Kölked Község  Képviselő-testülete a településkép védelméről szóló 2016. évi LXXIV. törvény 12.§ (2) bekezdés a)-h) pontjaiban kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés a) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva, a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet 9. mellékletében biztosított véleményezési jogkörében eljáró államigazgatási szervek és a településfejlesztéssel és településrendezéssel összefüggő partnerségi egyeztetés szabályairól szóló 4/2017. (V. 12.) önkormányzati rendeletben felsorolt partnerek véleményének kikérésével a következőket rendeli el:

I. FEJEZET

BEVEZETŐ RENDELKEZÉSEK

1.      A rendelet célja, hatálya és értelmező rendelkezések

1.      §

(1)   A rendelet célja Kölked Község (a továbbiakban: Község) építészeti, településképi, és azon természeti értékeinek védelme és igényes alakítása együttesen az egyéb törvények- és jogszabályok által Kölked Község Képviselő-testületének hatáskörébe tartozóak

a)      a helyi építészeti örökség területi és egyedi védelmének (a továbbiakban: helyi védelem) meghatározásával, a védetté nyilvánítás és a védelem megszüntetés szabályozásával -,

b)      a településképi szempontból meghatározó területek meghatározásával -,

c)      a településképi követelmények meghatározásával -,

d)      a településképi önkormányzati támogatási és ösztönző rendszer alkalmazásával -,

e)      a településkép-érvényesítési eszközök szabályozásával együtt, attól elválaszthatatlan módon.

(2)   Az (1) bekezdésben foglalt szabályozó-rendszer érvényesítése elősegíti a Község történeti múltját, építészeti kultúráját, épített- és természeti örökségét, az itt élők lakóhelyük iránti szeretetét és önbecsülését elősegítő építmények, utcák, terek, köztéri alkotások megőrzését a jövő nemzedékei számára.

2.      §

A rendelet hatálya

(1)   A rendelet területi hatálya  Kölked Község közigazgatási területére terjed ki.

(2)   A rendelet hatálya kiterjed minden természetes személyre, jogi személyre és jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetre, aki vagy amely a rendelet hatálya alá tartozó területen

a)      jogszabályban meghatározott építési tevékenységet előkészít és végez, vagy azzal összefüggő építészeti-műszaki tervdokumentációt készít,

b)      reklámfeliratot, illetve hirdető-berendezést helyez el, tart fenn, vagy kíván elhelyezni, valamint ilyen céllal felületet alakít ki,

c)      meglévő építmény rendeltetését részben vagy egészben megváltoztatja.

3.      §

Értelmező rendelkezések

E rendelet alkalmazásában

1.Cégér: valamely mesterségre vagy tevékenységre utaló tárgyat, figurális elemet, címerszerű ábrát tartalmazó épülettartozék;

2.Cégtábla: kereskedelmi-, szolgáltató-, vagy vendéglátó létesítmény nevét és az ott folytatott tevékenységet a bejáratnál feltüntető tábla, illetve felirat

3.Címtábla: az intézmény vagy vállalkozás nevét, esetleg egyéb adatait feltüntető tábla, névtábla.

4.Egyéb műszaki berendezés: épületre szerelt műszaki eszköz;

5.Építmény: építési tevékenységgel létrehozott, illetve késztermékként az építési helyszínre szállított, - rendeltetésére, szerkezeti megoldására, anyagára, készültségi fokára és kiterjedésére tekintet nélkül - minden olyan helyhez kötött műszaki alkotás, amely a terepszint, a víz vagy az azok alatti talaj, illetve azok feletti légtér megváltoztatásával, beépítésével jön létre (az építmény az épület és műtárgy gyűjtőfogalma).

6.Épület: jellemzően emberi tartózkodás céljára szolgáló építmény, amely szerkezeteivel részben vagy egészben teret, helyiséget vagy ezek együttesét zárja körül meghatározott rendeltetés vagy rendeltetésével összefüggő tevékenység, avagy rendszeres munkavégzés, illetve tárolás céljából.

7.Épületszélesség:

a)Négyszög alaprajz esetén a rövidebb alaprajzi méret.

b)Épületszárnyakkal tagolt (L, T stb.) alaprajz esetén az épületszárnyak szélességi mérete.

8.Hirdetőoszlop: kör alaprajzú, vertikálisan tagolt, szélesség-magasság arányát tekintve közel 1:3 arányú, kombinált anyagú reklámhordozót tartó berendezés, melynek a reklámhordozó kihelyezésének módjától függően különböző típusai vannak;

9.Kioszk: a gazdasági reklámtevékenység alapvető feltételeiről és egyes korlátairól szóló 2008. évi XLVIII. törvény 3. § n) pontja szerinti sajtótermék kiskereskedelmi forgalmazására, vagy hideg, illetve meleg étel és ital árusítására, vagy virág, ajándék árusítására, illetve turisztikai funkciók biztosítására irányuló tevékenység folytatására szolgáló, nem mozgó, más üzletektől elkülönült, közterületen elhelyezett, önálló építmény, létesítmény;

10.Közművelődési célú hirdetőoszlop: olyan hirdetőoszlop, amely létesítésének célját tekintve kizárólag közművelődési intézmények által akár tartósan, akár adott időszakban vagy adott alkalom erejéig önállóan, vagy több közművelődési intézmény által együttesen folytatott közösségi közművelődési tevékenység, illetve e közösségi közművelődési tevékenység keretében szervezett egyes kulturális programok, rendezvények népszerűsítésére irányuló reklámok közzétételére szolgál és kizárólag e célra használják;

11.Műtárgy: mindazon építmény, ami nem minősül épületnek és épület funkciót jellemzően nem tartalmaz (pl. út, híd, torony, távközlés, műsorszórás műszaki létesítményei, gáz-, folyadék-, ömlesztett anyag tárolására szolgáló és nyomvonalas műszaki alkotások).

12.Tájékoztató eszköz a cégér, a cégtábla, a címtábla, vendéglátó egységek kihelyezett étlapja, ideiglenes plakát.

13.Tetőtér-beépítés: tetőtérben helyiség (helyiségek), helyiségcsoport (helyiségcsoportok) vagy önálló rendeltetési egység építésével új építményszint (emeletszint) létrehozása.

14.Sajátos építményfajták: többnyire épületnek nem minősülő, közlekedési, hírközlési, közmű- és energiaellátási, vízellátási és vízgazdálkodási, bányászati tevékenységgel és a bányászati hulladék kezelésével kapcsolatos, atomenergia alkalmazására szolgáló, valamint a honvédelmi és katonai, továbbá a nemzetbiztonsági célú, illetve rendeltetésű, sajátos technológiájú építmények, amelyek létesítésekor - az építményekre, építési tevékenységekre vonatkozó általános érvényű településrendezési és építési követelményrendszeren túlmenően - eltérő, vagy sajátos, csak arra a rendeltetésű építményre jellemző, kiegészítő követelmények megállapítására és kielégítésére van szükség.

15.Utasváró: a közforgalmú személyszállítási szolgáltatás igénybevétele érdekében az utasok várakozására szolgáló fülke, illetve legalább részben épületszerkezettel körülzárt épületrész, vagy egyéb építmény, létesítmény;

16.Utcabútor: az utasváró, a kioszk, a közművelődési célú hirdetőoszlop és az információs vagy más célú berendezés (pl. pad);

17.Utcai épület: az építési telek előkerttel meghatározott utcafrontján álló, vagy oda tervezett, az adott területfelhasználási egységben az építési övezeti előírások szerinti fő funkciójú épület.

18.Udvari épület: az utcai épület mögött, esetenként mellett álló, vagy oda tervezett, az adott területhasználat fő funkcióját kiegészítő, kiszolgáló funkciójú (gazdasági épület, garázs) épület.

II. FEJEZET

A HELYI VÉDELEM

2. A helyi védelem feladata, kategóriái

4.      §

(1)   A helyi értékvédelem feladatai

a)      a településszerkezeti, településképi, táji, természeti, építészeti, néprajzi, településtörténeti, régészeti, művészeti, műszaki-ipari-agrár szempontból védelemre érdemes

aa)  településszerkezetek,

ab)  épületegyüttesek,

ac)  építmények és építményrészek,

ad)  utcaképek és látványok,

ae)  műtárgyak, szobrok, emlékművek, síremlékek,

af)   védelemre érdemes növények, fasorok, facsoportok, területek felkutatása.

ag)  Információ átadás újabb régészeti lelőhelyek felkutatásához

b)      a védett értékek körének számbavétele és meghatározása, nyilvántartása, dokumentálása, megőrzése, megőriztetése és a lakossággal történő megismertetése, amennyiben ennek a feladatnak a végrehajtására sz Önkormányzat felállít egy erre alkalmas szervezetet

c)      a védett értékek károsodásának megelőzése, fenntartásuk, illetve megújulásuk elősegítése, amennyiben ezt az Önkormányzat anyagi lehetősége lehetővé teszi, vagy központi költségvetési forrásból, EU-s forrásból fenntartási alap képezhető

(2)   A helyi védelem területi vagy egyedi védelem lehet, ami természeti vagy építészeti értékre vonatkozhat.

(3)   A helyi védelem alá tartozó értékek felsorolását az 1. melléklet tartalmazza.

3. Helyi védettség keletkezése és megszűnése

5.      §

(1)   A helyi védelem alá helyezés folyamata a védendő érték tulajdonosának(sainak) papír alapú kérelmére vagy hivatalból indul.

(2)   A tulajdonosi kérelemnek tartalmaznia kell a tulajdonos(ok) nevét, címét, a védendő érték megnevezését, leírását, fotódokumentációját és a védelem elrendelésének indokolását.

(3)   A beérkezett kérelmet az Önkormányzat képviselő-testülete 60 napon belül bírálja el, melyről értesítést küld a kérelmezőnek. Támogató döntés esetén a polgármester lefolytatja e rendelet módosításának a vonatkozó jogszabály szerinti véleményezési eljárását és elkészítteti a 6.§ szerinti értékvizsgálatot.

6.      §

(1)   A védendő értéket helyi védelem alá helyezést megelőzően helyszíni szemrevételezésen alapuló, szaktervező által készített értékvizsgálattal kell meghatározni. 

(2)   Az értékvizsgálatnak tartalmaznia kell térképen történő azonosítással, fényképpel, megnevezéssel, számozással a felvett érték egyértelmű térbeli azonosíthatóságát, valamint a védendő érték leírását, a védettség indokoltságát.

(3)   Amennyiben az Önkormányzat képviselő-testülete szakmai ismeretek hiányában döntést hozni nem tud, úgy külső szakértő segítségét veszi igénybe.

(4)   A védendő érték Önkormányzat általi pozitív elbírálása sem jelenti azt, hogy a védelemmel kapcsolatos esetleges költségekhez az Önkormányzat anyagilag hozzájárul.

7.      §

(1)   A hivatalból indult helyi védelem alá helyezés folyamata az erre vonatkozó képviselő-testületi döntéssel indul, melyről értesíteni kell a védendő érték tulajdonosát(sait).

(2)   A védendő érték tulajdonosa(i) az értesítés kézhezvételétől számított 30 napon belül észrevételt tehet, véleményt nyilváníthat. Amennyiben a védendő érték tulajdonosa a megadott határidőn belül írásban nem reagál, úgy a tárggyal kapcsolatos hozzájárulását egyetértőnek kell tekinteni.

(3)   Az egyetértő észrevétel, vélemény alapján a polgármester lefolytatja e rendelet módosításának a vonatkozó jogszabály szerinti véleményezési eljárását és elkészítteti a 6.§ szerinti értékvizsgálatot.

(4)   A hivatalból indult helyi védelem eljárás esetén is a 6.§. (3), (4) bekezdés rendelkezése az irányadó.

8.      §

(1)   A helyi védelem megszüntetésének folyamata a védett érték tulajdonosának(sainak) papír alapú kérelmére vagy hivatalból indul.

(2)   A tulajdonosi kérelemnek tartalmaznia kell a tulajdonos(ok) nevét, címét, a védett érték megnevezését, leírását, fotódokumentációját és a védelem megszüntetésének indokolását.

(3)   A beérkezett kérelmet az Önkormányzat képviselő-testülete 60 napon belül bírálja el, melyről értesítést küld a kérelmezőnek. Támogató döntés esetén a polgármester lefolytatja e rendelet módosításának a vonatkozó jogszabály szerinti véleményezési eljárását és amennyiben a védett érték műszaki állapota lehetővé teszi, szaktervezővel elkészítteti a védett érték felmérési- és fotódokumentációját.

(4)   Amennyiben az Önkormányzat képviselő-testülete szakmai ismeretek hiányában döntést hozni nem tud, úgy külső szakértő segítségét veszi igénybe.

9.      §

(1)   A helyi védelem hivatalból indult megszüntetésének folyamata az erre vonatkozó képviselő-testületi döntéssel indul, melyről értesíteni kell a védett érték tulajdonosát(sait).

(2)   A védett érték tulajdonosa(i) az értesítés kézhezvételétől számított 30 napon belül észrevételt tehet, véleményt nyilváníthat. Amennyiben a védett érték tulajdonosa(i) a megadott határidőn belül írásban nem reagál, úgy a tárggyal kapcsolatos hozzájárulását egyetértőnek kell tekinteni.

(3)   Az egyetértő észrevétel, vélemény alapján a polgármester lefolytatja e rendelet módosításának a vonatkozó jogszabály szerinti véleményezési eljárását és amennyiben a védett érték műszaki állapota lehetővé teszi, szaktervezővel elkészítteti a védett érték felmérési- és fotódokumentációját.

(4)   Amennyiben az Önkormányzat képviselő-testülete szakmai ismeretek hiányában döntést hozni nem tud, úgy külső szakértő segítségét veszi igénybe.

10.  §

(1)   A helyi védettség elrendeléséről és megszüntetéséről értesíteni kell:

a)      az érdekelteket:

aa)  a helyi védettség-, vagy a helyi védettséget megszüntető kezdeményezőt,

ab)  az érintett ingatlan tulajdonosát(sait),

ac)  az érintett ingatlan kezelőjét, ha az nem azonos a tulajdonossal,

ad)  az érintett ingatlannal szomszédos tulajdonosokat

b)      az illetékes Földhivatali Osztályt,

c)      az illetékes 1. fokú építésügyi hatóságot,

d)      az illetékes építésfelügyeleti hatóságot,

e)      minden, az ügyben érintett hatóságot,

f)       helyi területi védelemnél az érintett utat-, közműveket létesítő és üzemeltető szerveket,

g)      az érintett közterületek fenntartóit.

(2)   A helyi védelem alá helyezést, illetve megszüntetésének tényét az ingatlan-nyilvántartásba be kell jegyeztetni. A bejegyeztetésről a Polgármesteren keresztül a Jegyző gondoskodik.

(3)   A bejegyzés esetleges elmaradása esetén a helyi védettségre jóhiszemű harmadik jogszerzővel szemben nem lehet hivatkozni.

4. A helyi védelem alatt álló értékek fenntartása, hasznosítása, fenntartásának támogatása

11.  §

(1)   A képviselő-testület a helyi védelem alatt álló érték megóvásának, fennmaradásának, megőrzésének elősegítése érdekében az Önkormányzat éves költségvetésében pénzügyi keretösszeget hozhat létre.

(2)   A helyi védelem alatt álló érték tulajdonosának(sainak) kérelmére (továbbiakban: kérelmező) a szokásos jókarbantartási kötelezettségen túlmenően, a védettséggel összefüggésben szükségessé váló, a tulajdonost terhelő munkálatok utólagos finanszírozásához az önkormányzat vissza nem térítendő támogatást nyújthat, amennyiben a tárgyévi költségvetésében az erre a célra létrehozott (1) bekezdés szerinti keretösszeg szerepel.

(3)   A vissza nem térítendő támogatás mértéke az elszámolható költségek legfeljebb 50%-a,

(4)   A kérelmet Kölked Község Önkormányzata címére (7717 Kölked, II. Lajos utca 12.), magyar nyelven, papír alapon lehet benyújtani az (5) bekezdésben részletezett tartalommal, tárgyév április 30.-ig.

(5)   A kérelemnek tartalmaznia kell

a)      a kérelmező(k) nevét és állandó lakhelyének címét,

b)      a kérelemmel érintett ingatlan címét és helyrajzi számát,

c)      amennyiben a kérelmező nem azonos a tulajdonossal, a tulajdonos(ok) hozzájárulását,

d)      az elvégezni kívánt építési tevékenység műszaki ismertetését és költségbecslését,

e)      a beruházás megvalósítása előtti állapot műszaki ismertetését és fotódokumentációját.

12.  §

(1)A benyújtott kérelmek a benyújtás sorrendjében, folyamatosan kerülnek feldolgozásra.

(2)Helyi védelem alatt álló értékenként tárgyévente az erre a célra elkülönített forrás erejéig van lehetőség.

(3)A kérelem beérkezését követően a Polgármesteren keresztül a Jegyző megvizsgálja, hogy a befogadási kritériumoknak megfelel-e a kérelem, ennek keretében vizsgálja, hogy

a)      a kérelmet a benyújtási határidőn belül nyújtották-e be és

b)      a kérelmező jogosult-e a támogatásra.

(4)A befogadási kritériumoknak megfelelő kérelem befogadásra kerül, a befogadási kritériumoknak nem megfelelő kérelem érdemi vizsgálat nélkül, de írásos dokumentummal alátámasztott módon visszautasításra kerül.

(5)A Jegyző a kérelmezőt a kérelem befogadásáról vagy visszautasításáról a beérkezéstől számított 8 napon belül írásban értesíti.

(6)Ha a kérelmező a befogadott pályázatot hibásan, hiányosan nyújtotta be, a Jegyző megfelelő határidő kitűzésével – a hibák, hiányosságok egyidejű megjelölése mellett – írásban felszólítja a kérelmezőt az ellentmondások feloldására, a hiányosságok pótlására.

(7)Hiánypótlásra egy alkalommal van lehetőség. Ha a kérelmező a hiánypótlást hibásan, hiányosan teljesíti, nem pótolja a felszólításban meghatározott határidőn belül a szükséges dokumentumokat, a hibás, hiányos kérelem a rendelkezésre bocsátott adatok alapján kerül bírálatra.

13.  §

(1)A befogadott kérelmek esetében 11.§ (4) bekezdés szerinti benyújtási határidőtől számított 3 hónapon belül a Képviselő-testület dönt a kérelem

a)      támogatásáról vagy

b)      elutasításáról.

(2)A Jegyző a kérelmezőt a döntésről a döntés meghozatalát követő 15 napon belül írásban értesíti.

(3)A támogatás folyósításának feltételei

a)      A kérelmező a támogató döntés kézhezvételétől számított két éven belül a kérelemben szereplő építési tevékenységet befejezi,

b)      az építési tevékenység elvégzését igazoló

ba)  költségszámlákat és az azok kifizetését igazoló bizonylatokat, átutalás esetén bankszámla kivonatokat,

bb)  az építési tevékenység elvégzését követő állapot fotódokumentációját

     Kölked Község Önkormányzata címére benyújtja.

(4)Az (5) bekezdés szerinti feltételek teljesítését követő 15 napon az Önkormányzati hivatal műszaki ügyintézője, amennyiben ilyen személy nincs, úgy külső szakértő igazolja, hogy az építési tevékenység a kérelemben szereplő tartalommal készült-e el.

(5)Amennyiben a (4) bekezdés szerinti igazolás szerint az építési tevékenység a kérelem szerinti tartalommal készült el, az igazolás kiadásától követő 30 napon belül a támogatás teljes összege folyósításra kerül a kérelmező bankszámlájára történő utalással.

(6)Amennyiben a (4) bekezdés szerinti igazolás szerint az építési tevékenység nem a kérelem szerinti tartalommal készült el, az önkormányzat a támogatást nem folyósítja.

5. A védett értékek nyilvántartása

14.  §

(1) A helyi védettség alá helyezett értékekről nyilvántartást kell vezetni. A nyilvántartás nyilvános, abba bárki betekinthet.

(2) A nyilvántartás tartalmazza a védett érték

a)      megnevezését,

b)      pontos helyét (helyi egyedi védelem esetén utca, házszám, helyrajzi szám, helyi területi védelem esetén területi hatály, a határoló közterületek megnevezésével)

c)      helyszínrajzot,

d)      a rendeltetés és használati mód megnevezését,

e)      eredeti tervdokumentáció másolatát vagy felmérési terveit (ha ez rendelkezésre áll),

f)       a védelem elrendeléséről szóló képviselőtestületi döntés számát, a jóváhagyás dátumát, a hatályba lépés időpontját,

g)      a védettségi kategória meghatározását,

h)      fotódokumentációját,

i)       a védelem szakszerű, rövid indokolását.

(3) A nyilvántartás vezetéséről a Jegyző gondoskodik.

III. FEJEZET

A TELEPÜLÉSKÉPI SZEMPONTBÓL MEGHATÁROZÓ TERÜLETEK

6. A településképi szempontból meghatározó területek megállapítása

15.  §

(1) Kölked településképi szempontból meghatározó területei a község jellegzetes építészeti és táji arculatot, településkaraktert hordozó településrészei.

(2) A településképi szempontból meghatározó területek felsorolását a 2/A. melléklet, az azok lehatárolását ábrázoló térképet a 2/B. melléklet tartalmazza.

IV. FEJEZET

A TELEPÜLÉSKÉPI KÖVETELMÉNYEK

7. Építmények anyaghasználatára vonatkozó, a Község teljes közigazgatási területén betartandó általános építészeti követelmények

16.  §

(1) Tetőfedő anyagként gazdasági terület és mezőgazdasági üzemi terület kivételével cserepes lemez, hullámpala, bitumenes hullámlemez, meglévő palatetőre ráragasztott bitumenes lemezes felújító technika alkalmazása tilos.

(2) A Község belterületén gerendaház, rönkház csak egyedi elbírálás esetén építhető.

(3) Hullámpala, bitumenes hullámlemez, műanyag anyagú sík-, hullám- és trapézlemez, mázas kerámia, anyagú kerítés nem építhető.

8. A településképi szempontból meghatározó területekre vonatkozó területi és egyedi követelmények

17.  §

Településképi szempontból meghatározó belterületi településrészeken betartandó általános követelmények

(1) Területi építészeti követelmények

a)      Kerti építményt hinta, csúszda, homokozó, lugas, terasz, tereplépcső és lejtő kivételével saját területen belül kell elhelyezni.

b)      Az előkertet a közműcsatlakozás műtárgyai-, fás- és lágyszárú növényzet és kerekes kút kivételével szabadon kell hagyni.

(2) Egyedi építészeti követelmények

a)      A homlokzatokon a Községben hagyományos színezéstől (fehér festés-meszelés, vagy a meleg színek világos árnyalatai: pl.: homoksárga, okkersárga, drapp, szürke, világosbarna) eltérő színezés csak egyedi elbírálás alapján alkalmazható. A hideg és erős színek használata a történelmi falurészen és a helyi védett épületektől számított két ingatlan távolságon belül tilos, mint pl. kék, lila, citromsárga.

b)      Vakolt kerítés esetén annak színezése egyezzen meg a lakóépület színezésével, vagy ha attól eltérő, akkor csak színárnyalatbeli eltérés legyen.

c)      Az utcaképtől eltérő tetőhajlásszög alkalmazása tilos.

d)       Házi szélkerék település területén nem építhető.

e)      Fásszárú növények telepítési szabályai

ea)  Településképi szempontból meghatározó terület közterületein új zöldfelületek fás szárú növényállományának létesítésénél a 3. mellékletben felsorolt fás szárú növényektől eltérő növényállomány telepítése legfeljebb 30%-os arányban megengedett a termőhelyi viszonyok és a növényalkalmazás általános szakmai szempontjainak figyelembe vételével.

eb)  Településképi szempontból meghatározó területen új zöldfelületek fás szárú növényállományának létesítésénél a 3. mellékletben felsorolt fás szárú növényektől eltérő növényállomány telepítése legfeljebb 30%-os arányban megengedett.

f)       Épületre szerelt műszaki berendezésekre vonatkozó követelmények

ga)Klímaberendezés belterületen lévő utcai homlokzaton, valamint szomszédos beépíthető ingatlanra néző tetőfelületen nem helyezhető el.

                        gb)Gáznemű égéstermékek homlokzati kivezetése a műemléki környezetben lévő, helyi egyedi védelem alatt nem álló és az alatt álló épületek utcai homlokzatán tilos.

gc)Szerelt kémény (a tetősíkból kiállók kivételével) utcai homlokzaton nem építhető.

gd)Településképi szempontból meghatározó területen napelem, napkollektor, valamint parabola-antenna közterületre néző tetőfelületen nem helyezhető el. Közterületről látható tetőfelületen napelem, napkollektor, valamint parabola-antenna elhelyezése a közterületi határvonaltól számított 10 m-en túl megengedett.

18.  §

Az 1. jelű területen (a történetileg kialakult település) betartandó építészeti követelmények

(1) Területi építészeti követelmények

a)      Beépítés telepítési módja

aa)  Észak-déli, vagy ahhoz közelítő irányú közterületre fűzött építési telkek esetén az épületek az építési telek északi telekhatárára épüljenek.

ab)  Kelet-nyugati, vagy ahhoz közelítő irányú közterületre fűzött építési telkek esetén az épületek a történetileg kialakult állapothoz igazodó tájolású telekhatárra épüljenek.

ac)  Utcai épületek a meglévő rend és a környezetben lévő épületekhez igazítva az utcasoron kialakult előkerttel, vagy ha az  nincs, akkor a telekhatárra építendők.

ad)  Az udvari épületek az utcai épületegyüttes lezárásaként az utcai épületek folytatásában épüljenek. Amennyiben a helyben, környezetben kialakult rend a hosszanti telekhatárra merőleges melléképület beépítését indokolja a hagyomány-, funkcionális- és esztétikai megjelenés miatt, úgy ezt a fajta beépítési módot is alkalmazni lehet. Az így építendő melléképület (keresztszárny) előzetes egyéni egyeztetés alapján épülhet a hátsó telekhatárra, vagy attól előrébb is, így hátsó kertet hagyva.

b)      A területen földszintes vagy földszint + tetőtér beépítéses épületek építendők. A tetőtér beépítéses változat esetén a szélső főfalak a tetőtér jobb  kihasználhatósága miatt a tetőtér végleges padlószintjétől számított maximum 150 cm koszorú felső szint magasítással és erről a szintről indított tetőszerkezet építésével tervezhető.

c)      Utcai kerítésként

ca)  1,50 m - 2,00 m magas, ezen belül legfeljebb 50 cm magas beton, kő, vagy nyerstégla lábazatra épített, kovácsoltvas, acél- vagy fapálcás, vagy keretezett fonatos áttört kerítés, vagy

cb)  legfeljebb 2,00 m magas, ezen belül legfeljebb 40 cm magas beton vagy kő lábazatra épített, nyerstégla anyagú tömör kerítés deszka, vagy kovácsoltvas kapuval, vagy

cc)  egyéb más típusú kerítés is építhető, de csak előzetesen egyeztetett kivitelben.

(2) Egyedi építészeti követelmények

a)      A területen az utca bármely részéről, vagy a hátsókert felől látható módon lapostetős épület építése tilos.

b)      Utcai épület esetében általánosságban 37 foknál kisebb és 43 foknál nagyobb hajlásszögű, illetve a kialakult utcaképtől eltérő tetőidomú magastető nem építhető. Eltérés csak abban az esetben engedélyezhető, ha valamelyik szomszédos, meglévő épület ezektől a tetőhajlásoktól eltérő mértékű (például 35, vagy 45 fok). Ilyen esetben ezeken a korlátokon belül kell maradni az új építésű tetővel.

c)      A tető az utca felől nem kontyolható (kivételt képez, ha egy adott utcán belül, meglévő épületen fellelhető kontyolt tető).

d)      Utcai épület esetén hagyományos natúr -, vörös -, barna -, antikolt-, vagy ódon színű cserépfedéstől eltérő tetőfedő anyag használata tilos. A tetőfedő anyag színét – adott esetben típusát – mind új építésű, mind pedig meglévő lakóépület tetőfelújítása során az Önkormányzattal egyeztetni szükséges.

e)      Épületszélesség 8,5 m-nél nagyobb nem lehet.

f)       Garázs és lakás az utcáról közvetlenül nem nyitható.

g)      Utcai tetőfelületet tetőfelépítmény nem bonthatja meg.

h)      Utca felé erkély, terasz nem nyílhat.

i)       Az utcai épület takarásában lévő, vagy az udvarban keresztszárnyként megjelenő melléképületek építése, felújítása esetén törekedni kell arra, hogy a tető hajlásszög megegyező legyen a főépületével, főként az utcáról látható tetőfelületek esetében.

j)       Féltetős melléképületek építését az Önkormányzattal egyeztetni szükséges

19.  §

Az E1 és D3 jelű területen (természet- és tájképvédelmi területek) betartandó követelmények

(1) Területi építészeti követelmények

a)      Szintszám

aa)  A gazdasági épület földszintes legyen. Kivételt képezhet a helyben szokásos építési módozatú terménytároló góré, amelynek alépítményi része – állattartási helyiség, kamra, nyárikonyha, stb. – is építhető.

(2) Egyedi építészeti követelmények

a)      A külterületi táj építési hagyományaitól eltérő tömegű és fedésű épület nem építhető. A külterületi táj építési hagyományaihoz illeszkedő épület egyszerű tömegű, legalább 30, de legfeljebb 43 fok hajlásszögű magastetővel fedett, a tetőhéjalás hagyományos natúr vörös-barna-ódon-antikolt színezésű cserép.

b)      A külterületen megépítésre kerülő épületek külső megjelenésükben kivétel nélkül, részben, vagy egészben  hordozzanak olyan építészeti anyagokat, építészeti megoldásokat, egyéni stílusjegyeket amelyek a már meglévő épületekre jellemzőek (lásd.: uradalmi majorság is egyéb építészeti elemek stílusjegyei).

c)      A külterületen megépítésre tervezett minden épület építését megelőzően ki kell kérni az Önkormányzat véleményét.

9. A helyi védelemben részesülő elemekre vonatkozó követelmények

20.  §

Helyi egyedi védelem

(1) Helyi védettségű épületen végzett bármilyen építési munka esetén a védett homlokzati és tömegarányok, párkány- és gerincmagasságok, nyílásrendek, a nyílások osztása, a homlokzati tagozatok megőrzendők.

(2) Helyi védettségű épület úgy bővíthető, hogy az eredeti épület tömegformája, homlokzati kialakítása, utcaképi szerepe ne változzon, illetve gondosan mérlegelt kompromisszum árán a legkisebb kárt szenvedje.

(3) Utcai épület bővítése az épület mögött, fésűs beépítés esetén az oldalhatár mentén hosszirányban történhet. Keresztszárny nem építhető.

(4) A belső átalakításokat az eredeti szerkezet és belső értékek tiszteletben tartásával kell megoldani.

(5) Védett részérték az új épületbe visszaépítendő, védett kerítés megtartandó.

(6)   A védett építmény bontására csak a védettség megszüntetését, valamint az építmény felmérési- és fotódokumentációjának elkészítését követően kerülhet sor. A felmérési- és fotódokumentáció a védettséget megszüntető döntés melléklete.

(7)   Védett épület utólagos hőszigetelése esetén a védettséget élvező homlokzatok homlokzati díszítő elemeit, egyéb homlokzatképzési anyagokat, nyílászárókat eredeti állapotuknak megfelelő kialakítással lehet felújítani. Az utólagos hőszigetelést csak belülről szabad elvégezni.

(8)   Amennyiben védett homlokzat díszítő elemeinek megmaradt mértéke a minőségének százalékában 60% alá került, úgy az utólagos hőszigetelés a védett felületen is elvégezhető azzal a kitétellel, hogy típus, vagy egyedi gyártású, kérgesített polisztirol homlokzati díszítő elemeket kell a felületre visszahelyezni az eredeti rendszer szerint kiosztásban és amennyire lehetséges, az eredeti tagozatok- és egyéb díszítő elemek profiljának, méreteinek megfelelően. Ennek kivitelezését előzetesen meg kell tervezni és engedélyeztetni is szükséges.

10. Az egyes sajátos építmények, műtárgyak elhelyezése, kialakítása

21.  §

(1) A teljes település ellátását biztosító felszíni energiaellátási és elektronikus hírközlési sajátos építmények, műtárgyak elhelyezésére elsősorban alkalmas területek:

a)      Azok a külterületi mezőgazdasági területek, amelyek

aa)   nem tartoznak országos vagy helyi védelem alá,

ab)   nem részei az országos ökológiai hálózatnak és tájképvédelmi szempontból kiemelten kezelendő területnek,

ac)   nem tartoznak a településképi szempontból meghatározó területek közé

ad)   nem tartoznak védett, vagy fokozottan védett régészeti lelőhely kategóriájába

b)      Gazdasági területek

(2) A teljes település ellátását biztosító felszíni energiaellátási és elektronikus hírközlési sajátos építmények, műtárgyak elhelyezésére alapvetően nem alkalmas területek:

a)      Országos és helyi védelem alá tartozó területek

b)      Országos ökológiai hálózathoz tartozó területek

c)      Tájképvédelmi szempontból kiemelten kezelendő területek

d)      Településképi szempontból meghatározó területek

(3) Településképi szempontból meghatározó területen új távközlési antennatorony nem építhető. Fejlesztés a meglévő építmények igénybevételével történhet.

(4) Településképi szempontból meghatározó területen új vezetékes energiaellátási és elektronikus hírközlési hálózatokat földalatti elhelyezéssel kell megépíteni. Meglévő hálózatok rekonstrukciója településképi szempontból meghatározó területen ugyancsak földalatti elhelyezéssel történhet. Új hálózat építése, meglévő hálózat földalatti elhelyezése esetén is, a település területén pontszerűen, természetvédelmi szervezetekkel egyeztetett módon a meglévő elektromos-, vagy távközlési oszlopok közül a fokozottan védett fehér gólya állomány fészkelésének biztosítása érdekében minél többet meg kell tartani.

(5) Utcabútorok kialakítására vonatkozó követelmények

a)      Kioszk szélességi mérete 4 m-nél, hosszanti mérete 6 m-nél nagyobb nem lehet. A pavilont tilos a közlekedésbiztonsági előírások, valamint a közterület kezelhetőségének, tisztántarthatóságának figyelmen kívül hagyásával elhelyezni.

b)      Utasvárók szélességi mérete 3 m-nél, hosszanti mérete 5 m-nél nagyobb nem lehet. (kivéve: meglévő) Egyedi tervezésű építmények építésekor az utcaképi illeszkedést figyelmen kívül hagyó építőanyagok és formák alkalmazása tilos.

c)      Információs célú berendezések a település területén egységes kialakításúak legyenek az alábbi követelmények betartásával:

ba)  legfeljebb 1,50 m2 területű, 1,80 m teljes magasságú, legalább 60 cm magas fa lábakon álló, fa szerkezetbe foglalt fatábla vagy üvegvitrin (kivéve: meglévő)

bb)  természetes színű pácolás vagy sötétbarna mázolás

             d) egyéb utcabútorok esetében is a természetközeli anyagok alkalmazását kell preferálni, de egészséges harmónia esetén a  vegyes megjelenés is lehet támogatható

11.  A reklámhordozókra és a tájékoztató eszközökre vonatkozó településképi követelmények

22.  §

(1) Reklámok közzététele, illetve reklámhordozók, reklámhordozót tartó berendezések elhelyezése közterületeken és magánterületeken a településkép védelméről szóló törvény reklámok közzétételével kapcsolatos rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló, valamint a reklámtáblák, reklámhordozók és egyéb reklám célú berendezések közutak melletti elhelyezésének részletes szabályairól szóló jogszabályok figyelembe vételével történjen.

(2) A településkép védelméről szóló törvény reklámok közzétételével kapcsolatos rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló jogszabály 1. és 2. mellékletében rögzített előírásoktól az önkormányzat a saját rendezvényeinek időpontját, önkormányzati és más hasznos lakossági tájékoztatókat aktualitásuk függvényében korlátlan ideig kifüggeszthet.

(3) Köztulajdonban lévő intézmény utcai homlokzatán hirdetmény, reklám, bármiféle ragasztott felirat nem jelenhet meg, kivéve az erre a célra kialakított, homlokzati falra elhelyezett reklámhordozót.

(4) Köztulajdonban lévő intézmény esetében hirdetmények, reklámok elhelyezésére az intézmény előtti közterület gyalogos és közúti közlekedést nem zavaró részén információs célú berendezés helyezhető el a 21.§ (5) c) pontjának figyelembe vételével.

(5) Hirdetmények, reklámok elhelyezése utasváró és kioszk oldalfalain. Csak indokolt esetben és egyezetetett módon lehetséges.

(7) Tájékoztató eszköz cégenként korlátlan lehet. Mérete, kialakítása, anyaga, elhelyezési helyszíne és módja, színezése egyedileg, településképi szakmai konzultáció keretében határozandó meg.

V. FEJEZET

SZAKMAI KONZULTÁCIÓ

12. Rendelkezés a szakmai konzultációról

23.  §

(1) A településképi követelmények egyeztetése céljából az építtető, illetve az általa megbízott tervező szakmai konzultációt kezdeményezhet. A konzultációs lehetőség biztosításáról a Polgármesteren keresztül az Önkormányzati Főépítész (a továbbiakban: Főépítész) gondoskodik.

(2) A szakmai konzultáció keretében lehetőség van

a)      a településképi követelmények egyeztetésére,

b)      a tervezés során felmerült megoldások értékelésére.

(3) Kötelező a szakmai konzultáció a következő esetekben:

a)      helyi védettség alatt álló építményt érintő építési tevékenység,

b)      településképi szempontból meghatározó területen meglévő utcai épületen és kerítésen végzett építési tevékenység,

c)      településképi szempontból meghatározó területen új utcai épület és kerítés építése,

d)      egyszerű bejelentés alapján végezhető építési tevékenységek,

e)      információs eszközök elhelyezése,

f)       tájékoztató eszközök elhelyezése.

g)      és minden egyéb olyan esetben, amelyben e rendelet az Önkormányzattal, vagy egyéb személyekkel, szervekkel való előzetes egyeztetést, engedélyeztetést ír elő

24.  §

(1)   A szakmai konzultációt a tervezéssel érintett ingatlan, valamint a tervezett tevékenység megjelölésével az építtető, illetve az általa megbízott tervező kezdeményezi a Polgármesternek címzett és a polgarmester@kolked.hu e-mail címre elküldött levélben, postai úton, vagy személyesen. Építési tevékenység esetén a levélhez mellékelni kell a megértéshez szükséges tartalmú tervdokumentációt pdf formátumban, vagy papír alapon.

(2)   A polgármester döntésképtelensége esetén a beérkezett kérelmet haladéktalanul továbbítja a Főépítésznek, aki válaszlevelében a kérelem beérkezésétől számított 10 munkanapon belüli időpontra kitűzi a konzultációt.

(3)   Építési tevékenység esetén az egyeztetett időpontban megtartott szakmai konzultáción a tervezőnek a konzultáció napjára dátumozott, a megértéshez szükséges tartalmú, papír alapú tervdokumentációt kell bemutatnia.

(4)   A Főépítész – vagy döntésképessége esetén a  polgármester - a szakmai konzultáció során elhangzottakról emlékeztetőt készít, melyet 10 munkanapon belül megküld az építtetőnek, tervezőnek.

(5)   A szakmai konzultációkról készített emlékeztetők, valamint az azokhoz – azonosítható módon – tartozó tervdokumentációk nyilvántartásáról a helyben szokásos módon gondoskodni kell.

(6)   A tervezés során ugyanazzal az építési tevékenységgel kapcsolatban az építtető, illetve az általa megbízott tervező több szakmai konzultációt is kezdeményezhet.

VI. FEJEZET

TELEPÜLÉSKÉPI VÉLEMÉNYEZÉSI ELJÁRÁS

13. Rendelkezés a településképi véleményezési eljárásról

25.  §

(1) Az építésügyi és építésfelügyeleti hatósági eljárásokról és ellenőrzésekről, valamint az építésügyi hatósági szolgáltatásról szóló kormányrendeletben meghatározott (2) bekezdés szerinti engedélyezési eljárásokat megelőzően, a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló kormányrendeletben (a továbbiakban: Kormányrendelet) foglalt feltételek teljesülése esetén a Község polgármestere településképi véleményezési eljárást folytat le településképi szempontból meghatározó magán, önkormányzati, vagy állami tulajdonú  belterületi ingatlanon, az Önkormányzat közigazgatási területén belül lévő bármely magán, önkormányzati, vagy állami külterületi ingatlanon

a) bármilyen rendeltetésű új épület, építmény építésére

b) meglévő

ba) közterületi építmény,

bb) magánterületen álló utcai épület

bc) magánterületen álló bármilyen rendeltetésű épület, építmény

bővítésére, átalakítására, függetlenül a beruházó személyétől (magán, önkormányzati, állami, külföldi természetes vagy jogi személy)

irányuló eljárásokban.

(2) A Polgármester véleményét a Főépítész szakmai álláspontjára alapozza.

(3) A véleményezési eljárás során vizsgálni kell

a)      a településképi rendeletbe foglalt, átfogó, mindenre kiterjedő településképi követelményeknek való megfelelést,

b)      a közterület mentén az épület kialakításának módját és feltételeit,

c)      közterületen folytatott építési tevékenység végzése esetén a közterület burkolatának, műtárgyainak, köztárgyainak, növényzetének, továbbá a díszvilágító berendezések és reklámhordozók kialakítását.

d)      azt a lehetőséget és tényt, hogy a véleményezési eljárásra jogosult Önkormányzat (polgármester, főépítész) e rendeletében szabályozottakon felül bármely hatóság, hivatal az ebben a rendeletben szabályozottaktól eltérő módon adott-e ki bármilyen építésre feljogosító, ám de jogszerűtlen engedélyt az Önkormányzat tudta nélkül.

26. §

(1) A véleményezési eljárás lefolytatásához a kérelmező (építtető) kérelmét papír alapon nyújtja be, és a véleményezendő építészeti-műszaki dokumentációt elektronikus formában az építésügyi hatósági eljáráshoz biztosított elektronikus tárhelyre feltölti, melyhez a polgármesternek (főépítésznek) hozzáférést biztosít.

(2) A kérelemnek tartalmaznia kell az építtető vagy kérelmező nevét és címét, valamint a tervezett és véleményezésre kért építési tevékenység helyét, az érintett telek helyrajzi számát. A kérelemhez csak az (1) bekezdés szerinti építészeti-műszaki dokumentációt kell mellékelni.

(3) Az építészeti-műszaki dokumentációnak a véleményezéshez az alábbi munkarészeket kell tartalmaznia:

a)      a településképi követelményeknek való megfelelést igazoló építészeti-műszaki tervet,

b)      ha tervezett, a reklámhordozók ábrázolását,

c)      a rendeltetés meghatározását, valamint

d)      a településképi követelményeknek való megfelelésről szóló rövid műszaki leírást.

(4) A Polgármester a kérelem beérkezését követően haladéktalanul bekéri a Főépítész szakmai állásfoglalását.

(5) A Polgármester véleményében

a)      engedélyezésre - feltétel meghatározásával vagy feltétel nélkül - javasolja a tervezett építési tevékenységet, vagy

b)      engedélyezésre nem javasolja a tervezett építési tevékenységet, ha

ba) a kérelem vagy melléklete nem felel meg a (2) és (3) bekezdésben meghatározottaknak, vagy

bb) a tervezett építési tevékenység nem felel meg a településképi rendeletben foglalt településképi követelményeknek,

             c)   ha bármely hatóság, vagy hivatal az e rendeletben szabályozottaktól eltérő módon, jogszerűtlenül ad ki bontási, építési, fennmaradási engedélyt.

(6) A Polgármester véleménye tartalmazza:

a)      a kérelmező (építtető) adatait,

b)      a tervezett építési tevékenység rövid leírását, helyét, címét és a telek helyrajzi számát,

c)      az (5) bekezdés szerinti véleményét és annak részletes indokolását, megvalósulása esetén legfőképpen az 5. c) pont vonatkozására hivatkozva.

(7) A Polgármester a kérelem beérkezésétől számított 15 napon belül megküldi véleményét az építtetőnek vagy a kérelmezőnek, továbbá véleményét elektronikus formában feltölti az elektronikus tárhelyre. Esedékessége esetén vélemény eltérését megküldi a 26.§. 6. c) alapján az abban érintett hatóságoknak, hivataloknak is, egyúttal az ügy tárgyában a jogi lépéseket is megindítja

(8) A településképi vélemény ellen önálló jogorvoslatnak nincs helye, az csak az építésügyi hatósági ügyben hozott döntés keretében vitatható. Jogtalan hatósági, vagy hivatali intézkedés esetén a jogi lépések megtételével párhuzamosan e rendelet tartalmának felülvizsgálata is megkezdődik.

VII. FEJEZET

TELEPÜLÉSKÉPI BEJELENTÉSI ELJÁRÁS

14. Rendelkezés a településképi bejelentési eljárásról

27.  §

(1) A Polgármester - a nyilvántartott műemléki értéket vagy műemléket érintő, az örökségvédelmi hatósághoz történő bejelentéshez vagy örökségvédelmi engedélyhez kötött tevékenység kivételével - településképi bejelentési eljárást folytat le településképi szempontból meghatározó területre vonatkozóan, teljes közigazgatási területén

a)      nem emberi tartózkodásra szolgáló építmény építése, átalakítása, felújítása valamint bővítése, amelynek beépített alapterülete az építési tevékenység után meghaladja a 12 m2-t,

b)      közterületi kerítés építése,

c)      12 m2 alapterületet meghaladó kerti építmény építése,

d)      építmények rendeltetésének megváltoztatása

esetén.

(2) A Polgármester a településkép védelméről szóló törvény figyelembe vétele mellett településképi bejelentési eljárást folytat le a Község közigazgatási területén reklámok és reklámhordozók vonatkozásában

a)      közterületen információs célú berendezésnek minősülő építmény építése, átalakítása, bővítése, megváltoztatása

b)      magánterületen közterületről észlelhető módon, vagy épület közterületről látható homlokzatán információs célú berendezés vagy tájékoztató eszköz elhelyezése

esetén.

(4) A Polgármester véleményét a Főépítész szakmai álláspontjára alapozza.

(5) A településképi bejelentési eljárás az ügyfél által a polgármesterhez benyújtott papíralapú bejelentésre indul. A bejelentéshez 1 példány papíralapú dokumentációt és a dokumentációt tartalmazó digitális adathordozót kell mellékelni.

(6) A bejelentés tartalmazza:

a)      a bejelentő nevét,

b)      a bejelentő lakcímét, szervezet esetén székhelyét,

c)      a folytatni kívánt építési tevékenység, reklám, illetve reklámhordozó elhelyezése vagy rendeltetésváltoztatás megjelölését,

d)      a tervezett építési tevékenység, információs célú berendezés, tájékoztató eszköz vagy rendeltetésváltoztatás helyét, a telek helyrajzi számát,

e)      az építési tevékenység elvégzése, a rendeltetésváltozás megvalósítása vagy az információs célú berendezés, tájékoztató eszköz elhelyezésének tervezett időtartamát,

f)       a reklámhordozón megjelentetni kívánt reklámok tartalmi körét

(7) A bejelentéshez a településképi követelményeknek való megfelelést igazoló építészeti-műszaki tervet és leírást, továbbá rendeltetésváltozás esetén a településrendezési eszközök rendeltetésekre vonatkozó követelményeinek való megfelelést igazoló dokumentációt kell mellékelni.

28.  §

A Polgármester a kérelem beérkezését követően haladéktalanul bekéri a Főépítész szakmai állásfoglalását és a bejelentést követő 15 napon belül hatósági határozatban

a)      a tervezett építési tevékenységet, információs célú berendezés, tájékoztatási eszköz elhelyezést vagy rendeltetésváltoztatást - feltétel meghatározásával vagy anélkül - tudomásul veszi, ha a bejelentés

aa) megfelel a 27.§ (6) és (7) bekezdésben meghatározott követelményeknek, és

ab) a tervezett építési tevékenység vagy rendeltetésváltoztatás illeszkedik a településképbe és megfelel a településképi követelményeknek,

ac) a tervezett információs célú berendezés, tájékoztatási eszköz elhelyezése illeszkedik a településképbe, megfelel a településképi követelményeknek, valamint a reklám-elhelyezési rendeletben foglalt elhelyezési követelményeknek,

b)      megtiltja a tervezett építési tevékenységet, információs célú berendezés, tájékoztatási eszköz elhelyezését, vagy rendeltetésváltoztatás megkezdését, és - a megtiltás indokainak ismertetése mellett - figyelmezteti a bejelentőt a tevékenység bejelentés nélküli elkezdésének és folytatásának jogkövetkezményeire, ha a bejelentés

ba) nem felel meg a 27.§. (6) és (7) bekezdésében meghatározott követelményeknek, vagy

bb) a tervezett építési tevékenység vagy rendeltetésváltoztatás nem illeszkedik a településképbe, vagy nem felel meg a településképi és rendeltetésváltozás esetén a településrendezési eszközben foglalt követelménynek,

bc) információs célú berendezés, tájékoztatási eszköz elhelyezése esetén nem illeszkedik a településképbe, nem felel meg a településképi követelménynek vagy nem felel meg a reklám-elhelyezési rendeletben foglalt elhelyezési követelményeknek.

29.  §

A polgármester ellenőrzi a bejelentési kötelezettség teljesítését és a bejelentett tevékenység folytatását, és ha bejelentési eljárás lefolytatásának elmulasztását észleli, a tevékenység folytatását a bejelentési eljárás során megtiltotta vagy azt tudomásul vette, de attól eltérő végrehajtást tapasztal,

a)      a 30.§ szerint jár el, vagy

b)      információs célú berendezés, tájékoztatási eszköz elhelyezése esetén 15 napon belül értesíti a megyei kormányhivatalt.

VIII. FEJEZET

TELEPÜLÉSKÉPI KÖTELEZÉS, TELEPÜLÉSKÉPI BÍRSÁG

15. Rendelkezés a településképi kötelezésről

30.  §

(1)   A Polgármester településképi kötelezés formájában - önkormányzati hatósági döntéssel – az ingatlan tulajdonosát az építmény, építményrész felújítására, átalakítására vagy elbontására kötelezheti a következő esetekben:

a)      e rendeletben megfogalmazott településképi követelmények be nem tartása

b)      a településképi bejelentési eljárás során meghozott döntésben foglaltak megszegése,

c)      a településképi bejelentés elmulasztása esetén

(2)   A településképi kötelezési eljárás hivatalból indul, azt a Polgármester a közigazgatási hatósági eljárásról és szolgáltatásról szóló törvény szabályai szerint folytatja le.

(3)   A településképi kötelezésről a Polgármester önkormányzati hatósági döntést hoz településképi kötelezettségről szóló határozat formájában.

16. Rendelkezés a településkép-védelmi bírságról

31.  §

(1)   Az az ingatlantulajdonos (továbbiakban: tulajdonos), aki a 30.§ szerinti előírásokat nem tartja be, településkép-védelmi bírsággal sújtható.

(2)   A településkép védelméről szóló törvényben előírtakon túl a közigazgatási bírság kiszabására a Polgármester jogosult.

(3)   Ha a helyszíni intézkedés alkalmával a tulajdonos a jogsértést teljes mértékben elismeri, a Polgármester helyszíni bírságot szabhat ki.

(4)   A településkép-védelmi összege 10.000 forinttól 200.000 forintig terjedhet. A helyszíni bírság összege 5.000 forinttól 50.000 forintig terjedhet.

(5)   A helyszíni bírság mértékét a Polgármester korlátlanul enyhítheti, vagy a jogsértő cselekmény csekély súlya miatt a kiszabását mellőzheti, amennyiben a jogsértő cselekményt végző személy a jogsértő cselekményt haladéktalanul abbahagyja és 5 napon belül szabályossá teszi a jogsértő állapotot.

(6)   A bírság a Polgármesternek a jogsértő cselekményről való tudomásszerzésétől számított 6 hónapon belül, de legkésőbb a cselekmény elkövetésétől számított egy éven belül szabható ki.

(7)   A jogerősen kiszabott és be nem fizetett településkép-védelmi bírság, helyszíni bírság adók módjára behajtandó köztartozásnak minősül.

IX. FEJEZET

ZÁRÓ ÉS ÁTMENETI RENDELKEZÉSEK

17. Hatálybalépés

32.  §

Ez a rendelet a kihirdetést követő napon lép hatályba. Előírásait a legutóbbi HÉSZ előírásaival közösen kell alkalmazni úgy, hogy az esetlegesen e rendeletben és a HÉSZ-ben is szabályozottak közül az e rendeletben szabályozottak szerinti előírásokat kell a hatálybalépést követően keletkezett ügyekben alkalmazni.

Kölked, 2020. január 21.

            Csomor Tibor                                                Zimmermann-né dr. Kovács Anikó

polgármester                                                                   jegyző

Záradék: A rendelet Kölked községben  2020. január 30. napján kihirdetésre került.

Kölked, 2020. január 30.

Zimmermann-né dr. Kovács Anikó

jegyző

1. melléklet a 2/2020. (I. 30.) sz. önkormányzati rendelethez

A település helyi védelem alatt álló építészeti és természeti örökségének jegyzéke

1/A. Építészeti örökség – egyedi védelem

H1 (az építmény, vagy együttes egészére vonatkozó) védettség

Hunyadi utca 5.                      hrsz.:339         lakóépület, góré és utcai kerítés

Petőfi utca 2.                          hrsz.:394         lakóépület

Petőfi utca 7.                          hrsz.:308/2      gazdasági épület és utcai kerítés

Petőfi utca 15.                        hrsz.:313/2      lakóépület és utcai kerítés

Nagy Lajos utca 33.               hrsz.:342         lakó- és gazdasági épületek, utcai kerítés

Kossuth Lajos utca 1.             hrsz.:387         góré

Kossuth Lajos utca 3.             hrsz.:387         lelkészlak

Kossuth Lajos utca 4.             hrsz.:383         népház

Kossuth Lajos utca 14.           hrsz.:356         lakóépület

Kossuth Lajos utca 21.           hrsz.:360         lakóépület és utcai kerítés

Tisza utca 2.                           hrsz.:3             góré

Tisza utca 13.                         hrsz.:352         lakó- és gazdasági épület, utcai kerítés

II. Lajos utca 12.                    hrsz.:1             községháza

II. Lajos utca 11.                    hrsz.:241         góré és utcai kerítés

II. Lajos utca 19.                    hrsz.:297         góré és utcai kerítés

II. Lajos utca 20/a                  hrsz.:10           lakóépület

II. Lajos utca 23.                    hrsz.:231         lakó- és gazdasági épület

II. Lajos utca 26.                    hrsz.:13           lakó- és gazdasági épület, góré, utcai kerítés

Vörösmarty utca 9/a               hrsz.:67           lakóépület

Széchenyi utca 1.                   hrsz.:408         Fehér gólya múzeum

Árpád utca 8.                          hrsz.:438         lakó- és gazdasági épületek

Rákóczi utca 26.                     hrsz.:449         lakóépület, góré és utcai kapu

Kossuth Lajos utca                 hrsz.:391         református templom

Halász utca 17.                       hrsz.:333         góré

Mátyás utca 4.                        hrsz.:423/2      utcai kerítés    

Tisza utca                               hrsz.:5             utcai kerítés               

Erdőfű puszta                         hrsz.:0315/5    vendégház és gazdasági épület                     

Erdőfű puszta                         hrsz.:0316       volt iskola                  

Erdőfű puszta                         hrsz.:0317       lakóépület (volt óvoda)

Erdőfű puszta                         hrsz.:0319       lakóépület      

Erdőfű puszta                         hrsz.:0320       volt főintézői lakás    

Erdőfű puszta                         hrsz.:0340       magtár

Erdőfű puszta                         hrsz.:0341/3,4,5,6       lakóépület (volt cselédház)

Erdőfű puszta                         hrsz.:0341/7,8,9          lakóépület (volt cselédház)               

Erdőfű puszta                         hrsz.:0341/11,12,13    lakóépület (volt cselédház)               

Erdőfű puszta                         hrsz.:0341/14,15,16    lakóépület (volt cselédház)               

Erdőfű puszta                         hrsz.:0341/20,21,22,23           lakóépület (volt cselédház)   

Erdőfű puszta                         hrsz.:0341/25,26,27                lakóépület (volt cselédház)   

Erdőfű puszta                         hrsz.:0341/28,30,31,32,33      lakóépület (volt cselédház)

Erdőfű puszta                         hrsz.:0341/34,35,36,37           lakóépület (volt cselédház)   

Béda                                       hrsz.:0137a     Harczi-kastély

Béda                                       hrsz.:0193       Lábasház főépület

Béda                                       hrsz.:0354       vadászkastély

Béda                                       hrsz.:0349       Bédai szivattyúház

H2 (részértékekre vonatkozó) védettség

Mátyás utca 9.                        hrsz.:317         lakóépület tömege és utcai homlokzata        

Petőfi utca 3.                          hrsz.:401         volt iskolaépület tömege

Tisza utca                               hrsz.:347/2      katolikus imaház tömege, tornya

Rákóczi utca 30.                     hrsz.:453         volt óvoda épület tömege

2. melléklet a 2/2020. (I. 30.) sz. önkormányzati rendelethez

A településképi szempontból meghatározó területek jegyzéke

2/A. A településképi szempontból meghatározó területek felsorolása

1. A történetileg kialakult település

2. A külterület E1  - országos jelentőségű természet- és tájképvédelmi erdőterületek gyep- és legelő használatú része és a D3 - erdő, gyep- és legelő használatra javasolt szántóterületek

2/B. A településképi szempontból meghatározó terület térképi lehatárolása – 1. terület

3. melléklet a 2/2020. (I. 30.) önkormányzati rendelethez

Telepítésre javasolt növényfajok jegyzéke

4. melléklet a 2/2020. (I. 30.) sz. önkormányzati rendelethez

Kérelem-minta településképi véleményezési/bejelentési eljáráshoz

……..…………..……………………..

       Kérelmező aláírása

5. melléklet a 2/2020. (I. 30.) önkormányzati rendelethez

Helyi értékvédelmi kataszter