehet, véleményt nyilváníthat. Amennyiben a védett érték tulajdonosa(i) a megadott határidőn belül írásban nem reagál, úgy a tárggyal kapcsolatos hozzájárulását egyetértőnek kell tekinteni.

(3) Az egyetértő észrevétel, vélemény alapján a polgármester lefolytatja e rendelet módosításának a vonatkozó jogszabály szerinti véleményezési eljárását és amennyiben a védett érték műszaki állapota lehetővé teszi, elkészítteti a védett érték fotódokumentációját.

(4) Amennyiben az Önkormányzat képviselő-testülete szakmai ismeretek hiányában döntést hozni nem tud, úgy külső szakértő segítségét veszi igénybe.

9. § (1) A helyi védettség elrendeléséről és megszüntetéséről értesíteni kell:

a) az érdekelteket:

aa) a helyi védettség-, vagy a helyi védettséget megszüntető kezdeményezőt,

ab) az érintett ingatlan tulajdonosát(sait),

ac) az érintett ingatlan kezelőjét, ha az nem azonos a tulajdonossal,

ad) az érintett ingatlannal szomszédos tulajdonosokat

b) az illetékes Földhivatali Osztályt,

c) az illetékes 1. fokú építésügyi hatóságot,

d) az illetékes építésfelügyeleti hatóságot,

e) minden, az ügyben érintett hatóságot,

f) helyi területi védelemnél az érintett utat-, közműveket létesítő és üzemeltető szerveket,

g) az érintett közterületek fenntartóit.

(2) A helyi védelem megállapítását követően az önkormányzat jegyzője 15 napon belül az ingatlanügyi hatóságnál kezdeményezi a védelem jogi jellegként való feljegyzését.

(3) A helyi védelem megszüntetéséről szóló döntést követő 15 napon belül az önkormányzat jegyzője az ingatlanügyi hatóságnál kezdeményezi a védelem jogi jellegként való feljegyzésének törlését.

(4) A bejegyzés esetleges elmaradása esetén a helyi védettségre jóhiszemű harmadik jogszerzővel szemben nem lehet hivatkozni.

4. A helyi védelem alatt álló értékek fenntartása, hasznosítása, fenntartásának támogatása

10. § (1) A képviselő-testület a helyi védelem alatt álló érték megóvásának, fennmaradásának, megőrzésének elősegítése érdekében az Önkormányzat éves költségvetésében pénzügyi keretösszeget hozhat létre.

(2) A helyi védelem alatt álló érték tulajdonosának(sainak) kérelmére (továbbiakban: kérelmező) a szokásos jó karbantartási kötelezettségen túlmenően, a védettséggel összefüggésben szükségessé váló, a tulajdonost terhelő munkálatok utólagos finanszírozásához az önkormányzat vissza nem térítendő támogatást nyújthat, amennyiben a tárgyévi költségvetésében az erre a célra létrehozott (1) bekezdés szerinti keretösszeg szerepel.

(3) A vissza nem térítendő támogatás mértéke ingatlanonként az elszámolható költségek legfeljebb 50%-a.

(4) A kérelmet Kölked Község Önkormányzata címére (7717 Kölked, II. Lajos utca 12.), magyar nyelven, papír alapon, vagy a polgarmester@kolked.hu e-mail címre elektronikusan lehet benyújtani az (5) bekezdésben részletezett tartalommal, tárgyév április 30-ig.

(5) A kérelemnek tartalmaznia kell

a) a kérelmező(k) nevét és állandó lakhelyének címét,

b) a kérelemmel érintett ingatlan címét és helyrajzi számát,

c) amennyiben a kérelmező nem azonos a tulajdonossal, a tulajdonos(sok) hozzájárulását,

d) az elvégezni kívánt építési tevékenység műszaki ismertetését és költségbecslését,

e) a beruházás megvalósítása előtti állapot műszaki ismertetését és fotódokumentációját.

11. § (1) A benyújtott kérelmek a benyújtás sorrendjében, folyamatosan kerülnek feldolgozásra.

(2) Helyi védelem alatt álló értékenként tárgy évente az erre a célra elkülönített forrás erejéig van lehetőség.

(3) A kérelem beérkezését követően a polgármesteren keresztül a jegyző megvizsgálja, hogy a befogadási kritériumoknak megfelel-e a kérelem, ennek keretében vizsgálja, hogy

a) a kérelmet a benyújtási határidőn belül nyújtották-e be és

b) a kérelmező jogosult-e a támogatásra.

(4) A befogadási kritériumoknak megfelelő kérelem befogadásra kerül, a befogadási kritériumoknak nem megfelelő kérelem érdemi vizsgálat nélkül, de írásos dokumentummal alátámasztott módon visszautasításra kerül.

(5) A jegyző a kérelmezőt a kérelem befogadásáról vagy visszautasításáról a beérkezéstől számított 8 napon belül írásban értesíti.

(6) Ha a kérelmező a befogadott pályázatot hibásan, hiányosan nyújtotta be, a jegyző megfelelő határidő kitűzésével – a hibák, hiányosságok egyidejű megjelölése mellett – írásban felszólítja a kérelmezőt az ellentmondások feloldására, a hiányosságok pótlására.

(7) Hiánypótlásra egy alkalommal van lehetőség. Ha a kérelmező a hiánypótlást hibásan, hiányosan teljesíti, nem pótolja a felszólításban meghatározott határidőn belül a szükséges dokumentumokat, a hibás, hiányos kérelem a rendelkezésre bocsátott adatok alapján kerül bírálatra.

12. § (1) A befogadott kérelmek esetében 10. § (4) bekezdés szerinti benyújtási határidőtől számított 3 hónapon belül a Képviselő-testület dönt a kérelem

a) támogatásáról vagy

b) elutasításáról.

(2) A jegyző a kérelmezőt a döntésről a döntés meghozatalát követő 15 napon belül írásban értesíti.

(3) A támogatás folyósításának feltételei

a) A kérelmező a támogató döntés kézhezvételétől számított két éven belül a kérelemben szereplő építési tevékenységet befejezi,

b) az építési tevékenység elvégzését igazoló

ba) költségszámlákat és az azok kifizetését igazoló bizonylatokat, átutalás esetén bankszámla kivonatokat,

bb) az építési tevékenység elvégzését követő állapot fotódokumentációját

Szajk Község Önkormányzata címére benyújtja.

(4) A (3) bekezdés szerinti feltételek teljesítését követő 15 napon belül az Önkormányzati főépítész igazolja, hogy az építési tevékenység a kérelemben szereplő tartalommal készült-e el.

(5) Amennyiben a (4) bekezdés szerinti igazolás szerint az építési tevékenység a kérelem szerinti tartalommal készült el, az igazolás kiadásától követő 30 napon belül a támogatás teljes összege folyósításra kerül a kérelmező bankszámlájára történő utalással.

(6) Amennyiben a (4) bekezdés szerinti igazolás szerint az építési tevékenység nem a kérelem szerinti tartalommal készült el, az önkormányzat a támogatást nem folyósítja.

5. A védett értékek nyilvántartása

13. § (1) A helyi védettség alá helyezett értékekről nyilvántartást kell vezetni. A nyilvántartás nyilvános, abba bárki betekinthet.

(2) A nyilvántartás tartalmazza a védett érték

a) megnevezését,

b) pontos helyét (helyi egyedi védelem esetén utca, házszám, helyrajzi szám, helyi területi védelem esetén területi hatály, a határoló közterületek megnevezésével)

c) helyszínrajzot,

d) a rendeltetés és használati mód megnevezését,

e) eredeti tervdokumentáció másolatát vagy felmérési terveit (ha ez rendelkezésre áll),

f) a védelem elrendeléséről szóló képviselőtestületi döntés számát, a jóváhagyás dátumát, a hatályba lépés időpontját,

g) a védettségi kategória meghatározását,

h) fotódokumentációját,

i) a védelem szakszerű, rövid indokolását.

(3) A nyilvántartás vezetéséről a jegyző gondoskodik.

III. Fejezet

A TELEPÜLÉSKÉPI SZEMPONTBÓL MEGHATÁROZÓ TERÜLETEK

6. A településképi szempontból meghatározó területek megállapítása

14. § (1) Kölked településképi szempontból meghatározó területei a község jellegzetes építészeti és táji arculatot, településkaraktert hordozó településrészei.

(2) A településképi szempontból meghatározó területek felsorolását a 2/A. melléklet, az azok lehatárolását ábrázoló térképet a 2/B. melléklet tartalmazza.

IV. Fejezet

A TELEPÜLÉSKÉPI KÖVETELMÉNYEK

7. Építmények anyaghasználatára vonatkozó, a Község teljes közigazgatási területén betartandó általános építészeti követelmények

15. § (1) Tetőfedő anyagként

a) hullámpala,

b) gazdasági terület és mezőgazdasági üzemi terület kivételével cserepes lemez, bitumenes hullámlemez, meglévő palatetőre ráragasztott bitumenes lemezes felújító technika nem alkalmazható.

(2) A Község belterületén gerendaház, rönkház csak egyedi elbírálás esetén építhető.

(3) Hullámpala, bitumenes hullámlemez, műanyag anyagú sík-, hullám- és trapézlemez, mázas kerámia, anyagú kerítés nem építhető.

8. A településképi szempontból meghatározó területekre vonatkozó területi és egyedi követelmények

16. § Az 1. jelű területen (a történetileg kialakult település) betartandó építészeti követelmények

(1) Területi építészeti követelmények

a) Kerti építményt - hinta, csúszda, homokozó, lugas, terasz, tereplépcső és lejtő kivételével saját területen belül kell elhelyezni.

b) Az előkertet a közműcsatlakozás műtárgyai-, fás- és lágyszárú növényzet és kerekes kút kivételével szabadon kell hagyni.

c) Az utcai építési vonal az utcasoron kialakult állapothoz igazodjon.

d) Oldalhatáron álló beépítési mód esetén

da) észak-déli, vagy ahhoz közelítő irányú közterületre fűzött építési telkeken az építési hely a telek északi oldalhatárára tapadjon, ha a szabályozási terv nem jelöli másként,

db) kelet-nyugati, vagy ahhoz közelítő irányú közterületre fűzött építési telkeken az építési hely a történetileg kialakult állapothoz igazodjon, ennek hiányában a keleti telekhatárra tapadjon, ha a szabályozási terv nem jelöli másként.

e) Oldalhatáron álló beépítési mód esetén

ea) az utcai épületek a d) szerinti oldalhatárra, vagy attól legfeljebb 1,0 m-távolságra épüljenek,

eb) az udvari épületek az utcai épületekkel azonos oldalhatárra, vagy attól legfeljebb 1,0 m távolságra épüljenek. Amennyiben a helyben, környezetben kialakult rend a hosszanti telekhatárra merőleges melléképület beépítését indokolja a hagyomány-, funkcionális- és esztétikai megjelenés miatt, úgy ezt a fajta beépítési módot is alkalmazni lehet. Az így építendő melléképület (keresztszárny) előzetes egyéni egyeztetés alapján épülhet a hátsó telekhatárra, vagy attól előrébb is, így hátsó kertet hagyva.

(2) Egyedi építészeti követelmények

a) A homlokzatokon a Községben hagyományos színezéstől (fehér festés-meszelés, vagy a meleg színek világos árnyalatai, különösen homoksárga, okkersárga, drapp, szürke, világosbarna) eltérő színezés csak egyedi elbírálás alapján alkalmazható. A hideg és erős színek használatát a történelmi falurészen és a helyi védett épületektől számított két ingatlan távolságon belül kerülni kell (különösen kék, lila, citromsárga).
b) Vakolt kerítés esetén annak színezése legfeljebb árnyalatában térhet el az utcai épület színezésétől.
c) A területen az utca bármely részéről, vagy a hátsókert felől látható módon lapostetős épület nem építhető.
d) Utcai épület esetében általánosságban 37 foknál kisebb és 43 foknál nagyobb hajlásszögű magastető nem építhető. Eltérés csak abban az esetben engedélyezhető, ha valamelyik szomszédos, meglévő épület ezektől a tetőhajlásoktól eltérő mértékű (például 35, vagy 45 fok). Ilyen esetben ezeken a korlátokon belül kell maradni az új építésű tetővel.
e) A tető az utca felől nem kontyolható (kivételt képez, ha egy adott utcán belül, meglévő épületen fellelhető kontyolt tető).
f) Utcai tetőfelületet tetőfelépítmény nem bonthatja meg.
g) Utcai lakóépület esetén hagyományos színezésű (pl. natúr -, vörös -, barna -, antikolt-, vagy ódon) cserépfedéstől eltérő tetőfedő anyag nem alkalmazható. A tetőfedő anyag színét – adott esetben típusát – mind új építésű, mind pedig meglévő lakóépület tetőfelújítása során az Önkormányzattal egyeztetni szükséges.
h) Utcai épület szélessége helyi egyedi védelemmel nem érintett épület esetén közhasználatú épület vagy a hajlított ház utcai épületszárnyának kivételével 8,5 m-nél nagyobb nem lehet.
i) Garázs és lakás az utcáról közvetlenül nem nyitható.
j) Utcai telekhatáron álló épület esetén az utca felé erkély, terasz nem nyílhat.
k) Az utcai épület takarásában lévő, vagy az udvarban keresztszárnyként megjelenő melléképületek építése, felújítása esetén törekedni kell arra, hogy a tető hajlásszög megegyező legyen a főépületével, főként az utcáról látható tetőfelületek esetében.
l) Féltetős melléképületek építését az Önkormányzattal egyeztetni szükséges
m) Közterületi zöldfelületek fás szárú növényállományának létesítésénél az 1. függelékben felsorolt fás szárú növényektől eltérő növényállomány telepítése legfeljebb 30%-os arányban megengedett a termőhelyi viszonyok és a növényalkalmazás általános szakmai szempontjainak figyelembe vételével.
n) Műszaki berendezésekre vonatkozó követelmények
ma)Klímaberendezés utcai homlokzaton, valamint szomszédos beépíthető
ingatlanra néző, a közös telekhatáron, vagy attól legfeljebb 1,0 m-re lévő
homlokzaton és tetőfelületen nem helyezhető el.
mb)Gáznemű égéstermékek nem vezethetők ki a műemléki környezetben
lévő, helyi egyedi védelem alatt nem álló és az alatt álló épületek utcai homlokzatán.
mc) Szerelt kémény (a tetősíkból kiállók kivételével) utcai homlokzaton nem
építhető.
md)Napelem, napkollektor szabályos négyszög befoglaló kontúrtól eltérő, szabálytalan elrendezésben nem helyezhető fel.
me)Parabola-antenna közterületre néző tetőfelületen nem helyezhető el. Közterületről látható tetőfelületen parabola-antenna elhelyezése a közterületi határvonaltól számított 10 m-en túl megengedett.

17. § Az E1 és D3 jelű területen (természet- és tájképvédelmi területek) betartandó építészeti követelmények

(1) Területi építészeti követelmények

a) Épület földszintes legyen. Kivételt képezhet a helyben szokásos építési módozatú terménytároló góré, amelynek alépítményi része – állattartási helyiség, kamra, nyárikonyha, stb. – is építhető.

(2) Egyedi építészeti követelmények

a) A külterületi táj építési hagyományaitól eltérő kialakítású épület nem építhető. A külterületi táj építési hagyományaihoz illeszkedő épület egyszerű tömegű, legalább 35, de legfeljebb 43 fok hajlásszögű magastetővel fedett, a tetőhéjalás hagyományos színezésű (pl. natúr -, vörös -, barna -, antikolt-, vagy ódon ) cserép, a homlokzati kialakítás terméskő, telihézagolt nyerstégla, vagy hagyományos színezésű simított vakolat, a tetőfelületet tetőfelépítmény nem bontja meg.

b) A külterületen megépítésre kerülő épületek külső megjelenésükben kivétel nélkül, részben, vagy egészben hordozzanak olyan építészeti anyagokat, építészeti megoldásokat, egyéni stílusjegyeket amelyek a már meglévő épületekre jellemzőek (lásd.: uradalmi majorság is egyéb építészeti elemek stílusjegyei).

c) A külterületen megépítésre tervezett minden épület építését megelőzően ki kell kérni az Önkormányzat véleményét.

d) Épület szélessége 10 m-nél nagyobb nem lehet.

e) A tájkép védelme érdekében az épületek növényzettel való tájba illesztése nem mellőzhető.

f) Műszaki berendezésekre vonatkozó követelmények

da) Klímaberendezés utcai homlokzaton, valamint szomszédos beépíthető ingatlanra néző, a közös telekhatáron, vagy attól legfeljebb 1,0 m-re álló homlokzaton és tetőfelületen nem helyezhető el.

dc) Szerelt kémény (a tetősíkból kiállók kivételével) utcai homlokzaton nem építhető.

dd) Napelem, napkollektor szabályos négyszög befoglaló kontúrtól eltérő, szabálytalan elrendezésben nem helyezhető fel.

de) Parabola-antenna közterületre néző tetőfelületen nem helyezhető el. Közterületről látható tetőfelületen parabola-antenna elhelyezése a közterületi határvonaltól számított 20 m-en túl megengedett.

9. A helyi védelemben részesülő elemekre vonatkozó követelmények

18. § Helyi egyedi védelem

(1) Helyi védettségű épületen végzett bármilyen építési munka esetén a védett homlokzati és tömegarányok, párkány- és gerincmagasságok, nyílásrendek, a nyílások osztása, a homlokzati tagozatok megőrzendők.

(2) Helyi védettségű épület úgy bővíthető, hogy az eredeti épület tömegformája, homlokzati kialakítása, utcaképi szerepe ne változzon, illetve gondosan mérlegelt kompromisszum árán a legkisebb kárt szenvedje.

(3) Utcai épület bővítése az épület mögött, fésűs beépítés esetén az oldalhatár mentén hosszirányban történhet. Oldalhatárral párhuzamosan álló utcai épülethez keresztszárny nem építhető.

(4) A belső átalakításokat az eredeti szerkezet és belső értékek tiszteletben tartásával kell megoldani.

(5) Védett részérték az új épületbe visszaépítendő, védett kerítés megtartandó.

(6) A védett építmény bontására csak a védettség megszüntetését, valamint az építmény felmérési- és fotódokumentációjának elkészítését követően kerülhet sor. A felmérési- és fotódokumentáció a védettséget megszüntető döntés melléklete.

(7) Védett épület utólagos hőszigetelése esetén a védettséget élvező homlokzatok homlokzati díszítő elemeit, egyéb homlokzatképzési anyagokat, nyílászárókat eredeti állapotuknak megfelelő kialakítással lehet felújítani. Az utólagos hőszigetelést csak belülről szabad elvégezni.

(8) Amennyiben védett homlokzat díszítő elemeinek megmaradt mértéke a minőségének százalékában 60% alá került, úgy az utólagos hőszigetelés a védett felületen is elvégezhető azzal a kitétellel, hogy típus, vagy egyedi gyártású, kérgesített polisztirol homlokzati díszítő elemeket kell a felületre visszahelyezni az eredeti rendszer szerint kiosztásban és amennyire lehetséges, az eredeti tagozatok- és egyéb díszítő elemek profiljának, méreteinek megfelelően. Ennek kivitelezését előzetesen meg kell tervezni és engedélyeztetni is szükséges.

10. Az egyes sajátos építmények, műtárgyak elhelyezése, kialakítása

19. § (1) A teljes település ellátását biztosító felszíni energiaellátási és elektronikus hírközlési sajátos építmények, műtárgyak elhelyezésére elsősorban alkalmas területek:

a) Azok a külterületi mezőgazdasági területek, amelyek

aa) nem tartoznak országos vagy helyi védelem alá,

ab) nem részei az országos ökológiai hálózatnak és tájképvédelmi szempontból kiemelten kezelendő területnek,

ac) nem tartoznak a településképi szempontból meghatározó területek közé

ad) nem tartoznak védett, vagy fokozottan védett régészeti lelőhely kategóriájába

b) Az erre a célra a szabályozási terven kijelölt területek.

(2) A teljes település ellátását biztosító felszíni energiaellátási és elektronikus hírközlési sajátos építmények, műtárgyak elhelyezésére alapvetően nem alkalmas területek:

a) Országos és helyi védelem alá tartozó területek

b) Országos ökológiai hálózathoz tartozó területek

c) Tájképvédelmi szempontból kiemelten kezelendő területek, az erre a célra a szabályozási terven kijelölt területek kivételével

d) Településképi szempontból meghatározó területek, az erre a célra a szabályozási terven kijelölt területek kivételével

(3) Településképi szempontból meghatározó területen új távközlési antennatorony nem építhető. Fejlesztés a meglévő építmények igénybevételével történhet.

(4) A belterületen új vezetékes energiaellátási és elektronikus hírközlési hálózatokat földalatti elhelyezéssel kell megépíteni. Meglévő hálózatok rekonstrukciója településképi szempontból meghatározó területen ugyancsak földalatti elhelyezéssel történhet. Új hálózat építése, meglévő hálózat földalatti elhelyezése esetén is, a település területén pontszerűen, természetvédelmi szervezetekkel egyeztetett módon a meglévő elektromos-, vagy távközlési oszlopok közül a fokozottan védett fehér gólya állomány fészkelésének biztosítása érdekében minél többet meg kell tartani.

(5) A település közigazgatási területén az új infrastruktúrákat a táji és ökológiai fragmentáltságot nem fokozó módon, az értékes tájelemek figyelembe vételével (különösen az idős fák, kilátások, temetők, keresztek) kell tervezni és kialakítani.

(6) Utcabútorok kialakítására vonatkozó követelmények

a) Kioszk szélességi mérete 4 m-nél, hosszanti mérete 6 m-nél nagyobb nem lehet. A pavilont tilos a közlekedésbiztonsági előírások, valamint a közterület kezelhetőségének, tisztántarthatóságának figyelmen kívül hagyásával elhelyezni. Egyedi tervezésű építmények építésekor az utcaképi illeszkedést figyelmen kívül hagyó építőanyagok és formák alkalmazása tilos.

b) Utasvárók szélességi mérete 3 m-nél, hosszanti mérete 5 m-nél nagyobb nem lehet (kivéve: meglévő). Egyedi tervezésű építmények építésekor az utcaképi illeszkedést figyelmen kívül hagyó építőanyagok és formák alkalmazása tilos.

c) Információs célú berendezések a település belterületén egységes kialakításúak legyenek az alábbi követelmények betartásával:

ca)legfeljebb 1,50 m2 területű, 1,80 m teljes magasságú, legalább 60 cm magas fa lábakon álló, fa szerkezetbe foglalt fatábla vagy üvegvitrin (kivéve: meglévő)
cb)természetes színű pácolás vagy sötétbarna mázolás
d) egyéb utcabútorok esetében is a természetközeli anyagok alkalmazását kell preferálni, de egészséges harmónia esetén a vegyes megjelenés is lehet támogatható

11. A reklámhordozókra és a tájékoztató eszközökre vonatkozó településképi követelmények

20. § (1) Reklámok közzététele, illetve reklámhordozók, reklámhordozót tartó berendezések elhelyezése közterületeken és magánterületeken a településkép védelméről szóló törvény reklámok közzétételével kapcsolatos rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló, valamint a reklámtáblák, reklámhordozók és egyéb reklám célú berendezések közutak melletti elhelyezésének részletes szabályairól szóló jogszabályok figyelembevételével történjen.

(2) A településkép védelméről szóló törvény reklámok közzétételével kapcsolatos rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló jogszabály 1. és 2. mellékletében rögzített előírásoktól az önkormányzat helyi népszavazás, rendezvény, vagy a település szempontjából jelentős eseményről való tájékoztatás érdekében annak időpontját aktualitásuk függvényében korlátlan ideig kifüggeszthet.

(3) Köztulajdonban lévő intézmény utcai homlokzatán hirdetmény, reklám, bármiféle ragasztott felirat nem jelenhet meg, kivéve az erre a célra kialakított, homlokzati falra elhelyezett reklámhordozót.

(4) Köztulajdonban lévő intézmény esetében hirdetmények, reklámok elhelyezésére az intézmény előtti közterület gyalogos és közúti közlekedést nem zavaró részén információs célú berendezés helyezhető el a 21. § (6) c) pontjának figyelembevételével.

(5) Hirdetmények, reklámok utasváró és kioszk oldalfalain. Csak indokolt esetben és egyezetetett módon lehetséges.

(6) Tájékoztató eszköz cégenként korlátlan lehet. Mérete, kialakítása, anyaga, elhelyezési helyszíne és módja, színezése egyedileg, településképi szakmai konzultáció keretében határozandó meg.

(9) Az épületeken elhelyezhető reklámhordozó felülete rikító színű, káprázást okozó, illetve fényvisszaverő kialakítású nem lehet.

(10) Fényreklám kialakítására vonatkozó előírások:

a) a reklámok csak alacsony fényintenzitásúak lehetnek, max.100.lumen

b) fényreklám nem alakítható ki villogó effektussal

(11) Üzlethelyiségenként legfeljebb egy db álló 1,0 m2-es méretű kétoldalas vagy fordított „V” alakú mobil reklámtábla helyezhető el a közterületen, mely az üzlet kirakatától maximum 1,5 méterre állhat, a gyalogosforgalmat nem akadályozó módon.

(10) Épületre, építményre szerelt reklám-, cég-, címtábla vagy fényreklám, hirdetési vagy reklámcélú építmény, cégér, kirakatszekrény tartó-, illetve hordozó felületeit úgy kell kialakítani, hogy azok méretei, arányai, alkalmazott anyagai és színezése illeszkedjen az adott épület, építmény építészeti karakteréhez.

(11) Tetőfelületen reklám- és hirdetőtábla, berendezés, építmény nem helyezhető el.

(12) Országos védettségű építmény és annak műemléki környezetében lévő, valamint helyi védelem alatt álló építmény falán, valamint utcai kerítésén reklám- és hirdetőtábla, berendezés, építmény nem helyezhető el.

(13) 1m2-t meghaladó felületnagyságú óriásplakát, illetve reklámhordozó a Község közigazgatási területén nem helyezhető el.

(14) Az elhasználódott, felújítandó, aktualitását vesztett egyéb reklámhordozót a tulajdonosnak 15 napon belül el kell távolítania.

V. Fejezet

TELEPÜLÉSKÉP-VÉDELMI TÁJÉKOZTATÁS ÉS SZAKMAI KONZULTÁCIÓ

12. Rendelkezés a településkép-védelmi tájékoztatásról és szakmai konzultációról

21. § (1) A településképi követelmények egyeztetése céljából az építtető, illetve az általa megbízott tervező szakmai konzultációt és ezen belül szakmai tájékoztatást (a továbbiakban szakmai konzultáció) kezdeményezhet. A szakmai konzultáció az Önkormányzati főépítész, illetve amennyiben Önkormányzati főépítész foglalkoztatására nem kerül sor, a polgármester feladata.

(2) A szakmai konzultáció keretében lehetőség van a településképi követelmények egyeztetésére valamint a tervezés során felmerült megoldások értékelésére. A szakmai konzultáció a hatályos településrendezési eszközben foglalt előírásokra is kiterjedhet.

(3) Kötelező a szakmai konzultáció a következő esetekben:

a) helyi védettség alatt álló építményt érintő építési tevékenység,

b) településképi szempontból meghatározó területen meglévő utcai épületen és kerítésen végzett építési tevékenység,

c) településképi szempontból meghatározó területen új utcai épület és kerítés építése,

d) egyszerű bejelentés alapján végezhető építési tevékenységek,

e) információs eszközök elhelyezése,

f) tájékoztató eszközök elhelyezése,

g) és minden egyéb olyan esetben, amelyben e rendelet az Önkormányzattal, vagy egyéb személyekkel, szervekkel való előzetes egyeztetést, engedélyeztetést ír elő

22. § (1) A szakmai konzultációt a tervezéssel érintett ingatlan, valamint a tervezett tevékenység megjelölésével az építtető, illetve az általa megbízott tervező kezdeményezi a polgármesternek címzett, papír alapon, postai úton, vagy a polgarmester@kolked.hu e-mail címre elküldött 3. függelék szerinti levélben. Építési tevékenység esetén a levélhez mellékelni kell a megértéshez szükséges tartalmú tervdokumentációt pdf formátumban.

(2) A polgármester döntésképtelensége esetén a beérkezett kérelmet haladéktalanul továbbítja a főépítésznek, aki válaszlevelében a kérelem beérkezésétől számított 8 napon belüli időpontra kitűzi a konzultációt.

(3) Építési tevékenység esetén az egyeztetett időpontban megtartott szakmai konzultáción a tervezőnek a konzultáció napjára dátumozott, a megértéshez szükséges tartalmú, papír alapú tervdokumentációt kell bemutatnia.

(4) Az építtető, illetve az általa megbízott tervező a szakmai konzultáció során elhangzottakról emlékeztetőt készít, melyet szerkeszthető formátumban, ellenjegyzés céljából meg kell küldenie a polgármesternek, aki azt haladéktalanul továbbítja a főépítésznek. A főépítész az emlékeztetőt – változatlan tartalommal vagy indokolt esetben szöveges kiegészítésekkel – ellenjegyzi, és 8 napon belül megküldi az építtetőnek, tervezőnek.

(5) A szakmai konzultációkról készített emlékeztetők, valamint az azokhoz – azonosítható módon – tartozó tervdokumentációk nyilvántartásáról a helyben szokásos módon gondoskodni kell.

(6) A tervezés során ugyanazzal az építési tevékenységgel kapcsolatban az építtető, illetve az általa megbízott tervező több szakmai konzultációt is kezdeményezhet.

VI. Fejezet

TELEPÜLÉSKÉPI VÉLEMÉNYEZÉSI ELJÁRÁS

13. Rendelkezés a településképi véleményezési eljárásról

23. § (1) Az építésügyi és építésfelügyeleti hatósági eljárásokról és ellenőrzésekről, valamint az építésügyi hatósági szolgáltatásról szóló kormányrendeletben meghatározott (2) bekezdés szerinti engedélyezési eljárásokat megelőzően, a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló kormányrendeletben (a továbbiakban: Kormányrendelet) foglalt feltételek teljesülése esetén a Község polgármestere településképi véleményezési eljárást folytat le településképi szempontból meghatározó területen, H1 jelű egyedi védelem alatt álló építmény telkén. Magán, önkormányzati, vagy állami tulajdonú belterületi ingatlanon, az Önkormányzat közigazgatási területén belül lévő bármely magán, önkormányzati, vagy állami külterületi ingatlanon.

a) bármilyen rendeltetésű új épület építésére

b) meglévő

ba) közterületi építmény,

bb) magánterületen álló bármilyen rendeltetésű épület, építmény

bővítésére, átalakítására, függetlenül a beruházó személyétől (magán, önkormányzati, állami, külföldi természetes vagy jogi személy)

irányuló eljárásokban, amennyiben azok építésügyi hatósági engedélyhez kötött építési munkára vonatkoznak.
(2) A polgármester véleményét a főépítész szakmai álláspontjára alapozza.
(3) A véleményezési eljárás során vizsgálni kell
a) a településképi rendeletbe foglalt, átfogó, mindenre kiterjedő településképi követelményeknek való megfelelést,
b) a közterület mentén az épület kialakításának módját és feltételeit,
c) közterületen folytatott építési tevékenység végzése esetén a közterület burkolatának, műtárgyainak, köztárgyainak, növényzetének, továbbá a díszvilágító berendezések és reklámhordozók kialakítását.
d) azt a lehetőséget és tényt, hogy a véleményezési eljárásra jogosult Önkormányzat (polgármester, főépítész) e rendeletében szabályozottakon felül bármely hatóság, hivatal az ebben a rendeletben szabályozottaktól eltérő módon adott-e ki bármilyen építésre feljogosító, ám de jogszerűtlen engedélyt az Önkormányzat tudta nélkül.

24. § (1) A véleményezési eljárás lefolytatásához a kérelmező (építtető) 4. függelék szerinti kérelmét papír alapon nyújtja be, és a véleményezendő építészeti-műszaki dokumentációt elektronikus formában az építésügyi hatósági eljáráshoz biztosított elektronikus tárhelyre feltölti, melyhez a polgármesternek (főépítésznek) hozzáférést biztosít.

(2) A kérelemhez az (1) bekezdés szerinti építészeti-műszaki dokumentációt kell mellékelni a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló kormányrendeletben meghatározott tartalommal.

(3) A polgármester a kérelem beérkezését követően haladéktalanul bekéri a főépítész szakmai állásfoglalását, aki szakmai álláspontját az e rendeletben foglalt követelmények figyelembevételével, valamint a településképi arculati kézikönyvben foglalt megállapítások, ajánlások ismeretében alakítja ki.

(4) A polgármester véleményében

a) engedélyezésre - feltétel meghatározásával vagy feltétel nélkül - javasolja a tervezett építési tevékenységet, vagy

b) engedélyezésre nem javasolja a tervezett építési tevékenységet, ha

ba) a kérelem vagy melléklete nem felel meg a (1) és (2) bekezdésben meghatározottaknak, vagy

bb) a főépítész szakmai álláspontja a tervezett építési tevékenységet nem támogatja.

c) ha bármely hatóság, vagy hivatal az e rendeletben szabályozottaktól eltérő módon, jogszerűtlenül ad ki bontási, építési, fennmaradási engedélyt.

(5) A polgármester véleménye tartalmazza:

a) a kérelmező (építtető) adatait,

b) a tervezett építési tevékenység rövid leírását, helyét, címét és a telek helyrajzi számát,

c) az (4) bekezdés szerinti véleményét és annak részletes indokolását, megvalósulása esetén legfőképpen az 5. c) pont vonatkozására hivatkozva.

(6) A polgármester a kérelem beérkezésétől számított 15 napon belül megküldi véleményét az építtetőnek vagy a kérelmezőnek, továbbá véleményét elektronikus formában feltölti az elektronikus tárhelyre. Esedékessége esetén vélemény eltérését megküldi a 24. §. 4. c) alapján az abban érintett hatóságoknak, hivataloknak is, egyúttal az ügy tárgyában a jogi lépéseket is megindítja.

(7) A településképi vélemény ellen önálló jogorvoslatnak nincs helye, az csak az építésügyi hatósági ügyben hozott döntés keretében vitatható.

VII. Fejezet

TELEPÜLÉSKÉPI BEJELENTÉSI ELJÁRÁS

14. Rendelkezés a településképi bejelentési eljárásról

25. § (1) A polgármester - a nyilvántartott műemléki értéket vagy műemléket érintő, az örökségvédelmi hatósághoz történő bejelentéshez vagy örökségvédelmi engedélyhez kötött tevékenység kivételével - településképi bejelentési eljárást folytat le az építésügyi és építésfelügyeleti hatósági eljárásokról és ellenőrzésekről, valamint az építésügyi hatósági szolgáltatásról szóló kormányrendeletben meghatározott építési engedélyhez nem kötött építési tevékenységek közül a település közigazgatási területére vonatkozóan, teljes közigazgatási területén

a) nem emberi tartózkodásra szolgáló építmény építése, átalakítása, felújítása valamint bővítése, amelynek beépített alapterülete az építési tevékenység után meghaladja a 12 m2-t,

b) közterületi kerítés építése,

c) 12 m2 alapterületet meghaladó kerti építmény építése,

d) előtető létesítése,

e) az utcai épület külső megjelenését befolyásoló építési tevékenység,

f) helyi védelem alatt álló építményre vonatkozóan a védendő értéket érintő építési tevékenység

esetén.

(2) A polgármester települési bejelentési eljárást folytat le a Község közigazgatási területére vonatkozóan

a) közterületen reklám és reklámhordozó, információs célú berendezésnek minősülő építmény építése, átalakítása, bővítése, megváltoztatása

b) magánterületen közterületről észlelhető módon, vagy épület közterületről látható homlokzatán reklám és reklámhordozó, információs célú berendezés vagy tájékoztató eszköz elhelyezése

esetén.

(3) A polgármester véleményét a főépítész szakmai álláspontjára alapozza.

(4) A településképi bejelentési eljárás az ügyfél által a polgármesternek címzett, papír alapon postai úton vagy a polgarmester@kolked.hu e-mail címre benyújtott, 5. függelék szerinti kérelemre indul.

(5) A postai úton benyújtott kérelemhez 1 példány településképi követelményeknek való megfelelést igazoló építészeti-műszaki tervet és leírást és az ugyanezt pdf formátumban tartalmazó digitális adathordozót kell mellékelni.

(6) Az elektronikusan benyújtott kérelemhez a településképi követelményeknek való megfelelést igazoló építészeti-műszaki tervet és leírást kell mellékelni pdf formátumban.

(7) A településképi bejelentési eljárásért a kérelmezőnek 3000.-Ft igazgatási szolgáltatási díjat kell fizetnie. A díjat Kölked Község Önkormányzata bankszámlájára kell befizetni a „Településképi bejelentési eljárás” közlemény megadásával. A díj befizetését igazoló bizonylatot az eljárás kérelméhez mellékelni kell.

26. § A polgármester a kérelem beérkezését követően haladéktalanul bekéri a főépítész szakmai állásfoglalását és a bejelentést követő 15 napon belül hatósági határozatban

a) a tervezett építési tevékenységet, reklám és reklámhordozó, információs célú berendezés, tájékoztatási eszköz elhelyezést - feltétel meghatározásával vagy anélkül - tudomásul veszi, ha a bejelentés

aa) megfelel a 24. § (5) és (6) bekezdésben meghatározott követelményeknek, és

ab) a tervezett építési tevékenység illeszkedik a településképbe és megfelel a településképi követelményeknek,

ac) a tervezett reklám és reklámhordozó, információs célú berendezés, tájékoztatási eszköz elhelyezése illeszkedik a településképbe, megfelel a településképi követelményeknek, valamint a reklám-elhelyezési rendeletben foglalt elhelyezési követelményeknek,

b) megtiltja a tervezett építési tevékenységet, információs célú berendezés, tájékoztatási eszköz elhelyezését, és - a megtiltás indokainak ismertetése mellett - figyelmezteti a bejelentőt a tevékenység bejelentés nélküli elkezdésének és folytatásának jogkövetkezményeire, ha a bejelentés

ba) nem felel meg a 24. § (5) és (6) bekezdésében meghatározott követelményeknek, vagy

bb) a tervezett építési tevékenység nem illeszkedik a településképbe, vagy nem felel meg a településképi követelménynek,

bc) reklám és reklámhordozó, információs célú berendezés, tájékoztatási eszköz elhelyezése esetén nem illeszkedik a településképbe, nem felel meg a településképi követelménynek, vagy nem felel meg a reklám-elhelyezési rendeletben foglalt elhelyezési követelményeknek.

27. § A polgármester ellenőrzi a bejelentési kötelezettség teljesítését és a bejelentett tevékenység folytatását, és ha bejelentési eljárás lefolytatásának elmulasztását észleli, a tevékenység folytatását a bejelentési eljárás során megtiltotta vagy azt tudomásul vette, de attól eltérő végrehajtást tapasztal,

a) a 28. § szerint jár el, vagy

b) reklám és reklámhordozó, információs célú berendezés, tájékoztatási eszköz elhelyezése esetén 15 napon belül értesíti a megyei kormányhivatalt.

VIII. Fejezet

TELEPÜLÉSKÉPI KÖTELEZÉS, TELEPÜLÉSKÉPI BÍRSÁG

15. Rendelkezés a településképi kötelezésről

28. § (1) A polgármester településképi kötelezés formájában - önkormányzati hatósági döntéssel – az ingatlan tulajdonosát az építmény, építményrész felújítására, átalakítására vagy elbontására kötelezheti a következő esetekben:

a) e rendeletben megfogalmazott településképi követelmények be nem tartása

b) a településképi bejelentési eljárás során meghozott döntésben foglaltak megszegése,

c) a településképi bejelentés elmulasztása esetén

(2) A településképi kötelezési eljárás hivatalból vagy kérelemre indul, azt a polgármester a mindenkor hatályos közigazgatási eljárási törvény szabályai szerint folytatja le.

(3) A településképi kötelezésről a polgármester önkormányzati hatósági döntést hoz településképi kötelezettségről szóló határozat formájában.

16. Rendelkezés a településkép-védelmi bírságról

29. § (1) Az az ingatlantulajdonos (továbbiakban: tulajdonos), aki az e rendeletben foglalt előírásokat nem tartja be, településkép-védelmi bírsággal sújtható.

(2) A településkép védelméről szóló törvényben előírtakon túl a településkép-védelmi bírság kiszabására a Képviselő-testület jogosult.

(3) A településkép-védelmi bírság kiszabása esetén a polgármester a közigazgatási szabályszegések szankcióinak átmeneti szabályairól, valamint a közigazgatási eljárásjog reformjával összefüggésben egyes törvények módosításáról és egyes jogszabályok hatályon kívül helyezéséről szóló törvény alapján, majd a hatályba lépését követően a közigazgatási szabályszegések szankcióiról szóló törvény alapján dönt a bírság összegéről.

(4) A bírságot a bírság összegét megállapító határozat véglegessé válásától számított 15 napon belül az önkormányzatnak a Magyar Államkincstárnál vezetett - és a határozatban is megjelölt - előirányzat-felhasználási számlájára kell átutalási megbízással teljesíteni, vagy készpénz-átutalási megbízással postai úton befizetni.

IX. Fejezet

ZÁRÓ ÉS ÁTMENETI RENDELKEZÉSEK

17. Hatálybalépés

30. § Ez a rendelet a kihirdetést követő 15. napon lép hatályba. Előírásait a legutóbbi HÉSZ előírásaival közösen kell alkalmazni úgy, hogy az esetlegesen e rendeletben és a HÉSZ-ben is szabályozottak közül az e rendeletben szabályozottak szerinti előírásokat kell a hatálybalépést követően keletkezett ügyekben kell alkalmazni.

2. melléklet a 8/2019. (X. 8.) önkormányzati rendelethez a 8/2019. (X. 8.) önkormányzati rendelethez

1

Az önkormányzati rendeletet a Kölked Község Önkormányzata Képviselő-testületének 10/2023. (IX. 25.) önkormányzati rendelete 1. §-a hatályon kívül helyezte 2023. szeptember 26. napjával.