1. § (1) Az önkormányzat megnevezése: Kölked Község Önkormányzata. Székhelye: Kölked , II. Lajos u. 12. A község hivatalos jelképei: a község címere és zászlaja.

(2) A polgármester, a képviselő-testület és a jegyző körbélyegzőjén Magyarország hivatalos címere használható. Jogszabály lehetővé teheti, hogy a polgármesteri körbélyegzőben a község címere szerepeljen.

(3) Kölked Község Önkormányzata önállóan, szabadon, széleskörű nyilvánosságot biztosítva, demokratikus módon intézi a település ügyeit.

(4) Az önként vállalt helyi önkormányzati feladatok ellátásáról a képviselő-testület az éves költségvetési rendeletében dönt.

2. § (1)¹ A képviselő-testület létszáma 7 fő. A képviselők és a bizottsági tagok felsorolását, valamint a testület tisztségviselőit az 1. melléklet tartalmazza.

(2) A polgármester az alakuló ülést követő 6 hónapon belül gazdasági programot és fejlesztési tervet terjeszt a képviselő-testület elé, amely a testület megbízatásának idejére szól.

(3) A képviselő-testület minden év január 31-ig üléstervet fogad el, mely tartalmazza az ülések idejét, helyét, a napirendeket, azok előadóit. A jegyző a testületi ülés helyéről, idejéről és napirendjéről az ülést megelőző 5 munkanappal, a helyben szokásos módon – a községi hirdető táblákon és az önkormányzat http://www.kolked.hu címen elérhető honlapján – tájékoztatja a lakosságot. Az előterjesztéseket – kivéve a zárt ülésen tárgyalandó és személyiségi jogokat érintőket – az önkormányzat honlapján is el kell helyezni. Ugyancsak a honlapon kell elhelyezni a nyilvános ülések jegyzőkönyveit.

(4) A képviselő-testületet a polgármester akadályoztatása esetén a polgármesterrel történt előzetes egyeztetés és tervezett napirendi pontok alapján az alpolgármester hívja össze. A polgármesteri, alpolgármesteri tisztség egyidejű betöltetlensége, a tisztségviselők tartós akadályoztatása esetén az Ügyrendi Bizottság elnöke hívja össze és vezeti az ülést.

(5) Az ülés anyaga tartalmazza a meghívót, az előterjesztéseket, az írásban benyújtott képviselői indítványokat, amelyet az ülést megelőző 5 munkanappal – a képviselő választása szerint – papír alapon vagy elektronikus formában kell kézbesíteni. Ülést megelőző napon hozott döntés esetén a bizottsági véleményt meg kell küldeni a képviselőknek. Kivételes és indokolt esetben az ülés szóban vagy telefonon is összehívható, amennyiben minden képviselő értesíthető arról legalább 1 nappal korábban.

(6) Testületi ülésre kötelezően meghívandók az önkormányzati képviselők, tanácskozási joggal az Ügyrendi Bizottság képviselő tagjai, a jegyző, a kölkedi kirendeltség vezetője (a továbbiakban: kirendeltségvezető), a német és roma nemzetiségi önkormányzat elnöke, a napirendek előadói, az adott napirend tárgyalásában érintett személy, illetve intézmény, szervezet vezetője.

(7) A képviselő-testület szükség szerint, de évente legalább 10 ülést tart.

(8) Az ülést össze kell hívni, ha

(9) A képviselő-testület egyes hatásköreit a polgármesterre, bizottságaira, valamint törvényben meghatározottak szerinti társulására ruházhatja át. E hatáskör gyakorlásához utasítást adhat, valamint a hatáskört visszavonhatja. Az átruházott hatáskör tovább nem ruházható. Hatáskört átruházni csak rendelettel lehet. Az átruházott hatáskörben eljáró a hozott döntésekről a testület soron következő ülésén köteles beszámolni.

(9a) A képviselő-testület által a polgármesterre átruházott hatáskörök:

3. § (1) Az ülésen a polgármester megállapítja a határozatképességet, az ülést megnyitja. Javaslatot tesz az ülés napirendjére, amelyről a testület általában vita nélkül határoz. Többségi szavazattal elfogadott képviselői indítványra a napirend módosítható és újabb napirend is felvehető, amennyiben arról külön írásos előterjesztés nélkül is érdemben tárgyalni lehet. A polgármester tájékoztatást ad a lejárt határidejű határozatok végrehajtásáról és az előző ülést követően tett fontosabb intézkedésekről. Minden előterjesztés felett külön vitát nyit. Az előadóhoz a képviselők, a tanácskozási joggal meghívottak kérdést intézhetnek, amelyre a vita előtt kell választ adni. A hozzászólások időtartamára, a vita lezárására bármely képviselő javaslatot tehet. Erről a testület vita nélkül határoz. A vita lezárása után a napirend előadója válaszolhat a hozzászólásokra. A döntés előtt a jegyző megteszi törvényességi észrevételeit. Az előterjesztésben és a vitában elhangzott határozati javaslatokról ezután következik a szavazás. Döntéskor először a vitában elhangzott módosító, kiegészítő indítványokról történik a szavazás, majd az előterjesztésben szereplő javaslatokról. Az ülés berekesztése előtt a polgármester javaslatot tesz a jegyzőkönyv hitelesítők személyére, amelyről a testület számozott határozat nélkül dönt.

(2) A polgármester gondoskodik a tanácskozás rendjének megtartásáról.

(3) Ennek során:

(4) A vita lezárása után "személyes megjegyzés"-re kell lehetőséget adni annak, aki a vitában az ellene szóló, vagy a sérelmesnek vélt megjegyzést kívánja elhárítani, illetve a hozzászólásával kapcsolatban felmerült félreértéseket eloszlatni.

(5) Zárt ülés tartására az Mötv. 46. § (2)–(3) bekezdését kell alkalmazni azzal, hogy a kirendeltségvezető és a jegyzőkönyvvezető a zárt ülésen is jelen van.

(6) A képviselő-testület döntéseit nyílt szavazással hozza, amelynek módja kézfeltartás. Minősített többség – a megválasztott képviselők több mint felének szavazata – szükséges az Mötv. 50. §-ban meghatározott ügyekben. A testület esetenként elrendelhet név szerinti szavazást, amelynél a polgármester egyenként sorolja a képviselők nevét, akik igennel vagy nemmel szavazhatnak. A név szerinti szavazásnál tartózkodás nincs. Kivételt képez az az eset, ha a név szerinti szavazás során valamely képviselőt személyesen is érintő, összeférhetetlenségi tárgyban történik a szavazás, vagy ha bejelenti az érintettségét. Az összeférhetetlenség bejelentési kötelezettsége a képviselőt terheli. Törvényileg nem összeférhetetlen esetben a képviselőknek a fentiek szerinti igen-nem állásfoglalást kell tenniük.

(7) A képviselő-testület titkos szavazást tarthat az Mötv. 46. § (2) bekezdésében meghatározott ügyekben. A titkos szavazást az Ügyrendi Bizottság bonyolítja le. A képviselők írásban, urnába helyezve adják le szavazatukat. A bizottság megszámolja, megállapítja a titkos szavazás eredményét. A titkos szavazás során is alkalmazni kell az összeférhetetlenség esetét.

(8) A képviselők a napirend megtárgyalását követően kérdéseket tehetnek fel, interpellálhatnak. Az ülést megelőzően legkésőbb 2 munkanappal, írásban benyújtott interpellációra az ülésen érdemi választ kell adni. A kérdésekre adott válasz elfogadásáról az interpellációt benyújtó nyilatkozik, arról külön dönt a testület.

4. § (1) A képviselő-testület ülésének jegyzőkönyve az Mötv. 52. § (1) a)–m) pontjaiban szabályozottakon túl, időrendi sorrendben tartalmazza a zárt ülésen hozott határozatokat. A nem a többségi szavazatot adó képviselő nevét kérésére a jegyzőkönyvben fel kell tüntetni. A nyilvános és zárt ülésekről diktafonos hangfelvétel készül, amelyek figyelembevételével a jegyzőkönyvek elkészítéséről a jegyző gondoskodik. Az ülésről készített hangfelvételt egy évig meg kell őrizni. Annak tárolásáról és illetéktelenektől való megvédéséről a jegyző gondoskodik.

(2) Az ülésről 2 eredeti példányban jegyzőkönyv készül, amelyhez mellékelni kell a jelenléti ívet, a meghívót, az írásos előterjesztéseket, a határozati javaslatokat és az írásban benyújtott interpellációkat. Az aláírók a jegyzőkönyv minden oldalát kézjegyükkel látják el.

(3) A jegyzőkönyv napirend tárgyalása részében fel kell tüntetni annak címét, az írásos előterjesztés tényét, majd sorrendben a hozzászólásokat, végül, különálló részben, a döntést. Határozathozatalnál számsorrendet kell tartani, ideértve a zárt ülések döntéseit is.

(4) A határozatok tárával kiegészített helyben maradó jegyzőkönyveket a tárgyévet követő év június 30-ig be kell köttetni. A nyilvános ülések jegyzőkönyveinek egy-egy példányát hozzáférhető módon a hivatalban és a honlapon kell elhelyezni.

5. § (1) A Képviselő-testület szükség szerint, de évente legalább 1 alkalommal közmeghallgatást tart, amelyet a polgármester vezet.

(2) A közmeghallgatáson az állampolgárok és civil szerveződések képviselői közérdekű ügyekben a képviselő-testülethez, a képviselőkhöz, a polgármesterhez és a jegyzőhöz kérdéseket intézhetnek, közérdekű javaslatokat tehetnek.

(3) A közmeghallgatás testületi ülés, arról jegyzőkönyv készül, amelyre a 4. § (1)–(3) bekezdésben írtak az irányadók.

6. § (1) A képviselő-testület egy bizottságot hoz létre, Ügyrendi Bizottság elnevezéssel.

(2) A bizottság fő feladatai:

(3) A bizottság testületként működik, döntéseit egyszerű szótöbbséggel hozza. A bizottság döntése határozat, amelynek évente kezdődő jelölése: félkövér betűvel a határozat száma arab számmal/év arab számmal (pont), zárójelben a hónap római számmal (pont), a nap arab számmal (pont), ÜB határozat (pl.: 1/2013. (I.20.) ÜB határozat). Az ülést az elnök hívja össze és vezeti. A meghívót és az előterjesztéseket az ülést megelőző 5 nappal kell kézbesíteni a bizottsági tagoknak, a meghívottaknak és a képviselőknek. A bizottság szükség szerint, de legalább évente 1 alkalommal ülésezik.

(4) Az ülésről jegyzőkönyvet kell készíteni, melyet az elnök és egy bizottsági tag ír alá.

7. § (1) Rendeletalkotást kezdeményezhet a képviselő, a jegyző, a nemzetiségi önkormányzatok és a településen működő civil szervezet.

(2) A rendeletek címének formája: Kölked Község Képviselő-testületének …./202.. (/hónap: római számmal/. /nap: arab számmal/) önkormányzati rendelete a(z) …/a rendelet tárgya, szükség szerint nagybetűvel kezdve/

(3) A rendeletek címét és szöveges részét Times New Roman típusú 12-es betűmérettel, 1,0-ás sorközzel, sorkiegyenlített módon, a címet félkövér betűvel kell szerkeszteni.

(4) A rendelet elfogadását követően annak hiteles szövegét a jegyző köteles megszerkeszteni és a rendeletet kihirdetni. A kihirdetés módja az önkormányzati hirdetőtáblákon és a honlapon történő elhelyezés, valamint tájékoztató a rendeletalkotásról a Kölkedi Hírmondóban.

8. § (1) A polgármester a munkakörét főállásban látja el.

(2) Feladatait, hatósági hatásköreit a képviselő-testület, törvény vagy annak felhatalmazása alapján kormányrendelet állapítja meg.

(3) A polgármester feladatai általában:

(4) A képviselő-testület tagjai közül, a polgármester javaslatára, titkos szavazással, a testület megbízatásának időtartamára, a polgármester helyettesítésére, munkájának segítésére társadalmi megbízatású alpolgármestert választ.

(5) A megválasztott alpolgármestert a törvény szerinti mértékű tiszteletdíj illeti meg, melyről szabad akaratából lemondhat. Ha az alpolgármester tiszteletdíjban részesül, úgy a polgármester tartós távollétét helyettesítő munkájáért külön díjazás nem illeti meg. Amennyiben nem részesül tiszteletdíjban, abban az esetben a helyettesítés időtartamára a törvény szerinti tiszteletdíj megilleti.

(6) Az alpolgármester a polgármester irányításával látja el feladatát.

(7) Az alpolgármester feladatai általában: a polgármester feladatát szabályozó (3) bekezdésben megjelöltek.

(8) A jegyző, a kirendeltség köztisztviselőinek munkáltatójaként felelős azért, hogy az előterjesztések elkészüljenek és azokat a képviselők határidőre kézhez kapják.

(9) Felelős a képviselő-testület által határozatba és rendeletbe foglalt szakelőadói és jegyzői feladatok végrehajtásáért.

(10) Felelős a jegyzőkönyvek tartalmi és formai megfelelőségéért, a 2. § (5) bekezdésben az ülések előkészítéséről szóló részben foglaltak, valamint a 4. § (4), a 7. § (3) és a 12. § (3) bekezdésében foglalt feladatok elvégzéséért.

(11) A Belső Ellenőrzési Szabályzat alapján gondoskodik a folyamatba épített előzetes, utólagos vezetői ellenőrzésről, az ellenőrzési nyomvonal szükség szerinti módosításáról.

(12) Jogszabályban foglalt feladatait írásos felhatalmazással a kirendeltség köztisztviselőire delegálhatja.

9. § (1) Valamennyi képviselő jogai és kötelezettségei azonosak.

(2) A képviselő főbb jogai:

(3) A képviselő főbb kötelezettségei:

10. § (1) Az alpolgármester, a bizottsági elnök, a képviselők, valamint a bizottsági tagok tiszteletdíjáról a képviselő-testület évente dönt, mely lehetőségek közé beletartozik az is, hogy tiszteletdíjat nem állapít meg .

(2) Attól, hogy a képviselő-testület tiszteletdíjat állapít meg, a tiszteletdíjra jogosult személy bármikor lemondhat a tiszteletdíjáról. A lemondás időtartama minimum a tárgyév, de az egyén döntése alapján a tárgyévet követő évre-, évekre is vonatkozhat. A tiszteletdíjról való lemondás nem visszavonható.

(3) Az (1)–(2) bekezdésben szereplő juttatások közérdekű adatnak minősülnek, azokat a költségvetési rendeletben külön fejezet tartalmazza. A hatályos illetményt, járandóságot és tiszteletdíjakat fel kell tüntetni az önkormányzat honlapján, a közérdekű adatok között.

(4) A megállapított tiszteletdíj teljes összegű kifizetésének feltétele, hogy a képviselő a testület rendes és rendkívüli üléseiről, a bizottság elnöke, tagja a bizottság rendes és rendkívüli üléseiről igazolatlanul ne késsen, ne maradjon távol, illetve az ülésekről igazolatlanul ne távozzon (a továbbiakban távolmaradás).

(5) A (4) bekezdés alkalmazásában igazoltnak kell tekinteni a távolmaradást, ha azt rendes ülés esetén legkésőbb az ülés napján 08:00 óráig, rendkívüli ülés esetén az ülés megkezdése előtt legalább négy órával a polgarmester@kolked.hu és a hivatal@kolked.hu címekre küldött értesítésben, a távollét okának megjelölésével a távolmaradó bejelentette. Igazolt a távollét akkor is, ha az érintett az ülést követő, vagy az akadály megszűnésétől számított nyolc napon belül orvosi igazolást nyújt be.

(6) Amennyiben a (4) bekezdésben meghatározott érintett igazolás nélkül marad távol, illetve távozik el, tiszteletdíja legfeljebb 12 havi időtartamra csökkenthető.

(7) A jelenlét és a távolmaradás igazolására a jelenléti ív szolgál.

(8) A jegyző által havonta készített összesítés alapján, figyelemmel az (5) és (6) bekezdésben foglaltakra, a soron következő ülésen a polgármester előterjesztése alapján a testület állapítja meg a csökkentés mértékét és időtartamát. A csökkentett tiszteletdíjat a határozatban szereplő időtartam alatt, a legközelebb kifizetésre kerülő tiszteletdíj időpontjától kezdve, egyenlő részletekben kell levonni.

11. § (1)² Kölked Község Képviselő-testülete, igazgatási feladatainak ellátására 2013. április 1-től Bezedek, Ivándárda, Lippó, Nagynyárád, Sárok és Sátorhely Önkormányzatok Képviselő-testületeivel Közös Önkormányzati Hivatalt (a továbbiakban: Hivatal) hozott létre. A hatályos megállapodást, a Hivatal szervezeti és működési szabályzatát, az alapító okiratot és az ügyrendet a 3. melléklet tartalmazza.

(2) A Hivatalt a jegyző vezeti.

(3) Az önkormányzat a Hivatal útján segíti a nemzetiségi önkormányzatok munkáját az alábbi területeken:

(4) Az együttműködésre vonatkozó részletes szabályokat és eljárási rendet külön megállapodás tartalmazza.

12. § (1) A képviselő-testület tanyagondnoki szolgálatot tart fenn az Erdőfűn és az önkormányzat egyéb külterületein élő lakosság szociális alapellátásban való részesítése céljából. A tanyagondnok az önkormányzat alkalmazottja.

(2) A tanyagondnok helyettesítését tartós távolléte, 10 munkanapot meghaladó szabadsága esetén a Mohács-Szigeti Településrészi Önkormányzat tanyagondnoka látja el.

(3) A tanyagondnok a Mohács-Szigeti Településrészi Önkormányzat tanyagondnokát helyettesíti annak 10 napot meghaladó, egybefüggő távolléte esetén, amennyiben azt a Mohács-Szigeti Településrészi Önkormányzat kéri.

(4) A tanyagondnoki szolgálat irányítását, az egyéb munkáltatói jogokat átruházott hatáskörben a polgármester gyakorolja.

13. § (1) Az önkormányzat a lakosság, a társadalmi szervezetek tájékoztatása, a döntések előkészítésében való részvétel érdekében a fontosabb előterjesztések, rendelettervezetek szövegét és indokolását elhelyezi az önkormányzat honlapján, melyre a lakosság és társadalmi szervezetek észrevételt tehetnek.

(2) A település fejlesztése szempontjából kiemelkedő jelentőségű ügyekben a döntés meghozatala előtt községi fórumot kell tartani. A Képviselő-testület elé kerülő előterjesztés mellékletét képezi a lakossági fórum állásfoglalása és az ott elhangzott kisebbségi vélemények.

(3) Az (1)–(2) bekezdésben szabályozott egyeztetések lefolytatásáért, a vélemények feldolgozásáért és az előterjesztésért a jegyző felelős.

14. § (1) A képviselő-testület, a jogszabályi kötelezettségek mellett köteles kitűzni a helyi népszavazást akkor is, ha azt a helyi választópolgárok legalább huszonöt százaléka kezdeményezte.

(2) A helyi népszavazás lebonyolítására a népszavazás kezdeményezéséről, az európai polgári kezdeményezésről, valamint a népszavazási eljárásról szóló 2013. évi CCXXXVIII. törvényt kell alkalmazni.

15. § (1) Lakossági kezdeményezés útján a képviselő-testület elé terjeszthető minden olyan ügy, amelynek eldöntése a képviselő-testület hatáskörébe tartozik.

(2) Azt a lakossági kezdeményezést, amit legalább 60 választópolgár nyújtott be a polgármesternek, a képviselő-testület köteles megtárgyalni.

(3) Lakossági kezdeményezés tárgyalás nélkül csak akkor utasítható el, ha

(4) A lakossági kezdeményezés tárgyában hozott döntését a polgármester köteles hirdetmény útján közzétenni.

(5) A lakossági kezdeményezést a választópolgárok a jegyző által hitelesített – aláírt és lepecsételt – aláírásgyűjtő íven kezdeményezhetik, amelynek tartalmaznia kell

(6) Az a) pontban meghatározottakat az aláírásgyűjtő ív minden oldalára fel kell írni.

(7) Az aláírásgyűjtő íveket a polgármester haladéktalanul átadja a jegyzőnek, aki 8 napon belül gondoskodik a hitelesítésről és annak eredményéről a polgármestert írásban tájékoztatja. A hitelesítés a jelen rendelet által előírt számszerűség ellenőrzését, valamint az aláíróknak az állami népesség-nyilvántartás alapján történő azonosítását jelenti, kizárólag a választójogosultság és az állandó lakóhely megállapítása céljából. A hitelesítés szúrópróba szerű vizsgálattal is történhet. Ha a hitelesítés során alapos gyanú merül fel az aláírások eredetiségét illetően, a jegyző – szúrópróba-szerűen – egyes aláírások valódiságát is ellenőrizheti.

(8) A lakossági kezdeményezés érdekében minden választópolgár jogosult aláírásokat gyűjteni.

(9) Nem gyűjthető aláírás munkahelyen, munkaviszonyból fakadó munkavégzési kötelezettség teljesítése közben, fegyveres erőknél és fegyveres testületeknél szolgálati viszonyban lévő személyektől a szolgálati helyen vagy szolgálati feladat teljesítése közben, tömegközlekedési eszközön, egészségügyi intézmény betegellátó részlegében, tanintézményben.

(10) A lakossági kezdeményezést lebonyolító szerv a Nagynyárádi Közös Önkormányzati Hivatal Kölkedi Kirendeltsége.

(11) A lakossági kezdeményezés lebonyolításának költségei az önkormányzat költségvetését terhelik.

(12) A lakossági kezdeményezés eredményéről a település lakosságát hirdetmény útján a polgármester tájékoztatja.

16. § (1) Az önkormányzat vagyonát, a vagyonnal való gazdálkodás rendjét és szabályait vagyonrendelet szabályozza.

(2) Az önkormányzat gazdálkodási feladatait a Hivatal útján látja el.

(3) Az önkormányzati gazdálkodást az Állami Számvevőszék ellenőrzi.

(4) A képviselő-testület a gazdálkodás belső ellenőrzéséről a Mohácsi Többcélú Kistérségi Társulás útján gondoskodik.

(5) A képviselő-testület évente meghatározza költségvetését, a költségvetési évet követő március 31-ig megtárgyalja a zárszámadását.

(6)³ Az önkormányzat alaptevékenységének kormányzati funkciók szerinti besorolását a 2. melléklet tartalmazza.

17. § (1) Jelen rendelet kihirdetése napján lép hatályba.

(2) A rendelet hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti Kölked Község Képviselő-testületének 10/2019. (XII. 20.) számú rendelete.